Kifejezéskereső
Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 7.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről
Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.
2. A költségvetés bevételei és kiadásai
2. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2023. évi költségvetését:
a) 1.240.442.533 Ft költségvetési bevétellel
b) 1.240.442.533 Ft költségvetési kiadással
c) 0 Ft költségvetési egyenleggel
állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1. melléklete és 2. melléklete alapján határozza meg.
(3) A Képviselő-testület működési hiány belső finanszírozásának érdekében az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.
3. A költségvetés részletezése
3. § (1) A Képviselő-testület a 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását az alábbiak szerint határozza meg:
a) Balatonkenese Város Önkormányzata 2023. évi részletes kiadásainak előirányzatát a 3. melléklet, bevételeinek előirányzatát a 4. melléklet tartalmazza.
b) A Balatonkenesei Művelődési Ház és Könyvtár költségvetési szerv 2023. évi részletes kiadásainak előirányzatát a 17. melléklet, bevételeinek előirányzatát a 18. melléklet tartalmazza.
c) Balatonkenese Város Városgondnoksága költségvetési szerv 2023. évi részletes kiadásainak előirányzatát a 21. melléklet, bevételeinek előirányzatát a 22. melléklet tartalmazza.
d) Balatonkenesei Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv 2023. évi részletes kiadásainak előirányzatát a 13. melléklet, bevételeinek előirányzatát a 14. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonként részletezését, valamint a költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként az 5. melléklet szerint határozza meg.
(3) Az önkormányzat a kiadások között általános- és céltartalékot állapít meg a 6. melléklet szerint.
4. A költségvetés végrehajtásának szabályai
4. § (1) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.
(2) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10 %-át, vagy a 150 millió forintot, és a tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél önkormányzati biztost jelöl ki.
(3) A költségvetési szerv vezetője köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 10-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.
(4) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik.
(5) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.
5. Az előirányzatok módosítása
5. § (1) A Magyar Államkincstár által kiközölt előirányzat módosításokat az adott hónapra vonatkozóan le kell könyvelni arra a bevételi, kiadási előirányzatra, mely a kiközlő levélben szerepel. Az így végrehajtott előirányzat módosításokról a Képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztatni kell.
(2) A Képviselő-testület a jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát minden esetben fenntartja magának. A kiemelt előirányzatokon belüli gazdálkodás a polgármester hatásköre.
(3) A költségvetési szervek kiemelt bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók.
(4) A Képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletet. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elő kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(5) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(6) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a munkamegosztási megállapodásban foglalt előirányzatok felett rendelkező önállóan működő költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.
6. A gazdálkodás szabályai
6. § (1) Az önkormányzatnál és fenntartásában lévő költségvetési szerveknél a költségvetés végrehajtása kapcsán realizált többletbevételeket, és a kiadási megtakarítást a működés forráshiányának csökkentésére fordítja.
(2) Az önkormányzat és irányítása alatt álló költségvetési szerveinek költségvetése terhére felhalmozási célú kötelezettségvállalás a felhalmozási célú bevételekből származó előirányzatokkal egyezően tehető, működési bevétel előirányzata terhére felhalmozási célú kötelezettség nem vállalható.
(3) Az önkormányzat gazdálkodása során rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközeit betétben történő elhelyezés útján hasznosíthatja.
(4) Az önkormányzat likviditási helyzetének kedvezőtlen alakulása esetén meghatározott időtartamra a kiadásokat korlátozó intézkedéseket vezethet be. Kedvezőtlennek minősül az a likviditási helyzet, ha az önkormányzat folyószámla-hitelkeretének kihasználtsága a 80 %-ot meghaladja.
7. A költségvetési szervek gazdálkodása
7. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei az éves költségvetésüket
a) az Alapító Okiratban előírt, engedélyezett, a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettségek mellett,
b) a szakmai hatékonyság gazdaságosság, eredményesség, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,
c) a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső ellenőrzési előírások betartásával kötelesek végrehajtani.
(2) Az önállóan működő költségvetési szerv az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltakban megfogalmazott előírások szerint rendelkezik.
(3) A költségvetési intézmények önkormányzati támogatása az intézményvezető által a tényleges kifizetési kötelezettségek alapján összeállított havi szintre lebontott finanszírozási igény szerint történik, maximum az előirányzat felhasználási ütemtervben meghatározott havi keretek erejéig.
(4) Az intézmények 2023. évi költségvetési előirányzatainak megváltoztatására a rendeletben meghatározottakhoz képest a következők szerint kerülhet sor:
a) növelésre kerülhet a Képviselő-testület döntése alapján biztosított pótelőirányzat összegével, vagy a központi döntés alapján kapott előirányzatokkal, valamint többletfeladatok fenntartó általi intézményhez rendelése esetén,
b) csökkentésre kerülhet a Képviselő-testület előirányzat elvonásra, vagy csökkentésre irányuló döntése alapján, vagy a központi döntés alapján elvont előirányzatokkal, feladat elmaradáshoz kapcsolódóan,
c) pályázati támogatással megvalósuló projektekhez biztosított támogatási összeggel és pályázati összeg esetleges visszafizetésével,
d) a Képviselő-testület által jóváhagyott pénzmaradványhoz kapcsolódó előirányzat növekedés vagy csökkenés összegével.
(5) Az intézményi költségvetésben a felmentési illetmények, végkielégítések és jubileumi jutalmak kifizetése céljából biztosított előirányzatok felhasználásáról a pénzmaradvány elszámolás keretében dokumentáltan számot kell adni.
(6) A költségvetési szervek a költségvetésükben jóváhagyott előirányzatokon túli saját forrást igénylő pályázatot a Képviselő-testület előzetes tájékoztatásával nyújthatnak be a saját forráshoz szükséges fedezet Képviselő-testület általi jóváhagyását követően.
(7) Tartós kötelezettségvállalásra a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon kerülhet sor az önkormányzatnál és költségvetési szerveinél.
(8) A bevételi előirányzatok kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.
8. A pénzmaradvány elszámolása
8. § (1) A költségvetési maradvány elszámolása során az intézményektől elvonásra kerül:
a) meghatározott célra biztosított előirányzat fel nem használt része,
b) az előirányzat átcsoportosításra vonatkozóan ezen rendeletben korlátozás alá eső előirányzatok fel nem használt része,
c) munkaadókat terhelő járulékok azon része, amely nem köthető a személyi juttatások maradványához,
d) feladatelmaradás miatt, az elmaradt feladattal arányos támogatási rész.
(2) A költségvetési szervet megillető költségvetési maradvány felhasználásáról a Képviselő-testület dönt, azt gazdasági szükséghelyzetben, jelentős összegű költségvetési hiány esetében korlátozhatja vagy elvonhatja.
9. Személyi juttatások
9. § (1) A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 65. § (6) bekezdésében foglalt illetményalapot a Képviselő-testület 2023. január 1-jétől 46.380 Ft-ban állapítja meg.
(2) A közalkalmazottak és Munka Törvénykönyve hatálya alá eső dolgozók részére megállapított cafetéria juttatás mértéke bruttó 200.000 Ft/fő/év, mely összeg tartalmazza a munkáltatót terhelő adót. A köztisztviselők részére megállapított cafetéria keret nettó 250.000 Ft/fő/év, mely a munkáltatói terheket nem tartalmazza.
(3) A közalkalmazottak 2023. évi illetményét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. számú mellékletében foglaltak szerint határozza meg.
(4) A költségvetési szerveknél címadományozásra az irányító szerv előzetes hozzájárulásával kerülhet sor, az adományozáshoz kapcsolódó pénzügyi fedezet egyidejű meghatározásával.
(5) Az önkormányzati intézményeknél a munkabér-, illetményfizetés a munkavállaló által megválasztott lakossági folyószámlára utalással, házipénztárból történő kifizetéssel történik. A közfoglalkoztatásban résztvevők részére a munkabért lehetőleg egységesen, a munkavállaló által megválasztott lakossági folyószámlára utalással történik. A munkabér, illetmény utalására vonatkozóan a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint kell intézkedni.
10. Előirányzat felhasználás és módosítás
10. § (1) Az évközi központi előirányzat-zárolást a polgármester köteles haladéktalanul, a költségvetési rendelet egyidejű módosítása érdekében előterjeszteni.
(2) Az élelmezési feladatokkal összefüggő bevételi és kiadási, valamint az ÁFA befizetési kötelezettségre jóváhagyott előirányzatokat kizárólag az élelmezési tevékenység végzésével összefüggésben lehet felhasználni, azokat más előirányzatra átcsoportosítani nem lehet.
(3) A költségvetési szervek vezetői kötelesek a kiemelt előirányzatokon belül minden más kiadás nemet megelőzően biztosítani a közüzemi díjak, élelmezési kiadások, adó- és járulékfizetési kötelezettségek, valamint egyéb, jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges előirányzatokat.
(4) Többletfedezetet ezen kiadásokra a polgármester nem biztosít, azt az intézménynek saját költségvetéséből kell kigazdálkodnia.
(5) A kiadási előirányzatokra történő kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött része biztosítja-e a fedezetet.
11. Költségvetési mérleg bemutatásának szabályozása
11. § (1) Az összevont költségvetési mérleg bevételi oldalán a bevételeket jogcímenként kell szerepeltetni. A finanszírozási célú bevételeket belső és külső finanszírozás megbontásban, belső finanszírozás esetén a költségvetési maradvány igénybevételt megbontva működési és felhalmozási célra, a külső finanszírozást megbontva működési és felhalmozási célú hitel felvételre.
(2) A költségvetési mérleg kiadási oldalán a kiadásokat a címrendben meghatározottaknak megfelelően, költségvetési szervenként, valamint feladatonként kell bemutatni, elkülönítve a működési célú és felhalmozási célú kiadásokat, a finanszírozási célú műveletek kiadásait működési célú és felhalmozási célú bontásban.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott költségvetési mérleget úgy kell összeállítani, hogy a felhalmozási és működési célú bevételek és kiadások, a hiány és annak finanszírozása megállapíthatóak legyenek.
(4) A Képviselő-testület a 2023. évi költségvetési rendelet mellékleteinek formátumát és adattartalmát jelen rendelet mellékleteinek megfelelően fogadja el.
(5) Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.
12. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
12. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.
(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulás útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.
13. Készpénzben teljesíthető kiadások
13. § (1) Az önkormányzat és intézmények által a készpénzben teljesíthető kiadások körét a Képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg:
a) napidíj kifizetése, egyéb sajátos juttatás kiadása,
b) közlekedési költségtérítés, munkába járás, belföldi és külföldi kiküldetési kiadás,
c) egyéb költségtérítés és hozzájárulás kiadása,
d) szociális jellegű juttatás kifizetése,
e) külső személyi juttatás kiadása (megbízási díj, tiszteletdíj),
f) elismerő díjak, kitüntetések, jutalmak kiadása,
g) készletbeszerzés
ga) irodaszer, nyomtatvány beszerzése,
gb) könyv, napilap, folyóirat, egyéb kiadvány beszerzése,
gc) egyéb információhordozó beszerzése, szakmai anyagok beszerzése,
gd) karbantartási anyagok, eszközök beszerzése,
ge) védőital beszerzése, munkaruha, védőruha, védő eszköz beszerzése,
gf) kisértékű tárgyi eszköz beszerzése,
gg) koszorú, virágcsokor beszerzése,
gh) egyéb anyag készlet beszerzése.
h) szállítási szolgáltatási kiadás,
i) karbantartás, kisjavítási szolgáltatás igénybevétele,
j) kommunikációs és postai szolgáltatás igénybevétele,
k) gépjármű működtetéséhez kapcsolódó szolgáltatások, gépjármű működtetéséhez kapcsolódó kártya, üzemanyag, autópálya matrica, parkolójegy, bérlet, behajtási engedély kiadása,
l) reprezentációs kiadás, kisértékű ajándéktárgy beszerzése,
m) reklám és propaganda kiadás,
n) hatósági díj kiadása, közjegyzői díj kiadása, pályázati díj kiadása,
o) utánvéttel teljesített árubeszerzés és szolgáltatás teljesítése.
(2) Készpénzben a kiadások 500.000 Ft érték alatt teljesíthetők.
14. Záró rendelkezések
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
15. § A rendelet rendelkezéseit 2023. január 1-től kell alkalmazni.
