Kifejezéskereső
Óbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Óbánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, a 12. § (2) bekezdés a) - h) pontja és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-a és 57. § (3) bekezdése felhatalmazása alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és Óbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények készítésének és módosításának partnerségi egyeztetési szabályairól szóló 4/2017 (IX.29.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § [A rendelet célja, hatálya]
(1) A rendelet célja Óbánya Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
ba) a településképi követelmények meghatározásával;
bb) a településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a
bc) településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás szabályozásával
bd) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet célja továbbá, hogy egy jogszabályban kerüljenek megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények alkalmazásának egyértelmű felelősségi viszonyai, és hogy Óbánya Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) széleskörű tájékoztatást biztosítson a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének eredményes érvényesülését, az építmények tervezése és kivitelezése során.
a) A helyi védelem célja, a település múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó, egyedi, vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.
b) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti, közös, kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
c) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása, továbbá a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.
(3) E rendelet területi hatálya Óbánya Község közigazgatási területére terjed ki, előírásai Óbánya Község hatályos településrendezési eszközeivel együtt alkalmazandóak.
(4) A rendelet fogalommeghatározásait az 1. melléklet tartalmazza.
A HELYI VÉDELEM
2. § [A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek]
(1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökségek felkutatása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartásba vétele, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, bekövetkezése estében annak helyreállítása, értékével összhangban álló hasznosításának elősegítése.
(2) A helyi védelem területi (Ht), vagy egyedi (He) védelem lehet.
(3) A helyi értékek védelmével, a védelem alá helyezésével és megszüntetésével kapcsolatos szakmai irányítás, az azzal kapcsolatos döntések, vélemények előkészítése és végrehajtásának szervezése a települési főépítész feladata.
(4) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal az Önkormányzat bármely szerve, vagy ennek belső szervezeti egysége is élhet.
(5) A (4) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
a) Helyi egyedi, vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén
aa) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét;
ab) a védendő érték megnevezését;
ac) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon;
ad) a védendő érték rövid leírását;
ae) védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt;
af) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.
b) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén az a) pontban foglaltakon kívül a védett érték összes alaprajzi, metszeti és homlokzati rajzát 1:100 méretarányban;
(6) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza az (5) bekezdésben meghatározottakat, a települési főépítész a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelemre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.
(7) A védetté nyilvánításra, illetve a megszüntetésre vonatkozó döntés előkészítése a települési főépítész feladata. Ennek keretében feladata:
a) a kezdeményezés előzetes értékelése;
b) az értékvizsgálat vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra, vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása;
c) a Képviselő-testület döntésének előkészítése.
(8) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a védendő érték megnevezése;
b) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén:terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása
c) helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása;
d) a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával;
e) a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása;
f) a védendő értéken szükséges állagmegőrző beavatkozások javaslatai.
g) a védendő objektum részletes értékleltára
(9) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére vonatkozó rendelet-módosítást csak a települési főépítész szakmai véleményével egyetértésben lehet a képviselő-testületnek előterjeszteni.
(10) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt.
(11) Támogató döntés esetén az önkormányzat lefolytatja e rendelet módosításának a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti véleményezési eljárását.
(12) A helyi védetté nyilvánítás tényéről, vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a települési főépítész és a polgármester együttesen tájékoztatja a döntést követő 15 napon belül.
(13) A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül bejegyzésre. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők. A bejegyzéshez az illetékes földhivatalt a jegyző keresi meg. Ha azonban a (10) bekezdéshez fűzött véleményezésben kifejtettek szerint a képviselő testület vagy a polgármester állapotváltoztatásra vonatkozó azonnali tilalmat rendel el, abban az esetben az érintett ingatlan(ok) tulajdoni lapjára ezt a körülményt - 90 napig történő függőben tartást kérve az ingatlanügyi hatóságtól - széljegyként, haladéktalanul fel kell jegyeztetni. Ilyen esetben az állapotváltoztatási tilalomnak érvényesíthetőnek kell lenni a vonatkozó széljegy tulajdoni lapon való feltüntetésétől kezdődő hatállyal
(14) Helyi védelem alatt álló épület, közterület felé eső kerítésén, vagy homlokzatán a helyi védelem tényéről való tájékoztató tábla elhelyezhető. A tábla megjelenését, tartalmát a Képviselő-testület állapítja meg, a település egészére vonatkozóan, egységes megjelenést biztosítva. A tábla elkészíttetéséről, majd elhelyezéséről - a tulajdonossal egyeztetett időpontban - az Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik. A tulajdonos köteles az elhelyezést tűrni, az elhelyezéshez szükséges bejutást biztosítani, a megkereséstől számított 30 napon belül. A tábla fenntartása a tulajdonos feladata.
(15) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megszűnése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Az állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha az épület állapota a rendeltetésszerű használatot nem teszi lehetővé, tartószerkezetében olyan mértékű károsodás keletkezett, amely nem helyreállítható, vagy a helyreállítás költsége nincs arányban az épület kulturális értékével.
(16) A települési főépítész a helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást vezet, melyet jelen rendelet 6. melléklete tartalmaz.
3. § [A helyi területi védelem meghatározása]
A helyi területi védelem alá tartozó ingatlanok adatait az 6. melléklet tartalmazza.
4. § [A helyi egyedi védelem meghatározása]
A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok adatait az 6. melléklet tartalmazza.
5. § [Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek]
(1) A helyi védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja a rendeltetésnek megfelelő használat. A tulajdonos köteles a helyi védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni és a védett érték állapotát időszakonként felülvizsgálni.
(2) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott érték használata.
(3) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a településképi jellegük, védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását esetleg bővítését, a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát, megőrizve a településképi értékeit. A belső átalakításokat a belső értékek megtartásával kell megoldani.
6. § [A helyi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer]
(1) Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott keretösszeg szerepel.
(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de legfeljebb 300.000 forint.
(3) A kérelem tárgyévi felújítás támogatására március 31-ig nyújtható be, a rendelet 7. melléklete alapján.
(4) A kérelem beérkezését követően a jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik-e.
(5) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.
(7) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.
(8) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület tárgyév április 30. napjáig dönt a kérelem támogatásáról, vagy elutasításáról.
(9) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak, vagy amennyiben a támogatási kérelmek forrásigényei meghaladják a tárgyévi költségvetésben e célra elkülönített előirányzat összegét.
(10) A jegyző a kérelmezőt a döntésről, a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(11) A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.
(12) A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig.
(13) Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti Elszámoló Lap kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.
(14) Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület – az önkormányzati hivatal ellenőrzése alapján – dönt. Amennyiben az elszámolási kötelezettségének a támogatott nem tesz eleget, úgy a támogatási összeget, a testületi határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül vissza kell fizetnie és a következő pályázatnál újabb támogatásban nem részesülhet.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. § [A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása]
(1) Településképi szempontból meghatározó területek Óbánya Község területén, a települési arculati kézikönyv lehatárolásait követve:
a) falusias lakóterület (1. sz zóna - okker)
b) nyaralóházak (2. sz zóna – barnás vörös)
c) volt vízimalmok területe (3. sz zóna – kékes zöld)
d) beépítetlen terület, sport és pihenőhely (4. sz zóna - zöld)
e) vízfelületek (5. sz zóna - kék)
f) beépítésre nem szánt külterületek (6. sz zóna - színezés nélkül)
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. § [A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti követelmények]
(1) Általános területi építészeti követelmények, amennyiben az egyes területekre vonatkozóan különleges követelmény nincs előírva:
a) Új építményt úgy kell elhelyezni, vagy meglevőt átalakítani, felújítani, hogy az telepítési módjával, tömegformálásával, utcaképben elfoglalt pozíciójával, homlokzati megjelenésével, anyaghasználatával, környezete kialakult adottságaihoz illeszkedjen. Illeszkedés során, a 3-3 szomszédos, és az utcában ezekkel szemben álló ingatlanokat kell vizsgálni.
b) Amennyiben az elő- és oldalkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni, amennyiben ez nem egyértelmű, úgy azt szakmai konzultáció során kell meghatározni.
c) Az épületek magassága és tetőidoma a) pont szerint vizsgált környezet jellemzői alapján alakítandó ki, kivéve a közösségi parkolást szolgáló területeken.
d) Magastetős épületek fedésére kiselemes agyagcserép, betoncserép, üveg vagy ezek kombinációja alkalmazandó. Erőteljesen színezett, élénk, a környezetétől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.
e) Az épületek minden, közterület felé néző homlokzata beleértve a tetőhajlást és tetőformát is, utcaképbe illeszkedően alakítható ki.
f) Homlokzat kialakításánál, a környezetébe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzati elem és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett.
g) A 7. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjaiban meghatározott területeken lapostető nem létesíthető.
h) A 20 m2 vízszintes felületet meg nem haladó méretű előtető, kerti építmény esetében, az egyes településképileg meghatározó területek előírásaiban megfogalmazott tetőhajlástól eltérő hajlású tető is építhető.
i) Támfalak legfeljebb 1,5 méter magassággal létesíthetők, az ennél magasabbakat teraszosan kell kialakítani a földtani adottságoknak megfelelő, de legalább 1 méteres vízszintes terasz-szélességgel. A támfalak felülete nem lehet nyers, vagy festett beton.
j) Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
k) A magastető hajlásszöge a közvetlenül szomszédos épületekhez illeszkedő, azoktól legfeljebb 5 fokkal eltérő lehet.
(2) A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó általános követelmények:
a) A fás szárú növények az ingatlanhatártól, vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága, ha jogszabály másként nem rendelkezik
aa) 3 méternél magasabbra nem növő fa, cserje esetében minimum 1,00 méter,
ab) 3 méternél magasabbra növő fa és egyéb cserje (bokor, élősövény), esetében minimum 1,50 méter,
ac) 5 méternél magasabbra növő fa esetében minimum 3,00 méter,
ad) sövény, valamint 1,5 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében 0,6 méter.
b) Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
(3) Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés elhelyezésére vonatkozó szabályok:
a) A berendezések, azok tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei előkertben, tetőkontyon, vagy az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el.
b) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy egy tetőfelületen csak egybefüggő felületen helyezhetők el, téglalap körvonalú elrendezéssel.
c) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan, az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 2,0 métert.
(4) Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó általános követelmények:
a) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb műszaki berendezés az utcai tetőfelületen, az utcai homlokzaton nem helyezhető el.
b) Utcai homlokzaton szerelt kémény építése, vagy égéstermék-elvezető létesítése nem megengedett
c) Távközlési és hírközlési létesítmények csak a meglevő, vagy közös oszlopsoron helyezhetők el.
(5) A teljes település, vagy településrész ellátását biztosító (közösségi), új felszíni energiaellátási (beleértve a napelem-parkot, szélerőművet is), valamint az elektronikus hírközlési vezetékes, vagy vezeték nélküli sajátos építményei, műtárgyai (beleértve az új antennát, antennatartó szerkezetet, átjátszót) elhelyezésére vonatkozó általános követelmények:
a) Átjátszó állomás elhelyezése a 3. mellékletben meghatározott területeken meglévő adótorony, vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítandó meg.
b) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
c) Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben meglevő antenna már áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
d) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektromos és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
e) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
f) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge- és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
g) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
h) Új bázisállomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedés szempontjai és elvárásai a településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kertében kerülnek rögzítésre.
(6) A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő takarása szükséges.
(7) Településen belül törekedni kell a fényszennyezés csökkentésére. Udvari fények közterület felé nem irányíthatóak.
9. § [Közterületről látható reklámhordozókra vonatkozó általános településképi követelmények]
(1) Cégér, üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés során háttérvilágítás alkalmazható, de nem alkalmazható LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológia.
(2) Tömegközlekedési utasváró, vagy kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 2 db, 1,2x1,8 m reklámfelületű hírdetőfelület alakítható ki.
(3) Cégér, cégtábla és cégfelirat és azok tartószerkezetei egységes és tervezett módon, a homlokzat függőleges és vízszintes tagolásához, a nyílásrendhez illeszkedő, a homlokzat síkjából legfeljebb 15cm-re kiemelkedő módon helyezhető el, használónként, és homlokzatonként legfeljebb 1-1 db, maximum 1 m2-es üzletfelirat. Ezen túlmenően - az előzőekben leírt reklámfelülettel grafikailag harmonizáló - a kirakato(ko)n további 1-1 db cégjelzés, cégfelirat elhelyezhető, melyek mérete egyenként a 0,3 m2-t nem haladhatja meg, és az üvegfelület legfeljebb 1/3-ára terjedhet ki. Az üvegfelület(ek)re kizárólag fényáteresztő fóliázás, ragasztás vagy gravírozás megengedett.
(4) Közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használók a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, az előzőekben leírt egységes és tervezett módon, 1 db, legfeljebb 0,3 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát.
(5) Épületek homlokzatán a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, de az ott megfogalmazott követelményekkel összhangban kialakított - kizárólag az érintett ingatlant használó szervezetek számára - rendeltetési egységenként, vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagolásával harmonizáló, kétoldalas, legfeljebb 0,3 m2 felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégért helyezhetnek el, minimálisan 2,5 méter magasságban.
(6) Közterülettel határos kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében egy-egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, melyek mérete egyenként az 1 m2-t nem haladhatja meg.
(7) Épület közterületről feltáruló homlokzatán napernyő, árnyékoló szerkezet egy cégfeliraton kívül, egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat.
(8) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a 9. §-ban foglaltak alól, településképvédelmi szakmai konzultáció követően alkalmanként legfeljebb 30 napra el lehet térni.
(9) Amennyiben az épület a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint jogszabály által definiáltan középületnek minősül, a közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell.
(10) 3 méternél magasabb, cégjelzést, zászlót tartalmazó zászlótartó oszlop kizárólag a közintézmények telkén, közterületen és gazdasági területen helyezhető el.
(11) A település közterületein útbaigazító, tájékoztató tábla, a meglévőkkel egységes kialakítással elhelyezhető. Egy utcavonal mentén két útbaigazító, tájékoztató tábla közötti minimális távolság 20,0 m.
10. § [A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények]
(1) A 7. § a), pontjában és a 2.mellékletben 1. sz zónaként - okker színnel - lehatárolt terület, településmagra vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Az övezetben a megengedett legnagyobb épületszélesség utcára merőleges tető esetén 7 méter.
b) Tetőhéjalásként csak nem antikolt, természetes színű agyagcserép, vagy vörös betoncserép használható.
c) A homlokzati nyílászárók közterületről látható felületei - amennyiben a településképi szakmai konzultáció ettől eltérően nem rendelkezik - csak faszerkezetek lehetnek, hőszigetelő üvegezésű, vagy műanyag nyílászárók csak belső (második) szárnyként építhetők be.
d) Támfalak csak hagyományos anyaghasználattal (kő, vagy tégla), vagy ennek megfelelő falazott kéreggel létesíthetők.
e) A területen a fő épülettömegen csak oromfalas, vagy csonkakontyos nyeregető alakítható ki.
f) Új tető építése vagy meglévő tető tetőhajlásszöget érintő átalakítása esetén tetőhajlásszöge 38-45 fok közötti lehet.
g) Utcai homlokzaton erkély, loggia és garázskapu nem létesíthető.
h) A nyílászárókra csak fa anyagú zsalugáter, spaletta, vagy rejtett redőnyszekrénnyel kialakított redőny szerelhető fel.
i) Közterülettel határos telekhatáron csak áttört kerítés létesíthető, anyaga a lábazat és a pillérek esetében tégla, kő, vakolt felület, vagy fa lehet, fa, vagy fa-acél kombinációjú mezőkkel. Nyers, vagy festett betonfelület nem alkalmazható.
j) Közterülettel határos telekhatáron kerítést, nád, fólia, műanyag háló, fémlemez vagy egyéb anyagú takarás nélkül kell kialakítani.
(2) A 7. § (1) bekezdés b) pontjában és a 2. mellékletben 2. sz zónaként - barnás-vörös színnel - lehatárolt terület, a nyaralóházak területén egyedi előírások nem kerültek meghatározásra.
(3) A 7. § (1) bekezdés c) pontjában és a 2. mellékletben 3. sz zónaként - sötét kékes-zöld színnel - lehatárolt terület, volt vízimalmok területére vonatkozó területi építészeti követelmények:
(4) a ) Tetőhéjalásként csak természetes színű sík agyagcserép használható.
(5) A 7. § (1) bekezdés d) pontjában és a 2. mellékletben 4. sz zónaként - sötét zöld színnel - lehatárolt területen, a sport és pihenő területen beépítés nem engedélyezett.
(6) A 7. § (1) bekezdés e) pontjában és a 2. mellékletben 5. sz zónaként - kékes zöld színnel - lehatárolt területen, a vízfelületeken és azok felett a szükséges hidak kivételével beépítés nem engedélyezett.
(7) A 7. § (1) bekezdés f) pontjában és a 2. mellékletben 6. sz zónaként - színnel nem jelölt beépítésre nem szánt területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
(8) A területen az épületek elhelyezését, magasságát, tömegarányát a táji, természeti adottságok alapján kell megválasztani.
(9) maximum 300 m2 beépített alapterületű, maximum pince+földszint+tetőtér beépítéses építmény esetén
a) A tetőhéjazat égetett agyag cserépfedéssel alakítandó ki.
b) A tetőfő épülettömeget adó tető hajlásszöge 38-45 fok közötti lehet.
c) Homlokzatburkolatként fém vagy műanyag lemez nem alkalmazható.
(10) A (2) bekezdésben leírt méreteket meghaladó építmény esetén településképi előírásokat településképi szakmai konzultáció során kell meghatározni.
(11) Támfalak csak hagyományos anyaghasználattal (kő, vagy tégla), vagy ennek megfelelő falazott kéreggel létesíthetők.
(12) A területen csak áttört kerítés létesíthető.
11. § [A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények]
(1) Az egyedi, vagy területi védelem alatt álló objektumok 6. mellékletben meghatározott értékeit egészében és részletképzéseiben is az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani, az alábbiak szerint:
a) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a védett értékeiket meg nem változtató módon bővíthetők, alakíthatók át, újíthatók fel.
b) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, tömegével, szerkezetével, anyag- és színhasználatával összhangban álljon.
c) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.
d) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
e) A homlokzati nyílászárók közterületről látható felületei csak faszerkezetek lehetnek, melyeknek kialakítása a hagyományos (építéskori) ablakprofilok alapján készített geréb- vagy pallótokos külső szárnyakkal ellátott szerkezetek lehetnek. Hőszigetelő üvegezésű nyílászárók csak belső (második) szárnyként építhetők be.
f) Közmű szerelvény (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.
g) Tetőtéri beépítés csak a meglevő tetőkontúron belül engedélyezett, a tetősíkok további tagolása (fióktető, álló tetőablak) nélkül, az oromfalak arányainak, nyílásainak és egyéb értékeinek megtartása mellett.
(2) Helyi védett területen és épületeken tervezett beavatkozás előtt településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
12. § [Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció]
(1) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció célja a tervezési folyamat előtt, vagy az alatt a részletes - jelen jogszabályban nem teljes körűen szabályozott - településképi követelmények meghatározása, konkretizálása. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési- felújítási tevékenységek megkezdése előtt az építtető, köteles szakmai konzultációt kezdeményezni.
(2) A települési főépítész kérelemre, a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít, amennyiben a tulajdonos, tervező, azt írásban kezdeményezi.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban a Hivatalhoz, a települési főépítésznek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység címét (utca, házszám, hrsz), valamint a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, illetve az esetleges konfliktusokat feltáró építészeti-műszaki tervdokumentációt, vagy vázlattervet.
(4) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a települési főépítész az építtető, vagy a kérelmező részére, a kérelemben megadott címre a konzultációt követő 15 napon belül, írásban megküldi.
(5) A szakmai konzultáción rögzítettek az Önkormányzatot mindaddig kötik, míg a tervezett beruházás településképet is érintő körülményei meg nem változnak.
(6) A szakmai konzultáció emlékeztetője a további eljárások része.
13. § [Településképi véleményezési eljárás]
(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni azon építmények építési hatósági engedélyhez, melyek:
a) Helyi területi, vagy egyedi védettség alatt állnak.
(2) Az önkormányzat településképi véleményezési eljárást a Korm. rendelet 26. §-a és 26. §/A-a szerinti eljárásrend alapján folytatja le.
(3) Az önkormányzat a véleményét a települési főépítész, vagy annak hiányában az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal szakmai álláspontjára alapozva alakítja ki.
(4) Az eljárást a 4. melléklet szerinti kérelemmel, egy példány digitális (pdf formátumú) és két példány nyomtatott tervdokumentáció beadásával lehet kezdeményezni. A kérelmező az önkormányzat részére biztosítja az elektronikus építésügyi tárhelyfelületre feltöltött műszaki tervdokumentációhoz való hozzáférést.
(5) A beadott dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést be kell mutatni. Amennyiben a benyújtott kérelem e tekintetben hiányos, az önkormányzat 15 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(6) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során a településképben nem zavaró, abban harmonikusan megjelenő, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és mindezek előnyösebb megjelenése elősegítésének szempontjait kell érvényesíteni.
(7) A véleményezési eljárás során a benyújtott dokumentáció alapján vizsgálni kell, hogy az:
a) megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit
c) illeszkedik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához , kedvezően módosítja-e az utcaképet, a tájképet
d) az anyaghasználata, látványa, színvilága illeszkedik-e a környezet karakteréhez
e) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, utcabútorainak, növényzetének, továbbá a dísz- és egyéb világító berendezéseinek és reklámhordozóinak kialakítását, a tervezett beavatkozásnak ezekre gyakorolt hatását.
f) védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
(8) Reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
(9) Amennyiben az önkormányzat a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és véleményt nem mond 15 napon belül, a benyújtott tervanyagot minden részletére kiterjedően elfogadottnak kell tekinteni.
(10) Az önkormányzat településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(11) A településképi vélemény meglétéhez kötött tevékenység az erről szóló határozat birtokában - az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
14. § [Településképi bejelentési eljárás]
(1) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi véleményezési eljárás hatálya alá nem tartozó, alábbi esetekben:
a) Jelen rendelet 7. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjaiban megjelölt területeken.
aa) utcabútor elhelyezése
ab) új, vezeték nélküli távközlési, hírközlési adó, antenna, antenna tartó szerkezet, egyéb létesítmény építése, elhelyezése; esetén, ha annak a terepszinttől mért magassága a 4,0 métert meghaladja.
ac) 0,5 m2-t meghaladó méretű reklámhordozó elhelyezése.
ad) mozgóárusítás céljára használható építmény, mobil építmény, jármű elhelyezésekor.
b) Napelem, napkollektor, kültéri klímaegység, vagy bármilyen egyéb gépészeti berendezés közterületről látható pozícióban való elhelyezése.
(2) A településképi bejelentési eljárást szakmai konzultációnak kell megelőznie.
(3) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárását a Kormányrendelet 26/B §-a, 26/C §-a és 26/D §-a szerinti eljárásrend alapján folytatja le.
(4) Az eljárást a 5. melléklet szerinti kérelemmel, egy példány digitális (pdf formátumú) és két példány nyomtatott tervdokumentáció beadásával lehet kezdeményezni.
(5) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb helyszínrajzi, alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével, a színezést és az anyaghasználatot is bemutató külső nézeti rajzokkal, illetve látványtervvel, valamint a kiindulási állapotot, a tervezett beavatkozást ismertető leírással kell készíteni.
(6) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
(7) Az eljárás során a benyújtott dokumentációt az önkormányzat a 26. § (1) - (3) bekezdéseiben meghatározott szempontrendszer alapján vizsgálja.
(8) A tudomásulvételről, vagy a tervezett tevékenység megtiltásáról az önkormányzat a kérelmezőt a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 15 napon belül értesíti.
(9) Amennyiben az önkormányzat 15 napon belül a kérelmezőt nem értesíti és a tervezett tevékenységet nem tiltja meg, a benyújtott tervanyagot minden részletére kiterjedően elfogadottnak kell tekinteni.
(10) A tudomásulvétel a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(11) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a 36-37. §-ban leírt határidő elteltével megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(12) A településképi vélemény, illetve tudomásulvétel polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
(13) A településképi vélemény és a bejelentés tudomásulvétele a közléstől számított egy évig hatályos, mely a hatályának lejárta előtt ismételten egy-egy évre hosszabbítható. A kérelem változatlan tartalma és a bírálati szempontrendszer változatlansága esetén a hosszabbítást változatlan tartalommal meg kell adni.
15. § [A településképi kötelezési eljárás]
(1) Az önkormányzat az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében, vagy a településképi véleményeztetési vagy bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai alapján kötelezési eljárást indít a jogszabályellenes tevékenység folytatójával szemben az alábbi esetekben:
a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény építése
b) településképi követelmények megsértése
c) helyi védett érték rongálása, jókarbantartásának elmulasztása
d) településkép véleményezési eljárás elmulasztása
e) településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, illetve
f) a településképet rontó reklámok, cégérek, információs célú berendezés, hirdető berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha a (2) bekezdésben foglaltakon túl azok műszaki állapota nem megfelelő.
(2) A helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az értékvédelemmel összefüggő, a városképi látványban megjelenő része:
a) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, vagy a kialakult állapot a védett objektum értékeit veszélyezteti
b) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
c) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát,
(3) Az önkormányzat a kötelezési eljárásban - a teljesíthetőséget figyelembe vevő határidő kitűzésével - felszólítja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére, vagy megszüntetésére és felhívja a figyelmet a bírságolás lehetőségére és mértékére.
(4) A településképi kötelezésről – az Ákr. szerinti eljárásban – az önkormányzat határozatot hoz.
16. § [A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke]
(1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a kötelezettre az önkormányzat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (2) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek legkisebb összege 100.000 forint, legmagasabb összege természetes személy esetén 200.000 Ft, jogi személy esetén 1.000.000 forint. A bírság többször kivethető.
(2) A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összegben kell kiszabni. Ha hatósági ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a jogsértő állapot nem szűnt meg, vagy a kötelezésben foglaltak nem teljesültek, a minimális érték kétszeresét kell kiszabni. Amennyiben a jogsértő állapot ezek után sem szűnik meg, minden további esetben a felső határ szerinti bírság összeget kell kivetni.
(3) A bírság - határidőig meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
17. § [Záró és vegyes rendelkezések]
(1) A képviselő-testület hatáskörét a településrendezési eszközök véleményezési eljárása, a településképvédelmi szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezési eljárás tekintetében a Polgármesterre ruházza át.
(2) E rendelkezéseit a hatálybalépése után indított eljárásokban kell alkalmazni.
18. § [Hatályon kívül helyező rendelkezések]
(1) Hatályát veszti a község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 2/2010. (XI. 17.) önkormányzati rendelet 21. §-a.
(2) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018 (X.19..) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Óbánya Község Önkormányzatának az épített környezet helyi védelmének megállapításáról szóló 4/2010 (VIII.5.) számú rendelete.
19. § [Hatályba léptető rendelkezések]]
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
