Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (III.2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált és a településrendezési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pont szerinti állami főépítészi hatáskörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Balaton-felvidék Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának, valamint Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:
1. Bevezető rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely a város közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja vagy
d) az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez.
2. § Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesterre ruházza át.
3. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
1. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma, hőszivattyú kültéri egysége, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor).
2. Eltérő karakterű területek: az 1. melléklet szerint lehatárolt város- és településrészek,
3. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján, a műemlékvédelmi érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített, szöveges és fényképes dokumentáció.
4. Fenntartható tájhasználat: a táj olyan módon és ütemben való használata, amely nem haladja meg a természeti erőforrások megújuló képességét, nem gyakorol az ott található természeti értékekre és biológiai sokféleségre negatív hatásokat.
5. Hagyományos anyaghasználat: vakolt homlokzat, ahol a fa vagy fém felületek legfeljebb homlokzati díszítőelemként jelennek meg, továbbá kő, agyagtégla, valamint agyag vagy betoncserép vagy megjelenésében hasonló, nem fényes felületű, egyéb anyagú tetőfedés.
6. Hagyományos színhasználat: fehér, törtfehér, vagy bármely szín pasztell árnyalata.
7. Háromszintű takaró növényzet: füves beültetés, talajtakaró- és bokor telepítés, valamint fa kiültetés tájhonos fajokkal történő egyidejű alkalmazása.
8. Keresztpajta: a telek belsejében, a telek hosszirányára merőlegesen, a telek oldalhatárai között fekvő pajtaépület.
9. Látványterv: a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett, a környezethez való viszonyát több nézőpontból bemutató rajzos vagy képi megjelenítés.
10. Reklám és információs felületek:
a) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
b) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;
c) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
d) más célú berendezés: kerékpárállvány, reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés;
e) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről, döntéseiről és egyéb hatósági hirdetményről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését, valamint a teljes lakosság ellátását szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
f) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
g) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
h) óriásreklám: az a reklámhordozó, amelynek a felülete 2,00 m2-nél nagyobb;
i) információs kiegészítő elemek: megállító tábla, cégtábla, címtábla, cégér;
j) megállító tábla: többnyire az épület bejárata közelében a reklámozott létesítmény megközelítését elősegítő, időszakosan elhelyezésre kerülő hirdető-berendezés.
k) cégtábla, címtábla: intézmény, gazdasági szervezet, vállalkozó, szolgáltató stb. nevét, logóját esetleg címét tartalmazó, az érintett ingatlanon elhelyezett tábla, felirat;
l) cégér: intézmény, gazdasági szervezet, vállalkozó, szolgáltató stb. nevét, logóját tartalmazó vagy valamely mesterség jelvényeként használt tárgy, címszerű ábra, a tevékenység végzésére szolgáló épület homlokzatára merőlegesen kifüggesztve.
m) totemoszlop: legalább 1:3 arányú, álló formátumú, több önálló rendeltetési egység információs megjelenítését biztosító, cserélhető elemeket tartalmazó hirdető berendezés.
11. Optikai zártsorú: ahol nem valósul meg zártsorú beépítés a szomszédos telkeken álló épületek összeépítésével, hanem zárt kerítés, zárt kapuzattal kapcsolódnak egymáshoz az épületek.
12. Rálátás: épületek tetőfelületeinek és a tág horizont látványának érvényesülése.
13. Tájba illesztés: Az építmények és a létesítmények a táji adottságokhoz igazodó elhelyezése és kialakítása, amely magában foglalja a létesítmény, az építmény elhelyezésére alkalmas helyszín meghatározását, az esztétikai megjelenést kedvezően befolyásoló kialakítását (táji adottságokhoz illő forma-, anyag- és színhasználat), illetve a létesítmény, építmény környezetének rendezését.
14. Természetes anyagok: homlokzat képzés tekintetében a kő, tégla, festett vagy színezett vakolat, vagy tetőfedés tekintetében az agyagcserép.
15. Zircre jellemző anyagok: kő, fa, agyag.
16. Zircre jellemző színhasználat: fehér, törtfehér, szürke.
2. Helyi védelem
4. § A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése és
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, vagy a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) természetes és jogi személy által írásban.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét,
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész),
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását és
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét,
b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész),
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat és
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A területi és egyedi helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására, ha a településrendezési eszközök megalapozó munkarésze nem tartalmazza, értékvédelmi dokumentációt kell készíteni.
(5) A védelem megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha a védett érték
a) egyedi érték esetében megsemmisült,
b) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette vagy
c) a szakmai ismérveknek nem felel meg.
(6) A védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szakmai előkészítését a települési főépítész végzi.
(7) Az önkormányzat az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer felületén a helyi védelem elemeiről nyilvántartást vezet.
6. § Helyi területi védelem – a 2. melléklet szerinti lehatárolás szerint - kiterjed:
a) Zirc, Rákóczi térre és a térrel határos telkek által alkotott un. térfalra,
b) Zirc, Kossuth Lajos utca Március 15. tértől, páros oldalon a temető bekötő útig, páratlan oldalon a Ciklámen utcáig terjedő szakaszára (a továbbiakban: Kossuth utca),
c) Zirc, Petőfi Sándor utcára,
d) Zirc 423 hrsz-ú ingatlanon lévő használaton kívüli temetőre és
e) Zirc 436 hrsz-ú ingatlanon lévő temetőre.
7. § Helyi egyedi védelem – a 2. mellékletben foglaltak szerint - kiterjed:
a) Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám alatti 1046/3 hrsz-ú ingatlan Ny-i telekhatárán álló épület XIX. században épült épületrészére (volt katolikus Népiskola),
b) Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám alatti 1046/3 hrsz-ú ingatlanon, a Rákóczi tér és Széchenyi utca sarkán álló épületre (volt katolikus kisdedóvó és leányiskola),
c) Zirc, Rákóczi tér 7. szám alatti 1047 hrsz-ú ingatlanon lévő épületre,
d) Zirc, Rákóczi tér 8. szám alatti 1123 hrsz-ú ingatlanon lévő lakóház épületre és
e) Zirc, Petőfi Sándor u. 8. szám alatti 1035 hrsz-ú ingatlanon lévő épületre,
f) Zirc, Kossuth u. 9.számú 256/1 hrsz-ú ingatlanon lévő épületre és
g) Zirc, Kertész utca 225 hrsz-ú ingatlanon lévő épületre.
8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos és
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
9. § Helyi védelem alatt álló építményen a következő általános szabályok betartása mellett végezhető építési tevékenység:
a) az építmény korszerűsítése, átalakítása, bővítése megengedett, amennyiben az építmény védett elemei – e rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg, és
b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
ba) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz és
bb) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
3. Településképi követelmények
10. § (1) A Tömbházas beépítésű, az Átalakuló településrészen, az Erdőalja és az Új beépítésű városrészen (1. melléklet) nem alkalmazható:
a) nem hagyományos anyaghasználatú homlokzattal megjelenő konténer, konténerépítmény,
b) épület homlokzatán hullámlemez vagy műanyag hullámlemez burkolat,
c) épületen korábbi építészettörténeti stílusokra vagy más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem (pl. nem a településre jellemző építészeti elemekkel megformált erkély, konzol stb.),
d) épület együtt látszó homlokzatain a nyílászárók eltérő anyag- és színhasználata, kivéve, ha az az épület homlokzataira készített építészeti tervezés eredménye vagy megkezdett ütemezett felújítás valamelyik üteme,
e) épületek, építmények homlokzatán, homlokzati üvegfelületein, nyílászáróin színes öntapadó fólia sem belső sem külső oldalon látható módon, kivéve az üzletportálként kialakított üvegfelületen az üzlet, illetve vállalkozás arculatának megfelelő, nem rikító színű, vagy az üzlet, illetve vállalkozás országosan meghatározott arculatának megfelelő színű, illetve az áttetsző, savmaratott, opál vagy csiszolt üveg hatású monokróm fóliát, amelyet kizárólag az üvegfelületek belső oldalára erősítenek fel,
f) lakóépületek homlokzatán a helyi építészeti hagyományoktól, hagyományos anyaghasználattól és színektől eltérő anyagok, színezés továbbá
g) lakóépületek tetőzetén hullámpala, nagy táblás fém- vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes lágyfedés vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés,
h) társasházak, többlakásos épületek, sorházak esetében erkély és loggia egyedi beépítése, kivéve a társasház közös döntése alapján, a teljes épületre, épületegyüttesre kidolgozott egységes, arculatváltó homlokzati tervek szerint,
i) társasházak, többlakásos épületek, sorházak esetében a korlátok eredeti jellegének, színének, átláthatóságának egyedi megváltoztatása, kivéve új arculati terv alapján egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással.
(2) A Történelmi településrészen (1. melléklet) nem alkalmazható:
a) az épületek, építmények homlokzatán és tetőzetén a hagyományos anyaghasználattól és színektől eltérő anyagok, színezés,
b) nem hagyományos anyaghasználatú homlokzattal megjelenő konténer, konténerépítmény,
c) épületen korábbi építészettörténeti stílusokra vagy más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem, kivéve a településrész építészettörténetével alátámasztott és indokolt stílusok alkalmazását,
d) épület együtt látszó homlokzatain a nyílászárók eltérő anyag- és színhasználata, kivéve, ha az az épület homlokzataira készített építészeti tervezés eredménye vagy megkezdett ütemezett felújítás valamelyik üteme,
e) épületek, építmények homlokzatán, homlokzati üvegfelületein, nyílászáróin színes öntapadó fólia sem belső sem külső oldalon látható módon, kivéve az üzletportálként kialakított üvegfelületen, annak maximum 40%-át lefedő, az üzlet, illetve vállalkozás arculatának megfelelő, nem rikító színű, vagy az üzlet, illetve vállalkozás országosan meghatározott arculatának megfelelő színű, illetve az áttetsző, savmaratott, opál vagy csiszolt üveg hatású monokróm fóliát, amelyet kizárólag az üvegfelületek belső oldalára erősítenek fel,
f) társasházak, többlakásos épületek, sorházak esetében erkély és loggia egyedi beépítése, kivéve a társasház közös döntése alapján, a teljes épületre, épületegyüttesre kidolgozott egységes, arculatváltó homlokzati tervek szerint,
g) társasházak, többlakásos épületek, sorházak esetében a korlátok eredeti jellegének, színének, átláthatóságának egyedi megváltoztatása, kivéve új arculati terv alapján egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással,
h) az utcai kerítések esetén kő vagy vakolt beton anyagú lábazat nélküli kialakítás, és a telken lévő épület színhasználatához és anyaghasználatához nem illeszkedő szín- és anyaghasználat,
i) kő vagy falazott szerkezettől eltérő tömör utcai kerítés és
j) az utcai kerítésen nádszövet, műanyag lemez és acéllemez, kivéve a hagyományos utcai kapuk helyreállításánál vagy visszaállításánál alkalmazott acéllemezt.
(3) A Történelmi településrész (1. melléklet) 6–7. §-ok szerinti helyi területi és helyi egyedi védelemmel érintett részeire, elemeire eltérő szabályozás vonatkozik.
(4) Beépítésre nem szánt településrészen (1. melléklet) nem alkalmazható:
a) lakóépület teljes homlokzati felületén megjelenő fém, műanyag,
b) lakóépület tetőzetén hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes lágyfedés vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés, és
c) gazdasági épületen olyan homlokzati anyag vagy színezés, mely megjelenésében lényegesen eltér a hagyományos anyag- és színhasználattól, továbbá nem biztosít pasztellszínű felületet,
d) a kerítéseken alumínium hatású, nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez vagy nád borítás.
(5) Az Ipari településrészen (1. melléklet) nem alkalmazható:
a) az épületek homlokzatán, tetőzetén fényes felület és erős színárnyalat, kivéve a vállalkozás logóját, cégfeliratát meghatározó arculati elemeit,
b) épület együtt látszó homlokzatain a nyílászárók eltérő anyag- és színhasználata, kivéve, ha az az épület homlokzataira készített építészeti tervezés eredménye vagy megkezdett ütemezett felújítás valamelyik üteme,
c) lakóépület tetőzetén hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes lágyfedés vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés, és
d) gazdasági épületen olyan homlokzati anyag vagy színezés, amely megjelenésében lényegesen eltér a hagyományos színhasználattól, továbbá nem biztosít pasztellszínű felületet.
(6) A Tájképvédelemmel érintett településrészre (1. melléklet) eltérő szabályozás vonatkozik.
11. § (1) A helyi védelemben részesülő Zirc, Rákóczi térre és a térrel határos telkek által alkotott térfalra vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) a kialakult zártsorú beépítést meg kell tartani,
b) ahol a beépítés nem zártsorú, ott optikai zártsorú módon kell beépíteni a telek utcai homlokvonalán elhelyezendő építményeket,
c) az épületek bővítése megengedett az e rendeletben meghatározott részletszabályok figyelembevételével. Az egyszintes épületek szintszáma növelhető egy szinttel, oly módon, hogy a második szint nem lehet teljes szintmagasságú, a kétszintes épületek szintszáma nem növelhető,
d) egyéb műszaki berendezések az épületek Rákóczi tér felőli homlokzati felületein, magastetőin az utcaképet károsan befolyásoló módon nem helyezhetők el.
(2) A helyi védelemben részesülő Kossuth utcára vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) a csatlakozó telekhatártól legfeljebb 1,0 m távolságra lehet az épületet elhelyezni, kivétel a keresztpajták sora,
b) a keresztpajtákat a kialakult, a meglévő pajták telepítéséhez igazodva kell elhelyezni,
c) az utcai telekhatárra kiépült beépítést meg kell tartani,
d) a megmaradt hosszúházas, keresztpajtás beépítést meg kell őrizni,
e) a keresztpajta elbontásakor a keresztpajták építésére kijelölt építési helyen kell visszaépíteni,
f) a területen foghíj kialakulása nem megengedett, utcai telekhatáron lévő épület elbontása csak új épület építésével együtt lehetséges és
(3) A helyi védelemben részesülő Petőfi Sándor utcára vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) az utcában kialakult utcai telekhatárra történő épület-elhelyezést meg kell tartani,
b) a zártsorú beépítést, mely lehet tényleges zártsorú beépítés vagy optikai zártsorú, meg kell tartani,
c) az épületek bővítése megengedett, az e rendeletben meghatározott részletszabályok figyelembevételével. Az egyszintes épületek szintszáma növelhető egy szinttel, oly módon, hogy a második szint nem lehet teljes szintmagasságú, a kétszintes épületek magassága nem növelhető.
d) a területen foghíj kialakulása nem megengedett, utcai telekhatáron lévő épület elbontása csak új épület építésével együtt lehetséges,
e) egyéb műszaki berendezések az épületek Petőfi S. utca felőli homlokzati felületein, magastetőin az utcaképet károsan befolyásoló módon nem helyezhetők el.
12. § (1) A helyi védelemben részesülő Zirc, Rákóczi térre és a térrel határos telkek által alkotott térfalra vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) a védett tér falaként az épületek homlokzati kialakítása, tömege, mérete meghatározó, átalakításuk, felújításuk, bővítésük során a létrejövő építmény tömegét, homlokzati arányait, építészeti kialakítását a tér körül lévő egyedileg védett épületekhez kell illeszteni,
b) anyaghasználat tekintetében az épületek homlokzati felújítása, átalakítása Zircre jellemző anyagok használatával és színhasználattal történhet,
c) az épületek utcaképet befolyásoló részein 35°-45° tetődőlésű magas tetőt kell alkalmazni és
d) a Rákóczi téren a közparkban növényzet és zöldfelület kialakítása egységes kertészeti terv birtokában lehetséges.
(2) A helyi védelemben részesülő Kossuth utcára vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az épületek utcai szélessége 8 m-nél szélesebb nem lehet az utcai homlokzat vonalától mért 6 m-en belül,
b) az épületek utcai homlokzati vonalra merőleges tetőgerinccel építhetőek, kivéve a meglévő, 10 m-nél szélesebb épületeket,
c) az épületek tetődőlés szöge 35°- 45° között legyen,
d) az épületek homlokzatai hagyományos anyaghasználattal és hagyományos színhasználattal készüljenek és
e) a keresztpajták Zircre jellemző anyaghasználattal és színhasználattal újíthatók fel, építhetők újjá.
(3) A helyi védelemben részesülő Petőfi Sándor utcára vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az épületek utcai tömegének, homlokzat-kialakításának, anyaghasználatának illeszkednie kell az utcaképbe, a kisvárosi beépítés jellegzetességeinek megfelelően,
b) az épületek hagyományos anyaghasználattal és színhasználattal újíthatók fel, bővíthetők, és építhetők új épületek,
c) az utcai telekhatáron álló épület eredeti párkánymagasságát bővítés vagy bontást követő új építés esetében is a homlokzaton meg kell jeleníteni, vagy bármilyen építészeti megoldással utalni rá és
d) az építési tevékenységek során figyelembe kell venni a meghatározó elemeket: nyílászárók arányait, osztásrendjét, zárt kapuzatokat, párkányokat.
13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületekre, épületrészekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az épület arányait, nyílászáróit, tagozatait a helyreállított épületeknél helyreállított formában meg kell őrizni,
b) az épület átalakítása, bővítése csak a védelem alapjául szolgáló homlokzati elemek figyelembevételével történhet
ba) 35°-45° közötti dőlésű magas tető,
bb) faszerkezetű, eredeti osztásrend szerinti nyílászárók,
bc) homlokzati tagozatok,
bd) párkánymagasság, párkányképzés - ahol van- címer és
be) Zircre jellemző anyag- és színhasználat megtartásával.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetében a védelem alapjául szolgáló épületrészeket, elemeket, értékeket érintő bármilyen építési beavatkozás esetében
a) Építéstörténeti Tudományos Dokumentációt kell készíteni,
b) szondázó falkutatást kell végezni, mely a kivitelezés megkezdésekor is elvégezhető,
c) az épület teljes körű építészeti felmérését és dokumentálását el kell végezni.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott dokumentum és vizsgálat megállapításai kötik az építtetőt az építési beavatkozás tekintetében.
(4) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a kizárólag baleset-, életveszély vagy közbiztonság biztosítása érdekében végzett állagmegóvást szolgáló bontás nélküli felújítás esetére.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületeken történő építési beavatkozás - beleértve az állagmegóvást szolgáló felújítást is - különösen az alábbiak figyelembevételével történhet:
a) a Zirc 256/1 hrsz-ú, Kossuth Lajos utca 9. szám alatti ingatlanon lévő épület helyiségeinek térarányait, térkapcsolatait és az épület arányait,
b) a Zirc 225 hrsz-ú, Zirc, Kertész utca 7. szám alatti ingatlanon lévő épület eredeti épület-szélességében megmaradt épületrész helyiségkapcsolatait, a két konyha kialakítását és a XIX. századi eredeti épületrészeket, épülettartozékokat, szerkezeteket, szerelvényeket meg kell őrizni.
14. § A Tájképvédelemmel érintett településrészre (1. melléklet) vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. a területre jellemző tájképi megjelenést, tájképi elemeit, tájképi értékeit, a fenntartható tájhasználatot meg kell őrizni,
2. az épületeket az építési helyen belül, a terület mélypontjain kell elhelyezni,
3. nem helyezhető el épület a telek magaslati pontjain, a terület feltáró közlekedési útvonalairól nyíló látványt meghatározó területein
4. az épületek tömegének, homlokzat-kialakításának, anyaghasználatának illeszkednie kell a tájképbe, azt a területre jellemző beépítés jellegzetességeinek megfelelően, a harmonikus, tájba illő rálátást biztosító módon kell kialakítani,
5. a felépítendő épületeket az ingatlanok mélyebb fekvésű területrészén, a tájképet nem meghatározó módon kell elhelyezni, lehetőleg facsoportok, erdősávok takarásában,
6. amennyiben az épületek tájba illesztése nem oldható meg, úgy az épületeket háromszintű takaró növényzet telepítésével kell létesíteni,
7. a lakóépületek tetődőlés szöge 35°-45° közötti lehet,
8. a gazdasági, erdő-, mezőgazdasági- és ipari épületek tetődőlés szöge 10°-45° közötti lehet,
9. az épületek homlokzatai hagyományos anyaghasználattal és hagyományos színhasználattal készüljenek,
10. lakóépület teljes homlokzati felületén nem jelenhet meg fém, műanyag,
11. a fennmaradt hagyományos épületek, gazdasági épületek Zircre jellemző anyaghasználattal és színhasználattal újíthatók fel, építhetők újjá,
12. az épületek, építmények homlokzatán, homlokzati üvegfelületein, nyílászáróin színes öntapadó fólia sem belső sem külső oldalon látható módon nem helyezhető el, kivéve az áttetsző, savmaratott, opál vagy csiszolt üveg hatású monokróm fóliát, amely kizárólag az üvegfelületek belső oldalára erősíthető fel.
13. falazott, vakolt vagy natúr kő megjelenésű támfalak alakíthatók ki,
14. a kerítés nem lehet alumínium hatású, nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez vagy nád borítású,
15. a területen önállóan, vagy épületen egyéb műszaki berendezések jól látható módon, tájképet károsan befolyásoló módon nem helyezhetők el,
16. magánterületen 1,5 m2-nél nagyobb felületű reklámhordozót és reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni nem lehet.
15. § (1) Az egyes sajátos építményeket, műtárgyakat, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre szánt új fejlesztési területeken földalatti elhelyezéssel kell építeni, kivéve, ha az érintett területen már meglévő légvezetékes vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra áll rendelkezésre.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge- és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózat a meglevő oszlopsorra fektethető.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő, föld feletti hálózat rekonstrukciója - figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is -
a) védett műemléki ingatlanon,
b) műemléki környezetben,
c) a Rákóczi téren,
d) nagyvárosias beépítésű lakóterületen és
e) közparkokban csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
16. § (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) beépítésre nem szánt településrész,
b) ipari településrész.
(2) A teljes települést és településrészt ellátó (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak felszín feletti elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) Történelmi településrész,
b) Tájképvédelemmel érintett településrész és
c) bármely településrészen
ca) az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek,
cb) az ökológiai hálózat övezeteinek területei (magterület és pufferterület övezetek) és
cc) a Natura 2000 területek.
(3) Az országos és helyi védettség alatt álló területek, terek, parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a) építmények esetében is elsődlegesen föld alatt kell elhelyezni és
b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.
17. § (1) Reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések a meglévő, épített és természetes környezetbe illesztve, Zirc városképének, településszerkezetének, vidéki jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének és mértékeinek és építészeti kialakításának figyelembevételével, ahhoz illeszkedően helyezhetők el.
(2) Reklámhordozót és reklámhordozót tartó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, a közterület fenntartási munkáit, továbbá a közterület adottságainak és esetleges berendezéseinek, műtárgyainak, valamint növényzetének figyelembevételével történjen.
(3) Tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(4) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie, és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
18. § (1) Az utasváró és kioszk reklámhordozóként vagy reklám közzétételére csak abban az esetben használható, amennyiben annak kialakítása azt lehetővé teszi, és felületén rendelkezésre áll a reklám elhelyezésére szolgáló vitrin. A vitrinben papír anyagú reklámhordozó elhelyezése is megengedett.
(2) Reklámfelület, a (7) bekezdésben szabályozott kivétellel, kizárólag a talajban két ponton rögzített, 3. melléklet szerinti műszaki kialakítású, fém anyagú keretszerkezeten, reklámhordozót tartó berendezésen helyezhető el.
(3) A reklámhordozó kizárólag fém, műanyag felület, a reklám festett vagy ragasztott technikával előállított lehet.
(4) Reklámfelület, az (5) bekezdésben foglalt kivétellel, a 82-es számú főút belterületi szakasza és az összekötő és gyűjtő utak mentén, közterületen helyezhető el a (2) bekezdésben, valamint a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban foglaltak figyelembevételével, egymástól legalább 50 m távolságban. A 82-es számú főút belterületi szakasza – kivéve a (7) bekezdés szerinti területet - mentén legfeljebb 16 db közérdekű reklámhordozót tartó berendezés helyezhető el.
(5) A Rákóczi téren, más köztéren és köztulajdonban álló ingatlanokon nem helyezhetőek el reklámfelületet tartó berendezések.
(6) A 3. melléklet szerinti reklámhordozót tartó berendezést az önkormányzat biztosítja, úgy, hogy annak költsége a reklám kihelyezőjét terheli. A reklámhordozót tartó berendezés helyét a polgármester jogosult meghatározni, a (4) bekezdésben foglaltak, valamint a reklám kihelyezőjének igényét is figyelembe véve.
(7) Legfeljebb 5 db óriásreklámot lehet elhelyezni az Állomás utcát határoló telkeken, a következő feltételekkel:
a) reklámhordozó felületnagysága a 11 m2-t nem haladhatja meg és
b) amennyiben az óriásreklámhordozót tartó berendezés a közterületről egy vagy több oldalról látható, ennek megfelelően két- vagy többoldalas kivitelű reklámhordozóval kell rendelkeznie.
(8) A más célú berendezések közül
a) a kerékpárállvány használható reklámozásra, és
b) a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés csak akkor használható reklámozásra, ha a felület és a reklám színhasználata illeszkedik az épület színhasználatához.
(9) Vendéglátó, szolgáltató és kereskedelmi egységenként 2 db megállító tábla, az épület környezetében lévő közterületen a közlekedési létesítményekre vonatkozó szabályok megtartása mellett megengedett.
(10) A megállító tábla reklámhordozót tartó része fa, fém vagy műanyag keretszerkezetű. A reklámhordozó anyaga lehet műanyag, fa, saját magát megtartani képes kartonpapír vagy fém. A reklám lehet nyomtatott, ragasztott-fóliázott vagy a reklámot hordozó felületre krétával rajzolt.
19. § (1) Az önkormányzat és szervei, intézményei és tisztségviselői működésével kapcsolatos, vagy feladatkörükbe tartozó, továbbá közművelődési tárgyú információk közzétételére
a) 5 db önkormányzati hirdető táblát és
b) kizárólag közművelődési célú hirdetmények megjelenítésére 3 db hirdetőoszlopot helyezhet ki.
(2) Az (1) bekezdésben részletezett felületeken jellemzően ragasztott, papír alapú közlemények jelentethetők meg.
20. § (1) A közterületről látható módon, építményen vagy építményben, telken megvalósuló tevékenységhez kapcsolódó cégtábla, cégér, címtábla elhelyezhető.
(2) Cégtábla, cégér, címtábla méretének, anyag- és színhasználatának minden esetben, összhangban kell lenni az építményen alkalmazottakkal.
(3) Cégtábla és címtábla intézményenként, vállalkozásonként stb. (a továbbiakban: funkció) 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg a funkcióhoz tartozó homlokzati felület 10 %-át.
(4) Funkciónkként további 1 db, a homlokzatra, ingatlanhatárra merőleges cégér helyezhető el a külön jogszabályok előírásai szerint.
(5) Épület építése, bővítése, átalakítása vagy funkcióváltása esetén a cégtábla, cégér, címtábla helyét és kialakítását is meg kell tervezni. A tervezésnek teljes körűnek kell lennie abban az esetben is, ha a kivitelezés több ütemben történik.
(6) Utak mentén, közterületen jellemzően benzinkutak, autószalonok, ipari és kereskedelmi létesítmények helyét jelző, legfeljebb 1 db, a környezet léptékéhez igazodó mértékű, de 6,00 m-nél nem magasabb, a hirdető arculati elemei szerinti totemoszlop helyezhető el.
21. § (1) Információt megjelentetni a 3. melléklet szerinti reklámhordozót tartó berendezésen, vagy a 4. melléklet szerinti információs táblán megengedett. Az önkormányzat további, ettől eltérő kialakítású információs táblákat helyezhet ki információs térképek elhelyezésére és az intézmények működésével összefüggésben.
(2) A 4. melléklet szerinti információs táblát az önkormányzat biztosítja, úgy, hogy annak költsége a tábla kihelyezőjét terheli. Amennyiben több információ kerül egy oszlopra, úgy a költségviselés együttesen történik.
22. § (1) A 17–21. §-ok előírásaitól eltérni évente legfeljebb összesen 12 hét időtartamban lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérés rendezvényekhez igazodóan a rendezvényt megelőző legfeljebb 2 héttel a rendezvényt követő 2. napig terjedő időszakban megengedett.
(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezése, legfeljebb az építési tevékenység időtartamára megengedett.
4. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
23. § (1) Zirc Városi Önkormányzat települési főépítész (a továbbiakban: főépítész) útján, kérelemre, a településképi követelményekről szakmai konzultációt, ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.
(2) A szakmai konzultációt kötelező lefolytatni:
a) utcaképet befolyásoló új építmény építésekor, meglévő építmény bővítésekor,
b) védett területen vagy védett építményen az épület homlokzatát érintő felújítás, átalakítás, épületbővítés, vagy bontás és új épület építése esetén, és
c) reklámhordozót tartó berendezés telepítésekor.
24. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező vagy egyéb meghatalmazott (a továbbiakban együtt: építtető) szakmai konzultációt kezdeményezhet.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a településképi arculati kézikönyv építési tevékenységhez kapcsolódó részeinek ismertetésére,
b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
c) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére és
d) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, és e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére.
(4) Az utcaképi illeszkedést a tervezett épület utcai homlokzatát és a két szomszédos épületet ábrázoló utcakép, valamint a környezetről készített fotó, látványterv benyújtásával kell igazolni.
(5) A konzultációhoz a kérelem mellékleteként a dokumentációt elektronikus úton (pdf. formátumban) be kell nyújtani.
(6) A szakmai konzultáción az építtetőnek papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(7) A szakmai konzultációról a főépítész emlékeztetőt készít, amelyben rögzítésre kerülnek a felvetett javaslatok, valamint a főépítész lényeges nyilatkozatai.
(8) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi és 15 napon belül postai vagy elektronikus úton eljuttatja a kérelmezőnek.
5. Településképi véleményezési eljárás
25. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az építési és fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, ha a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a területi- vagy a központi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre
a) helyi területi és egyedi védelemmel érintett ingatlanokon történő építési tevékenység,
b) utcaképet érintő új épület építése, meglévő bővítése esetén.
(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai véleményére alapozza.
26. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását vagy kilátását,
c) figyelembe veszi-e a városképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,
d) teljesíti-e a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
e) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:
ea) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
eb) az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek, és
f) a tervezett megoldás megfelel-e a településrendezési eszközökben szereplő előírásoknak, megfelelően illeszkedik-e az átalakuló épített környezethez.
(2) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az csak az építésügyi hatóság döntése elleni fellebbezésben vitatható.
6. Településképi bejelentési eljárás
27. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a vonatkozó kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt követelmények érvényre juttatása érdekében, az építési tevékenység megkezdését megelőzően
a) az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez, továbbá az építésügyi hatósági engedélyhez és a jogszabályok szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység,
b) a jogerős építési engedélytől eltérően megvalósuló, az eltérést illetően egyébként építési hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák, és
c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, látványtervet is tartalmazó építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésmód változás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentáció 1 példányát papír alapon, 1 példányát elektronikus adathordozón kell benyújtani.
(3) A polgármester az új reklámok, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezésekre irányuló bejelentést, amennyiben a bejelentőnek e rendelet rendelkezéseitől eltérően kihelyezett reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés van a tulajdonában, abban az esetben veszi tudomásul, ha az új kihelyezésével egyidőben annak elbontásáról a bejelentő gondoskodik.
(4) A településképi bejelentés nem pótolja vagy helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének a feladata.
(5) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
b) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
c) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkező városrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket, és
d) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait.
(6) Ha a polgármester a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell.
28. § (1) A polgármester a településképi bejelentés kapcsán a bejelentőt érintő tudnivalókról és a bejelentőt terhelő kötelezettségekről tájékoztatást küld ki.
(2) A kiadott igazolásokról és az azokat megalapozó dokumentumokról a polgármester nyilvántartást vezet, és azokat 5 évig megőrzi.
(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását.
(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester kötelezési eljárást folytat le.
(5) A bejelentési eljárás során meghozott döntéssel szemben Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
7. A településképi kötelezési eljárás, településkép-védelmi bírság
29. § A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben.
30. § (1) A polgármester a kötelezési eljárás során felhívást bocsát ki, és megfelelő határidőt biztosít a szabálysértés megszüntetésére.
(2) Amennyiben az ügyfél az (1) bekezdés szerint megállapított határidő leteltéig nem tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, úgy a polgármester településképi kötelezést bocsát ki, és egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
31. § (1) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(2) Amennyiben az érintett nem tesz eleget határidőre a bírságról szóló döntésben megállapított kötelezettségének, a bírság megismételhető mindaddig, míg a kötelezettség teljesítésre nem kerül.
(3) A kötelezési eljárásban hozott döntés ellen a Képviselő-testületnél lehet fellebbezni.
8. Záró és átmeneti rendelkezések
32. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
33. § Ezt a rendeletet a hatálybalépést követően indult eljárásokra kell alkalmazni.
34. § Hatályát veszti Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 20/2017.(XII.27.) önkormányzati rendelete.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
