Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Szente Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (IX. 12.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról és egyes szociális ellátásokról
[1] Szente Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló rendeletében foglaltak felülvizsgálata szükséges.
[2] Szente Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § - ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Szente Község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.
(2) Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
2. Hatáskör
2. § (1) E rendeletben meghatározott szociális feladat és hatáskört a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt
a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,
b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Sztv-ben, előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás tovább folyósításának elrendeléséről,
c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamat összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.
(3) A testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva kereset nyújtható be a Budapest Környéki Törvényszékhez (1443 Budapest, Pf. 175)
(4) A polgármester átruházott hatáskörében hozott döntése ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni Szente Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez. Fellebbezést a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szentei Kirendeltségéhez lehet benyújtani
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Sztv. 4. §-a alapján történik.
4. Eljárási rendelkezések
4. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás írásban, a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére vagy hivatalból indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szentei Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) erre a célra rendszeresített – e rendelet 1. sz. mellékletében foglalt - formanyomtatványon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások, nyilatkozatok csatolásával illetékmentesen lehet benyújtani.
(2) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:
a) saját és együtt élő családtagjai
aa) Természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
ab) Lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,a.3. Állampolgárságáról,
ac) Az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,
ad) Társadalombiztosítási azonosító jeléről,
ae) Adóazonosító jeléről,
af) Jövedelmi viszonyairól,
ag) Az Sztv-ben, és e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,
b) lakhatási települési támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról,
c) a kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződést kötött-e.
(3) A szociális ellátások elbírálásához a Hivatal köteles bekérni az Sztv-ben, a Korm. rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott iratokat.
(4) E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet e rendelet melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. A vagyon a Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül meghatározásra.
(5) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti
a) megkeresi az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt,
b) megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) megkeresi a helyi gépjármű-nyilvántartót,
d) megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,
e) elrendelheti környezettanulmány készítését.
(6) A házasság felbontását a gyermektartásdíjat megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni, amennyiben fenti dokumentum nem áll rendelkezésre, úgy az ügyfél büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata is elfogadható. Amennyiben tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíjra vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.
(7) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.
(8) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.
(9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében a Sztv. 10. § (2)-bekezdése szerint kerül megállapításra.
(10) A jövedelmet
a) munkabérről, csecsemőgondozási díjról (CSED), gyermekgondozási díjról (GYED), (TGYÁS, GYES, GYET) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, táppénz esetén a kifizető hely igazolása,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,
c) álláskeresési támogatás esetén a Rétsági Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége (továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
d) saját jogú nyugellátás, hozzátartozói ellátás, rokkantsági ellátás, ápolási díj, időskorúak járadéka esetén a havi igazolószelvény, bankszámlakivonat. A kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembeveendő személyek nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó ellátás összesítőt a kérelem benyújtásakor csatolni szükséges,
e) gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat ennek hiányában nyilatkozat,
f) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata,
g) az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
h) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat,
i) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója, illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Munkaügyi Központtal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani. Továbbá jogerős elzárással érintett hozzátartozó esetén az elzárást elrendelő bírósági döntés másolatának benyújtásával,
j) az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat, (a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás) igazolja.
(11) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírósági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.
(12) Egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell (2. sz. melléklet):
a) elvált családi állapot esetében:
aa) a válás tényét: anyakönyvi kivonatra történt bejegyzéssel, vagy válóperi végzéssel,
ab) a házasság felbontás iránti kérelem beadását: az ügy peres számával,
ac) külön (azaz más címen) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal,
ad) egy lakcímen történő különélés tényét mindkét fél által aláírt büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal.
b) nagykorú egyéb egyedülálló esetében: az egyedülállóság tényét a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával.
(13) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a hallgatói jogviszony igazolását minden esetben az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolni.
(14) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni tárgyévi kérelméhez, ha a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta
a) tárgyévi nyugellátásának összegéről szóló igazolást,
b) a középfokú, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.
(15) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(16) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfélírásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.
(17) A Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás következményeire és a juttatás feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változásáról kötelező 15 napon belüli értesítésre.
5. Egyéb eljárási rendelkezések
5. § (1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható, környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni
a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a Hivatalnál rendelkezésére áll,
c) amennyiben a kérelmező helyzete, életvitele a Hivatal számára kellőképpen ismert, köztudomású,
d) amennyiben a benyújtott kérelemben szereplő adatok egyértelműen igazolják az ellátásra való jogosultságot.
(3) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.
(4) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Sztv. 10. § (6) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme, az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakhatási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.
(5) A (4) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik - különösen a lakbér, az albérleti díj, a közüzemi díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.
(6) A támogatást kérő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha az általa igazolt költségek és bevételek egymáshoz való viszonya életszerűtlen, illetve életvitele, általános életkörülményei nem teszik azt indokolttá.
(7) Ugyanazon személy egy időben több ellátásra is jogosult lehet. Egy féléven belül háromszor támogatásban részesülő kérelme elutasításra kerülhet amiatt, hogy több ellátásban részesül.
6. A Szociális ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai
6. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.
(2) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
7. § (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.
(2) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik
a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszüntetni,
b) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.
7. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése
8. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Sztv. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet hatáskör gyakorlója rendeli el.
(2) A hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.
(3) E paragrafus szerinti megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 200%-át, egyéb esetben 150%-át nem haladja meg, és e rendeletben meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.
8. Az ellátások finanszírozása
9. § (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására Szente Község Önkormányzatának mindenkori költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.
(2) A pénzbeli és természetben nyújtott támogatás iránti kérelmeket a szociális hatáskört gyakorló szerv a rendelkezésre álló keretösszeg felhasználása esetén a jogosultságra való tekintet nélkül elutasíthatja - kivéve az alanyi jogon járó juttatást- így:
a) köztemetés
b) települési létfenntartási támogatás
9. A szociális ellátás rendszere
10. § (1) E rendelet az Sztv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az alábbi települési támogatást nyújthatók:
(2) Pénzbeli települési támogatások
a) rendkívüli települési támogatás
b) települési lakhatási támogatás
c) települési temetkezési támogatás
(3) Pénzbeli egyéb önkormányzati támogatások
a) települési lakásvásárlási támogatás
b) települési Születési és Életkezdési Támogatás
c) települési iskolakezdési támogatás
(4) Természetbeni önkormányzati támogatások
a) Köztemetés
b) Szünidei gyermekétkeztetés
c) Szociális földprogram
Pénzbeli települési támogatások
10. Rendkívüli Települési Támogatás
11. § A Képviselő-testület, két ülés között rendkívüli esetben a polgármester az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
11. Települési Lakhatási Támogatás
12. § A Képviselő-testület hatáskörében e rendeletben foglaltak szerint települési támogatásként rendszeres lakhatási támogatást állapít meg.
13. § (1) Rendszeres települési lakhatási támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek.
a) A családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén a 200% át,
b) a kérelmező és a vele együtt élő személyek igazolt havi lakásfenntartási költsége eléri vagy meghaladja a háztartás összjövedelmének 30 %-át.
c) a lakás nagysága nem haladja meg az önkormányzat által elismert nagyságot.
(2) A kérelemhez az 3. sz. melléklet szerinti nyomtatványt kell benyújtani.
(3) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban 1 személy lakik 50 nm,
b) ha a háztartásban 2 személy lakik 55 nm,
c) ha a háztartásban 3 személy lakik 60 nm,
d) ha a háztartásban 4 személy lakik 65 nm,
e) ha 4 személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni:
a) a havi lakbért vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint,
b) a közös költséget,
c) a fűtési díjat,
d) a hulladékszállítási díjat,
e) a villanyáram, víz és gázfogyasztás havi költségeit, valamint a csatorna használati díj 1 hónapra jutó összegét számla alapján.
(5) A támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(6) A lakhatási támogatás egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.
(7) Külön lakásnak kell tekinteni:
a) társbérlet
b) albérlet
c) a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit
(8) A lakhatási támogatás mértéke: legfeljebb havi 2.500.- Ft.
(9) A támogatást elsősorban pénzbeli szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(10) Nem részesülhet lakhatási támogatásban az aki:
a) lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik,
b) e rendeletben elismert lakásnagyságot meghaladó lakásban laki,
c) e rendeletben foglalt lakókörnyezet rendezettségének nem felel meg, mindaddig, míg lakókörnyezetét rendbe nem teszi. A lakókörnyezet rendbetételére 30 napos határidőt kell adni. A Hivatal ügyintézői jogosultak a lakókörnyezet ellenőrzésére, melyben a kérelmező köteles együttműködni.
12. Települési Temetkezési Támogatás
14. § (1) Temetkezési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki elhunyt közeli hozzátartozójának temettetéséről gondoskodott, a temetés költségeit viselte.
(2) A Temetkezési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről, a támogatást kérő nevére kiállított a Temetkezési támogatás mindenkori összegét meghaladó összegű számla(k) eredeti példányát, valamint az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.
(3) Az eredeti temetési számlára, számlákra kifizetési záradékként rá kell vezetni a támogatás kifizetésének tényét, összegét, majd az önkormányzat bélyegzőlenyomatával ellátva a kérelmezőnek vissza kell adni. A kérelem mellé a záradékolt számla másolatát kell csatolni.
(4) Amennyiben a benyújtott számla értéke nem haladja meg az e rendelet alapján megállapítható temetési támogatás összegét, abban az esetben maximum a számla összege fizethető ki temetési támogatásként.
(5) Különösen méltánylást érdemlő esetben a polgármester a (8) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegű Temetkezési támogatás is megállapíthat, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(6) A temetési támogatási kérelmet a polgármester átruházott hatáskörben bírálja el.
(7) A temetési támogatás elbírálását az igénylés beadásakor, kifizetését legkésőbb a következő munkanapon kell teljesíteni.
(8) A Temetkezési támogatás összege temetésenként maximum 30.000 Ft.
(9) A Temetkezési támogatásra vonatkozó kérelmet a temetési számla kiállításának időpontjától számított 3 hónapon belül lehet benyújtani.
(10) Nem jogosult Temetkezési támogatásra, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.
Egyéb pénzbeli önkormányzati támogatások
13. Települési Lakásvásárlási Támogatás
15. § (1) Szente Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén első lakáshoz jutók támogatásában részesíti a kérelmezőket.
(2) A kérelmezők abban az esetben részesíthetők támogatásban, ha
a) a kérelem benyújtásának időpontjában egyikőjük Szentei állandó lakos, és
b) a kérelem benyújtásakor a 40. életévüket még nem töltötték be, és
c) a kérelmezők sem együttesen, sem külön-külön nem rendelkeznek – a kérelemmel érintett, már megvásárolt ingatlanon kívül - önálló lakástulajdonnal vagy résztulajdonnal, így nincs és nem is volt beköltözhető lakásra nézve tulajdonjoguk, és
d) a kérelmező pár ilyen támogatást más önkormányzattól nem kap.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt feltételek fennállása estén sem jogosultak támogatásra azok:
a) ahol a kérelmezők bármelyike haszonélvezeti joggal rendelkezik, és azt az ingatlant lakják, amelyet a haszonélvezeti jog terhelt, vagy
b) ahol a kérelmezők bármelyikének, kiskorú gyermeküknek, együtt költöző családtagjaiknak tulajdonában, bérletében, használatában lakásingatlan van, függetlenül a szerzés módjától, tulajdoni hányadától, vagy
c) ahol a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötszörösét meghaladja, vagy
d) akik a kérelmezők egyikének közeli hozzátartozójától vásárolják az ingatlant.
(4) A támogatás csak a kérelmezők Szente közigazgatási területén lévő, önálló teljes lakásának építéséhez vagy vásárlásához nyújtható, egy lakás résztulajdonának megszerzéséhez nem.
(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az ingatlan a kérelmező tulajdonába kerül, valamint a kérelem benyújtásakor a lakóingatlan alapja, a felmenő falak, a födém, a tetőszerkezet, és a tető héjazása elkészült.
16. § (1) A támogatás egyösszegű és vissza nem térítendő, melynek összege 100.000 Ft,
(2) Amennyiben a támogatásban részesítettek a lakóingatlant, a támogatás folyósítását követő 3 éven belül elidegenedik, őket annak visszafizetésére kell kötelezni.
17. § (1) A támogatásra irányuló kérelmet a Hivatalban igényelhető nyomtatványon lehet a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szentei kirendeltségén benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező (k), valamint az együtt költöző kereső családtagok jövedelmi igazolását,
b) az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó igazolásokat
ba) lakásvásárlás esetén a 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződést (előszerződést)
bb) lakásépítés esetén a támogatással érintett lakás jogerős építési engedélyét,
c) a kérelmező háztartásában élő gyermekek születési anyakönyvi kivonatát,
d) a támogatással érintett épület készültségi fokát igazoló, építésügyi hatóság által kiadott igazolást.
14. Települési Születési és Életkezdési Támogatás
18. § (1) Kérelemre a Képviselő-testület a Szentei lakcímmel rendelkező gyermek születésére tekintettel egyszeri támogatást nyújt a Szentei lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén életvitelszerűen tartózkodó, gyermeket saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére. A gyermek születésének tényét, adatait, az életvitelszerű tartózkodási helyét és a gyermek ténylegesen saját háztartásban nevelés tényét a kérelmező törvényes képviselő köteles igazolni.
(2) A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti jövedelemhatárra tekintet nélkül a Hivatalban a gyermek születését követő 1 éven belül.
(3) A támogatás mértéke 30.000 Ft/gyermek. A támogatást pénzbeli juttatásként kell folyósítani.
(4) A (3) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.
15. Települési Beiskolázási Támogatás
19. § (1) A Képviselő-testület beiskolázási támogatásban részesíthet
a) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorút, vagy
b) a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorút, legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy
c) a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorút, legfeljebb 23. életévének betöltéséig.
(2) A beiskolázási támogatás évente egy alkalommal adható pénzbeli juttatás.
(3) A támogatás iránti kérelem benyújtási határideje minden év augusztus 01. napjától szeptember 30-ig terjedő időszak.
(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási támogatás iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról
Természetbeni Önkormányzati Támogatások
16. Köztemetés
20. § (1) Az Sztv. 48. § (1) bekezdése szerint a haláleset helye szerint illetékes települési Önkormányzata Képviselő-testülete gondoskodik a köztemetésről.
(2) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.
(3) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Minden esetben foganatosítani kell az Sztv. 48. §-ban foglaltakat.
17. Természetbeni ellátások egyéb szabályai
21. § (1) E rendelet alapján a pénzbeli szociális ellátásokat egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.
(2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelem erre irányul,
b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik, illetve ha
c) az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.
(3) Amennyiben a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.
(4) A természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások Erzsébet utalvány, tüzelőanyag, tartós élelmiszer, vagy a szolgáltatónak történő utalás formájában is biztosíthatók.
18. Szünidei gyermekétkeztetés
22. § (1) Az önkormányzat a Gyvt. 21/C § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szünidei gyermekétkezetést biztosítja.
(2) Az önkormányzat a Gyvt. 21/C § (2) bekezdés ba) pontja alapján a nyári szünetben 43 munkanapon biztosít szünidői gyermekétkeztetést.
(3) A déli meleg főétel gyermekek részére történő kiszállításáról az önkormányzat falugondnoki szolgálat keretében gondoskodik.
19. Szociális földprogram
23. § (1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként szociális földprogramot működtet.
(2) A programban való részvétel feltételeit, az együttműködési megállapodás, és a szociális földprogram helyi végrehajtására vonatkozó szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
20. Személyes gondoskodás formái
24. § Szente Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szt. 57. §. (1) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a d.), e.), f.), h,) pontokat társulás útján látja el. Szolgáltatások által igénybe vehető szociális szolgáltatásokat és azok térítési díját a Szolgálat dokumentumai, szabályzatai tartalmazzák.
21. Házi segítségnyújtás
25. § (1) Szente Község Önkormányzata a házi segítségnyújtást – átruházott hatáskörben - a Nagyoroszi Közös Szociális Szolgáltató Társulás (2645 Nagyoroszi, Fő út 1.) útján biztosítja.
a) Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az önkormányzat azokról,
b) akik idősek és otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak;
c) pszichiátriai betegek, fogyatékosok, szenvedélybetegek és állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladatok ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek;
d) egészségi állapotuk miatt rászorulnak, és az ellátást igénylik;
e) a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet – a gondozón keresztül – a Nagyoroszi Közös Szociális Szolgáltató Társuláshoz (2645 Nagyoroszi, Fő út 1.) kell benyújtani.
22. Családsegítés
26. § (1) A családsegítés során a szociális vagy mentálhigiénes problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújt szolgáltatást az önkormányzat.
a) Az önkormányzat a családsegítést a Nagyoroszi székhellyel működő Nyugat-Nógrád Család- és Gyermekjóléti Szolgáltatási Társulás útján, az „Együtt a gyermekekért” Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Nonprofit Közhasznú Betéti Társaság (továbbiakban: szolgálat) intézménye által biztosítja.
b) A családsegítés keretében biztosítani kell
ba) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
bb) az anyagi nehézségekkel küzdők számra a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,
e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási akadályokkal küzdők, fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdök, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
g) a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését
(2) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybevevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha
a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
b) a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.
(3) A Nyugat-Nógrád Család- és Gyermekjóléti Szolgáltatási Társulás ellátási szerződést köt a Szolgálattal.
(4) A családsegítés szolgáltatás jellegű.
23. Falugondnoki szolgáltatás
27. § A falugondnoki, szolgáltatás célja Szente település intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A falugondnoki szolgáltatás közreműködik az étkeztetés biztosításában.
24. Étkeztetés
28. § (1) Az önkormányzat étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről (ebéd) gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:
a) koruk miatt. A 60 év feletti idős emberek.
b) egészségi állapotuk következtében. Krónikus betegség miatt rendszeres gyógyszeres kezelés alatt állnak, tartós egészségkárosodásban szenvednek
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük,
e) hajléktalanságuk
f) jövedelmi helyzetük miatt. Az igénylő rendszeres havi bruttó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum havi összegének 300 %-át
g) átmeneti krízishelyzetük miatt, a krízishelyzet fennállásának időtartamára
h) A szociális gondoskodás körében igénybe vehető étkeztetésre való jogosultságot átruházott hatáskörben a polgármester határozatban közli a kérelmezővel.
i) A szociális étkeztetés biztosításának feltételei a szolgáltató Önkormányzat és a kérelmező közötti megállapodásban kerülnek rögzítésre.
(2) A étkeztetés térítési díjának meghatározása az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerint történik.
25. Alapszolgáltatások
29. § (1) étkeztetés
(2) házi segítségnyújtás
(3) családsegítés
(4) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
(5) falugondnoki szolgálat
26. Záró rendelkezések
30. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát vesztik a szociális ellátásokról szóló 9/2015. (IX. 23.) önkormányzati rendelet, valamint e rendelet módosításáról szóló 4/2016. (III. 23.), a 9/2020. (XII. 28.), és a 11/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendeletek.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
