Kifejezéskereső
Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.04.01.
a város nevének használatáról
Végső előterjesztői indokolás
I.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-a szerint:
„18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.
(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.
(3) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
(4) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.
(5) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.”
II.
A településnév használatával kapcsolatban magasabb szintű jogszabályi rendelkezés jelenleg nincs, így számos önkormányzat mellett Várpalota Város Önkormányzata is élni kíván a lehetőséggel, és mint törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyról, a településnév használatáról önkormányzati rendeletet alkot.
Korábban az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria Önkormányzati Tanácsa is megerősítette, hogy a településnév viselésének szabályozása törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony, így az önkormányzatnak jogában áll a névhasználatról rendelkezni.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf. 5058/2014/5. határozatában megállapította, hogy
„9 Az adott település nevének, címerének és zászlajának használatára vonatkozó szabályozás hagyományos önkormányzati szabályozási tárgykör, az önkormányzatok, mint törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyt vonják szabályozási tárgykörükbe.
10 … Nem érdektelen, hogy a helység nevét milyen célra, milyen tevékenység mellett stb. kívánják használni. Ebből következik, hogy a város nevének használatához, ha a település önkormányzata úgy döntött, hozzájárulása szükséges.” E tekintetben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt felváltó, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) sem teremtett eltérő szabályozási környezetet. Az önkormányzatokra vonatkozó törvényi szabályozás és a fenti határozat megállapításai alapján több önkormányzat a településnév használati engedélyezési eljárást, mint önkormányzati hatósági ügyet rendeletben szabályozza.
17 … Az indítvány alapján a Kúria elsőként azt állapította meg, hogy a településnév használata az önkormányzati jogokkal, illetve azok védelmével összefüggést mutat, a település nevének, címerének zászlajának használatára vonatkozóan az önkormányzat rendeltet alkothat. Nemcsak az önkormányzatnak, mint jogi személynek – aki e minőségében a névviselési jog sérelme esetén a polgári bíróság előtt perindításra jogosult –, de az önkormányzat területén élőknek is érdeke a rendezett településnév-használat. …
30 … A Kúria hangsúlyozza, hogy a mellett, hogy a névhasználattal kapcsolatos sérelem esetén rendelkezésre áll a magánjog körében a személyiségi jogok megsértéséből adódó jogkövetkezmények érvényesítése (és ez a főszabály), a település névének használata körében nem lehet teljes egészében kizárni a közjog szabályait sem. Maga a Mötv. is tartalmaz ide tartozó rendelkezést, a 100. § (3) bekezdés értelmében a települések egyesítésével megszűnt község a nevét településrész-névként megtartja. Mint ahogy a fentiekből kiderül a településnév meghatározása, az önkormányzat nevének, címerének zászlajának használata önkormányzati saját ügy, amely körben helye van az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján rendeletet alkotni. Tehát nem zárhatók ki a településnév használatából a közjogi szabályok, a „hatóságias” megközelítés.”
A tárgyban születendő önkormányzati rendelet a településnév használati engedélyezési eljárást, mint önkormányzati hatósági ügyet szabályozza, ennek kapcsán kitér a településnév használathoz szükséges kérelemmel és az engedélyezéssel kapcsolatos rendelkezésekre, valamint az eltérő vagy engedély nélküli használat szankciójára is.
Elsősorban a Várpalota név használatával kapcsolatban érkezhetnek kérelmek, melyek jellemzően civil szervezetek nyilvántartásba vételével függenek össze, mivel a cégbíróságok a bejegyzési eljárások során jellemzően kérhetik az önkormányzat hozzájárulását, ha az elnevezésben valamilyen formában szerepel a településnév.
Természetesen nem mindegy, hogy Várpalota nevét ki, milyen tevékenységgel összefüggésben, milyen módon szándékozik használni.
A településnév használata szorosan összefügg az önkormányzati jogokkal, azok védelmével, ugyanakkor nemcsak az önkormányzatnak, mint jogi személynek, hanem a Várpalota város területén élőknek is érdeke, hogy a településnevet bárki rendezett módon és ahhoz méltóan használja.
A fentiekben leírt szempontokat szem előtt tartva új rendelet megalkotása és elfogadása javasolt.
III.
1. Az indokolás közzététele
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.
1. A javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangja, valamint a Jat. 20. §-a szerinti egyeztetési kötelezettség
Az önkormányzati rendelet nem esik a Jat. 18. § (2) bekezdésének hatálya alá.
