Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 5.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2024.02.07.

Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXVIII. törvény 62. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 64. § által biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Önkormányzat, szomszéd települések önkormányzatainak véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.

2. Főépület: az építési övezet vagy övezet sajátos építési használatának megfelelően, a helyi építési szabályzatban meghatározott rendeltetést tartalmazó épület.

3. Kialakult beépítettség: A település már beépült építési telkén kialakult beépítettség. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén meglévő épület, épületrész kubatúrán belül lehet.

4. Kialakult épületmagasság: a település már beépült részén az adott övezet által érintett egyes telkeken kialakult maximális épületmagasság, melyet – az övezet előírásaival összhangban –az építmények átalakítása, újjáépítése során túllépni nem lehet.

5. Kialakult terepszint alatti beépítettség: A település már beépült építési telkén kialakult terepszint alatti beépítettség. Új terepszint alatti beépítés csak a meglévő terepszint alatti beépítés mértékéig lehetséges.

6. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény.

7. Támfalgarázs: A lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó- támfalban kialakított személygépjármű-tároló.

8. Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.

9. Telekszélesség: a HÉSZ szerinti előkerti építési határvonalon mért telekszélesség az oldalkerttel együtt.

10. Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.

11. Út céljára fenntartott terület: telken kijelölt terület, melyen távlatban út alakítható ki.

12. Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.

13. Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas közterületi sáv, amely legalább 1,0 m szélességű és alkalmas fasor elhelyezésére.

2. A helyi építési szabályzat elemeinek alkalmazása

2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a szabályozási terv módosításával történhet:

a) szabályozási vonal;

b) belterülethatár, mely egyben övezethatár is;

c) javasolt belterülethatár, mely egyben övezethatár is;

d) építési övezet, övezet határa és jele;

e) építési vonal;

f) építési hely, beépíthető telekrész;

g) telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész;

h) telek be nem építhető része;

i) kötelező megszüntető jel;

j) méretezés;

k) elővásárlási jog;

l) beültetési kötelezettség.

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

a) közigazgatási határ;

b) védőtávolságok;

c) művi értékvédelem

ca) műemlék;

cb) műemléki környezet határa;

cc) régészeti lelőhely határa;

cd) helyi védett épület, egyéb védett érték;

d) táj- és természetvédelem

da) ökológiai hálózat magterületének övezete és határa;

db) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete és határa;

dc) Natura 2000 terület határa;

dd) helyi jelentőségű védett természeti terület határa;

de) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;

df) tájképvédelmi terület;

e) egyéb korlátozó tényezők

ea) vízbázis belső védőövezet határa;

eb) vízbázis külső védőövezet határa;

ec) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa;

ed) vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa;

ee) bányatelek határa;

ef) nyílt karszt területek határa.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.

3. § A I-V. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a település teljes területére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírás másként nem rendelkezik.

3. Belterülethatár módosítás

4. § (1) A belterületbe vonható területeket a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Ha nem önkormányzati kezdeményezésre újonnan beépítésre szánt területen vagy beépített területen új beépíthető ingatlanok kialakítása érdekében útépítés, közművesítés válik szükségessé, akkor a szükséges közterület térítésmentes átadása a tulajdonos, az út-, valamint a közműépítés költségének megfizetése az érdekeltek kötelezettsége. A belterületbe csatolási eljárás – a fenti feltételek fennállása esetén – kizárólag az egyéb jogszabály alapján az önkormányzattal megkötött hatályos és érvényes településrendezési szerződés esetén folytatható le, amiben az érintett ingatlan tulajdonosa illetve az ingatlanon beruházni szándékozó átvállalja az önkormányzattól mindazon költségeket és egyéb ráfordításokat, amelyek következményei az önkormányzatot terhelik.

(3) A belterületbe vonás a beépítés feltétele.

4. Közterület alakítására vonatkozó előírások

5. § (1) Közterület-alakítási terv készíthető a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(2) A meglévő hiányos fasorok kiegészítése, fasorok telepítése a szabályozási terven jelölt utak és lakóutcák mentén ajánlott.

(3) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

(4) Közút, járda, egyéb közterület szilárd burkolata közműcsatlakozás kiépítése céljából csak az átfúrásos technológia alkalmazásához szükséges mértékben bontható fel. Amennyiben közműcsatlakozás kiépítése céljából az átfúrásos technológia jogszabály, vagy hatóság előírása miatt nem alkalmazható, a szilárd burkolat felbontható az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésével és a tulajdonos, közútkezelő hozzájárulásában meghatározott feltételek vállalásával.

5. Táj- és természetvédelem

6. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat magterület és ökológiai folyosó övezeteire, a Natura 2000 területekre, A helyi jelentőségű védett természeti területekre – megóvását biztosítani kell.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;

b) a település külterületén az utak mentén meglévő fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők;

c) a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;

d) a táblaszegélyek, fás szegélyek fenntartandók;

e) az egyedi tájértékek védelme biztosítandó;

f) a tájhasználat és az építmények létesítése során a természetes és természetközeli élőhelyek megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatokat biztosítani kell.

(3) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken és a Natura2000 területeken

a) kizárólag extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;

b) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak;

c) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el;

d) szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el;

e) csarnok nem helyezhető el.

(4) Az országos ökológiai hálózat magterületén:

a) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából helyezhető el;

b) 10 m-es épületmagasságot meghaladó építmény - kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével - nem létesíthető;

c) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

d) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

(5) A helyi jelentőségű védett természeti területeken kizárólag extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(6) A tervezett helyi jelentőségű védett fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el.

(7) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett területen a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó beépítésre nem szánt területek övezeteiben új épület építése esetén. A látványterv részeként be kell mutatni lokális és tájkapcsolati nézetben a tervezett beavatkozás mértékét, a tervezett tömegalakítást, valamint a tájba illesztési megoldásokat.

(8) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a tájkarakter megőrzése és a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért:

a) művelési ág megváltoztatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges, a kialakult tájhasználat csak a természet közeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

b) a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani;

c) honos növényzet telepítendő;

d) csarnok nem helyezhető el.

6. Környezetvédelem

7. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt nem okoz;

b) kizárja a környezetkárosítást;

c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(3) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.

(4) Csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(6) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

7. Katasztrófavédelem

8. § (1) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,

b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,

c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.

(2) A település területén kertes mezőgazdasági övezetben nyílt tűzivíz tároló nem helyezhető el.

8. Nyílt karszt területek

9. § (1) A nyílt karszt területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A nyílt karszt területen a parkolók felületéről vizet csak homok- és olajfogó műtárgyon átvezetve szabad közcsatornába engedni.

9. Vízeróziónak kitett területek

10. § (1) A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A vízeróziónak kitett területeken

a) biztosítani kell a talajfelszín

aa) külterületen legalább 80%-os;

ab) belterületen legalább 30%-os növényborítottságát;

b) a 12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni;

c) a lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani;

d) a meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell;

e) új beépítés során gondoskodni kell a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal történő továbbvezetésről a befogadóig.

(3) Vízerózió szempontjából elsődlegesen kezelendő területen a felszíni víz lefolyását akadályozó terület felhasználás, beépítés nem létesíthető.

(4) Vízvédelmi területen a felszíni víz lefolyását akadályozó terület felhasználás, beépítés nem létesíthető.

10. Védőterületek, védőtávolságok

11. § (1) A település területén a szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a) közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények,

c) vízfolyások természeti területen.

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

(3) A szabályozási terven jelölt közlekedési területek védőterülete a közlekedési hatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(4) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 22. § (3) bekezdés előírásai az irányadók.

(5) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(6) Tilos a szabályozási terven jelölt természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül új építmények elhelyezése a beépítésre nem szánt területeken.

11. Sajátos jogintézmények

12. § (1) A település területén elővásárlási jog illeti meg az 5. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában az Önkormányzatot.

(2) A település területén beültetési kötelezettség terheli az 5. melléklet szerinti ingatlanokat.

(3) Beültetési kötelezettséggel érintett telekrész a terület megközelítését, feltárását szolgáló területrészen, illetve a közmű infrastruktúra védőövezetében megszakítható. A beültetési kötelezettséggel érintett telekrészen – különleges beépítésre nem szánt terület naperőmű övezet telkei kivételével - 3 szintű növényállományt kell létesíteni, melynek részeként legalább 1 sor, előnevelt, többször iskolázott, honos faegyedek telepítését kell elvégezni legalább 5,0 m-es közönként.

(4) A beültetési kötelezettséget legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig teljesíteni kell.

12. Telekalakítás

13. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek alakja egyszerű kontúrral rendelkezik.

(2) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.

(4) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.

(5) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően visszamaradó telkek nagysága az építési övezetre, övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.

(6) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél.

(7) Újonnan létesített magánút szélességi mérete nem lehet kisebb:

a) mezőgazdasági terület övezetek és különleges beépítésre nem szánt – naperőmű övezet telkeinek feltárása esetén 3,0 m-nél;

b) egyéb övezeti telkek feltárása esetén

ba) egy telek esetén 4,0 m-nél,

bb) egynél több telek esetén 6,0 m-nél.

(8) Telekcsoport újraosztás a szabályozási terven „Telekcsoport újraosztással érintett terület” jellel jelölt telektömbre egyidejűleg történhet.

(9) Beépítésre nem szánt területen a legkisebb kialakítható telekméret 3000 m² a (10) bekezdés kivételével.

(10) Beépítésre nem szánt területen 3000 m²-nél kisebb telket kizárólag

a) közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő - beleértve a különleges beépítésre nem szánt terület – naprőmű és különleges beépítésre nem szánt terület – fásított közterület - illetve

b) a közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési területek, csapadékvíz-gazdálkodási létesítményei kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetek

érdekében szabad.

(11) Beépítésre nem szánt területen 3000 m²-nél nagyobb telek kialakítása a telekalakítás általános szabályainak figyelembe vételével lehetséges.

II. Fejezet

KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS

13. Közlekedés, parkolás

14. § Új épület létesítése vagy új rendeltetési egység kialakítása esetén

a) a külön jogszabályban és a 17. §-ban előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egy időben telken belül kell kialakítani,

b) a kivitelezés megkezdéséig meg kell tervezni az ingatlan közúti csatlakozását, és a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.

15. § (1) 8,0 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki.

(2) Meglévő utcák rekonstrukciója, vagy új kialakítású utcák kialakításával egyidejűleg

a) a 12,0 m szabályozási szélességet el nem érő utakon minimum egyoldali-,

b) a 12,0 m-t meghaladó szabályozási szélességű utakon kétoldali

fasor telepítendő, zöldsáv létesítendő. Utcafásítás az út kezelőjének hozzájárulásával végezhető.

(3) Az utak terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:

a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,

b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,

c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése,

d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosított legyen.

16. § (1) Kettő, vagy több telek megközelítését szolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet – különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű övezet kivételével. A magánutat közúttal, közterülettel határos oldalon lezárni nem szabad.

(2) Magánúton csak a közterületen elhelyezhető építmények helyezhetők el, épület nem létesíthető.

(3) Közforgalom elől el nem zárt magánút csak közúthoz csatlakoztatható. A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakításánál a közutakra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

(4) Az építési telek akkor tekinthető magánútról megközelíthetőnek, ha meglévő magánútról megközelíthető, vagy az újonnan létesített magánút az (1) bekezdés szerint kialakult, vagy közúttal, közterülettel, közforgalom elől el nem zárt magánúttal határos, továbbá:

a) ha a közművek megfelelően kialakítottak;

b) magánúton a gépjárművek, a gyalogosok és kerékpárosok akadálytalan közlekedését biztosítani kell;

c) ha a magánutat, valamint az alatta és felette létesülő, az érintett ingatlanokat kiszolgáló közmű-vezetékeket a tulajdonosok kialakították és fenntartásáról intézkedtek.

(5) A 150 m-nél hosszabb közforgalom elől el nem zárt magánutak zsákutcaként nem alakíthatóak ki.

(6) A 150 m-nél kisebb hosszúságú magánút (zsákutca) végén:

a) lakóterületeken legfeljebb 8,0 m hosszú tehergépkocsi,

b) egyéb területeken legfeljebb 15,0 m hosszú nyerges vontató számára útforduló kialakítása szükséges.

(7) Kereskedelmi szolgáltató területet megközelítő magánutat úgy kell kialakítani, hogy a telkek megközelítése tehergépjárművel is biztosított legyen.

17. § Új épület létesítése, meglévő épület bővítése vagy új rendeltetési egység kialakítása esetén

a) minden üdülő és lakás rendeltetési egység után legalább egy, és

b) az építési övezetekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) által előírt

személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani, kivéve, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.

14. A közműellátás és elektronikus hírközlés általános előírásai

18. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a) vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c) energiaellátás (villamos-energia ellátás, földgázellátás),

d) elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

a) településképi megjelenésre,

b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

c) a közmű-hálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

c) a csapadékvizek elvezetéséről,

d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.

19. § Új épület építése, meglévő épület bővítése vagy rendeltetés megváltoztatása közművesítés szempontjából akkor lehetséges, ha

a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított

b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított

c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

15. Vízellátás

20. § (1) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

(2) A hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkező víznyerőhelyek körül

a) ha talpmélysége kisebb 100 m-nél, akkor 100 m-es,

b) ha a talpmélysége meghaladja a 100 m-t, akkor 10 m-es sugarú kört kell kijelölni belső védőterületként, s a területre a vonatkozó jogszabályban foglalt területhasznosítási korlátozásokat figyelembe kell venni.

(3) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.

(4) Belterületen új vízhálózat

a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,

b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.

16. Szennyvízelvezetés

21. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A talaj, a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett ingatlanoknak csatlakozniuk kell a közcsatornára.

(4) Beépítésre szánt területen új épületet építeni csak a szennyvíz-közcsatorna hálózatra való csatlakozás kiépítésével lehet.

(5) Beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.

c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 200 m- től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor telken belül létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha az alábbiak egyidejűleg teljesülnek:

ca) az önkormányzat Települési Szennyvízkezelési Programjában meghatározott ingatlanokon a programban leírt feltételekkel

cb) ha a tisztított vizek tisztítás utáni vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó kezelői hozzájárulás, befogadó nyilatkozat rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)

cc) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

cd) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,

ce) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,

ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást, függetlenül attól, hogy az mekkora távolsággal érhető el.

(6) A kommunális szennyvízre vonatkozó előírásoktól eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés telkén belül elő kell tisztítani, a közcsatornára vonatkozó előírásoknak megfelelően.

17. Szennyvízkezelés, szennyvízelhelyezés

22. § (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak.

(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(3) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

a) védelem nélkül 150 m,

b) bűzzárral ellátva 20 m,

c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel.

A kijelölt védőtávolságán, hatásterületen belül új területhasznosításra területet igénybe venni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával.

18. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

23. § (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)

(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

(3) A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(4) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése a vízfolyás kezelőjének a hozzájárulásával történhet;

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,

b) új telekosztás esetén.

(6) Az (5) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(7) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani.

24. § (1) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.

(2) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.

(3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és

b) a vízszállítás akadálymentes legyen.

19. Villamosenergia ellátás

25. § A villamosenergia-ellátás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelméről szóló rendelet rögzíti.

20. Földgázellátás

26. § Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

21. Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés

27. § A vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelméről szóló rendelet rögzíti.

III. Fejezet

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

22. Építés általános feltételei

28. § (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül, korszerűsíthető, felújítható, tetőtere beépíthető egyéb jogszabályi előírások betartásával.

(2) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, tetőtere beépíthető.

(3) Meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület, épületrész építési helyen kívül átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető, de alapterülete csak építési helyen belül bővíthető.

(4) Amennyiben a meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület, épületrész építési helyen belül található, s a beépítettség meghaladja az építési övezetben előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértéket, az alapterület nem bővíthető, de szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető.

(5) Amennyiben a meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület magassága meghaladja az építési övezetben előírt megengedett legnagyobb épületmagasság értékét, az épület bővítése, átalakítása akkor lehetséges, amennyiben a bővítéssel az épület magassága csökkenthető illetve szabályosabbá tehető.

(6) Meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület újjáépíthető akkor is, ha a kialakult beépítés nem felel meg a jelen szabályozásban foglaltaknak, szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető, de az alapterület nem bővíthető.

(7) Az építési övezetekben az épületmagasság, a homlokzatmagasság számításánál a természetes terepszintet kell figyelembe venni.

(8) Lakó- és egyéb konténer, mobilház, ideiglenes épület, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi, jurta és gampling sátor a település területén kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig, vagy – felvonulási épületként – az építés ideje alatt kizárólag

a) kertvárosias lakóterület,

b) falusias lakóterület,

c) településközpont vegyes terület,

d) üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben. Más építési övezetben vagy övezetben ideiglenes jelleggel sem helyezhető el.

(9) Csarnok

a) településközpont vegyes terület,

b) kereskedelmi, szolgáltató terület,

c) különleges beépítésre szánt – sportterület építési övezetek telkein helyezhető el.

(10) Az építési telek övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mértékébe teljes értékűen figyelembe vett zöldfelület nem szolgálhat gépkocsi közlekedés és parkolás céljára.

(11) Az építési övezetekben és övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen, beépíthető telekrészen belül történhet.

(12) Az építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:

a) toronysiló, szárító;

b) kilátó;

c) antennatartó szerkezet;

d) víztorony;

e) a (13) bekezdésben foglaltak esetén.

(13) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű, melyek telepítésének feltétele, hogy

a) kizárólag épületen helyezhető el;

b) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg;

c) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

29. § (1) Termelő, gyártási tevékenységet magában foglaló telep bejelentés-köteles tevékenység kizárólag gazdasági tevékenységi célú rendeltetést engedélyező területen,övezetben végezhető.

(2) Szolgáltatási tevékenységet magában foglaló telep bejelentés-köteles tevékenység kizárólag szolgáltató rendeletetést engedélyező területen, övezetben végezhető a (3) bekezdésben foglalt kivétellel.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően lakóövezetben, üdülőövezetben és kertes mezőgazdasági övezetben az egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárművet (gépjárműveket) külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni tevékenységre telep bejelentése nem lehetséges, azzal, hogy a mezőgazdasági gépjárművek és vontatmányaik falusias lakóterületen, kertes mezőgazdasági övezetben is korlátozás nélkül telephelyezhetnek.

(4) Telepengedély-köteles tevékenység az (5) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen végezhető, azzal, hogy kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen sem végezhető tevékenységek: nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása, és veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása.

(5) Mezőgazdasági üzemi területen a következő telepengedély köteles tevékenységek végezhetők: dohánytermék gyártása, mezőgazdasági termény, vegyi termék, műtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása lehetséges.

23. Tereprendezés, rézsű, támfal, kerítés

30. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés illetve bevágás mértéke a természetes terepszintet

a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel,

b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,

de együttesen legfeljebb a 2,0 m—rel változtathatja meg.

(2) Tereprendezés során egy adott pontban a terep természetes terepszintje az oldal- és hátsókertben – igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez - 1,0 méterrel változtatható meg.

(3) Tereprendezés építési helyen kívül kizárólag az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása, előkerti gépkocsibeálló létesítése érdekében lehetséges.

(4) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

(5) Támfal kialakítása a természetes terepszintet

a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel,

b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,

de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg.

(6) A közúttal határos telken az utcavonalon illetve az előkertben a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.

(7) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,2 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.

(8) A település területén támfalgarázs nem építhető.

31. § (1) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,6 m lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 m-t.

(2) Szabályozási vonallal érintett ingatlanon utcafronti kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető.

(3) Külterületen, beépítésre nem szánt területen kizárólag fonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el a (4)-(6) bekezdések figyelembevételével.

(4) Erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető.

(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a kerítés legalább 90%-ban áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,5 m-es magassággal.

(6) Helyi jelentőségű védett természeti területen belül kerítés nem létesíthető.

24. Beépítési mód, építési hely

32. § (1) A rendelet 3. mellékletében szereplő beépítési módok:

a) oldalhatáron álló beépítési mód (O),

b) szabadon álló beépítési mód (SZ),

c) kialakult beépítési mód (K).

(2) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(3) A legalább 70%-ban részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala – 0,5-1,0 méter távolság betartásával vagy tűzfalas csatlakozással - közös telekhatárra is kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(4) Új épület elhelyezése esetén az épület közterület felőli homlokvonala

a) igazodjon a kialakult állapothoz;

b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák épületeinek vonatkozó homlokvonalához;

c) utcavonalon elhelyezett épületek közötti foghíjtelek esetén a közterülettől legfeljebb 1,0 m-ig visszahúzható.

(5) Amennyiben az (4) bekezdés szerinti, az épület közterület felőli homlokvonala nem határozható meg, az előkerti építési határvonal

a) kertvárosias lakóterület és falusias lakóterület építési övezeteiben: 5,0 m,

b) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetiben: 5,0 m;

c) különleges beépítésre szánt területek építési övezeteiben: 10,0 m,

d) egyéb építési övezetben: 5,0 m.

(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje

a) az építési övezetben szabályozott épületmagasság;

b) 12,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén lakó rendeltetésű épület

a) az oldalhatártól számított 0,5-1,0 m távolságra helyezhető el,

b) szabadon álló módon is elhelyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 18,0 m.

(8) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.

(9) Az építési telek hátsókertje a megengedett legnagyobb épületmagasság értéke, de legalább 6,0 m, kivéve

a) Lke2 építési övezetben, ahol 4,0 méter;

b) már beépült 6,0 m-nél kisebb hátsó kerttel rendelkező építési telkei, ahol a hátsókert legkisebb mérete kialakult.

(10) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon.

(11) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza,

a) az előkert – a vonatkozó előírások betartásával - 3,0 méter,

b) a hátsókert 0 méter.

(12) Egyéb szabályozási, vagy övezeti előírás hiányában a főrendeltetésű épületet a telek utcavonal felőli részére kell elhelyezni

a) kertvárosias lakóterület,

b) falusias lakóterület

építési övezeteiben.

(13) A település területén az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez.

(14) Ha a szabályozási terv építési helyet vagy beépíthető telekrészt jelöl, az elő-, oldal- és hátsókert méretét a szabályozási terven jelöltek szerint kell figyelembe venni.

25. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése

33. § (1) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.

(2) Bármely építési övezetben, övezetben – az előkert kivételével - házilagos komposztáló takartan elhelyezhető.

(3) Új lakóépület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.

(4) Csapadékvíz szikkasztó medence csak a telekhatártól 1,5 m-re helyezhető el.

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a melléképületet a főépület által meghatározott kialakult határvonalon kell elhelyezni

a) kertvárosias lakóterület,

b) falusias lakóterület,

c) településközpont terület építési övezeteiben.

(6) Melléképület és melléképítmény nem lehet magasabb, mint a főépület

a) kertvárosias lakóterület,

b) településközpont terület építési övezeteiben.

(7) Az előkertnek a közterület felőli 5,0 m-es sávjában közmű-becsatlakozási műtárgy, felszín alatti közműpótló műtárgy, kerítéssel egybeépített, legfeljebb 4 m² alapterületű hulladéktartály-tároló, kerti lugas (oldalain nyitott, fedetlen), kerti szabadlépcső helyezhető el; az oldalkertben kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el

a) kertvárosias lakóterület,

b) falusias lakóterület,

c) településközpont terület építési övezeteiben.

(8) A hátsókertben, a hátsó telekhatártól legalább 1,5 m-re helyezhető el legfeljebb 2 melléképület.

(9) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben és az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban

a) a kertvárosias lakóterület,

b) a falusias lakóterület,

c) településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein.

Más építési övezetben vagy övezetben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el.

(10) Állattartó építményeket az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően lehet létesíteni vagy arra rendeltetést megváltoztatni.

(11) Mezőgazdasági haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót a szomszédos ingatlanok építési helyétől számított legalább 5,0 méteres távolságban lehet elhelyezni az ingatlan építési helyén belül, azzal, hogy a hátsókert előírt legkisebb méretén belül állattartó épület és trágyatároló elhelyezhető.

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

26. Beépítésre szánt terület

34. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolandók:

a) Kertvárosias lakóterület (Lke)

b) Falusias lakóterület (Lf)

c) Településközponti vegyes terület (Vt)

d) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

e) Üdülőházas üdülőterület (Üü)

f) Különleges beépítésre szánt terület

fa) sportterület (K-sp)

fb) temető (K-t)

fc) mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)

(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban

a) betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet;

b) elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg.

27. Kertvárosias lakóterület (Lke)

35. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete a szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein

a) 1600 m² telekméretig egy főépület helyezhető el;

b) 1600 m² telekmérettől két főépület helyezhető el, mely esetben a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb beépítettség az alábbi eltéréssel alkalmazandó:

ba) főépületek megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettsége 20%;

bb) melléképületek megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettsége 10%.

(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein elhelyezett főépület legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(5) Kertvárosias lakóterület építési övezet telkein a 3. mellékletben meghatározott épület megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetén 0,5 m-rel túlléphető.

(6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el kerti építmények közül

a) a tárolásra szolgáló melléképítmények,

b) állatól és állatkifutó,

c) gépjármű tároló.

(7) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein a hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a) mosókonyha,

b) nyárikonyha,

c) gépjármű- és egyéb tároló épület.

(8) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m² bruttó alapterületű lehet.

(9) Lke-2 építési övezet telkein legfeljebb két főépület és egy melléképület helyezhető el.

(10) Lke-2 építési övezet telkein a főépület legfeljebb egy lakás rendeltetést tartalmazhat.

(11) Lke-2 építési övezetben az előkerti építési határvonal mérete, mely egyben építési vonal is 5,0 m. A második főépület kizárólag az építési telken álló, építési vonalra elhelyezetett főépület hátsókert felé néző homlokzata mögött helyezhető el a telepítési távolság figyelembevételével.

(12) Lke-2 építési övezet telkein az utcafronton csak egy főépület és egy melléképület helyezhető el.

28. Falusias lakóterület (Lf)

36. § (1) Falusias lakóterület építési övezete a szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Falusias lakóterület építési övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(3) Falusias lakóterület építési övezet telkein elhelyezett épület legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat, melyből legfeljebb egy lehet lakás rendeltetés.

(4) Falusias lakóterület építési övezet telkein kizárólag két főépület helyezhető el az Lf-2 építési övezet kivételével.

(5) Falusias lakóterület építési övezet telkein az utcafronton csak egy főépület helyezhető el.

(6) Falusias lakóterület építési övezet telkein a 3. mellékletben meghatározott épület megengedett legnagyobb épületmagasság az alábbi eltéréssel alkalmazandó:

a) a Fő utca melletti teleksávban 4,2 m;

b) földszintes gazdasági épületek esetében 3,0 m-rel túlléphető, amennyiben az a közterület irányából takart és nem rontja a településképet;

c) oromfalas épület esetén 0,5 m-rel túlléphető.

(7) Falusias lakóterület építési övezet telkein a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

(8) Falusias lakóterület építési övezet telkein az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a) állatól,

b) zászlótartó oszlop,

c) kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak,

d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

e) gépjármű tároló.

(9) Falusias lakóterület építési övezet telkein a hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a) mosókonyha,

b) nyárikonyha,

c) gépjármű- és egyéb tároló épület,

d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(10) Falusias lakóterület építési övezet telkein állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű lehet.

(11) Lf-2 építési övezet telkein kizárólag egy főépület helyezhető el.

29. Településközponti vegyes terület (Vt)

37. § (1) Településközpont vegyes terület építési övezete a szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(3) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein több főépület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik közcélú rendeltetést is tartalmaz.

(4) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein elhelyezett épület legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(5) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

b) önálló épületben, kizárólag jelen rendelet hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet.

(6) Településközpont vegyes terület építési övezet telkein a 17. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 50%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.

(7) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:

a) kerti építmény,

b) állatól, állatkifutó,

c) gépjárműtároló.

(8) Településközpont vegyes terület építési övezetinek telkein a hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a) mosókonyha,

b) nyárikonyha,

c) gépjármű- és egyéb tároló épület.

(9) Vt-1 építési övezet telkein a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság az alábbi eltéréssel alkalmazandó sportcsarnok, közfunkciót ellátó épületek építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 méter.

(10) Vt-2 építési övezet telkein a 3. mellékletben meghatározott telekalakítási és beépítési paraméterek az alábbi eltéréssel alkalmazandó üresen álló telek beépítésekor, kizárólagos lakás rendeltetési egység elhelyezése során a megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség 25%.

(11) Vt-3 építési övezet telkein a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság az alábbi eltéréssel alkalmazandó:

a) oromfalas épület esetén 0,5 m-rel túlléphető;

b) sportcsarnok, közfunkciót ellátó épületek építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 méter.

(12) Vt-4 építési övezet telkein a 3. mellékletben meghatározott telekalakítási és beépítési paraméterek az alábbi eltéréssel alkalmazandók:

a) meglévő kereskedelmi, vendéglátó és lakás rendeltetés elválasztására 550 m²- nél kisebb telek is kialakítható, ebben az esetben a meglévő épületeket figyelembe vevő beépítettség 80%;

b) üresen álló telek beépítésekor, kizárólagos lakás rendeltetés elhelyezése során a megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség 25%;

c) intézményi közfunkciót ellátó épület esetén az épület megengedett legnagyobb épületmagassága 6,0 méter;

d) oromfalas épület esetén az épület megengedett legnagyobb épületmagassága 0,5 m-rel túlléphető.

30. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

38. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek telkein több főépület is elhelyezhető.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek telkein új épület alapterülete nem haladhatja meg a 600 m²-t.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek telkein 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő erőmű – a szélerőmű és a szélerőmű park kivételével – elhelyezhető.

(5) Gksz-1 építési övezet telkein csak megfelelő kapacitású tisztítóműbe történő szennyvízelhelyezés történhet.

(6) Gksz-1 építési övezet telkein épület csak a telekhatártól legalább 10,0 m-re helyezhető el.

(7) Gksz-2 építési övezet telkein csak megfelelő kapacitású tisztítóműbe történő szennyvízelhelyezés történhet.

(8) Gksz-3 építési övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(9) Gksz-3 építési övezetben a jelenleg folytatott tevékenység fenntartható, de tovább nem fejleszthető.

(10) Gksz-3 építési övezet telkei nem megoszthatók.

31. Üdülőházas üdülőterület (Üü)

39. § (1) Üdülőházas üdülőterület a szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgálnak, és amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak.

(2) Üdülőházas üdülőterület építési övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(3) Üdülőházas üdülőterület építési övezet telkein több főépület is elhelyezhető.

(4) Üdülőházas üdülőterület építési övezet telkein épület a szomszédos ingatlanokhoz igazodva, de a telekhatártól legalább 3,0 m-re helyezhető el.

(5) Üdülőházas üdülőterület építési övezet telkein a járművek telken belül parkolóban vagy garázsban helyezhetők el.

(6) Üdülőházas üdülőterület építési övezet telkei nem megoszthatók.

32. Különleges beépítésre szánt– sportterület (K-sp)

40. § (1) Különleges beépítésre szánt - sportterület a szabályozási terven K-sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre szánt - sportterület építési övezet telkein szállás rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 30%-án helyezhető el.

(3) Különleges beépítésre szánt - sportterület építési övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(4) Különleges beépítésre szánt - sportterület építési övezet telkein több főépület is elhelyezhető.

(5) Különleges beépítésre szánt - sportterület építési övezet telkein a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság az alábbi eltéréssel alkalmazandó: sportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 méter.

(6) Különleges beépítésre szánt – sportterület építési övezeteinek telkeire kertépítészeti tervet kell készíteni.

(7) Különleges beépítésre szánt – sportterület építési övezet telkein 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő erőmű – a szélerőmű és a szélerőmű park kivételével – elhelyezhető.

33. Különleges beépítésre szánt – temetőterület (K-t)

41. § (1) Különleges beépítésre szánt - temető a szabályozási terven K-t jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre szánt – temetőterület építési övezetben elhelyezhető főépület a 4. mellékletben meghatározott elhelyezhető rendeltetések mellett:

a) terület fenntartását és őrzését szolgáló gazdasági;

b) ravatalozó, kápolna

rendeltetési egységet tartalmazhat.

(3) Különleges beépítésre szánt - temetőterület építési övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(4) Különleges beépítésre szánt - temetőterület építési övezet telkein több főépület is elhelyezhető.

(5) Különleges beépítésre szánt - temetőterület építési övezet telkein a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság az alábbi eltéréssel alkalmazandó: harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 méter.

(6) Különleges beépítésre szánt - temetőterület építési övezet telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - legalább 5,0 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

34. Különleges beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)

42. § (1) Különleges beépítésre szánt– mezőgazdasági üzemi terület a szabályozási terven K-mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban állattartó majorok, valamint egyéb környezetre jelentős hatást gyakorló mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben elhelyezhető főépület a 4. mellékletben meghatározott elhelyezhető rendeltetések mellett:

a) mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó tároló,

b) borgazdasági

rendeltetési egységet is tartalmazhat.

(3) Különleges beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek telkein a mezőgazdasági, gazdasági rendeltetése megléte vagy azzal egyidejű létesítése esetén helyezhető el

a) lakás,

b) kereskedelmi,

c) szolgáltató,

d) vendéglátó

rendeltetési egység - a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség legfeljebb 30%-án.

(4) Különleges beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek telkein részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása megfelelő kapacitású tisztítóműben történik.

(5) Különleges beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek telkein több főépület is elhelyezhető. K-mü-1 építési övezet telkein új épület alapterülete nem haladhatja meg a 600 m²-t.

(6) K-mü-1 építési övezet telkein épület csak a telekhatártól legalább 10,0 m-re helyezhető el.

(7) K-mü-1 építési övezet telkein 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő erőmű – a szélerőmű és a szélerőmű park kivételével – elhelyezhető.

(8) K-mü-1 építési övezetben 07 hrsz.-ú úttal határos telek kizárólag úgy osztható meg, hogy a telekalakítást követően kialakuló valamennyi telek a 07 hrsz.-ú úttal határos és arról megközelíthető marad.

(9) K-mü-2 építési övezet telkein épület csak a telekhatártól legalább 5,0 m-re helyezhető el.

(10) K-mü-2 építési övezet telekhatára mentén – amennyiben fizikailag lehetséges - legalább 5,0 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

(11) K-mü-2 építési övezet telkein 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

V. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

35. Beépítésre nem szánt területek

43. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület- felhasználási egységek közé sorolandók:

a) Zöldterület: közkert (Zkk)

b) Erdőterületek

ba) védelmi célú (Ev)

bb) egyéb (Ee)

c) Mezőgazdasági területek

ca) általános (Má)

cb) tájgazdálkodási (Mt)

cc) kertes (Mk)

d) Vízgazdálkodási terület:

da) vízfelszín (V)

db) vízbeszerzési terület (Vb)

e) Különleges beépítésre nem szánt terület

ea) szabadidő terület (Kb-sz)

eb) lovasturisztikai terület (Kb-lsp)

ec) borgazdasági terület (Kb-bg)

ed) felhagyott bánya (Kb-fb)

ee) naperőmű (Kb-n)

ef) fásított közterület (Kb-fk)

f) Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület: közúti (KÖu)

(2) Az övezeteket, valamint az azokban

a) betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet;

b) elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg.

36. Közkert zöldterület (Zkk)

44. § (1) Közkert zöldterület a szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Zkk-1 övezetben elhelyezhető főépület a 4. mellékletben meghatározott elhelyezhető rendeltetések mellett:

a) a pihenést és testedzést szolgáló,

b) a terület fenntartásához szükséges

rendeltetési egységet is tartalmazhat.

37. Védelmi célú erdőterület (Ev)

45. § (1) Védelmi célú erdőterületek a szabályozási terven Ev jellel jelölt övezet, melyek elsősorban az erdő, a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) Védelmi célú erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Védelmi célú erdőterület övezeteiben a terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontját meghaladó 10,0 m-es építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével – nem helyezhető el.

(4) Védelmi célú erdőterület övezeteiben - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető az országos ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó telkeken.

(5) Védelmi célú erdőterület övezeteiben meglévő tanyaépület felújítható, korszerűsíthető.

38. Egyéb erdőterület (Ee)

46. § (1) Egyéb erdőterületek a szabályozási terven Ee jellel jelölt övezet, melyeken elsődleges cél a honvédelmi rendeltetés, vízgazdálkodás, és az egyéb erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok ellátására szolgál.

(2) Egyéb erdőterület övezetinek telkein legfeljebb egy szolgálati lakás vagy tulajdonosi lakás rendeltetési egység helyezhető el a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség legfeljebb 30%-án.

(3) Egyéb erdőterület övezeteinek telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése illetve kezelése megoldott.

(4) Egyéb erdőterületek övezeteiben az erdő művelési ág létrejöttéig és ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzéséig épület nem építhető.

(5) Egyéb erdőterület övezeteiben kizárólag kilátó rendeltetésű építmény legmagasabb pontja haladhatja meg a terepcsatlakozástól mért 10,0 m-es magasságot.

(6) Egyéb erdőterület övezeteiben a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy helyezhető el kizárólag az országos ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó telkeken.

39. Általános mezőgazdasági terület (Má)

47. § (1) Általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, az árutermelő mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló terület.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épületet létesíteni – a (3) bekezdés figyelembevételével - csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó. Azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.

(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetbe tartozó telkein az építmény elhelyezés feltétele, hogy a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló rendeltetésű épület létesíthető; a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni;

(4) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek a burkolt felületek legnagyobb mértéke legfeljebb 5% és nagysága nem haladhatja meg a 400 m²-t.

(5) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek ökológiai folyosó övezetbe tartozó telkein

a) az ökológiai folyosóval érintett telekrész nem építhető be:

b) az épületek összes, a telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 200 m² lehet.

(6) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése illetve kezelése megoldott.

(7) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben

a) új külszíni művelésű bánya nem létesíthető;

b) 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő erőmű elhelyezhető, de a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe a borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetébe, ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezeteibe tartozó telkeken az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

(8) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakás rendeltetési egység csak gazdasági épület megléte vagy azzal egyidejű létesítése esetén helyezhető el - a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség legfeljebb 20%-án.

(9) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben meglévő tanyaépület felújítható, korszerűsíthető. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén meglévő épület, épületrész kubatúrán belül lehet.

(10) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület nem helyezhető el

a) a telekhatártól legalább 5,0 m-re,

b) a vízfolyás partvonalától legalább 50,0 m-re.

(11) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lovasturizmus céljait szolgáló építmények, állattartó építmények a vízfolyásoktól legalább 200 m-re helyezhetők el.

(12) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein birtokközpont - a 48. § (13) bekezdés szerinti szőlőműveléssel összefüggő birtokközpont kivételével - az alábbi feltételekkel alakítható ki:

a) a birtokközpont telkén mezőgazdasági használatot szolgáló gazdasági építmény, a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakóépület, lovasturizmust szolgáló, továbbá, ha a birtoktesten legalább 5 ha szőlő művelési ágú és ténylegesen így művelt terület is található, borturizmust szolgáló rendeltetést tartalmazhat;

b) a birtokközpont telkén lakás, vendéglátó, szállás jellegű rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 30%-án helyezhető el;

c) a birtoktest esetében az 1%-os beépíthetőség a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak a birtokközpont telkén is kihasználható;

d) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe legalább 500.000 m² (50 ha), s a mezőgazdasági birtoktest területének 50%-a a település területén található;

e) a birtokközpont telkének területe legalább 20.000 m² (2 ha);

f) a birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 25% és legfeljebb 2000 m² lehet a g) pont kivételével;

g) a birtokközpont telke ökológiai hálózat magterületének övezetén, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetén, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén kívül található;

h) kiegészítő központ nem létesíthető.

48. § (1) A szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet az árutermelő mezőgazdasági termelésre kijelölt terület. Má-sz övezet telkei kizárólag szántó művelési ág esetén építhető be.

(2) Má-sz övezet szántó művelési ágú területén a főépület a 4. mellékletben meghatározott elhelyezhető rendeltetések mellett

a) hagyományos, almos állattartó,

b) lovasturizmus céljait szolgáló és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló rendeltetési egységet is tartalmazhat.

(3) Má-sz övezet szántó művelési ágú területen a megengedett legnagyobb beépítettség a bruttó 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(4) A szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet a hagyományos gyepgazdálkodásra kijelölt terület. Má-gy övezet telkei kizárólag gyep, illetve rét vagy legelő művelési ág esetén építhető be.

(5) Má-gy övezet gyep, illetve rét vagy legelő művelési ágú területén a főépület a 4. mellékletben meghatározott elhelyezhető rendeltetések mellett

a) hagyományos, almos állattartó,

b) lovasturizmus céljait szolgáló és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló rendeltetési egységet is tartalmazhat.

(6) Má-gy övezet gyep, illetve rét vagy legelő művelési ágú területen a megengedett legnagyobb beépítettség a bruttó 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(7) A szabályozási terven Má-gyü jellel jelölt övezet a hagyományos gyümölcstermesztésre kijelölt terület. Az övezet telkei kizárólag gyümölcs vagy szőlő művelési ág esetén építhető be.

(8) Má-gyü övezet telkein a megengedett legnagyobb beépítettség a bruttó 600 m²-t nem haladhatja meg.

(9) A szabályozási terven Má-sző jellel jelölt övezet a hagyományos szőlőtermesztésre kijelölt terület. Az övezet telkei kizárólag szőlő művelési ág esetén építhető be.

(10) Má-sző övezetben elhelyezhető főépület a 4. mellékletben meghatározott elhelyezhető rendeltetések mellett borturizmust szolgáló rendeltetési egységet is tartalmazhat.

(11) Má-sző övezet övezeteinek telkein lakás rendeltetési egység csak gazdasági épület megléte vagy azzal egyidejű létesítése esetén helyezhető el - a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség legfeljebb 10%-án.

(12) Má-sző övezet telkein a megengedett legnagyobb beépítettség a bruttó 400 m²-t nem haladhatja meg.

(13) Má-sző övezet telkein szőlőműveléssel összefüggő birtokközpont az alábbi feltételekkel alakítható ki:

a) a birtokközpont telkén - a 4. mellékletben meghatározott elhelyezhető rendeltetések közül - szőlőtermelési, borászati célt szolgáló gazdasági építmény, tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló egy lakást tartalmazó lakóépület, valamint borturizmust szolgáló egyéb szálláshely rendeltetést tartalmazhat;

b) a birtokközpont telkén borturizmust szolgáló egyéb szálláshely és tulajdonos számára szolgáló lakás rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el.

c) a birtoktest esetében az 1%-os beépíthetőség a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak a birtokközpont telkén is kihasználható;

d) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe legalább 50.000 m² (5 ha), s a mezőgazdasági birtoktest területének legalább 70%-a a település területén, 30%-a a birtokközpont telkétől legfeljebb 20 km-re található;

e) a birtokközpont telkének területe legalább 10.000 m² (1 ha);

f) a birtokközpont telkén a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 10% és legfeljebb bruttó 800 m² lehet;

40. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt)

49. § (1) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mt jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természetközeli használatot folytató telkekből áll.

(2) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület nem helyezhető el.

(3) Mt-2 övezet az erdőtelepítésre alkalmas terület, ahol az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzendők.

(4) Mt-3 övezet telkein kerítés nem létesíthető.

(5) Mt-3 övezet telkein a közösségi, rekreációs használatot elősegítő területfelhasználás folytatható.

41. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

50. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel jelölt övezet, mely elsősorban kisüzemi jellegű termelést, saját ellátást biztosító, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység területe.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető a telek beépítettségére vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkeinek ökológiai hálózat magterületének övezetébe sorolt részén építmény kizárólag a természetvédelmi kezelés céljából létesíthető, a (2) bekezdés szerinti építmények kizárólag a telek ökológiai hálózat magterületének övezetébe nem sorolt részén helyezhető el.

(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein birtokközpont nem létesíthető.

(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein építmény-elhelyezés kizárólag mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken lehetséges a (6) bekezdés figyelembevételével.

(6) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetbe tartozó telkein a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló rendeltetésű épület létesíthető; a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.

(7) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el.

(8) Kertes mezőgazdasági terület övezetinek telkein épület

a) a közterületi vagy magánút felőli telekhatárától legalább 5,0 m-re,

b) egyéb telekhatártól legalább 3,0 m-re helyezhető el.

(9) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.

(10) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkei csak akkor oszthatók meg, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. A megosztás során nyúlványos földrészlet nem alakítható ki.

(11) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani.

(12) Kertes mezőgazdasági terület övezet telkeire vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott.

(13) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 150 m² lehet.

(14) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a burkolt felületek legnagyobb mértéke legfeljebb 5% és nagysága nem haladhatja meg a 300 m²-t.

(15) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a földdel borított boltpince oromfalának legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 3,2 m-t.

(16) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

(17) Mk-2 övezetben a telek beépíthető legkisebb területe

a) beépített telek esetén a meglévő állapothoz igazodó;

b) beépítetlen telek esetén 2000 m².

42. Vízgazdálkodási terület (V)

51. § (1) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok szerint.

(2) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

(3) A szabályozási terven V jellel jelölt övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(4) Szabályozási terven Vb jellel jelölt övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

43. Különleges beépítésre nem szánt– szabadidő terület (Kb-sz)

52. § (1) Különleges beépítésre nem szánt– szabadidő terület a szabályozási terven Kb-sz jellel jelölt övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt– szabadidő terület övezet telkein természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési célból szabad építményt elhelyezni.

(3) Különleges beépítésre nem szánt– szabadidő terület övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(4) Különleges beépítésre nem szánt– szabadidő terület övezet telkein a beépítés feltétele a területre készített Natura 2000 hatásbecslés alapján meghatározott építési hely.

44. Különleges beépítésre nem szánt – lovasturisztikai terület (Kb-lsp)

53. § (1) Különleges beépítésre nem szánt – lovasturisztikai terület a szabályozási terven Kb-lsp jellel jelölt övezet, mely elsősorban a lovassport és lovasturizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület beépítésre nem szánt – lovasturisztikai terület övezetben elhelyezhető főépület a 4. mellékletben meghatározott elhelyezhető rendeltetések mellett lovasturisztikai rendeltetési egységet is tartalmazhat.

(3) Különleges beépítésre nem szánt – lovasturisztikai terület övezeteinek telkein

a) lakás és

b) szállás jellegű

rendeltetési egység - a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség legfeljebb 30%-án helyezhető el.

(4) Különleges beépítésre nem szánt – lovasturisztikai terület övezet területén a közművesítettség minimális követelménye: villamos energia, ivóvíz, szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel.

(5) Különleges beépítésre nem szánt – lovasturisztikai terület övezet telkein új közműveket csak felszín alatt lehet vezetni.

(6) Különleges beépítésre nem szánt – lovasturisztikai terület övezet telkein több főépület is elhelyezhető.

(7) Különleges beépítésre nem szánt – lovasturisztikai terület övezet telkein épület csak a telekhatártól legalább 5,0 m-re helyezhető el.

(8) Különleges beépítésre nem szánt – lovasturisztikai terület övezet telkein a gyepgazdálkodás 90%-ban fenntartandó.

(9) Különleges beépítésre nem szánt – lovasturisztikai terület telkei nem megoszthatók.

45. Különleges beépítésre nem szánt– borgazdasági terület (Kb-bg)

54. § (1) Különleges beépítésre nem szánt– borgazdasági terület a szabályozási terven Kb- bg jellel jelölt övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági rendeltetésű illetve a borturizmushoz kapcsolódó funkciójú épületek elhelyezésére, szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt– borgazdasági területen övezetben elhelyezhető főépület a 4. mellékletben meghatározott elhelyezhető rendeltetések mellett:

a) kisüzemi állattartó,

b) borgazdasági,

c) borturizmust szolgáló

rendeltetési egységet is tartalmazhat.

(3) Különleges beépítésre nem szánt – borgazdasági terület övezeteinek telkein

a) lakás és

b) szállás jellegű

rendeltetési egység - a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség legfeljebb 50%-án helyezhető el.

(4) Különleges beépítésre nem szánt – borgazdasági terület övezet telkein a közművesítettség minimális követelménye: villamos energia, ivóvíz, továbbá szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, csapadékvíz elvezetése.

(5) Különleges beépítésre nem szánt – borgazdasági terület övezet telkein új közműveket csak felszín alatt lehet vezetni.

(6) Különleges beépítésre nem szánt – borgazdasági terület övezet telkein több főépület is elhelyezhető.

(7) Különleges beépítésre nem szánt – borgazdasági terület övezet telkein épület csak a telekhatártól legalább 10,0 m-re helyezhető el.

(8) Különleges beépítésre nem szánt – borgazdasági terület övezet telkein legalább 60%- ban szőlő vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre szabad építeni.

46. Különleges beépítésre nem szánt terület – felhagyott bánya (Kb-fb)

55. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – felhagyott bánya a szabályozási terven Kb-fb jellel jelölt övezet, mely az egykori felhagyott bánya területe átmeneti hasznosítással.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – felhagyott bánya övezet telkein épület nem helyezhető el.

(3) Különleges beépítésre nem szánt – felhagyott bánya övezet telkei nem megoszthatók.

47. Különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű (Kb-n)

56. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű a szabályozási terven Kb-n jellel jelölt övezet, amely a naperőmű műtárgyainak elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű övezet telkein a naperőmű megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló műtárgyai, az ehhez kapcsolódó egyéb műszaki létesítmények, valamint a naperőmű kiszolgálásához szükséges szociális és egyéb kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű övezetben az épületnek nem minősülő technológiai műtárgyak magassága meghaladhatja az övezetben előírt legnagyobb megengedett épületmagasságot.

(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű övezet beültetési kötelezettséggel érintett telekrészen legalább 10,0 m széles sávban minimum kétszintű növényzet (gyep, cserje) létesítendő, melyet a naperőmű műtárgyak telepítésével egyidejűleg kell megvalósítani. A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettségű területet egy maximum 4,0 méter széles, a terület megközelítését, feltárását szolgáló területrészen szakítható meg.

48. Különleges beépítésre nem szánt terület – fásított közterület (Kb-fk)

57. § Különleges beépítésre nem szánt terület – fásított közterület a szabályozási terven Kb-fk jellel jelölt övezet, mely részben növényzettel fedett, a pihenést szolgáló közterület.

49. Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló területek általános előírásai (KÖu)

58. § (1) Közlekedés és közmű elhelyezésre szolgáló terület a szabályozási terven a KÖu jellel jelölt közúti közlekedési terület övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A közlekedési és közmű-elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

50. Mellékletek

59. § Jelen rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Belterületi szabályozási terv (SZT-1)

b) 2. melléklet: Külterületi szabályozási terv (SZT-2)

c) 3. melléklet: Építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályai

d) 4. melléklet: Elhelyezhető és a tiltott rendeltetések

e) 5. melléklet: Az alkalmazott sajátos jogintézmények.

51. Záró rendelkezések

60. § Ez a rendelet 2024. február 6-án lép hatályba.

61. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

62. §¹

1. melléklet az 1/2024. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet az 1/2024. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet az 1/2024. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet az 1/2024. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet az 1/2024. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

A 62. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 5.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak