Kifejezéskereső
Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete feladatkörében eljárva a helyi önkormányzati törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá az Mötv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata (a Továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 4372 Nyírbéltek, Kossuth Lajos utca 5-7.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata Képviselő - testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Székhelye: 4372 Nyírbéltek, Kossuth Lajos utca 5-7 Működési területe: Nyírbéltek nagyközég közigazgatási területe
(3) A polgármesteri hivatal megnevezése: Nyírbélteki Polgármesteri Hivatal Székhelye: 4372 Nyírbéltek, Kossuth Lajos utca 5-7
2. § (1) A Képviselő-testület szervei:
a) Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester)
b) Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottsága (továbbiakban: Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság) Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi Bizottsága (továbbiakban: Jogi Bizottság)
c) Nyírbélteki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)
d) Nyírbélteki Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző)
e) Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás
f) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék Gazdálkodási Társulás
g) Nyírbéltek-Ömböly Intézményfenntartó Társulás.
(2) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata elnevezést és a bélyegző sorszámát.
(3) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Nyírbéltek Nagyközség Képviselő-testülete elnevezését.
(4) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Nyírbéltek Nagyközség Polgármestere elnevezést és a bélyegző sorszámát.
(5) A Nyírbélteki Polgármesteri Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármesteri Hivatal elnevezését és a bélyegző sorszámát.
(6) A Jegyző körbélyegzője tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Nyírbélteki Polgármesteri Hivatal, középen jegyző elnevezést.
2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, rendezvényei
3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: wwww.nyirbeltek.hu
(2) Az önkormányzat e-mail címe: info@nyirbeltek.hu jegyzo@nyirbeltek.hu.hu
(3) Az Önkormányzat negyedévente megjelenő lapjának címe: Bélteki Hírmondó
4. § Az önkormányzat által alapított díjak, kitüntetések, elismerések adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
5. § Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. Az önkormányzat jelképeit, azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.
6. § Az Önkormányzat testvér települései
a) Románia Krasznabéltek
b) Románia Érmihályfalva
c) Románia Erdőd
3. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
7. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatait és hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése és egyéb ágazati jogszabályok állapítják meg.
(2) Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl, pénzügyi lehetőségeinek függvényében, lakossági igények alapján maga határozza meg, hogy milyen önként vállalt feladatokat milyen mértében és milyen módon lát el.
(3) A Képviselő-testület által önként vállalt feladatokat e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(4)1 A Képviselő-testület által a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és a társulásra átruházott jogköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
8. § (1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a Képviselő-testület tesz javaslatot.
(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a hatáskör gyakorlója a jogszabályokat és a Képviselő-testület iránymutatását nem tartja be
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi munkatervbe beütemezett testületi ülésen.
A Képviselő-testület működése
4. A Képviselő-testület összehívása, vezetése
9. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester, alpolgármester, Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság Elnöke egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti az ülést.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 30 nap időtartamot meghaladó távollét.
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
10. §2 A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
11. § (1) A Képviselő-testület összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés
a) tervezett időpontját,
b) helyszínét,
c) a napirendi javaslatot, az előterjesztők megjelölésével,
(2) Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják, kivéve a költségvetési beszámolók és a költségvetési rendelet alkotás esetén az előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal meg kell küldeni.
(3) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja: a meghívó kifüggesztése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.
12. § (1) A Képviselő-testület üléseit az ülésterv szerint tartja.
(2) Az üléstervre javaslatot tehetnek:
a) a képviselők;
b) a bizottságok;
c) az önkormányzati intézmények vezetői;
d) a nemzetiségi önkormányzat.
(3) A Képviselő-testület üléstervét a megelőző év december 31 napjáig fogadja el.
(4) Az ülésterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
b) a napirend előterjesztőjének megjelölését,
c) az előkészítésben résztvevők felsorolását,
d) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölését, amelyeket valamely bizottság nyújt be,
illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni.
(5) Az ülésre meg kell hívni:
a) jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart.
13. § (1) 3 A polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetekben rendkívüli ülést hívhat össze:
a) az önkormányzat által beadandó pályázat benyújtása tárgyában, pályázatok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben
b) katasztrófavédelmi ügyekben,
c) elemi kár bekövetkezése esetén,
d) jogszabályi kötelezettség teljesítése érdekében,
e) a települést érintő, a lakosság érdekében szükségszerű esetekben,
f) gazdálkodás biztonságát érintő kérdésekben.
(2) 4
a) A képviselő-testület ülése szóban is összehívható a 13. § (1) bekezdésében foglalt esetekben. Az összehívás történhet az ülés előtt 4 órával kiküldött meghívóval, telefonon, email útján.
b) El lehet tekinteni az írásbeliségtől is, de a kötelezően írásos előterjesztést igénylő ügyekben az előterjesztést legkésőbb a rendkívüli ülésen a tanácskozási joggal meghívottaknak át kell adni.
(3)5
14. § A határozatképtelen ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
15. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
16. § Az ülésvezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat
d) szünetet rendelhet el,
e) a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát,
f) megadja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésre.
g) összefoglalja és lezárja a vitát
h) lezárja a napirendi pontok tárgyalását
i) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat
j) Megállapítja a szavazás eredményét, számszerűen kihirdeti a döntést.
k) bezárja az ülést.
5. A tanácskozás rendje
17. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok
b) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok
c) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok
d) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről
e) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.
(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;
b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;
c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;
e) módosító javaslatok megtétele;
f) döntés a módosító javaslatokról;
g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról,
(4) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
(5) A zárt ülésen hozott döntésről tájékoztatást, felvilágosítást a sajtó képviselőinek csak a polgármester adhat a közérdekű adatokra vonatkozó szabályok betartása mellett, kizárólag a képviselő-testület határozatának mértékéig.
18. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik. Egy napirendi pont esetében 2 alkalommal maximum 5 perc időtartamban lehet hozzászólni. Második hozzászólás időtartama 2 percet nem haladhatja meg.
(2) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
a) a (1) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,
(3) A polgármester soron kívüli hozzászólást is engedélyezhet.
(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a Képviselő-testület biztosítja.
6. Az előterjesztések
19. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,
b) egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó javaslatok,
c) beszámolók,
d) tájékoztatók.
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottságai,
c) alpolgármester,
d) jegyző
e) akiket a képviselő-testület felkér ( társadalmi szervezetek vezetői, rendőrség, intézmény vezető stb.)
(4) A Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) pénzügyi tárgyú rendeletalkotást és módosítását igénylő előterjesztések
b) pénzügyi tárgyú előterjesztések
c) személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések,
d) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések,
e) szervezet kialakítása, átszervezése,
f) településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
g) társulásokban való részvételről döntéshozatal,
(5) A Jogi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések: rendelet megalkotását és módosítását igénylő előterjesztések
(6) Kizárólag írásban nyújthatóak be a (4) bekezdésben felsorolt előterjesztések. Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.
(7) 6
(8) A rendelet-tervezethez készítendő előzetes hatásvizsgálat eredményéről és indokolásról a 6. számú melléklet szerinti minta alkalmazásával kell a képviselő-testületet tájékoztatni.
(9) A Jogi Bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat tétellel, összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos előterjesztéseket.
(10) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.
(11) 7
7. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok
20. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) Önkormányzati képviselők eskütétele,
b) Polgármester eskütétele,
c) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatáról előterjesztés
d) Bizottság(ok) megválasztása,
e) Alpolgármester választásához ideiglenes bizottság megválasztása,
f) Alpolgármester választása,
g) Polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
h) Alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,
i) önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet felülvizsgálata,
j) Önkormányzati társulásokba delegálás.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére költségtérítésére a megválasztott alpolgármester tesz javaslatot. Amennyiben alpolgármester választására nem kerül sor a korelnök teszi meg a javaslatot.
(4)8
(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás szabályai:
a) Ideiglenes bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testület tagjait a szavazólap tartalmáról, a szavazás módjáról, a technikai feltételekről, a titkos szavazás lebonyolításáról.
b) A szavazólapok kiosztása után szünet elrendelésére kerül sor a szavazatok leadásáig és összeszámolásáig
c) az Ideiglenes bizottság a szavazatokat összeszámolja, elkészíti a jegyzőkönyvet
d) az ülés folytatódik, az Ideiglenes bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét.
(6) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a választás időpontját,
b) a választási esemény megnevezését ( pl: Jegyzőkönyv alpolgármester választásáról)
c) A jegyzőkönyv felvételének időpontját,
d) a kiadott és átvett szavazólapok számát
e) az urnában talált szavazólapok számát
f) érvényes és érvénytelen szavazatok számát
g) a jelöltre leadott érvényes szavazatok számát
h) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását
(7) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
8. A döntéshozatali eljárás
21. § (1) A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni.
(2)910 Az ülés megnyitását követően meg kell állapítani a határozatképességet, amennyiben az ülés határozatképtelen az ülést a 14. § alkalmazása mellett ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.
(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 30 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.
22. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) 11
(3) 12
23. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról benyújtásuk sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához az eredeti indítvány elfogadásához szükséges szavazati arány szükséges.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
24. § (1) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet
25. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik.
(4) Névszerinti szavazás tartható:
a) azt a törvény írja elő,
b) azt a polgármester kéri,
c) bizottsági elnök kéri.
(5) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(6) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét,s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
(7) A névszerinti szavazásnál a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, melyet a jegyző ír alá.
26. § (1) Zárt ülés tartása során a szavazás módja lehet nyílt vagy titkos.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(3) A Képviselő-testület eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, elkülönített helyiségben, urna igénybevételével történik. A szavazólapon a feltett kérdésre a választ X jellel kell megadni.
27. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.
(2) A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre irányuló indítványra a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának legfeljebb 25%-kal, maximum 3 havi időtartamra történő csökkentéséről.
28. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a települési képviselők,
b) az önkormányzat bizottsága,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) Roma Nemzetiségi Önkormányzat,
e) önkormányzati társulás.
(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.
(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a jegyző és a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.
(5) 13
(6) 14
(7) A tervezet véleményezése:
a) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrása a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
b) A tervezetet – a jegyző véleményével együtt – véleményezés céljából a Jogi és Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság elé kell terjeszteni.
29. § (1) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
a) A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet hatásvizsgálattal, indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(2)15 A jegyző az önkormányzati rendeletet a Nyírbélteki Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki és a www.nyirbeltek.hu honlapon közzéteszi.
(3) 16
(4) 17
(5) A Jogi Bizottság minden év december 31-ig felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását és a vizsgálat eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek.
30. § (1) 18
(2) 19
(3) 20
(4) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(5) A jegyző a normatív határozatokat a Nyírbélteki Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel teszi közzé.
(6) A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a határozat számát, tárgyát,
b) a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(7) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül a jegyző megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
9. A jegyzőkönyv
31. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül, melyet a Nyírbélteki Polgármesteri Hivatalban kell elhelyezni. A jegyzőkönyv hiteles szövegét a www.nyirbeltek.hu honlapon meg kell jelentetni.
(2) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) távol maradt képviselők nevét, azt a tényt, hogy igazoltan, vagy igazolatlanul vannak távol,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat.
(3) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban a jegyzőnél munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díját Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata Árak, díjak mértékét meghatározó határozata tartalmazza.
32. § A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolásra kerül:
a) a meghívó,
b) az írásbeli előterjesztések,
c) a jelenléti ív,
d) az írásban benyújtott hozzászólások, egyéb indítványok,
e) az elfogadott rendelet tervezetek és határozat tervezetek egy-egy példánya,
f) a névszerinti szavazásról készített névsor egy eredeti példánya.
33. § [21]
10. 22A közmeghallgatás, lakossági fórum
34. §23 (1) A Képviselő-testület közmeghallgatást tart.
(2)24 A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra kerülő tárgykörökről közmeghallgatás időpontját megelőző 5 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat facebook oldalán kell tájékoztatni a nagyközség lakosait.
Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik
11. Az Önkormányzat jogállása, feladatai
35. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b)25
c) a képviselő-testület bizottságai,
d) a jegyző,
e) a Polgármesteri Hivatal,
f) a társulás.
12. A Polgármester jogállása, feladatai
36. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: Minden hétfőn 800 - 1200.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
38. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek
c) a hatáskörébe tartozó intézményekkel kapcsolatos ügyek.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
d) a nagyközség életét és működését befolyásoló váratlan helyzetek kezelése ügyében.
(3) A polgármester az általános tartalék terhére a költségvetésben biztosított előirányzatok kiegészítéseként, alkalmanként nettó 1.000 eFt. összeg értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(4) A Képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési előirányzatok között átcsoportosítás engedélyezése az önkormányzat adott évi költségvetési tervét jóváhagyó rendeletben meghatározott összeg erejéig.
39. §26 (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését:
a) távollét esetén gyakorolja a polgármestert megillető jogosítványokat;
b) teljesíti a képviselő-testülettől és a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízatásokat és azokról beszámol;
c) a polgármester megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.
(2)27
(3)28 Fogadóóra: Ügyfélfogadási időben, előre egyeztetett időpontban. Fogadóóra helye: 4372 Nyírbéltek, Széchenyi utca 6.
13. A Bizottság jogállása feladatai
40. § (1) A Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság 3 tagból áll, a bizottság elnöke és 2 tagja önkormányzati képviselő.
(2) A Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság feladatait a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) A Jogi Bizottság 3 tagból áll, a bizottság elnöke és 2 tagja önkormányzati képviselő.
(4) A Jogi Bizottság feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza.
41. § A Jogi Bizottság nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát, ellátja az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat.
42. § (1) A bizottságok szükség szerint, de évente legalább 4 ülést tartanak.
(2) A bizottság elnöke akadályoztatása esetén, a bizottság bármely képviselő tagja hívja össze és vezeti a bizottság ülését.
(3) Az elnök, illetve akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja köteles összehívni a bizottságot
a) a Képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a jegyző indítványára,
d) 29 a bizottsági tagok, több mint negyedének indítványára.
(4) A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(5) A bizottság ülése nyilvános; zárt ülés tartására a 25. §-ban foglaltak az irányadók.
(6) A bizottság állásfoglalásait, döntéseit nyílt szavazással hozza. A határozathozatalra a 21–30. §-ban foglaltak az irányadók.
43. § (1) A bizottság ülésére meghívó kiküldésére a 10. §-ban foglaltak az irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek is küldeni kell meghívót.
(2) 30 A 13. § (1) bekezdésében foglalt esetekben a bizottság szóban is összehívható.
(3) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat.
A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket.
(4) A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat. A bizottság alakuló ülésen vagy az alakuló ülést követő első bizottsági ülésen állandó jegyzőkönyv-hitelesítőt választ a bizottság tagjai közül. Amennyiben a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő nem vesz részt az adott bizottsági ülésen – a határozatképesség megállapítását követően- ki kell jelölni azon bizottsági tagot, aki az elnök mellett a jegyzőkönyvet aláírja.
(5) A bizottsági üléseken elfogadott, feladatot és jogot megállapító határozatok kivonatát az ülést követő munkanapon a polgármester és a jegyző rendelkezésére kell bocsátani.
44. § A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt köztisztviselő segíti, akinek feladatát képezi a bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítése, elkészíttetése, és a bizottság által hozott határozatok megszövegezése.
45. § A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra létrehozott ideiglenes bizottságainak működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
14. Az önkormányzat társulásai, jogállásai, feladatai
46. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás
b) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás
c) Nyírbéltek-Ömböly Intézményfenntartó Társulás
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a) területfejlesztési feladatellátás,
b) közszolgáltatási feladatellátás,
c) szociális feladatok,
d) gyermekjóléti feladat,
e) egészségügyi feladat,
f) belső ellenőrzési feladat.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a) közös hulladékkezelési regionális program kidolgozása és megvalósítása,
b) a hulladékgazdálkodási regionális programhoz kapcsolódó pályázatban való részvétel,
c) az adott projekthez kapcsolódó beruházás előkészítése és megvalósítása, ennek során a szolgáltatások, kiviteli munkák és eszközbeszerzések közbeszerzési eljárásának lefolytatása és szerződések megkötése,
d) hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása és üzemeltetése,
e) az átruházott önkormányzati feladatkörön belül ellátandó települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatások ellátása céljából – költségvetési szerv, gazdálkodó szerv, nonprofit szervezet, illetve egyéb szervezet alapítása és vezetőjének kinevezése.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a) óvodai-nevelési feladatok ellátása,
b) közétkeztetési, szociális étkeztetési feladatok ellátása,
c) községi könyvtári feladatok ellátása.
15. Az Önkormányzati Hivatal jogállása és feladatai
47. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Nyírbélteki Polgármesteri Hivatal.
(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
(5) 31
16. A Jegyző jogállása és feladatai
48. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
49. § (1) A 28. § (2) bekezdése alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
(2) A jegyző hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyek felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
50. § A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
51. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által írásban megbízott közszolgálati tisztviselő látja el.
(2) A jegyző helyettesítését a polgármester által írásban megbízott közszolgálati tisztviselő látja el.
17. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
52. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban és a testületi üléseken meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
53. § A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
18. Nyírbéltek Nagyközség Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés szabályai
54. § A Képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) rendelkezéseivel összhangban az alábbi működési feltételeket biztosítja a települési roma nemzetiségi önkormányzat számára:
a) az ülések megtartásához az Njtv. 80. § (1) bekezdés a) pontja szerinti helyiséget,
b) igény szerint a roma nemzetiség hagyományának, kultúrájának, ünnepeinek megtartásához szükséges megfelelő befogadóképességű helyiséget,
c) a roma nemzetiségi önkormányzat adminisztratív feladatainak ellátását: meghívó, előterjesztések, jegyzőkönyv elkészítése, levelezések,
d) postázási feladatok biztosítása, helyben történő kihordással,
e) a testületi ülések előkészítésével, a meghívók, előterjesztések, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével, a hivatalos levelezés előkészítésével, döntés előkészítéssel, nyilvántartással, sokszorosítással, iratkezeléssel, postázással kapcsolatos feladatok,
f) pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátása.
55. § (1) A nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérése, egyetértési joga gyakorlásának esetén a nemzetiségi önkormányzatot a polgármester keresi meg.
(2) A helyi roma nemzetiségi önkormányzat egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek küldi meg.
(3) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a települési roma nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetnek eljárást, kérhetnek tájékoztatást, tehetnek javaslatot.
(4) A polgármester az (1) bekezdés szerinti esetben előterjesztést olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az Njtv. 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül a Képviselő-testület érdemben tudjon határozatot hozni.
(5) A határozatot a Képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a nemzetiségi önkormányzat részére.
19. Az önkormányzat vagyona
56. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal, az üzleti vagyonnal, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal való gazdálkodás előírásait, és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemekről a jegyző önkormányzati vagyonnyilvántartást vezet.
(3) Az önkormányzati vagyonkataszter vezetésére az Mötv. 110. §-a, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései az irányadóak.
57. § (1) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol.
(2) Az évente megtartandó közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
20. Az önkormányzat gazdálkodása
58. § Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) Korm. rendeletben foglaltak és az Mötv. 111-116. §-a az irányadóak.
59. § (1) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelettervezetet valamennyi bizottság megtárgyalja.
(2) A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti. Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely jegyzőkönyvet csatolni kell a költségvetés tervezethez abból a célból, hogy annak tartalmát a Képviselő-testület bizottságai megismerhessék.
60. § A gazdasági fejlesztési program végrehajtásáról a polgármester évente beszámol a Képviselő-testületnek.
61. § (1) A Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottságnak az önkormányzat belső kontroll rendszerével kapcsolatos feladatait az Mötv. 120. §-a tartalmazza.
(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
(3) Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata és a Nyírbélteki Polgármesteri Hivatal a közérdekű adatait tartalmazó közzétételi listákat az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé.
21. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
62. § (1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzéséről a Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik.
(2) Az éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület a költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 32. § (4) bekezdésében meghatározott határidőben hagyja jóvá.
(3) A polgármester a tárgyévre vonatkozó összefoglaló ellenőrzési jelentést a költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 49. § (3a) bekezdésében foglaltak szerint a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg terjeszti a Képviselő-testület elé.
Záró rendelkezések
63. § (1) Ez a rendelet 2024.október 15-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a 15/2014. (XI.21.) önkormányzati rendelet. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:
1. A település főbb adatai
2. Átruházott hatáskörök
3. Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság feladat és hatásköre
4. Jogi Bizottság feladat és hatásköre
5. Kötelező és önként vállalt feladatok
6. Önkormányzati rendelethez csatolandó hatásvizsgálat és indokolás szerkezeti mintája
7. A Képviselő-testület névsora
8. A bizottsági tagok névsora, bizottságonként
9. A Polgármesteri Hivatal Ügyrendje
10. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
11. Kormányzati funkciók szerinti besorolása
1. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
8. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
9. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
10. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
11. melléklet a 11/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelethez
Módosította a 9/2026.(V.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2026. május 30-tól.
Módosította a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Módosította az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Módosította az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 11/2025.(X.11..) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Módosította az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Módosította a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Módosította a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Módosította a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Kiegészítette a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Módosította a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Hatályon kívül helyezte a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Módosította a 12/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Módosította a 11/2025.(X.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. október 11-től.
Módosította a 12/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Módosította a 12/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2025.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. január 12-től.
