Okorvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Okorvölgy Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7681 Okorvölgy Jókai u. 36.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Okorvölgy község közigazgatási területe.

(4) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal.

2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.

(2) Okorvölgy Község Önkormányzat képviselő-testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei – eltérő rendelkezés hiányában – Okorvölgy Község Önkormányzat Képviselő – testületét illetik.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a község címere és zászlaja.

(2) Az önkormányzat a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről külön rendeletet alkotott.

(3) Az önkormányzat címere: Magyar pajzson felül ekevas, búzakalász, csoroszlya, alul folyót ábrázoló hullámpálya. A pajzsot koszorúként ábrázolt pálmaágak veszik körül. Pajzs alatt Okorvölgy felirat. Pajzsot körülvevő alap drapp, pajzs piros, ábrák színe arany, hullám zöld, szürke, pálmaág zöld, felirat aranyozott.

(4) Az önkormányzat zászlaja: Fehér alapon a címer.

4. § E rendelet alkalmazásában

- Egyszerű többség: a határozatképes képviselő-testület jelenlévő tagjai több mint felének igen szavazata.

- Határozatképesség: a képviselő-testület ülésén legalább 2 képviselő jelenléte.

- Interpelláció: a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó ügyben valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságaihoz, polgármesteréhez, alpolgármesteréhez, jegyzőjéhez.

- Kérdés: a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület polgármesteréhez, alpolgármesteréhez és a jegyzőhöz a Képviselő-testület vagy szervei feladat – és hatáskörébe tartozó ügyekben intézett képviselői kérdésfeltevés.

- Minősített többség: legalább 2 képviselő igen szavazata.

- Személyes megjegyzés: a Képviselő-testület tagjának azon megjegyzése, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.

- Tisztségviselők: polgármester, alpolgármester.

5. § (1) Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széles körű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

(2) A képviselő-testület 3 főből áll a polgármesterrel együtt.

(3) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 4. melléklet tartalmazza.

(4) Önkormányzati döntést:

6. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10 – 17. § szabályozza, míg a teljes hatásköri jegyzéket a Belügyminisztérium által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében határozza meg, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben, és módon lát el.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, és a társulások látják el.

(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását a Mötv. 41. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi.

(5) Kormányzati funkciókat az 5. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) Az ülések típusai:

(3) A képviselő-testület üléseit rendszerint az Önkormányzat épületében (Okorvölgy. Jókai u. 36.) tartja.

(4) A képviselő-testület általában havonta – július és augusztus hónapok kivételével – rendes képviselő-testületi ülést tart.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli testületi ülést.

(6) A képviselő-testület évfordulók, megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat.

8. § A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester – a hivatal bevonásával - állítja össze, és terjeszti a képviselő-testület elé az Mötv. 116. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül.

9. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére éves munkatervet határoz meg, mely a képviselő-testület működésének alapja. Az éves munkatervet a tárgyévet megelőző december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első rendes ülésén elő kell terjeszteni.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A munkaterv összeállításához - melyet a jegyző állít össze - a polgármester javaslatot kérhet:

(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen:

10. § A képviselő-testület ülését a polgármester papíralapú úton hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze a képviselő-testületi ülést. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív ok miatt az érintett személyek jogaikat, vagy kötelességeiket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban - gyakorolni nem tudják.

11. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívó mellékletei a napirendi pontokhoz készített anyagok.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testületi tagok részére elektronikus úton, illetve papír alapon kell megküldeni. A rendszer működésének technikai hibája esetén a képviselő-testületi tagok részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket papír alapú dokumentumként kell kézbesíteni lakcímükre vagy tartózkodási helyükre. A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót és valamennyi írásbeli előterjesztést elektronikus úton kell kézbesíteni. Az ülésre részvételi joggal meghívottak részére a meghívót – előterjesztések nélkül – elektronikus úton kell kézbesíteni.

(4) A hivatal az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót és mellékleteit a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót – az összehívás okának megjelölésével - legalább 24 órával előbb küldi meg. A polgármester különösen indokolt esetben e-mailben vagy telefonos úton hívja össze a képviselő-testületet.

(5) A képviselő-testület időpontjának meghirdetéséről a helyi média útján a jegyző gondoskodik.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – a képviselő-testület tagjain kívül, tanácskozási joggal – meg kell hívni:

(2) A képviselő-testületi ülések további meghívottjai:

(3) Az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő, előadó tanácskozási joggal vesz részt az ülésen.

13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a testületi ülésekre, annak megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

14. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre-vételére szóló javaslatával.

(2) A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat megindokolhatják.

(3) A testületi ülésen kiosztandó anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indokolásával, valamint a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.

(4) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet.

(5) Nem kerülhet a testületi ülésen kiosztásra:

15. § A tárgyalandó napirendet – tájékoztatók, beszámolók, előterjesztések, indítványok, jellegüktől függetlenül az ülésen kiosztott anyagok, interpellációk, kérdések – a Képviselő-testület vita nélkül határozza meg.

16. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a képviselő-testületi ülés határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) A határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.

(3) Ha a testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

17. § Az ülést a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén helyettesítésével kapcsolatban az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével kell eljárni. A helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei az ülés vezetés körében azonosak a polgármesterével.

18. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

(2) Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:

19. § (1) A képviselőnek járó tárgyhavi tiszteletdíj 25 %-kal csökken, ha a képviselő hat egymást követő testületi ülésen nem vett részt.

(2) A részvétel igazolására a testületi ülések jegyzőkönyvei és jelenléti ívei szolgálnak az (1) bekezdésben meghatározottak alapjául.

20. § (1) A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztatót, kérdést, indítványt és az interpellációt - külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, melyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(3) Ezt követően az előterjesztőhöz, az előadóhoz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolni kell. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is.

21. § (1) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében – a képviselők, valamint a tanácskozási joggal részt vevők hozzászólásra kérhetnek szót.

(2) Vita közben, a korábban felszólalt képviselő viszontválasz céljából hozzászólásra szót kérhet.

(3) Az ülésen megjelent állampolgároknak és e rendelet 12. § (2) bekezdésében felsorolt személyeknek a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester hozzászólási lehetőséget biztosíthat.

(4) Bármikor szót kérhet:

(5) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a testület munkájával - üléseinek lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. A javaslat a konkrét kérés megfogalmazásával kezdődik, mely indokolható.

(6) A vita során a képviselők az (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat a polgármester kérésére írásban kell megfogalmazni, ebben az esetben a javaslattevő szünetet kérhet. Új változatot, vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet benyújtani. Ha szükséges az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, vagy szünetet rendelhet el.

(7) A polgármester az ülés vezetése során a tárgyalt napirend tárgyára tekintettel indokolt esetben, így különösen a költségvetés elfogadása során a hozzászólásoknál e rendelet időkorlátra vonatkozó rendelkezéseitől eltekinthet.

22. § (1) A polgármester visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavazásra. Ügyrendi javaslatra azonban minősített többséggel hozott döntéssel a már lezárt vita ismét folytatható.

(2) A vita lezárását bármely képviselő ügyrendi javaslatában indítványozhatja, erről a testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárására csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalt napirendi pont tekintetében minden képviselőnek lehetősége volt véleményének előterjesztésére.

(3) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.

23. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, aki az Mötv 49. §-ának megfelel.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján testületi döntés kedvezményezettje, továbbá ha érdekelt

(3) A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

(4) A képviselő-testület tagja a Mötv. 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt köteles bejelenti.

24. § (1) A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a testület tagjai „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére e rendelet 13. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

25. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatokat a polgármester a jegyző vagy az aljegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy az aljegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző vagy az aljegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás eredményét a testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. Ebben az esetben a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos, teendők ellátására a testület a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. Szintén ebben az esetben a titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

26. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

27. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges az Mötv. 42. §. 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá az 50. §-ában, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez (minősített többség):

28. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3) A testületi döntés újratárgyalását legalább a képviselők több, mint a felének az indítványára napirendre kell tűzni.

29. § (1) A testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(3) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

30. § (1) A rendelet alkotását vagy módosítását, vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet előkészítése, véleményezése:

(3) A rendelet-tervezet testület elé terjesztése a következők szerint történik: A rendelet-tervezetet a polgármester, valamint a jegyző terjesztheti a testület elé. A rendelet-tervezetet általános és részletes indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni. A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges. A rendelet hiteles, végleges szövegét az előterjesztés és az elfogadott módosító indítványok alapján a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(4) A rendeletek jelölése: Okorvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének ...../20... (hó, nap) önkormányzati rendelete. A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet közzétételének időpontja.

(5) A testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 munkanapon belül gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik, illetve azt az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(6) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(7) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző számítógépen nyilvántartást vezet.

31. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a testület feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív vagy egyedi határozatot hoz.

(2) Határozat hozatalát kezdeményezheti

(3) A határozatok jelölése: Okorvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének ...../20... (hó, nap) Kt. határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.

(4) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A testületi döntés végrehajtásért felelősek lehetnek:

(5) A testület határozatait meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(6) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a testületnek.

(7) A normatív határozatokat a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni. A hirdetményt 30 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A közzététel időpontja a kifüggesztés napja.

32. § (1) A testület elé kerülő anyagok fajtái:

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére jelen rendeletben szabályozott időpontra.

33. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:

(3) Tájékoztató benyújtására a polgármester, a jegyző, az osztályvezető, intézményvezető jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslat tudomásul vételéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

34. § (1) A beszámoló

(2) A beszámolók benyújtására a testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek: polgármester, jegyző, az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

35. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző, aljegyző és az osztályvezetők jogosultak. Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására e rendelet 30. § (1) bekezdésében írtak jogosultak. A költségvetésről, annak módosításáról, valamint a zárszámadásról szóló rendelettervezet előterjesztője a polgármester.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat meghozatalára.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi követelményei:

36. § (1) Ha az előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(2) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.

(3) Amennyiben az ügy jellege megengedi, illetve az összefüggések a testület tagjai előtt ismertek, a határozati javaslat szóban is előterjeszthető.

(4) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt vagy a testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül az a következő ülésre már nem terjeszthető be. A szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

37. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásának előkészítésére vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Az indítvány az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére vonatkozhat.

(3) Indítványt bármely képviselő, polgármester, alpolgármester, jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.

(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek vagy az aljegyzőnek, az önkormányzat intézménye, gazdálkodó szervezete vezetőjének adja ki, a testületi döntés előkészítése céljából.

38. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor.

(2) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás a kérdés.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz és az osztályvezetőkhöz, főépítészhez önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek.

(4) Kérdést a képviselő az ülés megkezdése előtt 48 órával nyújthat be írásban a polgármesternek.

(5) A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

(6) A kérdésre adott írásbeli választ a testület csak akkor tűzheti napirendjére, ha a képviselő ezt írásbeli előterjesztésével egyidejűleg kérte.

(7) Az írásban feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Ezt a testület soron következő ülésen fel kell olvasnia. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) Amennyiben a képviselő ismételten ugyanazt a kérdést tesz fel – tartalmát tekintve – mint amit már feltett és a válasz már a testületi ülésen elhangzott, elegendő csak erre utalni.

39. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz címzett önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérést (a továbbiakban: interpelláció) terjeszthet elő.

(2) Az interpelláció önkormányzati hatáskörbe tartozó tudakozódás, illetve valamely probléma felvetése vagy kifejtése, amellyel a képviselő arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a testület következő ülésén napirendre kell tűzni.

(4) Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet

(5) Az interpellált a testületi ülésén írásban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, azt indokolhatja, melyre az interpellált reagálhat, majd ennek elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a polgármesterre bízza.

(7) Az interpelláció alapján a testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(8) Ugyanabban a témában évente egy alkalommal nyújtható be interpelláció.

(9) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

40. § (1) A testületi ülésről írásbeli jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban. A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a következőket tartalmazza:

(4) Az írásbeli jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

(6) A jegyzőkönyv példányát a mellékletekkel együtt – az ülést követő 15 napon belül – a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a KIM rendelet 2. §-ában foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül.

(7) A zárt ülés kivételével a dokumentumokba (jegyzőkönyv, hangfelvétel) való betekintést a Hivatalban is biztosítani kell. Az állampolgárok – az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett – a nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát, a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a Hivatal Hetvehelyi Kirendeltségén megtekinthetik.

(8) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak, melyek a honlapon megtekinthetőek.

(9) Az ülésen hozott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni az abban érintetteknek.

41. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és témájáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(3) A közmeghallgatáson részt vesznek:

(4) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 8 nappal korábban a község honlapján, valamint a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben értesíteni kell.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(6) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.

(7) A meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes szerveinek át kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek kötelesek a kérdést 15 napon belül írásban megválaszolni a kérdezőnek és a testületet erről a következő ülésen tájékoztatni.

(8) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

42. § (1) A polgármester dönt lakossági fórumok, településrészi és érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és az egyesületek tájékoztatását, a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgya megjelölésével a képviselő-testület tagja.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

(4) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a települési képviselőket, valamint a lakosságot - a helyi sajtó útján - tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai, a fórumról feljegyzés készül. A fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

43. § (1) Okorvölgy község polgármestere feladatait társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A polgármester az önkormányzati és államigazgatási feladatait és hatásköreit az Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben:

(5) A polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult közigazgatási, peres és nem peres eljárás megindítására, melyről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

(6) A polgármester feladata

(7) Polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(8) A polgármester fogadóórája minden hónap első hétfőjén 14.00 órától 16.00 óráig tart. Ha a hónap első hétfője munkaszüneti nap vagy olyan nap, amikor jogszabályi rendelkezés alapján munkanap áthelyezés történt, a polgármester fogadóórájára a soron következő hét hétfői munkanapján kerül sor 14.00 órától 16.00 óra közötti időtartamban. Amennyiben halaszthatatlan elfoglaltság miatt a polgármester nem tudja megtartani a fogadóórát, erről a lakosságot megfelelő időben a honlapon értesíteni kell.

44. § (1) A Képviselő-testület képviselő tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester minden hónapban előre meghirdetett időpontban és helyen fogadóórát tart. A fogadóóra időpontjáról és helyéről a lakosságot a honlapon értesíteni kell.

45. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt.

(2) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(3) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a polgármesternek a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónapra – a jegyzői feladatokat az Önkormányzati Hivatal azon Kirendeltségének vezetője látja el, aki megfelel a jegyzőre vonatkozó alkalmazási és képesítési feltételeknek; több ilyen vezető esetén a jegyzői feladatokat ellátó személyt a polgármester jelöli ki.

46. § (1) A képviselő-testület az Mötv. alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal neve: Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal (7940 Szentlőrinc, Templom tér 8.).

47. § (1) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Okorvölgy község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(4) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

48. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

(2) Kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül a polgármesternek, a jegyzőnek - a testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(3) A testületi ülésen írásban is benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) A képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre - a Hivatal útján - 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(5) A képviselőt feladatainak ellátásában a Hivatal folyamatosan segíti.

(6) A képviselő önkormányzati munkájával összefüggő feladatainak ellátása érdekében a hivatal részére biztosított technikai eszközöket (telefon, fénymásoló stb.) igénybe veheti.

49. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.

(2) Okorvölgy Község Önkormányzata az alábbi társulások tagjai:

51. § Ez a rendelet 2024. október 12-én lép hatályba.