Balatonhenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Jelen rendelet (továbbiakban: a HÉSZ) előírásait az építésre- és településrendezésre vonatkozó, valamint az egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A HÉSZ az alábbi mellékleteivel együtt érvényes:

(3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület változtatás nélkül, a szabályozási terven határozza meg.

(4) A HÉSZ, és az annak 1. mellékletét képező szabályozási tervben előírt helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(5) E rendelet alkalmazásában

2. § (1) Tájba illő épület: A történeti tájszerkezet, a táji és a tájképi értékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építési hagyományok követésével épült, a Településkép védelméről szóló rendeletben meghatározott illeszkedési feltételeknek megfelelő épület.

(2) Telek be nem építhető része: A Szabályozási terven így jelölt területen épület nem építhető.

(3) Terepszint alatti beépítés: a terepszint alatti építmény bruttó alapterületének és a telek területének aránya.

(4) Intenzív, háromszintes növényállomány: Tájhonos, nagy vagy közepes lombtömegű fával, cserjével, és talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett, környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület.

(5) Mezőgazdaságilag művelt telek: Az a telek, amelynek legalább 80 %-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt, kivéve azok a telkek, amelyek igazoltan nem művelhetőek. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek.

3. § A közterület-alakítására vonatkozó szabályokat a településkép védelméről szóló rendelet határozza meg.

4. § (1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép védelméről szóló rendelet tartalmazza.

(2) A világörökség várományos terület övezetét a településrendezési terv, az Arculati Kézikönyv és a településkép védelméről szóló rendelet figyelembevételével, a bekövetkezett változások ismeretében határozza meg. Az övezetre a településkép védelméről szóló rendelet előírásait kell érvényesíteni.

(3) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, vizek kártétele elleni védelem érdekében, valamint geológiai vagy talajmechanikai okból lehet.

(4) Rézsű állékonyságát a telken belül biztosítani kell.

5. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

6. § (1) A település közigazgatási területén található Natura2000 területet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett és fokozottan védett természetvédelmi területeit, az „ex lege” védett forrásokat, az ökológiai hálózat magterület, ökológiai folyosó, és pufferterület övezetei által érintett területeket (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként - a szabályozási terv jelöli. Az egyedi tájértékek jegyzékét a HÉSZ 4. melléklete tartalmazza.

(2) Országos jelentőségű védett természeti területeken építmények és berendezések elhelyezése csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

(3) Az országos jelentőségű védett természeti területen (Nemzeti Park védett és fokozottan védett területei) nem építhető be:

(4) A (3) bekezdés szerinti, de már jogszerűen beépült telken épület a terület rendeltetésszerű használatának megfelelő funkcióval megtartható, tájba illően és a helyi hagyományoknak megfelelően felújítható, bővítés az adott övezetre vonatkozó szabályozási előírások alapján lehetséges

(5) Balatonhenye teljes területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba tartozik, ezért a területén természet és környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

(6) Az erdősült területeken a fajösszetételt, a zárt vagy ligetes karaktert, továbbá a fás-legelő karaktert a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal egyeztetve, a nemzeti parki és a Natura 2000-es kezelési terveknek megfelelően kell megőrizni és fejleszteni.

(7) Természetvédelmi érintettségű területeken a hatósági engedély köteles környezethasználatok, tájba történő beavatkozások, építmények elhelyezése és fenntartása:

(8) Tájképvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

(9) Új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a táj jellegéhez és az ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények használhatók.

7. § (1) Balatonhenye közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, hogy a használat

(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

(4) Állattartó építményt és trágyatárolót, az élelmiszertároló és forgalmazó létesítményektől, egészségügyi, oktatási intézményektől, legalább 50 méter távolságra kell elhelyezni.

8. § (1) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése vagy terület-előkészítés során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.

(4) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(5) A termőföld minőségének védelme érdekében a hasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó, a természetes technológia és a talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

9. § (1) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(2) Meglévő építményben folyó tevékenység korlátozható vagy betiltható, amennyiben az illetékes környezetvédelmi hatóság az onnan származó légszennyezést vagy bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

10. § (1) A település közigazgatási területére hulladék más településről nem szállítható.

(2) A településen hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem építhető.

(4) Új hulladéklerakó telep Balatonhenye közigazgatási területén nem jelölhető ki.

(5) A háztartási gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók.

11. § (1) A település a felszíni víz állapota szempontjából érzékeny és kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi besorolású területen fekszik. A közigazgatási területen talajszennyezést okozó építmény, technológiai berendezés nem helyezhető el és tevékenység nem végezhető, a talaj és a vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) A település közigazgatási területén:

(3) A Balaton vízgyűjtő területe, így a község teljes közigazgatási területe nitrátérzékeny területnek minősül. A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak be kell tartani a vonatkozó jogszabály szerinti „jó mezőgazdasági gyakorlat” előírásait.

(4) A település szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén fekszik. A települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos jogszabályi követelményeket és határértékeket be kell tartani, a talaj és a vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(5) Vízgazdálkodási terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.

(6) Új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

(7) A vízfolyások külterületi szakasza mentén a partvonaltól számított 50 méteres sávban nem vízgazdálkodási, nem vízvédelmi célú építmény elhelyezése tilos.

(8) Nagylétszámú- a családi igényeket meghaladó mértékű – állattartás a vízfolyások 200 méteres környezetében nem folytatható.

(9) Vízfelületek karbantartásának céljára:

(10) A település területén futó vízfolyások építési korlátozással érintett védőtávolságai:

12. § Zajt vagy rezgést előidéző üzemi építményt és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj vagy rezgés a vonatkozó határértéket nem haladja meg.

13. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(2) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.

(3) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő értékes faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

(4) Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről vagy a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(6) Használaton kívüli kútba szenny- és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékkal betölteni tilos.

(7) A település külterületén fürdőmedence és nyílt tűzivíz tározó, nyitott, fedetlen tájgazdálkodási célú víztározó nem építhető.

14. § (1) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.

(2) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a keletkező szennyvizek kezelése, elhelyezése.

15. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

(2) A szennyvízcsatorna kiépítéséig ideiglenesen duplafalú, vízzáró szigetelésű, zárt szennyvíztároló, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. A szennyvízcsatorna kiépítése után arra rá kell csatlakozni, a közműpótló használatát fel kell számolni.

(3) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.

(4) Szennyvízelvezető-rendszerbe csak kommunális jellegű szennyvíz vezethető, amennyiben ettől eltérő a szennyvíz minősége, úgy azt az ingatlanon belül elő kell kezelni és csak az előkezelést követően vezethető a szennyvízcsatornába.

(5) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(6) A településen keletkező csapadékvizet nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.

(8) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(9) Amennyiben a telken keletkező csapadékvíz teljes mennyisége nem vezethető a befogadóba, úgy gondoskodni kell a többlet csapadékvíz mennyiségének visszatartásáról.

(10) Befogadó hiányában a keletkező csapadékvizeket helyben kell tartani és hasznosítani.

(11) Új építés esetén az ingatlanon keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni tilos.

(12) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.

(13) A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

16. § (1) Szabadvezetékes hálózat létesítése esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztó, a közvilágítási és elektronikus hírközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) A föld feletti elhelyezésű villamosenergia-ellátással rendelkező területen az egyes ingatlanok új bekötését földkábeles csatlakozással kell kiépíteni, hogy távlatban a kisfeszültségű szabadvezetékes elosztóhálózat föld alá történő áthelyezését a meglevő bekötések ne akadályozzák.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrással szerelt lámpatestek alkalmazhatóak.

(4) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

17. § (1) A magas talajvízállású településrészeken a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj-, és rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

(2) A vízbázis Szabályozási terven jelölt hidrogeológiai védőövezetein belül az adott védőövezetre meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni.

(3) Új beépítésre szánt lakótelkek kizárólag abban az esetben építhetők be, ha egyidejűleg a területen a szennyvízcsatorna hálózat is rendelkezésre áll.

(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába vagy szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők, ezeket a szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani vagy előkezelni kell.

(5) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba vagy befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó előírásoknak megfelel.

(6) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(8) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata kizárólag vízjogi engedély alapján történhet.

18. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

(3) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

19. § (1) Az egyes területfelhasználási egységek meglévő vagy tervezett rendeltetése és beépítési jellemzői alapján építési övezetekre és övezetekre tagozódik.

(2) Az építési övezetekre és övezetekre vonatkozó részletes övezeti előírásokat jelen általános övezeti előírásokkal együtt kell alkalmazni.

(3) A teljes egészében építési helyen kívül eső meglévő épület abban az esetben bővíthető, ha a bővítmény teljes alapterülete, a vízszintes és függőleges bővítés is az építési helyre esik, és ha egyébként megfelel az övezeti előírásoknak.

(4) Olyan épület, épületrész, amelynek csak egy része esik az építési helyen belülre, csak az építési helyen belül bővíthető, ha egyébként megfelel az övezeti előírásoknak.

(5) A „telek be nem építhető része”-ként jelölt területeken épületet, műtárgyat elhelyezni tilos, a terület jellegét, növényállományát meg kell őrizni.

(6) Az országos ökológiai hálózat magterületébe tartozó telkeken, illetve a telkek magterület által érintett telekrészein– valamennyi övezetben – épület, és épületnek nem minősülő építmény elhelyezése tilos. A magterületbe tartozó be nem építhető ingatlanrész a beépíthető telek nagyságába beszámítható.

(7) Új telekosztás esetén ott, ahol új telekhatár kerül kialakításra, a szabályozási terven jelölt építési hely megszakítható az adott építési övezet szerinti oldal- és hátsókerti méretek betartásával.

(8) Balatonhenye teljes területén lakókocsi, utánfutó, egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.

20. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezetekre tagozódnak, ezek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni, a települési környezet terhelése, károsítása nélkül.

(2) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el, alakíthatók ki.

(3) A telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereket a 2. melléklet Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata tartalmazza.

(4) Az övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet táblázata tartalmazza.

(5) A telekalakítás szabályai:

(6) A telkek beépítési módja

(7) A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületekre a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(8) Az építési övezetekben lakásonként legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell telken belül biztosítani.

(9) Bármely építési övezetben az építési telken belül kerti építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha ennek alapterülete nem haladja meg a 45 m2-t, és a tetőfelület legmagasabb pontja nem haladja meg a 3 métert.

(10) Beépítésre szánt területen az adott övezetre előírt telekméret 70 %-át elérő nagyságú telkek építhetők be az övezeti előírások szerint.

21. § (1) A falusias lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de az OTÉK előírásaival összhangban, más elsődleges funkciójú építmény is elhelyezhető.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A köművesítettség mértéke: teljes

(4) Szabadonálló beépítési mód esetén az újonnan kialakításra kerülő telek szélessége legalább 18 m kell, hogy legyen, a meglévő, kialakult telek akkor építhető be, ha a telek szélessége legkevesebb 14 méter.

(5) Egy új épület alapterülete legfeljebb bruttó 300 m² lehet.

(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületeket az oldalhatártól legalább 1,0 méter távolságban kell elhelyezni, kivéve, ha meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő épülethez csatlakozóan készül

(7) Az építési övezetekben a legnagyobb beépíthetőség meghatározásánál a telkek 1000 m ² fölötti területeinek csak 50%-a számítható be.

(8) A kerítések magassága legfeljebb 1,6 méter lehet.

(9) Az előkert mérete a környezetben, 2-2 szomszédos telken kialakult beépítési vonalhoz illeszkedjen, vagy 0 méter.

(10) Építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop lakóövezetekben csak nem lakó rendeltetés esetén, ahhoz kapcsolódóan helyezhető el.

(11) A falusias lakóterület által is érintett ingatlanoknál a magterületbe tartozó be nem építhető ingatlanrész a beépíthető teleknagyságba beszámítható.

22. § (1) A településközpont vegyes terület több, önálló, jellemzően vegyes rendeltetésű egységet magában foglaló övezet, amely lakó és helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, oktatási, hitéleti, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben előkertet nem kell tartani.

23. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál, csarnok ebben az övezetben sem helyezhető el.

(2) Az övezet lakóterülettel határos nyugati szélén, védő, takaró zöldsáv létesítendő.

24. § A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területtől.

25. § (1) A K-mü jelű különleges terület a korábbi mezőgazdasági major területe.

(2) A telekhatár mentén kötelező legalább 8 méter szélességű védőfásítás, háromszintes növényállomány kialakítása a cserjeszintben örökzöld növényfajokkal.

26. § (1) A telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereket a 2. melléklet Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata tartalmazza.

(2) Az övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet táblázata tartalmazza.

(3) Az építési övezetek 3. mellékletben szereplő, rendeltetéseket tartalmazó táblázatában az „F” jellel, feltétellel elhelyezhető rendeltetés akkor létesíthető az adott övezetben, ha az a fő rendeltetést nem zavarja.

(4) A beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telek – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével – nem alakítható ki.

27. § (1) A zöldterület – közkert állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, kedvező esztétikai megjelenését, valamint pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) A Zkk jelű övezetben 3 %-os beépíthetőséggel az alábbi építmények helyezhetők el:

(3) A Zkk jelű övezet telkein a zöldterület legalább 70 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani. Az övezetben minden egyes telek 50 m2-e után legalább 1 db közepes vagy nagyméretű lombkoronát nevelő lombhullató fát kell telepíteni.

28. § (1) A védelmi erdőterület a szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, a jellemző tájkarakter, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Az Ev jelű övezetben épületet elhelyezni nem lehet, mesterséges felület nem létesíthető, a terepszint alatti beépítés nem megengedett, a bányanyitás tilos.

(3) Az Ev jelű övezetben nem helyezhető el megújuló energiaforrás műtárgya, sem melléképítmény. Kizárólag erdei kilátó, magasles, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(4) Az Ev jelű övezetet beállt védett és védelmi rendeltetésű erdőterületek alkotják.

(5) Az Ev jelű övezetben a folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, kíméletes erdőgazdálkodás folytatható. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók.

(6) Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, valamint természetvédelmi céllal létesíthető.

29. § (1) A mezőgazdasági területet a terv a tájkarakter, a termelési kultúra megőrzése, fejlesztése, a termőföld védelme érdekében az alábbi két övezetre osztja.

(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben: közmű és hírközlési vezeték, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási és egyéb építmények csak a természeti, tájképi értékek megőrzésének biztosításával létesíthetők. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelve.

(3) A mezőgazdasági területek övezetében az általános mezőgazdasági terület, valamint a szántó művelési ágú terület nem építhető be.

(4) A mezőgazdasági terület övezeteiben a jogszerűen beépült telkeken meglévő épületek a terület rendeltetésszerű használatának megfelelő funkcióval megtarthatók, tájba illően, a helyi építési hagyományoknak megfelelően, a településkép védelméről szóló rendelet előírásai szerint felújíthatók, bővítés az adott övezetre vonatkozó szabályozási előírások alapján lehetséges.

(5) Mezőgazdasági területen csak az intenzív kertészeti művelés alatt álló területek keríthetők be, sövénnyel takart vadkerítéssel.

(6) Mezőgazdasági területen talaj és vízszennyezést okozó tevékenység nem végezhető, szennyezést okozó épület, építmény, berendezés nem helyezhető el.

(7) A mezőgazdasági terület övezeteinek magterületbe sorolt területrészein semminemű építési munka nem végezhető, építmény- kilátó kivételével - nem helyezhető el.

(8) A mezőgazdasági területek övezeteiben lakókocsi, lakókonténer, konténerház, jurta, egyéb mobil jellegű építmény, think house, hobbit ház nem helyezhető el.

30. § (1) A szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Balatonhenye teljes közigazgatási területe országos jelentőségű védett természeti terület, ezért az általános mezőgazdasági terület nem beépíthető, ebben az övezetben semminemű építési munka nem folytatható.

31. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi termelést, ill. a saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.

(2) Az Mk övezetben gazdasági épület, csak szőlő művelési ágban nyilvántartott és a hegybíró által kiadott igazolással bizonyítottan legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre építhető.

(3) Az Mk övezetben a kertészeti termelést, szőlőművelést, feldolgozást, tárolást, bor árusítást szolgáló gazdasági épület, és egy földdel borított boltpince, valamint síkfödémmel borított, fedett csapadékvíz tároló helyezhető el. Kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíz tározó, nyitott, fedetlen tájgazdálkodási célú víztározó létesítése tilos.

(4) Az Mk-1 övezetben kizárólag a tájba illő, a településkép védelméről szóló rendeletben meghatározott, a természeti környezettel harmonizáló épületek helyezhetők el, az alábbi feltételekkel:

(5) Az Mk-2 övezetben kizárólag a tájba illő, a településkép védelméről szóló rendeletben meghatározott, a természeti környezettel harmonizáló épületek helyezhető el.

(6) Az Mk-3 övezet az országos ökológiai hálózat magterülete. Az övezet területén a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg. Az övezetben új építmény nem helyezhető el.

(7) Az Mk jelű övezetekben lakóépület és lakó rendeltetés nem létesíthető, az épületeken erkély, tetőtéri terasz nem létesíthető, homlokzatán 3 m²-nél nagyobb egybefüggő nyílásfelület nem alakítható ki.

(8) Az Mk1 és Mk2 jelű övezetek telkein az épületeket a telek homlokvonalától legalább 5,0 m-re, az úttengelytől legalább 10 méterre kell elhelyezni, az oldalsó szomszédos telekhatároktól 3,0 m-es, a hátsó telekhatártól pedig 10 méteres távolságot kell tartani.

(9) Az Mk jelű övezetek telkein egy főépület és azon kívül legfeljebb egy terepszint alatti építmény, különálló földdel borított boltpince létesíthető. A boltpince:

(10) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben támfal kizárólag a művelés segítése érdekében, a TKR-ben meghatározott anyagokból – a területre jellemző kő, ill. fa – létesíthető, legfeljebb 150 cm magasságban. Tilos az eredeti terep 2,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása. Épület, terasz feltöltésen nem helyezhető el. Az övezetben gazdasági épületek a szintvonalakra merőlegesen helyezhetők el.

(11) A kertes mezőgazdasági, Mk jelű területek övezeteiben kerítés az erdővel határos telekhatárokon, valamint az igazoltan árutermeléssel, intenzív kertészeti műveléssel hasznosított ingatlanok határain, kizárólag vadvédelmi céllal, lábazat nélkül, fa vagy fémoszlopok alkalmazásával, növényzettel takartan létesíthető.

32. § (1) Vízgazdálkodási területek a Szabályozási terven V vagy Vb jellel jelölt területek.

(2) A vízfelszín, a patakok, vízelvezető csatornák medre (V) jellel jelölt, a vízbázis, a víznyerőhely (Vb) jellel jelölt.

(3) A vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) A vízfolyások parti sávját a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni, elkeríteni nem lehet. A vízfolyások parti sávjában kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki. A parti sávban épületek nem létesíthetők.

(5) A vízmű területen csak a vízbázis-védelemmel és az ivóvíz-szolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetések helyezhetők el.

33. § (1) A természetközeli területek Tk-m mocsár jellel szerepelnek a szabályozási terven.

(2) A Tk-m övezetben semmiféle építési tevékenység nem folytatható és az emberi tevékenység is kizárólag a kedvezőbb természeti állapotok elérését szolgálhatja.

34. § A különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és az elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt hatásuk és a környezettel szembeni védelmi igényük következtében a következők:

35. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-t jellel jelölt övezet, amely kizárólag a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál, legfeljebb 5 %-os beépíthetőséggel.

(2) A Kb-t övezetben több épület is elhelyezhető.

(3) A Kb-t övezet telekhatárán 8 méter széles háromszintű növényzet tartandó fenn.

36. § (1) A különleges beépítésre nem szánt geológiai bemutató övezet a szabályozási terven Kb-gb jellel jelölt.

(2) A Kb-gb övezetben, a geológiai bemutatóhoz kapcsolódóan, a meglévő épület felújítható, új építmény nem építhető.

37. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(3) A közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3-3 m-en belül szilárd akadályt és fás szárú növényeket elhelyezni nem lehet külterületen.

(4) Útcsatlakozásokban a szabad látást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,6 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(5) A közutak osztályba sorolása a következő:

(6) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(7) Kerékpárforgalmi létesítmény alakítandó ki:

(8) A kerékpáros pihenők és tárolók kialakítását a kijelölt nyomvonalakhoz kapcsolódóan kell kijelölni, amelyek helyszíneiről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni és a nyomvonal mentén előjelezésükről gondoskodni szükséges.

(9) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit.

(10) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.

(11) A védőtávolság külterületen:

(12) A járművek elhelyezése: Valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTEK alapján szükséges parkoló mennyiséget saját telken kell elhelyezni.

(13) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

(14) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

(15) A külterületi magánutak közforgalom elől el nem zárhatóak.

38. § Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

39. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

40. § A HÉSZ-t a hatályba lépést követően indított eljárásokban kell alkalmazni.