Kifejezéskereső
Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (X. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.10.18.
Várpalota Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
I.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (5)-(8) bekezdése szerint:
„18. §
(5) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a jogszabály normatív tartalmával összefüggő társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről. A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolásában a jogszabály előkészítője bemutathatja a szabályozással összefüggő azon részletes körülményeket, amelyek a szabályozás értelmezését segíthetik, továbbá ismertetheti a szabályozás előzményeit.
(6) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
(7) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.
(8) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.”
II.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése alapján
„(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.”
Várpalota Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (II.28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) felülvizsgálata tárgyában az előterjesztés három ponton tartalmaz módosító javaslatot:
1.)
Az Mötv. 35. §-a a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése szabályairól az alábbiak szerint rendelkezik:
„35. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
(1a) …
(2) Ha az önkormányzati képviselő tanácsnok, önkormányzati bizottság elnöke vagy tagja, számára magasabb összegű tiszteletdíj is megállapítható. Az önkormányzati képviselő számára történő tiszteletdíj megállapítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását.
(2a) …
(2b) …
(3) Az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy a képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége megtéríthető. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
(4) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekből nyilvános adat.”
A jelenleg hatályos SZMSZ 41. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a települési képviselő számára a havi tiszteletdíjat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-ában megállapított köztisztviselői illetményalap és 2,33 szorzószám szorzatában állapítja meg (továbbiakban: alapdíj).
A köztisztviselők illetményét megállapító illetményalap összege 38.650,-Ft, az alapdíj így jelenleg 38.650 x 2,33 = 90.055,- Ft összegű.
Az SZMSZ 41. § (2)-(3) bekezdése rendelkezik az egy vagy több bizottsági tagság, az elnöki tisztség, valamint a nem képviselő tagság esetén járó tiszteletdíj mértékéről, az alábbiak szerint:
„(2) a) A települési képviselőt egy bizottsági tagság esetén az alapdíjon kívül az alapdíj 33,5%-a, két bizottsági tagság esetén az alapdíjon kívül az alapdíj 45%-a, három bizottsági tagság esetén az alapdíjon kívül az alapdíj 55%-a illeti meg.
b) A bizottság, a településrészi önkormányzat elnöke (továbbiakban: elnök) tiszteletdíja az alapdíjon felül egy elnökség esetén 50%-kal, kettő vagy több elnökség esetén 90%-kal emelkedik.
c) Az elnök tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztség, több bizottsági tagság esetén is – az (1) bekezdésben meghatározott összeg legfeljebb 90%-ával emelkedik.
(3) A bizottság, a településrészi önkormányzat nem képviselő tagja tiszteletdíja egy bizottsági, településrészi önkormányzati tagság esetén az alapdíj 33,5%-a.”
Javaslatot teszek a települési képviselő számára megállapított havi tiszteletdíj 20%-os emelésére, ennek megfelelően a 41. § (1) bekezdésének módosítására az alábbiak szerint:
„A képviselő-testület a települési képviselő számára a havi tiszteletdíjat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-ában megállapított köztisztviselői illetményalap és 2,8 szorzószám szorzatában állapítja meg (a továbbiakban: alapdíj).”
Az alapdíj a megemelt szorzószámnak megfelelően a rendelet hatálybalépését követően 108.220,- Ft lenne.
2.)
Az SZMSZ 11. Határozathozatal alcíme alatt, a 22. § (1) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt. A (2) bekezdés tartalmazza, hogy a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül mely kérdésekben dönt a Képviselő-testület.
Javaslatot teszek az SZMSZ 30. §-ának kiegészítésére, mellyel a bizottságok esetében az alakszerű határozat nélküli döntéshozatal ténye kerülne rögzítésre az alábbiak szerint:
„(5) A bizottságok a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül döntenek a képviselő-testületi előterjesztések véleményezéséről.”
Az SZMSZ 33. §-a szerint a városrészi önkormányzó testület működésére a rendeletnek az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ezért külön kiegészítés a városrészi önkormányzó testület vonatkozásában nem szükséges.
3.)
Az SZSMSZ 1. melléklete tartalmazza a képviselők névjegyzékét. A 2024. június 9-i önkormányzati választás eredménye alapján indokolt a névjegyzék módosítása.
III.
Az indokolás közzététele
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.
