Kifejezéskereső
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete
Zirc Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az Önkormányzat és működése
1. § (1) Az Az önkormányzat elnevezése: Zirc Városi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 8420 Zirc, Március 15. tér 1.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), tagjainak száma: 9 fő.
(4) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Zirci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(5) Az önkormányzat hivatalának székhelye: 8420 Zirc, Március 15. tér 1.
2. § (1) Az önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati gyakorlásáról, a helyi közakarat és a helyi érdek érvényesítéséről.
(2) Az önkormányzat járási és települési érdekek érvényesítése céljából részt vesz az önkormányzati érdekszövetségek munkájában.
(3) Az önkormányzat a járási és települési önkormányzati feladatok ellátása érdekében együttműködik különösen a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatalával, a Veszprém Vármegyei Önkormányzattal és a zirci járásban működő községi önkormányzatokkal.
(4) A népfelség elvének érvényre juttatása érdekében együttműködésre törekszik a városban tevékenykedő valamennyi politikai, társadalmi szervezettel, egyházi jogi személyekkel, valamint az állampolgárok önszerveződő közösségeivel.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a logó és a zászló. Ezek használatának rendjét és feltételeit Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a zirci jelképek és a Zirc név használatáról szóló 18/2016. (X.18.) önkormányzati rendelete szabályozza.
(2) Az önkormányzat életművet elismerő kitüntetéseket, „Zirc Város Közszolgálatáért” szakmai kitüntetéseket, a közérdekű sürgősségi feladatot ellátók kitüntetéseit, a sporttevékenység elismerését célzó kitüntetéseket, valamint a vállalkozások elismerését célzó kitüntetéseket adományoz. Ezek rendjét és feltételeit Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat által alapított kitüntetésekről szóló 13/2021. (IX.23.) önkormányzati rendelete szabályozza.
4. § Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fent a németországi Pohlheim, a finnországi Nivala, a romániai Barót és az ukrajnai Dercen településekkel.
2. Az önkormányzat szervei
5. § Az önkormányzati feladatok ellátását az önkormányzat szervei biztosítják, amelyek a következők:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal,
d) a jegyző,
e) a Zirci Járás Önkormányzati Társulása,
f) a Zirc és Lókút Óvodatársulás és
g) az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás.
3. Az önkormányzat intézményei
6. § Az önkormányzat által – közvetlenül - fenntartott intézmények a következők:
a) a Zirci Önkormányzati Szolgáltató Központ,
b) a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB és
c) a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház.
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
4. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
7. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat kötelező feladatai és hatáskörei vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadók.
(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat – a kötelezően ellátandó feladatain túl – ellátja az alábbi önként vállalt feladatokat:
1. Működtet:
a) helyi közösségi közlekedést,
b) közterület-felügyeletet,
c) közbiztonsági kamerarendszert,
d) Települési Értéktár Bizottságot és
e) helyi televíziót.
2. Működteti a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházat.
3. Városi elismerő és kitüntetési címeket adományoz.
4. Nemzetközi kapcsolatokat tart fent.
5. Biztosítja a következő szociális alapszolgáltatásokat:
a) a támogatói szolgálat,
b) a közösségi ellátás,
c) az idősek nappali ellátásán felül – a pszichiátriai betegek és fogyatékos személyek nappali ellátását és a fejlesztő foglalkoztatás és
d) az idősek nappali ellátásán belül a demens személyek nappali ellátása.
6. Támogatja
a) a városban működő alap- és középfokú köznevelési intézmények működését,
b) a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Magyar Természettudományi Múzeum telephelye) működését,
c) a szociálisan rászoruló, szociálisan rászoruló, felsőoktatásban részt vevő, nappali képzésben tanulmányokat folytató, állandó zirci lakosokat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázathoz történő csatlakozással,
d) és elismeri a zirci állandó lakóhellyel rendelkező, középiskolai nappali tanulmányokat folytató, kiemelkedő tanulmányi teljesítményt felmutató diákokat (középiskolai tanulmányi ösztöndíjpályázat),
e) a helyi tűzvédelmet és közbiztonságot,
f) a civil szervezetek, egyesületek, a városban működő egyházi jogi személyek működését,
g) a városi idegenforgalmi és kulturális rendezvények és
h) a Zirc és Vidéke folyóirat megjelenését.
7. Együttműködik más önkormányzattal, tagságot vállal önkormányzatokat tömörítő érdekképviseleti szervezetekben.
8. helyi termelői piacot tart fent,
9. ellátja a helyi védelem alá helyezett sírok gondozását, fenntartását.
10. Támogatást biztosít – önkormányzati rendelet alapján – az önkormányzat saját halottá nyilvánításához kapcsolódóan.
8. § Az önkormányzat a képviselő-testület és a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (a továbbiakban: Njtv.) törvény 80. § (2) bekezdése alapján megkötött közigazgatási szerződésben rögzítettek szerint meghatározza a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan azok végrehajtásának szabályait, és a Njtv. 80. § (3)-(5) bekezdéseinek megfelelően biztosítja a működési feltételeket a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat számára.
5. A képviselő-testület hatáskör átruházása
9. § (1) A képviselő-testület hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak (jegyző, polgármester és bizottságok) a jelen rendeletben meghatározott feladatkörükben végzett tevékenységükről, valamint a polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a soron következő – munkaterv szerinti – testületi ülésen írásos előterjesztés formájában beszámolnak. A valamely okból végrehajtásra nem került határozatok tekintetében a nemteljesítés okát írásban indokolni kell.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
6. A képviselő-testületi ülés összehívása
10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkormányzattal együttes ülést tart.
(2) Az alakuló ülés részletes szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadók.
11. § (1) A képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban - augusztus és december hónapokat kivéve – 10 alkalommal tart rendes ülést, lehetőleg a hónap utolsó szerdáján.
(2) Amennyiben az összes napirendi pont tárgyalására nem kerül sor az ülésen, úgy a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a folytatás időpontjáról.
12. § A képviselő-testület az ülését a székhelyén (Városháza 8420 Zirc, Március 15. tér 1.) vagy a Zirci Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó Önkormányzatok közigazgatási területén.
13. § (1) A 10. § (2) bekezdése kivételével a képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke, az elnöki tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti le.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen az érintett betegsége, munkahelyi elfoglaltsága miatti távolmaradása, vagy ha személyére vonatkozóan törvényben meghatározott kizárási ok merül fel.
14. § A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.
15. § A polgármester a munkatervtől eltérően - írásbeli indítványra vagy halaszthatatlan esetben – rendkívüli ülést is összehívhat. A napirend rendkívüli ülésen történő tárgyalását az előterjesztésben indokolni kell.
16. § (1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a javasolt napirend tárgyának, előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselőknek és a bizottságok nem képviselő tagjainak úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtti hatodik napon 16:00-ig megkapják. A megküldés elektronikus levélben (e-mail-ben) küldött letöltési hivatkozással történik.
(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket úgy kell megküldeni a képviselőknek és a bizottságok nem képviselő tagjainak, hogy azt az ülés kezdete előtt legalább 48 órával megkapják. Ettől eltérni csak az előterjesztésben megjelölt megfelelő indokolással lehet.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat saját honlapján (www.zirc.hu), valamint az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell, rendes ülés esetén az ülést megelőző 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőzően legalább 24 órával korábban, amelyről a jegyző gondoskodik. Rendes ülés esetén a meghívót a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB közreműködésével működő képújság önkormányzati oldalon is közzé kell tenni.
17. § (1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait,
c) a jegyzőt,
d) az aljegyzőt,
e) a város díszpolgárait,
f) valamely napirendi pont előkészítésében részt vett hivatali dolgozót,
g) a városban működő nemzetiségi önkormányzat elnökét,
h) az önkormányzati fenntartású, működtetésű intézmények, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság vezetőit,
i) a napirendi pontok előterjesztőit,
j) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
k) a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatalának vezetőjét,
l) a sajtó képviselői közül a városi televízió, a Veszprém vármegyei Napló újság szerkesztőit, az önkormányzat sajtómunkatársát és
m) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.
(2) A meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározottaknak. Az (1) bekezdés e)–m) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelynek előkészítésében közreműködnek, vagy amelyben érintett az általuk vezetett intézmény.
7. A képviselő-testület munkaterve
18. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit a félévenként elfogadott munkaterv alapján tartja.
(2) A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól,
c) a jegyzőtől,
d) az aljegyzőtől,
e) az önkormányzati intézmények vezetőitől és
f) az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság vezetőjétől.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az önkormányzat fő feladatait,
b) az ülés várható időpontját,
c) a napirendi pontok címét, előadójának nevét,
d) az előkészítésért felelős nevét,
e) azon bizottságok megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,
f) a közmeghallgatás időpontját és
g) az előterjesztések leadásának határidejét.
(5) A polgármester által előterjesztett munkatervi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(6) Az előterjesztéskor a testületet írásban tájékoztatni kell a munkatervből kimaradt javaslatokról.
8. Az előterjesztés
19. § (1) Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:
1. a tárgy pontos meghatározása,
2. az előterjesztő megnevezése,
3. az előterjesztés tartalmának megjelölése, amely lehet:
a) rendelet-tervezet,
b) rendelet-tervezethez kapcsolódó határozati javaslat, vagy
c) határozati javaslat
4. az előkészítésben résztvevő személyek, szervezetek megnevezése,
5. az előkészítésben közreműködő bizottságok megnevezése,
6. az előterjesztés tartalmának pontos megfogalmazása, amelynek a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések esetében tartalmaznia kell:
a) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, és
b) reális végrehajtási határidő megjelölését
7. jogszabályi háttér ismertetése: az előterjesztésben szereplő jogszabályi hivatkozások magyarázata,
8. amennyiben szükséges, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, és ha igen, milyen döntés született,
9. a meghozandó döntés indokai az esetleges alternatívák bemutatásával,
10. amennyiben létező dokumentumot érint, a változtatások ismertetése, a lakosságot érintő térítési díjak, fizetési kötelezettségek változása esetén a változás mértéke összegszerűen és százalékban kifejezve,
11. amennyiben szükséges: hatáselemzés,
12. amennyiben szükséges: térkép,
13. amennyiben szükséges: hatósági igazolások,
14. az önkormányzatot esetlegesen érintő pénzügyi vonatkozások ismertetése, a felhasználni kívánt forrás, valamint az érintett költségvetési sor aktuális egyenlegének megjelölésével,
15. rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálat és
16. rendelet-tervezet esetén a Jat. 18. §-ában foglalt indokolás.
(2) Szóbeli előterjesztés csak valamely eseménynek vagy feltételnek az előterjesztés tárgyát tartalmazó meghívó kiküldésekor még le nem járt határidőben történő bekövetkezéséről vagy teljesüléséről szóló tájékoztató lehet.
(3) Az írásos előterjesztések előterjesztésekor be kell tartani a következőket:
a) az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztés előadója a felelős,
b) az előterjesztés előkészítése során a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységei kötelesek az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani.
(4) Amennyiben valamely napirendi javaslat az időközben felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt a 16. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával sürgősségi indítványt nyújthat be a 20. §-ban meghatározott előterjesztő. A legkésőbb az ülés – beleértve a folytatólagos ülést is – időpontját megelőző 48 óráig az előterjesztésre jogosult írásos előterjesztéseként benyújtott sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a napirend előtt a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
20. § Előterjesztő lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) bármelyik képviselő,
d) a nem képviselő bizottsági tag,
e) a jegyző,
f) az aljegyző,
g) a főépítész,
h) az önkormányzat intézménye érintettsége esetén annak intézményvezetője,
i) a nemzetiségi önkormányzat elnöke a Njtv. 79. § (4) bekezdésében meghatározott tárgykörökben és
j) tájékoztatók, beszámolók vonatkozásában a polgármester által felkért személyek.
21. § (1) A (2) bekezdésben megjelölt eseteket kivéve - a képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(4) A zárt ülésen résztvevőket az ülésen elhangzottak tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(5) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett nyilatkozatát az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg, amelyet a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.
(6) Ha több érintett van, bármely érintett kérésére zárt ülést kell tartani az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben.
(7) A személyes adatok és a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva a zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvánosságra kell hozni.
9. Az ülés vezetése
22. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja az Mötv. szerinti határozatképességet, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollevőket.
(2) A határozatképtelenség tényét az ülés jelenléti ívén a jegyző rögzíti.
(3) A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belül a napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. Egyéb napirend tárgyalására a képviselő-testület minősített többségű döntése alapján van lehetőség.
(4) A képviselő előre látható akadályoztatását legkésőbb 24 órával a rendes vagy rendkívüli ülés előtt, az előre nem látható akadályoztatását az ülés megkezdéséig köteles – akadályoztatási ok megjelölésével - bejelenteni a polgármesternél.
23. § (1) A polgármester
a) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
b) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a szavazás eredményét, a meghozott döntést,
c) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,
d) fenntartja az ülés rendjét,
e) figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét és
f) legvégül berekeszti az ülést.
(2) A polgármester a vitát lezárja, ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs.
24. § (1) A polgármester rendfenntartás érdekében tett – jelen rendeletben foglalt - intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni nem lehet.
(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(3) Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.
(4) Ha valamely képviselő jelen rendelet tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja. A rendreutasítás ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.
(5) Ha a képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a polgármester az egész hallgatóságot figyelmezteti, és felhívja a figyelmet a rendet sértő magatartás abbahagyására.
(6) Ismételt felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a teljes hallgatóságot kiutasíthatja az ülésteremből.
10. Napirend előtti felszólalás
25. § (1) A képviselő-testület ülésén a polgármester, a képviselő és a nem képviselő bizottsági tag a napirenden nem szereplő városi jelentőségű, közérdekű ügyben napirend előtt felszólalhat. A felszólalás keretében kérheti egy adott probléma sürgős megoldását.
(2) A napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő és nem képviselő bizottsági tag kérhet engedélyt az ülés megkezdését megelőzően a felszólalás tárgyának megjelölésével. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a felszólaló kérésére e tárgyban a képviselő-testület a napirendek megtárgyalása előtt vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(3) A napirend előtti felszólalás joga a felszólalót maximum 5 perc időtartamra illeti meg.
(4) A napirend előtti felszólalásnál vitának és – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - határozathozatalnak helye nincs.
11. A napirendi pontok tárgyalása
26. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet egyszerű többséggel a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A munkatervben szereplő javaslatnak az előterjesztések közüli kimaradását a polgármester az előterjesztés meghívójának mellékletében írásban indokolni köteles.
(3) A napirendi javaslatba fel kell venni az előterjesztésre jogosultak által írásban, a 19. § (1) bekezdésében foglalt formai követelményeknek megfelelően és a 16. § (2) bekezdése szerinti határidőben benyújtott előterjesztéseket.
(4) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbi sorrendben kell meghatározni:
a) személyi kérdések,
b) önkormányzati rendelet alkotása,
c) minősített többséget igénylő egyéb ügyek,
d) határozati javaslatot tartalmazó döntést igénylő ügyek és
e) interpellációk, kérdések.
(5) A képviselő-testület az ülésen a napirend elfogadása előtt vagy után a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára egyszerű többséggel hozott döntésével a (4) bekezdésben meghatározott sorrendet megváltoztathatja.
27. § A képviselő-testület nyílt üléséről - a képviselő-testület munkájának zavarása nélkül - hang, - film,- vagy videofelvétel szabadon készíthető.
28. § A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amely az indítványban vagy a meghívóban szerepel.
29. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a vitát megelőzően a 17. § (1) bekezdése alapján meghívott kérdéseket intézhet az előterjesztőhöz.
(2) A napirendi pont tárgyalása során a vitában a 17. § (1) bekezdése alapján meghívottak közül bármely napirendi ponthoz időkorlátozás nélkül hozzászólhat
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző és
d) az aljegyző.
(3) Amennyiben nem előterjesztő, bármely napirendi ponthoz hozzászólhat
a) a képviselő,
b) a nem képviselő bizottsági tag,
c) az önkormányzati intézményvezetője,
d) a város díszpolgára,
e) a városban működő nemzetiségi önkormányzat elnöke,
f) a választókerület országgyűlési képviselője,
g) a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatalának vezetője és
h) a sajtó meghívott képviselője azzal, hogy a napirendi ponthoz történő első hozzászólása időkorlátozás nélküli, ugyanazon napirendi ponthoz történő további hozzászólásai hozzászólásonként a két percet nem léphetik túl.
(4) Az őt érintő napirendi ponthoz időkorlátozás nélkül hozzászólhat
a) a) az előterjesztő és
b) a 17. § (1) bekezdés m) pontja alapján meghívott.
(5) Az ülés (1) bekezdésbe nem tartozó hallgatósága köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, illetve a vitában az a személy szólhat egy napirendi ponthoz első alkalommal legfeljebb 5 perc, majd minden további kérdés és hozzászólás vonatkozásában legfeljebb 2 perc időtartamra, akinek ezt a lehetőséget a polgármester megadja.
(6) A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.
30. § (1) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben az előterjesztő vagy bármelyik képviselő soron kívül ügyrendi javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) Ügyrendi javaslatnak minősül különösen:
a) a napirendi pont vitájának lezárására irányuló javaslat,
b) a 26. § (4) bekezdésében meghatározott tárgyalási sorrend megváltoztatására irányuló javaslat,
c) a név szerinti szavazásra irányuló javaslat,
d) a titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslat és
e) a napirend tárgyalásának az ülés megszakításával történő szüneteltetésére vagy két napirend között szünet kérésére irányuló javaslat.
31. § A polgármester az ülés hosszú időtartamára tekintettel vagy más indokolt esetben szünetet rendelhet el. A szünetet követően a határozatképességet ismételten meg kell állapítani.
32. § (1) Szavazás előtt a polgármester összegzi a vita lényegét és az elhangzott módosító, illetve kiegészítő javaslatokat. Egyúttal a jegyzőnek szót kell adnia, ha ezek törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(2) Az előterjesztést a napirend előterjesztője a szavazást megelőzően bármikor visszavonhatja. Az előterjesztés napirendről történő levételét a szavazás előtt bármikor, bármely képviselő indítványozhatja. Az indítványról a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel dönt.
(3) Előbb a módosító és kiegészítő indítványokat kell szavazásra bocsátani, majd ennek figyelembevételével dönt a képviselő-testület az eredeti javaslatról.
(4) A napirendek megtárgyalása után kerülhet sor a képviselői kérdések és interpellációk ismertetésére.
12. Interpelláció, kérdés
33. § (1) A képviselő a képviselő-testület rendes ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz és az aljegyzőhöz önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet, amely csak a képviselő-testület ülésén ismertethető.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülés kezdete előtt 48 órával kell a polgármesternek írásban benyújtani.
(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentési kötelezettség mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, mely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselők az interpellációkat a 26. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott tárgyalási sorrendnek megfelelően adják elő.
(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint érintett bizottságnak, a polgármesternek, vagy az erre létrehozott ideiglenes bizottságnak.
(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági vagy polgármesteri előterjesztést az interpelláció el nem fogadását követő rendes ülésen tárgyalja.
(8) Nincs helye interpellációnak:
a) államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,
b) olyan ügyek kapcsán, melyben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre,
c) előkészítést igénylő önálló napirend esetében és
d) olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a képviselő-testület hatásköre.
34. § (1) A kérdésre vonatkozóan az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontját kell megfelelően alkalmazni.
(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt 3 perc áll rendelkezésre,
b) a kérdés esetében a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz és
c) a kérdésekre ülésenként legfeljebb 30 perc biztosítható.
13. A szavazás rendje
35. § (1) A vita során az előterjesztő – jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatával – dönthet a módosító javaslat befogadásáról. A befogadott javaslattal az előterjesztésben szereplő javaslat módosul.
(2) A képviselő döntése meghozatalakor „igen”, „nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhat.
(3) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott, szabatosan megfogalmazott, az előterjesztő által be nem fogadott módosító javaslatokat, azok megfogalmazásának visszamenőleges időrendi sorrendjében egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(4) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
14. A döntéshozatal módja
36. § (1) A határozatképesség, valamint a javaslat egyszerű vagy minősített többséggel történő elfogadásának szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel vagy
b) szóban, név szerinti akaratnyilvánítással.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.
37. § (1) A név szerinti szavazás szabályaira az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) Az Mötv-ben meghatározottakon kívül név szerinti szavazásra
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző vagy
d) az aljegyző tehet javaslatot.
(3) A név szerinti szavazásra irányuló javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselő neve elhangzása után a 35. § (2) bekezdésében leírtak szerint szavaz.
(5) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön – a jegyző által - hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
38. § (1) A képviselő-testület az Mötv. irányadó rendelkezéseiben foglalt szabályok szerint egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el.
(2) A titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslatot a 37. § (2) bekezdésében leírt személyek tehetnek.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság tagjai, amennyiben 3-nál kevesebb tag van jelen, akkor a polgármester javaslatára létrehozott 3 tagú ideiglenes bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat és
f) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírják.
(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.
15. Az önkormányzati rendeletalkotás
39. § (1) A rendeletalkotás szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(2) A bíróság által bejegyzett helyi társadalmi szervezet a 20. §-ban meghatározottak felé rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult.
40. § (1) Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésére az Mötv. szabályai irányadók.
(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.
(3) Az önkormányzati rendelet hatályba lépését - tárgyának pontos megjelölésével – Zirc város honlapján és a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB közreműködésével működő képújság önkormányzati oldalon a hatályba lépést követő 3 napon belül, 10 nap időtartamig közzé kell tenni.
(4) A kihirdetetett rendeleteket az állampolgárok a Nemzeti Jogszabálytár honlapjáról (www.njt.hu) is megismerhetik.
(5) A jegyző feladata, hogy az önkormányzati rendeletek hatályosulását, alkalmazását, a vonatkozó jogszabályok változását figyelemmel kísérje és az alapján - szükség szerint - javaslatot tegyen a módosításukra, hatályon kívül helyezésükre, vagy új rendelet megalkotására.
16. A jegyzőkönyv
41. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére, tartalmára, aláírására, a kormányhivatalnak történő megküldésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:
a) a jegyzőkönyv sorszámát,
b) az ülés megnyitásának idejét,
c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
d) a kérdések, válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét,
e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
f) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
g) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és
h) az ülés bezárásának idejét.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, interpellációk,
c) a jelenléti ív,
d) a titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor és
f) a megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendelet eredeti példánya.
(4) A jegyzőkönyv minden oldalát számozással kell ellátni, és a közhitelességének biztosítása végett zsinórral át kell fűzni. Az átfűzés után a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró cédulával kell rögzíteni.
(5) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző vagy az általa megbízott személy köteles a képviselő által elmondottakat szó szerinti jegyzőkönyvbe venni.
(6) A képviselő-testület üléséről diktafonnal hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető. A hangfelvételeket külső merevlemezen kell tárolni, amelynek őrzéséről a Hivatal Önkormányzati Osztálya gondoskodik.
42. § (1) A választópolgárok a képviselő-testület nyílt ülésén tárgyalt előterjesztéseibe és üléseinek a jegyzőkönyveibe történő betekintés jogát a Hivatal Önkormányzati Osztályán, ügyfélfogadási dőben gyakorolhatják.
(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet Zirc város honlapján meg kell jelentetni.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.
17. A rendeletek és határozatok
43. § (1) Az önkormányzati rendeletek, képviselő-testületi határozatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
44. § (1) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:
a) a rendelet tárgyát és számát,
b) a rendelet megalkotásának időpontját,
c) a rendelet hatályba lépésének időpontját és
d) az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.
(2) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) a határozat számát és meghozatalának időpontját,
b) a határozat címét,
c) a határozat tartalmára vonatkozó utalást,
d) a végrehajtásért felelős szerveket,
e) a végrehajtás határidejét és
f) a végrehajtásról adott jelentés sorsát.
A képviselő-testület bizottságai
18. A bizottságok létrehozása és működése
45. § A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságai létrehozására az Mötv. szabályai irányadóak.
46. § A bizottság tagjaira javaslatot tehet:
a) a polgármester és
b) bármely képviselő.
47. § (1) Az állandó bizottság üléseit az elnök az ülést megelőző második nap 16:00-ig hívja össze a meghívó és az előterjesztések elektronikus úton (e-mail-ben) történő megküldésével.
(2) Halaszthatatlan esetben az elnök a bizottság ülését rövid úton, telefonon történő értesítéssel is összehívhatja legalább 24 órával a tervezett ülést megelőzően.
(3) A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjain kívül az előterjesztőt, a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt és az aljegyzőt. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek elektronikus úton (e-mail-ben) meg kell küldeni.
(4) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára, vagy
c) a bizottság tagjai több mint felének indítványára.
(5) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző köteles biztosítani.
(6) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani vagy tarthat a képviselő-testületre vonatkozóan előírt esetekben.
(7) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére az Mötv. szabályai az irányadók, azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja (jegyzőkönyv hitelesítő) írja alá.
(8) A bizottság az átruházott hatáskörben hozott határozatairól szóló tájékoztatót a soron következő testületi ülésen terjeszti elő.
(9) Az elnök helyettesítésére a tisztség betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az elnök által írásban megbízott képviselő bizottsági tag, ennek hiányában a bizottság korelnöke jogosult.
(10) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz, amelynek megjelölésére a képviselő-testület határozatára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(11) Egyebekben a bizottságok működésére értelemszerűen a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések irányadók.
48. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság és
b) Oktatási, Ifjúsági, Kulturális, Sport és Civil Bizottság.
(2) A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság tagjainak száma 7 fő, amelyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő.
(3) Az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális, Sport és Civil Bizottság tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő.
(4) A bizottságok nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
(5) Zirc Városi Önkormányzat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek, beosztásainak megnevezését a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(6) A bizottságok tagjainak jogállására, feladataira az Mötv.-ben foglalt, valamint a jelen rendeletben képviselőkre megállapított szabályok vonatkoznak.
19. Bizottságok feladatai
49. § A bizottságok feladatai általában:
a) előterjesztéseket készíthetnek és nyújthatnak be a képviselő-testület elé a jelen rendeletben részletezett feladatkörükbe tartozó ügyekben, valamint állást foglalnak egyes előterjesztésekkel kapcsolatban,
b) a tevékenységi körükben közreműködnek a testvérvárosi kapcsolatok továbbfejlesztésében,
c) működési területükön ellenőrizhetik a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységét és
d) döntenek a képviselő-testület által rájuk átruházott hatáskörükben.
50. § (1) A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság feladatkörét részletesen a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) Az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális, Sport és Civil Bizottság feladatkörét részletesen a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
20. Ideiglenes bizottság létrehozása
51. § (1) A képviselő-testület az állandó bizottságain kívül - indokolt esetekben, egy-egy adott feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakít, amelynek megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(2) Ideiglenes bizottság létesítéséhez, feladatainak meghatározásához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges.
(3) Ideiglenes bizottság alakítása esetében, annak feladatát a bizottság létrehozásakor határozza meg a képviselő-testület.
A polgármester, alpolgármester, a képviselő, a jegyző, az aljegyző és a közös önkormányzati hivatal
21. A polgármester
52. § (1) A polgármester jogállására, a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának működésével összefüggő feladatai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hoz, amelyről beszámol a soron következő ülésen a képviselő-testületnek.
(3) A polgármester a város polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében, előzetes bejelentkezés alapján fogadja a polgárokat a zirci Városházán a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal munkarendjével megegyező időben.
53. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el, aki egyben a képviselő-testület elnöke.
(2) A polgármester a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait és hatásköreit a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.
54. § (1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatkörében
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a helyi közszolgáltatásokat,
e) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését,
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
g) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
h) kapcsolatot tart a helyi nemzetiségi önkormányzatok, pártok és társadalmi szervezetek, egyházi jogi személyek, egyesületek, civil szervezetek, intézmények, hivatali szervek vezetőivel és
i) a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés újbóli megtárgyalását kezdeményezheti az Mötv. 68.§ (1) bekezdése alapján.
(2) A polgármester bizottsági működéssel összefüggő feladatkörében
a) segíti a bizottságok munkáját,
b) indítványozhatja a bizottság összehívását az Mötv. 61.§ (1) bekezdése alapján és
c) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását az Mötv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.
(3) A polgármester a Zirci Közös Önkormányzati Hivatallal kapcsolatosan az Mötv. 67. §-ában meghatározott jogosítványokat gyakorolja.
55. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben az alábbi esetekben:
a) vis maior esemény bekövetkezésekor, így különösen természeti katasztrófák, földrengés, tűzesemény, árvíz, szélvihar, villámcsapás, járványhelyzet esetén,
b) amikor a szükséges döntés késedelmes meghozatala jelentős vagyoni hátránnyal vagy a közszolgáltatások működésének akadályoztatásával járna (különösen a villamosenergia- és földgáz kereskedelmi szerződések vonatkozásában érkezett ajánlatok elfogadása esetében) és
c) olyan pályázat benyújtásáról, amely a költségvetésben külön forrás biztosítását nem igényli, és amely esetén a benyújtási határidőre tekintettel rendkívüli ülés összehívása már nem lehetséges.
22. Az alpolgármester
56. § (1) A képviselő-testület az Mötv. szabályai szerint saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület határozza meg a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját az Mötv. rendelkezéseinek szabályai alapján.
(3) Az alpolgármester ellátja a polgármester helyettesítésével kapcsolatos feladatokat.
(4) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén hívja össze a képviselő-testület ülését.
(5) Az alpolgármester közreműködik a polgármesternek az önkormányzat képviseletével összefüggő feladatai ellátásában.
(6) Az alpolgármester közreműködik a képviselő-testület bizottságai tevékenységének koordinálásában.
(7) Az alpolgármester a polgármester általános helyetteseként ellátja a polgármester által rábízott feladatokat.
(8) Az alpolgármester a város polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében, előzetes bejelentkezés alapján fogadja a polgárokat a zirci Városházán.
23. A képviselő
57. § (1) A képviselő jogállására, feladataira az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület tevékenységéhez kapcsolódó tiszteletdíjak megállapítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Amennyiben a képviselő a 22. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét – féléves munkatervi szakaszokon belül, a rendkívüli ülésre is kiterjedően figyelembe véve - 2 alkalommal elmulasztja, úgy a következő havi tiszteletdíjából 10 %-os mértékű levonásra kerül sor.
(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó, Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal a polgármester – a polgármester bejelentési kötelezettsége elmulasztása esetén őt a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke - figyelmezteti, ezt követő minden további esetben pedig a következő havi tiszteletdíjából 10%-os mértékű levonásra kerül sor. A képviselő-testület szükség esetén a személyesen érintett képviselő szavazatával meghozott döntés felülvizsgálatát és ismételt megtárgyalását rendelheti el.
(5) A képviselő fogadóórát tarthat, amelyet az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint Zirc város honlapján kell közzétenni. A Városháza épületében e célra részére megfelelő helyiséget kell biztosítani.
(6)1 A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendi ponthoz kapcsolódóan kezdeményezheti önkormányzati rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
(7)2 A határozat meghozataláról a képviselő-testület az ülésén egyszerű többséggel határozatban dönt, amelyben - szükség szerint - határidő tűzésével rendelkezik a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés elkészítéséről.
(8)3 A képviselő (6) bekezdésben meghatározott önkormányzati rendelet megalkotásának kezdeményezéséről a képviselő-testület egyszerű többséggel határozatban dönt. Támogató döntés esetében a határozatban rendelkezni kell az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítésnek felelőséről és annak képviselő-testület elé történő beterjesztésének határidejéről.
24. A jegyző és az aljegyző
58. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület és a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) A jegyző jogállására az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezései az irányadók.
(3) A jegyző általános feladatai a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.
(4) A jegyző az (1) pontban leírt feladatain túl a képviselő-testület munkájával kapcsolatban
a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat és
c) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet.
(5) A jegyző - amennyiben lehetséges - törvényességi észrevételezési kötelezettségét már a döntés-előkészítés folyamatában teljesíti.
(6) Ha a jegyző észrevételét a döntéshozatalnál figyelmen kívül hagyják, észrevételét a jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
(7) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal önkormányzati osztályvezetője látja el, amennyiben a Kttv.-ben meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. Amennyiben ezen munkakör betöltetlen, tartós akadályoztatás áll fenn, vagy a képesítési előírásoknak nem felel meg, úgy a polgármester a képesítési előírásoknak megfelelő másik köztisztviselőt bíz meg e feladat ellátásával.
25. A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal
59. § (1) A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal telephelyeit, a jogállását, a feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét, a szervezeti egységeit, a létszámát, a működési rendjét a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(2) A képviselőket, a bizottsági tagokat és a nemzetiségi önkormányzat vezetőit a jegyző, az aljegyző és a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői és munkavállalói soron kívül kötelesek fogadni.
(3) A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásának költségeit a Hivatalt létrehozó és fenntartó önkormányzatok külön megállapodásban rögzítettek alapján biztosítják.
Kapcsolattartási formák
26. Helyi népszavazás
60. § A képviselő-testület – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben előírtaknak megfelelően – önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.
27. Lakossági fórumok
61. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) a közmeghallgatás és
b) az állampolgári közösségek rendezvényei.
28. A közmeghallgatás
62. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a városban érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatást, annak időpontját megelőzően legalább 15 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján, Zirc város honlapján, valamint a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB közreműködésével működésével működő képújság önkormányzati oldalon meg kell hirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A polgármester külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
(4) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak a válaszadásra van lehetőség.
(5) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, vagy a tárgy szerint érintett bizottságot, és ha szükséges, az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot hoz létre. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevő számára lehetővé kell tenni, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.
(6) A vizsgálat elrendeléséről és a közbenső vagy érdemi intézkedésekről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
(7) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.
29. Állampolgári közösségek rendezvényei
63. § (1) Az állampolgári közösségek érdekkörükbe tartozóan az önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást.
(2) Az e célból szervezett rendezvényeiken véleményt nyilváníthatnak és együttműködhetnek a végrehajtásban.
(3) A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.
Záró rendelkezések
64. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
65. §4
Beiktatta a 19/2024. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a. Hatályos 2024. december 7. napjától.
Az 57. § (7) bekezdését a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2024. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 57. § (8) bekezdését a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2024. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 65. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Módosította a 23/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2025. december 18. napjától.
Módosította Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 16/2024.(XI.8.) önkormányzati rendelet 24. §-a. Módosította a 10/2026. (VI. 9.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2026. június 10. napjától.
Módosította a 10/2026. (VI. 9.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2026. június 10. napjától.
