Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendeletének indokolása

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a helyi önkormányzat feladatkörében eljárva, törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza a szervezeti és működési rendjét. A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának kötelező tartalmi elemeire elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) tartalmaz rendelkezéseket. A helyi népszavazást illetően a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján a képviselő-testület meghatározza a kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát.

A helyi önkormányzat Alaptörvényben biztosított joga, hogy önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat. E szakasz tartalmazza, hogy az önkormányzat milyen jelképeket alkotott, valamint utal arra, hogy a jelképekről – a címerről, a zászlóról és a díszpecsétről –, azok használatáról az önkormányzat jelképeiről szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

A rendelettervezet e szakasza rögzíti a település ünnepének időpontját, partnervárosi kapcsolatait.

A rendelettervezet meghatározza az önkormányzat által ellátott feladatokat. Az Mötv. rendelkezései szerint az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. Az önkormányzat feladat- és hatáskör vállalásáról rendeletben dönt.

A rendelettervezet a kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok szabályozását mellékletben rögzíti, a jövőbeni jogszabály szerkesztési kérdések egyszerűbb megoldása érdekében.

5-7. §

A rendelettervezet e szakaszai rendelkeznek az önkormányzati hatáskörgyakorlásról, az átruházott hatáskörökről, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a döntéshozó képviselő-testület felé történő beszámolási kötelezettségéről.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletben rendelkezik a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról. A képviselő-testület – a törvényben meghatározott át nem ruházható hatáskörein kívüli – hatásköreinek gyakorlását – tekintettel arra, hogy részönkormányzati testülete nincs – a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulására ruházhatja át. Az átruházott hatáskörök felsorolását a rendelettervezet mellékletben rögzíti, a jövőbeni jogszabály szerkesztési kérdések egyszerűbb megoldása érdekében.

Az átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, e hatáskört bármikor visszavonhatja.

Az Mötv. 57. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a bizottságok működésének alapvető szabályait, ebből eredően a rendelettervezet 7. §-a tartalmazza a bizottságnak átruházott hatáskör gyakorlása során alkalmazandó alapvető működési szabályait.

A rendelettervezet e szakasza rögzíti a képviselő-testület létszámát (9 fő) annak megválasztása időpontjában, amely a határozatképesség és a szavazati arányok megállapítása során bír jelentőséggel.

9. §

A rendelettervezet e szakasza az alakuló ülés kötelező napirendi pontjait akként rögzíti, hogy az Mötv. szerinti, alakuló ülésen kötelezően tárgyalandó napirend – a b) pont szerinti eskütétel – mellett, a választópolgárok érdemi tájékoztatása céljából, a Helyi Választási Bizottság elnökének a választás eredményéről szóló tájékoztatóját is kötelezően napirendjére tűzi. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályozást egyebekben az Mötv. teljes körűen tartalmazza, illetve arra értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület üléseire vonatkozó további rendelkezések.

10. §

Az Mötv. 44. §-a értemében a képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. A rendelettervezet e szakasza rögzíti, hogy a képviselő-testület üléseit indokolt esetben más épületben – pl. közmeghallgatás esetén, ahol a résztvevők nagyobb számára lehet számítani – vagy akár más településen – pl. más önkormányzati képviselő-testületekkel tartandó együttes ülés szükségessége esetén – is megtarthatja. Rögzíti továbbá, hogy a képviselő-testület működésének nyilvánosságát – figyelemmel azonban a zárt ülés tartásának szabályaira – minden esetben biztosítani kell.

11-13. §

A rendelettervezet e szakaszai a képviselő-testület munkájának tervezhetőségét biztosító munkaterv készítésére tartalmaznak szabályozást. Rögzíti a rendelettervezet, hogy a munkaterv évre vagy félévre szólóan készül, arra kik tehetnek javaslatot, tartalmazza a munkaterv adattartalmát. A munkaterv-javaslat elkészítéséről az ülések összehívásáért felelős polgármester köteles gondoskodni.

14. §

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik a képviselő-testület üléseinek összehívásáról. A rendelettervezet e szakasza rögzíti, hogy a polgármester jogkörébe tartozóan az ülés összehívása nem csak a munkaterv szerinti időpontra történhet. E szakasz szabályozza a rendkívüli ülés összehívásának, a rendkívüli ülés összehívása indítványozásának és az ülés megtartásának további szabályait.

15. §

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, az i) pontja szerint a közmeghallgatásról. Az Mötv. 54. §-a értelmében a képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. Figyelemmel arra, hogy a képviselő-testület a közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre csak abban az esetben tud adekvát választ adni, ha arról a rá irányadó szabályok szerint döntést hoz. A képviselő-testület döntést kizárólag a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok szerint összehívott és megtartott ülésén hozhat. A közmeghallgatásra, mint speciális képviselő-testületi ülésre vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazza a rendelettervezet e szakasza.

16-18. §

A rendelettervezet e szakaszai a képviselő-testület ülésén tárgyalásra kerülő előterjesztésekre tartalmaznak szabályozást. Rögzítik a tervezett önkormányzati képviselő-testületi döntés formájától (rendeletalkotás, alakszerű határozat, jegyzőkönyvbe foglalt szavazás) függően az előterjesztés módját (írásbeli, szóbeli előterjesztés), az előterjesztés benyújtására jogosultak körét, a képviselői önálló indítvány, valamint a sürgősségi indítvány benyújtásának szabályait.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről. Ezzel összefüggésben is indokolt a szervezeti és működési szabályzatban a jegyző részére biztosítani a rendeletalkotás kezdeményezésének, illetőleg a sürgősségi indítvány benyújtásának lehetőségét, valamint a jegyző feladatává tenni a rendelettervezetek előkészítésének szakmai is jogi koordinációját.

19. §

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik a képviselő-testület üléseinek összehívásáról. A rendelettervezet e szakasza a képviselő-testület összehívásának rendjét szabályozza. E szakasz szabályozza, hogy a polgármester és az őt helyettesítő alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnöke jogosult összehívni és vezetni is. Tartalmazza a meghívó kötelező tartalmi elemeit. A szakasz rendelkezik a munkaterv szerinti rendes és a rendkívüli ülés, illetőleg a soron kívül azonnalra összehívott rendkívüli ülés meghívójának kézbesítési szabályairól, a működés nyilvánosságának biztosítása érdekében az ülés összehívására szolgáló meghívó kifüggesztéséről, az e célt szolgáló hirdetőtáblák helyéről. E szakasz taxatív felsorolást tartalmaz a képviselő-testület üléseire meghívandókról, az ülésen tanácskozási jog biztosításáról, illetve arról, hogy a meghívottak közül kinek, mely előterjesztéseket, és milyen módon kell megküldeni.

20-23. §

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik a képviselő-testület üléseinek vezetéséről, tanácskozási rendjéről. Az Mötv. 53. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét. A rendelettervezet 20-22. §-ai az ülés vezetésére, az ülésvezető feladataira, az ülésvezetéssel kapcsolatos jogaira tartalmaznak rendelkezéseket.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről. Az ülésvezetőnek a rendfenntartás körébe tartozó intézkedéseire, az ülés résztvevőire irányadó kötelező magatartási szabályokra a 23. § tartalmaz rendelkezéseket.

24. §

A rendelettervezet e szakaszai a képviselő-testület tanácskozásának rendjére vonatkozóan tartalmaznak szabályozást.

25. §

A képviselő akadályoztatása esetére vonatkozó jelzési kötelezettségét szabályozza .

26-27. §

A napirendek tárgyalásáról, a napirendi pontok feletti vitáról rendelkezik. A rendelettervezet az Mötv. 53. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a vitára, az egyes napirendi pontok tárgyalására fordítható időkeretet szabályozza.

28-31. §

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés f) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról.

A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozhatja meg.

A képviselő-testület döntéseinek megjelenési formája a rendelet vagy a határozat.

Az Mötv. szabályozása értelmében a képviselő-testület elé kerülő javaslat elfogadásához megfelelő számú igen szavazat szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalában a képviselők igen, vagy nem szavazattal vesznek részt.

A képviselő-testület döntéshozatalának módja szerint a szavazás lehet nyílt, titkos, illetve név szerinti.

Az Mötv. 48. § (1) bekezdésében meghatározott általános szabályként a képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A (2) bekezdés kimondja, hogy a nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. A rendelettervezet 29. §-a szerint a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Amennyiben a szavazati arányok megállapításával, a szavazatok összeszámlálásával kapcsolatosan kétség merül fel, ha azt bármelyik képviselő kéri, a szavazás pontos eredményének megállapítása érdekében, a szavazás egy alkalommal megismételtethető.

A rendelettervezet 31. §-a név szerinti szavazás kezdeményezésének, elrendelésének és lebonyolításának szabályairól rendelkezik.

32-33. §

Az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja szerint önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni; f) pontja szerint a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. A rendelettervezet 32. §-a a képviselők interpellációs jogának gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat, míg a 33. § a képviselői kérdésekre történő válaszadás eljárási szabályait tartalmazza.

34-35. §

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés g) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik a rendeletalkotásról és határozathozatalról. Az önkormányzat rendelete jogszabály, ebből kifolyólag a rendeletalkotás alapvető szabályait az Alaptörvényen kívül sarkalatos törvények, maga az Mötv., valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény határozza meg, szerkesztése során a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szabályai szerint kell eljárni. A rendelettervezet a határozati formában megjelenő önkormányzati döntésekről a 35. §-ban rendelkezik.

36-38. §

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés h) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről. Az Mötv. az 52. § (1) bekezdésében tételes felsorolást tartalmaz a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeiről. E felsoroláson túl is tartalmaz az Mötv. a jegyzőkönyv kötelező tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, így például rögzíti, hogy a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a képviselő kérésére annak írásbeli hozzászólását. A szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben a törvényben meghatározottakon felüli kötelező elemeket kell szabályozni. Az Mötv. szabályozása értelmében a jegyzőkönyv közokirat, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Közokirat jellegének megfelelően a törvény szabályozza, hogy azt a polgármesternek és a jegyzőnek kell aláírnia. Tekintettel arra, hogy függetlenül a közokirat jellegéből adódóan kötelező aláírásától, előfordulhat, hogy az ülésen a polgármester, vagy a jegyző nem vesz részt, így a rendelettervezet rögzíti, hogy az iratban foglaltak hiteléül a polgármester és a jegyző mellett az ülésen részt vett, őket helyettesítő személyeknek is alá kell írnia a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv közokirat jellegéből adódóan, a közhitelesség biztosítása érdekében szükséges, hogy a jegyzőkönyv további formai követelményeknek is megfeleljen. Figyelemmel arra, hogy a jegyzőkönyv annak részét képező, attól elválaszthatatlan, akár különböző időpontban készült mellékleteket (pl. előterjesztések, meghívó, kihirdetett rendeletek, stb.) tartalmaz, a jegyzőkönyv megváltoztathatatlanságának és elválaszthatatlanságának biztosítása érdekében összefűzéséről és oldalainak folyamatos sorszámozásáról is szükséges rendelkezni.

A rendelettervezet az Mötv-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően szabályozza, hogy a zárt ülésekről külön jegyzőkönyv készül. Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében szabályozott, a nyilvánosság biztosítására vonatkozó rendelkezésére figyelemmel a rendelettervezet akként rendelkezik, hogy a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvre a rendelettervezet 38. §-a a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.

4. fejezet. A képviselő-testület szervei, az önkormányzati képviselők, bizottságok, polgármester, alpolgármester, jegyző társulásokra vonatkozó szabályok.

39. §

Az önkormányzati képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32-34. §-ai szabályozzák. A rendelettervezet 39. §-a további jogokat és kötelezettségeket állapít meg a képviselők részére.

40-42. §

Az Mötv. 35. §-a szerint a képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

Az Mötv. 33. §-a úgy rendelkezik, hogy az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület - a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján - legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. Erre vonatkozó rendelkezéseket a képviselők vonatkozásában a rendelettervezet 40. §-a tartalmazza.

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontja értelmében vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során, vagy feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. A vagyonnyilatkozattételi kötelezettséggel járó megbízatások felsorolását a rendelettervezet 4. melléklete tartalmazza.

43. §

A tanácsnok választásának lehetőségéről rendelkezik. A képviselő-testület az önkormányzat turisztikai fejlesztéseinek felügyeletére tanácsnokot választhat.

44-49. §

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól; l) pontja szerint a képviselő-testület bizottságairól. Az Mötv. 57. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. A rendelettervezet e szakaszai a fentiekre vonatkozó szabályozást tartalmazzák.

50-55. §

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól. Az Mötv. 41. § (2) bekezdése szerint az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

A rendelettervezet 50-52. §-ai a polgármesterre vonatkozó szabályozást tartalmaznak, illetőleg rögzítik, hogy a képviselő-testület a polgármester helyettesítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, valamint szabályozza, hogy az alpolgármester jogai és kötelezettségei, amennyiben a polgármester helyetteseként jár el, azonosak a polgármesterével. Egyebekben feladatot, utasítást az alpolgármesternek kizárólag a polgármester adhat, a képviselő-testület e kérdésekről nem rendelkezhet. Továbbá rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület nem a saját tagjai sorából 1 fő alpolgármestert (külsős alpolgármestert) választ.

A rendelettervezet 53-55. §-ai a jegyző és a hivatal jogállását szabályozzák, figyelemmel arra, hogy a hivatal jogi személy, költségvetési szerv, és az irányító szerve, valamint működtető önkormányzatai által jóváhagyott saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. A rendelettervezet tekintettel az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltakra, mely szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rendelkezik a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről, rögzíti a jegyző általános feladataként a törvényesség és jogszabályszerűség biztosítását.

A rendelettervezet 56. §-a az önkormányzat társulásainak felsorolását tartalmazza.

A képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök szabályozását a rendelettervezet mellékletbe utalja.

57. §

A nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

5. fejezet: A helyi népszavazásra, lakossági fórum összehívására vonatkozó szabályok.

A rendelettervezet 58-59. szakaszai a helyi népszavazás kitűzését és a lakossági fórumok rendszerét szabályozzák.

A rendelettervezet e szakasza hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.