Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazás alapján a képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot. A megalkotott rendelet alkalmazásának vizsgálata folyamatos, a szükséges, indokolt változtatásokat módosítás, vagy új rendelet megalkotása formájában kell megtenni.

A rendelet-tervezethez a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (továbbiakban: Jat.) 18. § (1) bekezdése alapján a rendelet előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait a Jat. 17. § (1) bekezdése alapján elvégzett előzetes hatásvizsgálat eredményei alapján.

A módosítás a határidő hosszabbítás engedélyezésének jogkörét a Bizottság helyett a polgármesterre delegálja, egyidejűleg pontosításra kerül a benyújtási határidő.

Minőségi lakáscsere esetén a felújítási kötelezettség alóli kivételeket határoz meg.

Jogcím nélküli lakáshasználat esetén a többi bérbeadási jogcímhez igazodva a legfeljebb 5 év határozott időre történő bérbeadás lehetőségével egységessé válnak a bérbeadási időtartamok.

Az ideiglenes elhelyezés szabályainak pontosítását tartalmazza. Ideiglenes elhelyezés esetén különbséget tesz a rendelkezés olyan lakáshasználó között, aki a rendkívüli helyzet bekövetkeztekor önkormányzati tulajdonú lakásban lakott és olyan között, aki vagy saját tulajdonban vagy bérelt lakásban lakott. Önkormányzati lakás bérlőjének elhelyezése esetén a lakbér jövedelmi helyzet alapján kerül megállapításra nem önkormányzati tulajdonú lakás esetén az ideiglenes elhelyezés időtartamára jövedelmi helyzettől függetlenül, szociális lakbért kell fizetni.

A rendelet 38. §-ából kikerül a „6 havonta” meghatározás, ezt követően csak utaló rendelkezést tartalmaz a rendelet 76. § (2) bekezdésére.

A tartási szerződéshez való hozzájárulást a rendelet korábban bizottsági jóváhagyásához kötötte, az eljárás egyszerűsítése érdekében a módosítás azt a polgármesterre ruházza, aki annak elfogadásáról vagy elutasításáról írásbeli tulajdonosi nyilatkozatban dönt.

Cím pontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy a módosítás a későbbiekben már csak székhely bejegyzéshez ad engedélyt.

A székhelyhasználattal kapcsolatos szabályok pontosításáról rendelkezik. A szabályozásból kikerül a telephely, fióktelephez való hozzájárulás, tekintettel azok valódi funkciójára:

Székhellyel minden cégnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy a törvényes működést biztosítani tudja. Telephelyre és fióktelepre viszont nincs feltétlenül szükség sem a cég alapításához, sem a működéséhez.

A cég telephelye a cég székhelyétől eltérő helyen található olyan hely, ahol a cég tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó tevékenységet folytat. Például a kereskedelemmel foglalkozó cég esetén a cég kereskedelmi egységei (üzletei) a cég telephelyeinek tekinthetők. Nem telehely viszont, ahol a cég csak átmenetileg folytat kereskedelmi tevékenységet. Például, ha időnként piacon is értékesíti termékeit, mivel ez nem tartós letelepedéssel járó tevékenység.

A fióktelep olyan telephely, mely más településen (magyar cég külföldi fióktelepe esetén más országban) van, mint a cég székhelye.

A különböző kategóriák lakbérének mértékére évi 5%-os emelést irányoz elő.

A külön szolgáltatásokra vonatkozó szabályok pontosítását tartalmazza. A külön szolgáltatásokra vonatkozó fizetési kötelezettségek a társasházak és nem társasházak vonatkozásában külön számítás szerint kerülnek megállapításra. A szociális lakbért fizető bérlők a külön szolgáltatások – kivéve a szemétszállítás, a víz- és csatornahasználat, a kaputelefon- és felvonóhasználat és fűtésszolgáltatás - díjának fizetése alól mentesülnek.

A korábbi szabályozás szerint a bérlő a szerződéskötéstől számított 6 havonta volt köteles az Ingatlankezelőnek a közműszolgáltatók felé történő befizetést igazolni. Tekintettel arra, hogy 6 hónapos időintervallum minden bérlőnél más-más időpontra esett, a módosítás két egységes határidő bevezetéséről rendelkezik.

A módosítás összhangban van a víz- és csatornadíjnak a lakások és nem lakáscéljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I.31.) MT rendelettel, valamint a Budapest Főváros közgyűlésének a víz- és csatornahasználati díjat meghatározó, mindenkor hatályos rendeletével. A vonatkozó rendelkezések a vízmérővel nem rendelkező, önkormányzati tulajdonában álló lakások esetében a víz- és csatornadíj számításáról és áthárításáról rendelkezik.

A rendelet XI. Fejezetének címe pontosításra kerül.

A különböző lakbérkategóriáknál meghatározott lakbérek áfásan kerülnek feltüntetésre tekintettel arra, hogy az Önkormányzat 2025. január 1-ével áfakörbe lép.

Az új lakásrendelet hatálybalépését követően 2024-ben került sor az első olyan jövedelem felülvizsgálatra, amely már az abban foglaltak szerinti időpontok alapján zajlott. A gyakorlat alapján bebizonyosodott, hogy az új határidők nem működnek, tekintettel arra, hogy jelentős számú bérlő esetében az utolsó 3 hónap jövedelmébe a munkáltató jogszerűen feltüntette az év végi bérjutalmakat, egyéb rendkívüli juttatásokat, így a bérlő által benyújtott jövedelemigazolás nem tükrözte reálisan a havi átlagkeresetet. Ugyanakkor az ingatlankezelőnek a felülvizsgálatra rendelkezésre álló 2 hónapos határidő rövid volt a több mint 1600 kérelem pontos felülvizsgálatához.

Ugyancsak módosul a felülvizsgálat tekintetében a szerződésmódosítás rendje. A korábbi rendelkezés alapján a lakbér felülvizsgálatot követően, amennyiben változott a lakbér, a polgármester által kiadott tulajdonosi nyilatkozatot követően szükségessé vált a változással érintett bérlők szerződésének módosítása is. Az új rendelkezés értelmében a tulajdonosi nyilatkozat kiadásával a lakbér módosul.

Új, szankciós elemként kerül bevezetésre, ha a bérlő a szociális, költségelvű vagy piaci I. lakbérre való jogosultságának fennállását a megadott határidőben nem igazolja, a határidő lejártát követő második hónap első napjától piaci II. alapú lakbért köteles fizetni, amelynek időtartama legfeljebb a következő felülvizsgálat időpontjáig tart.

A hatályos rendelet lehetővé teszi megváltozott jövedelem esetén - két felülvizsgálat között-, hogy a bérlő kérelmet nyújtson be az Ingatlankezelőhöz a lakbérmódosítása iránt. A rendelettervezet a csökkentés ezen lehetőségét feltételekhez köti és kimondja, hogy lakbércsökkentés iránti kérelem benyújtására két felülvizsgálat között egy alkalommal kerülhet sor, valamint szűkítő rendelkezéseket állapít meg azon esetekre, amikor nem lehet lakbércsökkentést kérelmezni.

Hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz.