Kifejezéskereső
Nagyacsád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.02.16.
az önkormányzat 2024. évi költségvetéséről
Végső előterjesztői indokolás
A település polgármestereként:
- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: hatásköri törvény) 139. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint,
- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 24. § (3) bekezdése alapján, valamint
- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 27. § (2) bekezdés alapján
a mellékelt költségvetési rendelet-tervezetet terjesztem az önkormányzat képviselő-testülete elé.
A költségvetési rendelet-tervezet benyújtási határideje február 15., ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadja el a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő 45. nap.
A mellékelt rendelettervezet:
- a vonatkozó jogszabályok által előírt szerkezetben és tartalommal,
- a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet figyelembe-vételével,
- a jegyző irányításával
került összeállításra.
Az önkormányzat képviselő-testülete a rendeletet a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva alkotja meg. (A hivatkozott törvény kimondja, hogy: feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.)
Az önkormányzat a költségvetési rendeletét az alábbi felhatalmazások alapján alkotja meg:
- Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, mely kimondja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot,
- Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés f) pontja, mely kimondja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza költségvetését, annak alapján gazdálkodik.
Az önkormányzatnak a költségvetési rendeletalkotási kötelezettségét előírja továbbá:
- az Áht. 5. § (1) és (2) bekezdése, mely kimondja, hogy a költségvetési bevételi és költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint a finanszírozási bevételi előirányzat és a finanszírozási kiadások előirányzatot az államháztartás önkormányzati alrendszer esetében a költségvetési rendelet, határozat állapítja meg.
- a hatásköri törvény 138. § (1) bekezdés b) pontja, mely kimondja, hogy a képviselő-testület megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó rendeleteket.
1. Általános rendelkezések
A rendelet hatálya az önkormányzatra terjed ki.
2. Az önkormányzat összesített 2024. évi költségvetése
A költségvetési rendelet szerkezetének kialakításakor figyelembe vételre került:
- az Áht. 4/A. § (1) bekezdése,
- az Áht. 6. § (3) - (6) bekezdése, amelyben a költségvetési kiemelt bevételek és kiadások találhatók,
- az Áht. 6. § (7) bekezdése, melyben a finanszírozási bevételek és kiadások kerülnek meghatározásra,
- az Áht. 23-24. §-a és az Ávr. 24., 27-28. §-a amely a költségvetési rendelet szerkezetére, elkészítésére vonatkozó előírásokat határozza meg.
A rendelet ezen része az önkormányzati szintű adatokat tartalmazza.
Az önkormányzat önkormányzati szintre összesített költségvetési főösszege
Az önkormányzat 2024. évi önkormányzati szintre összesített költségvetésének főösszege 84.283 ezer forint.
A 2024. évi összesített költségvetési főösszeg nagysága a 2022. évben várható:
- kiadási főösszeghez képest kisebb,
- bevételi főösszeghez viszonyítva kisebb.
Az önkormányzati szinten összesített:
a) költségvetési bevételek összege: 46.283 ezer forint,
b) a költségvetési kiadások összege: 82.835 ezer forint,
c) a költségvetés egyenlege - a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözete – 36.552 ezer forint hiány.
2.1. A költségvetési bevételek
A költségvetési bevételek vonatkozásában:
- az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontja - a bevételek tekintetében - kimondja, hogy a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait működési bevételek, felhalmozási bevételek, kiemelt bevételi előirányzatok szerint, továbbá kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
- az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat költségvetési bevételei között kell megtervezni:
- a helyi önkormányzat bevételeit, így különösen:
- a helyi adó bevételeket,
- az általános működéshez és az ágazati feladatokhoz kapcsolódó támogatásokat,
- a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat,
- elkülönítetten az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit;
- az Áht. 6. § (2) bekezdése adja meg azt, hogy a költségvetési bevételi előirányzatok két csoportba sorolandók: működési bevételi előirányzat csoportba vagy felhalmozási bevételi előirányzat csoportba,
- az Áht. 6. § (3) bekezdése meghatározza a Működési bevételek közé tartozó kiemelt bevételi előirányzatok körét,
- az Áht. 6. § (4) bekezdése rögzíti a Felhalmozási bevételek közé tartozó kiemelt bevételei előirányzatokat.
Az önkormányzat összesített bevételei az alábbi kiemelt előirányzatok szerint kerülnek tervezésre
|
Kiemelt bevételi előirányzatok |
2024. évi |
|
|
összege |
megoszlása |
|
|
B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről |
36.978 |
80 |
|
B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről |
0 |
0 |
|
B3. Közhatalmi bevételek |
7.800 |
17 |
|
B4. Működési bevételek |
1.505 |
3 |
|
B5. Felhalmozási bevételek |
0 |
30 |
|
B6. Működési célú átvett pénzeszközök |
0 |
0 |
|
B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök |
0 |
0 |
|
Költségvetési bevétel összesen |
46.283 |
100 % |
A fentiek alapján a bevételek között a legnagyobb arányt a következő kiemelt bevételi előirányzatok jelentetik:
- B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről
- B3. Közhatalmi bevételek
A bevételek elemzése
Működési célú támogatások államháztartáson belülről kiemelt előirányzatán belül a következők kerültek tervezésre:
- az önkormányzatok működési támogatásai,
Az önkormányzatok működési támogatásai jogcímen 36.978 ezer forint került tervezésre, melyen belül:
- helyi önkormányzatok működésének általános támogatása: 20.865 ezer forint,
- települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása: 0 ezer forint,
- települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása: 13.843 ezer forint,
- települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása: 2.270 ezer forint,
- működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások: 0 ezer forint,
- elszámolásból származó bevételek: 0 ezer forint.
Közhatalmi bevétel kiemelt előirányzatán belül az alábbi bevételek kerültek figyelembe vételre:
- adók:
- Iparűzési adó
- egyéb közhatalmi bevételek:
- Talajterhelési díj
- Pótlék
A működési bevételek közé azok a bevételek kerültek beszámításra, amelyek a működés során keletkeznek, így különösen:
- tulajdonosi bevételek, 1.300 ezer forint, sajátossága: bérleti díjak
- az ellátási díjak, 200 ezer forint, sajátossága: óvodai étkezők ebédtérítése
- kamatbevételek, és más nyereségjellegű bevételek 5 ezer forint, sajátossága: bankszámla kamata
A rendelet a bevételeket csoportosítja aszerint, hogy azok milyen feladatokhoz kapcsolódnak. Így az összes bevételen belül:
- a kötelező feladatok bevételei: 46.283 ezer forint,
- az önként vállalt feladatok bevételei: 0 ezer forint,
- az államigazgatási feladatok bevételei: 0 ezer forint.
A bevételek ilyen jellegű tagolásának követelményét írja elő:
- az Áht. 23. § (2) bekezdés ab) pontja, valamint
- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 111. § (3) bekezdése, mely alapján a rendeletnek elkülönítetten kell tartalmazni a kötelező feladatokat, és a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatokat.
A rendelet az Áht. 23. § (2) bekezdés aa) pontja alapján a bevételeket csoportosítja működési, illetve felhalmozási előirányzatok szerint.
Az Áht. 6. § (3) bekezdés alapján működési bevételek előirányzatok:
- B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről: 36.978 ezer forint,
- B3. Közhatalmi bevételek: 7.800 ezer forint,
- B4. Működési bevételek: 1.505 ezer forint,
- B6. Működési célú átvett pénzeszközök: 0 ezer forint,
Működési bevételek előirányzat csoport összesen: 46.283 ezer forint.
Az Áht. 6. § (4) bekezdés alapján felhalmozási bevételek előirányzatok:
- B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről: 0 ezer forint,
- B5. Felhalmozási bevételek: 0 ezer forint,
- B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök: 0 ezer forint,
Felhalmozási bevételek előirányzat csoport összesen: 0 ezer forint.
Egyes önkormányzati bevételek
Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi önkormányzat költségvetési bevételei között kell megtervezni:
- a helyi adó bevételeket,
- a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat,
- a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat.
A rendelettervezet ennek megfelelően utal arra, hogy a költségvetési bevételek között e tételek részletezésére a rendelet 1. számú mellékletében kerül sor.
Az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek
Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat bevételei tekintetében a költségvetés tartalmazza elkülönítetten az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit.
Az önkormányzat Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programjainak, projektjeinek bevételeit a rendelettervezet 2. számú melléklete tartalmazza.
2.2. A költségvetési kiadások
A költségvetési kiadások vonatkozásában:
- az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy - a kiadások tekintetében - a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési kiadási előirányzatait működési kiadások, felhalmozási kiadások, kiemelt kiadási előirányzatok szerint, továbbá kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
- az Áht. 6. § (2) bekezdése adja meg azt, hogy a költségvetési kiadások két csoportba sorolandók: működési kiadási előirányzatra vagy felhalmozási kiadási előirányzatra,
- az Áht. 6. § (5) és (6) bekezdése rögzíti a kiemelt kiadási előirányzatokat.
Az önkormányzat kiemelt költségvetési kiadási előirányzatai
|
Kiemelt költségvetési kiadási előirányzatok |
2024. évi |
|
|
összege |
megoszlása |
|
|
K1. Személyi juttatások |
13.108 |
16 |
|
K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó |
1.790 |
2 |
|
K3. Dologi kiadások |
20.800 |
25 |
|
K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai |
4.381 |
5 |
|
K5. Egyéb működési célú kiadások |
15.188 |
18 |
|
K6. Beruházások |
568 |
1 |
|
K7. Felújítások |
27.000 |
33 |
|
K8. Egyéb felhalmozási célú kiadások |
0 |
0 |
|
Költségvetési kiadás összesen |
82.835 |
100 % |
A rendelet a kiadásokat csoportosítja aszerint, hogy azok milyen feladatokhoz kapcsolódnak. Így az összes kiadáson belül:
- a kötelező feladatok kiadásai: 82.835 ezer forint,
- az önként vállalt feladatok kiadásai: 0 ezer forint,
- az államigazgatási feladatok kiadásai: 0 ezer forint.
A kiadások ilyen jellegű tagolásának követelménye megegyezik a bevételek tagolásánál leírt követelményekkel.
A rendelet az Áht. 23. § (2) bekezdés aa) pontja alapján a kiadásokat csoportosítja működési, illetve felhalmozási előirányzatok szerint. A kiadási előirányzatok előirányzat csoportjait, és a hozzájuk tartozó kiemelt kiadási előirányzatokat az Áht. 6. § (5) és (6) bekezdése határozza meg.
A működési költségvetés kiadási előirányzatán belül a kiemelt előirányzatok a következők szerint alakulnak
|
Működési költségvetés kiadási előirányzat |
2024. évi |
|
|
összege |
megoszlása |
|
|
K1. Személyi juttatások |
13.108 |
24 |
|
K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó |
1.790 |
3 |
|
K3. Dologi kiadások |
20.800 |
38 |
|
K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai |
4.381 |
8 |
|
K5. Egyéb működési célú kiadások |
15.188 |
27 |
|
Összes költségvetési működési kiadás |
55.267 |
100 % |
A fentiek alapján a kiadások között a legnagyobb arányt a következő kiemelt előirányzatok jelentették:
- K3. Dologi kiadások
- K5. Egyéb működési célú kiadások
A személyi juttatások jellemzői
A köztisztviselők illetményalapja a 2024. évben 38.650 forint.
Jutalom tervezésre nem került.
A munkaadókat terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó jellemzői
A kiadások előirányzata a személyi jellegű kiadások változását követi.
Dologi kiadások jellemzői
A dologi kiadások között a legnagyobb arányt:
- a közüzemi díjak kiadás, valamint
- az egyéb szolgáltatások kiadás
jelenti.
Ellátottak pénzbeli juttatásai jellemzői
Az ellátottak pénzbeli juttatásai között tervezésre kerültek a következők:
- beiskolázási támogatás
- karácsonyi támogatás
Az egyéb működési kiadások jellemzői
Egyéb működési célú kiadások között a következők kerültek tervezésre:
- Óvodatársulás működési támogatása
- Tartalék
A felhalmozási költségvetés kiadási előirányzaton belül a kiemelt előirányzatok a következők szerint alakulnak
|
Felhalmozási költségvetés kiadási előirányzat |
2024. évi |
|
|
összege |
megoszlása |
|
|
K6. Beruházások |
568 |
2 |
|
K7. Felújítások |
27.000 |
98 |
|
K8. Egyéb felhalmozási célú kiadások |
0 |
0 |
|
Összes költségvetési felhalmozási kiadás |
27.568 |
100 % |
Az Ávr. 24. § (1) bekezdés ba) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat költségvetési kiadásai tekintetében a költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként.
A rendelet ennek megfelelően a kiadásoknál részletezi a helyi önkormányzat nevében végzett beruházási és felújítási kiadásokat.
Az Ávr. 24. § (1) bekezdés bb) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat költségvetési kiadásai tekintetében a költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat.
A rendelet ennek megfelelően a kiadásoknál részletezi a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátások jogcímen tervezett kiadásokat.
Tartalékok
Az Áht. 23. § (3) bekezdése, valamint az Ávr. 24. § (1) bekezdés bc) pontja rögzíti a tartalékkal kapcsolatos szabályokat. Ezek alapján a költségvetési rendeletben elkülönítetten kell szerepeltetni az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék összegét.
Az általános tartalék tervezett összege 9.853 ezer forint. A tervezett összeg a korábbi években tervezett általános tartalék összegénél kisebb.
Az általános tartalék nagyságát befolyásolja:
- az adóbevételek teljesülése bizonytalanságának mértéke,
- ....................................................................................................................
- ....................................................................................................................
Céltartalékra 0 ezer forint került összesen tervezésre.
Az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek
Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a bd) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat költségvetési kiadásai tekintetében a költségvetés tartalmazza elkülönítetten az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.
Az önkormányzat Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programjait, projektjeit a rendelettervezet 2. számú melléklete tartalmazza.
2.3. Létszám adatok
A létszám adatok szerepeltetése már nem kötelező eleme a költségvetési rendeletnek.
Az önkormányzat összesített létszámkerete az átlagos statisztikai állományi létszámot tekintve 2 fő. Ez a létszám a korábbi évi költségvetési létszám-előirányzathoz képest megegyező .
A közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata 0 fő. A létszám a korábbi évhez, évekhez képest megegyező.
2.4. A költségvetési egyenleg működési és felhalmozási cél szerint
Az Áht. 23. § (2) bekezdés c) pontja alapján a rendeletben meg kell határozni a költségvetési egyenleg összegét, illetve az egyenleg összegét:
- működési bevételek és működési kiadások egyenlege, és
- felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege
szerinti bontásban.
A rendelet már a költségvetési bevételi és kiadási főösszeg meghatározásánál megadja a költségvetési egyenleg összegét. A rendelet így a vonatkozó részben már csak utal erre az egyenlegre, és felosztja a költségvetési egyenleget:
- működési célú költségvetési egyenlegre, illetve
- felhalmozási célú költségvetési egyenlegre.
Az egyenleg a következők szerint adódik:
|
Megnevezés |
Költségvetési |
Költségvetési |
Költségvetési egyenleg |
|
|
Költségvetési |
Költségvetési |
|||
|
Működési |
46.283 |
55.267 |
8.984 |
|
|
Felhalmozási |
0 |
27.568 |
27.568 |
|
|
Összesen |
46.283 |
82.835 |
36.552 |
|
A költségvetési rendeletben az Mötv. 111. § (4) bekezdése, valamint az Áht. 23. § (4) bekezdése alapján külső finanszírozású működési hiány nem tervezhető.
A rendelet tartalmazza a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási kiadásokat.
A rendelet tartalmazza a költségvetési hiányok finanszírozására vonatkozó adatokat, megadva a hiány belső, illetve külső finanszírozásból származó összegét, valamint a finanszírozási módokat.
A belső és külső finanszírozáshoz tartozó tételeket az Áht. 23. § (2) bekezdés d)-e) pontjai határozzák meg.
A többlet felhasználásának finanszírozási kiadásai az Áht. 23. § (2) bekezdés e) pontja és a 6. § (7) bekezdés a) pontja szerint:
- hitel, kölcsön törlesztése államháztartáson kívülre,
- értékpapírok vásárlása,
- szabad pénzeszköz betétként való elhelyezése.
A hiány belső finanszírozására alkalmazható eszközök az Áht 23. § (2) bekezdés d) bekezdése alapján:
- betétként lekötött szabad pénzeszköz visszavonása,
- költségvetési maradvány, illetve vállalkozási maradvány igénybe vétele.
A hiány külső finanszírozására alkalmas eszközök az Áht. 23. § (2) e) pontja szerint és a 6. § (7) bekezdés a) pontja szerint:
a) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 8. § (2) bekezdés a-e) pontja szerinti finanszírozási formák:
- hitel, kölcsön felvétele,
- hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása,
- váltó kibocsátása
- pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése,
- visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladó félként történő megkötése,
b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása
3. Adósságot keletkeztető ügyletek
Az Áht. 23. § (2) bekezdés f)-g) pontja kimondja, hogy a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell:
„f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és az önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és…”
A Gst. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet:
„(1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:
a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,
b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,
c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,
d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,
e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,
f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,
g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.”
Az adósságot keletkeztető ügyleteknél figyelembe kell venni még a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott saját bevételt. Az érintett jogszabály az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A rendelet 2. § (1) bekezdése tartalmazza az önkormányzat saját bevételeit.
„2. § (1) Az önkormányzat saját bevételének minősül
1. a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel,
2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel,
3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel,
4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel,
5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint
6. a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés.”
A rendelet 4. számú melléklete tartalmazza az ilyen jellegű ügyleteket.
4. A költségvetés végrehajtásra vonatkozó szabályok
Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzatnak a költségvetési rendeletében kell meghatároznia:
- az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt,
- a finanszírozási bevételekkel kapcsolatos hatásköröket,
- a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket.
- az Áht. 34. § (2) bekezdés szerinti esetleges felhatalmazást.
Az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatár meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a hivatkozott jogszabályhely kimondja, hogy a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
Finanszírozás
A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos jogkörök a korábbi évek gyakorlata és tapasztalatai alapján került meghatározásra. Ezek a képviselő-testület által módosíthatóak.
A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos jogkörökkel kapcsolatos hatáskörök a helyi önkormányzat tekintetében figyelembe vehető finanszírozási bevételek és kiadások alapján kerültek meghatározásra.
Előirányzat átcsoportosítás és előirányzat módosítás
Az előirányzat-átcsoportosítás, illetve előirányzat-módosítás fogalmát az Áht. 1. § 5. és 6. pontjai határozzák meg:
„5. előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének - az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített - kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,
6. előirányzat-módosítás: bevételi előirányzat vagy kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése ,"
A fentiek alapján:
a) előirányzat átcsoportosítás:
- a kiadási előirányzat csökkentése és egyidőben történő növelése (ha a csökkentés és a növelés összege összességében megegyezik, az átcsoportosítás eredményeképpen a költségvetési főösszeg változatlan);
- a bevételi előirányzatok tekintetében nem értelmezhető,
b) előirányzat módosítás:
- kiadási előirányzat növelése és egyidőben a bevételi előirányzat növelése (eredményeképpen a költségvetési főösszeg nő)
- kiadási előirányzat csökkentése és egyidőben a bevételi előirányzat csökkenése (eredményeképpen a költségvetési főösszeg csökken).
Az előirányzat átcsoportosítás
Az Áht. 34. § (1) bekezdése, valamint az Ávr. 43/A. § (1) - (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételi és kiadási előirányzatok átcsoportosításáról, - ha arról a költségvetési rendeletben a képviselő-testület másként nem rendelkezik,- a képviselő-testület dönt.
A rendelettervezet az előirányzat átcsoportosítás jogkörével kapcsolatban felhatalmazást nem tartalmaz:
- sem a kiemelt kiadási előirányzatok közötti,
- sem pedig a kiemelt kiadási előirányzatokon belüli rovatok közötti
előirányzat átcsoportosításra vonatkozóan.
Az előirányzat módosítás
Az Áht. 34. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról, - ha arról a költségvetési rendeletben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, - a képviselő-testület dönt.
A rendelettervezet az előirányzat módosítás jogkörével kapcsolatban felhatalmazást nem tartalmaz.
A költségvetési rendelet módosítása az előirányzat átcsoportosítás és módosítás miatt
Az Áht. 34. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület a döntése szerinti időpontokban módosítja a költségvetési rendeletét - kivéve az egyes, az Országgyűlés által meghatározott előirányzat zárolás, csökkentés, vagy törlés esetén - az előirányzat-módosítás és előirányzat átcsoportosítás miatt.
A környezetvédelmi alap bevételei és kiadásai
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (5) bekezdése írja elő, hogy a települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie.
Kérem a tisztelt képviselő-testületet, hogy az előterjesztés alapján a rendelettervezetet tárgyalja meg, majd döntsön a 2024. évi költségvetés tárgyában.
