Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

232/2024. (VII. 31.) Korm. rendelet

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról1

2024.08.01.

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvényt (a továbbiakban: Exim törvény) az e rendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

2. § (1) Az Exim törvény 3. § (1) bekezdésétől eltérően a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib) tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:

a) hitel,

b) kezesség,

c) különböző pénzügyi veszteségek, valamint

d) az a)–c) pontba nem tartozó kárbiztosítások.

(2) Az Exim törvény 3. § (2) bekezdésétől eltérően Mehib az Exim törvény 3. § (1a) bekezdése szerinti tevékenységeit Magyarország energia-ellátásbiztonságához kapcsolódóan is jogosult végezni. A Mehib az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.

(3) Az Exim törvény 3. § (3) bekezdés b) pontjától eltérően az Exim törvény 6. § (2) bekezdése szerint állami készfizető kezesség a következő ügyletekhez kapcsolódhat:

a) nem piacképes kockázatok fedezetére nyújtott exporthitel-biztosítások, illetve viszontbiztosítások;

b) exporthitel biztosításnak nem minősülő biztosítási, illetve viszontbiztosítási ügyletek,

ba) ha azok biztosítását, illetve viszontbiztosítását – amennyiben az bejelentési kötelezettség alá esik – az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást, vagy

bb) amelyet a Mehib Magyarország ellátásbiztonságához kapcsolódóan nyújt.

(4) Az Exim törvény 3. § (5) bekezdésétől eltérően nem piacképesnek minősülnek a (3) bekezdés bb) alpontja szerinti ügyletek keretében vállalt kockázatok is.

(5) Az Exim törvény 3. § (7) bekezdésétől eltérően kereskedelmi típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek

a) az adós vagy kezese nemfizetése, késedelmes fizetése miatt,

b) az adós vagy kezese fizetésképtelensége miatt,

c) az export célú szerződés vevő általi jogalap nélküli felmondása vagy a szerződés tárgyát képező áruk, szolgáltatások átvételének megtagadása miatt

merülnek fel, továbbá
d) az (1) bekezdés d) pontjához kapcsolódó vagyoni károk kockázata.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A rendeletet a 2025. évi L. törvény 249. § (1) bekezdés 41. pontja hatályon kívül helyezte 2025. július 20. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás