Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2024. (XI. 14.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1. (a továbbiakban: Városháza).

(3) Az Önkormányzat honlapja: www.szekesfehervar.hu.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Székesfehérvár közigazgatási területe. A közigazgatási terület leírását az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat képviselő-testületének a hivatalos neve: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés).

(6) A Közgyűlés hivatalának neve: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(7) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:

(2) A város részére I. Lipót király által 1703. október 23-án kiadott kiváltságlevél alapján Székesfehérvár Megyei Jogú Város címerének alakja álló pajzs, az uralkodó színei a kék, a vörös és a zöld. A pajzs alsó részén zöld hármas halom ezüstszínű kövekből rakott várfal, középen kétfelé nyitott várkapuval, annak felső egyharmadáig lefüggő vasráccsal. A várfalon három ablakos torony, mely közül a középső fedeles torony kiemelkedik. A címerpajzs fölött ötlombú nyitott aranykorona helyezkedik el vörös és kék kövekkel ékesítve. A címerpajzsot jobbról arany és kék, balról ezüst és vörös sisaktartó foszlány övezi.

(3) Székesfehérvár Megyei Jogú Város zászlaja hosszanti irányban osztott, felül kék, alul vörös színű anyagon, középen eredeti színeiben a város címerével. A zászló egyik rövidebb oldalán rúdhoz rögzített, másik rövidebb oldalán arany rojtozással.

(4) A címer és a zászló használatának rendjét a Közgyűlés külön rendelete szabályozza.

3. § (1) Az Önkormányzat kitüntetéseket és elismerő címeket adományoz.

(2) A kitüntetésekre és elismerő címekre vonatkozó szabályokat a Közgyűlés külön rendelete szabályozza.

4. § (1) Székesfehérvár Megyei Jogú Város ünnepi időszaka – tekintettel államalapító királyunk Nagyboldogasszony napjának vigíliáján bekövetkezett halálának és a későbbiekben nemzeti, majd állami ünneppé váló szentté avatásának napjára, valamint a következőkben ezen napokhoz kötődően városunkban tartott, a magyar államiság szempontjából meghatározó jelentőségű törvénylátó napokra, országgyűlésekre – minden évben augusztus 14-től augusztus 20-ig tart.

(2) Az ünnepi időszak megnevezése: Székesfehérvári Királyi Napok.

(3) Az ünnepi időszak alatt a Közgyűlés ünnepi ülést tart.

5. § Az Önkormányzat testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatokat tart fenn. A testvérvárosok és partnervárosok névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A Közgyűlést a polgármester és 20 fő képviselő alkotja. A Közgyűlés 21 főből áll.

(2) A polgármester és a települési képviselők (a továbbiakban: képviselő) nevét a 3. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A Közgyűlés által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A Közgyűlés által a jegyzőre ruházott hatáskörök felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A Közgyűlés által a bizottságokra ruházott hatáskörök felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A Közgyűlés az átruházott hatáskör gyakorlását bármikor indokolás nélkül magához vonhatja azzal, hogy az nem minősül hatáskör visszavonásának.

8. § (1) A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártokhoz, egyesületekhez tartozó képviselők közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot (a továbbiakban: frakció) hozhatnak létre. A pártok, egyesületek közös frakciót is létrehozhatnak.

(2) Egy bejegyzett párthoz, egyesülethez tartozó képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.

(3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

(4) Frakciót legkevesebb 2 képviselő alakíthat.

(5) A már megalakult frakció elfogadhatja pártokhoz, illetve egyesületekhez nem tartozó képviselők csatlakozását.

(6) A frakcióból kizárt képviselőt pártokhoz illetve egyesületekhez nem tartozónak kell tekinteni.

(7) A frakció működési szabályait maga állapíthatja meg.

(8) A frakcióvezetők ülését a polgármester hívja össze, melyre meg kell hívni a frakcióvezetőket, és akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

9. § (1) A frakció megalakulását és annak tisztségviselőit a megalakulástól számított 8 napon belül a polgármester részére írásban be kell jelenteni.

(2) A frakció megszűnését vagy a tagságában történt változást - a megszűnést vagy változást követő 8 napon belül - írásban be kell jelenteni a polgármester részére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben leírt bejelentési kötelezettséget a frakcióvezető köteles teljesíteni.

10. § A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

11. § (1) A Közgyűlés ülése folytatólagos ülésként is tartható, ha

(2) A folytatólagos ülést az ülést követően három napon belül kell megtartani.

(3) A folytatólagos ülésen csak az eredeti ülésen elfogadott napirendi pontok folytatólagos tárgyalása történhet meg.

12. § (1) A Közgyűlés évente legalább hat alkalommal, általában pénteki napokon tart ülést.

(2) A Közgyűlés ülése szükség esetén az (1) bekezdésben leírtaktól eltérő napra is összehívható.

13. § (1) A Közgyűlés ülésének helye általában a Városháza Díszterme.

(2) A Közgyűlést a polgármester indokolt esetben más helyszínre is összehívhatja.

(3) A Közgyűlés minden év július 1-je és augusztus 15-e között ülésszünetet tart.

(4) A polgármester az ülésszünet idejére is jogosult ünnepi ülést és rendkívüli ülést összehívni.

14. § A Közgyűlés ülésén a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a Polgármesteri Hivatal vezetői és munkatársai, a meghívottak és az érdeklődők ülésrendjét a frakciók vezetőivel és a frakciókhoz nem tartozó képviselőkkel történt egyeztetést követően a polgármester állapítja meg.

15. § (1) A Közgyűlés ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az ülés összehívására és vezetésére jogosult

(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester, korelnök vagy legidősebb képviselő ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(4) A (2) bekezdés a), b), c), vagy d) pontjaiban leírt személyek a polgármester részére megállapított, a Közgyűlés összehívására és vezetésére vonatkozó jogokat és kötelezettségeket értelemszerűen gyakorolják.

16. § (1) A Közgyűlést a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A meghívó tartalmazza:

17. § (1) A Közgyűlés nyílt ülésére – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) vagy más jogszabályban meghatározott személyeken, az alpolgármestereken és a képviselőkön túl – tanácskozási joggal kell meghívni:

(2) A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvétel kivételével – a képviselőket megillető jogosultságokkal rendelkeznek az ülésen.

18. § (1) A Közgyűlés ülésére tanácskozási jog nélkül meg kell hívni:

(2) A tanácskozási jog nélkül meghívott személy az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő kérdésben az ülésen szót kérhet, részére a polgármester szót adhat.

(3) Amennyiben a polgármester a hozzászólást nem engedélyezi, a meghívott kérésére a hozzászólás engedélyezéséről a Közgyűlés vita nélkül határoz.

19. § (1) A Közgyűlés ülésének megkezdéséig rendkívüli körülmények által indokolt esetben a polgármester az ülést - az új időpont kijelölése mellett - elhalaszthatja.

(2) Az (1) bekezdésben leírt esetben a polgármester az ülés elhalasztásról annak indokával együtt a meghívottakat értesíti.

(3) Az ülés megkezdését követően a Közgyűlés határozhat arról, hogy az ülést elnapolja és későbbi időpontban folytatja.

(4) Amennyiben a Közgyűlés az ülés elnapolásáról határoz, vagy a polgármester az ülést tartós rendzavarás vagy rendkívüli körülmény által indokolt esetben berekeszti, az ülést a lehető legrövidebb időn - legkésőbb 8 napon - belül folytatni kell. Ebben az esetben a már megkezdett ülés elfogadott napirendjei alapján, elfogadott napirend hiányában az eredeti ülés meghívójában szereplő napirend szerint folytatódik a tárgyalás menete.

20. § (1) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja az ülés határozatképességét.

(2) A határozatképesség megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése érdekében az üléstermet elhagyó képviselő köteles távozását és visszaérkezését a szavazógép használatával jelezni.

21. § (1) A polgármester határozatképtelenség esetén

(2) Határozatképtelenség miatt elmaradt vagy félbeszakadt ülés esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra köteles a Közgyűlést összehívni, az eredeti, még nem tárgyalt napirendi pontokkal.

(3) A (2) bekezdés szerint tartott ülésen újabb napirendi pontok is tárgyalhatóak, amennyiben a Közgyűlés a napirend felvételéről külön határoz, feltéve, ha azok előkészítése e rendeletben a rendes ülésre vonatkozóan meghatározott szabályok szerint megtörtént.

22. § A polgármester az ülés vezetésének keretén belül elsősorban:

23. § (1) A Közgyűlés az elfogadott napirend alapján végzi munkáját.

(2) A képviselő legkésőbb az ülés előtt 15 nappal kezdeményezheti napirend tárgyalását a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezéssel. A polgármester a kezdeményezést egyetértése esetén a meghívóban napirendként javasolja, vagy egyetértése hiányában a képviselők részére az ülés meghívójával egyidejűleg megküldi a kezdeményezést, és ez esetben a Közgyűlés dönt a kezdeményezés napirendre vételéről.

(3) A meghívóban napirendre és a napirendek sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(4) A napirendek sorrendjére vagy napirendek levételére vonatkozóan bármely képviselő tehet módosító javaslatot.

(5) A napirendre és a napirendek sorrendjére tett javaslatról vagy módosító javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(6) A napirend elfogadását követően új napirend nem vehető fel.

24. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők legalább 1/4-e, valamint a jegyző javasolhatják a Közgyűlésnek a meghívóban nem szereplő napirend sürgős tárgyalását. A bizottság vagy a tanácsnok a feladatkörébe tartozó ügyben javasolhatja a Közgyűlésnek a meghívóban nem szereplő napirend sürgős tárgyalását.

(2) A sürgős tárgyalásra vonatkozó javaslatot írásban, indokolással ellátva legkésőbb a Közgyűlés ülésének kezdetéig a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A sürgős tárgyalásra vonatkozó javaslat napirendre vételéről és a javaslat tárgyalásának sorrendjéről a Közgyűlés minősített többséggel határoz.

(4) A sürgős tárgyaláshoz szükséges írásbeli előterjesztés elkészítéséről a javaslattevő köteles gondoskodni, amelyhez a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján segítséget nyújt.

25. § A rendeletalkotást kivéve a Közgyűlés napirendjének előterjesztője lehet:

26. § (1) A Közgyűlésen a napirendi pontok tárgyalásakor elsőként a napirendi pont előterjesztője jogosult hozzászólásra.

(2) Az előterjesztőtől hozzászólását követően a jelentkezés sorrendjében felvilágosítást lehet kérni. Az előterjesztő a felvilágosítás megadásához igénybe veheti a jegyző és a Polgármesteri Hivatal segítségét. Ezt követően a képviselői hozzászólások következnek.

(3) A tanácskozási joggal meghívottak részére hozzászólásra jelentkezés esetén a képviselőket követően kell szót adni.

(4) A tanácskozási joggal nem rendelkezők részére - amennyiben a polgármester vagy a Közgyűlés a hozzászólást engedélyezi - ezt követően lehet szót adni.

27. § (1) Egy napirendi pont tárgyalásához legfeljebb kétszer lehet hozzászólni, az első felszólalás esetében legfeljebb öt percben, a második felszólalás esetében legfeljebb három percben. Ezen korlátozások az előterjesztőre nem vonatkoznak.

(2) Amennyiben hozzászólását az utána következő hozzászólás érinti, a képviselő egy alkalommal két percben reagálhat.

(3) Indokolt esetben a polgármester és bármely képviselő javaslatára a hozzászólások időtartamának korlátozásáról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

28. § A Közgyűlésen bármikor szót kérhet:

29. § (1) Ügyrendi kérdésben tett hozzászólásnak minősül az, ha a képviselő e rendelet, vagy az Mötv. valamely eljárási vagy ügyrendi szabályának érvényesülésére hivatkozik.

(2) Az ügyrendi kérdésben a felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

(3) Ügyrendi kérdésben a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

30. § (1) Aki személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni, az személyes megjegyzésre jogosult, melynek időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

(2) A személyes megjegyzés elhangzása után az ügyben további hozzászólásnak nincs helye.

31. § (1) A döntési javaslathoz a polgármester, az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző módosító javaslatot tehet vagy azt visszavonhatja.

(2) A mindenkori költségvetésről szóló önkormányzati rendelet vagy rendeletmódosítás tervezetéhez tett, kiadást növelő módosító javaslat esetén a javaslattétellel egyidejűleg meg kell jelölni a kiadás költségvetésen belüli forrását.

32. § (1) A polgármester, az alpolgármester és bármely képviselő indokolt esetben a döntéshozatal előtt egyeztetést javasolhat.

(2) Amennyiben a döntéshozatal előtti egyeztetést az előterjesztő, a polgármester, a téma szerint illetékes bizottság elnöke vagy a frakció vezetője javasolja, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el a Közgyűlés határozata nélkül is.

(3) Az egyeztetésre vonatkozó javaslatról - amennyiben azt nem a (2) bekezdésben leírt személy teszi - a Közgyűlés vita nélkül határoz, elfogadása esetén a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.

33. § (1) A polgármester, az alpolgármester vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet a vita lezárására, mely javaslatról a Közgyűlés külön vita nélkül határoz.

(2) Amennyiben a Közgyűlés a vita lezárása mellett határozott, a vitában még szót nem kapott, de a vita lezárásáról szóló határozat meghozataláig hozzászólásra már jelentkezett képviselő, továbbá a polgármester, a jegyző és a napirend előterjesztője szót kaphat.

34. § (1) Amennyiben a vitához hozzászólásra jelentkező nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárását követően az előterjesztő, a polgármester és törvényességi észrevétel esetén a jegyző hozzászólhat a napirendhez.

35. § (1) A döntéshozatalhoz a javaslatot a polgármester - szükség esetén a jegyző közreműködésével - fogalmazza meg.

(2) Elegendő a javaslat egyértelmű megjelölése, amennyiben az mindenben megegyezik az írásban benyújtott javaslattal.

(3) A polgármester a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, először a módosító, majd szükség esetén a teljes javaslatot.

(4) A módosító javaslat elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.

(5) Amennyiben a javaslat alternatív javaslatot tartalmaz, akkor először az előterjesztő által támogatott javaslatról kell szavazni. Az előterjesztő által nem támogatott javaslatról csak abban az esetben kell szavazni, ha az előterjesztő által támogatott határozati javaslat a szükséges többséget nem kapta meg a szavazás során.

(6) Kinevezés, megbízás, választás esetén, amennyiben a Közgyűlés több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, minden jelöltről külön-külön szavazni kell. Minden képviselő minden jelöltre szavazhat. Azt a jelöltet kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb igen szavazat száma eléri az adott döntéshez szükséges többséget. Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges, azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a jelöltet kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy az igen szavazatok száma eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot.

(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően kitüntetés, díj adományozására vonatkozó javaslat esetén először az előterjesztést előzetesen tárgyaló bizottság által javasolt - ennek hiányában az előterjesztő által javasolt - személyről, szervezetről kell dönteni. Amennyiben a javasolt személy, szervezet a javaslat elfogadásához szükséges számú szavazatot nem kapja meg, a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(8) A (6) bekezdésben foglaltaktól a Közgyűlés egyedi határozattal eltérhet.

36. § (1) Szavazni személyesen kell. A szavazás általában szavazógép igénybevételével, külön döntés alapján kézfeltartással történik.

(2) Szavazógép igénybevételével történő szavazás esetén a képviselő saját kezűleg a számára kijelölt gépen, „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodás”-sal szavazhat.

(3) A kézfeltartással történő szavazásról a Közgyűlés vita nélkül határoz. Ebben az esetben a szavazás a javaslatra az „igen”-nel szavazók, majd a „nem”-mel szavazók, végül a „tartózkodás”-sal szavazók megszámlálásával történik.

37. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésben és más jogszabályban előírt esetekben.

(2) A név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester utolsóként szavaz.

38. § (1) A Közgyűlés titkos szavazást tart a jogszabályban előírt esetekben.

(2) Az (1) bekezdésben leírtakon túl az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazás kezdeményezésére jogosult a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő.

(3) A titkos szavazás elrendeléséről a Közgyűlés vita nélkül határoz.

39. § (1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a titkos szavazást a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság jelenlévő képviselő tagjai bonyolítják le.

(2) Amennyiben a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság legalább három tagja nincs jelen az ülésen, a Közgyűlés a polgármester javaslatára három fős szavazatszámláló bizottságot (e szakasz alkalmazásában a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság és a szavazatszámláló bizottság együttesen: Bizottság) választ.

(3) A szavazólap tartalmát a Közgyűlés határozza meg az alábbiak szerint:

(4) A Bizottság a Polgármesteri Hivatal közreműködésével elkészíti a szavazólapokat. A Bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben a Bizottság tagjain és a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.

(5) A Bizottság a képviselő jelenlétében lepecsételi a szavazólapot és átadja a képviselőnek, aki az átvételt aláírásával igazolja, majd szavazatát a lepecsételt urnába dobja.

(6) Érvényes a szavazat, ha:

(7) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a Hivatal közreműködésével – külön jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(8) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a Bizottság átadja a polgármesternek.

(9) A jegyzőkönyv csatolásra kerül az ülés jegyzőkönyvéhez.

40. § (1) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(2) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére, a Közgyűlés vita nélkül határoz a szavazás megismételéséről.

(3) Szavazás után egy ülésen belül - beleértve a folytatólagos ülést is - ugyanarról a javaslatról ismételten csak akkor lehet szavazni, ha a javaslattal kapcsolatban olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. Az ismételt szavazás tartásáról a polgármester jogosult dönteni.

41. § Minősített többség szükséges más jogszabályban meghatározottakon túl az alábbi ügyekben:

42. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) A kezdeményezést írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A Közgyűlés bizottsága vagy a képviselők legalább egynegyede kezdeményezésére - amennyiben annak jogszabályi akadálya nem merül fel - a rendelettervezetet ki kell dolgozni és a Közgyűlés elé kell terjeszteni.

43. § A Szervezeti és Működési Szabályzatról, a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezet előterjesztője a polgármester. Az egyéb rendelettervezeteket a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Közgyűlés elé.

44. § (1) Amennyiben a szabályozandó társadalmi viszony összetettsége azt indokolja, az előterjesztő javaslatára a rendelettervezetet több fordulóban tárgyalja a Közgyűlés.

(2) A Közgyűlés - a jegyző véleményének figyelembevételével – külön döntés alapján a rendelet tervezetét közmeghallgatásra bocsáthatja.

45. § (1) A rendeletekről és a határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A rendeletet és a normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztés időtartama rendelet esetében a kihirdetéstől számított 15 nap, normatív határozat esetében az ülésről készült jegyzőkönyv teljes körű aláírásától számított 15 nap.

(3) A rendeletet és a normatív határozatot közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(4) A Közgyűlés határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelős részére.

(5) A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását és arról a Közgyűlés rendes ülésére jelentést készít a Közgyűlésnek.

46. § Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben meghatározott - intézkedései ellen felszólalni nem lehet.

47. § (1) A polgármester a rendfenntartás körében:

(2) Rendzavarás esetén a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.

48. § A Közgyűlés rendes üléseit féléves, a Közgyűlés által jóváhagyott munkaterv szerint tartja.

49. § A munkaterv tervezetét - a polgármester útmutatása szerint - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.

50. § A munkatervnek tartalmaznia kell:

51. § (1) A Közgyűlés meghívóját a meghívóban szereplő napirendek előterjesztésével együtt legkésőbb az ülést megelőző 4. napon kell a képviselők részére a város honlapján elérhető programon keresztül (a továbbiakban: MikroDat Program) kézbesíteni. A képviselő a zárt ülésen tárgyalandó napirendek előterjesztéseihez a MikroDat Program használatához biztosított egyedi felhasználó név és jelszó együttes használatával fér hozzá. Technikai akadály felmerülése esetén a képviselő elektronikus levélcímére, vagy elektronikus tároló eszközön, vagy papír alapon kell a kézbesítést biztosítani.

(2) A Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítésének rendjét, tartalmi és alaki követelményeit a 8. melléklet tartalmazza.

(3) Azon napirend előterjesztését ismételten nem kell kézbesíteni, melyet a képviselők korábban megkaptak, amennyiben az előterjesztés szövegében változás nem történt.

52. § A Közgyűlés meghívóját a tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéssel együtt legkésőbb az ülést megelőző 4. napon kell kézbesíteni a meghívottak által megjelölt elektronikus címre.

53. § A Közgyűlés meghívóját a tanácskozási jog nélkül meghívottak részére legkésőbb az ülést megelőző 4. napon kell kézbesíteni a meghívottak által megjelölt elektronikus kézbesítési címre.

54. § A polgármester az alakuló ülést megelőzően az alpolgármesterek megválasztása, a bizottsági szerkezet és a tanácsnoki rendszer kialakítása érdekében egyeztetéseket tart a képviselőkkel.

55. § (1) Az alakuló ülésen

(2) A Közgyűlés az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról, továbbá tanácsnokot választhat.

56. § Az alakuló ülésre – az 54–55. §-okban foglalt eltérésekkel – a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy 69. § szerinti azonnali kérdés nem tehető fel.

57. § (1) Amennyiben azt halaszthatatlan ügy vagy önkormányzati érdek indokolja, a polgármester jogosult rendkívüli ülést összehívni.

(2) A Közgyűlés rendes ülésén felmerült rendkívüli ok esetén a polgármester a rendes ülést követően azonnal összehívhatja a Közgyűlés rendkívüli ülését.

(3) A polgármester az Mötv. 44. §-a szerint köteles rendkívüli ülést összehívni.

(4) A polgármester jogosult rendkívüli ülést összehívni bármely képviselő, bizottság vagy a jegyző indítványára, ha halaszthatatlan ügy vagy önkormányzati érdek azt indokolja.

(5) A (4) bekezdésben leírt esetben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indokolással ellátott indítványt írásban a polgármesterhez kell benyújtani.

58. § (1) A rendkívüli ülés meghívóját legkésőbb a rendkívüli ülést megelőző napon kell kézbesíteni, az 57. § (2) bekezdés szerinti összehívás esetét kivéve.

(2) A rendkívüli ülésen kérdés – a 69. § szerinti azonnali kérdés kivételével – nem tehető fel.

(3) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának és a döntéshozatalnak – amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - nem feltétele a napirend előzetes bizottsági tárgyalása.

59. § A rendkívüli ülésre – az 57–58. §-okban leírt eltérésekkel – a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 63. § szerinti bejelentés tehető.

60. § (1) Az ünnepi ülésre - a (2)–(5) bekezdésben meghatározott rendelkezések kivételével - nem kell alkalmazni e rendeletet.

(2) A Közgyűlés ünnepi ülésére tanácskozási jog nélkül meg kell hívni Székesfehérvár díszpolgárait.

(3) Az ünnepi ülésen napirend sürgős tárgyalására nem kerülhet sor.

(4) Az ünnepi ülésen interpelláció, kérdés, és a 69. § szerinti azonnali kérdés nem tehető fel.

(5) Ünnepi ülésen döntés nem hozható, kivéve, ha a döntésre vonatkozó előterjesztés az ünnepi ülés meghívójában napirendi pontként szerepelt, és azt a Közgyűlés az ünnepi ülés kezdetén a vonatkozó szabályok szerint napirendre veszi.

61. § (1) Az interpelláció a Közgyűlés rendes és rendkívüli ülésén, a szóbeli kérdés a Közgyűlés rendes ülésén gyakorolható képviselői jogosítvány.

(2) A Közgyűlésen a szóbeli kérdés és az interpelláció tárgyalására, továbbá a bejelentésre a nyílt ülés utolsó napirendjének megtárgyalását követően kerül sor.

(3) A szóbeli kérdések és bejelentések tárgyalására 30 perc áll rendelkezésre.

(4) Az interpellációk tárgyalására 30 perc áll rendelkezésre.

(5) A szóbeli kérdés, bejelentés és interpelláció előadására a képviselőknek – frakciókhoz tartozásuktól függően – frakciónként felváltva kell lehetőséget biztosítani.

(6) Amennyiben egy frakcióból többen jelentkeznek felszólalásra, a hozzászólások sorrendjét a frakción belül egyeztetik.

(7) A szóbeli kérdésekről, a szóbeli kérdésekre adott válaszokról, az interpellációkról és az interpellációkra adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(8) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott üggyel kapcsolatos szóbeli kérdés és interpelláció zárt ülésen tárgyalható. Amennyiben az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyi ügyekkel kapcsolatos a szóbeli kérdés vagy az interpelláció, az érintett kérésére az zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát a kérdés vagy az interpelláció előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés vagy interpelláció bejelentéséhez.

62. § (1) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérdésfeltevési jogát e §-ban leírtak szerint jogosult gyakorolni. A képviselő a kérdésfeltevés jogát a tanácsnokkal szemben is jogosult gyakorolni.

(2) A kérdés szóbeli ismertetésének és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.

(3) A kérdést az ülés napját megelőző munkanapon 12 óráig lehet írásban bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.

(4) Visszavontnak kell tekinteni a kérdést, és tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.

(5) A kérdező a kérdést a Közgyűlés ülésén ismertetheti.

(6) A válaszra történő felkészüléshez a Polgármesteri Hivatal segítséget nyújt.

(7) A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerül sor.

63. § (1) A bejelentés közérdekű információ közlése, melyet a polgármester, alpolgármester, képviselő vagy a jegyző a Közgyűlés ülésén szóban ismeretet, legfeljebb 3 perc időkeretben.

(2) A bejelentéshez írásbeli kiegészítés készíthető.

64. § (1) Az interpellációs jog olyan képviselői jogosítvány, amelyet a képviselő a Közgyűlésen annak közreműködésével gyakorol.

(2) Az interpelláció tárgya bármilyen, az önkormányzat feladat- és hatáskörével kapcsolatos kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet.

(3) A képviselő az interpellációt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez vagy a tanácsnokhoz intézheti a feladatkörükbe tartozó, az önkormányzat feladat- és hatáskörével kapcsolatos ügyben.

65. § (1) Azonos ügyben – változatlan tényállás mellett - újabb interpellációnak nincs helye. Kétség esetén az azonosságról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(2) Nincs helye interpellációnak

(3) A polgármester vagy a jegyző javaslatára a Közgyűlés visszautasítja az interpellációt, ha annak az (1)–(2) bekezdésben leírtak szerint nincs helye.

66. § (1) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző munkanapon 8 óráig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, az interpelláció címzettjét, és annak feltüntetését, hogy az interpelláló az interpellációt szóban elő kívánja-e adni.

(2) Az interpelláló az interpellációt a Közgyűlés ülésén szóban ismertetheti.

(3) Az interpellációra a Közgyűlésen annak címzettje személyesen köteles választ adni. A válaszra történő felkészüléshez a Polgármesteri Hivatal segítséget nyújt.

(4) Az interpelláció tárgyalását nem kell megkezdeni, ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, ebben az esetben az interpellációra a 68. § szerint kell választ adni.

67. § (1) A szóban ismertetett interpelláció és az arra adott válasz időtartama maximum 3-3 perc lehet.

(2) A Közgyűlés ülésén történő válaszadás után előbb az interpellálónak viszontválaszadásra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.

(3) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a Közgyűlés határoz a válasz elfogadásáról.

(4) Amennyiben az interpellációra adott választ a Közgyűlés nem fogadja el, úgy a Közgyűlés határoz a szükséges intézkedésekről.

68. § A képviselő a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől és a tanácsnoktól önkormányzati ügyekben írásban felvilágosítást kérhet, amelyre a megkérdezettnek 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal bevonásával írásban érdemi választ kell adnia.

69. § (1) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szóbeli kérdésfeltevési jogát a Közgyűlés rendkívüli ülésén e §-ban leírtak szerint jogosult gyakorolni. A képviselő a kérdésfeltevés jogát a tanácsnokkal szemben is jogosult gyakorolni.

(2) Az azonnali kérdésre a 61. §, a 62. § és a 68. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(3) A Közgyűlésen az azonnali kérdések tárgyalására a nyílt ülés utolsó napirendjének megtárgyalását követően kerül sor. Az azonnali kérdések tárgyalására 15 perc áll rendelkezésre.

(4) Az azonnali kérdés előadására a képviselőknek felváltva kell lehetőséget biztosítani. Amennyiben a frakcióból többen jelentkeznek felszólalásra, a hozzászólások sorrendjét a frakción belül egyeztetik.

(5) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott üggyel kapcsolatos azonnali kérdés zárt ülésen tárgyalható. Amennyiben az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekkel kapcsolatos az azonnali kérdés, az érintett kérésére az zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát az azonnali kérdés előterjesztője szerzi be és csatolja az azonnali kérdés bejelentéséhez.

(6) Egy-egy azonnali kérdés ismertetésének, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.

(7) Az azonnali kérdést a rendkívüli ülés kezdete előtt legalább 30 perccel kell bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.

(8) Visszavontnak kell tekinteni az azonnali kérdést, és tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.

(9) A kérdező az azonnali kérdést a Közgyűlés ülésén ismertetheti.

(10) A válaszra történő felkészüléshez a Polgármesteri Hivatal segítséget nyújt.

(11) A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerül sor.

(12) Az azonnali kérdésekről és az azokra adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.

70. § (1) A képviselő a Közgyűlés rendes ülésén, az ülés napirendjén nem szereplő témában legfeljebb egy alkalommal, kettő perc időkeretben felszólalhat.

(2) A napirenden kívüli felszólalás szándékát az ülés kezdetéig a polgármester részére írásban be kell jelenteni.

(3) A napirenden kívüli felszólalások az interpellációkat, kérdéseket és bejelentéseket követően hangozhatnak el.

(4) A napirenden kívüli felszólalásokról vita nem tartható.

71. § (1) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik

(3) A Közgyűlés üléséről készült hangfelvételt az ülést követő 6 hónapig meg kell őrizni.

72. § A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében leírtakon túl:

73. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet külön kell kezelni és gondoskodni kell arról, hogy azt csak az arra jogosultak tekinthessék meg.

74. § (1) A Közgyűlés és a bizottságok meghívóját – a képviselők részére történő kézbesítéssel egyidejűleg – az Önkormányzat honlapján a MikroDat Program útján közzé kell tenni.

(2) A Közgyűlés és a bizottságok nyilvános ülésének előterjesztéseit – a képviselők részére történő kézbesítéssel egyidejűleg – az Önkormányzat honlapján a MikroDat Program útján, továbbá az Önkormányzat honlapján a Közgyűlés soron következő nyílt ülésének előterjesztéseit külön aloldalon is közzé kell tenni, és ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell az előterjesztésekbe való betekintés lehetőségét.

75. § (1) A Közgyűlés nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet annak aláírását követően 15 napon belül, a Közgyűlés rendeletét annak kihirdetését követően 15 napon belül

(2) A Közgyűlés és a bizottságok nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet, valamint a Közgyűlés és a bizottságok nyílt ülésen hozott döntéseit azok aláírását követően haladéktalanul közzé kell tenni az önkormányzat honlapján a MikroDat Program útján.

(3) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(4) A nyílt ülés szavazásának eredményét, gépi szavazórendszer alkalmazása esetén az egyes képviselők szavazatát az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

76. § (1) A Közgyűlés az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatást kell tartani, ha azt a Közgyűlés tagjainak több mint fele indítványozza.

(3) A közmeghallgatásról a tervezett időpontot megelőzően legalább 6 nappal a lakosságot tájékoztatni kell. Ennek keretében hirdetményt kell közzétenni a város honlapján, és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A hirdetményben fel kell tüntetni a közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét.

(4) A közmeghallgatás napirendjével összefüggő észrevételeket és kérdéseket a közmeghallgatás időpontját megelőzően írásban a polgármesterhez, vagy a közmeghallgatáson szóban lehet előterjeszteni. A közmeghallgatáson az elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdést vagy javaslatot a Közgyűlésnek, az illetékes bizottságnak, a polgármesternek vagy a jegyzőnek meg kell vizsgálni, és 15 napon belül a kérdést feltevőnek érdemi választ kell adni.

(5) A közmeghallgatásra meg kell hívni a 17–18. §-okban felsorolt személyeket.

(6) A közmeghallgatásra egyebekben a rendkívüli Közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

77. § Közérdekű ügyek megvitatása és a polgárok véleményének, javaslatainak megismerése érdekében a polgármester esetileg, az általa meghatározott időpontban online fórumot, online meghallgatást vagy online fogadóórát tarthat.

78. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §-a tartalmazza.

(2) A képviselő a Közgyűlés üléséről történő távolmaradását és annak okát köteles a Polgármesternél, a bizottság üléséről történő távolmaradását és annak okát a bizottság elnökénél az ülést megelőzően bejelenteni.

(3) Amennyiben a képviselő a Közgyűlés vagy a bizottság rendes ülésén 6 hónapon belül legalább 3 alkalommal nem vesz részt és távolmaradását és annak okát előzetesen nem jelenti be, a Polgármester e tényről tájékoztatja a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottságot a kötelezettségszegés kivizsgálása érdekében.

79. § (1) A Közgyűlés a képviselők részére külön rendeletben tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapít meg.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat a 9. melléklet tartalmazza.

80. § (1) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztására irányuló bejelentést bármely képviselő vagy a jegyző tehet írásban a polgármesternél. Az eljárásra e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő kötelezettségszegésének megállapítására vonatkozó kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) írásban a polgármesterhez nyújthatja be bármely képviselő, a jegyző vagy a Kormányhivatal. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kötelezettségszegés pontos megjelölését és jogi alapját. A kezdeményezést a polgármester továbbítja a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottsághoz kivizsgálásra.

(3) A Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést és az eset körülményeit, ennek során felhívja a képviselőt nyilatkozattételre, bizonyítékai előterjesztésére és javaslatot tesz a Közgyűlésnek a döntésre. A bizottság ülésére az érintett képviselőt meg kell hívni.

(4) Ismételt kezdeményezés esetén – amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz – a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet.

(5) A Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság a vizsgálatot a kezdeményezés átvételét követő harminc napon belül folytatja le, a Közgyűlés a határidőt meghosszabbíthatja.

(6) A képviselői kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíját – az eset összes körülményének figyelembe vételével – a Közgyűlés legfeljebb 12 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja.

(7) A képviselő összeférhetetlenségének vagy méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés esetén a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság eljárására a (3)–(5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

81. § (1) A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.

(2) A Közgyűlés a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére eseti bizottságokat hozhat létre.

(3) A bizottságok feladatai ellátása előkészítése érdekében a polgármester javaslatára a Közgyűlés albizottságot hozhat létre.

(4) A Közgyűlés feladatai eredményes ellátása érdekében munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport a Közgyűlés munkáját segítő, javaslattevő, döntés-előkészítő, konzultatív testület.

(5) A Közgyűlés bármely ügyben szakértői vizsgálatot rendelhet el.

(6) Amennyiben a bizottsági tag esetében a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának tényét a bizottság megállapítja, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell és e megállapításról a bizottság elnöke a soron következő rendes ülésen a Közgyűlést tájékoztatja.

82. § (1) A bizottság, az albizottság és az eseti bizottság üléséről a hozzászólások lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A munkacsoport üléséről emlékeztetőt kell készíteni.

(2) Az emlékeztető tartalmazza

(3) Az albizottság és az eseti bizottság ülésének jegyzőkönyvét az albizottság elnöke és az albizottság által kijelölt bizottsági tag írja alá. A munkacsoport ülésének emlékeztetőjét a munkacsoport vezetője írja alá.

(4) A jegyzőkönyv és az emlékeztető elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottság, az albizottság és az eseti bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre egyebekben a Közgyűlés üléséről felvett jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

83. § A bizottság, az eseti bizottság, az albizottság és a munkacsoport működésével kapcsolatos koordinációs feladatokat a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján látja el.

84. § (1) Egy képviselő legfeljebb három bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottságnak legfeljebb kettő alelnöke lehet.

(3) A bizottság elnöke jelöli ki azt az alelnököt, aki a bizottság elnökének akadályoztatása esetén helyettesíti a bizottság elnökét. A bizottság elnöke a kijelölésről írásban tájékoztatja a polgármestert. Az elnök rendelkezésének hiányában vagy az elnöki megbízatás betöltetlensége esetén a helyettesítés sorrendjét a Közgyűlés határozza meg.

(4) A Közgyűlés a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

85. § (1) A Közgyűlés négy bizottságot alakít az alábbiak szerint:

(2) A bizottságok tagjainak névsorát az 10. melléklet tartalmazza.

(3) Ahol önkormányzati rendelet

86. § (1) A bizottság nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) előírásai szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége az első vagyonnyilatkozatot követően:

(3) A bizottság nem képviselő tagja és hozzátartozója vagyonnyilatkozata nem nyilvános, a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárásra a Vnyt. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az őrzésért felelős feladatait a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság látja el.

87. § (1) A bizottságok belső működési szabályaikat a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően maguk határozzák meg.

(2) A bizottság szükség szerint tartja üléseit.

(3) A polgármester vagy a bizottság tagjai legalább 1/3-ának indítványára a bizottság elnöke rendkívüli bizottsági ülést köteles összehívni.

88. § (1) Kizárólag bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztéseket a 8. melléklet 1.5. pontja tartalmazza.

(2) A polgármester vagy a Közgyűlés bármely önkormányzati ügyet bizottsági tárgyalásra adhat ki.

(3) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság elnöke a javaslat benyújtását követő 30 napon belül köteles a bizottság elé terjeszteni megtárgyalás céljából. A javaslatot tárgyaló bizottsági ülésre a javaslattevő képviselőt meg kell hívni.

(4) A bizottság a polgármester által felfüggesztett döntését még a Közgyűlés ülése előtt napirendjére veheti, és amennyiben a felfüggesztésnek helyt ad, és döntését a felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a Közgyűlés elé terjesztésre.

(5) A bizottsági ülések napirendjéről minden képviselőt, a bizottságok döntéseiről és állásfoglalásairól külön kérésre a képviselőket tájékoztatni kell.

89. § (1) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság állásfoglalását kell kérni.

(2) Amennyiben a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság állásfoglalásával az érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközésben a Közgyűlés határoz.

90. § A Közgyűlés önkormányzati rendeletben döntési jogkört biztosíthat bizottságainak.

91. § (1) Az eseti bizottság feladatát a Közgyűlés állapítja meg.

(2) Az eseti bizottság nem képviselő tagjainak tiszteletdíja az állandó bizottság nem képviselő tagjaira vonatkozó szabályok szerint kerül megállapításra.

(3) Eseti bizottság létesítéséhez, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges.

(4) Az eseti bizottság megszűnik, ha a feladata végrehajtásáról szóló bizottsági előterjesztést a Közgyűlés elfogadja, vagy az eseti bizottságot a Közgyűlés megszünteti.

(5) Az eseti bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

92. § (1) Az albizottság tagjait a bizottság képviselő és nem képviselő tagjai sorából kell megválasztani.

(2) Az albizottság feladatait a Közgyűlés állapítja meg.

(3) Az albizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

93. § (1) A munkacsoport vezetőjét és tagjait a Közgyűlés jelöli ki.

(2) A munkacsoport tagja lehet:

(3) A Közgyűlés a munkacsoport feladatát létrehozásakor határozza meg.

(4) A munkacsoport írásbeli beszámolót készít feladatának ellátásáról a Közgyűlés részére.

(5) A munkacsoport működésére vonatkozó szabályokat a munkacsoport határozza meg.

94. § (1) A közgyűlési döntések előkészítésével kapcsolatos egyeztető feladatok ellátására állandó munkacsoport (a továbbiakban: Döntéselőkészítési Munkacsoport) működik.

(2) A Döntéselőkészítési Munkacsoport ülésére a frakciók vezetőit és a jegyzőt meg kell hívni. A Döntéselőkészítési Munkacsoport ülésére a polgármester jogosult más személyt is meghívni a feladatok és az összehívásra került közgyűlés javasolt napirendi pontjai ismeretében.

(3) A Döntéselőkészítési Munkacsoport

(4) A Döntéselőkészítési Munkacsoport ülését a polgármester hívja össze.

(5) A Döntéselőkészítési Munkacsoport a rendes közgyűlés előtt tartja ülését.

95. § (1) Tanácsnok választására akkor kerül sor, ha az általa ellátandó feladat sokoldalú komplex megközelítést, érdemi koordinációt vagy speciális szakértelmet igényel.

(2) A tanácsnokok feladatait a 11. melléklet, névsorát a 12. melléklet tartalmazza.

(3) A tanácsnok visszahívásáról a polgármester, a képviselők 1/3-ának javaslatára a Közgyűlés dönt.

(4) A Közgyűlés az alábbi feladatok ellátására választ tanácsnokokat:

96. § (1) A Polgármesteri Hivatal álláshelyeinek száma 320, melyből az önkormányzati tanácsadói álláshelyek száma 12. A Polgármesteri Hivatal tagozódását a 13. melléklet tartalmazza.

(2) A közterület-felügyelet a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeként működik.

97. § (1) A Hivatal szervezeti egységei esetében – (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – az ügyfélfogadás rendje telefonon és személyes ügyfélkapcsolattal:

(2) Az Ügyfélszolgálat (8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 4.) ügyfélfogadási rendje telefonon és személyes ügyfélkapcsolattal:

(3) A Polgármester veszélyhelyzet idején az (1)–(2) bekezdésben foglalt ügyfélfogadási rendtől eltérő szabályokat állapíthat meg.

98. § (1) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A Közgyűlés határozattal állapítja meg a polgármester illetményét és költségtérítését.

99. § (1) A polgármester felett a Közgyűlés gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

100. § A polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben döntést hozhat.

101. § (1) A Közgyűlés

(2) Az alpolgármesterek megválasztásakor a titkos szavazást a Közgyűlés tagjai sorából megválasztott három fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

102. § (1) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatukat.

(2) Az alpolgármesterek polgármester által meghatározott feladatainak jegyzékét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

103. § (1) A polgármestert az általa kijelölt alpolgármester helyettesíti.

(2) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a helyettesítéskor a polgármesterével azonosak.

104. § (1) A jegyző feladatait a jogszabályokban leírtak szerint látja el.

(2) A jegyző köteles jelezni, amennyiben a Közgyűlés vagy a bizottságok ülésén jogszabálysértő döntés meghozatalára kerülne sor, vagy jogszabálysértő működést tapasztal.

(3) Az aljegyző a jegyzőt helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(4) A jegyzői és aljegyzői munkakör egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői munkakörbe tartozó feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Humán Erőforrás Gazdálkodási és Koordinációs Főosztály vezetője látja el.

105. § (1) Az Önkormányzat Fejér Vármegye Önkormányzatával, a város közvetlen környékén lévő települési önkormányzatokkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint a város közigazgatási területén tevékenységet végző gazdasági és társadalmi szervezetekkel törekszik együttműködési megállapodásokon nyugvó kapcsolatok kialakítására.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok megnevezését és tagjaik névsorát a 14. melléklet tartalmazza.

106. § (1) A Közgyűlés a külön jogszabályban meghatározott véleményezési joguk érvényesítése érdekében a gazdasági érdekképviseletekkel és a reprezentatív szakszervezetekkel Érdekegyeztető Fórumot hoz létre. Az Érdekegyeztető Fórum működésének szabályai külön megállapodásban kerülnek rögzítésre.

(2) A Közgyűlés ifjúsággal kapcsolatos közfeladatai eredményes ellátása érdekében együttműködik a Székesfehérvári Diáktanáccsal és a Székesfehérvári Felsőoktatási Hallgatói Tanáccsal, segíti és támogatja a Székesfehérvári Diáktanács és a Székesfehérvári Felsőoktatási Hallgatói Tanács működését, az általuk szervezett rendezvényeket, eseményeket. A Közgyűlés a Székesfehérvári Diáktanács és a Székesfehérvári Felsőoktatási Hallgatói Tanács működési feladataira az éves költségvetésében forrást biztosíthat.

107. § (1) A Közgyűlés - a települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére - jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához éves költségvetésében meghatározza a települési nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont, a vagyontárgyak és a pénzeszközök pontos megjelölésével.

(2) A Közgyűlés a nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit a nemzetiségi önkormányzattal – a 15. melléklet szerinti tartalommal – kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

(3) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Közgyűlés döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló írásban benyújtott kezdeményezését a Közgyűlés a következő rendes ülés napirendjére tűzi.

(4) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő önkormányzati rendelet tervezetet véleményezésre meg kell küldeni a helyi nemzetiségi önkormányzatnak.

(5) A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján javaslattételi, kezdeményezési, véleményezési, egyetértési joggal (e fejezet tekintetében együttesen: kezdeményezési jog) rendelkező nemzetiségi egyesület, nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi szervezet) e jogát írásban a polgármesterhez címzett jognyilatkozattal gyakorolhatja. A jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a kezdeményező megnevezését, közhiteles nyilvántartásba bejegyzett képviselőjének nevét, aláírását, elérhetőségét. Amennyiben a kezdeményezést nem a képviseletre jogosult nyújtja be, a kezdeményezéshez csatolni kell a képviseleti jogosultság igazolását.

(6) A polgármester munkáját a polgármester által felkért, a város tiszteletre méltó polgáraiból álló „Székesfehérvár Szenátusa” megnevezésű, legfeljebb tizenöt tagú tanácsadó testület segíti. A tanácsadó testület tagjai tevékenységük ellátásáért díjazásban nem részesülnek. Tevékenységük ellátásához az Önkormányzat a tagok részére Székesfehérvár Megyei Jogú Város parkolási rendjéről szóló önkormányzati rendelete szerinti I-III. várakozási övezetekre érvényes éves parkoló bérletet biztosít. A Közgyűlés a tanácsadó testület működési feladataira az önkormányzat éves költségvetésében forrást biztosíthat.

108. § (1) A 16. melléklet tartalmazza a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző ügyfélfogadási idejét.

(2) A 17. melléklet tartalmazza az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását.

109. § E rendelet alkalmazásában:

111. § Ez a rendelet 2024. december 1-jén lép hatályba.