Kifejezéskereső
Somlóvásárhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 16.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól
Somlóvásárhely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 107. §, a 109. § (4) bekezdésében, Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, az 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, az 5. § (4) bekezdésében és a 18. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) és e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya Somlóvásárhely község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) vagyonára terjed ki.
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Somlóvásárhely község Képviselő-testülete.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) A képviselő-testület kizárólagosan jogosult a 100.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi, jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;
e) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;
f) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 100.000 Ft értékhatárig;
g) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására maximum 5 évre, azzal a kikötéssel, hogy azt közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal kártalanítási igény nélkül köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A földterületen évelő növényeket és ültetvényt csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni;
h) a. a 100.000 forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
4. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
5. § Amennyiben a rendelet a vagyonnal való rendelkezést értékhatárhoz köti, az értékhatár megállapításánál a vagyontárgy nyilvántartás szerinti bruttó értékéből kell kiindulni.
2. A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések
6. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyont a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a képviselő-testület nem határoz meg.
7. § (1) A forgalomképtelennek nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyont a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
8. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.
9. § Üzleti vagyon mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelem, amely nem tartozik e rendelet 6. § (1) és a 7. § (1) bekezdésében meghatározott törzsvagyon körébe. Különösen az önkormányzat tulajdonában lévő:
a) lakások,
b) bel-és külterületi beépítetlen ingatlanok,
c) nem lakás céljára szolgáló helyiségek, egyéb ingóságok.
10. § Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
3. A vagyonkezelés szabályai
11. § A rendelet 4. melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.
12. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni.
(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
13. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
14. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
15. § A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
4. A hasznosítás szabályai
16. § (1) A nettó 15 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a hasznosítás módja,
d) a pályázati feltételek meghatározása.
5. A vagyon átruházásának szabályai
17. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) az átruházás módja,
d) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,
e) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
f) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.
18. § (1) A nettó 15 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés útján értékesíthető.
19. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.
20. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.
6. A vagyonszerzés szabályai
21. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a szerzés módja,
d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a tovább hasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
22. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.
7. Beszámolás a vagyoni helyzet alakulásáról
23. § (1) Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló (zárszámadás) rendeletben minden évben be kell mutatni
a) vagyonmérleget
b) az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulását
c) a december 31. napi állapot szerinti vagyonleltárt.
(2) A polgármester a zárszámadási rendelet beterjesztésével egyidejűleg a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóban tájékoztatja a képviselő-testületet a vagyoni helyzet alakulásáról.
24. § A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon – ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes – valamint üzleti vagyon bontásban tartalmazza azzal, hogy az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanok közül a helyi közutakat és műtárgyaikat, vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítményeket összesített mérleg szerinti értékben,
b) az a) pontban nem szereplő ingatlanokat tételesen,
c) az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat tételesen,
d) a c) pontban nem szereplő immateriális javakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
e) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
f) részesedéseket, értékpapírokat, adott kölcsönöket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – tételesen és névértéken tartalmazza.
8. Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.
26. §1
A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
