Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről
Vecsés Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 10. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdés és 58. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény 48. § (3) bekezdés alapján, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérést követően a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja Vecsés Város közigazgatási területén az emberi egészség és a környezet állapotának megóvása érdekében a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így a település környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, környezeti zaj- és rezgésvédelmi, fás szárú növények védelmi, valamint a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályainak meghatározása.
2. § (1) A rendelet hatálya Vecsés Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a településen állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, vagy tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.
(3) Az Önkormányzat a környezet védelmének érdekében együttműködik a környező települések önkormányzataival, a környezetvédelmi feladatokat ellátó egyéb hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel.
(4) A települési környezet védelmében a (2) bekezdésben megjelöltek kötelesek hathatósan közreműködni és a szennyeződést eredményező tevékenységtől, és magatartástól tartózkodni.
3. § A rendelet alkalmazásában:
1. Avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok.
2. Bokorfa: olyan fafaj, amely – vagy a fajta tulajdonságai, vagy a kertészeti fenntartás hiánya miatt – 1 méteres magasság alatt ágazik el.
3. Egyedi fűtés: amennyiben az adott ingatlan önálló fűtőegységgel rendelkezik, amelybe lehetséges külső anyagok elégetése.
4. Eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt fapótlás, mely a hatósági határozatban megadott időpontig nem ered meg.
5.1 Fás szárú növény: a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.
6.2 Inváziós fajú fás szárú növény: a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő fafaj.
7.3 Közterület: az az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
8. Szennyvíz: a termelési, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység során használt, a használat - az üzemi területen összegyűlő csapadékvizek esetében bemosódás vagy keveredés - következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minőségében megváltozott, vízszennyező anyagot tartalmazó víz.
9. Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás kezdete közötti időszak.
10. Védett fa: olyan faegyed, amely a településen belüli elhelyezkedése, történelmi jelentősége vagy idős kora miatt hosszú távon megtartandó.
11. Védett fasor: olyan azonos fajú fákból álló, vonalas létesítményt szegélyező facsoport, amely a településen belüli elhelyezkedése, történelmi jelentősége vagy idős kora miatt hosszú távon megtartandó.
12. Zöldterület: olyan állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést vagy testedzést szolgálja.
2. A közterületek és ingatlanok tisztántartása
4. § (1) A közpark és a közcélú hasznosítású ingatlanok rendszeres tisztántartását, valamint az egészségre káros növények irtását Vecsés Város közigazgatási területén az Önkormányzat vagy az Önkormányzat által megbízott vállalkozás végzi.
(2) A település közterületén szemetelni, továbbá az ott elhelyezett tárgyakat, berendezéseket, növényeket beszennyezni és megrongálni, továbbá közterület-használati engedély nélkül építési vagy más anyagot a közterületek eltérő használatáról szóló Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (IV.06.) önkormányzati rendelete alapján lerakni tilos. Szemetet, hulladékot csak az arra a célra szolgáló szeméttartóba lehet elhelyezni. Állati tetemet, vagy olyan anyagot, ami a levegőt szennyezi és az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek számára táptalajt nyújt közterületen és magánterületen elhelyezni nem szabad.
(3) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy az szennyezést ne idézzen elő. Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat rögzített ponyvával, nedvesített állapotban, bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal szabad szállítani.
(4) Ha a jármű üzemelése, szállítás vagy rakodás során a közterület szennyeződik, a jármű vezetője, amennyiben személye nem állapítható meg, úgy a jármű tulajdonosa köteles gondoskodni a szennyeződés eltávolításáról.
(5) A közterületen járművet mosni, olajcserét vagy azon más, szennyeződést okozó tevékenységet végezni tilos.
5. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni:
a) Az ingatlan és az ingatlan előtti közterület (a telekhatártól az ingatlan előtt húzódó közútig tartó terület, beleértve az ingatlan előtt lévő árkokat is) rendben- és tisztántartásáról, a gyom- és allergén növényektől való megtisztításáról;
b) Az ingatlan előtti járdaszakasz, szikkasztó árok tisztántartásáról és karbantartásáról, az ónos esőtől, hótól, jégtől síkossá vált járdák - szükség esetén naponta többszöri - takarításáról, síkosság mentesítéséről. Síkosság elleni védekezéshez elsősorban környezetkímélő anyagokat kell használni. Klorid tartalmú vegyszerek használata zöldterületen és annak közvetlen környékén kizárólag szükség esetén alkalmazható, főszabályként kerülendő;
c) Az ingatlanról a közterületre kihajló bokrok, faágak telekhatárvonalig, valamint a járda fölé hajló ágak 2,5 méter magasságig történő lemetszéséről.
(2) A járdáról letakarított havat és jeget úgy kell elhelyezni, hogy az a gyalogos- és közúti járműforgalmat ne akadályozza.
6. § Tűzvédelmi, közegészségügyi és településképi szempontból vagy egyéb közérdekből a környezetvédelmi hatóság kötelezheti az ingatlan tulajdonosát az ingatlan (telek) rendbetételére, gyomtalanítására.
7. § A település területén a fényszennyezés elleni védelem érdekében:
a) Közvilágítás esetében ügyelni kell a lámpák megfelelő elhelyezésére és beállítására úgy, hogy az ne úgynevezett szórt, kápráztató fényt adjon, hanem a megvilágítandó tereptárgyra (út, járda) világítson.
b) Műemlékek, műemlék jellegű épületek díszvilágítása esetén ügyelni kell a föntről történő, irányított megvilágításra, akár külön oszlop kihelyezésével, amennyiben az adott műemlékre vagy műemlék jellegű épületre nem lehet elhelyezni a fényforrást.
c) Az önkormányzat által fenntartott épületek homlokzatára szerelt világítás esetén ügyelni kell, hogy olyan típusú (fényszennyezés mentes) lámpák legyenek elhelyezve, hogy azok felfelé és oldalra nem, csak lefelé irányuló fényt adjanak.
d) A lakó és ipari célra használt területeken egyaránt a szabadon álló világítás (kandelábert) elhelyezése során ügyelni kell, hogy olyan típusú (fényszennyezés mentes) lámpát helyezzenek fel, hogy az oldal irányba, a szomszédos ingatlanra fölöslegesen ne szórjon fényt, kizárólag a megvilágítandó tereptárgyra (járdára, útra) világítson.
3. A levegő védelme
8. § (1) Vecsés város az országos levegő-minőségvédelmi besorolás szempontjából védett, I. kategóriába tartozik. A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó minden tevékenység tilos.
(2) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.
(3) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(4) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, és a tűz eloltható.
(5) Tilos védett területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani. Száraz nád és más vízi növényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély szükséges.
9. § (1) Az egyedi fűtéssel /140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezéssel/ rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
(2) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.
(3) Háztartásokban a kismennyiségben keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése engedély nélkül végezhető.
(4) Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok száraz állapotban tüzelhetők.
10. § (1) A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében a kerti zöldhulladékot (növényi eredetű száraz hulladék) elsősorban komposztálni kell.
(2) Vecsés Város közigazgatási területén az avar és kerti hulladékok rendszeres elszállításáról a Vecsési Városgondnok Nonprofit Kft. - az általa ellenérték fejében rendelkezésre bocsátott műanyag zsákokban - gondoskodik.
4. A víz védelme
11. § (1) A felszíni vizek védelme érdekében Vecsés Város közigazgatási területén a felszíni vizekbe, vagy azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot, szennyvizet juttatni tilos.
(2) A felszín alatti vizek védelme, a fokozottan érzékeny, kiemelt vízbázis megóvása érdekében tilos a nem kezelt és az egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kezelt szennyvíz:
a) elszikkasztása,
b) felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése,
c) bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre,
d) bevezetése bányatavakba, mélyművelésű bányában,
e) mélyinjektálással történő elhelyezése, vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása,
f) időszakos vízfolyásba történő bevezetése.
(3) A vizek környezete és tisztasága védelmében tilos:
a) a vizek fertőzése és káros szennyezése, a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladék, vegyszer, azok csomagolóanyagainak, mérgező anyagoknak, motorolaj származékoknak bevezetése,
b) a belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni,
c) ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni,
d) a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni,
e) az élővízfolyást eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, vagy feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére,
f) a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni, továbbá a szennyvizet kilocsolni.
12. § Állattartás és egyéb mezőgazdasági tevékenység esetén a keletkező szennyvizeket, trágyát és trágyalét zártan, fedetten úgy kell gyűjteni és elhelyezni, hogy azok a felszíni és felszín alatti vizeket ne szennyezzék.
5. Zöldterületek fenntartása és kezelése
13. § (1) Az ingatlantulajdonosok kötelesek gondoskodni ingatlanjukon és ingatlanjuk előtt lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről.
(2) A közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, továbbá az egyéb közterületen elhelyezkedő zöldterület gondozásáról és ápolásáról az Önkormányzat gondoskodik.
14. § A zöldterületek, valamint a növényzet és az állatvilág megóvása érdekében tilos:
a) a közhasználatú, valamint a természetvédelmi területeken és az egyéb zöldterületen a védett állatok, a védett madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása,
b) a közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál a járművet mosni,
c) a közterületen, külterületen a fákat indokolatlanul, a fa pusztulását elősegítő módon megcsonkítani,
d) a növények olyan módon való gyűjtése, károsítása, amely a faj vagy fajta káros megváltoztatásához, vagy kipusztulásához vezethet,
e) az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületekre, gyepfelületre ráhajtani, valamint azokon gépkocsival, vagy más járművel parkolni,
f) az élő fára plakát kiragasztása és kiszegezése.
15. § (1) Az Önkormányzat a beporzó rovarok védelme és a környezeti vegyszerterhelés csökkentése érdekében a szúnyoggyérítés során a környezetkímélő biológiai eljárást részesíti előnyben.
(2) Amennyiben a biológiai szúnyoggyérítés nem vezet kellő eredményre, eseti jelleggel földi kémiai gyérítést rendelhet el alvállalkozó bevonásával.
16. § (1) A közterületen sövény kizárólag olyan formában lehet, amennyiben az nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát.
(2) A közlekedést zavaró és veszélyeztető fák ágainak és a bokrok eltávolításáért az út kezelője köteles gondoskodni.
6. A közterületen lévő fás szárú növények védelme
17. § (1) Az Önkormányzat területén található fás szárú növényekre e fejezet rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel kell alkalmazni.
(2) Nem kell alkalmazni e fejezet rendelkezéseit:
a)4 a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben szabályozott esetekre,
b) közterületi gyümölcsfákra - kivéve dió, gesztenye, mandula, törökmogyoró – és cserjékre,
c) az eltérő szabályt megállapító külön jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
d) a nem közterületi ingatlanon álló gyümölcsfákra és cserjékre.
18. § A fás szárú növények védelme során különös figyelemmel kell lenni az alábbi alapelvekre:
a) a városi ökoszisztéma védelme, károsodásának megelőzése és a növényzet megőrzése a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében,
b) a fás szárú növények rongálásának, értéke csökkenésének és pusztításának megakadályozása,
c) a megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás,
d) az inváziós fajú fás szárú növények terjedésének visszaszorítása,
e) kiemelkedő értéket képviselő, közterületen álló fák védelme.
19. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény (a továbbiakban: fa) kivágása esetén a pótlási kötelezettségnek legalább öt centiméter törzsátmérőjű előnevelt fa szakszerű elültetésével
a) 30 cm törzsátmérőt nem meghaladó fa, inváziós fafaj, bokorfa, valamint élet- és balesetveszélyes, vagy kiszáradt fa kivágása esetén darabszám szerint egy-egy arányban,
b) a Vecsés város belterületén álló védett fa esetében az össz-törzsátmérőt legalább 50%-kal meghaladó mértékben,
c) az a)–b) pontban nem szabályozott esetben egy-három arányban
kell eleget tenni.
(2) A törzsátmérőt a terepszinttől számított egy méter magasságban kell mérni és megállapítani.
(3) Az ültetendő fák számának megállapításakor a kerekítés szabályai szerint kell eljárni.
(4) A fapótlást minimum kétoldali karózással kell végezni, kötözéssel, 1x1x1 méteres ültetőgödörrel.
(5) A pótlási kötelezettség az ültetésen túl kiterjed a fa fenntartására is. A fapótlás eredménytelen, ha a fa az ültetéstől számított következő két vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.
(6) Az ismételten ültetett fák telepítése és fenntartása során az (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
20. § (1) Ha a kivágott fa pótlása sem a kivágás helyén, sem más ingatlanon történő telepítéssel nem végezhető el, vagy ha a fakivágásra irányuló eljárásban külön kérelmezi a fapótlásra kötelezett személy akkor a fa pótlás pénzbeli megváltásának van helye.
(2) A pénzbeli megváltás összege öt centiméter törzsátmérőnként, vagy az e fejezetben megállapított számú pótlandó facsemeték után 30.000 (harmincezer) forint kompenzációs díj. A pénzbeli megváltás maximális összege 90.000 (kilencvenezer forint.
(3) A pénzbeli megváltás pontos összegét a Vecsési Polgármesteri Hivatal állapítja meg.
(4) A pénzbeli megváltás összegét Vecsés Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapja javára kell megfizetni.
21. § A Vecsés Város területén található védett fákat, és fasorokat az 1. melléklet tartalmazza.
7. Környezeti zaj- és rezgésvédelem
22. § A környezeti zaj- és rezgésvédelem keretében, minden zaj kibocsájtással járó tevékenység végzése során figyelemmel kell lenni a környezet védelmére, ennek keretében kifejezetten tartózkodni kell a védett területeken lévő állatvilág zavarásától a védelmük és diverzitásuk megőrzése érdekében.
23. §5 Vecsés Város közigazgatási területén az indokolatlanul okozott és a lakosságot zavaró zajhatásokra a közösségi együttélés alapvető szabályairól és elmulasztásuk jogkövetkezményeiről szóló Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (X. 2.) önkormányzati rendelet rendelkezései az irányadóak.
8. Önkormányzati Környezetvédelmi Alap
24. § (1) Az Önkormányzat a település környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (a továbbiakban: ÖKA) működtet.
(2) Az Alap célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi és természetvédelmi feladatainak ellátását, különösen:
a) szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,
b) környezeti károk mérséklése,
c) környezeti ártalmak megelőzése,
d) környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,
e) zöldfelület gazdálkodás,
f) természeti értékek megóvása,
g) környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás, nevelés,
h) szükséges természetvédelmi intézkedések végrehajtása,
i) természeti értékek, területek, valamint azok természeti rendszereinek védelme, őrzése, fejlesztése.
25. § (1) Az ÖKA bevételei:
a) az Önkormányzat által véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat területén véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok, valamint a települési önkormányzattal szemben kiszabott bírságok kivételével,
c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
e) egyéb bevételek.
(2) Az ÖKA bevételeinek felhasználását a mindenkori éves költségvetési rendelet szabályozza, végrehajtását és az elszámolást a mindenkori zárszámadási rendelet tartalmazza.
26. § Az Alapot kizárólag környezetvédelmi és természetvédelmi problémák megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását célzó tevékenységek támogatására kell fordítani, különösen:
a) a zaj- és rezgésvédelemre,
b) a levegőtisztaság védelmére,
c) a környezeti terhek káros hatásainak csökkentésére,
d) a környezetvédelmi mérésekre,
e) a védett természeti értékek megőrzésére, eredeti állapotának helyreállítására,
f) zöldterületek védelmére, növelésére és fejlesztésére,
g) a környezet védelmét szolgáló tanulmányok, tervek készítésére,
h) környezetvédelmi oktatási és nevelési céljait szolgáló szabadidős tevékenységek, társadalmi munkák támogatására,
i) az egészségre káros, közterületen meglévő gyomok irtására,
j) a csapadékvizek elvezetésének hiányosságaiból fakadóan létrejött vízállások környezeti-egészségügyi problémáinak megszüntetésére, a felszíni vízelvezetés ilyen célú rendezésének támogatására, a felszíni vízelvezető árkok és az átereszek építésére, felújítására, karbantartására,
k) környezetvédelmi célú rendezvények, szakmai programok szervezésére,
l) egyéb környezetvédelmi és természetvédelmi károsodást megelőző intézkedés alkalmazására.
9. Környezetvédelmi bírság
27. § (1) Aki a környezet helyi védelmére vonatkozó - ide értve a szilárd és folyékony hulladékkal való gazdálkodásról szóló - jogszabályi rendelkezéseket, valamint az ezeken alapuló hatósági határozatokat tevékenységével vagy mulasztásával megsérti és ezzel a környezetet károsítja, környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) A bírságot a környezetvédelmi hatóság, külön jogszabályban meghatározott esetekben a jegyző szabja ki.
(3) A bírság mértékét a közigazgatási szankciókról szóló jogszabályban meghatározott feltételek szerint kell megállapítani, a bírság felső határa természetes személyek esetén 200.000 (kétszázezer) forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000 (kétmillió) forint lehet
(4) A bírság nem mentesít a büntetőjogi, szabálysértési továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy a korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
28. § A környezetvédelmi hatósági eljárásra és végrehajtására – az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) előírásait kell alkalmazni.
10. Záró Rendelkezések
29. § Ez a rendelet 2024. március 1-jén lép hatályba.
30. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi környezet védelméről szóló Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2002. (VIII. 8.) rendelete.
1. melléklet a 3/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Erkel Ferenc utca (1821) helyrajzi számú ingatlanon álló vadgesztenyék,
2. Epres (447) helyrajzi számú ingatlan területén álló eperfák,
3. Epres (447) helyrajzi számú ingatlan területén álló platánfák,
4.6 A vecsési temető 364/1 helyrajzi számú ingatlanon álló platánok, hársfák, vadgesztenyék és gyertyánok,
5. Árpád utca (2490) helyrajzi számú ingatlanon álló 00047-00056 fakataszteri számú vadgesztenyék,
6. Erzsébet tér (4748) helyrajzi számú ingatlanon álló platánok, hársfák és gömbkőrisek,
7. A 2788/9 helyrajzi számú parkoló területén álló 00072 fakataszteri számú platánfa,
8. Vecsési Halmi Telepi Általános Iskola 3432/2 helyrajzi számú ingatlanon álló platánfák,
9. Malom utca Mihály utca csomópontjánál, az (571) helyrajzi számú ingatlanon álló platánfa,
10. Szent István tér 2314 helyrajzi számú ingatlanon álló 00084 fakataszteri számú platánfa
11. Gyáli (1.) csatorna és Schweidel József utca közötti zöldsávban álló oszlopos tölgyek, Gyáli (1.) csatorna és Kiss Ernő utca közötti zöldsávban álló oszlopos tölgyek, (6074/12) helyrajzi számú ingatlanon álló oszlopos tölgyek.
12. A 0290/9 helyrajzi számú utat délnyugati irányból szegélyező nyárfasor 12 egyede.
13.7 Külső Gyáli út 34. szám előtti (4230) helyrajzi számon lévő 00555 fakataszteri számú kocsányos tölgy.
14.8 Budai Nagy Antal utca 84. számú ingatlantól a Sportcentrum irányában a szemben lévő oldalon húzódó vízelvezető árok mentén a 4282 és 6090 helyrajzi számon álló juhar fasor.
A 3. § 5. pontja a Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § 6. pontja a Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § 7. pontja a Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdés a) pontja a Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § a Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 4. pontja a Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 13. pontját a Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 14. pontját a Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
