Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása

2024.05.01.
a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról
Végső előterjesztői indokolás
. napirendi pont anyaga
ELŐTERJESZTÉS
Babosdöbréte Község Önkormányzatának Képviselőtestületének
2024. -i ülésére
Tárgy: Települési támoatásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Előterjesztő: Szinayné Csarmasz Bernadett
polgármester
Készítette: Varga Dóra
Jegyző
Képviselőtestületre meghívást kap: -
ELŐTERJESZTÉS
Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének
-én tartandó ülésére
Települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról
Tisztelt Képviselő-testület!
A pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokrólszóló önkormányzati rendelet kötelező.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben nyújtható támogatások között 2015. március 1. napjától csupán a kötelezően biztosítandó ellátásokat tartalmazza, ezt követően – az állam által nyújtott támogatásokon túl - az önkormányzatok feladata lett a rászorulók ellátása települési támogatás formájában.
Az Szoctv. 25. § (3) bekezdés b.) pontja értelmében a képviselő-testület – az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint – települési támogatást állapít meg.
Az Szoctv. 26. §-a értelmében a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére – a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint – más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
Annak eldöntése, hogy az önkormányzat e támogatás keretében mely feltételek teljesülése esetén, milyen célokra, milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése során a szociális biztonság érdekében a 24-25. §-ban arról rendelkezik, hogy „Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen
b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során.”
„Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg.”
A képviselőtestület e rendeletében érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód elveit. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése a „faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet” alapján történő hátrányos megkülönböztetést tilalmazza. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény - a taxáció nyíltságát megtartva - az Alkotmányban szereplő „egyéb helyzet” kibontására törekszik, ennek során pedig támaszkodik az Alkotmánybíróság gyakorlatára, valamint a Munka törvénykönynvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt) hatályos 5. §-ára. Ezen túl nevesíti a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelv 1. Cikkében szereplő fogyatékosságot, életkort, illetve szexuális irányultságot mint tulajdonságot, illetve a bőrszínt, az egészségi állapotot, a családi állapotot, az anyaságot (terhességet), az apaságot és a nemi identitást. Ezeket az elveket a szociális rendeletünkben érvényesíteni kívánjuk azzal, hogy a támogatások odaítélésénél e csoportok előnyben részesíthetők.
A települési támogatás forrása Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény alapján a „települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása” előirányzatán belül biztosított lesz.
Az előirányzat felhasználásának felülvizsgálata során több év óta az a tapasztalat, hogy marad a támogatásból az év utolsó hónapjában, ezért lehetőség van egyszeri, rendkívüli települési támogatás nyújtására. Ammenyiben ezt nem használjuk fel a célnak megfelelően, úgy a következő évben azt vissza kell fizetni az állami költségvetésbe.
Az Szoctv. 24. § (3) bekezdése szerint a szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől.
A pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelet előzetes hatásvizsgálata:
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható követelményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményről a testületet tájékoztatni kell.
A törvény 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
Fentiek alapján a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotásának a várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:
1. A rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:
1.1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:
1.1.1. A rendelet társadalmi hatása: a rendeletnak igen kedvező hatása várható a lakosság körében, hiszen sok idős embernek jelent anyagi segítséget a támogatás.
1.1.2. A rendeletnek gazdasági hatásával nem számolhatunk.
1.1.3. A rendelet költségvetési kihatása:
A költségvetésben a szociális ellátásokra az előirányzat adott. A települési támogatások közötti átcsoportosítással – az év közbeni felhasználás figyelembevételével - az előirányzat maximális kihasználtsága érhető el az egyszeri karácsonyi támogatás kifizetésével.
2. A rendeletnek környezeti és egészségügyi következményei:
Nem realizálható.
3. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása:
A rendelet következtében több féle ellátási forma vehető igénybe, ezáltal nő az ügyek száma, a kérelmek elbírálása, a jogosultak kiértesítése, a támogatások kifizetése többletfeladatot jelent az önkormányzati hatósági ügyintézés folyamatában.
4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A szociális ellátások tekintetében van törvényen alapuló kötelezettség, azonban az önkormányzat rendelkezik ilyen tárgyú rendelettel, tehát jelen rendelet elmaradása nem vonná maga után a törvényességi észrevétel lehetőségét. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy szükséges az ellátási formák megreformálása, ezért a régi rendelet hatályon kívül helyezésével és az új rendelet megalkotásával mégiscsak törvényi kötelezettségnek tesz eleget a képviselőtestület.
5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A meglévő állományi létszámban a személyi, szervezeti, tárgyi feltételek adottak. A pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.
Az önkormányzati rendeletekhez indokolási kötelezettség is társul. Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségessé teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is.
Kérem a Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen.
Babosdöbréte,
Varga Dóra
jegyző
1.
1.
1.
1. Általános indokolás
A rendelet megalkotása, illetve használata során alkalmazott jogszabályok:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, (Szoctv.)
Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk),
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2008. évi IV. törvény,
A Szoctv. a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben nyújtható támogatások között 2015. március 1. napjától csupán a kötelezően biztosítandó ellátásokat tartalmazza, ezt követően – az állam által nyújtott támogatásokon túl - az önkormányzatok feladata lett a rászorulók ellátása települési támogatás formájában.
Az Szoctv. 25. § (3) bekezdés b.) pontja értelmében a képviselő-testület – az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint – települési támogatást állapít meg.
A szociális rendeletünk tartalmazza az önkormányzat által nyújtható települési támogatásokat.
Az Szoctv. 26. §-a értelmében a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére – a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint – más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
Annak eldöntése, hogy az önkormányzat e támogatás keretében mely feltételek teljesülése esetén, milyen célokra, milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.
A települési támogatás forrása Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény alapján a „települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása” előirányzatán belül biztosított volt.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás