Kifejezéskereső
Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról
Babosdöbréte Község Önkormányzati Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja, hogy Babosdöbréte község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított települési támogatás formáit, a megállapítás, kifizetés, folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.
(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.
(3) E rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatóak, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és végrehajtási rendeleteik, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik
a) az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen a településen tartózkodó
aa) magyar állampolgárokra,
ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,
ac) hontalanokra,
ad) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;
b) az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre,
c) az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szoc.tv. 4. §-ban, a Gyvt. 5. §-ában, valamint a (2) bekezdésben meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző;
c) váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amelynek biztosítása veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását;
d) vagyon: forgalmi értékre tekintet nélkül a jármű; továbbá az a hasznosítható ingatlan és vagyoni értékű jog, amely
e) mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm.rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti gépjármű;
f) nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, valamint a közös tulajdonú lakóingatlan az első alkalommal igényelt szociális támogatás iránti kérelem benyújtásától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik.
g) környezettanulmány: helyszíni szemléről (ellenőrzésről) készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi lakás – egyéb körülményeit – továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat.
h) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 1. pontjában meghatározott helyiségcsoport.
Hatásköri szabályok
4. § (1) Az elsőfokú feladat- és hatásköröket e rendeletben meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt
a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, felülvizsgálatáról és megszüntetéséről,
b) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítéséről, illetve a megtérítés méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.
(3) Az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselőtestülete jár el.
Az ellátások igénylésének részletes szabályi, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma
5. § (1) E rendeletben szabályozott települési támogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indulhat. Az elektronikus úton történő ügyintézést az önkormányzat kizárja.
(2)1 A kérelmet írásban a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet illetékmentesen előterjeszteni a rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.
(3) Ha a kérelmezőnek lakóhelye és tartózkodási helye is van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.
(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.
(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Közös Önkormányzati Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél, írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.
6. § (1) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:
a) saját és együtt élő családtagjai, továbbá lakhatási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők
aa) természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
ab) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,
ac) állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészeti státuszáról,
ad) az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról,
ae) társadalombiztosítási azonosító jeléről,
af) jövedelemi viszonyairól,
ag) rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,
b) lakhatási támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.
(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a településen lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön, vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően (pl. iskolalátogatási bizonyítvány, munkáltatói igazolás) bizonyítja.
(3) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatást pedig vissza kell követelni.
7. § (1) A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szoc.tv. 10. § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát.
(2) A tartásdíj összegének igazolására, amennyiben annak megfizetésére nem postai vagy banki utalással kerül sor, mellékelni kell a tartásdíj megállapításáról szóló bírósági ítéletet, vagy gyámhivatali jegyzőkönyvet, ennek hiányában a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és annak módjáról.
(3) Nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás összegének igazolására a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását is csatolni kell.
(4) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.
(5) A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot.
(6) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
(7) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségeknek minősül a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(8) E rendeletben meghatározott jövedelemi korlát felső értékhatárától – a temetési segély kivételével – különösen indokolt esetben 10 %-kal el lehet térni.
(9) A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.
(10) A jövedelemtől függő települési támogatási ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a családtagjai, illetve a háztartásában élő közeli hozzátartozók jövedelmi, vagyoni viszonyairól, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát.
A szociális ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai
8. § (1)2 A havi rendszerességgel adott támogatás esetében a jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.
(2) Ha a kérelmet nem a rendelethez rendszeresített nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.
(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
9. § (1)3 A véglegesen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról
a) rendkívüli települési támogatás esetén havonta utólag, minden hónap 5. napjáig,
b)4 egyéb esetben a véglegessé válást követő 5 munkanapon belül a jegyző gondoskodik postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.
(2)5
10. § (1) A havi rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik
a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,
b) energiatámogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.
(3)6 A havi rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.
(4) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.
Felülvizsgálati szabályok
11. § (1) E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a támogatásra jogosultság felülvizsgálatát valamennyi támogatás esetén a tudomásra jutástól számított 21 napon belül, ha az együtt élők számában, vagy jövedelmében olyan mértékű változás következik be, ami a jogosultság megszüntetését eredményezi.
(2) A hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről.
(3) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumokat nem bocsátja rendelkezésre.
Egyéb eljárási rendelkezések
12. § (1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt – a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni
a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
b) ha az igénylőről vagy családjáról egy évnél nem régebbi környezettanulmány a hivatalnál rendelkezésére áll,
c) köztemetés ügyében indult eljárásokban,
d) temetési segély ügyében indult eljárásokban.
(3) A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
13. § (1) A hatáskör gyakorlója: A valótlan adatközlés, vagy az igazolás alapján, valamint a 9. § (3) bekezdése szerint értesítési kötelezettség elmulasztása miatt az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt megtérítésre kötelezi.
(2) A megtérítés összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, és részletfizetést engedélyezhet különösen akkor, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének (a továbbiakban: szociális vetítési alap) 150 %-át, egyéb esetben a 100 %-át nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkeznek.
Adatkezelés
14. § E rendeletben szabályozott ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.
Az ellátások rendszere
15. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:
a) Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás:
aa) eseti vagy folyamatos segély
ab) gyermekszületési támogatás
ac) lakás célú támogatás
b) Pénzbeli vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:
ba) eseti segély,
bb) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása,
bc) temetési segély,
bd) tanévkezdési támogatás
be) étkezési térítési díj támogatás
bf)7
c) Természetben nyújtható települési támogatás
d) Személyes gondoskodásért fizetendő térítési díj támogatás
(2) Az Szt-ben meghatározott szabályok szerint az önkormányzat költségvetése terhére természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.
(3) Az Szt-ben, valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra való jogosultság állapítható meg.
Egyes települési ellátások
Rendkívüli települési támogatás
16. § (1) A rendkívüli települési támogatás adható
a) eseti vagy folyamatos segély,
b) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása,
c) gyógyszerkiadások támogatása,
d) temetési segély,
e) tanévkezdési támogatás,
f) lakás célú támogatás,
g) gyermekszületési támogatás formájában.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező, aki létfenntartásához, alkalomhoz kötődő többletkiadásaihoz, önálló életvitele megőrzése érdekében támogatást kér.
(3) A 16. § (1) bekezdésben felsorolt települési támogatás megállapítható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át, egyedül élő esetén 550 %-át és vagyonnal nem rendelkeznek.
(4) A polgármester a (1) bekezdésben foglalt rendkívüli települési támogatást méltányosságból az egy főre jutó jövedelem vizsgálata nélkül is megállapíthatja különös méltánylást érdemlő esetben.
(5) A (4) bekezdés értelmében különös méltánylást érdemlő esetek: elemi kár.
Eseti segély
17. § (1) Eseti segély abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező krízishelyzetbe került.
(2) Az eseti segély formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás családonként egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg. Az alkalmanként adható összeg – a (3) bekezdés kivételével - nem lehet kevesebb tízezer forintnál, éves összege nem lehet több a szociális vetítési alap ötszörösénél.
(3) Elemi kár esetén az eseti segély mértéke legfeljebb 200.000,- Ft lehet.
(4) Az eseti segély alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.
(5) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, az kiadható részben vagy egészben természetbeni támogatásként.
(6) Természetbeni ellátás formái különösen:
a) élelmiszer-csomag
b) tüzelőanyag biztosítása
c) gyermekintézmények térítési díjának átvállalása
d) tankönyvek megvásárlása
e) utalványok beszerzése (élelmiszer, tüzelőanyag, tanszervásárlás)
f) közüzemi díjak rendezése.
(7) Az eseti segélynél utólagos elszámolási kötelezettség is előírható.
(8) Az eseti segély megállapítása iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon szükséges benyújtani.
Rendszeres települési támogatás
18. § (1) Folyamatos segély formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás állapítható meg elsősorban annak a rászorulónak, aki
a) nyugdíjra jogosult, de annak folyósításáig ellátatlan, így létfenntartása veszélyeztetve van,
b) pályakezdő munkanélküli, aki munkanélküli ellátásra nem jogosult és önhibáján kívül nem tud elhelyezkedni,
c) rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, más szociális ellátásra nem jogosult.
(2) A folyamatos segélyként nyújtott támogatás legfeljebb 12 hónapra, de ezen belül rövidebb időtartamra is megállapítható.
(3) A folyamatos segély havi összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 80 %-át.
(4) A folyamatos segélyben részesíthető az a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező is, akinek megélhetése önhibáján kívüli okból tartósan veszélyben van. A kérelmek elbírálásánál a 15. § (4) bekezdésében foglalt jövedelmi határ az irányadó.
Temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás
19. § (1)8 Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként települési támogatás annak nyújtható, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, vagy aki a köztemetés költségeit megtérítette, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
a)9 egyedül álló esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap tizenkétszeresét,
b)10 minden más esetben a szociális vetítési alap összegének tízszeresét.
(2) Indokolt esetben a temetés költségeinek kifizetéséhez megállapított települési támogatás előre is adható. Ez esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a jogosult köteles a temetést igazoló számlát bemutatni.
(3) A temetési költségek viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a:
a)11 a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet a megállapított támogatás összegének, illetve az arról szóló határozat számának rávezetését, valamint fénymásolást követően az igénylőnek vissza kell adni.
b) elhalt halotti anyakönyvi kivonatát, melyet fénymásolást követően kérelmező részére haladéktalanul vissza kell adni vagy elhalt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.
c)12 köztemetés költségeinek megtérítése esetén, a megtérítendő köztemetés költségeinek befizetését igazoló bizonylatot, amelyet fénymásolást követően az igénylőnek vissza kell adni.
(4)13 A temetés költségeihez megállapított települési támogatás összege a becsatolt temetési számla, köztemetés költségeinek megtérítése esetén a megtérített összeg 30 %-a, de legfeljebb 100.000 Ft.
(5)14 Nem állapítható meg temetési segély,
a) ha a kérelmet a temetési számla kiállításától számított 6 hónap után nyújtják be,
b) ha a kérelmet a köztemetés költségeinek megtérítését követő 6 hónap után nyújtják be.
Iskolakezdési támogatás15
20. § (1)16 Amennyiben a tárgyévben a Képviselő-testület iskolakezdési támogatás odaítéléséről dönt, annak mértékét tanulónként minimum 5.000 Ft maximum 50.000 Ft összegben határozhatja meg. Évente egyszeri alkalommal tanévkezdési támogatásban részesülhet az a községben állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó 18 év alatti gyermek szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő), akinek a gyermeke, alap-, középfokú köznevelési intézmény nappali tagozatán tanul, illetve az a nagykorú személy, aki középfokú köznevelési intézmény nappali tagozatán tanul és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap tizenkétszeresét.
(2)17 A támogatás a rendelet 7. melléklet szerinti formanyomtatványon igényelhető, melyhez a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, alamint a háztartásban élők jövedelemigazolásait is csatolni kell. A középfokú tanulmányaikat folytatók, valamint a nem tanköteles korú gyermekek esetében az iskolalátogatási igazolás benyújtása is szükséges. A kérelem benyújtásának határideje minden év szeptember 15. napja.
(3)18
(4)19 Amennyiben tárgyévben az iskolakezdési támogatás odaítéléséről dönt a Képviselő-testület, az egyedi döntések meghozatalára átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.
Gyermekszületési támogatás
21. § (1) A gyermekszületési támogatás célja a gyermeket vállaló szülők gyermek születésével járó anyagi terheinek csökkentése az újszülött gyermekek jogán, egyben a lakosság megtartó erejének növelése, a kedvezőbb demográfiai mutatók elérése.
(2) A támogatásra az az újszülött gyermekkel azonos bejelentett lakóhellyel rendelkező szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő vagy gyám (a továbbiakban együtt: szülő) jogosult, aki
a) Babosdöbréte közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen Babosdöbrétén tartózkodik,
b) aki a gyermeket saját háztartásában, Babosdöbrétén neveli,
c) és a gyermek megszületésekor annak lakóhelyeként a lakcímnyilvántartásba a sajátjával azonos babosdöbrétei lakóhelyet jegyeztetett be.
(3) A gyermekszületési támogatás megállapítható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének tízszeresét.
(4) A támogatás a gyermek születése alkalmából, annak legkésőbb 1. születésnapjáig nyújtható, arra egy újszülött gyermek után csak az egyik szülő jogosult, a születési anyakönyvi kivonat másolat benyújtásával.
(5) A támogatás gyermekenként 50.000 Ft egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, melyet egy összegben készpénzben vagy ajándék- illetve vásárlási utalvány formájában nyújt az önkormányzat a jogosult szülő részére.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt összeeg ikerszülés esetén 75.000,- Ft.
(7) A gyermekszületési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon szükséges benyújtani.
Lakáscélú támogatás
22. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló családok számára a lakásépítéshez vagy lakásvásárláshoz szükséges saját erő kiegészítéséhez szolgáló egyszeri, vissza nem térítendő támogatást állapít meg.
(2) Támogatásban részesíthető:
1. az a kérelmező, aki nem töltötte be a 45. életévét és
2. az a kérelmező, aki babosdöbrétei állandó lakos, illetve a vásárlástól, használatbavételi engedélytől számított 3 hónapon belül állandó lakcímet létesít
3. a kérelmező ilyen támogatást eddig Babosdöbréte Község Önkormányzatától nem kapott.
4. az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeresét.
(3) Nem jogosult támogatásra az igénylő, ha
1. ha a támogatásra irányuló kérelemben olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt eredményezne,
2. ha az önkormányzat felé lejárt tartozással rendelkezik.
(4) A támogatás összege legfeljebb egyszeri 150.000,- Ft.
(5) A támogatás folyósítása lakásépítés esetén, a jogerős használatbavételi engedély kiadása után történhet.
(6) A támogatás iránti kérelmet a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalban, e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon, az előírt mellékletekkel együtt lehet benyújtani:
1. vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő egy éven belül,
2. építés esetén a jogerős használatba vételi engedély keltétől számított egy éven belül.
(7) A kérelemhez mellékelni kell az ingatlan tulajdoni lap másolatát, továbbá:
1. vásárlás esetén az adás-vételi szerződés egy példányát,
2. építés esetén a jogerős építési engedélyt.
3. és jövedelemigazolásokat.
(8) A támogatás azonnal egy összegben visszafizetendő – a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamattal együtt, amely a felszólítás kézhezvételétől esedékes - amennyiben a támogatott:
1. a támogatást jogosulatlanul vette igénybe,
2. a támogatással létesített, vagy megvásárolt lakást a jogerős építési engedély keltétől, vagy az adásvételi szerződés megkötésétől számított öt éven belül elidegeníti és a vételárat nem Kávás község területén fordítja lakásszerzésre vagy lakásépítésre,
3. a támogatással létesített, vagy megvásárolt lakást a jogerős építési engedély keltétől, vagy az adásvételi szerződés megkötésétől számított öt éven belül nem házastársa, vagy gyermeke részére ajándékozza el.
(9) A képviselő-testület a támogatás egy részének vagy egészének visszafizetése alól különös méltánylást érdemlő esetben az adóst mentesítheti. Nincs helye méltányosságnak a támogatás rosszhiszemű, jogtalan igénybevétele miatti visszatérítés esetén.
23. §20
Térítési díj támogatás
24. § (1) Az étkeztetés és a házi segítség-nyújtás ellátási formánál a térítési díj összegét a képviselőtestület 6. mellékletben foglalt értékhatárok figyelembevételével az ellátást igénybe vevő előző havi jövedelme alapján csökkentheti.
(2) Ellátó intézmény – különösen szociális társulás, konyha - változása következtében megemelkedő díjak kompenzálásáról dönthet a képviselőtestület jövedelem-vizsgálat nélkül. Annak érdekében, hogy az ellátottak ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint az ellátórendszer változása előtt, további egy évre meghosszabbítható az előzőleg megállapított kedvezőbb díj. A különbözetet az önkormányzat az ellátó intézmény részére számlázást követően megtéríti. A kedvezményes díj további egy évre meghosszabbítható.
Természetben nyújtott szociális ellátások
Köztemetés
25. § (1) Az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint közköltségen eltemettetett elhunyt személy eltemettetésére köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítésének kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítése érdekében írásbeli kérelmet nyújthat be a rendelet 3 mellékletében meghatározott nyomtatványon.
(2) A kérelemhez csatolni szükséges a rendelet 16. §. (5) bekezdésében meghatározottakat, valamint a rendelet 2. mellékletében szereplő vagyonnyilatkozatot.
(3) A köztemetés költségének részbeni elengedése azon kérelmező részére lehetséges akinek az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) egyedül élő esetén a szociális vetítési alap összegének 150 %-át,
b) egyéb esetben a szociális vetítési alap összegének 130 %-át.
és az Szt 4. §. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.
(4) A köztemetés költségének teljes összegben történő elengedése azon kérelmező részére lehetséges akinek az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) egyedül élő esetén a szociális vetítési alap összegének 100 %-át,
b) egyéb esetben a szociális vetítési alap összegének 80 %-át,
és az Szt 4. §. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.
(5) Közköltségen történő eltemettetés esetén csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.
Aktív korúak szociális étkezése21
25/A. § (1) Az önkormányzat napi egyszeri meleg étkezést biztosít annak a szociálisan rászoruló 65 év alatti aktív korú, egyedül élő, vagyonnal nem rendelkező személynek, akit az önkormányzat közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztat és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400%-át.
(2) A támogatás a rendelet 3. melléklet szerinti formanyomtatványon igényelhető, melyhez a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot és a jövedelemigazolást is, valamint a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot is csatolni kell.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
26. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás keretében az önkormányzat a rászorultaknak biztosítja:
a) az étkeztetést
b) a házi segítségnyújtást
c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást
d) a családsegítést
e) bölcsődei ellátást.
Étkeztetés
27. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk,
d) pszichiátriai betegségük,
e) szenvedélybetegségük, vagy
f) hajléktalanságuk miatt.
(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte.
(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.
(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szoc.tv. 65/C. § (6) bekezdésben foglaltak szerint igazolja.
(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.
(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(7) Az étkeztetést – amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent - a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény biztosítja
a) az étel kiszolgálásával,
b) elviteli lehetőséggel,
c) házhoz szállítással.
Házi segítségnyújtás
28. § (1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az Szoc.tv. 63. §-ában meghatározottak szerint biztosítja.
(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény keretében működő házi gondozó szolgálata útján biztosítja.
(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
29. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) A Támasz Alapszolgáltatási Intézmény a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a szociálisan rászorultak számára biztosítja.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából a szociálisan rászorultak körét az Szoc.tv. 65. § (4)–(5) bekezdése határozza meg. A szociális rászorultság fennállását a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 22. §-ában foglaltak szerint kell igazolni.
(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézményen keresztül biztosítja.
(5) Az ellátás iránti kérelmet a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetőjéhez kell benyújtani, aki a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 22. § szerint a szociális rászorultságot megállapítja, és gondoskodik a jelzőkészülékek kihelyezéséről és működtetéséről.
Családsegítés
30. § (1) Az önkormányzat családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) A családsegítést az önkormányzat a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja.
(3) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat az Szoc.tv. 64. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott feladatokon túl krízishelyzetbe került családoknak, személyeknek természetbeni segítséget nyújthat,
a) biztosítja a 1993. évi III tv. 37§/A által mint együttműködésre kijelölt szerv, a rendszeres szociális segélyben részesülők számára az önkormányzattal együttműködve biztosítja a beilleszkedési programok megszervezését,
b) biztosítja az állami foglalkoztatási szerv által – az aktív korúak ellátására jogosult részére – előírt együttműködési kötelezettség keretében az egyéni képességeket fejlesztő vagy az egyéni életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési program megszervezését.
(4) A Családsegítő Szolgálat évente egyszer beszámolási kötelezettséggel tartozik az Önkormányzat felé. A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.
(5) A családsegítés igénybevétele térítésmentes.
Záró rendelkezések
31. §22 E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Babosdöbréte Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól.
32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az 5. § (2) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés b) pontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdését a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 10. § (3) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (III. 31.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. § f) pontja szerint módosított szöveg. A 19. § (1) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés a) pontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés b) pontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (3) bekezdés a) pontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdés c) pontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 19. § (4) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (5) bekezdését a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be. A 19. § (5) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az „Iskolakezdési támogatás” alcím címe a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdését a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (4) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. §-t a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (III. 31.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az „Aktív korúak szociális étkezése” alcímet (25/A. §-t) a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 31. § a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. melléklet a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 6. melléklet a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2026. (III. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
