Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

1. § (1) A rendelet célja, hogy Babosdöbréte község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok és az ingatlan előtti vízelvezető árok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának /haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek/ kell gondoskodni.

2. § (1) Közigazgatási terület: a község önkormányzatának működési területe, mely belterületből /beépített és beépítésre szánt terület/ és külterületből /belterületen kívüli területből/ áll,

(2) Települési szilárd hulladék: háztartási hulladék /szemét/ és az egyéb szilárd hulladék,

(3) Háztartási hulladék: /szemét/: a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: salak/ beleértve a központi fűtésből keletkező salakot is/, a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék /ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget/, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, amely 15 liter,

(4) Nem háztartási szemét:az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag,

(5) Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló ms helyiségben felhalmozódott szilárd hulladék /nagyobb mértékű berendezési tárgy – bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb. – valamint az azokhoz tartozó területeken, illetve közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét, az ipari tevékenység során keletkező, a (3) bekezdést meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék,

(6) Veszélyes hulladék: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. /továbbiakban Hgt./ 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék,

(7) Lomtalanítás körébe tartozó hulladék: a háztartásokban alkalmilag keletkező nagyobb méretű darabos hulladék, amely szabványos gyűjtőedényben nem gyűjthető, és rendszeres gyűjtőjárattal nem szállítható /pl.: nagyobb méretű háztartási eszköz, berendezési tárgy, bútor…stb./,

(8) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, valamint pormentesítése,

(9) Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése,

(10) Környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota /minősége/ csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti,

(11) Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszűntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, valamint haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni, továbbá kötelessége, hogy ingatlanát megművelje, rendben tartsa, gyomtól, gaztól megtisztítsa úgy, hogy az ingatlan állapota a gondozott utcaképet ne rontsa.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszűntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszűntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tulajdonos, illetve a tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot /homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt/ kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból nem származzon baleset.

(9) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kel elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat nem akadályozza.

4. § (1) Közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve a tulajdonosának a kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot / szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot/ a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékét /az építkezés előtti területen/ az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt területi tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot /szemetet, rongyot, egyéb hulladékot/ csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel-vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(3) A község közterületen tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(4) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Az idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

8. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

9. § (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni.

(2) Belterületen ipari eredetű hulladékot égetni tilos.

(3) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más módon történő ártalmatlanítására nincs lehetőség, égetésre csak október 1-je és április 30-a közötti időszakban kerülhet sor. Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8.00 óra és 16 óra között lehet. Szeles időben égetni tilos.

(4) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait stb.) nem tartalmazhat.

(5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

10. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Amennyiben ez nem lehetséges, ezek szabvány gyűjtőedényben aprítva is elhelyezhetők, ha térfogat nem haladja meg a háztartási hulladék mennyiségét.

(3) A kerti hulladék az elszállítás időtartamán kívül közterületre átmeneti jelleggel sem helyezhető ki.

(4) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Az égetést 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.

(5) Avart és kerti hulladékot csak száraz időben az együttélés szabályait betartva, a széljárást figyelembe véve minden hét kedd és csütörtök napján 8 órától 18 óráig, valamint minden hónap második szombatján 8 órától 18 óráig szabad. Vasárnap és ünnepnapokon, valamint a fennmaradó szombati napokon égetni tilos.

(6) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(7) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(8) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(9) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(10) A kerti hulladék elszállítására s szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(11) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

11. § (1) Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése a földhasználó, illetve a termelő kötelessége. A parlagfű irtásáról virágzás előtt legkésőbb az adott év június 30- ig, majd folyamatosan, az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(2) A parlagfű irtását a lehetséges eszközök /mechanikus, vegyszeres/, illetve engedélyezett készítmények felhasználásával kell elvégezni.

(3) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a vármegyei Növény- és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

(4) Az (1) bekezdésben leírtak megtartását – helyszíni szemle alapján belterületen – a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője ellenőrzi.

(5) Amennyiben a helyszíni szemle során kiderül, hogy a belterületi ingatlan gyom mentesítését az arra kötelezett nem végezte el, a jegyző írásban kötelezi a földhasználót, illetve a termelőt a terület 8 munkanapon belüli gyommentesítésére.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben leírtak nem vezetnek eredményre, a jegyző közérdekű védekezést rendel el. A közérdekű védekezés végrehajtásának költségeit a földhasználó és a termelő a közérdekű védekezést elrendelő hatóság részére köteles megtéríteni, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó és a termelő nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra.

(7) Azzal szemben, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, vagy a helyszíni szemlét, illetve a közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza, a jegyző külön jogszabályban foglaltak szerint növényvédelmi bírságot szabhat ki.

12. § (1) A község közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, játszóterek, utcai fák, zöldsávok, virágágyások, virágtartók.

(2) A község közigazgatási területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) A zöldterületek, valamint a növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni

(4) A zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák, virágok, egyéb növények és a felszerelési tárgyak rongálása. A fák törzsére reklámtáblát elhelyezni tilos.

(5) Tilos a közterületeken elhelyezett emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni.

(6) Parkokban, zöldterületeken sétálni, csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.

(7) Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni nem szabad.

13. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától belterületen, valamint zártkertben:

(2) Külterületnek a zártkerten kívül eső részén:

14. § (1) Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését a településen.

(2) Az elhagyott hulladék felderítőjének jelzése alapján a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(3) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, a Hivatal a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(4) Amennyiben az elhagyott hulladék állami vagy önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon található, a Hivatal a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénynek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény hatálya alá tartozó ingatlan esetében alkalmazandó rendelkezésének megfelelően jár el.

(5) A Hivatal az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

15. § (1) Aki közterületen engedély nélkül hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a felszólításban meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról a kötelezett költségére és felelősségére az Önkormányzat gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat általi hulladék elszállíttatásra vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni akkor is, ha a közterületen hulladékot lerakó személye nem ismert. A hulladék lerakó személyének ismertté válása esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A település közterületén elhagyott hulladék felszámolásának költségeit az Önkormányzat a költségvetésében biztosítja. Az ismeretlen tettes által közterületen, az önkormányzat tulajdonát képező területen a szabálytalanul elhagyott hulladék felszámolásáról az anyagi lehetőségektől mérten az önkormányzatnak kell gondoskodni. A szabálytalanul elhagyott hulladék felszámolását követően „Hulladék lerakása tilos” tábla kihelyezésével, egyéb módon, más hatóságokkal és szervezetekkel együttműködve törekedni kell arra, hogy az illegális hulladék lerakás ne ismétlődhessen meg.

(4) A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a jegyző is jogosult a Korm. rendeletben meghatározott esetekben és mértékben.

16. § (1) Azokon az ingatlanokon, ahol az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó közterületen a szennyvízcsatorna hálózat kiépült, szennyvizet elvezetni csak azon keresztül szabad. Az ingatlan tulajdonosa a kiépítést követő egy éven belül köteles arra rácsatlakozni. A szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás megtörténtéig az ingatlan tulajdonosa az ingatlanán keletkező szennyvíz elszállításáról köteles gondoskodni a jelen rendeletben leírtak szerint.

(2) A települési folyékony hulladékot csak az előírásoknak megfelelően létesített, zárt szennyvíztárolóba lehet gyűjteni.

(3) A települési folyékony hulladék szippantását, szállítását csak a közszolgáltatás ellátására jogosultságot nyert közszolgáltató végezheti.

(4) A szennyvíz szállítása kizárólag erre a célra létesített zárt rendszerű olyan járművel és úgy végezhető, hogy az teljes mértékben megfeleljen a mindenkor érvényben lévő jogszabályoknak.

(5) A települési folyékony hulladék szállítását úgy kell végezni, hogy az szennyezést, elcsorgást ne okozzon. Elcsorgás esetén a szennyezést meg kell szüntetni, az elcsorgott szennyvizet össze kell gyűjteni, a szennyezett terület fertőtlenítését el kell végezni.

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

18. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2005.(XII.01.) önkormányzati rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a településtisztaságáról.