Kifejezéskereső
Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva és Magyarország alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 41. § vonatkozásában az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 50. § vonatkozásában a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat elnevezése és székhelye
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Bodorfa Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 8471 Bodorfa, Szabadság utca 30.
(3) Az önkormányzat hivatala és annak székhelye: Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) 8330 Sümeg, Béke tér 7.
2. Az önkormányzat jelképei, ünnepe
2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A címer, a zászló és az önkormányzat díszpecsétjének leírását és azok használatára vonatkozó rendelkezéseket Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat jelképeiről szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.
(2) A település ünnepe a Falunap, minden év augusztus hónapjában.
Az önkormányzat feladatai, a hatáskörök gyakorlása
3. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
3. § (1) Az önkormányzat által önként vállalt önkormányzati feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat és szervei által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok szakágazati és kormányzati funkciónkénti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.
4. Az önkormányzati hatáskörök átruházása
4. § A képviselő-testület által a polgármesterre, illetve a jegyzőre, valamint társulásra átruházott önkormányzati hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
5. Az átruházott hatáskörök gyakorlása
5. § (1) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a következők szerint köteles beszámolni:
a) szociális és gyermekvédelmi ügyekben a negyedévet követő testületi ülésen,
b) egyéb ügyekben a soron következő képviselő-testületi ülésen.
6. § (1) Az átruházott hatáskörök gyakorlása során a személyiségi jogok védelmét biztosítani kell.
(2) A döntések végrehajtásáról, a szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételekről a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.
A képviselő-testület működése
6. A képviselő-testület létszáma, ülések előkészítése
7. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együttesen 3 fő.
8. § A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatója az önkormányzati választások eredményéről;
b) Polgármester, valamint a képviselők eskütétele.
9. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület üléseinek helyszíne általában a Kultúrház (Bodorfa, Szabadság utca 30.). Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belüli másik helyszínen vagy másik településen is meg lehet tartani.
(3) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára a mindenkor hatályos információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
10. § (1) A képviselő-testület évre szóló munkaterv alapján ülésezik, július és augusztus hónapban ülésszünetet tart.
(2) Munkatervét a képviselő-testület egyéves időtartamra állapítja meg.
(3) A munkaterv-javaslat elkészítéséről a polgármester gondoskodik, melyhez előzőleg javaslatot kér:
a) a képviselőktől,
b) a jegyzőtől,
c) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől.
(4) A munkatervhez a véleményeket, javaslatokat a polgármesternél kell benyújtani.
11. § A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját,
b) a napirendek címét, előadóját,
c) az előkészítésért felelős nevét,
d) a közmeghallgatás időpontját.
12. § A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület a polgármester javaslatára az előző év decemberében határoz.
13. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a polgármester bármikor hívhat össze rendkívüli ülést.
(2) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület.
(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben öt napon belül össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra.
(4) A képviselő-testület tagjai által benyújtott indítvány esetében szükséges, hogy az indítványt és az előterjesztést a települési képviselők saját kezűleg aláírják.
(5) Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.
(6) A rendkívüli ülésre az indítványozók által megjelölteket, valamint a polgármester szerint szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.
(7) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes képviselő-testületi ülés időpontjára is.
14. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.
15. § (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.
(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.
(3) Rendeletalkotást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást;
b) a döntési lehetőségeket és azok jogszabályi alapját;
c) lehetőség szerint döntési javaslatot;
d) szükség szerint határidőt és a végrehajtásért felelős megjelölését.
16. § (1) A képviselő – az ülést megelőző 8 nappal – a polgármesternél önálló képviselői indítványt terjeszthet elő.
(2) A képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát, szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.
17. § (1) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.
(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:
a) a polgármester;
b) a képviselő;
c) a jegyző.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.
7. A képviselő-testület összehívásának rendje
18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester jogosult az ülés összehívására. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, vagy ha a két tisztség egyidejűleg betöltetlen, az ülés összehívását és vezetését a korelnök látja el.
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.
(4) A 13. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli ülést soron kívül azonnalra is össze lehet hívni:
a) telefonon vagy
b) futár vagy
c) elektronikus levél
útján.
(5) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével kell értesíteni.
(6) Az önkormányzat hirdetőtáblái az alábbi helyeken találhatóak:
a) Bodorfa, Szabadság utca 30. Buszmegálló;
b) Bodorfa, Szabadság utca 51. Könyvtár.
(7) A képviselő-testület rendes üléseire meg kell hívni
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az aljegyzőt,
d) a településen székhellyel rendelkező bejegyzett civil szervezetek képviselőit a tevékenységi körüket érintő ügyekben;
e) a napirendi pontok előadóit,
f) akiket a polgármester indokoltnak tart és
g) azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet, tanácskozási jogot biztosít.
(8) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére elektronikus úton, igény esetén számítástechnikai adathordozón.
(9) A (7) bekezdés a) - c) pontokban meghatározottak valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják, míg a d) - g) pontokban meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.
(10) A 13. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli ülés meghívóját az előterjesztésekkel a képviselő-testület tagjai és a jegyző, valamint az aljegyző számára kell kézbesíteni.
8. A képviselő-testületi ülés vezetése és az ülés vezetőjének jogköre
19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülés vezetésének körébe tartozó feladatait, akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester látja el.
(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
20. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését
a) összehívja, megnyitja, vezeti, berekeszti, szünetet rendel el,
b) megállapítja a határozatképességet, továbbá a 24. §-ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket és
c) figyelemmel kíséri a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, kizárási ok felmerülése esetén a képviselő-testület döntését kezdeményezi.
(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés vezetése,
b) a szó megadása, megtagadása,
c) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása,
e) az ülés félbeszakítása,
f) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
g) tárgyalási szünet elrendelése,
h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.
(3) A polgármester vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét és
d) kimondja a határozatot.
(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:
a) felszólítási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,
b) az ülés rendjének biztosítása,
c) az aktuális ügyeket követően feltett képviselői kérdésekre tájékoztatás megadása.
21. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során
a) bármely vitában a 2 perces szókérés,
b) az interpelláció előadása és a viszontválasz
külön ügynek minősül.
22. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, a polgármester elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad, és polgármesteri összehívásra folytatódik.
(2) Ha valamely képviselő a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasítja. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a polgármester 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
9. A képviselő-testület ülése, a képviselő-testület döntéshozatala
23. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele – 2 fő – jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 8 napon belül – ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.
24. § (1) A képviselő az akadályoztatását a munkaterv szerinti ülés előtt legalább 24 órával szóban vagy írásban köteles bejelenteni a polgármesternek. A képviselő előzetesen szóban vagy írásban be nem jelentett távolléte igazolatlan hiányzásnak minősül.
(2) Amennyiben a képviselő akadályoztatása a munkaterv szerinti ülés előtt 24 órán belül merül fel a munkaterv szerinti ülést követő két munkanapon belül köteles szóban vagy írásban alapos indokkal kimenteni magát. A határidő elmulasztása esetén a képviselő távolléte igazolatlan hiányzásnak minősül.
25. § A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.
26. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama a 8 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a szót megvonhatja. A felszólalót viszontválaszra újabb 2 perc illeti meg, továbbá személyes érintettség esetén 2 perc felszólalási jog illeti meg.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.
(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát lezárja.
(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében az azokat érintő módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többségű döntés szükséges.
27. § A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:
a) interpellációra adott válasz elfogadásáról;
b) módosító, kiegészítő javaslatokról;
c) tájékoztató jelentés tudomásulvételéről;
d) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az ügyrendi kérdésekről.
28. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges
a) a hitelfelvételhez;
b) helyi népszavazás elrendeléséhez, amennyiben annak elrendelése nem kötelező;
c) az önkormányzat ingatlanvagyonának értékesítéséhez, ingatlanvagyon szerzéséhez.
29. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.
(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.
30. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.
(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.
(3) A jegyző gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.
(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik.
(6) Érvénytelen a szavazat, ha
a) azt nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le;
b) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le;
c) a szavazólap nem tartalmaz szavazatot, vagy több szavazatot is tartalmaz.
(7) A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát a jegyző nevét és aláírását.
(8) A titkos szavazás eredményéről a jegyző a képviselő-testületnek jelentést tesz.
(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
31. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt eseten kívül, bármely képviselő kezdeményezésére, ha egy képviselő csatlakozik a kezdeményezéshez és a javaslattevő képviselők a szavazáskor jelen vannak.
(2) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.
(3) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.
(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.
(5) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsort az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
10. Az interpelláció és a kérdés
32. § (1) képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet (a továbbiakban: interpelláció). A képviselő-testület ülésén képviselőnként egy interpelláció terjeszthető elő.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanap 8.00 óráig a polgármesterhez és a jegyzőhöz írásban is be lehet nyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét;
b) az interpelláció címszerűen megjelölt tárgyát;
c) az interpelláció alapjául szolgáló tények, körülmények közlését,
d) a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra és
e) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen és távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a következő rendes képviselő-testületi ülésen van lehetőség.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpelláció tárgyalása a főnapirendeket követően, a képviselő-testület lejárt határidejű határozataira adott jelentés tárgyalását megelőzően történik. A képviselő az interpellációt legkésőbb annak megkezdéséig visszavonhatja.
(5) Amennyiben az interpelláló az írásban megküldött interpellációt az ülésen szóban is ismerteti, az 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. Ha az interpelláló az írásban megküldött interpelláció szövegétől eltér, a polgármester jogosult tőle a szót megvonni.
(6) Az interpellációra az ülésen szóban – legfeljebb 4 perc időtartamban –, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek, 1 perces viszontválaszra van joga, – írásban adott válasz esetén, a képviselő-testület soron következő rendes ülésén – ennek keretében nyilatkozik arról is, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(7) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor a polgármester javaslata alapján, elrendelhet érdemi vizsgálatot, melynek lefolytatásával megbízhatja a polgármestert, aki az érdemi vizsgálatot 60 napon belül lefolytatja. Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(8) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában az érdemi vizsgálatról készült jelentés alapján, a soron következő ülésen az interpellációt benyújtó képviselő – legfeljebb 1 percben ismertetett – véleményének meghallgatása után, vita nélkül dönt.
33. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz a hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kérdéseket a képviselőtestület ülését megelőző nap 8.00 óráig írásban is be lehet nyújtani,
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre,
c) viszontválaszra nincs lehetőség, és
d) a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.
11. Az önkormányzat döntései
34. § (1) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről.
(2) A rendeletet a megalkotásától számított 3 munkanapon belül az önkormányzat Bodorfa, Szabadság utca 30. szám alatti hirdetőtábláján, 15 napig történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő felhelyezés napja.
(3) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kihirdetés helyett hirdetmény útján kell tájékoztatni a lakosságot a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet az önkormányzat Bodorfa, Szabadság utca 30. szám alatti hivatali helyiségében és az önkormányzat hivatalában megtekinthető.
(4) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző a hivatal útján nyilvántartást vezet.
35. § (1) A képviselő-testület határozatainak megjelölése naptári évenként 1-től kezdődően folyamatos arab sorszámmal, évszámmal, az ülés időpontját jelölő hónap (római számmal) és nap (arab számmal) zárójelben való feltüntetésével és ÖKT B rövidítéssel történik. A határozat megjelölése: Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (határozathozatal hónapja. határozathozatal napja.) ÖKT B határozata.
(2) A képviselő-testület normatív határozatát a 34. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.
12. A képviselő-testület ülésének dokumentálása
36. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülés jellegét (nyilvános, zárt, alakuló, közmeghallgatás, együttes), valamint kezdetének és befejezésének időpontját;
b) a napirend előtti és a napirend utáni felszólalások lényegét;
c) a távolmaradásukat előre bejelentő képviselők nevét;
d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,
e) a titkos és a név szerinti szavazás tényét;
f) minősített többségű döntést igénylő ügyekben a szavazás számszerű eredményénél ennek feltüntetését;
g) a tanácskozás rendjének fenntartásával és vezetésével összefüggő intézkedéseket;
h) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket
i) a polgármester és a jegyző aláírása mellett, a jegyzőkönyvben foglaltak hiteléül, amennyiben az ülést nem a polgármester vezette, az őt helyettesítő személy, illetve amennyiben a jegyző nem vett részt az ülésen, a jegyzőt helyettesítő megbízottjának aláírását is.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:
a) az ülésre szóló meghívó;
b) a képviselői önálló indítványok, írásbeli interpellációk, írásbeli kérdések;
c) jelenléti ív;
d) név szerinti szavazásról készült névsor;
e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.
(3) A jegyzőkönyvet folyamatos sorszámozással kell ellátni, zsinórral össze kell fűzni, a zsinórt az utolsó lapon záró cédulával kell rögzíteni, a záró cédulát az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni. A jegyzőkönyv mellékleteit is az okirathoz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, az okirat számával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a hivatal őrzi.
(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a hivatalban megtekinthető.
37. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.
(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.
38. § A közmeghallgatás jegyzőkönyvének elkészítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.
Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület szervei
13. Az önkormányzati képviselő
39. § (1) Az önkormányzati képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül megillető jogosítványok:
a) Napirend előtti felszólalási lehetőséget a képviselő szóban vagy írásban az ülést megelőzően, halaszthatatlan, fontos, napirenden nem lévő önkormányzati ügyben a polgármestertől kérhet, legfeljebb 3 perc időtartamban.
b) Önkormányzati ügyben, az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után, az ülés részeként – a felszólalás tárgyát és okát megjelölve – legfeljebb 3 percben bármely képviselő felszólalhat.
(2) Az önkormányzati képviselő kötelezettségei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül:
a) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,
b) a képviselő-testület üléséről történő távolmaradásának bejelentése,
c) a tudomására jutott minősített adat, üzleti és magántitok megőrzése.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület csökkenti. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg háromhavi időtartamra vonatkozó tiszteletdíj összegét.
14. Az önkormányzati képviselők tiszteletdíja
40. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját az ülés hónapjára megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a tiszteletdíj megvonása újra megállapítható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén nem jelenik meg és előzetesen a 24. §-ban foglaltaknak megfelelően nem menti ki magát.
41. § (1) A képviselői vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a hivatal látja el.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízatások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti kivizsgálásra.
(4) 5 A polgármester veszi át az önkormányzati képviselőtől az önkormányzati képviselő által, összeférhetetlenségi ok miatt tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatát.
42. § (1) A képviselő munkáját társadalmi megbízásként végzi.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testületi munkában való részvételéhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmét, az érintett munkáltató igazolása alapján téríti meg.
15. Polgármester, alpolgármester
43. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban benyújtandó, saját forrást nem igénylő pályázatokkal kapcsolatos kérdésekben.
(3) A polgármester általában minden hónap első hétfői napján 8 órától 10 óráig tart ügyfélfogadást.
44. § A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
45. § (1) A képviselőtestület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.
(4) Az alpolgármester általában minden hónap harmadik hétfői napján 8 órától 10 óráig tart ügyfélfogadást.
16. A jegyző, a hivatal
46. § A képviselőtestület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Sümeg város, Káptalanfa, Gyepükaján és Nemeshany községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Sümeg székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.
47. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.
(3) A jegyzőre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell ellátni.
48. § (1) A jegyző és a hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.
(2) A hivatal Káptalanfa községben „Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Káptalanfai Kirendeltsége” elnevezéssel kirendeltséget működtet a Bodorfa, Káptalanfa, Gyepükaján és Nemeshany önkormányzati hatósági és pénzügyeinek, és a testületi működtetés helyben történő intézése céljából.
(3) A hivatal és kirendeltsége hivatali struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.
(4) A hivatal fenntartásának költségeit a települések a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.
17. A Képviselő-testület társulásai
49. § (1) A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás;
b) A hulladékról szóló törvény alapján az Észak-balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás;
(2) A társulásokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
Helyi népszavazás, lakossági fórumok
18. Helyi népszavazás
50. § A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább húsz százaléka kezdeményezi.
19. Lakossági fórumok
51. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra és
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:g168150
a) közmeghallgatás,
b) az állampolgári közösségek rendezvényei.
(3) A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű bejelentéseket, véleményeket, javaslatokat, kérdéseket a polgármester, illetve az általa megjelölt személy lehetőleg a közmeghallgatáson megválaszolja.
(5) A közmeghallgatáson felmerült – egyeztetések nélkül meg nem válaszolható - bonyolultabb ügyekben az egyeztetés, vizsgálat eredményéről a képviselő-testület az érintetteket írásban tájékoztatja. Az egész települést érintő ügyekben a képviselő-testület hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot.
(6) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, lakossági társadalmi szervezetek érdekkörükbe tartozóan önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban a tervezett döntésekről tájékoztatást kérhetnek, azokról az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak; együttműködhetnek a végrehajtásban. E rendezvényekről a polgármester a képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.
Záró rendelkezések
52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
