Kifejezéskereső
Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2024. (X.31.) önkormányzati rendelete
Borzavár Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az Önkormányzat és működése
1. § (1) Az Az önkormányzat elnevezése: Borzavár Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 8428 Borzavár, Fő út 43.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), tagjainak száma: 5 fő.
(4) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Zirci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(5) Az önkormányzat hivatalának székhelye: 8420 Zirc, Március 15. tér 1.
2. § (1) Az önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati gyakorlásáról, a helyi közakarat és a helyi érdek érvényesítéséről.
(2) Az önkormányzat járási és települési érdekek érvényesítése céljából részt vesz az önkormányzati érdekszövetségek munkájában.
(3) Az önkormányzat a járási és települési önkormányzati feladatok ellátása érdekében együttműködik különösen a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatalával, a Veszprém Vármegyei Önkormányzattal, Zirc Városi Önkormányzattal és a zirci járásban működő községi önkormányzatokkal.
(4) A népfelség elvének érvényre juttatása érdekében együttműködésre törekszik a községben tevékenykedő valamennyi politikai, társadalmi szervezettel, egyházi jogi személyekkel, valamint az állampolgárok önszerveződő közösségeivel.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Ezek használatának rendjét és feltételeit Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat jelképeinek megállapításáról és használatának rendjéről szóló 2/1998. (IV.17.) önkormányzati rendelete szabályozza.
(2) Az önkormányzat életművet elismerő kitüntetéseket, „Borzavár Község Díszpolgára” címet és „Borzavár Község Elismerő Oklevele” adományoz. Ezek rendjét és feltételeit Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat által alapított kitüntetésekről szóló 5/2019. (V.2.) önkormányzati rendelete szabályozza.
4. § Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fent a Romániai Unirea (Felvinc) településsel.
2. Az önkormányzat szervei
5. § Az önkormányzati feladatok ellátását az önkormányzat szervei biztosítják, amelyek a következők:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal,
d) a jegyző,
e) a Zirci Járás Önkormányzati Társulása,
f) a Zirc és Lókút Óvodatársulás és
g) az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás.
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
3. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
6. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat kötelező feladatai és hatáskörei vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadók.
(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat – a kötelezően ellátandó feladatain túl – ellátja az alábbi önként vállalt feladatokat:
1. Községi elismerő és kitüntetési címet adományoz.
2. Nemzetközi kapcsolatot tart fent.
3. Biztosítja a következő szociális alapszolgáltatásokat:
a) a támogatói szolgálat,
b) a közösségi ellátás,
c) az idősek nappali ellátásán felül – a pszichiátriai betegek és fogyatékos személyek nappali ellátását és a fejlesztő foglalkoztatás és
d) az idősek nappali ellátásán belül a demens személyek nappali ellátása.
4. Együttműködik más önkormányzattal, tagságot vállal önkormányzatokat tömörítő érdekképviseleti szervezetekben.
4. A képviselő-testület hatáskör átruházása
7. § (1) A képviselő-testület hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak (jegyző, polgármester) a jelen rendeletben meghatározott feladatkörükben végzett tevékenységükről, valamint a polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a soron következő – munkaterv szerinti – testületi ülésen írásos előterjesztés formájában beszámolnak. A valamely okból végrehajtásra nem került határozatok tekintetében a nemteljesítés okát írásban indokolni kell.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
5. A képviselő-testületi ülés összehívása
8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkormányzattal együttes ülést tart.
(2) Az alakuló ülés részletes szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadók.
9. § (1) A képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban tart rendes ülést.
(2) Amennyiben az összes napirendi pont tárgyalására nem kerül sor az ülésen, úgy a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a folytatás időpontjáról.
10. § A képviselő-testület az ülését a székhelyén (Borzavár, Fő út 43.), a Kultúrházban (Borzavár, Fő út 41.) vagy a Zirci Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó Önkormányzatok közigazgatási területén tartja.
11. § (1) A 8. § (2) bekezdése kivételével a képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, az elnöki tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti le.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen az érintett betegsége, munkahelyi elfoglaltsága miatti távolmaradása, vagy ha személyére vonatkozóan törvényben meghatározott kizárási ok merül fel.
12. § A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.
13. § A polgármester a munkatervtől eltérően - írásbeli indítványra vagy halaszthatatlan esetben - rendkívüli ülést is összehívhat.
14. § (1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a javasolt napirend tárgyának, előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselőknek úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtti ötödik napon 16:00 óráig megkapják. A megküldés elektronikus levélben (e-mail-ben) történik.
(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket úgy kell megküldeni a képviselőknek, hogy azt az ülés kezdete előtt legalább 24 órával megkapják. Ettől eltérni csak az előterjesztésben megjelölt megfelelő indokolással lehet.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat saját honlapján (www.borzavar.hu), valamint az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell, rendes ülés esetén az ülést megelőző 4 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőzően legalább 24 órával korábban, amelyről a jegyző gondoskodik.
15. § (1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a község díszpolgárait,
d) valamely napirendi pont előkészítésében részt vett hivatali dolgozót,
e) a napirendi pontok előterjesztőit,
f) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
g) a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatalának vezetőjét,
h) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.
(2) A meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározottaknak. Az (1) bekezdés c)–h) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelynek előkészítésében közreműködnek, vagy amelyben érintett az általuk vezetett intézmény.
6. A képviselő-testület munkaterve
16. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit az évente elfogadott munkaterv alapján tartja.
(2) A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a jegyzőtől,
c) az aljegyzőtől.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az önkormányzat fő feladatait,
b) az ülés várható időpontját,
c) a napirendi pontok címét, előadójának nevét,
d) az előkészítésért felelős nevét,
e) a közmeghallgatás időpontját.
(5) A polgármester által előterjesztett munkatervi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
7. Az előterjesztés
17. § (1) Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:
1. a tárgy pontos meghatározása,
2. az előterjesztő megnevezése,
3. az előterjesztés tartalmának megjelölése, amely lehet:
a) rendelet-tervezet,
b) rendelet-tervezethez kapcsolódó határozati javaslat, vagy
c) határozati javaslat,
4. az előkészítésben résztvevő személyek, szervezetek megnevezése,
5. az előterjesztés tartalmának pontos megfogalmazása, amelynek a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések esetében tartalmaznia kell:
a) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, és
b) reális végrehajtási határidő megjelölését,
6. jogszabályi háttér ismertetése: az előterjesztésben szereplő jogszabályi hivatkozások magyarázata,
7. amennyiben szükséges, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, és ha igen, milyen döntés született,
8. a meghozandó döntés indokai az esetleges alternatívák bemutatásával,
9. amennyiben létező dokumentumot érint, a változtatások ismertetése, a lakosságot érintő térítési díjak, fizetési kötelezettségek változása esetén a változás mértéke összegszerűen és százalékban kifejezve,
10. amennyiben szükséges: hatáselemzés,
11. amennyiben szükséges: térkép,
12. amennyiben szükséges: hatósági igazolások,
13. az önkormányzatot esetlegesen érintő pénzügyi vonatkozások ismertetése, a felhasználni kívánt forrás, valamint az érintett költségvetési sor aktuális egyenlegének megjelölésével,
14. rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálat és
15. rendelet-tervezet esetén a Jat. 18. §-ában foglalt indokolás.
(2) Szóbeli előterjesztés csak valamely eseménynek vagy feltételnek az előterjesztés tárgyát tartalmazó meghívó kiküldésekor még le nem járt határidőben történő bekövetkezéséről vagy teljesüléséről szóló tájékoztató lehet.
(3) Az írásos előterjesztések előterjesztésekor be kell tartani a következőket:
a) az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztés előadója a felelős,
b) az előterjesztés előkészítése során a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységei kötelesek az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani.
(4) Amennyiben valamely napirendi javaslat az időközben felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt a 14. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával sürgősségi indítványt nyújthat be a 18. §-ban meghatározott előterjesztő. A legkésőbb az ülés – beleértve a folytatólagos ülést is – időpontját megelőző 24 óráig az előterjesztésre jogosult írásos előterjesztéseként benyújtott sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a napirend előtt a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
18. § Előterjesztő lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) bármelyik képviselő,
d) a jegyző,
e) az aljegyző,
f) a főépítész,
g) az önkormányzat intézménye érintettsége esetén annak intézményvezetője,
h) tájékoztatók, beszámolók vonatkozásában a polgármester által felkért személyek.
19. § (1) A (2) bekezdésben megjelölt eseteket kivéve - a képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(4) A zárt ülésen résztvevőket az ülésen elhangzottak tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(5) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett nyilatkozatát az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg, amelyet a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.
(6) Ha több érintett van, bármely érintett kérésére zárt ülést kell tartani az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben.
(7) A személyes adatok és a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva a zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvánosságra kell hozni.
8. Az ülés vezetése
20. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja az Mötv. szerinti határozatképességet, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollevőket.
(2) A határozatképtelenség tényét az ülés jelenléti ívén a jegyző rögzíti.
(3) A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belül a napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. Egyéb napirend tárgyalására a képviselő-testület minősített többségű döntése alapján van lehetőség.
(4) A képviselő előre látható akadályoztatását legkésőbb 24 órával a rendes vagy rendkívüli ülés előtt, az előre nem látható akadályoztatását az ülés megkezdéséig köteles – akadályoztatási ok megjelölésével - bejelenteni a polgármesternél.
21. § (1) A polgármester
a) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
b) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a szavazás eredményét, a meghozott döntést,
c) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,
d) fenntartja az ülés rendjét,
e) figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét és
f) legvégül berekeszti az ülést.
(2) A polgármester a vitát lezárja, ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs.
22. § (1) A polgármester rendfenntartás érdekében tett – jelen rendeletben foglalt - intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni nem lehet.
(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(3) Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.
(4) Ha valamely képviselő jelen rendelet tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja. A rendreutasítás ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.
(5) Ha a képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a polgármester az egész hallgatóságot figyelmezteti, és felhívja a figyelmet a rendet sértő magatartás abbahagyására.
(6) Ismételt felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a teljes hallgatóságot kiutasíthatja az ülésteremből.
9. Napirend előtti felszólalás
23. § (1) A képviselő-testület ülésén a polgármester, a képviselő a napirenden nem szereplő községi jelentőségű, közérdekű ügyben napirend előtt felszólalhat. A felszólalás keretében kérheti egy adott probléma sürgős megoldását.
(2) A napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő kérhet engedélyt az ülés megkezdését megelőzően a felszólalás tárgyának megjelölésével. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a felszólaló kérésére e tárgyban a képviselő-testület a napirendek megtárgyalása előtt vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(3) A napirend előtti felszólalás joga a felszólalót maximum 5 perc időtartamra illeti meg.
(4) A napirend előtti felszólalásnál vitának és – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - határozathozatalnak helye nincs.
10. A napirendi pontok tárgyalása
24. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet egyszerű többséggel a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A napirendi javaslatba fel kell venni az előterjesztésre jogosultak által írásban, a 17. § (1) bekezdésében foglalt formai követelményeknek megfelelően és a 14. § (2) bekezdése szerinti határidőben benyújtott előterjesztéseket.
(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbi sorrendben kell meghatározni:
a) személyi kérdések,
b) önkormányzati rendelet alkotása,
c) minősített többséget igénylő egyéb ügyek,
d) határozati javaslatot tartalmazó döntést igénylő ügyek és
e) interpellációk, kérdések.
(4) A képviselő-testület az ülésen a napirend elfogadása előtt vagy után a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára egyszerű többséggel hozott döntésével a (3) bekezdésben meghatározott sorrendet megváltoztathatja.
25. § A képviselő-testület nyílt üléséről - a képviselő-testület munkájának zavarása nélkül - hang, - film,- vagy videofelvétel szabadon készíthető.
26. § A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amely az indítványban vagy a meghívóban szerepel.
27. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a vitát megelőzően a 15. § (1) bekezdése alapján meghívott kérdéseket intézhet az előterjesztőhöz.
(2) A napirendi pont tárgyalása során a vitában a 15. § (1) bekezdése alapján meghívottak közül bármely napirendi ponthoz időkorlátozás nélkül hozzászólhat
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző és
d) az aljegyző.
(3) Amennyiben nem előterjesztő, bármely napirendi ponthoz hozzászólhat
a) a képviselő,
b) az önkormányzati intézmény vezetője,
c) a község díszpolgára,
d) a választókerület országgyűlési képviselője,
e) a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatalának vezetője és
f) a sajtó meghívott képviselője azzal, hogy a napirendi ponthoz történő első hozzászólása időkorlátozás nélküli, ugyanazon napirendi ponthoz történő további hozzászólásai hozzászólásonként a két percet nem léphetik túl.
(4) Az őt érintő napirendi ponthoz időkorlátozás nélkül hozzászólhat
a) az előterjesztő és
b) a 15. § (1) bekezdés h) pontja alapján meghívott.
(5) Az ülés 15. § (1) bekezdésbe nem tartozó hallgatósága köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, illetve a vitában az a személy szólhat egy napirendi ponthoz első alkalommal legfeljebb 5 perc, majd minden további kérdés és hozzászólás vonatkozásában legfeljebb 2 perc időtartamra, akinek ezt a lehetőséget a polgármester megadja.
(6) A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.
28. § (1) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben az előterjesztő vagy bármelyik képviselő soron kívül ügyrendi javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) Ügyrendi javaslatnak minősül különösen:
a) a napirendi pont vitájának lezárására irányuló javaslat,
b) a 24. § (4) bekezdésében meghatározott tárgyalási sorrend megváltoztatására irányuló javaslat,
c) a név szerinti szavazásra irányuló javaslat,
d) a titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslat és
e) a napirend tárgyalásának az ülés megszakításával történő szüneteltetésére vagy két napirend között szünet kérésére irányuló javaslat.
29. § A polgármester az ülés hosszú időtartamára tekintettel vagy más indokolt esetben szünetet rendelhet el. A szünetet követően a határozatképességet ismételten meg kell állapítani.
30. § (1) Szavazás előtt a polgármester összegzi a vita lényegét és az elhangzott módosító, illetve kiegészítő javaslatokat. Egyúttal a jegyzőnek szót kell adnia, ha ezek törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(2) Az előterjesztést a napirend előterjesztője a szavazást megelőzően bármikor visszavonhatja. Az előterjesztés napirendről történő levételét a szavazás előtt bármikor, bármely képviselő indítványozhatja. Az indítványról a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel dönt.
(3) Előbb a módosító és kiegészítő indítványokat kell szavazásra bocsátani, majd ennek figyelembevételével dönt a képviselő-testület az eredeti javaslatról.
(4) A napirendek megtárgyalása után kerülhet sor a képviselői kérdések és interpellációk ismertetésére.
11. Interpelláció, kérdés
31. § (1) A képviselő a képviselő-testület rendes ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és az aljegyzőhöz önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet, amely csak a képviselő-testület ülésén ismertethető.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülés kezdete előtt 48 órával kell a polgármesternek írásban benyújtani.
(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentési kötelezettség mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, mely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselők az interpellációkat a 24. § (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott tárgyalási sorrendnek megfelelően adják elő.
(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a polgármesternek, vagy az erre létrehozott ideiglenes bizottságnak.
(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a polgármesteri előterjesztést az interpelláció el nem fogadását követő rendes ülésen tárgyalja.
(8) Nincs helye interpellációnak:
a) államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,
b) olyan ügyek kapcsán, melyben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre,
c) előkészítést igénylő önálló napirend esetében és
d) olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a képviselő-testület hatásköre.
32. § (1) A kérdésre vonatkozóan az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontját kell megfelelően alkalmazni.
(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt 3 perc áll rendelkezésre,
b) a kérdés esetében a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz és
c) a kérdésekre ülésenként legfeljebb 30 perc biztosítható.
12. A szavazás rendje
33. § (1) A vita során az előterjesztő – jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatával – dönthet a módosító javaslat befogadásáról. A befogadott javaslattal az előterjesztésben szereplő javaslat módosul.
(2) A képviselő döntése meghozatalakor „igen”, „nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhat.
(3) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott, szabatosan megfogalmazott, az előterjesztő által be nem fogadott módosító javaslatokat, azok megfogalmazásának visszamenőleges időrendi sorrendjében egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület. (4) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
13. A döntéshozatal módja
34. § (1) A határozatképesség, valamint a javaslat egyszerű vagy minősített többséggel történő elfogadásának szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel vagy
b) szóban, név szerinti akaratnyilvánítással.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.
35. § (1) A név szerinti szavazás szabályaira az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) Az Mötv-ben meghatározottakon kívül név szerinti szavazásra
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző vagy
d) az aljegyző tehet javaslatot.
(3) A név szerinti szavazásra irányuló javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselő neve elhangzása után a 33. § (2) bekezdésében leírtak szerint szavaz.
(5) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön – a jegyző által - hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
36. § (1) A képviselő-testület az Mötv. irányadó rendelkezéseiben foglalt szabályok szerint egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el.
(2) A titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslatot a 35. § (2) bekezdésében leírt személyek tehetnek.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál a polgármester javaslatára létrehozott 3 tagú ideiglenes bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat és
f) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírják.
(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.
14. Az önkormányzati rendeletalkotás
37. § (1) A rendeletalkotás szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(2) A bíróság által bejegyzett helyi társadalmi szervezet a 18. §-ban meghatározottak felé rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult.
38. § (1) Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésére az Mötv. szabályai irányadók.
(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Borzavári Kirendeltsége hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.
(3) Az önkormányzati rendelet hatályba lépését - tárgyának pontos megjelölésével – Borzavár község honlapján a hatályba lépést követő 3 napon belül, 10 nap időtartamig közzé kell tenni.
(4) A kihirdetetett rendeleteket az állampolgárok a Nemzeti Jogszabálytár honlapjáról (www.njt.hu) is megismerhetik. (5) A jegyző feladata, hogy az önkormányzati rendeletek hatályosulását, alkalmazását, a vonatkozó jogszabályok változását figyelemmel kísérje és az alapján - szükség szerint - javaslatot tegyen a módosításukra, hatályon kívül helyezésükre, vagy új rendelet megalkotására.
15. A jegyzőkönyv
39. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére, tartalmára, aláírására, a kormányhivatalnak történő megküldésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:
a) a jegyzőkönyv sorszámát,
b) az ülés megnyitásának idejét,
c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
d) a kérdések, válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét,
e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
f) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
g) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és
h) az ülés bezárásának idejét.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, interpellációk,
c) a jelenléti ív,
d) a titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor és
f) a megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendelet eredeti példánya.
(4) A jegyzőkönyv minden oldalát számozással kell ellátni, és a közhitelességének biztosítása végett zsinórral át kell fűzni. Az átfűzés után a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró cédulával kell rögzíteni.
(5) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző vagy az általa megbízott személy köteles a képviselő által elmondottakat szó szerinti jegyzőkönyvbe venni.
(6) A képviselő-testület üléséről diktafonnal hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető. A hangfelvételeket külső merevlemezen kell tárolni, amelynek őrzéséről a Hivatal Önkormányzati Osztálya gondoskodik.
40. § (1) A választópolgárok a képviselő-testület nyílt ülésén tárgyalt előterjesztéseibe és üléseinek a jegyzőkönyveibe történő betekintés jogát a Hivatal Önkormányzati Osztályán, ügyfélfogadási időben gyakorolhatják.
(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet Borzavár község honlapján meg kell jelentetni.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.
16. A rendeletek és határozatok
41. § (1) Az önkormányzati rendeletek, képviselő-testületi határozatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
42. § (1) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:
a) a rendelet tárgyát és számát,
b) a rendelet megalkotásának időpontját,
c) a rendelet hatályba lépésének időpontját és
d) az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.
(2) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) a határozat számát és meghozatalának időpontját,
b) a határozat címét,
c) a határozat tartalmára vonatkozó utalást,
d) a végrehajtásért felelős szerveket,
e) a végrehajtás határidejét ésf) a végrehajtásról adott jelentés sorsát.
A képviselő-testület bizottságai
17. A bizottságok létrehozása és működése
43. § A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságai létrehozására az Mötv. szabályai irányadóak.
44. § A bizottság tagjaira javaslatot tehet:
a) a polgármester és
b) bármely képviselő.
45. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság
(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll.
(3) A bizottság tagjainak jogállására, feladataira az Mötv.-ben foglalt, valamint a jelen rendeletben képviselőkre megállapított szabályok vonatkoznak.
18. Bizottság feladatai
46. § Az Ügyrendi Bizottság ellátja a polgármester, alpolgármester, képviselők, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermekeik vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatait:
a) a vagyonnyilatkozati eljárás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok,
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintettek felhívása a kötelezettségük teljesítésére,
c) a vagyonnyilatkozatok átadásával-átvételével, a nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok,
d) a vagyonnyilatkozati eljárás eredményéről tájékoztatást nyújt az eljárást követő rendes képviselő-testületi ülésen.
19. Ideiglenes bizottság létrehozása
47. § (1) A képviselő-testület az állandó bizottságán kívül - indokolt esetekben, egy-egy adott feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakít, amelynek megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(2) Ideiglenes bizottság létesítéséhez, feladatainak meghatározásához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges.
(3) Ideiglenes bizottság alakítása esetében, annak feladatát a bizottság létrehozásakor határozza meg a képviselő-testület.
A polgármester, alpolgármester, a képviselő, a jegyző, az aljegyző és a közös önkormányzati hivatal
20. A polgármester
48. § (1) A polgármester jogállására, a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának működésével összefüggő feladatai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hoz, amelyről beszámol a soron következő ülésen a képviselő-testületnek.
(3) A polgármester a község polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében, előzetes bejelentkezés alapján fogadja a polgárokat a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Borzavári Kirendeltségén a munkarenddel megegyező időben.
49. § (1) A polgármester megbízatását főállású polgármesterként látja el, aki egyben a képviselő-testület elnöke.
(2) A polgármester a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait és hatásköreit a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.
50. § A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatkörében
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a helyi közszolgáltatásokat,
e) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését,
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
g) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
h) kapcsolatot tart a pártok és társadalmi szervezetek, egyházi jogi személyek, egyesületek, civil szervezetek, intézmények, hivatali szervek vezetőivel és
i) a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés újbóli megtárgyalását kezdeményezheti az Mötv. 68. § (1) bekezdése alapján.
51. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben az alábbi esetekben:
a) vis maior esemény bekövetkezésekor, így különösen természeti katasztrófák, földrengés, tűzesemény, árvíz, szélvihar, villámcsapás, járványhelyzet esetén,
b) amikor a szükséges döntés késedelmes meghozatala jelentős vagyoni hátránnyal vagy a közszolgáltatások működésének akadályoztatásával járna (különösen a villamosenergia- és földgáz kereskedelmi szerződések vonatkozásában érkezett ajánlatok elfogadása esetében) és
c) olyan pályázat benyújtásáról, amely a költségvetésben külön forrás biztosítását nem igényli, és amely esetén a benyújtási határidőre tekintettel rendkívüli ülés összehívása már nem lehetséges.
21. Az alpolgármester
52. § (1) A képviselő-testület az Mötv. szabályai szerint saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert és egy fő nem képviselő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület határozza meg a társadalmi megbízatású alpolgármesterek tiszteletdíját az Mötv. rendelkezéseinek szabályai alapján.
(3) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester a polgármester általános helyetteseként ellátja a polgármester helyettesítésével kapcsolatos feladatokat.
(4) A képviselő alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén hívja össze a képviselő-testület ülését.
(5) A képviselő alpolgármester közreműködik a polgármesternek az önkormányzat képviseletével összefüggő feladatai ellátásában.
(6) A képviselő alpolgármester a község polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében, előzetes bejelentkezés alapján fogadja a polgárokat a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Borzavári Kirendeltségén.
22. A képviselő
53. § (1) A képviselő jogállására, feladataira az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület tevékenységéhez kapcsolódó tiszteletdíjak megállapítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó, Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal a polgármester – a polgármester bejelentési kötelezettsége elmulasztása esetén őt az Ügyrendi Bizottság elnöke - figyelmezteti, ezt követő minden további esetben pedig a következő havi tiszteletdíjából 10%-os mértékű levonásra kerül sor. A képviselő-testület szükség esetén a személyesen érintett képviselő szavazatával meghozott döntés felülvizsgálatát és ismételt megtárgyalását rendelheti el.
(4) A képviselő fogadóórát tarthat, amelyet az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint Borzavár község honlapján kell közzétenni. A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Bozrvári Kirendeltségén e célra részére megfelelő helyiséget kell biztosítani.
23. A jegyző és az aljegyző
54. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület és a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) A jegyző jogállására az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezései az irányadók.
(3) A jegyző általános feladatai a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.
(4) A jegyző az (1) pontban leírt feladatain túl a képviselő-testület munkájával kapcsolatban
a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat és
c) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet.
(5) A jegyző - amennyiben lehetséges - törvényességi észrevételezési kötelezettségét már a döntés-előkészítés folyamatában teljesíti.
(6) Ha a jegyző észrevételét a döntéshozatalnál figyelmen kívül hagyják, észrevételét a jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
(7) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal önkormányzati osztályvezetője látja el, amennyiben a Kttv.-ben meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. Amennyiben ezen munkakör betöltetlen, tartós akadályoztatás áll fenn, vagy a képesítési előírásoknak nem felel meg, úgy a polgármester a képesítési előírásoknak megfelelő másik köztisztviselőt bíz meg e feladat ellátásával.
24. A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal
55. § A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal telephelyeit, a jogállását, a feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét, a szervezeti egységeit, a létszámát, a működési rendjét a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
56. § A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásának költségeit a Hivatalt létrehozó és fenntartó önkormányzatok külön megállapodásban rögzítettek alapján biztosítják.
Kapcsolattartási formák
25. Helyi népszavazás
57. § A helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottakon kívül a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezheti.
26. Lakossági fórumok
58. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) a közmeghallgatás és
b) az állampolgári közösségek rendezvényei.
27. A közmeghallgatás
59. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a községben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatást, annak időpontját megelőzően legalább 8 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján, Borzavár község honlapján meg kell hirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A polgármester külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
(4) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak a válaszadásra van lehetőség.
(5) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, és ha szükséges, az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot hoz létre. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevő számára lehetővé kell tenni, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.
(6) A vizsgálat elrendeléséről és a közbenső vagy érdemi intézkedésekről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
(7) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.
28. Állampolgári közösségek rendezvényei
60. § (1) Az állampolgári közösségek érdekkörükbe tartozóan az önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást.
(2) Az e célból szervezett rendezvényeiken véleményt nyilváníthatnak és együttműködhetnek a végrehajtásban.
(3) A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.
Záró rendelkezések
61. §1
62. § Ez a rendelet 2024. november 1-jén lép hatályba.
A 61. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
