2024. évi LXXXIV. törvény
a kritikus szervezetek ellenálló képességéről1
Az Országgyűlés a szövetségesi feladatok, a nemzetközi egyezmények és előírások teljesítése, az állam, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének növelése céljából, az élet és az anyagi javak védelme, az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, a nemzeti ellenálló képességi rendszer fejlesztésére, különösen a kormányzat folytonossága, az energetika, a tömegmozgások, az élelmezés és vízellátás, az egészségügyi ellátás, a polgári kommunikációs rendszerek, valamint a közlekedés, és szállítás területére vonatkozó alapkövetelmények teljesítésére, és az egyes függőségekből eredő ellátási láncok üzemfolytonos biztonságára figyelemmel, a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
ALAPVETŐ SZABÁLYOK
1. A törvény hatálya és az alapelvek
1. § (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező kritikus szervezetek ellenálló képességének fokozását célzó intézkedéseket, támogatási és felügyeleti rendszerüket.
(2) E törvény hatálya kiterjed a kritikus szervezetekre, kritikus infrastruktúrákra, valamint a közreműködő természetes és jogi személyekre, közigazgatási szervekre, érintett ágazatokra és szervezetekre.
(3) Az 1. mellékletben meghatározott digitális infrastruktúra alágazatban kijelölt kritikus szervezetekre
a) a IV. Fejezet,
b) az V. Fejezet,
c) a 13. alcím,
d) a 15–17. alcím, és
e) a 34. § (2) és (3) bekezdés
nem alkalmazandó.
(4) A kritikus szervezetekre és kritikus infrastruktúrákra e törvényben foglalt rendelkezéseket az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: NIS 2 irányelv) átültető nemzeti jogszabályokban foglaltak elsőbbségével kell alkalmazni.
(5) A földgáz, hidrogén és villamos energia alágazatra e törvény rendelkezései – e törvényben meghatározott eltérésekkel – alkalmazandók.
(6) E törvény hatálya a villamosenergia-termelés alapvető szolgáltatás vonatkozásában a nukleáris létesítmény esetén a nukleáris létesítmény villamosenergia-átvitelre szolgáló részeire terjed ki. E törvény rendelkezései nem érintik az uniós szerződések és az uniós jog hatálya alá tartozó, kifejezetten nukleáris elemekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. A nukleáris létesítmény nukleáris elemei ellenálló képességének fokozását célzó intézkedések, támogatások és felügyeleti rendszerek az atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazásának követelményeit érvényesítő hatóság (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv) feladat- és hatáskörébe tartoznak.
2. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességének szervezése és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során a kritikus szervezetek és természetes személyek részéről biztosítani kell a következő alapelvek érvényesülését:
a) a kritikus szervezetek ellenálló képessége a nemzeti ellenálló képesség rendszerének meghatározó része,
b) az alapvető szolgáltatások folyamatossága, a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képessége nemzeti érdek,
c) a hatóságok, a kritikus szervezetek és érintett személyek kötelesek egymás jogait tiszteletben tartani és jóhiszeműen együttműködni,
d) a kritikus szervezet az ellenálló képességi követelmények teljesítése során figyelembe veszi a rendelkezésre álló erőforrásokat, a kockázatokat és a rendkívüli események hatásait,
e) figyelmet kell fordítani az alapvető szolgáltatások, a kritikus infrastruktúrák, a kritikus szervezetek, az alágazatok, az ágazatok országhatáron túlnyúló kölcsönös függőségeire,
f) a bizalmasság elve alapján a kritikus szervezetekkel összefüggésbe hozható adatot csak az és csak olyan mértékben ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához az feltétlenül szükséges, és a bizalmasság elvének értelmében titoktartási kötelezettsége a fentiekkel kapcsolatos jogviszonya megszűnését követően is fennmarad, továbbá ilyen adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé,
g) a kritikus szervezetek ellenálló képességével kapcsolatban hozott intézkedéseknek az arányosság elvének értelmében alkalmasnak és szükségesnek kell lenniük a kívánt cél eléréséhez, és
h) atomenergia alkalmazása esetében figyelembe kell venni az atomenergia-felügyeleti szerv feladat- és hatásköreit, továbbá azt, hogy a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti eljárásokat a kijelölő hatóság hivatalból folytatja le.
(3) Ha a kritikus szervezet nukleáris létesítményt üzemeltet, a 7. § (1) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdésében, a 19. § (1) bekezdésében, a 21. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint a 25. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a nukleáris biztonságnak elsőbbsége van.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában
1. alapvető szolgáltatás: a kritikus szervezet által nyújtott, az 1. mellékletben foglalt táblázat „C” oszlopában meghatározott szolgáltatás, amely elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához, és a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához,
2. ágazati kritérium: olyan az 1. melléklet szerinti ágazattól függő, kormányrendeletben meghatározott szempont, amely alapján egy szervezet, eszköz, létesítmény elengedhetetlenként azonosítható Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához, és amely alapján az kritikus szervezetté, kritikus infrastruktúrává jelölhető ki,
3. ágazati szakhatóság: az általános kijelölő hatóság kivételével, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt szerv, amely az ott meghatározott szakkérdésben szakhatósági állásfoglalást ad ki a kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra kijelölésére, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárásában, továbbá ellátja az e törvényben számára meghatározott egyéb feladatokat,
4. általános kijelölő hatóság: a földgáz, hidrogén és villamos energia alágazatok kivételével kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra kijelölésére, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására kormányrendeletben kijelölt hatóság, amely az energetikai ágazati kijelölő hatóság kijelölési eljárása során az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatóságként is közreműködik,
5. beszállító: az a szervezet vagy természetes személy, amely vagy aki a kritikus szervezet számára a folyamatok biztonságos fenntarthatósága érdekében terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt,
6. egyedüli kapcsolattartó pont: az a hatóság, amely összekötő funkciót lát el az Európai Unió többi tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontjaival és az Európai Bizottsággal,
7. ellátási lánc: olyan kapcsolat, amelytől a kritikus szervezet által nyújtott szolgáltatás fenntartása függ, és amely sérülése esetén a szolgáltatás fenntartása ellehetetlenül vagy az üzemfolytonosság sérül,
8. ellenálló képesség: valamely kritikus szervezet vagy infrastruktúra azon képessége, hogy egy rendkívüli eseményt, kontrollált rendkívüli eseményt megelőzzön, azzal szemben védekezzen, arra reagáljon, annak ellenálljon, azt semlegesítse, azt enyhítse, ahhoz alkalmazkodjon és az esemény bekövetkezését követően működését helyreállítsa,
9. Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága: az általános kijelölő hatóság által, jogszabályban foglaltak szerint megszervezett és működtetett olyan bizottság, amelynek célja a kritikus szervezetek ellenálló képességének támogatása,
10. ellenálló képességi mátrix: a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességével összefüggő kockázatok, a kockázatok következményei, hatásuk, gyakoriságuk, a szervezet kitettségének megjelenítésére, a kockázat jelentőségére vonatkozó értékelés és a kockázatok kezelésének, a maradványkockázatok megjelenítésének módja,
11. ellenálló képességi terv: a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességével összefüggésben a rendkívüli események bekövetkezésének megelőzése, következményeire való reagálás, a kockázatkezelési eljárások, riasztási folyamatok végrehajtása, a kritikus infrastruktúrák fizikai védelmének biztosítása, az alternatív megoldások azonosítása, az alapvető szolgáltatás nyújtásának újraindítása érdekében, valamint a kritikus munkakörben foglalkoztatottak feladatrendszerének, oktatásának, gyakorlatok megszervezése érdekében megtett technikai, biztonsági és szervezeti intézkedéseket leíró dokumentum,
12. energetikai ágazati kijelölő hatóság: az energetikai ágazaton belül a földgáz, a hidrogén és a villamos energia alágazatokban a kritikus szervezetek kijelölésére, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására kormányrendeletben kijelölt hatóság,
13. európai kritikus infrastruktúra: olyan kritikus infrastruktúra, amelyet európai kritikus szervezet üzemeltet,
14. európai kritikus szervezet: az a kritikus szervezet, amely elengedhetetlen további tagállamok társadalmi, gazdasági stabilitásához és a IV. Fejezetben meghatározottak szerint kijelölésre került,
15. európai tanácsadó misszió: az Európai Bizottság, az európai kritikus szervezetet kijelölő tagállam vagy az a tagállam, amely számára, illetve amelyben az alapvető szolgáltatást nyújtják, kezdeményezésére az Európai Bizottság által megszervezett, az európai kritikus szervezetet kijelölő tagállam által jóváhagyott eljárás, amelynek célja az európai kritikus szervezet V. Fejezetben található kötelezettségeinek teljesítése érdekében hozott intézkedések értékelése,
16. függőség: legalább két infrastruktúra, kritikus infrastruktúra, alapvető szolgáltatás, kritikus szervezet, alágazat, ágazat vagy állam (a továbbiakban együtt: entitás) közötti olyan logikai információs, fizikai vagy földrajzi kapcsolat, illetve összeköttetés, amely révén az egyik entitás állapota befolyásolja a másik entitásét, vagy összefügg annak állapotával,
17. horizontális kritérium: olyan ágazattól független szempont, amely alapján egy szervezet, eszköz, létesítmény – figyelemmel a kölcsönös függőségre, alternatív ellátási lehetőségekre, kritikus kitettségre, ellátási láncban betöltött szerepére – kritikus szervezetté, kritikus infrastruktúrává jelölhető ki,
18. infrastruktúra: olyan eszköz, létesítmény, építmény, berendezés, hálózat, rendszer, vagy ezek része, amely szükséges egy szervezet működéséhez vagy egy szolgáltatás nyújtásához, azonban nem az alapvető szolgáltatás nyújtásához szükséges;
19. kijelölő hatóság: az általános kijelölő hatóság és az energetikai ágazati kijelölő hatóság,
20. kockázat: valamely esemény által okozott veszteség vagy zavar lehetősége, amelyet az ilyen veszteség vagy zavar mértékének, és az esemény bekövetkezési valószínűségének kombinációjaként kell kifejezni,
21. kockázat alapú gondolkodás: a kockázatmenedzsment működtetése során egyfajta szemlélet alkalmazása, amelyben a kockázatok azonosításának, a kockázatelemzésnek, a kockázatértékelésnek és a kockázatkezelésnek olyan általános folyamata valósul meg, amely célja, hogy megalapozott döntést hozzanak arról, hogyan kezeljék a lehető legmagasabb szinten a felmerülő kockázatokat, mindezt hitelesen dokumentált információ, azaz az ellenálló képességi terv és ellenálló képességi mátrix formájában,
22. kockázatazonosítás: az a folyamat, amelynek célja olyan kockázatok felkutatása, felismerése és leírása, amelyek befolyásolhatják a szervezeti célok elérését,
23. kockázatelemzés: az a folyamat, amely célja a kockázat jellegének és jellemzőinek megértése, a kockázati szint megállapítása, a bizonytalanságok, a kockázati források, a következmények, a valószínűség, az események, a forgatókönyvek, az intézkedések valamint azok eredményességének részletes vizsgálata,
24. kockázatértékelés: az azonosított kockázatok átfogó elemzésének olyan folyamata, amelyben a kockázatelemzés eredményeinek az előzetesen meghatározott kritériumokkal való összehasonlítása során megállapítható, hogy hol szükséges további intézkedés,
25. kockázatkezelés: kockázatmenedzsment által alkalmazott, jóváhagyott döntésen alapuló tervezett folyamat, módszer vagy eszköz, amely egy várható negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét, a felmerülő kockázatok hatásait és a kitettséget olyan módon befolyásolja, hogy általa csökkenjen a kockázatpotenciál, valamint a lehetséges kár hatásait enyhítse, ellensúlyozza,
26. kontrollált rendkívüli esemény: olyan esemény, amely a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás olyan mértékű károsodását, sérülését, minőségének romlását vagy mennyiségének fennakadását eredményezi, amely nem jár a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás megszűnésével, kiesésével, nem éri el a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervek irányába történő bejelentés küszöbértékét, és amelynek kezelését a kritikus szervezet és szerződött partnerei önállóan képesek végrehajtani,
27. kölcsönös függőség: két entitás között fennálló kétirányú függőség,
28. kritikus infrastruktúra: olyan eszköz, létesítmény, építmény, berendezés, hálózat, rendszer, vagy ezek része, amely az alapvető szolgáltatás nyújtásához szükséges,
29. kritikus munkakör: a kritikus szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosításához szükséges nélkülözhetetlen munkakör,
30. kritikus szervezet: olyan alapvető szolgáltatást nyújtó szervezet, amelyet a kijelölő hatóság a III. Fejezetben meghatározottak szerint kijelölt és elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához,
31. nyilvántartó hatóság: kormányrendeletben kijelölt szerv, amely az e törvény alapján, az e törvényben meghatározott adatokról nyilvántartást vezet,
32. rendkívüli esemény: olyan esemény, amely
a) a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás olyan mértékű károsodását, sérülését, minőségének romlását vagy mennyiségének fennakadását okozza, amely a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás megszűnését, kiesését eredményezi, vagy
b) a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás megszűnését, kiesését nem eredményezi, de szükségessé vált a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervek közreműködése,
és amely eléri a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervek irányába történő bejelentés kormányrendeletben meghatározott küszöbértékét.
A KRITIKUS SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ NEMZETI CÉLKITŰZÉSEK
3. Nemzeti stratégia a kritikus szervezetek ellenálló képességének növeléséhez
4. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti stratégia (a továbbiakban: stratégia) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei és a Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján más biztonsági és ágazati stratégiákra építve a Kormány határozatában kiadott középtávú stratégiai, több ágazatra kiterjedő tervezési dokumentum, amely tartalmazza
a) a kritikus szervezetek általános ellenálló képességének fokozására és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítására vonatkozó stratégiai célkitűzéseket és prioritásokat, figyelembe véve a határokon átnyúló ágazati és ágazatközi függőségeket és kölcsönös függőségeket,
b) a stratégiai célkitűzések és prioritások elérését szolgáló irányítási keretrendszert, a kritikus szervezetek és a stratégia végrehajtásában részt vevő hatóságok szerepkörének és felelősségének a leírását,
c) a kritikus szervezetek általános ellenálló képességének fokozásához szükséges intézkedések leírását,
d) a kritikus szervezetek támogatását célzó eljárás leírását,
e) a közszektor, a magánszektor, valamint a közjogi és magánjogi szervezetek közötti együttműködés erősítését célzó intézkedéseket,
f) az érintett főbb hatóságokat, eljárásokat és érdekelt feleket, a bevezetett releváns intézkedéseket, és
g) a kijelölő hatóságok, az ágazati szakhatóságok, valamint a NIS 2 irányelvnek való megfelelést szolgáló hazai jogszabályok szerinti hatóságok közötti koordinációt szolgáló szakpolitikai keretet a kiberbiztonsági kockázatokra, a kiberfenyegetésekre és kiberbiztonsági jellegű eseményekre figyelemmel.
(2) Az egyedüli kapcsolattartó pont a 4 évente felülvizsgált stratégiát az elfogadását követő három hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.
4. Nemzeti kockázatértékelés a kritikus szervezetek ellenálló képességének növeléséhez
5. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti kockázatértékelés (a továbbiakban: nemzeti kockázatértékelés) a Kormány által határozattal elfogadott tervezési dokumentum, amelyet a kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének támogatása érdekében
a) az 1. melléklet szerinti ágazatokra,
b) Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékelésére,
c) az általános és ágazatspecifikus kockázatokra, és az azokra kidolgozott ágazati védekezési tervekre,
d) az uniós jogi normák alapján készített, így különösen a terrorizmus elleni küzdelemről, a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről, a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről, az árvízkockázatok értékeléséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló szabályozások alapján készített ágazati kockázatelemzésekre vagy -értékelésekre,
e) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és biztonsági célú tervezéshez kapcsolódó feladatokra, és
f) a rendkívüli események jelentésére és kezelésére vonatkozó információkra
figyelemmel kell elkészíteni.
(2) A nemzeti kockázatértékelés figyelembevételével alakítja ki a kritikus szervezet
a) a kockázatértékelését, az ellenálló képességi mátrixot és
b) az ellenálló képességi intézkedéseit.
(3) Az egyedüli kapcsolattartó pont a 4 évente felülvizsgált nemzeti kockázatértékelés releváns információit az elfogadását követő három hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.
A KRITIKUS SZERVEZETEK ÉS A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK KIJELÖLÉSE
KRITIKUS SZERVEZETEK ÉS KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK KIJELÖLÉSE
5. Kritikus szervezetek kijelölése
6. § (1) Az általános kijelölő hatóság a kijelölési, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárás során vizsgálja az eljárás alá vont szervezet, infrastruktúra esetében a horizontális kritériumok, valamint kormányrendeletben meghatározott esetekben ágazati szakhatóság bevonásával az ágazati kritériumok fennállását.
(2) Az energetikai ágazati kijelölő hatóság a kijelölési, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárása során vizsgálja az ágazati kritériumok, meghatározott esetekben az általános kijelölő hatóság bevonásával a horizontális kritériumok fennállását, valamint – az általános kijelölő hatóság javaslatának figyelembevételével – meghatározza a szervezet ellenálló képességi szintjét.
7. § (1) A kijelölő hatóság rendszeresen monitorozza és értékeli az ágazatok, az alágazatok, az alapvető szolgáltatások, a lehetséges kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ellenálló képességi helyzetét.
(2) Az ágazati szakhatóságok az (1) bekezdés szerinti értékelés támogatása érdekében a kijelölő hatóság megkeresése alapján megküldik az ágazati szakhatóság rendelkezésére álló azon adatokat és hatósági döntéseket, amelyek naprakész információt biztosítanak a horizontális kritériumok megítéléséhez.
(3) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve javaslatot tehet a kijelölő hatóság részére kritikus szervezet kijelölésére irányuló hatósági eljárás megindítására.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint gyűjtött adatok, javaslatok értékelésének eredménye alapján a kijelölő hatóság a kijelölési eljárást megindítja.
(5) A kijelölő hatóság a kijelölési eljárás során az alábbiak alapján dönt a kritikus szervezet kijelöléséről:
a) a nemzeti ellenálló képességi stratégia,
b) a nemzeti ellenálló képességi kockázatértékelés,
c) az ágazati szakhatóság, további hatóság, állami szerv vagy gazdasági társaság adatszolgáltatása,
d) a lehetséges kritikus szervezet adatszolgáltatása,
e) a horizontális kritériumok teljesülése,
f) az ágazati szakhatóság szakhatósági állásfoglalása,
g) az ágazati kritériumok teljesülése, ha ágazati szakhatóság nem került kijelölésre, és
h) más olyan jellemző, amely az érintett szervezet esetében kihatással van Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitása, továbbá a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartására.
8. § Az általános kijelölő hatóság a kijelölési eljárásban az alábbi horizontális kritériumokat vizsgálja:
a) a szervezet alapvető szolgáltatása más entitástól függ vagy kölcsönösen függenek az alábbiak szerint:
aa) más kritikus szervezetnek nyújt szolgáltatást és ennek a kritikus szervezetnek nincs alternatív ellátási lehetősége,
ab) olyan közműszolgáltató szervezet, amelynek alapvető szolgáltatását más kritikus szervezet a saját alapvető szolgáltatása vonatkozásában kritikusként jelöl meg, vagy
ac) olyan közúti vagy vasúti építményeket üzemeltet, amely nélkül más kritikus szervezet kritikus infrastruktúrája nem megközelíthető,
b) a szervezet nettó árbevétele a vizsgálatot megelőző 5 év során bármely évben meghaladta a 10 milliárd forintot,
c) a szervezet Magyarországon egyedüliként nyújtja az adott alapvető szolgáltatást,
d) a szervezet alapvető szolgáltatásában bekövetkezett rendkívüli esemény jelentős hatással lehet a közrendre, a közbiztonságra, a közegészségügyre vagy katasztrófavédelmi, lakosságvédelmi, nemzetbiztonsági, terrorelhárítási szempontokra, függőségekre,
e) alapvető szolgáltatásában bekövetkezett rendkívüli esemény jelentős rendszerszintű kockázatot idézhet elő, különösen azokban az ágazatokban, ahol a rendkívüli eseménynek határokon átnyúló hatása lehet, vagy az ellátási lánc sérül,
f) a szervezet olyan üzemanyag töltőállomást üzemeltet, amely közlekedési vagy üzemanyag ellátási szempontból stratégiainak minősül, vagy
g) a szervezet nemzetbiztonsági védelem alatt áll.
9. § (1) Az alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetet a kijelölő hatóság kritikus szervezetként kijelöli, amennyiben megfelel legalább kettő, a 8. §-ban meghatározott horizontális vagy egy, kormányrendeletben meghatározott ágazati kritériumnak.
(2) Ha a szervezet nem nyújt alapvető szolgáltatást, a kijelölő hatóság a szervezetet nem jelöli ki kritikus szervezetként, vagy a kritikus szervezet korábbi kijelölését visszavonja.
(3) A kijelölő hatóság a kijelölés véglegessé válásától számítva legkésőbb négyévente a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárást folytat le.
(4) A kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról
a) az ágazati vagy horizontális kritériumok megváltozásának eredményeként vagy
b) a kritikus szervezet adatszolgáltatása alapján
hivatalból dönt.
(5) A kijelölő hatóság a kijelölő határozatban
a) kijelöli a kritikus szervezetet,
b) kijelöli az alapvető szolgáltatást nyújtó kritikus infrastruktúrát,
c) megállapítja a kritikus szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatást,
d) ellenálló képességi szintbe sorolja a kritikus szervezetet, kritikus infrastruktúrát,
e) meghatározza az ellenálló képességi terv kidolgozásának határidejét, és
f) a kritikus szervezet részére az arányosság elvére tekintettel előírhat a kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra ellenálló képességével összefüggő, azok egyedi sajátosságaihoz, környezetéhez és a rendkívüli események által potenciálisan előidézhető hatás mértékéhez igazodó feltételeket, intézkedéseket.
(6) A kijelölő hatóság a kritikus szervezet kijelöléséről a véglegessé vált határozat megküldésével tájékoztatja az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóságokat és az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (a továbbiakban: EDR) kormányzati célú hírközlési szolgáltatóját.
(7) Az energetikai ágazati kijelölő hatóság a véglegessé vált határozatát megküldi a nyilvántartó hatóság részére.
10. § (1) A kijelölő hatóság a kritikus szervezeteket a szervezet által nyújtott szolgáltatás és a rendkívüli esemény hatása, a szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybevevők száma, a szervezet által nyújtott szolgáltatás földrajzi lefedettsége, valamint az érintett ágazat, alágazat és alapvető szolgáltatás jellege alapján kormányrendeletben meghatározottak szerint három fokozatú ellenálló képességi szintbe sorolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti körülményekben bekövetkezett változás esetén a kritikus szervezet – igazoló dokumentumok benyújtásával – kérheti a kijelölő hatóságtól a kijelölő határozatban megállapított ellenálló képességi szint felülvizsgálatát és alacsonyabb ellenálló képességi szint megállapítását.
(3) A kritikus szervezet az e törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltakat a részére megállapított ellenálló képességi szint alapján köteles teljesíteni.
6. Kritikus infrastruktúrák kijelölése
11. § (1) A kijelölési eljárás megindítása céljából előzetes adatkéréssel érintett, valamint az adatszolgáltatásra felhívott szervezet a kijelölési eljáráshoz szükséges adatszolgáltatása során bemutatja a szervezet
a) infrastruktúráit és
b) a kritikusként értékelt infrastruktúráit.
(2) A kijelölő hatóság az ágazati kritériumok szakkérdés vizsgálata céljából megkeresett ágazati szakhatóság bevonásával kritikus infrastruktúraként jelöli ki azt az infrastruktúrát, amely
a) a kritikus szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz szükséges,
b) Magyarország területén helyezkedik el, és
c) megfelel legalább egy horizontális vagy egy ágazati kritériumnak.
(3) A kijelölő hatóság a kritikus infrastruktúra ellenálló képességi szintjét a kijelölő határozatban állapítja meg.
(4) Kritikus infrastruktúra több ágazatban vagy alágazatban nem jelölhető ki. Ha egy kritikus infrastruktúra az ágazati kritériumok teljesülésének lehetősége alapján több ágazatban vagy alágazatban is kijelölhető, akkor a kritikus infrastruktúra besorolása és kijelölése a jellegadó alapvető szolgáltatás szerint történik.
EURÓPAI KRITIKUS SZERVEZETEK, EURÓPAI KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK ÉS A TANÁCSADÓ MISSZIÓ
7. Az európai kritikus szervezetek és infrastruktúrák kijelölése
12. § E törvény, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kritikus szervezetekre, kritikus infrastruktúrákra vonatkozó rendelkezéseit az európai kritikus szervezetekre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
13. § Európai kritikus szervezet az a véglegessé vált hatósági határozattal kijelölt kritikus szervezet,
a) amely hat vagy több tagállamban vagy tagállam számára alapvető szolgáltatásokat nyújt, és
b) amelyet az Európai Bizottság értesítése alapján a kijelölő hatóság kijelölő határozatában kijelölt.
14. § (1) Ha a véglegessé vált hatósági határozattal kijelölt kritikus szervezet hat vagy több tagállamban vagy tagállam számára nyújt alapvető szolgáltatásokat, akkor erről kormányrendeletben meghatározottak szerint tájékoztatja az általános kijelölő hatóságot. Az általános kijelölő hatóság a tájékoztatás alapján felterjesztést készít a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére.
(2) Az (1) bekezdés alapján – indokolt esetben az érintett miniszter bevonásával – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(3) Az Európai Bizottság – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által továbbított – kezdeményezésére a kijelölő hatóság konzultációt folytat le a többi érintett tagállam illetékes hatóságával és a kritikus szervezettel, majd a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a kijelölés feltételeinek teljesüléséről vagy nem teljesüléséről.
(4) Az Európai Bizottság – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által továbbított – értesítése alapján az általános kijelölő hatóság kormányrendeletben meghatározottak szerint kijelöli a kritikus szervezetet európai kritikus szervezetté és megállapítja az európai kritikus infrastruktúrákat.
8. Az európai tanácsadó misszió
15. § (1) Az általános kijelölő hatóság, továbbá az általános kijelölő hatóságnál az ágazati szakhatóság vagy az európai kritikus szervezet kezdeményezhet európai tanácsadó misszió alkalmazását.
(2) Az európai tanácsadó misszió igénylését – az általános kijelölő hatóság vezetőjének javaslatára – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter terjeszti fel a Kormány részére jóváhagyásra.
(3) A Kormány jóváhagyását követően az egyedüli kapcsolattartó pont az Európai Bizottságnál kezdeményezi az európai tanácsadó missziót és megküldi a javasolt képviselők, szakértők adatait.
(4) Az európai tanácsadó misszióban résztvevőként javasolható az általános kijelölő hatóság, az energetikai ágazati kijelölő hatóság által delegált kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető, továbbá az ágazati szakhatóság szakértője, képviselője.
(5) Az európai tanácsadó misszió tagjainak érvényes és megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.
(6) Az egyedüli kapcsolattartó pont a tagállamok és az Európai Bizottság által javasolt szakértők személyével kapcsolatban kifogással élhet.
(7) Az európai tanácsadó misszió keretében az egyedüli kapcsolattartó pont a nemzetbiztonsági érdekek és az üzleti titokra vonatkozó érdekek figyelembevételével az Európai Bizottság részére biztosítja az európai kritikus szervezet
a) kockázatértékelésének releváns részeinek megismerhetőségét,
b) működésével kapcsolatos hatósági dokumentumok releváns részeinek megismerhetőségét, és
c) az európai kritikus szervezet telephelyére történő belépést, vizsgálódást.
(8) Az európai tanácsadó misszió megállapításairól készített jelentést az általános kijelölő hatóság és az érintett ágazati szakhatóság értékeli, elemzi és szükség esetén az egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot, hogy az európai kritikus szervezet teljesíti-e az e törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, valamint a kijelölő hatóság határozatában foglalt előírások szerinti kötelezettségeit, és javaslatot tesznek azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyek az említett európai kritikus szervezet ellenálló képességének javítása érdekében szükségesek.
(9) Az Európai Bizottság véleményt alkot az európai tanácsadó misszió jelentése és a tagállamok javaslatai alapján (a továbbiakban: Európai Bizottsági vélemény).
(10) Az Európai Bizottsági véleményt az általános kijelölő hatóság közli az ágazati szakhatósággal és az érintett európai kritikus szervezettel.
(11) Az Európai Bizottsági vélemény alapján az e törvény, illetve e törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet szerinti intézkedés hozható, hatósági eljárási és felügyeleti tevékenység végezhető.
(12) Az általános kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóság az egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot a megtett intézkedésről, eljárásról, tevékenységről.
(13) Az európai tanácsadó missziónak nem lehet tárgya a közigazgatás ágazatban kijelölt európai kritikus szervezet.
16. § (1) Az Európai Bizottság értesítése alapján a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az érintett ágazati miniszter egyetértése esetén Magyarország fogadja az Európai Bizottság által, vagy más tagállam kérésére kezdeményezett európai tanácsadó missziót.
(2) A fogadott európai tanácsadó misszió működésével kapcsolatos szabályok megegyeznek a 15. § (4)–(13) bekezdésében foglaltakkal.
A KRITIKUS SZERVEZETEK ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE, HATÓSÁGI FELÜGYELETE, TÁMOGATÁSA
A KRITIKUS SZERVEZETEK ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE
9. A kritikus szervezetek kötelezettségei
17. § (1) A kritikus szervezeteknek az ellenálló képességük fejlesztését az általuk nyújtott alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítottságára figyelemmel kell megvalósítaniuk.
(2) A kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra ellenálló képességének biztosításáért, fejlesztéséért és a szükséges intézkedésekért a kritikus szervezet a felelős.
(3) A kritikus szervezet az ellenálló képesség felmérése és fejlesztése során megvizsgálja a rendelkezésére álló képességeit, amely alapján a fejlesztés meghatározásakor figyelembe veszi
a) a nemzeti kockázatértékelést,
b) az ellenálló képességi tervet, a kockázatértékelést, a kockázatkezelést, az ellenálló képességi mátrixot,
c) a rendkívüli események megelőzését, kezelését, a helyreállítást,
d) a fizikai védelmi intézkedéseket,
e) a szervezet sajátosságait és
f) a vonatkozó szabályrendszereket.
(4) A kritikus szervezetekre vonatkozó ellenálló képességi követelmények teljesítése céljából a kritikus szervezet érdekében eljáró biztonsági személyzet – e törvényben vagy annak végrehajtási rendeletében meghatározott kivételekkel – jogosult a kritikus infrastruktúra elhelyezkedése szerinti létesítmény területére be- vagy kilépő személyek, járművek és tárgyak biztonsági célú átvizsgálására, a be- vagy kilépés korlátozására, megakadályozására.
(5) A kritikus szervezet ellenálló képességével összefüggő feladatok végrehajtása érdekében kötelesek
a) a foglalkoztatottak, a beszállítók, a szerződött partnerek együttműködni, a számukra előírt feladatrendszerben részt venni,
b) a kritikus munkakörben foglalkoztatottak az ellenálló képességi tervben foglaltak szerint eljárni,
c) a szervezet számára beszállítók a szervezet által támasztott követelményeket teljesíteni, és
d) a létesítmény területére belépők a szervezet által meghatározott korlátozásokat figyelembe venni.
10. A kritikus szervezet kockázatértékelése, kockázatkezelése
18. § (1) A kritikus szervezet a külső és belső környezete alapján felméri, azonosítja, értékeli és kezeli mindazon kockázatokat, amelyek a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra biztonságos és üzemfolytonos működésére, az alapvető szolgáltatások nyújtásának folytonosságára hatással lehetnek.
(2) A kockázatértékelés, ellenálló képességi mátrix készítése során vizsgálandó kockázatok lehetnek
a) a kötelezően vizsgálandó általános és ágazati kockázatok és
b) a szervezet által azonosított egyéb kockázatok.
(3) A kockázatértékelés és az ellenálló képességi mátrix készítése során figyelemmel kell lenni a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra biztonságos és üzemfolytonos működésére fenyegetést jelentő kockázatok mindazon következményeire, amelyek rendkívüli esemény kialakulásához vezethetnek.
(4) A kockázatértékelés, ellenálló képességi mátrix készítése részletes szempontjait kormányrendelet határozza meg.
11. Ellenálló képességi terv
19. § (1) A kritikus szervezet a kijelölő hatóság határozatában meghatározott határidőre kidolgozza, és az általános kijelölő hatóság részére elfogadás céljából, elektronikus úton megküldi az általános kijelölő hatóság által meghatározott és honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével elkészített ellenálló képességi tervet és annak mellékletét képező ellenálló képességi mátrixot.
(2) A kritikus szervezet által elkészített ellenálló képességi terv, ellenálló képességi mátrix elfogadásáról, kiegészíttetéséről, módosításáról vagy elutasításáról a tartalmi és formai követelmények vizsgálata alapján az általános kijelölő hatóság dönt az érintett energetikai ágazati kijelölő hatóság vagy ágazati szakhatóság bevonásával.
(3) Az ellenálló képességi terv és az ellenálló képességi mátrix
a) általános fejezeteinek megfelelőségét az általános kijelölő hatóság,
b) ágazatspecifikus fejezeteinek megfelelőségét az érintett ágazati szakhatóság vagy energetikai ágazati kijelölő hatóság
vizsgálja.
(4) Az ellenálló képességi terv tartalmazza legalább
a) a kritikus szervezet, a kritikus infrastruktúra és az alapvető szolgáltatás jellemzését,
b) azt a szabály-, szervezeti- és eszközrendszert, amely biztosítja a szolgáltatás folyamatos nyújtásának védelmét, és az üzemfolytonosságot, és
c) a kritikus szervezetre és a kritikus infrastruktúráira vonatkoztatva, kockázat alapú gondolkodással elkészített kockázatazonosítást, kockázatértékelést, ellenálló képességi mátrixot, és ezek figyelembevételével azokat az intézkedéseket, amelyek kialakítása és működtetése biztosítja az alapvető szolgáltatás folyamatosságát és a működés helyreállítását.
(5) A kritikus szervezet felülvizsgálja és szükség esetén módosítja az ellenálló képességi tervet
a) rendes felülvizsgálattal évente,
b) soron kívüli felülvizsgálattal
ba) olyan változás bekövetkezése esetén, amely érinti az alapvető szolgáltatás nyújtását, a kritikus szervezet vagy kritikus infrastruktúra tevékenységét, működésének kijelölést befolyásoló mértékű feltételeit vagy ellenálló képességét,
bb) rendkívüli esemény bekövetkezése esetén,
bc) a hatósági ellenőrzés erre irányuló megállapításai esetén a meghatározott határidőn belül,
bd) a komplex gyakorlat értékelésének erre irányuló megállapításai esetén a meghatározott határidőn belül,
be) a kritikus szervezet felkészültségének fejlesztése esetén a kijelölő hatóság által meghatározott határidőn belül.
(6) Az ellenálló képességi terv módosítása során a (2)–(4) bekezdés szerint kell eljárni.
(7) Az ellenálló képességi terv kormányrendeletben meghatározott ágazatspecifikus szempontjaihoz az ágazati szakhatóság elkészíti javaslatát, szükség szerint aktualizálja és megküldi azokat az általános kijelölő hatóság számára.
(8) A kritikus szervezet az ellenálló képességi terv soron kívüli felülvizsgálatával a tárgyévben esedékes rendes felülvizsgálatot is teljesíti.
(9) Nukleáris létesítmény esetében az ellenálló képességi terv ágazatspecifikus fejezetét kizárólag a nukleáris létesítmény villamosenergia-átvitelre szolgáló részeire vonatkozóan kell megállapítani.
12. Kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető
20. § (1) A kritikus szervezet a kijelölő határozat véglegessé válását követő 90 napon belül köteles
a) a szervezet vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület (a továbbiakban együtt: kritikus szervezet vezetője) közvetlen irányítása alá tartozó, önálló, kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető beosztást létrehozni és a beosztásba kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt kinevezni, vagy
b) szolgáltatás igénybevétele esetén a kritikus szervezet vezetője felé közvetlen beszámolással tartozó, kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt megbízni.
(2) A kritikus szervezet a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető adatait, képesítését igazoló nyilatkozatát, a foglalkoztatást, a megbízást, a feladatrendszert alátámasztó dokumentumokat, továbbá a vezető személyében történt változást a kinevezést, a megbízást és az adatváltozást követő 8 napon belül köteles a nyilvántartó hatóság részére elektronikusan, a nyilvántartó hatóság weboldalán közzétett formanyomtatvány alkalmazásával megküldeni.
(3) A kritikus szervezet folyamatosan biztosítja a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető számára a tevékenységéhez szükséges technikai, humán és pénzügyi feltételeket, biztosítja valamennyi szükséges dokumentum, folyamat és létesítmény megismerését.
(4) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető
a) kapcsolatot tart a kijelölő hatósággal, az ágazati szakhatósággal és egyéb hatóságokkal,
b) felméri a kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra biztonságát befolyásoló általános, ágazati és szervezeti követelményeket, szabályozási környezetet,
c) elkészíti és aktualizálja a kockázatértékelést és az ellenálló képességi mátrixot,
d) elkészíti és aktualizálja az ellenálló képességi tervet,
e) értékeli a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességének helyzetét és javaslatot tesz az ellenálló képesség fejlesztésére,
f) megszervezi a kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra ellenálló képességét befolyásoló szervezeti egységek közötti koordinációt, bevonja őket a részfeladatok kidolgozásába és
g) rendszeresen beszámol a kritikus szervezet vezetője számára a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességi helyzetéről.
(5) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető a kritikus szervezet, a kritikus infrastruktúra és az alapvető szolgáltatás vonatkozásában személyesen látja el a feladatát.
(6) A kritikus szervezet biztosítja, hogy minden általa üzemeltetett kritikus infrastruktúrához és általa nyújtott alapvető szolgáltatáshoz tartozzon kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető. Egy kritikus szervezet több kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt is kijelölhet.
(7) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető büntetlen előéletű, kormányrendeletben meghatározott képzettséggel rendelkező személy lehet. A büntetlen előéletre vonatkozó követelmény teljesülését a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőnek kell igazolnia.
(8) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető önként jelentkezhet a 32. § szerinti Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága tagjának.
(9) Kritikus szervezet foglalkoztatásában nem álló, vele megbízással nem rendelkező természetes személy önként, elektronikus úton jelentkezhet a nyilvántartó hatóság kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőkről vezetett nyilvántartásába, az adatainak és az előírt képesítés meglétét igazoló nyilatkozatának a nyilvántartó hatóság weboldalán közzétett formanyomtatvány megküldésével.
(10) A (2) és (9) bekezdés szerinti, képzettséget igazoló nyilatkozatot a nyilvántartó hatóság, adatlekérdezés céljából továbbítja azon felsőoktatási intézmény részére, ahol a képesítést a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető megszerezte. A felsőoktatási intézmény 5 munkanapon belül tájékoztatja a nyilvántartó hatóságot az adatlekérdezés eredményéről.
(11) Az előírt képesítéssel nem rendelkező, a kötelező továbbképzést elmulasztó vagy a büntetlen előélet előírt feltételének nem megfelelő személyt a nyilvántartó hatóság nem veszi nyilvántartásba.
(12) Nukleáris létesítmény esetében a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető beosztást a nukleáris létesítmény felső vezetőségében vagy a felső vezetőség irányítása alatt kell létrehozni és a nukleáris létesítményre vonatkozó követelmények figyelembevételével kell kinevezni.
A KRITIKUS SZERVEZETEK HATÓSÁGI FELÜGYELETE
13. Ellenőrzés
21. § (1) A kormányrendeletben kijelölt ellenőrző hatóság (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) a kritikus szervezeteket az ágazati szakhatóságok bevonásával rendszeresen, időszakosan, valamint soron kívül komplex hatósági ellenőrzés (a továbbiakban: komplex ellenőrzés) keretében ellenőrzi.
(2) A komplex ellenőrzés keretében az ellenőrző hatóság vizsgálja
a) az e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek való megfelelést,
b) a kijelölő hatóság végleges határozatában foglalt előírások betartását,
c) a kritikus szervezet ellenálló képességének fenntartása, fejlesztése érdekében hozott intézkedések megfelelőségét, teljesülését,
d) a kritikus infrastruktúra ellenálló képességének fenntartása, fejlesztése érdekében hozott intézkedések megfelelőségét, teljesülését,
e) az ellenálló képességi terv megfelelőségét,
f) a kockázatértékelés, ellenálló képességi mátrix szabályozottságát és megfelelőségét,
g) a kritikus szervezet vezetője tevékenységének megfelelőségét az ellenálló képesség szempontjából,
h) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető tevékenységének megfelelőségét,
i) az ellenálló képességi gyakorlat megfelelőségét,
j) a kritikus szervezet és az érintett ellátási lánc tagjai, beszállítói együttműködésének megfelelőségét, és
k) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető személyével kapcsolatos követelmények teljesülését, ennek részeként az ellenőrző hatóság a büntetlen előélet vizsgálatához adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
(3) Azon energetikai ágazati kijelölő hatóság, valamint ágazati szakhatóság, amely foglalkoztat kritikusinfrastruktúra-védelmi biztonsági összekötő személy szakképzettséget szerzett személyt, önállóan is végezhet az (5) bekezdés szerinti ágazati ellenálló képességi ellenőrzést a felügyelt ágazat kritikus szervezetei esetében, az ellenőrző hatósággal egyeztetett módszertan szerint.
(4) Az energetikai ágazati kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóság az ellenőrzési tervét az ellenőrző hatósággal előzetesen, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-ig egyezteti, majd az ellenőrző hatóság javaslatai alapján december 31-ig véglegesíti.
(5) Az energetikai ágazati kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóság az önálló ellenálló képességi ellenőrzés keretében vizsgálja
a) az e törvényben foglalt rendelkezéseknek, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt ágazatspecifikus rendelkezéseknek való megfelelést,
b) a kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra ellenálló képességének fenntartása, fejlesztése érdekében hozott ágazatspecifikus intézkedések megfelelőségét, teljesülését,
c) az ellenálló képességi terv ágazatspecifikus megfelelőségét,
d) az ellenálló képességi mátrix ágazatspecifikus megfelelőségét,
e) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető ágazatspecifikus tevékenységének megfelelőségét,
f) az ellenálló képességi gyakorlat ágazatspecifikus megfelelőségét, és
g) a kritikus szervezet és az érintett ellátási lánc tagjai, beszállítói együttműködésének ágazatspecifikus megfelelőségét.
(6) A kritikus szervezetek ellenálló képességének fejlesztése és a humánkockázatok csökkentése érdekében a kritikus szervezet az ellenálló képességért felelős vezető bejelentésével egyidejűleg, indokolással alátámasztva, a nyilvántartó hatóságnál kérheti az érintett személy háttérellenőrzésének végrehajtását, amely kiterjed
a) a háttérellenőrzésnek alávetett személy személyazonosságának megerősítésére,
b) a háttérellenőrzésnek alávetett személy büntetlen előéletének vizsgálatára.
22. § (1) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető belső audit keretében ellenőrzi az ellenálló képességi tervben foglaltak megvalósításának megfelelőségét, naprakészségét, a kritikus szervezet felkészültségét és a kritikus szervezetekkel, infrastruktúrákkal kapcsolatos rendelkezések érvényesülését.
(2) Az audit tárgya a kritikus szervezetre, a kritikus infrastruktúrára vonatkozó ellenálló képességi követelmények megfelelőségének és megvalósulásának vizsgálata.
(3) Ha a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető az (1) bekezdés szerinti audit során nem megfelelőséget tapasztal, intézkedést kezdeményez a kritikus szervezet vezető tisztségviselőjénél vagy a vezetőjénél.
14. A kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák nyilvántartása
23. § (1) A nyilvántartó hatóság a kijelölési eljárásban hozott hatósági határozat véglegessé válását követően az energetikai ágazati kijelölő hatóság, az ágazati szakhatóságok, egyéb állami szervezetek és a kritikus szervezetek adatszolgáltatása, valamint az ellenálló képességért felelős vezetőre irányadó képesítési követelményeknek megfelelő természetes személy önkéntes jelentkezése alapján nyilvántartást vezet és kezeli az alábbi adatokat:
a) a kritikus szervezet
aa) nevét,
ab) székhelyét,
ac) cégjegyzékszámát,
ad) statisztikai számjelét,
ae) adószámát,
af) kritikus szervezeti státuszát,
ag) képviselőjének nevét, közvetlen elérhetőségét biztosító telefonszámát, elektronikus levelezési címét és
ah) rendkívüli eseményt bejelentő, kezelő szervezeti egységének telefonszámát, elektronikus levelezési címét,
b) a kritikus infrastruktúra
ba) megnevezését,
bb) címét,
bc) koordinátáit,
bd) kritikus infrastruktúrai státuszát,
be) a felügyeletét ellátó EDR-hez tartozó kommunikációs eszközök azonosítóját,
c) az európai kritikus szervezetre és az európai kritikus infrastruktúrára vonatkozó adatokat, amelyek esetében Magyarország érintett fél,
d) az alapvető szolgáltatás megnevezését,
e) az ágazati és horizontális kritériumot alátámasztó dokumentumot,
f) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető
fa) természetes személyazonosító adatait,
fb) közvetlen elérhetőségét biztosító elektronikus levelezési címét,
fc) közvetlen elérhetőségét biztosító telefonszámát,
fd) kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetői státuszát,
fe) tevékenység végzésétől történő eltiltása esetén ennek tényét, időtartamát, és ezáltal inaktív státuszát,
ff) a 20. § (10) bekezdése szerinti tájékoztatást és
fg) megbízását, feladatrendszerét igazoló munkaköri leírását vagy megbízási szerződést,
g) az ellenálló képességi tervet,
h) a kijelöléséről, a kijelölés fenntartásáról és a kijelölés visszavonásáról szóló határozatot,
i) a hatósági ellenőrzéssel összefüggő dokumentumokat,
j) az információbiztonsági szabályzatot,
k) a kritikus munkakörben foglalkoztatott személyek
ka) természetes személyazonosító adatait
kb) kritikus munkakörben való foglalkoztatotti státuszát,
l) a nyilvántartásba a 20. § (9) bekezdése alapján önként jelentkezett, az ellenálló képességért felelős vezetőre irányadó képesítési követelményeknek megfelelő természetes személy
la) természetes személyazonosító adatait és
lb) a képesítés meglétét igazoló nyilatkozatát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja
a) a kijelölésre, a kijelölés fenntartására és a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás lefolytatásának biztosítása,
b) a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének támogatása,
c) a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességével kapcsolatos kötelezettségek hatósági felügyeletének biztosítása,
d) e törvény, valamint egyéb jogszabály szerinti adatszolgáltatás és együttműködés támogatása,
e) a rendkívüli események hatékony kezelése,
f) a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy státusza igazolásának biztosítása,
g) a jogszabályban meghatározott támogatás igénybevétele.
(3) A kijelölő hatóság a kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra kijelölésére vonatkozó véglegessé vált határozatot haladéktalanul köteles megküldeni a nyilvántartó hatóságnak.
(4) A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot szolgáltat
1. a kijelölési eljárásban, a kijelölés fenntartására és a kijelölés visszavonására irányuló eljárásban részt vevő szervezetek részére a kijelölési eljárás, a kijelölés fenntartására és a kijelölés visszavonására irányuló eljárás lefolytatásának biztosítása céljából,
2. a kritikus szervezetet ellenőrző hatóság részére az ellenőrzési feladatok biztosítása céljából,
3. az ellenálló képességi terv ellenőrzésében résztvevő szervezetek számára, az ellenőrzés lefolytatása céljából,
4. a kritikus szervezet hatósági ellenőrzésére jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok részére a hatósági ellenőrzések lefolytatása céljából,
5. a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve részére a védelmi és biztonsági esemény bekövetkezésekor, illetve az erre, vagy különleges jogrendre való felkészülési folyamatban részt vevő, továbbá az eseménykezelésben és a helyreállításban részt vevő szervek tevékenységének támogatása céljából,
6. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére hatósági, megelőzési, kapcsolattartási és tájékoztatási feladatai elvégzése, komplex ellenálló képességi gyakorlat lefolytatása, illetve rendkívüli esemény kezelése céljából,
7. a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti kiberbiztonsági hatóság és kiberbiztonsági incidenskezelő központ, valamint a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben kijelölt egyedüli kapcsolattartó pont részére feladataik ellátása céljából,
8. a honvédelemért felelős miniszter részére a honvédelmi feladatok ellátása céljából,
9. az EDR biztosítása érdekében az EDR szolgáltatást nyújtó kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak,
10. nemzetbiztonsági, valamint terrorelhárítási érdekből, a feladatellátásért felelős szerv részére,
11. polgári védelmi kötelezettség megállapítása esetén a települési önkormányzat polgármesterének a kritikus munkakörben foglalkoztatott személyek státuszának igazolása céljából,
12. a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság részére eljárási cselekmény lefolytatása céljából,
13. a kritikus szervezet számára a kőolaj- és földgázellátási válsághelyzet, valamint a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és villamosenergia-ellátási válsághelyzetre való felkészülés érdekében elvégzett korlátozási besoroláshoz szükséges adatok igazolása céljából,
14. a víziközmű-szolgáltató részére, a közműves ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése vagy korlátozása alóli mentesség igazolása céljából,
15. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a közrend védelme és a közbiztonság fenntartása céljából.
(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak megismerésére irányuló igényt az igényelt adatnak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséig meg kell tagadni, ha az adat megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § a) pontjának értelmében Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti. Az igény teljesíthetőségéről – az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat előzetes véleménye alapján – a nyilvántartó hatóság dönt.
(6) A nyilvántartó hatóság a háttérellenőrzés lefolytatása érdekében adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
24. § (1) A nyilvántartó hatóság törli a nyilvántartásból
a) a kritikus szervezetet, illetve a kritikus infrastruktúrát, ha a kijelölése bármely okból megszűnt,
b) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt
ba) abban az esetben, ha bármely okból nem teljesülnek a kinevezéséhez, megbízásához szükséges 20. § (7) bekezdésében, valamint kormányrendeletben meghatározott követelmények,
bb) abban az esetben, ha mulasztás miatt nem vesz részt az évente kötelező legalább egy továbbképzésen,
bc) saját kérelmére vagy
bd) halála esetén.
(2) A nyilvántartó hatóság inaktív státusszal tartja nyilván a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt, ha
a) önhibáján kívül nem vesz részt az évente kötelező legalább egy továbbképzésen,
b) kinevezése, megbízása a kritikus szervezeteknél megszűnt vagy
c) feladatának elvégzésére tartósan képtelenné válik.
15. Ellenálló képességi gyakorlat
25. § (1) A kritikus szervezet az ellenálló képességi tervben foglaltak megfelelőségének és egyedi ellenálló képességek vizsgálata érdekében
a) ellenálló képességi gyakorlatot tart,
b) komplex ellenálló képességi gyakorlatot tart, valamint
c) a kijelölő hatóság felkérésére stressz-teszten vesz részt.
(2) A kritikus szervezet az ellenálló képességi tervben foglaltak megvalósíthatóságát folyamatosan biztosítja és rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében a kritikus szervezet a véglegessé vált kijelölését követő évtől kezdődően évente legalább egy alkalommal, a biztonsági környezetre is figyelemmel, ellenálló képességi gyakorlatot tart a rendkívüli esemény kezelésével összefüggésben valamennyi telephelyére, az egyes kockázatokkal összefüggésben legalább egy telephelyére vonatkozóan.
(3) Az ellenálló képességi gyakorlatot a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető az általános kijelölő hatóság által kiadott útmutató alapján értékeli és dokumentálja. A gyakorlat eredményessége függvényében a szervezet felülvizsgálja az ellenálló képességi tervét, az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítését.
(4) Az általános kijelölő hatóság által az éves ellenőrzési tervben, továbbá a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben foglaltakra is figyelemmel kijelölt kritikus szervezet az általános kijelölő hatóság együttműködésével komplex ellenálló képességi gyakorlatot tart, melyről megkezdését megelőzően legalább 30 nappal értesíti a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét.
(5) A komplex ellenálló képességi gyakorlat célja a kritikus szervezet ellenálló képességi tervében megjelölt szervezeti és eszközrendszer alkalmasságának, továbbá a kritikus szervezet és a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervezetek együttműködésének vizsgálata.
(6) A komplex ellenálló képességi gyakorlat megfelelőségét az általános kijelölő hatóság értékeli. Ha az értékelő azt állapítja meg, hogy az ellenálló képességi terv valamely része, vagy az alkalmazott eljárásrend nem megfelelő, a kritikus szervezetet az ellenálló képességi terv soron kívüli módosítására, a komplex ellenálló képességi gyakorlat megismétlésére kötelezheti.
(7) A kritikus szervezet a komplex ellenálló képességi gyakorlat lefolytatásával a tárgyévben esedékes ellenálló képességi gyakorlatot is teljesíti.
(8) Az érintett kritikus munkakörbe tartozó személyek kötelesek az (1) bekezdés szerinti gyakorlaton és teszten részt venni.
(9) A kritikus szervezet köteles biztosítani az (1) bekezdés szerinti gyakorlaton és teszten a kritikus munkakörbe tartozó érintett személyek részvételét.
(10) A (2) bekezdés szerinti, az egyes kockázatokkal összefüggésben végrehajtásra kerülő ellenálló képességi gyakorlat időpontjáról a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető a gyakorlat előtt legalább 14 nappal korábban értesíti az ellenálló képességi gyakorlaton részvételre kötelezetteket és az általános kijelölő hatóságot.
(11) Nukleáris létesítmény esetében az ellenálló képességi tervben foglaltak megvalósíthatósága a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló OAH rendeletben meghatározott egyéb gyakorlatok keretében is biztosítható, teljesíthető, ha teljesülnek az ellenálló képességi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések.
16. A rendkívüli esemény bejelentése
26. § (1) A rendkívüli eseményt az ellenállóképességi tervben a kritikus szervezet rendkívüli esemény kezelésére meghatározott szervezeti egysége az alábbiak szerint köteles bejelenteni:
a) az 1-es ellenálló képességi szintbe sorolt kritikus szervezet soron kívül, de legkésőbb munkaidőben, az észlelést követő 4 órán belül, munkaidőn túl bekövetkezett rendkívüli esemény esetén a következő munkanapon 12:00 óráig,
b) a 2-es és 3-as ellenálló képességi szintbe sorolt kritikus szervezet soron kívül, de legkésőbb az észlelést követő 4 órán belül.
(2) A rendkívüli eseményt az általános kijelölő hatóság által közzétett formanyomtatványon
a) minden esetben
aa) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének ügyeleti szolgálata,
ab) az általános kijelölő hatóság,
b) az adott ágazatot érintően
ba) az ágazati minisztérium által meghatározott ügyeleti szolgálat,
bb) az ágazati szakhatóság által meghatározott kapcsolati hely,
c) az energetikai ágazati kijelölő hatóság által kijelölt kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra esetén az energetikai ágazati kijelölő hatóság
részére kell bejelenteni, amely szervek értesítik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti nemzeti eseménykezelő központot.
(3) A rendkívüli eseményről a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt is tájékoztatni kell az általa meghatározott formában és módon.
(4) A rendkívüli esemény bejelentésének tartalmi és formai követelményeit, benyújtásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
(5) A rendkívüli esemény lezárását követően a kialakulásáról, a megtett intézkedésekről, a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedésekről a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető az általános kijelölő hatóság által meghatározott határidőre jelentést nyújt be
a) a kritikus szervezet vezetője,
b) valamennyi kritikus szervezet esetében az általános kijelölő hatóság és a kritikus szervezet kijelölésében hatáskörrel rendelkező ágazati szakhatóság, valamint
c) az energetikai ágazati kijelölő hatóság által kijelölt kritikus szervezet esetében az energetikai ágazati kijelölő hatóság
részére, amely szervek a jelentést megküldik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti nemzeti eseménykezelő központ részére.
(6) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervezetek felhasználják a kritikus szervezetek rendkívüli eseményre történő reagálása, védekezése és helyreállításának fejlesztése érdekében.
(7) Ha a közérdek alapján szükséges, az erre kijelölt közigazgatási szerv, illetve állami vezető a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban tájékoztatja a nyilvánosságot.
(8) A kritikus infrastruktúrát érintő tervezett és soron kívüli karbantartások, javítások és a rendkívüli esemény kezelésében közreműködő szervezetek, valamint a közreműködő természetes személyek, szervezetek és más érintett résztvevők kötelesek biztosítani annak elsődlegességét, hogy a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra, az alapvető szolgáltatás működése a lehető legrövidebb ideig legyen korlátozott.
(9) A kontrollált rendkívüli esemény kialakulásáról, a megtett intézkedésekről, a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedésekről a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető éves jelentést nyújt be
a) a kritikus szervezet vezetője,
b) az általános kijelölő hatóság és a kritikus szervezet kijelölésében hatáskörrel rendelkező ágazati szakhatóság, valamint
c) az energetikai ágazati kijelölő hatóság által kijelölt kritikus szervezet esetében az energetikai ágazati kijelölő hatóság
részére, amely szervek a jelentést megküldik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti nemzeti eseménykezelő központ részére.
27. § (1) Ha valamely rendkívüli esemény hat vagy több tagállamban jelentős hatást gyakorol vagy gyakorolhat más tagállam által kijelölt kritikus szervezetekre, illetve az alapvető szolgáltatások nyújtásának folyamatosságára, a hatóságok az egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül értesítik az érintett tagállam egyedüli kapcsolattartó pontját és az Európai Bizottságot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés során a bizalmasság elvére tekintettel úgy továbbíthatók információk, hogy azok bizalmas jellege, az érintett kritikus szervezet biztonsági és üzleti érdekei ne sérüljenek.
17. Jogkövetkezmények
28. § (1) Ha a kritikus szervezet vagy a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban vagy a kijelölő hatóság határozatában előírt kötelezettségeit megszegi, azoknak nem tesz eleget, a kijelölő hatóság, az ágazati szakhatóság vagy az ellenőrző hatóság – hatáskörébe tartozóan – a kritikus szervezetet határidő tűzésével a mulasztások megszüntetésére kötelezi, illetve a kritikus szervezettel szemben közigazgatási bírságot szabhat ki.
(2) Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok maximális összegét kormányrendelet állapítja meg.
(3) A kiszabott bírság megfizetésére legfeljebb 12 havi részletekben történő teljesítés, illetve legfeljebb 6 hónapra történő fizetési halasztás engedélyezhető a (4) bekezdésben foglaltak alapján.
(4) A kötelezett a bírság megfizetésére nyitva álló határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
A KRITIKUS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
18. A támogatások rendszere
29. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességének fokozása érdekében a kockázatértékeléssel, a kijelölési eljárással, a rendkívüli esemény kezelésével és a biztonságos, üzemfolytonos működéssel érintett állami szervezetek az alábbi módszerekkel biztosítanak támogatást a kritikus szervezet részére:
a) útmutatók, segédletek, iratminták, formanyomtatványok, módszertani megoldások kidolgozása és közzététele,
b) az ellenálló képesség mérésére, tesztelésére szolgáló gyakorlatok megosztása,
c) tanácsadó kijelölése, kirendelése, valamint tanácsadó munkacsoport létrehozása és működtetése,
d) a kijelölő hatóság és az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága által, szükség szerint az ágazati szakhatóság bevonásával rendszeresen, de legalább évente az aktuális információk, a jogszabály változások és esettanulmányok megosztása érdekében rendezvények szervezése,
e) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetők központi továbbképzése vagy ágazati szakmai napjának megszervezése és lebonyolítása,
f) pályázati kiírások közzététele,
g) jogszabályban biztosított elsőbbségi eljárások,
h) a kritikus szervezetek közötti önkéntes információmegosztás,
i) tudományos kutatás és publikáció közzététele.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott dokumentumokat az általános kijelölő hatóság honlapján kell elérhetővé tenni.
30. § A nyilvántartó hatóság a 29. § (1) bekezdés szerinti támogatások igénybe vétele érdekében szükség szerint igazolja
a) a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra kijelölt státuszát,
b) a kritikus munkakörben foglalkoztatottak adatait,
c) az alapvető szolgáltatás ellátásához feltétlenül szükséges járművek adatait.
31. § Ha szükséges és közérdekű célból indokolt, pénzügyi támogatás biztosítható a kritikus szervezetek ellenálló képességének fejlesztése céljára.
19. Az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága
32. § (1) Az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottságát az általános kijelölő hatóság működteti, amely keretében munkacsoportokat hozhat létre egyes szakkérdések, szakmai feladatok végrehajtásának támogatása érdekében.
(2) A kritikus szervezet a saját költségére az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága tagjaiból tanácsadó kijelölését kezdeményezheti az általános kijelölő hatóságnál a kritikus szervezet ellenálló képességi tevékenységének támogatására.
(3) Az általános kijelölő hatóság – szükség szerint az energetikai ágazati kijelölő hatóság vagy az ágazati szakhatóság bevonásával – a kritikus szervezet kezdeményezésére kijelöli a tanácsadót (a továbbiakban: kijelölt tanácsadó) a kritikus szervezethez.
(4) Az (1) bekezdés szerinti munkacsoport résztvevője lehet az általános kijelölő hatóság jóváhagyásával, illetve felkérésére
a) a kijelölési eljárásban résztvevő hatóság, ágazati szakhatóság tagja,
b) az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága tagja, valamint
c) további, az adott ágazatban, vagy szakkérdésben megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező személy.
(5) Az általános kijelölő hatóság – szükség szerint az energetikai ágazati kijelölő hatóság vagy az ágazati szakhatóság bevonásával – a kritikus szervezetnél feltárt hiányosságok kijavításának szakmai felügyeletére, koordinációjára az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága tagjaiból e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint tanácsadót rendelhet ki (a továbbiakban: kirendelt tanácsadó) a kritikus szervezethez.
(6) A kirendelt tanácsadó díját és költségeit a kritikus szervezet viseli.
(7) A kijelölt tanácsadó és a kirendelt tanácsadó (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tanácsadó) – szükség szerint titoktartási nyilatkozat aláírása mellett – megismerheti az érintett kritikus szervezet létesítményeit, adatait, a szervezetre vonatkozó dokumentumokat.
(8) A tanácsadót titoktartási kötelezettség terheli az érintett kritikus szervezettel összefüggésben megismert információk vonatkozásában.
(9) A tanácsadó javaslatot tesz azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket az érintett kritikus szervezet ellenálló képességének javítása érdekében szükségesnek tart.
(10) A tanácsadó megállapításairól, tevékenységéről jelentést készít az általános kijelölő hatóság részére, a központi szerv által meghatározott formában és határidőre.
(11) A tanácsadó jelentését az általános kijelölő hatóság értékeli, és az értékelés eredményét megküldi a kritikus szervezet részére, valamint, ha a kirendelést ágazati szakhatóság kezdeményezte, az ágazati szakhatóság részére, továbbá javaslatot tesz azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket az érintett kritikus szervezet ellenálló képességének javítása érdekében hozni lehet.
(12) Az általános kijelölő hatóság értékelése alapján a kritikus szervezet ellenálló képességének kialakítása, illetve fejlesztése érdekében az e törvény vagy e törvény végrehajtási rendelete szerinti intézkedés hozható, hatósági eljárási és felügyeleti tevékenység végezhető, kivéve, ha a tanácsadó kijelölésére a kritikus szervezet kezdeményezésére került sor.
(13) A tanácsadó a tevékenysége megkezdése előtt az általános kijelölő hatóság felkészítésén köteles részt venni.
(14) A kritikus szervezet tájékoztatja az általános kijelölő hatóságot a megtett intézkedésről, eljárásról, tevékenységről.
33. § A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetővel önhibáján kívül nem rendelkező kritikus szervezet az általános kijelölő hatóság jóváhagyása esetén az ellenálló képességi tervét a kirendelt tanácsadó jóváhagyásával nyújthatja be.
EGYÜTTMŰKÖDÉS
20. Nemzetközi együttműködés és az egyedüli kapcsolattartó pont
34. § (1) A határokon átnyúló együttműködést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések végrehajtása során a kormányrendeletben kijelölt egyedüli kapcsolattartó pont látja el.
(2) Az egyedüli kapcsolattartó pont összekötő feladatokat lát el
a) az Európai Bizottság felé,
b) a többi tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjával, valamint
c) a kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoporttal.
(3) Az egyedüli kapcsolattartó pont feladatköre kiterjed különösen azon kritikus szervezetekkel kapcsolatos kérdések képviseletére,
a) ahol olyan kritikus infrastruktúrát vesznek igénybe, amely két vagy több tagállam között fizikai összeköttetést eredményez,
b) amelyek olyan vállalati struktúrákat érintenek, amelyek más tagállamokban lévő kritikus szervezetekkel összeköttetésben vagy kapcsolatban állnak, valamint
c) amelyek alapvető szolgáltatásokat nyújtanak más tagállamoknak vagy tagállamokban.
(4) A kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoportban az egyedüli kapcsolattartó pont képviseli a nemzeti álláspontot.
21. Nemzeti együttműködés, az Ellenálló Képesség Fejlesztési Munkacsoport
35. § (1) A nemzeti ellenálló képesség fokozása érdekében előkészítő, javaslattevő, véleményező testületként a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik az Ellenálló Képesség Fejlesztési Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) működtetéséről.
(2) A Munkacsoport javaslatot dolgoz ki és előterjesztést készít a Kormány számára
a) a kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti stratégiáról és a nemzeti kockázatértékelésről,
b) a szövetségesi és az Európai Uniós kötelezettségből fakadó ellenálló képességi feladatokról és azok végrehajtásáról,
c) a 39. § szerinti jelentésekről, valamint
d) a kritikus szervezetek ellenálló képességének fejlesztési javaslatairól.
(3) A Munkacsoport figyelemmel kíséri a jogalkalmazási gyakorlatot, a hazai és a külföldi ellenálló képességi megoldásokat és újításokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai és tudományos kutatásokat, amelyek eredményeit felhasználja a (2) bekezdés szerinti előterjesztés elkészítéséhez.
(4) A Munkacsoport
a) vezetője a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztériumból kijelölt állami vezető,
b) állandó tagjai a kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóságok, valamint a rendvédelmi szervek erre a feladatra kijelölt vezetői,
c) meghívott tagjai a (2) bekezdés szerinti előterjesztés készítéséhez szükséges szakmai ismeretekkel rendelkező személy vagy szerv erre a célra kijelölt képviselői.
(5) A Munkacsoport létrehozásával és működtetésével kapcsolatos szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
22. Hatósági együttműködés
36. § (1) A kijelölő hatóság együttműködik és rendszeresen információt cserél a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti kiberbiztonsági hatósággal a kritikus szervezeteket érintő kiberbiztonsági és – a kijelölő hatóság feladatainak ellátásához szükséges – nem kiberbiztonsági kockázatokról, fenyegetésekről és eseményekről, beleértve a kijelölő hatóság és a kiberbiztonsági hatóság által hozott releváns intézkedéseket.
(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti kiberbiztonsági hatóság javaslatot tehet az általános kijelölő hatóságnak és az energetikai ágazati kijelölő hatóságnak a kijelölési eljárás lefolytatására.
(3) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti kiberbiztonsági hatóság megküldi a nyilvántartó hatóság részére a kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák vonatkozásában a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben meghatározott dokumentumokat.
(4) A kijelölő hatóság együttműködik és rendszeresen információt cserél a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti kompetens hatósággal a pénzügyi szektorban kijelölt kritikus szervezeteket érintő kiberbiztonsági és nem kiberbiztonsági kockázatokról, fenyegetésekről és eseményekről.
(5) Az energetikai ágazati kijelölő hatóság, az ágazati szakhatóság és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleti hatósága az e törvény szerinti eljárásaiban az általános kijelölő hatósággal együttműködve végzi tevékenységét.
(6) Az ellenálló képességi terv, az ellenálló képességi mátrix és a rendkívüli események bejelentésének iratmintái, formanyomtatványai ágazatspecifikus szempontjaihoz az ágazati szakhatóság és az energetikai ágazati kijelölő hatóság elkészíti, szükség szerint aktualizálja javaslatát, és megküldi azokat az általános kijelölő hatóság részére.
23. Adatvédelmi rendelkezések
37. § (1) A komplex ellenőrzésben, valamint a kijelölésre, a kijelölés fenntartására és a kijelölés visszavonására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban a kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóság részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték, és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatellátása során, így különösen a kijelölési eljárásban, a rendkívüli esemény kezelésében, valamint a hatósági ellenőrzés keretében, az eljárással összefüggő és ahhoz szükséges ideig, a minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot a kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóság, illetve az e törvény végrehajtásában részt vevő egyéb szervek – a minősített adatokra, valamint a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekű információbiztonságra vonatkozó korlátozások figyelembevételével – megismerhetik.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján megismert adatokat
a) a kijelölő hatóság, az ágazati szakhatóság a hatósági eljárás és az ellenőrzés időtartamára,
b) a nyilvántartó hatóság a nyilvántartás idejéig
kezeli.
(4) A (3) bekezdés alapján kezelt adat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – más szerv vagy személy részére nem továbbítható.
38. § (1) A bizalmasság alapelvére tekintettel, akinek tudomására jut, hogy egy szervezet kritikus szervezetként került kijelölésre, köteles ezt az információt és az ezzel összefüggésben megismert adatot nem nyilvánosan kezelni, jogszabályban meghatározott célhoz kötötten felhasználni, valamint jogosulatlan harmadik személy részére nem teheti hozzáférhetővé.
(2) A kritikus szervezet csak e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott célból jogosult információt szolgáltatni és felvilágosítást adni kritikus szervezeti státuszáról.
JELENTÉSTÉTEL
24. Jelentés az Európai Bizottságnak
39. § (1) Az egyedüli kapcsolattartó pont kétévente összefoglaló jelentést küld az Európai Bizottságnak és a kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoportnak
a) az európai kritikus szervezetek és európai kritikus infrastruktúrák, kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ágazatonkénti és alágazatonkénti számáról, valamint az Európai Unió azon tagállamainak számáról, amelyek az európai kritikus infrastruktúráktól függenek, valamint
b) a más tagállamokat érintő rendkívüli eseményekről, beleértve a rendkívüli események számát, jellegét és a meghozott intézkedéseket.
(2) Az egyedüli kapcsolattartó pont az (1) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez használhatja az Európai Bizottság által – a kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoporttal együttműködve – kidolgozott közös jelentéstételi mintadokumentumot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jelentés összeállítása érdekében a Munkacsoport részére az ágazati miniszterek és önálló szabályozó szervek vezetői megküldik az ágazatok és alágazatok, valamint az azokban kijelölt kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ellenálló képességi helyzetének értékelését a tárgyévet követő év február 15-ig.
(4) A Munkacsoport a (2) bekezdés szerinti ágazati részjelentések, továbbá az aktuális évi védelmi és biztonsági felkészítés egyes kérdéseiről szóló kormányhatározat figyelembevételével elkészíti és felterjeszti a tárgyévi értékelést a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján a Kormány részére a tárgyévet követő év április 30-ig.
(5) Az egyedüli kapcsolattartó pont a kijelölési eljárások lefolytatását követően az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja
a) az alapvető szolgáltatások listáját,
b) az ágazatok és alágazatokhoz tartozó kritikus szervezetek számát, és
c) az ágazati és horizontális kritériumokat.
(6) Az egyedüli kapcsolattartó pont az (5) bekezdésben foglalt aktuális adatokat 4 évente az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.
(7) Az Európai Bizottság felé ezen § szerinti jelentést és az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megelőzően az egyedüli kapcsolattartó pont az érintett adatokat megküldi a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve részére.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
25. Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések
40. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
1. jelölje ki az általános kijelölő hatóságot,
2. jelölje ki az energetikai ágazati kijelölő hatóságot és állapítsa meg a kijelölési eljárásának részletes szabályait,
3. állapítsa meg a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák azonosítására vonatkozó általános eljárási szabályokat, valamint a hatósági ellenőrzés általános és az ágazatokra vonatkozó különös szabályait,
4. állapítsa meg az ágazati kritériumokat,
5. állapítsa meg a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességi követelményrendszerét és ellenálló képességi szintjeinek rendszerét,
6. jelölje ki a nyilvántartó hatóságot, állapítsa meg a nyilvántartás vezetésére, a nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
7. jelölje ki az ellenőrző hatóságot,
8. határozza meg a kiszabható közigazgatási bírság mértékét, a közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó eljárás rendjét, valamint az egyéb alkalmazható jogkövetkezmények részletszabályait,
9. a kijelölési eljárásban, a kijelölés fenntartására és a kijelölés visszavonására irányuló eljárásban, a hatósági ellenőrzésben részt vevő hatóságok közötti együttműködés szabályait,
10. állapítsa meg a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető feladatkörét és képesítési, továbbképzési követelményeit,
11. állapítsa meg a kritikus szervezet ellenálló képességi terve, kockázatértékelése, valamint az ellenálló képességi mátrix általános és ágazati tartalmi és formai követelményeit,
12. állapítsa meg a rendkívüli eseményekkel összefüggő részletes szabályokat,
13. állapítsa meg az Ellenálló Képesség Fejlesztési Munkacsoport működésével kapcsolatos részletes szabályokat
14. állapítsa meg az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottságának működésére vonatkozó szabályokat,
15. állapítsa meg a támogatások részletszabályait, a kritikus szervezetek számára biztosított elsőbbségi eljárásokat, a támogatások igénybevétele érdekében a kritikus szervezet által alkalmazott igazolások adattartalmát,
16. jelölje ki az egyedüli kapcsolattartó pontot,
17. állapítsa meg a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervek irányába történő bejelentés küszöbértékét.
(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető továbbképzésére vonatkozó szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a kritikus szervezetek anyagi támogatására vonatkozó részletes szabályokat.
41. § (1) Ez a törvény – a (2)–(10) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. december 30-án lép hatályba.
(2) Az ELSŐ–MÁSODIK Rész, a 17–27. §, a 29–40. §, a 26. alcím, a 29. alcím, a 30. alcím, az 51. §, az 54. §, az 55. §, a 32. alcím, a 33. alcím, a 62. §, a 37. alcím, a 77. §, a 78. § (1) bekezdése, a 79. §, a 41. alcím, a 42. alcím, a 44. alcím, a 45. alcím, a 106. § (1) és (2) bekezdése, a 49. alcím, a 114. §, az 51. alcím, az 52. alcím, az 53. alcím, a 137. §, a 138. §, a 143. §, a 144. §, a 147. §, a 152. § a), b) és d) pontja, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 106. § (3) bekezdése 2025. január 2-án lép hatályba.
(4) A 28. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(8) A 34. alcím, a 36. alcím, a 68–70. §, a 73–76. §, a 78. § (2) bekezdése, a 80. §, a 140. §, a 141. §, a 148. §, a 151. § és a 152. § c) pontja 2025. december 9-én lép hatályba.
(10) A 139. § a kapcsolódó informatikai fejlesztések elvégzését követő napon lép hatályba.
(11) A 139. § hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
26. Átmeneti rendelkezések
42. § (1) A kijelölő hatóság az ezen törvény szerinti kijelölési eljárásokat első alkalommal 2025. április 30-ig megindítja, és az eljárás részeként dönt a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény szerint hozott kijelölő, kijelölést fenntartó határozatok érvényességének megszűnéséről, vagy a kijelölések megszüntetéséről.
(2) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény alapján kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott kijelölési eljárásban hozott döntés véglegessé válásáig e törvény alkalmazásában kritikus szervezetnek minősül.
(3) A 17. § (3) bekezdés a), b) és d) pontját, a 17. § (5) bekezdés b) pontját, a 18–20. §-t, valamint a 26. § (1) bekezdését csak az e törvény szerint kijelölt kritikus szervezetekre kell alkalmazni.
(4) Ha a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény alapján hozott kijelölő határozatban az ágazati kijelölő hatóság biztonsági összekötő személy alkalmazását írta elő, az (1) bekezdésben meghatározott kijelölési eljárásban hozott döntés véglegessé válásáig a létfontosságú rendszerelem üzemeltetője gondoskodik a biztonsági összekötő személy foglalkoztatásáról, és folyamatosan biztosítja a biztonsági összekötő személy tevékenységéhez szükséges feltételeket. A biztonsági összekötő személy feladata a kapcsolattartás az üzemeltető és az érintett hatóságok között.
(5) A Kormány a 4. § szerinti stratégiát és az 5. § szerinti nemzeti kockázatértékelést 2026. január 17-ig elfogadja. Az egyedüli kapcsolattartó pont a stratégiát és a nemzeti kockázatértékelést – azok elfogadását követő három hónapon belül – megküldi az Európai Bizottság részére.
(6) Az egyedüli kapcsolattartó pont a 39. § szerinti jelentést első alkalommal 2028. július 17-ig küldi meg az Európai Bizottságnak és a kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoportnak.
(7) Az egyedüli kapcsolattartó pont első alkalommal a kijelölési eljárások lefolytatását követően, de legkésőbb 2026. július 17-ig bocsátja az Európai Bizottság rendelkezésére a 39. § (5) bekezdésében foglaltakat.
27. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
43. § E törvény
a) 49. §-a, 50. §-a, 51. §-a, 54. §-a, 55. §-a, 56. §-a és 133. § a) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 73–76. §-a az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján,
c) 106. § (2) bekezdése az Alaptörvény 52. cikk (5) bekezdése alapján,
d) 118. §-a és a 129. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján,
e) 119. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,
f) 130. §-a és a 132. § b) pontja az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
28. Az Európai Unió jogának való megfelelés
44. § E törvény
a) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 9. § (6) bekezdése és 36. § (1) és (2) bekezdése az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) 34. alcíme, 36. alcíme, 68. §-a, 69. §-a, 70. §-a, 73. §-a, 74. §-a, 75. §-a, 76. §-a, 78. § (2) bekezdése, 80. §-a, 140. §-a, 141. §-a, 148. §-a, 151. §-a és 152. § c) pontja
ca) az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 18-i (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek, valamint
cb) az (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek az uniós ideiglenes úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónája tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 6-i (EU) 2024/1986 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
45. § E törvény
a) az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
b) 50. §-a, 52. §-a,67. §-a, 54. alcíme, 55. alcíme, 152. § e) pontja és 154. § (2) bekezdése
ba) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és
bb) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) 51. §-a, 54. §-a és 55. § c) pontja a rendőri együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontjának
d) 139. §-a a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.
MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK
29. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
46. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 32. alpontja.
30. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
47. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 22/B. §-sal egészül ki:
„22/B. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatok és a lakcím igénylésére jogosultak a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai tevékenységekkel, az ellenőrzött anyagokkal és kábítószer prekurzorokkal, az atomenergiával, a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységgel, továbbá a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz.”
48. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. § c) pontja.
31. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
49. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terrorizmust elhárító szerv)
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a terrorizmust elhárító szervnek az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyvédelmi feladata ellátásához külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információk megszerzése szükséges, azok beszerzése érdekében
a) megkeresi a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatot, vagy
b) az információkat saját hatáskörben megszerzi.
(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltak végrehajtásának rendjét a terrorizmust elhárító szerv és a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat megállapodásban rögzíti.”
50. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. §-a a következő (9)–(15) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha az igazoltatott személyazonossága a (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, – a (4) és (4a) bekezdésben meghatározottakon túl – a személyazonosság megállapítása céljából az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (1) bekezdésében és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben a CIR-ben tárolt adatokat a rendőrség (12) bekezdés szerinti szervei az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lekérdezhetik.
(10) A CIR-ben tárolt adatokkal történő összevetéshez az igazoltatottól ujjnyomat vehető, róla fényképfelvétel készíthető.
(11) A (9) bekezdés szerinti lekérdezés célja – az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célkitűzéseknek megfelelően – az igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, vagy a tartózkodás jogszerűségének megállapítása céljából.
(12) A CIR lekérdezésére a rendőrség 4. § (2) bekezdésében meghatározott szervei a (11) bekezdésben meghatározott célból jogosultak az igazoltatás helyszínén vagy az előállítás során az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (3) bekezdése, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (3) bekezdése szerinti adatok megadásával.
(13) Természeti katasztrófa vagy baleset esetén a rendőrség 4. § (2) bekezdésében meghatározott szervei – az idegenrendészeti szerv és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kivételével – az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (4) bekezdése, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (4) bekezdése alapján a CIR-ben tárolt adatokkal történő összevetés érdekében lekérdezheti a CIR-t a személyazonosságukat igazolni nem tudó ismeretlen személyek vagy az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész azonosítása céljából e személyek biometrikus adataival.
(14) A rendőri szerv a (13) bekezdésben foglalt ellenőrzés elvégzéséhez rögzítheti a személyazonosságukat igazolni nem tudó ismeretlen személyek vagy az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész biometrikus adatait.
(15) A (10) és (14) bekezdésben meghatározottak szerint rögzített biometrikus adat – a (7) bekezdéstől eltérően – kizárólag az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (1) és (4) bekezdése szerinti lekérdezés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelhető, ezt követően haladéktalanul törölni kell.”
51. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A súlyos bűncselekmény áldozatává vagy elkövetőjévé válás veszélyével érintett gyermekek és különleges bánásmódot igénylő nagykorú személyek vonatkozásában szükséges, utazás megakadályozásának lehetőségével járó figyelmeztető jelzés elhelyezése
46/M. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési feladatai ellátása céljából a (3) bekezdésben meghatározott személyek bejelentése alapján az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: az áldozattá válás kockázatára utaló figyelmeztető jelzés) elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs Rendszerben
a) arra a tizennyolc év alatti személyre, akinek esetében fennáll a (2) bekezdésben foglalt súlyos bűncselekmény áldozatává vagy elkövetőjévé válás konkrét és közvetlen veszélye (a továbbiakban: áldozattá válás kockázatának kitett gyermek) vagy
b) arra a különleges bánásmódot igénylő nagykorú személyre, akinek esetében fennáll a (2) bekezdés 13–21. pontjában vagy 24. pontjában foglalt súlyos bűncselekmény áldozatává válás konkrét és közvetlen veszélye (a továbbiakban: az áldozattá válás kockázatának kitett különleges bánásmódot igénylő nagykorú személy).
(2) Ezen alcím alkalmazásában súlyos bűncselekmény
1. az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. fejezet),
2. a tiltott toborzás (Btk. 146. §),
3. a hadikövet elleni erőszak (Btk. 148. §),
4. a védett személyek elleni erőszak (Btk. 149. §),
5. a túlélők megölésére utasítás (Btk. 150. §),
6. az élő pajzs használata (Btk. 151. §),
7. a tiltott sorozás (Btk. 152. §),
8. a védett tulajdon elleni támadás (Btk. 153. §),
9. a háborús fosztogatás (Btk. 154. §),
10. a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása (Btk. 155. §),
11. a humanitárius szervezet elleni támadás (Btk. 156. §),
12. az emberölés előkészülete [Btk. 160. § (3) bekezdés],
13. a testi sértés Btk. 164. § (5) és (6) bekezdése szerint minősülő esetei,
14. az emberrablás (Btk. 190. §),
15. az emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §),
16. a személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §),
17. a kényszerítés (Btk. 195. §),
18. a szexuális kényszerítés (Btk. 196. §),
19. a szexuális erőszak (Btk. 197. §),
20. a szexuális visszaélés (Btk. 198. §),
21. a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §),
22. a gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §),
23. a gyermekpornográfia (Btk. 204. §),
24. a kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §),
25. a családi jogállás megsértése (Btk. 213. §),
26. a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §),
27. a terrorcselekmény (Btk. 314. §).
(3) A rendőrség az áldozattá válás kockázatára utaló figyelmeztető jelzés elhelyezését
a) az áldozattá válás kockázatának kitett gyermek törvényes képviselője vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó),
b) a gyámság alatt álló áldozattá válás kockázatának kitett gyermek gyámja,
c) – ha az áldozattá válás kockázatának kitett gyermek gyermekotthonban van elhelyezve –, az elhelyezésére szolgáló gyermekotthon vezetője,
d) az áldozattá válás kockázatának kitett különleges bánásmódot igénylő nagykorú személy közeli hozzátartozója,
e) a gondnokság alatt álló áldozattá válás kockázatának kitett különleges bánásmódot igénylő nagykorú személy gondnoka, vagy
f) az ügyben eljáró nyomozó hatóság
bejelentése alapján rendelheti el.
(4) Ha a bejelentést nem az áldozattá válás kockázatának kitett gyermek törvényes képviselője tette meg, a rendőrség tájékoztatja a törvényes képviselőt annak érdekében, hogy kifejthesse a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját. A rendőrség a törvényes képviselő tájékoztatásától eltekint, amennyiben a bejelentés adatai alapján a veszélyeztetés a törvényes képviselővel hozható összefüggésbe.
(5) A rendőrség a gyermekotthon vezetője által tett bejelentésről tájékoztatja a gyámot.
(6) Az áldozattá válás kockázatára utaló figyelmeztető jelzés elhelyezése alapjául szolgáló bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a bejelentő nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, továbbá a bejelentés tételére való jogosultság jogcímét és az arra vonatkozó okirati bizonyítékot, amennyiben szükséges,
b) az áldozattá válás kockázatának kitett gyermek vagy az áldozattá válás kockázatának kitett különleges bánásmódot igénylő nagykorú személy (a továbbiakban együtt: áldozattá válás kockázatának kitett személy) nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, bejelentett tartózkodási helyét,
c) azoknak a tényeknek és körülményeknek a megjelölését, amelyek alapján fennáll annak konkrét és közvetlen veszélye, hogy az áldozattá válás kockázatának kitett személyt valamely súlyos bűncselekménnyel összefüggésben rövid időn belül elvihetik Magyarországról,
d) annak a személynek a nevét és kapcsolattartási adatait, akit az áldozattá válás kockázatának kitett személy feltartóztatása esetén értesíteni kell, és
e) azoknak a személyeknek az adatait, akiknek a kíséretében az áldozattá válás kockázatának kitett személy elhagyhatja Magyarországot.
(7) A rendőrség a bejelentőt és az áldozattá válás kockázatának kitett személyt szükség szerint meghallgathatja.
(8) A jelzésben fel kell tüntetni annak megjelölését, hogy mely bűncselekmény konkrét és nyilvánvaló veszélye áll fenn, hivatkozva az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott bűncselekményekre, illetve a (2) bekezdésben felsorolt tényállásokra is.
(9) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése esetén a rendőrség – legfeljebb egy évre – meghatározza annak időtartamát.
(10) A rendőrség a figyelmeztető jelzés elrendelése esetén annak Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezésére a körözési nyilvántartási rendszer útján intézkedik, ezzel egyidejűleg értesíti a SIRENE Irodát.
(11) Az áldozattá válás kockázatára utaló figyelmeztető jelzés elhelyezéséről a rendőrség a lehető legrövidebb úton értesíti a bejelentőt, az áldozattá válás kockázatának kitett személyt és szükség szerint annak törvényes képviselőjét. A rendőrség a törvényes képviselő jelzés elhelyezéséről szóló értesítésétől eltekint, amennyiben a veszélyeztetés a törvényes képviselővel hozható összefüggésbe.
(12) Ha az áldozattá válás kockázatára utaló figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése során az iratokból kitűnik, hogy súlyos bűncselekmény gyanúja merül fel, a rendőrség a nyomozást hivatalból megindítja.
(13) A rendőrség a figyelmeztető jelzés szükségességét az annak lejárta előtt a jelzést megalapozó bejelentést tevő személytől beérkezett újabb bejelentés alapján vagy hivatalból felülvizsgálja. Ha a bejelentés megalapozott vagy az (EU) 2018/1862 rendelet 53. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a rendőrség a figyelmeztető jelzést legfeljebb egy évvel meghosszabbítja, ellenkező esetben törli.”
52. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/C. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv – illetve e szerv felkérésére a szakértői nyilvántartó szerv – a Btk. szerinti terrorcselekmény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosult a CIR-ben tárolt adatok lekérdezésére az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdésében, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
53. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/T. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/T. § (1) A terrorizmust elhárító szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7/E. § szerint meghatározott feladatai ellátásához – bűnmegelőzési, bűnfelderítési, illetve személyvédelmi célból – szükségesek.
(2) Ha a terrorizmust elhárító szerv kezelésében álló, a terrorizmust elhárító szerv
a) objektumaival,
b) személyi állományával, illetve
c) beszerzéseivel és a 7/E. § szerint meghatározott feladataival közvetlenül összefüggő egyéb szerződéseivel
kapcsolatos közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése Magyarország bűnüldözési, illetve bűnmegelőzési érdekeit veszélyeztetné, az ezen adat megismerésére irányuló igény teljesítését a megtagadás alapjául szolgáló érdek fennállásáig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 30 évig meg kell tagadni.
(3) A (2) bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről – Magyarország bűnüldözési, illetve bűnmegelőzési érdekeit mérlegelve – a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt.”
54. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 97. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
55. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 6/A. §-ában a „meghatározott feladatok ellátásáról” szövegrész helyébe a „meghatározott feladatok, valamint az 1. § (2) bekezdés 6a. pontjában meghatározott létesítménybiztosítási feladatok ellátásáról” szöveg,
b) 37/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „létfontosságú rendszerelem működésének” szövegrész helyébe a „kritikus infrastruktúra működésének vagy az alapvető szolgáltatás nyújtásának” szöveg,
c) 46/I. § (4) bekezdésében a „külföldi figyelmeztető jelzés” szövegrész helyébe a „figyelmeztető jelzés” szöveg
lép.
32. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
56. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont iw) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)
„iw) a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény szerinti kritikus szervezetekkel, kritikus infrastruktúrákkal, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekkel, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákkal kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásban a hatóságok és az ágazati szakhatóságok részéről eljáró személy;”
57. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a következő 80/A. §-sal egészül ki:
„80/A. § A 74. § i) pont iw) alpontja a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
33. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
58. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 12. pontjában az „a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal,” szövegrész helyébe az „az ellenőrzött anyagokkal és kábítószer-prekurzorokkal, az atomenergiával,” szöveg lép.
34. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
59. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény
a) az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 18-i (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek, valamint
b) az (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek az uniós ideiglenes úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónája tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 6-i (EU) 2024/1986 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
60. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés e) pontjában az „útlevelek” szövegrész helyébe az „úti okmányok” szöveg lép.
35. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
61. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:]
62. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés n) pontja.
36. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása
63. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény a következő 16/B. §-sal egészül ki:
„16/B. § A hivatásos konzuli tisztviselő az uniós ideiglenes úti okmány kiállítása céljából, a kérelem benyújtásától számított 180 napig a kérelmező következő adatait kezeli:
a) az uniós ideiglenes úti okmány kedvezményezettjének családi neve, utóneve(i), állampolgársága, születési ideje, neme, arcképmása vagy fényképe,
b) az utazással érintett országok megnevezése,
c) az úti okmány száma és érvényességi ideje.”
64. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény
a) 5. § (2b) bekezdésében az „ideiglenes úti okmányt (emergency travel document)” szövegrész helyébe az „uniós ideiglenes úti okmányt” szöveg,
b) 13/A. § (4) bekezdésében az „ideiglenes úti okmányt (emergency travel document)” szövegrész helyébe az „uniós ideiglenes úti okmányt” szöveg,
c) 13/A. § (5) bekezdésében az „ideiglenes úti okmányt (emergency travel document)” szövegrész helyébe az „uniós ideiglenes úti okmányt” szöveg,
d) 13/A. § (6) bekezdésében az „ideiglenes úti okmányt (emergency travel document)” szövegrész helyébe az „uniós ideiglenes úti okmányt” szöveg
lép.
37. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
65. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 187. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
66. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
a) 83/A. § (7) bekezdés b) pontjában a „létfontosságú rendszerelem védelme” szövegrész helyébe a „kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra ellenálló képessége” szöveg,
b) 92. § (8) bekezdésében a „létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről” szövegrész helyébe a „kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény szerinti kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra, illetve a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról” szöveg, az „európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelem” szövegrész helyébe az „ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra” szöveg, az „azonosítási jelentés a kockázatelemzés” szövegrész helyébe a „kockázatértékelés” szöveg és az „üzemeltetői biztonsági” szövegrész helyébe az „ellenálló képességi” szöveg,
c) 93/A. § (9) bekezdés b) pontjában a „létfontosságú rendszerelem védelme” szövegrész helyébe a „kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra ellenálló képessége” szöveg,
d) 93/B. § (7) bekezdés b) pontjában a „létfontosságú rendszerelem védelme” szövegrész helyébe a „kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra ellenálló képessége” szöveg
lép.
38. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
67. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény a 35/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ellenőrzése az uniós információs rendszerekben
35/B. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az uniós információs rendszerekben tárolt adatokkal történő összevetés céljából az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke alapján a személyazonosság vagy a többszörös személyazonosság manuális ellenőrzése céljából a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag arcképmását és ujjnyomatát rögzítheti.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített arcképmást és ujjnyomatadatot kizárólag az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke alapján a keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.
(3) Az idegenrendészeti hatóság a vízum és tartózkodási engedély iránti kérelmek vizsgálata során a személyazonosság vagy a többszörös személyazonosság manuális ellenőrzése céljából az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 11. pontja szerinti biometrikus adatok közül
a) az arcképmásnak az arcképelemző tevékenységet végző szerv, illetve
b) az ujjnyomatnak a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti szakértői nyilvántartó szerv
részére történő megküldésével összehasonlítást kezdeményezhet a biometrikus adatok elemzése érdekében.”
68. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény V. Fejezete a következő 71. §-sal egészül ki:
„71. § Magyarország hivatásos konzuli tisztviselője uniós ideiglenes úti okmányt adhat ki annak az uniós polgár családtagjának, aki e törvény szerint Magyarországon tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, ha az úti okmánya elveszett, ellopták, megsemmisült vagy egyéb okból nem szerezhető be ésszerű időn belül, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.”
69. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból az uniós ideiglenes úti okmány kiállítása érdekében lefolytatott konzultáció céljából a magyar külképviseletek részére továbbít adatot.”
70. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 129. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ez a törvény
a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 18-i (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek,
c) az (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek az uniós ideiglenes úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónája tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 6-i (EU) 2024/1986 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
39. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
71. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külföldi határozatban végrehajtásra átadott pénzbírság és eljárási költség végrehajthatóságára a Szabs. tv. elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az elévülés határideje a végrehajtás átvétele iránti megkeresés központi hatósághoz érkezésének napján kezdődik.”
72. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A külföldi határozat végrehajtása iránti megkeresést a pénzbírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során az alapeljárás törvényességét nem vizsgálhatja. Ha a megkeresésben a pénzbírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatását kizárták, a pénzbírság adók módjára történő behajtásáról kell intézkedni.”
40. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
73. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 10. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A menekült jogosult)
74. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 17. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az oltalmazott uniós ideiglenes úti okmányra jogosult, ha úti okmánya elveszett, ellopták, megsemmisült vagy egyéb okból nem szerezhető be ésszerű időn belül, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.”
75. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A menedékes jogosult)
76. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 25/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25/C. § (1) A befogadottat megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, illetve a befogadottaknak törvényben biztosított jogok.
(2) A befogadott a jogszabályban meghatározott ellátásra és szállásra jogosult.
(3) A befogadott uniós ideiglenes úti okmányra jogosult, ha úti okmánya elveszett, ellopták, megsemmisült vagy egyéb okból nem szerezhető be ésszerű időn belül, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.
(4) A befogadott köteles személyazonosságának megállapítását elősegíteni, de a személyazonosság tisztázottságának hiánya miatt a tartózkodási engedély kiadása nem tagadható meg.”
77. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A menekültügyi hatóság
a) az (1) bekezdés a)–o) és q)–z) pontjában meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, az eljárás megszüntetésétől vagy az elismerés megszűnésétől számított huszonöt évig,
b) az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott adatokat az e törvényben és jogszabályban meghatározott ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megszűnésétől, illetve a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől számított tíz évig
kezeli.”
78. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)
(igényelhetnek adatot.)
(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A menekültügyi hatóság a X. Fejezetben meghatározott nyilvántartásokból az uniós ideiglenes úti okmány kiállítása érdekében lefolytatott konzultáció céljából a magyar külképviseletek részére továbbít adatot.”
79. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 89. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A menekültügyi hatóság a (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatokat
a) az Európai Unió tagállamainak, vagy a többi schengeni államnak a menekültügyi hatóságai számára,
b) az Európai Unió tagállamainak, vagy a többi schengeni államnak a 87. § (1) bekezdés a)–e) pontjai szerinti más hatóságai számára
hatósági eljárás lefolytatása érdekében adhatja át.”
80. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. § (1) bekezdése a következő t) és u) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)
41. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
81. § Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 44. pontja.
42. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
82. § Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 49. pontja.
43. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása
83. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles)
(2) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bántalmazó a tartózkodására szolgáló ingatlant – a használat jogcímétől függetlenül – a bántalmazottal közösen használja, a bántalmazó nem kötelezhető a bántalmazott tartózkodására szolgáló ingatlantól való távoltartásra, ha
a) a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel nem rendelkezik, de a bántalmazó igen, és
b) a bántalmazott a bántalmazóval folytatott életközösségében gyermeket nem nevel.”
84. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 8. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:
a rendőrség döntését arról, hogy)
„aa) a bántalmazó köteles a bántalmazott tartózkodására szolgáló ingatlant elhagyni, és oda az ideiglenes megelőző távoltartó határozat hatálya alatt nem térhet vissza, vagy”
(2) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 8. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:)
85. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem elbírálására a bántalmazott tartózkodási helye szerinti járásbíróság jogosult. A kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül kell a bíróságnál benyújtani. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított három munkanapon belül határoz.”
86. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárásra a bántalmazott tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes.”
87. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárást a rendőrség hivatalból kezdeményezi, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. Megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárás megindítását a bántalmazott, illetve a bántalmazottnak a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója, valamint bejegyzett élettársa is kérelmezheti. Az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő rendőrség a kezdeményezésben hivatalból, más esetben a kérelem benyújtására jogosult személy kérésére azonnal, írásban nyilatkozik arról, hogy a bántalmazó mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának feltételei rendelkezésre állnak-e.”
88. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 16. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Ha ennek technikai feltételei a rendőrség nyilatkozata alapján rendelkezésre állnak, a bíróság a bántalmazott kérelmére elrendelheti, hogy a megelőző távoltartás magatartási szabályainak megtartását a rendőrség a bántalmazó – valamint beleegyezése esetén a bántalmazott – mozgását nyomon követő technikai eszközzel, valamint alkalmazással ellenőrizze. A bíróság a technikai eszköz alkalmazásának szabályait a megelőző távoltartás magatartási szabályai között határozza meg. A megelőző távoltartás magatartási szabályainak megtartásának ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz kiskorú személyre nem telepíthető.”
89. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki a családvédelmi koordinációért felelős szervet;
b) állapítsa meg az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a megelőző távoltartás bíróság által megállapított magatartási szabályai végrehajtásának technikai eszközzel történő ellenőrzésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
44. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
90. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)
45. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
91. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható
a) egészségügyi, valamint köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény,
b) lakossági felhasználó részére végzett közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás,
c) a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény alapján kijelölt kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák, valamint
d) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák
esetében.”
92. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 88. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 58. § (2) bekezdés c) pontja a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
46. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
93. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy önkormányzati rendelet – az eljárási bírság kivételével – közigazgatási eljárásban kiszabható bírság alkalmazását rendeli el.”
94. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a XXVII. és XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés több közlekedési szabályszegéssel valósul meg, a szabálysértési büntetésként a pénzbírság kiszabására az általános szabályok alkalmazandóak azzal, hogy a pénzbírság összege nem lehet kevesebb, mint a kormányrendeletben meghatározott legmagasabb kötelező mértékű pénzbírság, de nem haladhatja meg az általános szabályok szerinti pénzbírság legmagasabb összegét.”
95. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú meghallgatására a törvényes képviselő jelenlétében kerül sor, kivéve, ha
a) a törvényes képviselő érdekei a tanú érdekeivel ellentétesek,
b) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy
c) nincs törvényes képviselője, illetve nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője.”
(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 62. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki, akit a kiskorú tanú meghallgatásának időpontjára idézni kell.”
(3) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 62. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Kiskorút a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni, továbbá a kiskorú tanú törvényes képviselőjét a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a felhívással kell idézni, hogy a törvényes képviselő a kiskorú megjelenéséről gondoskodjék. Ha a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság a (6a) bekezdés szerint jár el.”
96. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 92. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az eljárás alá vont személyt az (1) bekezdés a) pontja alapján felmerült, az állam által a büntetőeljárásban előlegezett bűnügyi költségnek csak arra a részére lehet kötelezni, amely az eljárás tárgyát képező szabálysértéssel azonos cselekménnyel kapcsolatban merült fel a büntetőeljárásban.”
(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 92. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a szabálysértési eljárást azért szüntetik meg, mert a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, akkor abban az esetben viseli az állam a szabálysértési költséget, ha a büntetőeljárás megindítására nem kerül sor. Erről az eljárást megszüntető határozatban kell rendelkezni.”
97. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A (3) bekezdés szerinti esetekben a közlésétől számított hat hónapon belüli ügyészségi kezdeményezésre – az ügyész rendelkezése szerint – a helyszíni bírságot megállapító döntést vissza kell vonni, vagy módosítani kell.”
(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99/A. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Az ügyész tájékoztatja a bíróságot, ha a (4a) bekezdés alapján a helyszíni bírság felülvizsgálatát kezdeményezte.”
98. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 128. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem minősül a határozat elkövető terhére történő megváltoztatásának, ha a perújítás során az elzárásra átváltoztatásról szóló új végzésben a bíróság az elzárás tartamát a törvénynek megfelelően állapítja meg.”
99. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fiatalkorú törvényes képviselőjét, gondozóját a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a felhívással kell idézni, hogy a fiatalkorú megjelenéséről gondoskodjék. Ha a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki, akit a fiatalkorú meghallgatásának időpontjára idézni kell.”
100. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 139. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabálysértési elzárás végrehajtásáról, valamint a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben kiszabott szabálysértési elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.”
(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 139. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben az egyéb büntetés helyébe lépő szabálysértési elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság gondoskodik.”
101. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha az ügyész arról tájékoztatja a bíróságot, hogy a 99/A. § (4a) bekezdése alapján a helyszíni bírság felülvizsgálatát kezdeményezte, a bíróság az elzárásra átváltoztatást mellőzi, amelyről az ügyészt, a szabálysértési hatóságot és az elkövetőt értesíti.”
102. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy)
(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)
103. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 89. § (2) bekezdésében az „a jogszabályban jogosultként megjelölt személy aláírásával ellátott tértivevény” szövegrész helyébe a „kézbesítési igazolás” szöveg lép.
47. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
104. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 12. pontja a következő t)–w) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
közfeladatot ellátó személy:)
„t) a kritikus szervezet által kritikus munkakörben foglalkoztatott személy a kritikus szervezetnél végzett tevékenysége körében,
u) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
v) a létfontosságú szervezet kritikus munkakörben foglalkoztatott személye a létfontosságú szervezetnél végzett tevékenysége körében,
w) az ellenálló képességért felelős vezető a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében.”
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 21. pontja a következő f) és g) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
közérdekű üzem:)
„f) a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény alapján kijelölt kritikus infrastruktúra,
g) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény alapján kijelölt, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra;”
105. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 465. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 459. § (1) bekezdés 12. pont t)–w) alpontja, valamint 459. § (1) bekezdés 21. pont f) és g) alpontja a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
48. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
106. § (1) Hatályát veszti a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 1–6. alcíme, 14. §-a, 15/A–15/C. §-a és 1. melléklete.
(2) Hatályát veszti a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 6/A. alcíme és 15/D. §-a.
(3) Hatályát veszti a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény.
49. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása
107. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 1. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
108. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 9. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdés szerinti rendeletben meg kell határozni:]
109. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 53. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
110. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény
a) 15. §-ában a „9. § (4) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „9. § (3) bekezdés c) pontja és a 9. § (4) bekezdés c) pontja” szöveg,
b) 53. § (1) bekezdés a) pontjában az „irányelvnek, valamint” szövegrész helyébe az „irányelvnek,” szöveg,
c) 53. § (1) bekezdés b) pontjában a „végrehajtási irányelvnek” szövegrész helyébe a „végrehajtási irányelvnek, valamint” szöveg
lép.
50. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
111. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/C. §-a a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11b) A terrorizmust elhárító szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a XXXI. Fejezet rendelkezései közül a 124/B. alcím rendelkezéseit alkalmazni kell.”
112. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A terrorizmust elhárító szervnél foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazottra a XXXI. Fejezetbe tartozó rendelkezések közül a 124/B. alcím rendelkezéseit alkalmazni kell.”
113. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 124/B. alcímmel egészül ki:
„124/B. A terrorizmust elhárító szerv állományára vonatkozó szabályok
319/N. § (1) A terrorizmust elhárító szerv tagja – a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója által elrendelt időszakban – köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét, valamint elérhetőségét.
(2) A terrorizmust elhárító szerv tagja magáncélú külföldre utazásával kapcsolatban köteles a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának bejelenteni
a) külföldre utazási és vízumigénylési szándékát,
b) külföldre utazásának tervezett napját, célját, időtartamát, az útvonallal érintett országok listáját,
c) a terv szerint vele együtt utazó közeli hozzátartozóinak nevét,
d) hazatérésének tervezett napját.
(3) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja vagy korlátozhatja. A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója köteles a döntését megindokolni. A magáncélú külföldre utazás korlátozása vagy megtiltása miatt felmerült, máshonnan meg nem térülő kár tekintetében a terrorizmust elhárító szerv tagját a terrorizmust elhárító szerv kártalanítja.
(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentés és a (3) bekezdés szerinti megtiltás vagy korlátozás eljárási szabályait – különös tekintettel a bejelentés és a megtiltás vagy korlátozás közlésének határidejére – a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.
(5) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója közjogi szervezetszabályozó eszközben megállapíthatja azon esetköröket, helyzeteket vagy időszakokat, amikor a (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget nem kell teljesíteni.
(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a terrorizmust elhárító szerv a megvalósult utazásról történő hazatérésről való tudomásszerzést követően haladéktalanul törli.
319/O. § A terrorizmust elhárító szerv tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső gyűlésen történő megjelenési szándékát köteles a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a rendvédelmi szerv szolgálati érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója köteles a döntését megindokolni.
319/P. § A 108. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése a terrorizmust elhárító szerv tagja esetében összeférhetetlenségnek minősül.
319/Q. § (1) A terrorizmust elhárító szerv tagja köteles a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának bejelenteni
a) a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását,
b) bármely gazdasági társaságban fennálló tagságát.
(2) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés, valamint a gazdasági társaságban fennálló tagság ellentétes a terrorizmust elhárító szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a terrorizmust elhárító szerv tekintélyét.
(3) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója az (1) bekezdés szerinti és a 109. § (3) bekezdése szerinti tevékenység folytatását korlátozhatja, ha veszélyezteti a szolgálati érdeket. A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója köteles a döntését megindokolni.”
114. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 2. § 24a. pontjában az „1. § (2) bekezdés 10., 11. és 13. pontjában” szövegrész helyébe a „6/A. §-ában” szöveg lép.
51. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény módosítása
115. § A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés e)–h) pontja alapján a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amelyet a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény alapján kijelölt kritikus szervezetek alapvető szolgáltatásként a kritikus infrastruktúra közvetlen igénybevétele útján végeznek.”
116. § A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 7. alcíme a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § A 2. § (5) bekezdése a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
52. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása
117. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 5. §-a a következő 19–33. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
118. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 10. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti:)
119. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 16. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a szolgáltatás alól:)
120. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 27. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú állami tartalékát különösen a következő ágazati besorolású termékek, eszközök alkotják:)
121. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 42. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nemzeti ellenálló képesség fejlesztése tekintetében kiemelt szempont különösen)
122. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény ELSŐ Része a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
AZ ORSZÁG VÉDELME ÉS BIZTONSÁGA SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS SZERVEZETEK, AZ ORSZÁG VÉDELME ÉS BIZTONSÁGA SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS INFRASTRUKTÚRÁK
14/A. Általános szabályok
43/A. § E fejezet szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességének fokozását célzó intézkedéseket, támogatási és felügyeleti rendszerüket.
43/B. § (1) Az 5. melléklet szerinti alapvető szolgáltatást nyújtó szervezet, infrastruktúra az állampolgárok ellátásában vagy a nemzetgazdaság működésében betöltött szerepe alapján az alapvető szolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetként, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúraként jelölhető ki.
(2) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra kijelölésére, adatszolgáltatására, nyilvántartására, hatósági felügyeletére, támogatására, ellenálló képességének fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeire, a rendkívüli események bejelentésére, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek és az eljáró hatóságok közötti együttműködésre, valamint az adatvédelemre – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a Kszetv.-ben foglaltakat e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy
a) az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetre a kritikus szervezetre,
b) az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrára a kritikus infrastruktúrára,
c) az ellenálló képességért felelős vezetőre a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőre
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekre, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákra nem alkalmazandó a Kszetv.
a) IV. Fejezete,
c) 27. §-a,
d) 34. §-a,
e) IX. Fejezete,
f) 1. melléklete.
14/B. Az eljáró hatóságok
43/C. § (1) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák kijelölésével összefüggő hatósági eljárások lefolytatására – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kormányrendeletben kijelölt általános kijelölő hatóság rendelkezik hatáskörrel.
(2) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrák kijelölésével összefüggő hatósági eljárások lefolytatására kormányrendeletben kijelölt honvédelmi ágazati kijelölő hatóság rendelkezik hatáskörrel.
43/D. § (1) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekről, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákról – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kormányrendeletben kijelölt nyilvántartó hatóság (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartást vezet.
(2) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezetekről, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli infrastruktúrákról a honvédelmi ágazati nyilvántartó hatóság nyilvántartást vezet. A honvédelmi ágazati nyilvántartó hatósági feladatokat a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság látja el.
(3) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezetekről, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúrákról a nyilvántartó hatóság és a honvédelmi ágazati nyilvántartó hatóság is nyilvántartást vezet.
43/E. § (1) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák ellenőrzésére – a (2) bekezdésben és a 43/J. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – kormányrendeletben kijelölt ellenőrző hatóság (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) rendelkezik hatáskörrel.
(2) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli infrastruktúrák ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátására kizárólag a honvédelmi ágazati ellenőrző hatósági jogkörében a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság rendelkezik hatáskörrel.
(3) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúrák ellenőrzésére mind az ellenőrző hatóság, mind a honvédelmi ágazati ellenőrző hatóság rendelkezik hatáskörrel.
14/C. Különös szabályok
43/F. § (1) A Nemzeti Biztonsági Stratégiának ki kell terjednie az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességére is.
(2) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet a Kszetv. 19. §-a szerinti kockázatértékelést, ellenálló képességi mátrixot a Kszetv. 5. §-a szerinti nemzeti kockázatértékelés figyelembevételével készíti el.
(3) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekről, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákról vezetett nyilvántartás adatairól a nyilvántartó hatóság havonta adatot szolgáltat a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve részére a védelmi és biztonsági feladatai ellátásának támogatása céljából.
14/D. A hatósági eljárásokra vonatkozó, honvédelmi szempontú különös szabályok
43/G. § (1) A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a kijelölési, a kijelölés fenntartására, vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárása során vizsgálja a honvédelmi érdek, meghatározott esetekben az általános kijelölő hatóság bevonásával a horizontális kritériumok fennállását, valamint a kettős kijelöléssel nem érintett az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet esetében – az általános kijelölő hatóság javaslatának figyelembevételével – meghatározza a szervezet ellenálló képességi szintjét.
(2) A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a kijelölési eljárása keretében
a) az 5. mellékletben meghatározott ágazatba tartozó szervezetet honvédelmi érdekből, kormányrendeletben meghatározott honvédelmi szempontok alapján az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetté jelölheti ki, és
b) a kijelölő határozatban megállapítja az ellenálló képességi terv elkészítésének határidejét.
(3) A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a döntését honvédelmi érdekre tekintettel gyorsított eljárásban is meghozhatja.
(4) A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúra kijelöléséről szóló véglegessé vált határozatát megküldi a nyilvántartó hatóság részére az abban foglalt adatok nyilvántartásba vétele céljából.
(5) A honvédelmi kijelölő hatóság legalább egy honvédelmi szempont teljesülése esetén az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúraként jelöli ki azt az infrastruktúrát, amely
a) az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz szükséges és
b) Magyarország területén helyezkedik el.
43/H. § (1) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet által elkészített ellenálló képességi terv, ellenálló képességi mátrix elfogadásáról, kiegészíttetéséről, módosításáról vagy elutasításáról a tartalmi és formai követelmények vizsgálata alapján az általános kijelölő hatóság dönt az érintett honvédelmi ágazati kijelölő hatóság bevonásával.
(2) Az ellenálló képességi terv, ellenálló képességi mátrix honvédelmi fejezeteinek megfelelőségét a honvédelmi kijelölő hatóság vizsgálja.
(3) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezet ellenálló képességi tervének, ellenállóképességi mátrixának elkészítésével, valamint gyakorlataikkal kapcsolatos, a Kszetv-ben meghatározott hatósági feladatokat kizárólag a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság látja el.
43/I. § (1) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetként kijelölt, a honvédelemről szóló törvény szerinti honvédelmi szervezet esetében a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetői tevékenységi kör egyéb beosztás ellátása melletti megbízással is végezhető.
(2) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli, továbbá az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelöléssel nem érintett honvédelmi ágazaton kívüli szervezethez a Kszetv. szerinti Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottságából tanácsadó nem rendelhető ki.
43/J. § (1) A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek tekintetében ellenőrző hatósági feladatokat is ellát.
(2) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek tekintetében a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerekre irányuló ellenőrző hatósági feladatokat a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben meghatározott hatóság látja el.
(3) A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság az ellenőrzési tervét az ellenőrző hatósággal előzetesen, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-ig egyezteti, majd az ellenőrző hatóság javaslatai alapján december 31-ig véglegesíti.
(4) A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetekre vonatkozóan önálló ellenőrzés keretében vizsgálja a honvédelmi szempontok megfelelőségét.
43/K. § A kormányrendeletben kijelölt honvédelmi nyilvántartó hatóság az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúra vonatkozásában nyilvántartást vezet. A honvédelmi nyilvántartó hatósági feladatokat a honvédelmi kijelölő hatóság látja el.
43/L. § (1) A rendkívüli eseményt az általános kijelölő hatóság által közzétett formanyomtatványon az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúra esetén a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt ügyeleti szolgálat részére kell bejelenteni, amely szervek értesítik a nemzeti eseménykezelő központot.
(2) A rendkívüli esemény lezárását követően annak kialakulásáról, a megtett intézkedésekről, a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedésekről az ellenálló képességért felelős vezető az általános kijelölő hatóság által meghatározott határidőre jelentést nyújt be az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet esetében a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság részére, amely szervek a jelentést megküldik a nemzeti eseménykezelő központ részére.
(3) A kontrollált rendkívüli esemény kialakulásáról, a megtett intézkedésekről, a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedésekről az ellenálló képességéért felelős vezető éves jelentést nyújt be az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet esetében a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság részére, amely szervek a jelentést megküldik a nemzeti eseménykezelő központ részére.
43/M. § (1) Az általános kijelölő hatóság és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet együttműködik a honvédelemi ágazati kijelölő hatósággal az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezeteket érintő, honvédelemmel összefüggő kockázatokról, fenyegetésekről és eseményekről az ellenálló képesség felmérése és fejlesztése érdekében.
(2) A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság az e fejezet szerinti eljárásaiban az általános kijelölő hatósággal együttműködve végzi tevékenységét.
(3) Az ellenálló képességi terv, az ellenálló képességi mátrix és a rendkívüli események bejelentésének iratmintái, formanyomtatványai ágazatspecifikus szempontjaihoz a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság szükség szerint aktualizálja javaslatát, és megküldi azokat az általános kijelölő hatóság részére.
43/N. § (1) A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság honvédelmi érdekből az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetként, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúraként a Kszetv. 1. melléklete szerinti alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetet, infrastruktúrát is kijelölhet.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetek és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrák esetében is ezen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A Kszetv. 1. mellékletében meghatározott digitális infrastruktúra alágazatban kijelölt, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúra esetében a 43/B. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a Kszetv. V. Fejezetét, 13. alcímét, valamint 15–17. alcímét is alkalmazni kell.”
123. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 83. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
124. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 43. alcíme a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § (1) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az ellenálló képességért felelős vezető továbbképzésére vonatkozó szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek anyagi támogatására vonatkozó részletes szabályokat.”
125. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény a következő 44/A. alcímmel egészül ki:
„44/A. Átmeneti rendelkezések
84/A. § (1) Az általános kijelölő hatóság és a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a V/A. Fejezet szerinti kijelölési eljárásokat első alkalommal 2025. április 30-ig megindítja, és az eljárás részeként dönt a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény szerint hozott kijelölő, kijelölést fenntartó határozatok érvényességének megszűnéséről, vagy a kijelölések megszüntetéséről.
(2) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény alapján kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott kijelölési eljárásban hozott döntés véglegessé válásáig e törvény alkalmazásában az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetnek minősül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat véglegessé válásáig a Kszetv. 42. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéseket az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák vonatkozásában is alkalmazni kell.”
126. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény a következő 45/A. alcímmel egészül ki:
„45/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés
85/A. § A 10. § (2) bekezdés o) pontja, 16. § i) pontja, 27. § (1) bekezdés j) pontja, 27. § (4) bekezdése, 34. § (6) bekezdése, 42. § (2) bekezdés d) pontja, 42. § (4) bekezdés g) pontja és 49. § (1) bekezdés l) pontja a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
127. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény a 2. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.
128. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
a) 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „létfontosságú rendszer üzemzavara” szövegrész helyébe a „kritikus infrastruktúra, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra rendkívüli eseménye” szöveg,
b) 27. § (4) bekezdésében a „létfontosságú rendszerek üzemeltetői” szövegrész helyébe a „kritikus szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek” szöveg,
c) 34. § (6) bekezdésében a „létfontosságú rendszerek üzemeltetői” szövegrész helyébe a „kritikus szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek” szöveg,
d) 42. § (2) bekezdés d) pontjában az „a társadalom alapvető szükségletei ellátásában nélkülözhetetlen létfontosságú rendszerek üzemfolytonos működésének” szövegrész helyébe az „az alapvető szolgáltatások folyamatosságának” szöveg,
e) 49. § (1) bekezdés l) pontjában a „társadalom alapvető szükségleteinek ellátásában nélkülözhetetlen létfontosságú rendszerek üzemeltetői” szövegrész helyébe a „kritikus szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek” szöveg,
f) 52. § i) pontjában a „kormányzati főhivatalok és központi hivatalok tekintetében,” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatalok, központi hivatalok tekintetében, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében, valamint, a kritikus szervezetek és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek kijelölő hatóságai körében,” szöveg,
g) 72. § (1) bekezdésében a „központi hivatalok és a nemzetbiztonsági szolgálatok körében” szövegrész helyébe a „központi hivatalok, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a kritikus szervezetek és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek kijelölő hatóságai körében” szöveg
lép.
53. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása
129. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 45. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fegyveres összeütközések időszakában, a Vbö. 8. § (4) bekezdésének alkalmazása körében polgári védelmi feladatnak minősül:]
130. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség a következő feladatokat fegyverhasználati joggal látja el:)
(2) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség a következő feladatokat fegyverhasználati jog nélkül látja el:)
131. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény a következő 59/A. alcímmel egészül ki:
„59/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés
113/A. § A 45. § (1) bekezdés l) pontja, 59. § (1) bekezdés e) pontja és 59. § (2) bekezdés c) pontja a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
132. § Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény
54. A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény módosítása
133. § Nem lép hatályba a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény
a) 2. §-a és
b) 18. §-a.
55. Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény módosítása
134. § Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény
a) 244. §-ában a „2025. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2027. január 1-jén” szöveg,
b) 248. § (6) bekezdésében a „2025. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2027. január 1-jén” szöveg
lép.
56. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása
135. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki úgy nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni, a tervezett befektetés esetén pedig]
„cb) írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízum érvényességi ideje alatt.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) pontjában és a 22. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni az alábbi befektetések megvalósítását:
a) a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegy megszerzése, vagy
b) legalább 1 000 000 euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.”
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje hat hónap. Ha az úti okmány érvényességi ideje rövidebb mint 6 hónap, akkor az engedélyezett tartózkodás időtartamát úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább 30 napig érvényes legyen.”
136. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői vízummal vagy az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen Magyarország területére történő első belépését követően, legkésőbb 30 napon belül az illetékes idegenrendészeti hatóságnál vagy az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül terjeszti elő a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének (5) bekezdés szerinti benyújtását követően erre vonatkozó hiánypótlásra történő külön felhívás nélkül, a vendégbefektetői vízum érvényességének ideje alatt vagy az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen Magyarország területére történő első belépését követő hat hónapon belül – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelemhez hiánypótlásként mellékelve – köteles igazolni, hogy a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozata alapján vállalt valamely befektetést teljesítette. Az idegenrendészeti hatóság a befektetéssel kapcsolatos igazolás elmulasztására való tekintettel az eljárást a vendégbefektetői vízum érvényességének ideje alatt nem szüntetheti meg.”
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig a 16. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséhez olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyet kell közvetlenül jegyeznie és azzal folyamatosan rendelkeznie, amely ingatlanalapnak
a) nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki, és
b) ingatlan-alapkezelője a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerinti minősített piaci szereplők jegyzékén szerepel.”
(4) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az ingatlan-alapkezelőnek a minősített piaci szereplők jegyzékére történő felvételekor rendelkeznie kell olyan ingatlanalappal, amelyben a lakás funkciójú ingatlanok tekintetében az ingatlanalap nettó eszközértékét – a (9b) bekezdésben foglaltak kivételével – legalább 40%-ban kizárólag használatbavételi engedéllyel rendelkező lakás funkciójú ingatlanok teszik ki.
(9b) A (9a) bekezdésben foglalt feltételeknek már megfelelt ingatlan-alapkezelő a 40%-os nettó eszközértékre vetített minimum limitbe a (9a) bekezdésben meghatározottakon túl egyéb, a Kormány rendeletében meghatározott lakás funkciójú ingatlanba történő befektetéseket is beszámíthat.”
(5) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A vendégbefektetői tartózkodási engedély (6) bekezdés szerinti meghosszabbítása – a 19. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén – akkor engedélyezhető, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár a 16. § (3) bekezdés a) pontja szerinti befektetéssel a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik, vagy
b) a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadásának alapját a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti befektetés képezte.”
137. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az EU Kék Kártyát legalább kettő évre, ha az úti okmány ennél hamarabb veszíti érvényességét, akkor az úti okmány érvényességi időtartamára kell kiállítani. Ha a foglalkoztatásra irányuló szerződés kettő évnél rövidebb időtartamra szól, az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó, de az úti okmány érvényességét meg nem haladó időtartamra kell kiállítani, amely esetben az EU Kék Kártya érvényessége nem haladhatja meg a két évet.”
138. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 145. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az idegenrendészeti hatóság az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kötelezettséget elmulasztó munkáltatót vagy fogadó szervezetet – jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal sújtja.”
139. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 90/A. alcímmel egészül ki:
„90/A. A tartózkodási engedély vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum lejáratakor a rövid távú tartózkodás kezdetének bejelentési kötelezettsége
147/A. § A harmadik országbeli állampolgár az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (8) bekezdése szerinti kérelmét az ott meghatározott adatokkal az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen – elektronikus regisztrálást követően – elektronikus úton jelentheti be.”
140. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„154. § Magyarország hivatásos konzuli tisztviselője egyszeri utazásra jogosító úti okmányt állít ki annak a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak, akinek külföldön elveszett vagy megsemmisült úti okmánya külföldön nem, vagy csak aránytalan nehézségek árán pótolható, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.”
141. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 154/A. §-sal egészül ki:
„154/A. § Magyarország hivatásos konzuli tisztviselője uniós ideiglenes úti okmányt ad ki annak a Magyarország által hontalanként elismert személynek, akinek úti okmánya elveszett, ellopták, megsemmisült vagy egyéb okból nem szerezhető be ésszerű időn belül, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.”
142. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 173. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
143. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 204. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Közrendvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás esetén az idegenrendészeti hatóság – az ügyfél eljárás megindításáról szóló és nyilatkozattételre felhívó értesítésére figyelemmel – az idézéstől eltekinthet.”
144. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 214/A. §-sal egészül ki:
„214/A. § (1) Részletfizetés a közrendvédelmi bírság megfizetésére kötelezett munkáltató idegenrendészeti hatósághoz a teljesítési határidő utolsó napját megelőzően az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen előterjesztett indokolt kérelmére engedélyezhető.
(2) A részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a munkáltatónak nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
b) átmeneti jellegű, a közrendvédelmi bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető és
c) a munkáltatóval szemben korábban idegenrendészeti jogszabályok alapján nem került kiszabásra közrendvédelmi bírság.
(3) Természetes személy munkáltató esetében a részletfizetés a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a munkáltató igazolja vagy valószínűsíti, hogy a közrendvédelmi bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
(4) A részletfizetési kérelmet az ügyben az elsőfokú eljárásban eljárt regionális igazgatóság bírálja el.
(5) A részletfizetési kérelem elbírálására az ügyintézési határidő nyolc nap.
(6) A részletfizetési kérelem alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.
(7) A részletfizetési kérelem tárgyában hozott döntéssel szemben a fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni, amelynek elbírálási határideje 15 nap. A fellebbezésre az általános fellebbezési szabályok alkalmazandók, a másodfokú döntéssel szemben perorvoslatnak helye nincs.
(8) Az idegenrendészeti hatóság megszünteti az eljárást, ha a munkáltató felhívás ellenére nem tesz nyilatkozatot, a kért adatokat nem közli, a kért okiratokat nem nyújtja be, és a kérelem a felhívás teljesítése nélkül nem bírálható el.”
145. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 224/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„224/A. § A vendégbefektetői vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) esetében megállapítható a 17. § (1) bekezdés h)–i) pontjában foglalt valamely feltétel fennállása,
b) a vízum megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot megtévesztette.”
146. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 144/A. alcíme a következő 224/B. §-sal egészül ki:
„224/B. § A vendégbefektetői vízum kiadását – ha e törvény másként nem rendelkezik – meg kell tagadni, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 17. § (1) bekezdés a), c), d) pontjában, valamint f)–i) pontjában foglalt valamely feltételnek,
b) a harmadik országbeli állampolgár a vízum megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot megtévesztette,
c) a rendelkezésre álló adatok és tények alapján valószínűsíthető, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem valósítja meg a 16. § (2) bekezdés c) pontjában vállalt befektetést, vagy
d) a rendelkezésre álló adatok alapján a 16. § (2) bekezdés c) pontjában vállalt befektetés megvalósításának jogi akadálya van.”
147. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 151. alcíme a következő 271/A. §-sal egészül ki:
„271/A. § Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok engedélyügyi eljárásai, valamint közrendvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárások tekintetében jogosult a munkáltatóra vonatkozó adatok kezelésére, valamint a munkáltatóra vonatkozó adatok más jogszabályon alapuló közzétételére.”
148. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 275/A. §-sal egészül ki:
„275/A. § Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból az uniós ideiglenes úti okmány kiállítása érdekében lefolytatott konzultáció céljából a magyar külképviseletek részére továbbít adatot.”
149. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
150. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 290/A. §-sal egészül ki:
„290/A. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése előtt véglegesen el nem bírált vendégbefektetői vízum és vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban a Módtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Módtv. hatályba lépése előtt benyújtottnak minősül a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelem, ha a kérelem díját a harmadik országbeli állampolgár megfizette.”
151. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 292. §-a a következő 24. és 25. ponttal egészül ki:
(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)
152. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény
a) 242. § (8) bekezdés záró szövegrészében a „könnyített közvetítési eljárás” szövegrész helyébe a „könnyített közvetítési szolgáltatás” szöveg,
b) 242. § (9) bekezdésében a „könnyített közvetítési eljárás” szövegrész helyébe a „könnyített közvetítési szolgáltatás” szöveg,
c) 260. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az úti okmányt vagy egyszeri utazásra jogosító okmányt” szövegrész helyébe az „az úti okmányt vagy egyszeri utazásra jogosító úti okmányt” szöveg,
d) 262. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „kiutasítás” szövegrész helyébe a „kitoloncolás” szöveg,
e) 285. § (3) bekezdésében a „2025. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2027. január 1-jén” szöveg
lép.
153. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény
a) 22. § (11) bekezdése,
b) 218. § (7) bekezdése,
c) 227. § (2), (2a) és (4) bekezdése,
d) 286. § (18) és (19) bekezdése.
57. A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény módosítása
154. § (1) A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény 254. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 6. §, a 8. § a) pontja, a 77. §, a 131. §, a 132. §, a 149. §, a 157. §, a 159. §, a 164. §, a 166. § a) pontja, a 102. alcím, a 108. alcím, a 113. alcím és a 209. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”
(2) A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény 254. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A 145. § (2) bekezdése, a 147. §, a 150. § és a 111. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba.”
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Dr. Latorcai János s. k., |
1. melléklet a 2024. évi LXXXIV. törvényhez
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Ágazat |
Alágazat |
Alapvető szolgáltatás |
|
2 |
Agrárgazdaság |
Élelmiszeripar |
élelmiszertermelés, feldolgozás, kereskedelem |
|
3 |
emberi fogyasztásra szánt ivóvíz palackozás, kereskedelem |
||
|
4 |
Mezőgazdaság |
növényi és állati genetikai erőforrás megőrzés, beleértve a vetőmag előállítást és raktározást |
|
|
5 |
állati oltóanyag előállítás |
||
|
6 |
állati eredetű melléktermék feldolgozás |
||
|
7 |
élelmiszer alapanyag termelés, takarmány előállítás, kereskedelem |
||
|
8 |
Elosztó hálózatok |
nagykereskedelmi forgalmazás, élelmiszer logisztika |
|
|
9 |
Egészségügy |
Beteg-ellátás |
egészségügyi szolgáltatás |
|
10 |
egészségügyi szolgáltatás működtetéséhez szükséges szolgáltatás |
||
|
11 |
Közegészségügy |
hazai klinikai és járványügyi mikrobiológiai laboratóriumi szolgáltatás |
|
|
12 |
közegészségügyi biztonságot szolgáló laboratóriumi szolgáltatás |
||
|
13 |
uniós referencialaboratóriumi szolgáltatás |
||
|
14 |
oltóanyag gyártás, kereskedelem |
||
|
15 |
Gyógyszer-ellátás |
gyógyszer kutatás és fejlesztés |
|
|
16 |
gyógyszeripari alaptermékek és gyógyszerkészítmények gyártása |
||
|
17 |
gyógyszer nagykereskedés |
||
|
18 |
Egészségügyi eszközellátás |
kritikus fontosságúnak ítélt orvostechnikai eszköz és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz gyártás, kereskedelem |
|
|
19 |
Vérellátás |
vérkészítmény-ellátás és ehhez társuló vizsgálatok |
|
|
20 |
Energia |
Villamos energia |
villamos energia kereskedelem |
|
21 |
villamos energia elosztórendszer-üzemeltetés |
||
|
22 |
villamos energia átvitelirendszer-üzemeltetés |
||
|
23 |
villamosenergia-termelés (nukleáris létesítmény esetén kizárólag a nukleáris létesítmény villamosenergia-átvitelre szolgáló része) |
||
|
24 |
villamosenergiapiac-üzemeltetés |
||
|
25 |
villamos energia aggregálási, keresletoldali válasz- vagy energiatárolási szolgáltatás |
||
|
26 |
black start szolgáltatás |
||
|
27 |
Távfűtés, távhűtés |
távfűtés, távhűtés |
|
|
28 |
Kőolaj |
kőolajvezetékek üzemeltetés |
|
|
29 |
kőolajtermelés és -finomítás |
||
|
30 |
biztonsági készletezés |
||
|
31 |
üzemanyagtöltő állomás üzemeltetés |
||
|
32 |
Földgáz |
földgáztermelés |
|
|
33 |
földgáz kereskedelem |
||
|
34 |
elosztórendszer-üzemeltetés |
||
|
35 |
szállításirendszer-üzemeltetés, rendszerirányítás |
||
|
36 |
tárolásirendszer-üzemeltetés |
||
|
37 |
LNG-létesítmény-rendszerüzemeltetés, célvezeték üzemeltetés |
||
|
38 |
gázelőkészítés |
||
|
39 |
Hidrogén |
hidrogén termelés, -tárolás és szállítás |
|
|
40 |
Infokommunikációs technológiák |
Digitális infrastruktúra |
internetes exchange pont szolgáltatás |
|
41 |
DNS-szolgáltatás |
||
|
42 |
legfelső szintű doménnév-nyilvántartás |
||
|
43 |
felhőszolgáltatás |
||
|
44 |
adatközpont-szolgáltatás |
||
|
45 |
földrajzilag elosztott szerverek hálózatának üzemeltetése (tartalomszolgáltató hálózatok) |
||
|
46 |
bizalmi szolgáltatás |
||
|
47 |
nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetés |
||
|
48 |
nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás |
||
|
49 |
meteorológiai tevékenység |
||
|
50 |
kormányzati célú elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetés |
||
|
51 |
Világűr |
űralapú szolgáltatások nyújtásának támogatása |
|
|
52 |
Közigazgatás |
Központi kormányzati közigazgatás |
központi kormányzati közigazgatás |
|
53 |
központi nyilvántartások kezelése, üzemeltetése |
||
|
54 |
központi elektronikus szolgáltatás |
||
|
55 |
polgári célú térképészet |
||
|
56 |
állami futárszolgálatok |
||
|
57 |
Közlekedés |
Közúti közlekedés |
közúti létesítmények kezelése |
|
58 |
forgalomirányítás |
||
|
59 |
intelligens közlekedési rendszerek üzemeltetése |
||
|
60 |
Vasúti közlekedés |
pályahálózat-működtetés |
|
|
61 |
vasúti szállítás és kiszolgáló létesítmények üzemeltetése |
||
|
62 |
Vízi közlekedés |
a tengeri szállítás belvízi, tengeri és part menti személy- és teherszállítás |
|
|
63 |
kikötők, kikötő létesítmények irányítása |
||
|
64 |
hajóforgalmi szolgáltatás |
||
|
65 |
Légi közlekedés |
kereskedelmi célú légi fuvarozás |
|
|
66 |
repülőtér üzemeltetés, a repülőtereken található kapcsolódó létesítmények üzemeltetése, valamint a repülőtéri földi kiszolgálási tevékenység |
||
|
67 |
repülésmeteorológiai léginavigációs szolgáltatás (AMO, MWO, AMS) |
||
|
68 |
légiforgalmi irányító (ATC) szolgálatot ellátó forgalomirányítási szolgáltatás |
||
|
69 |
Tömegközlekedés |
közösségi közlekedés |
|
|
70 |
Pénzügy |
Banki szolgáltatás |
legalább 10%-os piaci részesedéssel (mérlegfőösszeg alapon) rendelkező hitelintézeti pénzügyi szolgáltatás |
|
71 |
Pénzügyi piaci infrastruktúra |
kereskedési helyszínek üzemeltetése |
|
|
72 |
fizetési- valamint klíring- és elszámolási rendszer üzemeltetése |
||
|
73 |
központi szerződő fél tevékenysége |
||
|
74 |
központi értéktár tevékenysége |
||
|
75 |
pénzfeldolgozás és -szállítás |
||
|
76 |
Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai, ide nem értve a monetáris politikát, a makroprudenciális politikát és a jegybanki információs rendszer működtetését |
||
|
77 |
Víz |
Ivóvíz |
emberi fogyasztásra szánt ivóvíz -termelés, -tárolás, -ellátás, -kezelés |
|
78 |
Szennyvíz |
települési szennyvíz elvezetése, összegyűjtése, tisztítása, kezelése, befogadóba vezetése |
2. melléklet a 2024. évi LXXXIV. törvényhez
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Ágazat |
Alágazat |
Alapvető szolgáltatás |
|
2 |
Egészségügy |
Mentési tevékenység |
mentés |
|
3 |
Egészségügyi tartalékok |
állami egészségügyi tartalék szolgáltatás és gazdálkodás |
|
|
4 |
Gyártás |
Elsődleges fémgyártás |
vas- és acélgyárak és vasötvözet gyártás, kereskedelem |
|
5 |
alumínium gyártás, -feldolgozás, -kereskedelem |
||
|
6 |
Gépgyártás |
motor és turbina gyártás, kereskedelem |
|
|
7 |
bányászat, mezőgazdasági és építőipari berendezés gyártás, kereskedelem |
||
|
8 |
Elektromos berendezések, készülékek és alkatrészek gyártása |
transzformátor, elektromos motor- és generátor gyártás, kereskedelem |
|
|
9 |
elektronikai alkatrész és egyéb villamos berendezés gyártás, kereskedelem |
||
|
10 |
akkumulátor gyártás, kereskedelem |
||
|
11 |
Közlekedési eszközök gyártása |
jármű és kereskedelmi hajó gyártás, kereskedelem |
|
|
12 |
közúti jármű- és motorgyártás, kereskedelem |
||
|
13 |
repülésjárműtechnikai termék és alkatrész gyártás, kereskedelem |
||
|
14 |
vasúti pályafelszerelés gyártás, kereskedelem |
||
|
15 |
Vegyipar |
alapvető vegyi anyag, termék gyártás, kereskedelem |
|
|
16 |
mezőgazdasági vegyi termék gyártás, kereskedelem |
||
|
17 |
polgári robbanóanyag gyártás, kereskedelem |
||
|
18 |
Máshova nem sorolt gyártói tevékenység |
máshova nem sorolt gép és gépi berendezés gyártás, kereskedelem |
|
|
19 |
Honvédelem |
Honvédelmi szempontból fontos rendszerek és létesítmények |
honvédelmi szempontból fontos létesítmény, infrastruktúra, eszköz, informatikai rendszer üzemeltetése, szolgáltatás biztosítása |
|
20 |
Védelmi ipar |
katonai rendeltetésű, felhasználású eszköz, felszerelés, anyag gyártása, forgalmazása, karbantartása, javítása, raktározása |
|
|
21 |
Hulladékgazdálkodás |
Települési nem veszélyes hulladék gazdálkodás |
települési nem veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása |
|
22 |
települési nem veszélyes hulladék energetikai hasznosítása |
||
|
23 |
települési nem veszélyes hulladék lerakása |
||
|
24 |
Veszélyes hulladék gazdálkodás |
veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása |
|
|
25 |
veszélyes hulladék égetése |
||
|
26 |
veszélyes hulladék lerakása |
||
|
27 |
Infokommunikációs technológiák |
Postai szolgáltatások |
postai szolgáltatás |
|
28 |
IKT-szolgáltatások irányítása (vállalkozások között) |
kihelyezett (irányított) infokommunikációs szolgáltatás |
|
|
29 |
kihelyezett (irányított) infokommunikációs biztonsági szolgáltatás |
||
|
30 |
Futárszolgáltatás |
futárszolgáltatás |
|
|
31 |
Digitális szolgáltatók |
online piacterekkel kapcsolatos szolgáltatás és üzemeltetés |
|
|
32 |
online keresőmotorokkal kapcsolatos szolgáltatás és üzemeltetés |
||
|
33 |
közösségi média szolgáltatás és üzemeltetés |
||
|
34 |
Közigazgatás |
Központi kormányzati közigazgatás |
társadalombiztosítás |
|
35 |
Rendvédelmi szervek |
központi segélyhívó szolgáltatás |
|
|
36 |
rendőrségi tevékenységirányítás |
||
|
37 |
katasztrófavédelmi műveletirányítás |
||
|
38 |
Köznevelés |
a köznevelés szempontjából nélkülözhetetlen informatikai rendszerek szolgáltatása |
|
|
39 |
Gondoskodás-, gyermek- és ifjúságpolitika |
szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások és országos informatikai szakrendszereik működése |
|
|
40 |
Közlekedés |
Logisztika |
logisztikai szolgáltatás |
|
41 |
Pénzügy |
Adó- és vámigazgatás |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal alapvető feladatai |
|
42 |
Víz |
Árvízi védművek, műtárgyak és tározók |
árvízi védművek, műtárgyak és tározók üzemeltetése |
A törvényt az Országgyűlés a 2024. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. december 20.
