Kifejezéskereső
Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.10.01.
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Végső előterjesztői indokolás
Mellékelten beterjesztem az Önkormányzat új Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) tervezetét és annak
Indokolását
A tervezet elfogadása után az októberi alakuló ülés lebonyolítása technikailag egyszerűbb lesz. Előre ismert a várható működési rend, nem kell a rendelet kihirdetése miatt szünetet elrendelni az új szabályzat azonnali alkalmazhatósága érdekében.
Természetesen majd az alakuló ülésen felülvizsgálandó lesz az SZMSZ, illetve a jelenleg nem szabályozható kérdésekben dönteni kell (pl. bizottsági tagok megválasztása)
Az önkormányzat működésében alapvetően a korábbi SZMSZ jól használható, az elmúlt 5 év tapasztalata az, hogy jó keretet adott a munkához.
A javasolt változások indokolása:
5. §-hoz:
Eddig a sürgősséggel összehívandó (rendkívüli) testületi ülés nem került szabályozásra. Ez található a (6) bekezdésben.
7. §-hoz:
A képviselő és a bizottság is jogosult előterjesztést benyújtani. Ennek határideje került szabályozásra. Így ezek az előterjesztések is megfelelő időben kerülnek a képviselők számára kiküldésre, így a felkészülés biztosított.
9. §-hoz:
Új szabályozás a sürgősségi napirendre tűzés annak érdekében, hogy valóban csak azon, a meghívóval együtt kiküldött napirendeken túli napirendek tárgyalása történjen, ami valóban nem tűr halasztást. Szintén a korrekt képviselői felkészülést segíti, azzal együtt, hogy előfordul olyan gyorsan meghozandó döntés, ami nem tűri az idő múlását (pl. pályázati határidő)
12. §-hoz:
A szabályozás egyértelműen rögzíti az egyes döntésekhez szükséges szavazati számot.
13. §-hoz:
A rendelkezés lényege, hogy a képviselő köteles igen vagy nem szavazattal szavazni. A tartózkodás nem megengedett. Elvárható a képviselőtől, hogy egyértelműen állást foglaljon egy kérdésben, figyelemmel arra is, hogy a tartózkodás lényegében „nem” szavazatot jelent. Itt került szabályozásra a név szerinti szavazás eljárásrendje is.
15. §-hoz:
Az új szabályozás az interpellációról és a kérdésről szól.
16. §-hoz:
Eddig ezen a szinten nem volt rögzítve a többségében alkalmazott ún. összevont bizottsági ülés.
20. §-hoz:
Új koncepció a két alpolgármester megválasztása lehetőségének megteremtése. Egy alpolgármestert kötelező a képviselők közül választani, a „külsős” alpolgármester választása lehetőség. Az alpolgármester személyének megválasztása független a választás eredményétől. Erre törvényi előírás szerint a polgármester előterjesztésére kerülhet sor, hiszen a polgármester-alpogármester viszony a bizalmon kell, hogy alapuljon, lehetőleg elkerülve egy kaotikus, ellentmondásos döntéshozatalt. A polgármester helyettesítése nehéz és időigényes feladat, ezért célszerű lehet ezt megosztani. A „külsős” alpolgármester nem tagja a képviselő-testületnek, nem szavaz, nem elnököl. A polgármester dönt arról, hogy mely alpolgármestert milyen feladattal látja el, erre vonatkozóan a testület utasítást nem adhat.
26. §-hoz:
A testületi döntések számozásának technikai szabályait tartalmazza.
A teljes SZMSZ-ben mellőzésre került a kisebbségi önkormányzatra vonatkozó valamennyi rendelkezés, mivel 2024. október 1. napjától településünkön nem fog működni.
HATÁSVIZSGÁLAT : a rendelet fontos hatással bír az Önkormányzat jövőben működésére, hiszen hosszú időre meghatározza a szervezeti felépítést, az önkormányzat működését. Ennek költségvetési következménye is lesz, hiszen a bizottságok működtetése, a tiszteletdíjak megállapítása a megjelöltek részére meg fog jelenni a költségvetésben. A szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A rendelet megalkotása szükségszerű, törvényi kötelezettség.
