Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 30.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szeghalom Város Önkormányzata. (továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: Szeghalom, Szabadság tér 4-8. sz.

(2) Az Önkormányzat működési területe Szeghalom Város közigazgatási területére terjed ki.

(3) Az Önkormányzat hivatalának megnevezése: Szeghalmi Polgármesteri Hivatal, székhelye: Szeghalom Szabadság tér 4-8.

(4) Az Önkormányzat szervei: polgármester, bizottságok, polgármesteri hivatal, a jegyző és a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás. Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.szeghalom.hu címen található.

(5) A városi címer és zászló használatáról, illetve a helyi kitüntetések alapításáról és odaítéléséről külön rendelet szól.

(6) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a 4. melléklet tartalmazza.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos fejbélyegzője: Szeghalom Város Önkormányzata 5520 Szeghalom Szabadság tér 4-8. Telefonszám: 66/371-611 Faxszám: 66/371-623 Az Önkormányzat hivatalos körbélyegzője: közepén a Magyar Köztársaság címere, belül: Szeghalom Város Önkormányzata

(2) A Polgármesteri Hivatal hivatalos fejbélyegzője: Szeghalmi Polgármesteri Hivatal 5520 Szeghalom, Szabadság tér 4-8. A Polgármesteri Hivatal hivatalos körbélyegzője: közepén a Magyar Köztársaság címere, belül: Szeghalmi Polgármesteri Hivatal

3. § Szeghalom Város Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak száma 8 fő. A települési képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább 10 ülést tart.

(2) Ha sürgős döntéshozatal miatt indokolt, akkor rendkívüli ülés összehívására kerül sor. Ebben az esetben nem kötelező az írásbeli előterjesztés.

5. § (1) a testületi ülés helye: a Polgármesteri Hivatal Nagy Miklós terme. Ha napirend indokolja, a testület esetenként kihelyezett ülést tarthat.

(2) a polgármester és az alpolgármester egyidejű és tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.

(3) A polgármester köteles összehívni a képviselő-testület ülését, ha azt a települési képviselők egynegyede, bármely bizottság, a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványa kezdeményezi.

(4) Az ülés összehívása elektronikusan kiküldött írásbeli meghívóval történik, amit legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendi pontokat. A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amelyeknek határozati javaslatot kell tartalmazniuk.

(5) Az ülés helyéről, időpontjáról, és a napirendekről a lakosságot a jegyző a település honlapján tájékoztatja.

(6) A szóbeli meghívás (telefon) kivételesen indokolt esetben lehetséges. A sürgősséget meg kell indokolni. Ha a szóbeli telefonos elérhetőség nem volt sikeres, akkor telefonos üzenetben (SMS) kell a meghívót közölni.

6. § (1) A képviselő-testület munkaterv alapján működik. a munkaterv tervezetét a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti elő.

(2) a polgármester javaslatot kérhet: a képviselőktől, az intézményvezetőktől

(3) A munkaterv az adott év márciusától a következő év márciusáig szól.

7. § (1) Ha az adott kérdésben a Képviselő-testület döntése szükséges, írásos előterjesztést kell készíteni. Egyéb esetben tájékoztató készül.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult: bármely képviselő, a polgármester, bármely bizottság.

(2a)¹ Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell a következőket:

(2b)² Amennyiben a képviselő vagy bizottság a képviselő-testület ülésén kezdeményezi a rendelet megalkotását vagy a határozat meghozatalát, aminek eldöntéséhez a polgármester vagy a jegyző megítélése szerint további előkészítés, elemzés szükséges, úgy azt lehetőleg a soron következő testületi ülésen kell megtárgyalni. A hiányosságok pótlásáról az előterjesztő köteles gondoskodni.

(3) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi kérdésekben:

(4) A képviselő és a bizottság az írásos előterjesztését úgy adja le a jegyzőnek, hogy az a meghívóval együtt kiküldésre kerülhessen.

(5)³ Az előterjesztést valamennyi bizottság részére meg kell küldeni. Rendkívüli testületi ülés esetén ettől a rendelkezéstől el lehet térni.

8. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

9. § (1) A testületi ülésen a polgármester terjeszti elő a napirendi tervezetet. Ennek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester, a bizottság, a jegyző, valamint a képviselő indítványozhatja a meghívóval együtt kiküldött napirendeken túl egyes sürgős esetekben a napirendre vételt. A sürgősségről a képviselőtestület vita nélkül dönt. Ha a sürgősség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és az éves munkatervre is figyelemmel meg kell határozni a napirendre tűzés időpontját.

(3) Ezt követően a polgármester jelentést tesz a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a megelőző zárt ülésen hozott döntésről.

(4) A polgármester az elfogadott napirendeknek megfelelően az előterjesztések felett külön-külön vitát nyit.

(5) A képviselőknek abban a sorrendben ad szót a polgármester, ahogy szóra jelentkeznek. A napirendi ponthoz való hozzászólásra fordítható képviselői időkeret legfeljebb 5 perc. A viszontreagálásra a polgármester adhat lehetőséget. Ugyanabban a napirendben ismételt felszólalásra indokolt esetben ad engedélyt a polgármester, legfeljebb 3 perc időtartamban.

(6) Az ülésen megjelent állampolgárok, intézményvezetők, meghívottak hozzászólását a polgármester engedélyezheti.

(7) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót.

(8) Tárgyalási szünetet a polgármester rendelhet el, meghatározva a szünet időtartamát.

10. § (1) További hozzászólásra jelentkező hiányában a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és – szükség szerint –szavazásra bocsátja a kérdést.

(2) Először az esetleges módosító javaslatot kell szavaztatni.

11. § (1) A polgármester figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a megfogalmazása, szóhasználata a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő.

(2) A polgármester rendreutasíthatja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) Az ülést a polgármester javaslatára határozott időre félbeszakíthatja a képviselőtestület, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Ha a testületi ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

(4) Amennyiben a képviselő és nem képviselő bizottsági tag 4 egymást követő testületi és bizottsági ülésen nem vesz részt, a tiszteletdíja, természetbeni juttatása legfeljebb 6 hónapra és legfeljebb 90 %-ban csökkenthető vagy megvonható. Erről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

(5) Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

12. § (1) A döntések előtt a jegyző újra ellenőrzi a határozatképesség meglétét. Határozatképes a testület, ha a megválasztott képviselők (9) több, mint fele (5) jelen van. Egyszerű többséghez a jelenlévők több, mint felének egynemű szavazata, minősített többséghez a megválasztott képviselők többségének (5) egynemű szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az alábbi ügyekben a törvényben rögzítetten túl:

13. § (1) A testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel, „igen”, „nem” képviselői nyilatkozattal hozza. Tartózkodni nem lehetséges. A szavazás eredményét a polgármester szóban kihirdeti.

(2) Titkos szavazás esetén külön helyiséget és szavazó urnát kell biztosítani. A titkos szavazás lebonyolítására 3 tagú bizottságot kell esetenként létrehozni.

(3) Törvényi felhatalmazás alapján név szerinti szavazásra kerülhet sor. A polgármester ülési sorrendben olvassa a képviselők névsorát, akik igen, nem nyilatkozattal szavaznak. Tartózkodás nem lehetséges.

14. § (1) A képviselő köteles a testület, bizottság munkájában tevékenyen részt venni Köteles továbbá

(2) A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag köteles a bizottsági és képviselő-testületi ülésen megjelenni, a munkát legjobb tudása szerint segíteni.

(3) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségét bejelenteni elmulasztja, és erről a testület tudomást szerez, a kérdésben új szavazásra kerül sor.

15. § (1) A képviselőt megilleti a képviselő-testületi ülésen az interpelláció, kérdezés joga. Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával vagy valamely önkormányzati szervezet feladatkörébe tartozik. A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) Az interpellációt vagy kérdést a napirendek megtárgyalása után lehet feltenni. Az interpellációra, kérdésre az adott testületi ülésen, legkésőbb 15 napon belül a polgármester írásban választ ad. Az interpelláció elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön határoz a képviselő-testület. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem kell döntést hozni.

(3) A képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését.

(4) A képviselőket megillető tiszteletdíjról, természetbeni juttatásról külön rendelet rendelkezik.

16. § (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

(2) A bizottságok hatáskörét és feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A testületi előterjesztéseket véleményező bizottsági ülések egy időben és egy helyen is megtarthatók (összevont bizottsági ülés). Ilyen esetben is biztosítani kell a bizottsági munka önállóságát és egyediségét. (így pl. az elnök hívja össze és vezeti az ülést, a szavazás bizottságonként külön-külön történik, a jegyzőkönyv bizottságonként készül stb.)

(4)⁴ A bizottsági tagok névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

17. § (1) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményez.

(2) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz a jegyző illetve az általa megbízott ügyintéző.

(3) A bizottsági ülésre egyebekben a testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadóak.

(4) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként egy alkalommal a testületnek beszámolnak.

18. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben, a polgármester egyetértésével, az SZMSZ egyidejű módosításával megváltoztathatja

(2) A polgármester minden hónap első hétfőjén 8,00 órától 11,00 óráig fogadónapot tart.

(3) A polgármester szabadságát a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke engedélyezi és ellenjegyzi, a jegyző tartja nyilván.

(4) A polgármester jutalmazására, a felmerülő esetleges munkajogi kérdésekre a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke tesz javaslatot.

(5) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköröket:

19. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az át nem ruházható hatáskörök kivételével döntést hozhat. Az ilyen döntést a következő testületi ülésen írásban be kell jelenteni.

(2) A polgármester szakmai egyeztető fórumot hívhat össze gazdasági, városfejlesztési kérdésekben a településen működő, jelentős befolyással bíró helyi vállalkozások közül, így különösen a gazdasági program elfogadása kapcsán.

(3) Alpolgármester hiányában a polgármester a korelnök képviselőnek adja át – amennyiben ez felmerül – a lemondó nyilatkozatát.

20. §⁵ (1) A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a polgármester javaslatára a képviselő-testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben, a polgármester egyetértésével, az SZMSZ egyidejű módosításával megváltoztathatja.

(2) Az alpolgármester titkos megválasztásának lebonyolításához 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani, amelynek elnöke ismerteti a szavazás eredményét. A technikai feltételek (szavazólap, külön helyiség stb.) megszervezéséről és biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az alpolgármester minden hónap második keddjén fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatal erre a célra rendszeresített irodájában 8 órától 10 óráig.

21. § (1) A jegyző jogszabályban előírt kötelezettségein túl a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében ügyfeleket fogad, külön fogadónapja nincs.

(2) A képviselő-testület ülésén született döntés jogszabálysértő voltát haladéktalanul köteles jelezni, amit a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

(3) A jegyző javaslatára a polgármester aljegyzőt nevezhet ki, aki a jegyzőt –akadályoztatása esetén – teljes jogkörrel helyettesíti.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának vezetője látja el.

22. § (1) A képviselő-testület Szeghalmi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, melynek személyi és tárgyi feltételeit éves költségvetésében biztosítja. A Polgármesteri Hivatal jogi személy, teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A Szeghalmi Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, feladatkörét, ügyfélfogadási rendjét a rendelet 3. mellékletét képező Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

23. § (1) A testületi ülésről készült 2 példányban jegyzőkönyv a jogszabályi előíráson túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A bizottsági és testületi ülésekről hangfelvétel készülhet a jegyzőkönyv elkészítése érdekében.

(4) A jegyzőkönyveket meg kell küldeni a Városi Könyvtárnak annak érdekében, hogy a lakosság megismerhesse, illetve Szeghalom Város hivatalos honlapján is szerepeltetni kell.

(5) A jegyzőkönyvek évek szerinti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, aminek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

24. § A polgármester évente városi szintű fórum keretében adhat tájékoztatást a lakosság részére, a legfontosabb helyi közigazgatás-politikai kérdésekről. Ezen túl a polgármester az egy-egy kérdésben érintett rétegeket is jogosult összehívni.

25. § (1) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell tartani az alábbi kérdések megtárgyalása előtt:

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, előtte 15 nappal kell értesíteni a lakosságot. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott felvetésekre, kérdésekben – amennyiben ez a helyszínen nem lehetséges, vagy nem elegendő – 15 napon belül a polgármester írásban válaszol.

26. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A lakosság széles körét érintő rendelet tervezetét 30 napra közszemlére kell tenni, és biztosítani kell annak lehetőségét, hogy arra az állampolgárok, szervezetek javaslatot, észrevételt tehessenek.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg. Az elfogadott rendeletet meg kell küldeni a Városi Könyvtárnak is, illetve az önkormányzat honlapján is szerepeltetni kell.

(4) A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(5) A képviselő-testületi határozatok számozása arab számmal, a döntéshozatal idejének feltüntetésével történik.

(6) Egyes döntések számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel születnek, így pl. napirend elfogadása, ügyrendi kérdések, interpellációra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése stb.

(7) A határozat – amennyiben ez releváns – a felelős megnevezését és végrehajtási határidőt tartalmaz.

27. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) külön vagyonrendelet tartalmazza.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról közmeghallgatás keretében tájékoztatja a lakosságot.

(3) A polgármester saját hatáskörében nettó 5 millió forint értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Erről a testület felé utólagos beszámolási kötelezettsége van.

28. § (1) Az iratkezelési feladatok, tevékenység irányítója a jegyző.

(2) Az iratkezelés felügyeletét szintén a jegyző látja el.

(3) Az iratkezeléssel kapcsolatos egyes tevékenységeket, kezelési feladatokat az érintett ügyintézők végzik.

(4) Az iratkezelési feladatok ellátása elektronikus iratkezeléssel, önkormányzati ASP-központ iratkezelő szakrendszere által történik.

(5) Az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető gondoskodik:

30. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén lép hatályba.