Acsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Acsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 2683 Acsa, Kossuth u.83.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös hivatalt hoz létre Csővár községgel Acsai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel (a továbbiakban: Közös Hivatal).

Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.

(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

3. § Az önkormányzat honlapja a www.acsa.hu információkkal látja el a község lakosságát.

4. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az önkormányzat átvállalhatja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott módon.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.

5. § A képviselő-testület az alábbi hatásköreit ruházza át a polgármesterre:

6. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármester és a települési képviselők. A képviselő-testület létszáma 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

7. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd az Mötv.-ben meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

8. § A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal tart ülést.

9. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli testületi ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre történő meghívás történhet telefonon és e-mailen.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

10. § (1) Együttes ülés összehívásának szabályait Acsa és Csővár községek képviselő-testületei közötti Megállapodás tartalmazza.

(2) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni.

(4) Az együttes ülés jegyzőkönyvére a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok vonatkoznak. A jegyzőkönyvet a települések polgármesterei, a jegyző és településenként egy-egy képviselő írja alá.

11. § A képviselő-testület ülése nyilvános.

12. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt esetekben.

(3) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során, az érintett hozzájárulása nélkül, személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 4 nappal, rendkívüli ülés előtt legalább 2 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a Közös Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel kell tájékoztatni.

(5) A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát és a jegyzőkönyvet a Közös Hivatalban az állampolgárok megtekinthetik.

(6) Az ülésen született határozatok az önkormányzat hivatalos honlapján és a polgármesteri hivatalban is megtekinthetők.

(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt, a jegyző és a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű betöltetlenségekor az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A levezető elnök a képviselő-testületi ülése vezetése során

(3) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

14. § (1) A napirendi pontokra, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

(2) A napirendi pontok tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével – a polgármester beszámol:

(3) A képviselő-testület a két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló tájékoztatóról dönt.

15. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Az olyan ügyekben, melyekben döntés várható, illetve az állásfoglalás kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, írásbeli előterjesztés szükséges. Szóbeli előterjesztés csak kisebb jelentőségű, elsősorban helyi ügyekben elegendő.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

- az adott téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

- a tárgyalandó témában hozott korábbi testületi döntéseket és azok végrehajtásának eredményeit,

- más szervek esetleges eltérő véleményét,

- meg kell jelölni a végrehajtáshoz szükséges dologi eszközöket és költségkihatásokat,

- a döntési alternatívákat, azok várható hatásait, következményeit,

- a határozati javaslatot a felelős és a határidő megjelölésével.

(4) Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat.

(6) Az előterjesztés elkészítéséért, határidőben történő benyújtásáért a napirend előadója a felelős.

(7) Az előterjesztéshez csatolni kell a jegyző jogszerűségi nyilatkozatát.

(8) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére – indokolt esetben – sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

(9) A sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be.

(10) Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. A sürgősség kérdésében képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt a napirend elfogadása előtt. Elfogadása esetén a napirendi pontok megtárgyalása után, utolsónak tárgyalja a képviselő-testület.

(11) Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

16. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

17. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határozatot hoz.

(3) Ügyrendi javaslat:

(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak az (1) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze.

(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját és a tervezett napirendeket.

(3) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni, hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők, illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.

(4) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni

(5) A képviselő-testületi ülésre a (4) bekezdésben felsoroltakon kívül más szervek vagy személyek is meghívhatók.

19. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét. Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv hitelesítő személyére.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirendre venni nem javasolt előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként – egyszerű szótöbbséggel – szavaz.

(5) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

20. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.

(2) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltozatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.

(3) A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.

(4) A testület ülésén a napirendhez szólni kívánó állampolgár hozzászólási jogát a testület adja meg, egyszeri alkalommal, 3 perc időtartamra. Egy adott személy egyszer kaphat szót ugyanebben a témában.

(5) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(6) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

(7) A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja.

21. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben – idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

22. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2) A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti az elfogadott határozatot, amelyet a jegyzőkönyvben változtatás nélkül szó szerint kell rögzíteni és a jegyzőkönyvben szerepeltetni.

23. § A napirendi pontok, a 14. § (2) bekezdés szerinti beszámoló tárgyalását követően az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdések, interpellációkra adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.

24. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ban, egyéb jogszabályban és jelen szakasz (3) bekezdésében foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez 4 (négy) képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges:

25. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület határozattal dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

26. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

27. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

(2) Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

28. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben.

(2) Köteles titkos szavazást tartani az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazásra bármely képviselő javaslatot tehet. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik.

(5) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(6) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi. Amennyiben a Bizottság tagjai közül valaki hiányzik, a képviselők a hiányzó személy helyett mást jelölnek nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A Bizottság hiányzó tagjára/tagjaira javaslatot a polgármester tesz.

(7) Az Ügyrendi Bizottság a titkos szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:

- a szavazás helyét és napját,

- a szavazatszámláló bizottság tagjait és tisztségét,

- a szavazás ideje alatt előfordult eseményeket,

- a szavazás során tett intézkedéseket és a

- szavazás eredményét.

29. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik, melynek keretében

(2) A tanácskozás rendjének állampolgár általi megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, mely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a levezető elnök az ülést felfüggesztheti vagy az ülést berekesztheti.

(4) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

30. § (1) A képviselő-testület döntései egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

(2) A határozatokat a naptári év elejétől folyamatos számozással, arab számmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint „Acsa község Önkormányzata képviselő-testületének ……./20…(…..hónap….nap) Kt. határozata”.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A képviselő-testület azon határozatait, melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül a felelős köteles végrehajtani.

(6) A képviselő-testület tagjai – amennyiben igénylik – a határozatokat a hiteles jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül kapják meg.

31. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(3) A rendelet kihirdetése a Közös Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

32. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvében - a törvényi előírásokon túl - a szavazás számszerű eredményét rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni, melyet a jegyző kezel.

A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles elektronikus úton megküldeni a kormányhivatalnak.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

33. § (1) A képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben rögzített jogok illetik meg, kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő önállóan nem jogosult a képviselő-testület nevében eljárni, csak akkor, ha erre külön megbízást kap a képviselő-testülettől vagy a polgármestertől, melyben a megbízó meghatározza a megbízás tartalmát is.

(3) A képviselők munkájuk megsegítésére adatokat, iratokat csak a polgármester, vagy a jegyző útján igényelhetik a Közös Hivatal dolgozóitól. A polgármester vagy a jegyző a megkeresésre 5 munkanapon belül köteles intézkedni.

(4) Önkormányzati iratok tekintetében korlátlan betekintési joggal rendelkeznek, hatósági ügyekbe csak a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásai alapján tekinthetnek be.

(5) Ellenőrzési jogosítványaik az államigazgatási ügyekre nem terjednek ki, személyi adatok birtokába nem juthatnak.

(6) A képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében. Fentiek érvényesülése érdekében megilleti őket az a jog, hogy a meghívót és az előterjesztéseket az SZMSZ-ben foglalt szabályok megtartásával kapják meg; ennek elmulasztása esetén javasolhatják a napirend tárgyalásának elhalasztását.

(7) A képviselő kötelezettsége az Mötv. alapján személyes érintettségének bejelentése.

(8) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén figyelmeztetésre kerül sor. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a mulasztás tudomásra jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.

34. § (1) A képviselők a képviselő-testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3) Az interpelláció írásban terjeszthető elő a képviselő-testületi ülésen vagy a testületi ülést megelőző 3. napig.

(4) Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló képviselő véleményét is figyelembe véve – a testület dönt.

35. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

(2) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül köteles felvilágosítást adni.

36. § (1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban, főállásban látja el.

(2) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) Jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(4) A polgármestert tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

37. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Feladatait a polgármester határozza meg.

38. § (1)¹ A képviselő-testület létrehozza az Ügyrendi Bizottságot állandó jelleggel a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére, továbbá létrehozza a kulturális feladatokkal összefüggő feladatok ellátására a Kulturális Bizottságot állandó jelleggel.

(2)² Az Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő.

(3) Fő feladatai különösen:

(4)⁵ A Kulturális Bizottság létszáma 4 fő.

(5)⁶ Fő feladatai különösen:

39. § (1) Az ülést a bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 4 munkanappal kézhez kapják az érdekeltek. A bizottság akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja vezeti.

(3) A bizottsági ülésre állandó meghívott tanácskozási joggal a polgármester és a jegyző, valamint nemzetiségi ügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

40. § (1) A képviselő-testület – bármely képviselő indítványára – ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzését követően megszűnik.

41. § (1) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt és ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben jelölt feladatokon kívül gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen

(3) A jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátását az aljegyző biztosítja.

(4) Tartós akadályoztatásnak minősül 30 napon túli betegség, akadályoztatás, valamint 30 napot meghaladó egybefüggő szabadság.

42. § A Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testületek által elfogadott Alapító Okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a jegyző által elkészített és az acsai és csővári polgármesterek által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

43. § A képviselő-testület megbízatásának időtartamára településfejlesztési, működtetési és gazdasági ciklusprogramjáról határozatot hoz.

44. § (1) A költségvetési rendelet tervezetét a Közös Hivatal köztisztviselői készítik elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

45. § (1) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 20 %-a kezdeményezi.

(2) A helyi népszavazás lebonyolítására a választási eljárásról, a helyi önkormányzatokról szóló törvény, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott és akkor eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

46. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás nyilvános képviselő-testületi ülésnek minősül.

(3) A közmeghallgatás összehívására, lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyét és időpontját, valamint a tárgyköröket a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

47. § (1) A képviselő-testület közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok tájékoztatás céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt, valamint az intézmények vezetőit.

(3) A fórumról jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

48. § A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően a települési nemzetiségi önkormányzatokkal Közigazgatási Szerződést - Együttműködési Megállapodást köt az 1. melléklet és 2. melléklet szerinti tartalommal.

49. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet mellékletei az alábbiak:

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Acsa község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

8/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelete, valamint Acsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2019. (X. 31.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 1/2021. (I. 28.) önkormányzati rendelete.