Kifejezéskereső
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 21.) önkormányzati rendelete
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetéséről
[1] A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetése a helyi gazdaság várható teljesítésére, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által korábban meghozott bevételeket és kiadásokat érintő intézkedésekre, a saját bevételek, az állami finanszírozás várható alakulására, az önkormányzati feladatellátás jelenlegi kereteire és az azt módosító jogszabályváltozásokra figyelemmel került előkészítésre. Az éves költségvetésből kerülnek finanszírozásra a kötelező, valamint a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatok. Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait e rendelet részletesen és elkülönítetten tartalmazza. E rendelet biztosítja Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évre tervezett bevételeinek és kiadásainak, gazdálkodásának, működésének tervezhetőségét, megismerhetőségét. E rendelet alapján végrehajtott gazdálkodás átfogó képet ad Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat pénzügyi helyzetéről, a végrehajtandó feladatokról, a tervezett fejlesztésekről, lehetőséget teremt az önkormányzati gazdálkodás figyelemmel kísérésére.
[2] Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya, bevételek, kiadások
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat),
b) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal), és
c) az Önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési intézmények (a továbbiakban: Intézmények; a Hivatal és az Intézmények a továbbiakban együtt: költségvetési szervek)
költségvetésére.
2. A költségvetés főbb kiadásai, bevételei
2. §1 (1) A Közgyűlés a 2025. évi költségvetési bevételét 54 704 853 eFt-ban, azaz Ötvennégymilliárd-hétszáznégymillió-nyolcszázötvenháromezer forintban állapítja meg az alábbi bontásban:
a) A működési költségvetési bevételek 52 279 151 eFt, ebből:
aa) Működési célú támogatások államháztartáson belülről 12 800 065 eFt
ab) Közhatalmi bevételek 32 871 368 eFt
ac) Működési bevételek 6 232 886 eFt
ad) Működési célú átvett pénzeszközök 374 832 eFt,
b) A felhalmozási költségvetési bevételek 2 425 702 eFt, ebből:
ba) Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 626 905 eFt
bb) Felhalmozási bevételek 1 776 431 eFt
bc) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 22 366 eFt.
(2) A Közgyűlés a 2025. évi költségvetési kiadását 92 882 566 eFt-ban, azaz Kilencvenkettőmilliárd-nyolcszáznyolcvankettőmillió-ötszázhatvanhatezer forintban állapítja meg az alábbi bontásban:
a) A működési költségvetési kiadások 60 053 032 eFt, ebből:
aa) Személyi juttatások 16 020 317 eFt
ab) Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2 349 506 eFt
ac) Dologi kiadások 16 920 737 eFt
ad) Ellátottak pénzbeli juttatásai 240 129 eFt
ae) Egyéb működési célú kiadások 24 522 343 eFt,
b) A felhalmozási költségvetési kiadások 19 962 138 eFt, ebből:
ba) Beruházások 18 153 754 eFt
bb) Felújítások 1 423 576 eFt
bc) Egyéb felhalmozási célú kiadások 384 808 eFt,
c) A tartalékok 12 867 396 eFt, ebből:
ca) Általános tartalék 248 500 eFt
cb) Céltartalék 12 618 896 eFt.
(3) A Közgyűlés a 2025. évi költségvetési egyenlegét (a továbbiakban: Hiány) 38 177 713 eFt-ban, azaz Harmincnyolcmilliárd-egyszázhetvenhétmillió-hétszáztizenháromezer forintban állapítja meg.
(4) A Közgyűlés a Hiány belső finanszírozására szolgáló
a) előző évi maradvány igénybevételét 32 177 876 eFt-ban, azaz Harminckettőmilliárd-egyszázhetvenhétmillió-nyolcszázhetvenhatezer forintban,
b) forgatási célú belföldi értékpapírok beváltását, értékesítését 5 999 837 eFt-ban, azaz Ötmilliárd-kilencszázkilencvenkilencmillió-nyolcszázharminchétezer forintban
állapítja meg.
(5) A Közgyűlés az irányító szervi támogatását 21 192 713 eFt-ban, azaz Huszonegymilliárd-egyszázkilencvenkettőmillió-hétszáztizenháromezer forintban állapítja meg.
3. A költségvetés egyensúlyának megteremtése, a hiány külső finanszírozása
3. § A Közgyűlés egyedileg dönt folyószámlahitel és fejlesztési célú hitel felvételéről, a kapcsolódó eljárásrendről és döntési jogosultságokról a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai és az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.
4. A költségvetés szerkezete
4. § (1) A 2. §-ban meghatározott bevételek, kiadások 2025. évi összevont pénzforgalmi mérlegét az 1., a 2., a 3. és a 4. melléklet, a 2025. évi központi költségvetésből származó állami hozzájárulásokat az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A 2. §-ban meghatározott 2025. évi bevételekből a költségvetési szervek bevételeit a törvényi előírásoknak megfelelő szerkezetben a 6. melléklet tartalmazza forrásonként, költségvetési szervenkénti bontásban.
(3) A 2. §-ban meghatározott 2025. évi kiadásokból a költségvetési szervek kiadásait a törvényi előírásoknak megfelelő szerkezetben a 7. melléklet tartalmazza kiemelt előirányzat csoportonként, költségvetési szervenkénti bontásban.
(4) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek bevételeit és kiadásait kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, valamint államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1., a 2., a 6., a 7. és a 9. melléklet, egységes rovatrend szerinti bontásban az 1., a 2., a 3., a 4., a 6., a 7. és a 8. melléklet tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat 2025. évi költségvetési kiadásait feladatonként - elkülönítetten bemutatva az általános tartalék és céltartalék előirányzatait - a 8. melléklet, valamint a 9. melléklet tartalmazza.
(6) A 9. mellékletben szereplő „Ingatlangazdálkodási Alapból” az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 48/2010. (XII.14.) önkormányzati rendelet 13. §-a és 15. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazásából származó kiadások teljesíthetők.
(7) A 9. mellékletben szereplő „Nemzetközi kapcsolatokkal, reprezentációval összefüggő kiadások és támogatások”, az „Év közben jelentkező, ifjúsági feladatokkal összefüggő kiadások és támogatások”, az „Év közben jelentkező sportcélú kiadások és támogatások”, az „Önkormányzati közalapítványok támogatása”, az „Év közben jelentkező, társadalmi kapcsolatokkal összefüggő kiadások és támogatások”, az „Év közben jelentkező oktatási célú kiadások és támogatások”, az „Egyházi közösségek támogatása”, az „Egészségügyi célú kiadások, év közben jelentkező többletfeladatok és támogatások”, valamint a „Kulturális feladatokhoz kapcsolódó egyéb rendezvények” kiadási előirányzatok terhére Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) támogatást nyújthat Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az önkormányzati támogatások rendjéről szóló 7/2012. (II.16.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Támogatási rendelet) rendelkezései szerint.
(8) A fejlesztési és üzemeltetési kiadások 2025. évi feladatonkénti előirányzatait a 10. melléklet tartalmazza. A „Pályázat előkészítésére és önerő keret” kiadási előirányzata felhasználható
a) legfeljebb a közbeszerzési értékhatár összegének erejéig az év közben megjelenő, hazai vagy uniós finanszírozású pályázatokon való részvételhez szükséges előkészítő feladatok, a pályázati célok konkrét megvalósítása előkészítéséhez szükséges feladatok ellátása érdekében vagy
b) legfeljebb a közbeszerzési értékhatár összegének erejéig a Kormány által részben vagy egészben támogatott egyedi fejlesztésekről szóló kormányzati döntések megalapozásához, a fejlesztések konkrét megvalósítása előkészítéséhez szükséges feladatok ellátása érdekében vagy
c) legfeljebb a közbeszerzési értékhatár összegének erejéig a Kormány és az Önkormányzat között 2015. május 26-án a „Modern Városok Program” keretén belül létrejött megállapodás alapján megvalósításra kerülő fejlesztésekről szóló kormányzati döntések megalapozásához, a fejlesztési célok konkrét megvalósítása előkészítéséhez szükséges feladatok ellátása érdekében vagy
d) legfeljebb a közbeszerzési értékhatár összegének erejéig a támogatási szerződéssel rendelkező hazai vagy uniós finanszírozású projekt esetében a projekt fenntartási időszakának lezárultáig - a jogszabályoknak, pályázati előírásoknak való kötelező megfelelés érdekében -, amennyiben nem elszámolható költség, vagy a projekt lezárásához nem elszámolható, egyéb fizetési kötelezettség keletkezik vagy
e) valamennyi projekt esetében olyan költségek kifizetésére, melyek jogszabály vagy a támogató, vagy más hatóság, egyéb szervezet döntése, előírása szerinti fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek.
(9) A (8) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a „TOP Plusz Városfejlesztési Programterv projektjei előkészítésének, megvalósításának előfinanszírozási és önerő kerete” kiadási előirányzat felhasználására.
(10) A lakáselidegenítésből származó tervezett bevételi előirányzatokat és azok felhasználását a 11. melléklet tartalmazza.
(11) A költségvetési szervek használatában lévő és egyéb önkormányzati ingatlanokat érintő felújítási, fejlesztési kiadások 2025. évi előirányzatait a 12. melléklet tartalmazza.
(12) A költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban a 13. melléklet tartalmazza.
(13) Az Önkormányzat 2025. évi előirányzat-felhasználási tervét a 14. melléklet tartalmazza.
(14) A több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban a 15. melléklet tartalmazza.
(15) Az európai uniós és hazai forrásból megvalósuló projektek támogatástartalmát 2015-2025. évekre vonatkozóan a 16. melléklet tartalmazza.
(16) A 2025. évi közvetett támogatásokat a 17. melléklet tartalmazza.
(17)2 Az Önkormányzat és a költségvetési szervek tervezett létszámadatait a 21. melléklet tartalmazza.
A költségvetés végrehajtásának általános szabályai, a gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések
5. A gazdálkodás általános alapelvei
5. § (1) A kiadások tekintetében az Önkormányzat hatályos rendeleteinek és a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítésigazolás, az érvényesítés, valamint az utalványozás rendjéről szóló polgármesteri és jegyzői utasítás, valamint az Intézmények vezetői utasítása előírásainak betartása kötelező.
(2) A költségvetési szervek a jóváhagyott kiadási előirányzataikat nem léphetik túl. A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel - ideértve a jogszabályon, jogerős, illetve végleges, azonnal végrehajthatónak nyilvánított vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más előíráson alapuló fizetési kötelezettséget - csökkentett összegű kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor.
(3) A költségvetési szervek költségvetési évre vonatkozó kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-ig megtörténik.
(4) Az éves költségvetés végrehajtása során a költségvetési szervek az árubeszerzéseik, építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése során kötelesek a közbeszerzésekről szóló törvény szabályaira is figyelemmel eljárni.
(5) A 18. melléklet szerint a költségvetési szervek jóváhagyott kiadási előirányzatán belül kiemelt dologi előirányzatként kell kezelni:
a) az élelmezési kiadásokat,
b) a közüzemi díjak kiadásait (távhő és melegvíz szolgáltatás díja, gázenergia díja, villamos energia szolgáltatás díja, víz- és csatornadíjak), valamint
c) az a)–b) pontokban leírt kiadásokat terhelő ÁFA-t.
(6) A kiemelt előirányzatok terhére más kiadás nem teljesíthető.
(7) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek a házipénztárukból kifizetést készpénzben az alábbi jogcímeken teljesíthetnek:
a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére, valamint munkába járáshoz kapcsolódó közlekedési költségtérítése,
b) az intézményi ellátottak részére teljesített pénzbeli kiadások,
c) az általános forgalmi adó nélkül 200 eFt-ot meg nem haladó készletbeszerzések,
d) az általános forgalmi adó nélkül 200 eFt-ot meg nem haladó, a külső személyi juttatások, valamint a dologi kiadások rovatrend terhére elszámolandó szolgáltatás igénybevételének kiadásai,
e) az általános forgalmi adó nélkül 200 eFt-ot meg nem haladó reklám- és propaganda kiadások,
f) bel- és külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos kiadások,
g) reprezentációs célú kiadások,
h) kisértékű tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésének kiadásai,
i) saját gépkocsi hivatali célú használatáért fizetett költségtérítés,
j) munkába járással kapcsolatos költségtérítések,
k) képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíja, a képviselői tevékenység ellátásával összefüggő költségtérítések,
l) a c)–k) pont szerinti kiadásokra elszámolási kötelezettséggel kiadott előlegek,
m) illetményelőlegek, és
n) foglalkoztatottak részére folyósítandó rendkívüli szociális segélyek, temetési segélyek.
(8) A Polgármester és a költségvetési szerv vezetője indokolt esetben saját hatáskörében írásban dönthet a (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően a készpénzben teljesíthető készpénzkifizetésről.
6. A költségvetés előirányzatai változtatásával összefüggő szabályok
6. § (1) Az e rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadások közötti átcsoportosításokról a (4), (5) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével a Közgyűlés dönt.
(2) A költségvetési szervek jóváhagyott közhatalmi bevételeik, működési bevételeik és felhalmozási bevételeik költségvetési bevételi előirányzatainak eredeti vagy módosított előirányzatain felül teljesített többletbevételeinek felhasználását a Közgyűlés engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosításával. A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt az Önkormányzat fizetési számlájára kell befizetni a döntés közlésétől számított öt napon belül.
(3) A költségvetési szervek egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatai költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év költségvetési bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.
(4) A költségvetési év során a költségvetési szerv átalakítása és a költségvetési szerv közfeladatának más költségvetési szerv részére történő átadása esetén az átalakítással érintett költségvetési szerv jogutódja, valamint a közfeladatot más költségvetési szervtől átvevő költségvetési szerv a jogelőd költségvetési szervnél az átalakítás, illetve a közfeladat átvételének napjáig jóváhagyott, de pénzügyileg nem teljesített költségvetési bevételi előirányzatokkal a költségvetési bevételi előirányzatait megnövelheti.
(5) A költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra – saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók a (6) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(6) Költségvetési szervek személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzata
a) a (4) bekezdés szerinti bevételi előirányzatokkal fedezett módon, vagy
b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével, vagy
c) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatásvásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, vagy
d) bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges, vagy
e) a költségvetési szervnél eredeti bevételi előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó forrásból
növelhető.
(7) A költségvetési szervek a költségvetésüket érintő előirányzat-módosítási igényeiket negyedévente, de legkésőbb a tárgyévet követő január 30-ig jelzik. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője gondoskodik arról, hogy legkésőbb a tárgyévet követő február 25-ig a módosítással érintett előirányzatok és rendelkezések átvezetése megtörténjen.
(8) A Polgármester az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 34. § (2) bekezdésére figyelemmel jogosult az e rendeletben megjelenő valamennyi bevételi és kiadási előirányzat módosítására és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra.
(9) A Közgyűlés az (5), (7) és (8) bekezdés szerinti előirányzat módosítás és előirányzat átcsoportosítás alapján negyedévente, de legkésőbb 2026. február 25-ig - 2025. december 31-ei hatállyal - e rendeletet módosítja.
7. A költségvetési maradvány jóváhagyására, felhasználására vonatkozó szabályok
7. § (1) A költségvetési szerv költségvetési maradványát, valamint a maradvány elvonásra kerülő összegét a Közgyűlés adott évi zárszámadási rendeletében állapítja meg.
(2) A költségvetési maradvány terhére olyan tartós kötelezettség nem vállalható, mely önkormányzati többlettámogatási igénnyel jár.
8. Személyi juttatásokkal, béren kívüli juttatásokkal és létszámmal való gazdálkodás
8. § (1) A költségvetési szerveknél a személyi juttatások rovatai előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. A feladatelmaradás vagy feladatváltozás miatti személyi juttatások előirányzatának megtakarítása terhére kötelezettség nem vállalható. Feladatelmaradásnak minősül az intézményi hatáskörben a bérmegtakarítás terhére megállapított határozatlan idejű kereset-kiegészítés és címpótlék is attól az időponttól, mikortól a kedvezményezett dolgozó foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.
(2) A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen, és abból többletszükséglet a jóváhagyott előirányzathoz képest ne keletkezzék.
(3) A költségvetési szervek részére az általuk foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók és köznevelési dolgozók (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) részére béren kívüli juttatásként fizetendő kafetéria juttatás céljára (a továbbiakban: kafetéria juttatás) forrást biztosít azzal, hogy az Intézmények részére a kafetéria juttatás céljára nettó 250 eFt/év/álláshely és annak munkáltatót terhelő közterhei együttes összegére biztosítja a fedezetet.
9. A vagyonnal való gazdálkodás szabályai
9. § (1) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek a vonatkozó jogszabályban meghatározott kis összegű értékhatárt egyenként meghaladó, de az 500 eFt-ot el nem érő, egy évnél régebben fennálló, adók módjára be nem hajtható követeléseik nyilvántartásaikból történő kivezetéséről a Polgármester - a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság javaslata alapján hozott - egyedi, esetenkénti döntését követően intézkedhetnek. Az Önkormányzat és a költségvetési szervek a vonatkozó jogszabályban meghatározott kis összegű értékhatárt egyenként meghaladó, de az 500 eFt-ot el nem érő, egy évnél nem régebben fennálló, adók módjára be nem hajtható követeléseik nyilvántartásaikból történő kivezetéséről rendkívüli esetben a Polgármester által az Önkormányzat érdekeire tekintettel, az adós (kötelezett) kérelmére, a követelés jogalapjául szolgáló jogviszonyból fakadó valamennyi körülmény figyelembevételével - a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság javaslata alapján - hozott egyedi, esetenkénti döntését követően intézkedhetnek.
(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek az egyenként 500 eFt-ot meghaladó, egy évnél régebben fennálló, adók módjára be nem hajtható követeléseik nyilvántartásaikból történő kivezetéséről a Közgyűlés egyedi döntését követően intézkedhetnek. Az Önkormányzat és a költségvetési szervek az egyenként 500 eFt-ot meghaladó, egy évnél nem régebben fennálló, adók módjára be nem hajtható követeléseik nyilvántartásaikból történő kivezetéséről rendkívüli esetben a Közgyűlés által az Önkormányzat érdekeire tekintettel, az adós (kötelezett) kérelmére, a követelés jogalapjául szolgáló jogviszonyból fakadó valamennyi körülmény figyelembevételével hozott egyedi döntését követően intézkedhetnek.
(3) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek a vonatkozó jogszabályban meghatározott kis összegű értékhatárt egyenként meghaladó, egy évnél régebben fennálló, adók módjára behajtható követeléseiket - amennyiben a hátralékos lakóhelye, székhelye szerint területileg illetékes adóhatóság a követelés behajtását eredménytelenként mutatja ki - nyilvántartásaikból kivezethetik.
(4) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a vonatkozó jogszabályban megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kötelezettek.
(5) A költségvetési szervek a tulajdonukban álló és a feladataik ellátása során feleslegessé váló ingóságaikat (tárgyi eszközöket és forgóeszközöket, valamint immateriális javakat) az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetek, valamint az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, vagy az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére feladatellátásukhoz térítésmentesen átadhatják vagy a (6) bekezdésben foglaltak kivételével értékesíthetik, selejtezhetik.
(6) A költségvetési szervek a tulajdonukban álló és a feladataik ellátása során feleslegessé váló 1 000 eFt-ot meghaladó egyedi könyv szerinti értéken nyilvántartott ingóságaikat (tárgyi eszközöket és forgóeszközöket, valamint az immateriális javakat) kizárólag a Közgyűlés engedélyével értékesíthetik, vagy selejtezhetik. Az értékesítésből, selejtezésből származó bevétel felhasználásáról a Közgyűlés dönt.
10. Egyéb önkormányzati gazdálkodásra, támogatási alapokra vonatkozó rendelkezések
10. § (1) A Közgyűlés meghatározott célokra vagy feladatokra kereteket és alapokat hoz létre.
(2) A Polgármester jogosult az élet-, egészség-, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: vis maior) megelőzése vagy megszüntetése érdekében, a szükséges mértékben intézkedni. A vis maior helyzet esetében jogosult az azonnali intézkedésre. A Polgármester az előirányzat felhasználásáról köteles a Közgyűlést a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet keretében tájékoztatni.
(3) A Polgármester (2) bekezdésben foglalt intézkedései során szükség esetén az Áht. és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérő intézkedést hozhat.
(4) A „VIII. Támogatási keretek, alapok” előirányzatait a 9. melléklet, a vis maior előirányzatát a 12. melléklet tartalmazza.
(5) A Kulturális Alap, az Ifjúsági Alap, a Sport Alap, a Nemzetiségi Alap és a Társadalmi Felelősségvállalási Alap előirányzatai felhasználásáról a Humán Közszolgálati Szakbizottság dönt azzal, hogy ezen Alapok terhére történő támogatás nyújtása esetén a Támogatási rendelet szabályai szerint kell eljárni.
(6) A Közösségi Alap az egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési célok érvényesülését szolgáló tevékenységek, programok támogatására fordítható. A Közösségi Alap felhasználásáról a Polgármester dönt azzal, hogy ezen alap terhére támogatást nyújthat a Támogatási rendelet rendelkezései szerint.
(7) A Városüzemeltetési keret településfejlesztési, településrendezési, épített és természeti környezet védelmi, vízrendezési, csapadékvízelvezetési, csatornázási, településtisztasági, köztemető fenntartási, helyi közutak és közterületek fenntartási és fejlesztési, köztisztasági és településtisztasági, tűzvédelemi és közbiztonsági, óvodai, oktatási, egészségügyi alapellátási, szociális ellátási, gyermek és ifjúságvédelmi, közművelődési és művészeti tevékenységi, nemzetiségi, idősügyi, állategészségügyi, továbbá a sporttal és egészséges életmóddal összefüggő célok, feladatok, a célok érvényesülését szolgáló tevékenységek, programok támogatására fordítható. A Városüzemeltetési keret felosztásáról a Városüzemeltetési Szakbizottság elnökének javaslata alapján a Városüzemeltetési Szakbizottság dönt azzal, hogy a keret terhére történő támogatás nyújtása esetén a Támogatási rendelet szabályai szerint kell eljárni.
(8) A Társadalmi Felelősségvállalási Alap összegének cél szerinti felosztását a 19. melléklet tartalmazza.
(9) A Polgármesteri keretként biztosított előirányzatot a Polgármester jogosult felhasználni azzal, hogy ezen keret terhére támogatást nyújthat a Támogatási rendelet rendelkezései szerint.
(10) A Környezetvédelmi Alapban elkülönített előirányzat felosztását a 20. melléklet tartalmazza. A környezetvédelmi célonkénti felhasználási és gazdálkodási rendet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzati Környezetvédelmi Alapjáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
(11) A Képviselői Alap felhasználását a Képviselői Alapról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
(12) A (2) és az (5)–(9) bekezdésben foglaltak szerint a hatáskörükbe rendelt előirányzatok felhasználásáról a döntési hatáskörrel rendelkező Polgármester, a Humán Közszolgálati Szakbizottság és a Városüzemeltetési Szakbizottság a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet keretében köteles a Közgyűlést tájékoztatni.
(13) A Székesfehérvári Csemete Alapítvánnyal a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátására 2000. december 29-én kötött ellátási szerződésben rögzített férőhelyszámra az Önkormányzat 2025. évben 350 eFt/év/férőhely támogatási összeget biztosít.
(14) Azon támogatások esetében, melyeknél a 9. melléklet tartalmazza a támogatás összegét és a támogatott nevét, a Támogatási rendelet előírásai irányadóak azzal, hogy a Támogatási rendelet 7. § (4) bekezdés d)-f) pontjában leírt elemeket a támogatott által benyújtott kérelem határozza meg, kivéve, amennyiben valamely elem a 9. mellékletben meghatározásra került, továbbá a Támogatási rendelet 7. § (4) bekezdés g) pontjában leírt elem a Támogatási rendelet 7. § (5) bekezdése szerint kerül megállapításra.
(15) A „Víziközmű-fejlesztési Alap” a Közgyűlés egyedi döntése alapján használható fel, figyelemmel a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5/H. §-a alapján 2023. augusztus 4-én megkötött megállapodásában foglaltakra.
(16) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/2024. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 49. pontjában meghatározott kivételekkel a Közgyűlés - külön jogszabályban nem szabályozott esetekben - az államháztartáson kívüli forrás átvételéről, a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel az átvételhez kapcsolódó eljárásrendről, a forrás felhasználásáról, az elszámolás szabályairól egyedileg dönt.
(17) A Közgyűlés vagy az átruházott hatáskör címzettje az államháztartáson kívülről származó forrás átadásáról e rendeletben és más önkormányzati rendeletben meghatározottakra figyelemmel egyedileg dönt.
11. A Nemzetiségi Önkormányzatok támogatására vonatkozó rendelkezések
11. § A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2025. évi működésének általános támogatására a Közgyűlés 4 000 eFt-ot biztosít az alábbi bontásban:
a) Székesfehérvári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat 500 eFt
b) Székesfehérvári Szerb Nemzetiségi Önkormányzat 500 eFt
c) Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat 500 eFt
d) Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 500 eFt
e) Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat 500 eFt
f) Székesfehérvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat 500 eFt
g) Székesfehérvári Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat 500 eFt
h) Székesfehérvári Görög Nemzetiségi Önkormányzat 500 eFt
Záró rendelkezések
12. § Ez a rendelet 2025. február 24-én lép hatályba.
13. § E rendelet rendelkezéseit 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.
A 2. § a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (17) bekezdését a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. melléklet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. mellékletet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (17) bekezdése iktatta be.
