Kifejezéskereső
Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VII. 15.) önkormányzati rendelete
a Helyi építési szabályzatról
[1] Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testülete meghatározza a helyi településrendezési és építési követelményeket, a településképi követelményeket és azok érvényesítésének eszközeit, ennek keretében az építményekben létesíthető rendeltetések körét is megállapítja.
[2] A rendelet célja, hogy meghatározza Babosdöbréte község közigazgatási területének és telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályokat.
[3] Babosdöbréte Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet alkalmazásával, az abban megállapított államigazgatási szervek, valamint Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (VII. 19.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÉPÍTÉSI, TELEKALAKÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK
1. Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
1. § A rendelet hatálya alá tartozó területen telekalakítási és építési tevékenységet folytatni – a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak megfelelően és e rendelet 1. mellékletét képező Szabályozási tervben foglaltak szerint lehet.
1/A. §1 Értelmező rendelkezés: Meglévő épület: a 2016. január 1. napja előtt épült épület.
2. § (1) Az épített környezet alakítására vonatkozó építési szabályokat - a jelen fejezetben megállapított eltérések figyelembe vételével - az egyes építési övezetek vagy övezetek előírásai állapítják meg.
(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.
(3) Amennyiben a telek meglévő beépítettsége meghaladja a rá vonatkozó övezetben megállapított legnagyobb beépítettséget, az épület(ek) megtartható(k), a meglévő épület(ek)en építési tevékenység végezhető, de a beépítettség tovább nem növelhető.
(4) Építési övezetben lévő saroktelek esetén a beépíthetőség az övezeti előírás legfeljebb 1,5-szerese lehet, de - a 4. § (3) bekezdés kivételével - ezzel együtt sem haladhatja meg az adott építési övezetre vagy övezetre a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megengedett legnagyobb beépítettségi mértéket.
(5) Oldalhatáron álló beépítési módnál – Mk jelű övezet kivételével, ahol az oldalhatárra telepíthetők az épületek - új épület az oldalhatártól legalább 30 cm távolságra helyezhető el.
a) Meglévő épület a kialakult homlokzati síkban bővíthető.
b) Épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető.
(6) Önálló terepszint alatti építmény minden építési övezetben és övezetben csak építési helyen belül helyezhető el.
(7) Műtárgy és melléképítmény a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásai szerint helyezhető el.
(8) A telek határain és a telek területén belül kerítés létesíthető. Telekhatáron kerítést - a településképi követelmények alkalmazása mellett, a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak betartásával – a következők szerint kell kialakítani és fenntartani:
a) Építési telek esetében a telkek homlokvonalán vagy attól beljebb, valamint a közös telekhatáron.
b) Telek esetében a külterületi út tengelyétől mért legalább 4 méter távolságban vagy az illetékes közútkezelő által megállapított távolságban, valamint a közös telekhatáron.
c) A kerítés teljes magassága a végleges, legalacsonyabb terepszinttől mérve legfeljebb 2,0 méter lehet.
(9) Meglévő nyúlványos telek
a) ha még nem beépített: a rá vonatkozó övezeti előírások betartásával beépíthető, a telek előkertje a „nyél” felől értendő, a teleknyúlvány nem tartozik bele az előkert méretébe;
b) ha már beépített: a meglévő építmény felújítható, és a vonatkozó építési övezeti előírások betartásával bővíthető, illetve elbontás után új építmény építhető.
3. § Falusias lakóövezetek telkein az állattartó építmények elhelyezésének feltételei – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével:
a) Kis testű (10 kg alatti) haszonállat tartására szolgáló építményeket, továbbá azok kifutóját, trágya vagy trágyalé tárolóját:
aa) 50 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 10 méter, közterülettől legalább 20 méter,
ab) 100 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 50 méter, közterülettől legalább 70 méter,
ac) 100 db állat felett lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 100 méter, közterülettől legalább 120 méter
távolságra lehet elhelyezni.
b) Az a) pontban nem nevesített állat – a kedvtelésből tartott állat kivételével - tartására szolgáló építményeket, továbbá azok kifutóját, trágya vagy trágyalé tárolóját:
ba) 10 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 30 méter, közterülettől legalább 50 méter,
bb) 50 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott, fúrt kúttól legalább 50 méter, közterülettől legalább 70 méter,
bc) 50 db állat felett lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 100 méter, közterülettől legalább 120 m.
c) A kedvtelésből tartott állatok számára szolgáló állattartó építmények, továbbá azok kifutója a telken szabadon elhelyezhető, de a közterületektől legalább 10 méter távolságot kell tartani.
2. A telekalakítás előírásai
4. § (1) Nyúlványos telek kialakítása csak akkor lehetséges, amennyiben másként sem közterületről, sem magánútról nem lenne a kialakítandó telek megközelíthető.
(2) Magánút, vagy saját használatú út számára alakítandó telek legalább a következő szélességű legyen:
a)2 egy-kettő telket feltáró: 4 m;
b)3 három-négy telket feltáró: 8 m;
c) öt-hét telket feltáró: 10 m;
d) e fölötti telekcsoport esetén 12 m.
e) Tíznél több telek magán- vagy saját használatú úttal nem, csak közúttal tárható fel.
f) Az a) – e) pontokban megállapított méreteket a telkek továbbosztása esetén is be kell tartani.
(3) Amennyiben telekalakításra valamely közterület rendezése, -alakítása, vízkárelhárítási-, csapadékvíz-elvezetési építmény, közmű és út megvalósítása céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a visszamaradó telkek valamelyike a telekalakítást követően már nem lesz a rá vonatkozó övezeti előírásoknak megfeleltethető méretű. Az így keletkező visszamaradó tel(k)ek az övezet többi előírásainak betartása mellett beépíthető(k). Már beépített telek esetében, amennyiben a telekalakítást követően a telek beépítettsége meghaladná az övezeti előírásokban megállapított legnagyobb beépítettség mértékét, az 2. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint lehet építési tevekénységet folytatni.
3. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
5. § Lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után saját telken belül legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. A járművek elhelyezésére vonatkozó további szabályokat a településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendelet állapítja meg.
4. Környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos rendelkezések
6. § (1) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre a vonatkozó hatályos külön jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(2) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. Hulladék elhelyezése csak az arra kijelölt helyen megengedett.
(3) Közlekedési útvonalak melletti telken vagy építési telken megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(5) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.
(6) A vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.
(7) A csatornázatlan területeken szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó létesíthető. A zárt szennyvíztározóból az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
(8) A kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével lehet számolni, az építmény tényleges használatba vételéig kötelező rákötni.
(9) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. Törekedni kell a csapadékvíz összegyűjtésére és saját telken belül történő hasznosítására.
7. § (1) Tájképvédelmi terület jellel lehatárolt területen a területrendezési követelmények alkalmazását szabályozó magasabb szintű jogszabályok előírásit is alkalmazni kell.
(2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosója, valamint a kiváló termőhelyi adottságú szántók által fedett területen az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
5. Védelmi rendelkezések
8. § (1) A község közigazgatási területén található, biztonsági övezettel rendelkező építmények esetében a biztonsági övezet mértékét a külön jogszabályok meghatározásai alapján kell figyelembe venni. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint lehetséges.
(2) Babosdöbréte község katasztrófavédelmi besorolása magasabb szintű jogszabály megállapítása alapján: III. A katasztrófavédelmi besorolás alapján a külön jogszabály szerinti védelmi intézkedéseket kell megtenni.
(3) Földmunkával járó beruházások esetében a régészeti értékek megmentése érdekében a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.
6. A beépítésre szánt építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
9. § Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet tartalmazza.
10. § (1) Az Lf-1 jelű falusias lakó építési övezet a község történelmileg kialakult és jellemzően már beépített falusias beépítésű telkeit foglalja magába, ahol különböző alakú és méretű teleknagyság jellemző.
(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) az övezet főrendeltetése: lakó. Az övezetben minden megkezdett 700 m2 telekterületenként lehet elhelyezni egy lakó rendeltetést. Egy telken összesen legfeljebb 2 lakó rendeltetés létesíthető egy épületben vagy különálló épületben.
b) önállóan vagy vegyesen elhelyezhető egyéb rendeltetések:
ba) mező- és erdőgazdasági, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági, és egyéb tároló funkciót ellátó épület;
bb) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató, és legfeljebb 400 m2 bruttó alapterületű kereskedelmi - ide nem értve az épületen kívüli építőanyag-kereskedelmet, ami nem megengedett;
bc) vendéglátó;
bd) szállás jellegű - diák- és munkásszállás kivételével;
be) igazgatási, iroda;
bf) hitéleti, nevelési, oktatás;
bg) egészségügyi, szociális;
bh) kulturális és
bi) sport.
c) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.
(4) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: új beépítés esetén: 5 méter; meglévő beépítés esetén:
aa) amennyiben az épület utcai homlokzati síkja és a telek homlokvonala között kevesebb, mint 5 méter a távolság, akkor a kialakult távolsággal megegyező;
ab) amennyiben az épület utcai homlokzati síkja és a telek homlokvonala között nagyobb, mint 5 méter a távolság, akkor 5 méter;
b) oldalkert: 6,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
11. § (1) Az Lf-2 jelű falusias lakó építési övezet a község újonnan beépítésre kijelölt telkeit foglalja magába, ahol közel szabályos alakú és azonos méretű teleknagyság jellemző.
(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) az övezet főrendeltetése: lakó. Az övezetben minden megkezdett 500 m2 telekterületenként lehet elhelyezni egy lakó rendeltetést. Egy telken összesen legfeljebb 2 lakó rendeltetés létesíthető egy épületben vagy különálló épületben.
b) önállóan vagy vegyesen elhelyezhető egyéb rendeltetések:
ba) mező- és erdőgazdasági, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági, és egyéb tároló funkciót ellátó épület;
bb) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató és legfeljebb 400 m2 bruttó alapterületű kereskedelmi - ide nem értve az épületen kívüli építőanyag-kereskedelmet, ami nem megengedett;
bc) vendéglátó;
bd) szállás jellegű;
be) igazgatási, iroda;
bf) hitéleti, nevelési, oktatás;
bg) egészségügyi, szociális;
bh) kulturális, közösségi szórakoztató és
bi) sport.
c) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.
(4) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 5,0 méter;
b) oldalkert: 6,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
12. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes építési övezet a község kulturális, közösségi és közművelődési építményei számára ad helyet.
(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) Lakó, igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, - diákszállás vagy munkásszállás kivételével - szállás jellegű, kulturális, közösségi szórakoztató, hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, sport és egyéb tároló funkciót ellátó épület.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 2,0 méter;
b) oldalkert: 5,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
13. § (1) A Vi jelű intézményi vegyes építési övezet a lakóövezetnél nagyobb beépítésű hitéleti és igazgatási rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(2) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 0,0 méter;
b) oldalkert: 4,5 méter;
c) hátsókert: 3,0 méter.
14. § (1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet környezetére jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
a) Az övezetben a gazdasági épületen belül kizárólag egy darab szolgálatai lakás alakítható ki.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(2) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 0,0 méter;
b) oldalkert: 4,5 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
15. § (1) A Gá jelű általános gazdasági építési övezet környezetére jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági, védőtávolságot nem igénylő ipari, kereskedelmi, szolgáltató, raktár és iroda rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál. Az egyes rendeltetések önálló épületben vagy egy épületben vegyesen is elhelyezhetők.
a) A gazdasági rendeltetésű épületen belül egy szolgálati lakás alakítható ki.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(2) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 2,0 méter;
b) oldalkert: 10,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
(3) Az övezet telkén ábrázolt beültetési kötelezettség területén belül épület nem építhető, a telek gyalogos és gépjárművel történő megközelítése, telken belüli közlekedés céljából igénybe vehető (lásd még: 3. melléklet). A beültetést háromszintű növényzettel kell megvalósítani.
16. § (1) A K-T jelű különleges temető építési övezet a temető telkét foglalja magába. Az övezetben csak hitéleti rendeltetésű építmények helyezhetők el. A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(2) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 1,0 méter;
b) oldalkert: 4,0 méter;
c) hátsókert: 10,0 méter.
7. A beépítésre nem szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
17. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet tartalmazza.
(2)4 Az övezetek telkein az építési hely határa a telekhatártól mért 3,0 méter – kivétel a KÖu, Hk és Közm jelű övezetek, ahol 0,0 méter; továbbá az Mk-t és az Mk övezetek, ahol az övezeteknél megállapított - távolságban értendő. Az épületek az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.
18. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési övezet a község közúti közlekedési célt szolgáló telkeit foglalja magába (pl.: utak, terek, járdák, gyalog- és kerékpárutak, parkolók) és a közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben a következő rendeltetések helyehetők el:
a) A közlekedést kiszolgáló, hitéleti.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(3) Az övezetben a műtárgyakat, közvilágítást, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak beláthatóságát ne korlátozzák vagy akadályozzák.
(4) Az újonnan kialakítandó közúti közlekedési terület szélességi mérete a Szabályozási terven jelölt, aminél kisebb nem lehet.
19. § A Közm jelű közműelhelyezési övezet közmű műtárgyak elhelyezésére szolgál. Más építmény az övezetben nem építhető.
20. § A Hk jelű hírközlési terület kizárólag hírközlési építmények elhelyezésére szolgál. Más építmény az övezetben nem építhető.
21. § A Zkp jelű közpark övezet a község közparkjait foglalja magába. Az övezetben a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények, vendéglátó és kulturális rendeltetésű épületek helyezhetők el. A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
22. § Az Ev jelű védelmi erdő övezet a községben a védelmi célú erdőket foglalja magába, ahol épületek vagy melléképítmények nem helyezhetők el.
23. § (1) Az Ee jelű egyéb erdő övezet jellemzően az erdő- és vadgazdálkodási célú gazdasági rendeltetésű erdőket foglalja magába.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) Erdő- és vadgazdálkodási célú gazdasági, hitéleti, irodai, vadászati tevékenységgel összefüggő szállás jellegű, vendéglátó.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
24. § (1) Az Er jelű rekreációs erdő övezet a községben a pihenést, szabadidős tevékenységet biztosító erdő.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) Rekreációs célt szolgáló sport, vendéglátó, kulturális, hitéleti.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, szolgáltató automata.
25. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet a községben a kiskertes, jellemzően szőlő-, zöldség- vagy gyümölcstermesztésre, feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) 720-1500 m2 közötti nagyságú telken családi méretű, mezőgazdasági tevékenységhez szükséges 1 db gazdasági;
b) 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken családi méretű, mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági és tároló, mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő szállás jellegű, saját termék értékesítésére szolgáló kereskedelmi és vendéglátó, továbbá hitéleti és pince. A rendeltetések önállóan és egy épületben vegyesen is elhelyezhetőek.
c)5 Telkenként 1 db, 1 lakó rendeltetést tartalmazó, lakó (a rendelkezéshez a ZVKH Állami Főépítészi Iroda ZA/010/149-20/2026. ügyiratszámú záró szakmai véleményében hozzájárult) vagy mezőgazdasággal összefüggő lakó épület önállóan is elhelyezhető, amennyiben a telek területe meghaladja az 1.500 m2-t, a lakóépület bruttó alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, és nem lehet nagyobb a teljes beépítettség felénél, továbbá a közműellátás – ideértve a közműpótló berendezést is – biztosított. Meglévő beépítés esetén lakó vagy mezőgazdasággal összefüggő lakó rendeltetés kialakításának további feltétele, hogy a meglévő épület mellett legalább 3 méter oldalkert megtartott legyen.
d) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, zöldségverem, komposztálásra szolgáló tároló.
(3) Az övezetben birtokközpont, kiegészítő központ és tanya nem létesíthető.
(4)6 Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: új építés esetén: 6 méter; meglévő épület esetén:
aa) amennyiben az épület utcai homlokzati síkja és a telek homlokvonala között kevesebb, mint 6 méter a távolság, akkor a kialakult távolsággal megegyező;
ab) amennyiben az épület utcai homlokzati síkja és a telek homlokvonala között nagyobb, mint 6 méter a távolság, akkor 6 méter;
b) oldalkert: 4,0 méter azzal, hogy az oldalkertbe benyúló meglévő épület (lásd: 1/A. § 1. pont) kontúrja is építési helynek minősül;
c) hátsókert:
ca) legfeljebb 50 méter hosszúságú telek esetében: 6,0 méter
cb) 50 métert meghaladó hosszúságú telek esetében: 10,0 méter.
25/A. §7 (1) Az Mk-t jelű kertes mezőgazdasági tanyaterület övezetében azon kijelölt zártkerti fekvésű telkek tartoznak, ahol megengedhető az ottlakást is biztosító intenzívebb mezőgazdasági termelés a településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendelet feltételeinek betartása mellett.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el: családi vagy kisüzemi mértékű növénytermesztés, állattenyésztés, valamint az ezekkel kapcsolatos termény- és géptárolás, termény- vagy termékfeldolgozás célját szolgáló gazdasági, tároló, vendéglátó és lakó. Lakó rendeltetés a legalább 1500 m2 nagyságú telken helyezhető el. Meglévő beépítés esetén lakó rendeltetés kialakításának további feltétele, hogy a meglévő épület mellett legalább 3 méter oldalkert megtartott legyen.
(3) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki.
(5) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: új építés esetén: 6 méter; meglévő épület esetén:
aa) amennyiben az épület utcai homlokzati síkja és a telek homlokvonala között kevesebb, mint 6 méter a távolság, akkor a kialakult távolsággal megegyező;
ab) amennyiben az épület utcai homlokzati síkja és a telek homlokvonala között nagyobb, mint 6 méter a távolság, akkor 6 méter;
b) oldalkert: 4,0 méter;
c) hátsókert:
ca) legfeljebb 120 méter hosszúságú telek esetében: 6,0 méter
cb) 120 métert meghaladó hosszúságú telek esetében: 10,0 méter.
26. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet a nagy táblás, alapvetően árutermelő célt szolgáló mezőgazdasági művelésű telkeket foglalja magába. Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit kielégítő építmények elhelyezésére szolgál.
(2)8 Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el: Mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági és tároló, mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő szállás jellegű, saját termék értékesítésére szolgáló kereskedelmi és vendéglátó, továbbá hitéleti. Telkenként 1 db, 1 lakó rendeltetést tartalmazó, lakó (a rendelkezéshez a ZVKH Állami Főépítészi Iroda ZA/010/149-20/2026. ügyiratszámú záró szakmai véleményében hozzájárult) vagy mezőgazdasággal összefüggő lakó épület önállóan is elhelyezhető, amennyiben a telek területe meghaladja a 6.000 m2-t, a lakóépület bruttó alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, és nem lehet nagyobb a teljes beépítettség felénél, továbbá a közműellátás – ideértve a közműpótló berendezést is – biztosított.
(3) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) Az övezetben a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megállapított szabályok szerint birtokközpont kialakítható, kiegészítő központ nem alakítható ki.
27. § (1) Az Má-t jelű általános mezőgazdasági tanyaterület övezetében azon külterületi lakott helyek tartoznak, amik a történelem során kialakultak, vagy új tanya (major, puszta) kialakítása a település szeges szerkezetét figyelembe véve megengedhető a településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendelet feltételeinek betartása mellett.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el: növénytermesztés, állattenyésztés, valamint ezekkel kapcsolatos terménytárolás, termény- vagy termékfeldolgozás épületei és lakóépület.
(3) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki.
28. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet jellemzően a természeti értéket képviselő művelt telkeket foglalja magába.
(2) Az övezetben:
a) a gyep (rét vagy legelő), fásított terület művelési ágú vagy művelés alól kivett telkeken csak a legeltető állattartáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el;
b) szántó és erdő művelési ágú telken épület nem helyezhető el.
c) Vegyes művelési ágú telek esetében azon művelési ág szerint lehet építeni, ami a telek területéből a legnagyobb.
d) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(3) Az övezetben britokközpont, kiegészítő központ és tanya nem alakítható ki.
29. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet a községben a vízfolyások megőrzését, védelmét, továbbá a vízhez kötődő rekreációt szolgáló telkek tartoznak.
(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) vízfolyás, árok telkén épület nem helyezhető el.
b) tó telkén sport, szállás jellegű, üdülő, vendéglátó.
30. § A Kb-B jelű nyersanyag kitermelést szolgáló különleges beépítésre nem szánt övezet telkein a meglévő ásványi nyersanyag kitermelés célját szolgáló épületek helyezhetők el.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
31. § (1)9 E fejezet célja Babosdöbréte jellegzetes és értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának, szerkezetének és településképének megóvása, kialakítása, az épített és természeti környezet egységes, a társadalmi bevonással történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet 4. melléklete a település helyi védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke, 5. melléklete a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása.
32. § Fogalommeghatározások:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.
2. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
3. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
4. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
5.10 közterület: a Méptv. 16. § 73. pontjában meghatározott földterület;
6.11 magánterület: közterületnek nem minősülő földterület;
7.12 értékvizsgálat: a vizsgálat tárgya alapján művészettörténész, műemlékvédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkező építész, illetve kert- és tájépítész által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes, illetve melynek védelmét meg kell szüntetni. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre, illetve annak törlésére javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, természeti jellemzőit, illetve a törlési javaslat alátámasztását.
8.13 helyi védett érték: Babosdöbréte Község Önkormányzata testülete által védetté nyilvánított településtörténeti, helyi építészeti, városképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátásvédelem, településsziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nincs országos műemléki védettség alá helyezve.
9.14 védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi;
10.15 korhű felújítás: az épületen történő olyan beavatkozás, mely az épület építéskorabeli állapotának ismeretében a fellelhető információkat alapul véve történik, melynek során
a) az épület tömege a közterület felől változatlan marad,
b) a tető héjazata, a homlokzat felületképzése az építés korának megfelelő anyagokkal történik; pala alkalmazása esetén a héjazat anyaga piros színű agyagcserépre módosítható,
c) a közterület felőli homlokzaton nyílások elhelyezése, tagolása és árnyékolása az építés korának megfelelően, vagy stílus azonosan valósul meg,
d) a homlokzati tagozatok felújításra, vagy az eredeti szerint újragyártásra kerülnek megtartva, vagy újonnan létrehozva a homlokzati felület eredeti tagolását, részleteit.
8. Helyi védelem keletkezése és megszüntetése
33. § (1)16 A helyi értékvédelem feladata az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat helyi építészeti, településképi, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátásvédelem, településsziluett) számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal való megismertetése.
(2) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Babosdöbréte Község Önkormányzata Polgármesterénél. A védelemről, annak elrendeléséről vagy megszüntetéséről az önkormányzat értékvizsgálat alapján rendelkezhet.
(3) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),
c) a védelem indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) értékvizsgálatot,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, a helyi védett érték nyilvántartási számát, valamint részletes indoklást.
(4)17 A polgármester a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kérelmező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi elbírálás nélkül elutasíthatja.
(5) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték országos védettséget kap vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(6) A helyi védetté nyilvánításról, a védelem módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell postai úton:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait),
b)18 a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét,
c)19 a helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a partnerségi egyeztetés részletes szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti egyeztetésen túl értesíteni kell az érdekelteket, valamint az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot.
(7) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
(8) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a település jegyzője gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.
9. Helyi védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek, támogatás, a védett értékek nyilvántartása
34. § (1) A helyi védett építmények védelméről, jó karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2)20 Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A helyi védelemmel összefüggő, a tulajdonos számára a rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségekhez – amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi - az önkormányzat támogatást nyújt.
a) A támogatás mértékét egyedileg állapítja meg az önkormányzat az adott építési tevékenységre vonatkozóan a tulajdonos által benyújtott kérelem alapján. A kérelemben részletesen ki kell mutatni a helyi védelem miatt keletkező többlet költséget.
b) A támogatás mértéke nem lehet nagyobb a helyi védelem miatt keletkező többlet költség 50%-ánál. A támogatás visszatérítendő és vissza nem térítendő formában történhet.
c) A támogatást elnyert tulajdonossal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
(4) A helyi védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, mely nyilvános.
10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása, településképi követelmények
35. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megnevezése:
a) megújuló falusias karakterű területek,
b) kertes mezőgazdasági területek.
(1a)21 Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
a) Minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani, továbbá illeszkednie kell a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. A településképi szempontból meghatározó területek területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén az járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.
b) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések, térbútorok, valamint a reklámhordozók kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához, mellettük lévő épületek jellegéhez.
c) Építési tevékenységhez kapcsolódó felvonulási épületek, építési segédszerkezetek és egyéb ideiglenes építmények fenntartása kizárólag az építési-kivitelezési tevékenység ideje alatt lehetséges. Építési tevékenység hiányában csak az adott településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményeinek megfelelő, illetve a környező épületekhez, környezethez és az adott épülethez is illeszkedő kerítés építhető.
d) Beépítésre szánt területen új főépület építés és felújítás esetén tetőszerkezet héjalására és homlokzati falfelület, valamint kerítés burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, szendvicspanel, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.
e) Beépítésre szánt területen új építés és épület felújítás esetén a fő- és másodlagos rendeltetésű épületet lehetőség szerint azonos tetőfedő anyaggal kell ellátni. Meglévő épületek felújításakor, a melléképület főépülettől eltérő anyaghasználata esetén a fő és melléképületnek a tetőfedő anyagának színében meg kell egyeznie. Melléképületre hullámpala, fém és műanyag hullámlemez nem helyezhető el.
f) Konténer, mobilház csak az alábbi feltételekkel helyezhető el: a főépítésszel való egyeztetésen tervekkel igazolt esztétikai igényességnek megfelelően átalakított, felöltöztetett konténer szerkezet. Tájképvédelemmel érintett területen ez fokozottan érvényes, ott a végső kialakítás sem utalhat eredeti mivoltára.
(2) A megújuló falusias karakterű területek építészeti követelményei:
a) A telek közterület felőli frontján önálló melléképület nem helyezhető el.
b) Új épület építése, vagy meglévő épület építészeti arculatot megváltoztató felújítása, átalakítása és bővítése esetén
ba)22 a főépület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus, környezetébe illeszkedő, legfeljebb 45°-os hajlásszögű magastetővel lehet csak kialakítani, héjazatának anyaga piros és árnyalatai színű agyag-, betoncserép vagy cserépfedésre hasonlító tetőfedő anyag legyen, korcolt fémlemez használata megengedett. A héjazat színe nem lehet rikító, élénk, a természet színeitől nagy mértékben elütő.
bb) a melléképület lapos és magastetővel egyaránt kialakítható. A magastetővel épülő melléképületet a főépülettel azonos hajlásszögű, színű és héjazatú tetővel lehet csak kialakítani,
bc) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszíneket lehet csak használni.
c)23 Közterületi telekhatáron kerítés az épület stílusával összhangban építhető.
(3) Kertes mezőgazdasági területek építészeti követelményei: Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során
a)24 magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge - kivéve „A” házak - nem lehet több 45º-nál, héjazatának anyagaként piros vagy barna és árnyalatainak megfelelő színű kis elemes agyag, vagy betoncserép, korcolt fémlemez alkalmazható csak.
b) az épület lejtő irányába néző homlokzatmagassága nem lehet magasabb a lejtő irányába néző homlokzat szélességénél.
(4) A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények:
a) A helyi védelem alá tartozó épületet érintő felújításokat, átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket.
b) A védett épületeket érintő építési munkák során:
ba) az épületek közterületre néző részét hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket;
bb)25 Az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje el és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
bc)26 Az épületek bontására csak a műszaki avultság beálltával kerülhet sor a védettség megszüntetését követően. A védelem megszüntetéséhez vagy az épület részleges bontásához kapcsolódó hatósági eljárás keretében az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása főépítészi vélemény alapján előírható.
bd)27 Az épületek közterületre néző homlokzatán a közterületről látható módon nem helyezhetők el az épület homlokzatát megváltoztató, zavaró napelem, klímaberendezés, parabola antenna.
be)28 Az épületek nyílászáróinak cseréje, felújítása során a közterületről látható homlokzaton csak az eredetivel megegyező, korhű anyaghasználat a megengedett. A nyílászáró színe harmonizáljon a meglévő nyílászárók és a homlokzat színével. Redőnyszekrény csak rejtett módon létesíthető. A redőny színe illeszkedjen a nyílászáró és a homlokzat színéhez.
bf)29 az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát, korszerűsítését, energiatakarékossá tételét, ugyanakkor a belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek elvárható tiszteletben tartásával kell megoldani;
c) A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő építmények – emlékművek, szakrális emlékek, stb. – felújítása és helyreállítása az eredeti állapot megtartásával vagy létrehozásával valósítható meg. Ezen építmények környezetét a védett építmény szellemiségével, korával összhangban kell kialakítani vagy fenntartani.
(5) Az egyes sajátos építmények, műtárgyak és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:
a) Az épület közterület felőli homlokzatán égéstermék elvezetőt nem lehet elhelyezni.
b) Az 5. mellékeltben meghatározott védett közterület mentén
ba) nem helyezhető el felszín feletti 0,4 és 22 kV-os elektromos, valamint hírközlési hálózat. Meglévő hálózat felszín alatti elhelyezéssel korszerűsíthető, meglévő 22 kV-os légvezeték hálózatra új transzformátor csak földkábel csatlakozással létesíthető.
bb) új elektromos bekötés csak felszín alatt kiépített csatlakozással lehetséges.
bc) vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és csak rejtetten helyezhetők el.
(6) Cégérekre, cégtáblákra vonatkozó követelmények:
a) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha
aa) az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik,
ab) szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
b) Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t.
c) Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér
ca) rikító színhasználattal,
cb) kápráztató fényű világító táblaként,
cc) változó futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással és
cd) fény- és filmvetítéssel.
11. Településkép érvényesítési eszközök
36. § (1)30 Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: szakmai konzultáció) a településen nem kötelező, igény szerint kezdeményezhető.
(2)31 A szakmai konzultációt az ügyfél kezdeményezi. A szakmai konzultáció iránti kérelmet – ha erre építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőzően kerül sor – az építtető vagy a tervező elektronikus formában nyújtja be az érintett önkormányzat részére. A szakmai konzultáció helyszíne a főépítész hivatalos helyisége vagy elektronikus úton, kérésre, indokolt esetben az adott építési területen is lefolytatható.
(2a)32 A szakmai konzultáció az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelményekre és a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásokra terjed ki.
(2b)33 A szakmai konzultációra olyan tartalmú kérelmet kell benyújtani, amiből egyértelműen kiolvashatóak a településképi és beépítési elképzelések (például: a tervezett építmény telken belüli elhelyezkedése, utcaképe, nagysága, anyag- és színhasználata).
(3) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzati főépítész nyilvántartásba veszi.
36/A. §34 (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni:
a) új építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz,
b) meglévő építmény építésére, bővítésére irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, továbbá egyszerű bejelentési eljáráshoz, ha az alábbi esetkörbe tartozik:
ba) tetőtér beépített szintterülete növekszik;
bb) az épület tömege, homlokzata jelentősen megváltozik vagy a településképet jelentősen átalakítja;
(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai véleményére alapozza az örökségvédelmi hatósági engedélyhez nem kötött (1) bekezdésben megjelölt minden építési tevékenység esetében.
(3) A településképi véleményezési eljárás kérelem mellékletét képező munkarészek - a 419/2021. (VII. 15.) Korm.r. 45. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevétele mellett -:
a) helyszínrajz, homlokzatok, a homlokzat- és tömegformálást indokoló alaprajzok, metszetek,
b) színterv, látványterv,
c) utcakép bemutatását tartalmazó tervdokumentáció – településképi szempontból meghatározó területeken
d) bővítés esetén fényképfelvételek,
e) lejtős terep esetében tereprendezési terv.
f) Helyi védelem alatt álló épület esetén a (3) bekezdésben foglaltakon túl indokolt esetben a védendő értékek felmérési dokumentációja és fotódokumentáció is kérhető: utcai, utcáról látható homlokzat, homlokzati nyílások rendje, nyílászárók, párkányok, tagozatok, lábazat, kapu, homlokzati díszek, tetőszerkezet.
(4) A településképi véleményezés részletes szempontjai
a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
c) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatos részletes szempontok:
ca) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
cb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
d) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:
da) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
db) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
dc) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése és kialakítása,
dd) a terv településképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy
de) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz.
e) A határoló közterület kapcsolattal összefüggő részletes szempontok:
ea) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
eb) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
(5) A (4) bekezdésben meghatározott részletes szempontokat a főépítészi szakmai álláspont kialakítása során egyaránt figyelembe kell venni.
37. §35 (1) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező a magasabb szintű jogszabályok keretei között
a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén;
b) helyi emléken végzett átalakítás, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, homlokzat-megváltoztatás, kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítés, utólagos hőszigetelés, homlokzati nyílászáró csere, homlokzatfelület színezés, homlokzat felületképzés megváltoztatás esetén.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
a) A településképi bejelentési eljárást átruházott hatáskörben a polgármester folytatja le, döntését a főépítész szakmai álláspontjára alapozza. A bejelentési kérelmet és mellékleteit elektronikus úton kell benyújtani.
b) A bejelentési kérelemhez az elbíráláshoz szükséges szakszerűségű tervdokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:
ba) a tevékenység miatt történő változást bemutató tervet (meglévő- tervezett állapot),
bb) a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.
(3) A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a területfelhasználás megfelelőségét a környezet szempontjából;
b) a településképi megfelelőséget, így különösen
ba) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;
bb) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,
bc) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
bd) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit,
c) a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;
d) a magassági illeszkedést;
e) az épület rendeltetésének a környezetet nem zavaró megfelelőségét.
(4) A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén:
a) a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni;
b) rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell.
38. § (1)36 Településképi kötelezési eljárást folytat le átruházott hatáskörben a polgármester a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelően.
(2)37 A kötelezéssel egyidejűleg településkép-védelmi bírság is kiszabásra kerül. A bírság összege nem lehet több természetes személyek esetén kétszázezer forintnál, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintnál.
(3)38 A be nem fizetett településkép-védelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
12. Záró rendelkezések
39. § Hatályát veszti Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 3/2001. (IV. 20.) önkormányzati rendelet, és a község településképének védelméről szóló 7/2018. (VI. 1.) önkormányzati rendelet.
40. §39
41. §40
42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az 1/A. §-t a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 4. § (2) bekezdés a) pontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés b) pontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdés c) pontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdését a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25/A. §-t a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 26. § (2) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § 5. pontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 32. § 6. pontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 32. § 7. pontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 32. § 8. pontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 32. § 9. pontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 32. § 10. pontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 33. § (1) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (6) bekezdés b) pontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 9. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (6) bekezdés c) pontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 9. § (4) bekezdése iktatta be.
A 34. § (2) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1a) bekezdését a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdése iktatta be.
A 35. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (2) bekezdés c) pontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdése iktatta be.
A 35. § (3) bekezdés a) pontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (6) bekezdése iktatta be.
A 35. § (4) bekezdés b) pont bd) alpontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (6) bekezdése iktatta be.
A 35. § (4) bekezdés b) pont be) alpontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (6) bekezdése iktatta be.
A 35. § (4) bekezdés b) pont bf) alpontját a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (6) bekezdése iktatta be.
A 36. § (1) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (2) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (2a) bekezdését a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36. § (2b) bekezdését a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36/A. §-t a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be.
A 37. § a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (1) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (2) bekezdése a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (3) bekezdését a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdése iktatta be.
A 40. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
