Kifejezéskereső
Szente Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (XI. 18.) önkormányzati rendelete
Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Szente Község Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendelettel célja, hogy a működése során a törvény által meghatározott kötelező feladatait - az anyagi lehetőségeihez mérten a település közössége érdekében teljesítse. A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az önkormányzat számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét.
[2] Szente Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8.a pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
Hivatalos megnevezés
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szente Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2655 Szente, Kossuth út 100.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Szente Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Szente Község Önkormányzata Képviselő-testülete
(5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szentei Kirendeltsége (továbbiakban: Hivatal)
(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Szente község közigazgatási területe.
(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.szente.hu
(8) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.
Jelképek
2. § (1) A Község címeréről és zászlójáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.
3. § Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni. Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható. Az Önkormányzat pecsétjét kell használni.
a) a Képviselő-testület képviseletében eljáró személy aláírásának hitelesítésére,
b) a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
c) a Képviselő-testület által adományozott oklevelekben,
d) az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző okmányokon.
Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 3. számú melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
4. § (1) Szente Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) és a 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.
(3) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.
(4) Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(5) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 1. számú melléklet tartalmazza.
5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.
(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre, bizottságra, vagy a jegyzőre ruházhatja át.
(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházza:
a) a települési temetési támogatás
b) a szociális étkezés
c) rendkívüli települési támogatás
d) közterület használati engedéllyel kapcsolatos hatáskörök, kivéve a tartós, állandó jellegű használat engedélyezése
e) az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben a polgármester döntési jogkörében utalt vagyonhasznosítás a községi címer és zászló használatának engedélyezése feladat- és hatásköreinek gyakorlását.
6. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül az óvodai nevelésről, valamint a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások és a szociális szolgáltatások és ellátások egyes típusairól társulásban gondoskodik. A bölcsődei, óvodai nevelésről, gyermekétkeztetésről a Szentei Bóbita Óvoda, Bölcsőde és Konyha Intézményfenntartói Társulása (2655 Szente, Kossuth út 100.), a gyermekjóléti és házi segítségnyújtás szolgáltatások ellátásáról, a Nyugat Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatási Társulás - 2645 Nagyoroszi, Ady Endre út 17.- gondoskodik.
(2) Az egészségügyi alapellátások körébe tartozó szolgáltatások Romhány Község Önkormányzata mint praxis jogosulttal kötött feladat ellátási szerződés keretében kerülnek ellátásra.
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma polgármesterrel együtt: 5 fő. A tagok névsorát a 4. számú melléklete tartalmazza.
(2) A polgármester az Mötv. 66. §-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
8. § (1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságtól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől a társulási Tanács tagjaitól.
(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő elfogadásra a képviselő-testület elé.
(3) A program teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.
Az alakuló ülés
9. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. (Az Mötv. 146/J. § (2) bekezdése értelmében „Ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni.”)
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
10. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.
(2) Az alakuló ülésen a polgármester, önkormányzati képviselők az alpolgármester és a bizottság tagjai esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. Az eskü Mötv.-ben meghatározott szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke, a polgármester, az önkormányzati képviselő vagy a jegyző olvassa elő. Az eskü letételét követően az esküt tevő az esküokmányt aláírja, illetve az esküvevő is ellátja aláírásával az esküokmányt.
11. § A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság/bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
A képviselő-testület üléseinek száma, munkaterv
12. § (1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület szükség szerint éves munkaterve alapján, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést, valamint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülést kell összehívni.
(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(4) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző - a gazdasági programot figyelembe véve - állít össze.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
(6) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a jegyzőtől,
c) az intézmény vezetőtől,
d) helyi civil szervezetek vezetőitől.
(7) Polgármester a munkaterv javaslatra beérkezett, de figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.
A képviselő-testületi ülések összehívása
13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére - 2655 Szente, Kossuth út 100. - kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
(5) Székhelyen kívül közigazgatási határon belül vagy azon túl a testületi ülés helyszínét úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a képviselő-testület nyilvánosságát, a választópolgárnak a helyszín jelentős megterhelés nélkül elérhető legyen, és a választópolgár alanyi jogon jelen tudjon lenni az ülésen.
(6) A közigazgatási határon túli testületi ülés összehívására elsődlegesen a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok közigazgatási területén van lehetőség az (5) bekezdésben leírtak betartásával.
(7) A képviselő-testületi üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
(8) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.
14. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek meghívóját a község hirdetőtábláin, illetve a község honlapján kell közzétenni.
15. § A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.
16. § (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit. A képviselők, valamint a meghívottak rövid úton telefonon, telefonon sms - ben, illetve elektronikus úton történő összehívása is alkalmazható.
(2) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyagnak érintettekhez való eljuttatásáról. A meghívót és az előterjesztéseket elsősorban elektronikus úton kell az érintettekhez eljuttatni. A meghívóhoz csatolt írásos előterjesztésnél a jegyző jogszerűségi véleményét rögzíteni kell.
(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele.
17. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §-ában meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha a képviselő-testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség
(3) A képviselő-testület ülését az ülés határozatképtelensége esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni.
A képviselő-testület ülésének vezetése, a képviselő-testület döntései
18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező általános feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,(amennyiben az SZMSZ szabályozza)
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
Ezen bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), d), e), i), j) pontokban meghatározott feladatok.
(2) a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülését vezető személy:
a) megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja a testület ülését,
b) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,
c) napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.
(4) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő aláír.
(5) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van. Ha a 3 fő képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
(6) Határozatképessége esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorendjének módosításáról.
(7) A képviselő-testület a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül határozattal dönt.
19. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.
(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.
20. § (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:
a) polgármester
b) jegyző
c) képviselő-testület tagja
d) képviselő-testület bizottsága
e) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.
(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés véleményezése csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásához tájékoztatást ad.
(3) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
21. § (1) Az előterjesztés két részből áll. Első rész:
a) a téma meghatározása, előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismeretek ismertetése, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából meghatározó új körülmények, információk ismertetése,
b) az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák,
c) az előterjesztést készítő megnevezése, aláírása.
(2) Második rész:
a) határozati javaslat,
b) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,
c) a határidő megjelölése.
22. § (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
(2) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzi. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.
(3) Az a felszólaló, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.
23. § (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.
(4) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.
24. § (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, az ülés vezetője a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsájtja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.
(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.
(3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.
(4) Amennyiben az ülés vezetője a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - az Mötv. 68. § (1) bekezdésben foglaltak alapján - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
25. § (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. Kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt.
(2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy, személyes érintettségre való tekintettel hozzászólást tehessen.
26. § Az ülés vezetője a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.
27. § Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.
28. § Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.
29. § Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.
30. § (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólalót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít, valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi,
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe.
(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.
(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17. § (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.
(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólani, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.
(6) Azon települési képviselőtől, aki a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság az egy havi tiszteltdíját megvonja.
31. § A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
32. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,
d) napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.
33. § (1) Titkos szavazás az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról - önkormányzati képviselői indítványra - a képviselő-testület dönt.
(2) A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.
(4) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
b) a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.
34. § (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.
(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.
35. § (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.
(3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előerjeszteni.
(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.
(5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
36. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) képviselő-testület tagja,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) jegyző.
37. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.
38. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a fizetési kötelezettségekről
b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról
c) szervezet és intézmény alapításáról
d) helyi adókról
szóló rendelet tervezetet.
(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:
a) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
b) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,
c) ha az egyeztetés Szente Község Önkormányzata különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
39. § (1) A társadalmi egyeztetés formái:
a) Rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal a Hivatal hirdetőtábláján illetve honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezést.
b) A polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül - különösen indokolt esetben, szükség esetén - más formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.
(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.
(4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelt tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.
40. § A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
41. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendeletet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
(2) A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.
42. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „Önkormányzati határozata” kifejezést.
(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.
43. § A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:
a) napirend elfogadásáról,
b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,
c) a polgármester és az alpolgármester előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló tájékoztató elfogadásáról,
d) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztató elfogadásáról,
e) interpellációkra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,
f) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.
44. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. Az Mötv. 46. § (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, vagy a jegyző indítványozására dönt. A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek rész.
(2) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
A jegyzőkönyv
45. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(4) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(8) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak,
c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
(9) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
(10) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(11) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA
46. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság.
(2) A Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság feladat és hatáskörét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottságok személyi összetételét a 6. számú melléklete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület és bizottság vagy bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
(5) A Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság feladata:
a) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartása,
b) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
d) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
e) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,
f) az Mötv. 37. §-ában meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása.
(6) A Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.
(7) A Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.
47. § A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
48. § (1) Egy képviselő egyidejűleg két állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.
(2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a 5. számú melléklete tartalmazza.
(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.
49. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.
(2) Az ülés meghívóját és előterjesztésre kerülő anyagait Szente település hirdetőtábláján is közzé kell tenni. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.
(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.
(4) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök egyhangú döntéssel jelölik ki maguk közül. Megegyezésük hiányában az ülést az idősebbik elnök vezeti le.
(5) Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha egy bizottság ülésezne.
(6) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.
50. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, tartós akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.
(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.
(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.
51. § A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
52. § (1) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag írja alá.
53. § (1) A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.
(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 60. §-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
54. § A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtásáról a Hivatal látja el. A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb, jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket a Vagyonnyilatkozat Kezelő Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság látja el.
A települési képviselő
55. § (1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) A települési képviselő - az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53§ (1.) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(4) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35§ (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(5) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ában meghatározottak szerint szűnik meg
(6) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(7) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
A képviselő-testület szervei
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER
56. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70. §-a tartalmazza. A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a meghatározott személynek.
(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.
(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
(6) A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,
h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
i) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,
j) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
k) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,
l) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,
m) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(7) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét. A polgármester fogadóórája: Minden héten Hétfő 8:00 - 12:00. Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
57. § (1) A képviselő-testület alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(3) Az alpolgármester tiszteletdíjának valamint, költségtérítésének mértékéről jogszabályi előírásoknak figyelembe vételével a képviselő-testület dönt.
A JEGYZŐ
58. § (1) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,
b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,
c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozást, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,
e) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
g) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,
h) törvény által felhatalmazott feladatokat lát el az önkormányzati/közös önkormányzati hivatali pénzügyi kötelezettségvállalásnál/gazdálkodásnál.
(2) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg az alábbi tartalommal: A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.
(4) Az 58. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:
a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés, illetve az önkormányzat honlapján
b) nem kötelező jelleggel, könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés.
(5) Az 58. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,
d) a határozatok határidő nyilvántartása.
(6) Az 58. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.
(7) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(8) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
(9) Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
59. § A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén aljegyző hiányában a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el és helyettesíti a jegyzőt.
KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
60. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Kétbodony, Kisecset, Nógrádsáp, Szente, Tereske, Szátok, Községek Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal) látja el. Kétbodony községben a Közös Hivatal székhelye működik.
(2) A Közös Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § (1) b) pontja alapján a polgármester is meghatározza. A Közös Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § (1) d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése figyelembe vételével - a Képviselő-testületek megállapodásban határozattal fogadják el.
TÁRSULÁS
61. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása: Szente Bóbita Óvoda, Bölcsőde és Konyha Intézményfenntartói Társulás (a továbbiakban: Társulás) (2655 Szente, Kossuth út 100.).
(2) A Társulás irányítása alá tartozó költségvetési szerv megnevezése és székhelye: Szentei Bóbita Óvoda, Bölcsőde és Konyha (2655 Szente, Kossuth út 98.).
(3) A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése 1 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai; 2 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai; 3 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai; 4 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben; 5 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben; 6 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása; 7 104035 Gyermekétkeztetés bölcsödében, fogyatékosok nappali intézményében; 8 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés; 9 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
(4) A költségvetési szerv közfeladata:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti óvodai ellátás.
b) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 20. §. (1) bekezdés d) pontja szerint Többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény.
c) A gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § (3) bekezdés szerinti bölcsődei ellátás.
d) Óvodai intézményi közétkeztetés és szünidei intézményen kívüli étkeztetés rászoruló gyermekek részére a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 21. § (1) bekezdés b) és g) pontja alapján.
e) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontja és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (1) bekezdés c. pontja alapján étkeztetés biztosítása.
(5) A költségvetési szerv alaptevékenysége:
a) Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai: A gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai ellátásával. (napi többszöri étkeztetéssel, foglalkozási időn túli felügyelettel, pihentetéssel stb.) összefüggő feladatok)
b) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai: Az Nktv. 4. § 25. pontja alapján:
c) A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése.
d) Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai: Az óvodai nevelés, ellátás köznevelési törvény szerinti működtetési feladatainak ellátása.
e) Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben: Ellátottak részére étkeztetés biztosítása naponta háromszor. Saját intézményi konyha működésével biztosított az ellátottak napi étkeztetése.
f) Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben: A köznevelési intézményben a pedagógusok és más munkavállalók részére biztosított étkezéssel összefüggő feladatok ellátása.
g) Gyermekek bölcsődei ellátása: A bölcsődei feladatok ellátásával összefüggő feladatok, valamint a bölcsődei alapellátáson túl nyújtott szolgáltatással, így az időszakos gyermekfelügyelettel összefüggő feladatok ellátása, kifizetések teljesítése.
h) Gyermekétkeztetés bölcsödében: A bölcsődei ellátottak részére nyújtott gyermekétkeztetésessel összefüggő feladatok ellátása.
i) Intézményen kívüli gyermekétkeztetés: A rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidői étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása.
j) Szociális étkeztetés szociális konyhán. A koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségük, hajléktalanságuk miatt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel étkezés biztosítására nem képes személyeknek szociális konyha keretében - főzőhelyen, a helyben fogyasztás hiányában az étel elvitelének lehetővé tételével, vagy lakásra szállítással - nyújtott legalább napi egyszeri meleg étkezéssel összefüggő feladatok ellátása.
k) A költségvetési szerv nemzetiségi feladatokat nem lát el.
(6) A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Óvoda tekintetében: Kétbodony, Kisecset, Szente községek közigazgatási területe. Továbbá az intézmény működési területén kívülről is felvehető gyermek, ha működési területről már nincs felvételi igény, és a maximálisan felvehető létszám még nincs betöltve. Bölcsőde tekintetében: a működési engedélyben szereplő települések.
AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI
62. § (1) Az önkormányzat az Mötv., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.
(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízott külső szakértő útján gondoskodik.
A KÖZMEGHALLGATÁS, A HELYI FÓRUMOK ÉS AZ ÖNSZERVEZŐDŐ KÖZÖSSÉGEK
63. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben
a) helyi adó bevezetése,
b) településrendezési terv átfogó felülvizsgálata,
c) új adónem bevezetése.
(3) Általános közmeghallgatás és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
64. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
65. § (1) A képviselő-testületi közmeghallgatáson az ülés vezetője (polgármester) először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
(5) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
(6) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
(7) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórum tart.
(8) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező személy jogosult.
(9) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(10) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
66. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit „Szentéért” Környezetőrző, Vendégváró és Művelődési Egyesület
67. § A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:
a) a képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatás keretében tájékoztatót ad a szentei lakosság részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról, a költségvetésről, a vagyoni helyzetről, a célkitűzések megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati ügyekről,
b) a képviselő-testület az Mötv. 54. §-a szerint megtartott közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.
68. § A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.
AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
69. § A képviselő-testület - feladatai hatékony ellátása érdekében - megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester jogosult.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
70. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba.
(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Szente Község Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 10/2024 (X. 23.) önkormányzati rendelet.
