Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Ukk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (X. 1.) önkormányzati rendelete

önkormányzati tulajdonban lévő építési telek kedvezményes vásárlási feltételéről

2025.10.02.

[1] E rendelet célja, hogy olyan fiatal házaspárokat, vagy fiatal élettársi kapcsolatban lévőket támogasson, akik Ukk községben kívánnak hosszú távon letelepedni.

[2] Ukk Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Ukk Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a saját tulajdonában álló ingatlanok közül építési telkeket jelölt ki, melyek vételára tekintetében az e rendeletben foglaltak szerint vételár kedvezményt nyújt.

2. § (1) Az építési telek kedvezményes vételára: 5 Ft.

(2) A kedvezményes áron megvásárolható építési telkek helyrajzi számát az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az építési telekre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében az adásvételi szerződésben négyéves időtartamra beépítési kötelezettséget kell rögzíteni, és ennek, valamint a kérelmezők, e rendelet értelmében vállalt kötelezettségeik biztosítására az adás-vételi szerződés megkötésétől számított 9 évig elidegenítési tilalmat kell kikötni.

3. § (1) A rendelet személyi hatálya olyan a községben életvitelszerűen, hosszútávon letelepedni kívánó házastársakra és élettársakra (a továbbiakban: kérelmezők) terjed ki, akiknek legalább az egyike uniós állampolgár, és az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek:

a) mindegyikük 35 év alatti természetes személy,

b) egyiküknek sincs az állami adóhatóság vagy az önkormányzati adóhatóság felé nyilvántartott köztartozása,

c) a rendelet 2. mellékletében meghatározott bűncselekmény elkövetését a bíróság egyikük tekintetében sem állapította meg, vagy a kérelem benyújtásakor a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesültek,

(2) A kérelmezőknek a személyüket a személyazonosító igazolvánnyal, az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat pedig 30 napnál nem régebbi hatósági igazolással kell igazolniuk.

(3) A házastársak vagy az élettársak a kérelmet közösen nyújthatják be az Önkormányzathoz.

4. § (1) A kérelmezőknek írásban kötelezettséget kell vállalni a következőkre:

a) a kérelem pozitív elbírálását követően 30 napon belül az Önkormányzattal a tulajdonjog átruházására alkalmas adás-vételi szerződést (a továbbiakban: szerződés) kötnek,

b) a meghatározott vételár, illetve a szerződéskötéssel kapcsolatos ügyvédi költségek megfizetésére az adás-vételi szerződés megkötésével egyidejűleg,

c) a szerződéskötést követő 5 éven belül közös háztartásban legalább egy gyermek neveléséről fognak gondoskodni,

d) a megvásárolt telken új lakóingatlant építenek, oly módon, hogy az építkezést a szerződéskötést követő legkésőbb 4 éven belül befejezik, és a használatbavételi engedélyt vagy egyszerű bejelentési eljárás esetén az épület felépítésének és az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt az Önkormányzatnál hitelt érdemlő módon bemutatják, és állandó lakcímként, vagy tartózkodási helyként igazolják

e) a rendelet és a szerződés alapján tulajdonukba került telken épített ingatlanba jogerős használatbavételi engedély kiadását, vagy egyszerű bejelentési eljárás esetén az épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását követően haladéktalanul beköltöznek és ezt követően 5 évig lakóhelyként bejelentik és életvitelszerűen ott tartózkodnak,

f) az elidegenítési tilalom fennállása alatt a lakóingatlan használatát harmadik személynek nem engedik át, így különösen nem adják bérbe,

g) a lakóingatlant az elidegenítési tilalom fennállása alatt, annak céljától eltérő módon, így különösen kereskedelmi célra nem hasznosítják.

(2) Nem részesülhetnek a kedvezményes telekvásárlás támogatásában azok a kérelmezők, akik más lakás céljára szolgáló ingatlan vagy építési telek tulajdonjogával rendelkeznek.

(3) A kérelmezők csak egy kedvezményes építési telek megvásárlására jogosultak.

(4) A kérelmezőknek a kérelemmel együtt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az önkormányzat a saját és vele közös háztartásban élő, vele együtt költöző kiskorú gyermekei alábbi adatait:

a) név,

b) születési név,

c) anyja neve,

d) születési hely és idő,

e) állampolgárság,

f) akóhely, vagy értesítési cím,

g) személyi azonosító és adóazonosító jel; a kedvezményes telekvásárlás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából felhasználja és továbbítsa.

(5) Kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben:

a) nem teljesítik az(1) bekezdés d)–f) pontjaiban foglaltakat, akkor az építési telek vételára és a kérelem benyújtásakor megállapított, általános forgalmi adóval és az éves inflációval növelt forgalmi érték közötti különbözetet az Önkormányzat részére megfizetik,

b) hitelt érdemlő bizonyítást nyer, hogy megszegték az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat, akkor az építési telek vételára és a kérelem benyújtásakor megállapított, általános forgalmi adóval és az éves inflációval növelt forgalmi érték közötti különbözetet az Önkormányzat részére megfizetik,

c) az elidegenítési tilalom fennállása alatt az ingatlant úgy idegeníthetik el, ha az építési telek vételára és annak a kérelem benyújtásakor megállapított, általános forgalmi adóval és az éves inflációval növelt forgalmi érték közötti különbözetet az Önkormányzat részére megfizetik,

(6) Az (5) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltak fennállása esetén a kérelmezők a visszafizetési kötelezettségre a Képviselő-testület felé intézett méltányossági eljárás keretében részletfizetést kérelmezhetnek, ha a kérelmezők igazolják, hogy az egyösszegű megfizetés családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene. A részletfizetés legfeljebb öt évre, havi részletekben engedélyezhető.

(7) Az (5) bekezdés a) és c) pontjában foglaltak fennállása esetén a kérelmezők különös méltánylást érdemlőhelyzetükre tekintettel a visszafizetési kötelezettség elengedését kérelmezhetik, melyet a Képviselő-testület méltányossági eljárás keretében bírál el.

(8) Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül különösen, ha a vállalt gyermek azért nem születik meg, mert

a) a házaspár, élettárs egyik tagja elhunyt,

b) a gyermek megszületését a házastársak, élettársak egyikének a szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták,

c) a gyermek a szerződés megkötését követően:

ca) halva születik és további gyermeket a szülők ennek okán nem vállalnak,

cb) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 57. § (6) bekezdés e) pontjában foglaltak állnak fenn,

cc) a házaspár, élettárs számára a gyermekvállalás egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt, vagy nem lehetséges.

(9) A Képviselő-testület a hozzá benyújtott kérelmek esetében jogosult további nyilatkozatok, illetve dokumentumok benyújtásáról határozni, amely kizárólag a kérelemben foglaltak elbírálása szempontjából relevánsnak tekinthető adatok, tények vagy körülmények igazolására, illetve ellenőrzésére szolgálhat. Ha a kérelmező a nyilatkozat, illetve dokumentum benyújtását alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem teljesíti, abban az esetben a kérelmet el kell utasítani.

(10) Ha a házasságot a bíróság jogerősen felbontotta, érvénytelenné nyilvánította vagy az élettársi kapcsolat az életközösség véget érése miatt megszűnt, és a kérelmezők az ingatlant az elidegenítési tilalom fennállása alatt el kívánják idegeníteni, akkor a vételárat az építési telek kedvezményes vételára és a megállapított forgalmi érték különbözetének 100 %-ára kötelesek kiegészíteni, valamint megfizetik a forgalmi érték különbözet után fizetendő általános forgalmi adót és az éves infláció mértékét is az Önkormányzat részére.

(11) A (10) bekezdésben fennálló fizetési kötelezettség a feleket az ingatlan elidegenítéséből származó bevételnek a bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányában terheli.

(12) Amennyiben a házasságot a bíróság jogerősen felbontotta, érvénytelenné nyilvánította vagy az élettársi kapcsolat az életközösség véget érése miatt megszűnt, viszont az ingatlan valamelyik kérelmező vagy leszármazója tulajdonában marad és az ingatlant az elidegenítési tilalom fennállása alatt nem idegenítik el, abban az esetben visszafizetési kötelezettség nem keletkezik.

(13) A (12) bekezdésben foglalt esetben a tulajdont megszerző fél a tulajdonszerzést követően az elidegenítési tilalom fennállása alatt mégis el kívánja elidegeníteni, akkor a tulajdonszerző fél köteles a vételárat az építési telek kedvezményes vételára és a megállapított forgalmi érték különbözetének 100 %-ára kiegészíteni, valamint megfizetni a forgalmi értékkülönbözet után fizetendő általános forgalmi adót és az éves infláció mértékét is az Önkormányzat részére.

(14) A házasság felbontását, érvénytelenné nyilvánítását vagy az élettársi kapcsolat az életközösség véget érése miatt történő megszűnését a kérelmezők kötelesek a jogerős bírósági határozat közlését követően vagy az életközösség véget érésétől számított 30 napon belül az Önkormányzatnak bejelenteni.

(15) Az építési telek vételára és a kérelem benyújtásakor megállapított, általános forgalmi adóval és az éves inflációval növelt forgalmi érték közötti különbözet megfizetése a kötelezettségek teljesítésére nyitva álló határidő lejártát követő naptól, az (5) bekezdés b) pontja esetén a kötelezettség megszegésének hitelt érdemlőmegállapítását követő naptól, a (6)–(7) bekezdésben foglaltak alapján folytatott eljárás esetén annak jogerős befejezését követő naptól válik esedékessé.

(16) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az építési telek elidegenítési tilalom ingatlan nyilvántartásból történő törléséhez abban az esetben járul hozzá, ha:

a) a kérelmezők e rendeletben vállalt kötelezettségeiket hitelt érdemlő módon teljesítették,

b) a Képviselő-testület a (7)–(8) bekezdések során lefolytatott méltányossági eljárás keretében a visszafizetési kötelezettség elengedése mellett ahhoz hozzájárult,

c) a kérelmezők a visszafizetési kötelezettségüknek eleget tettek.

(17) Az építési telkek forgalmi értékét az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A kedvezményes áron történő építési telek vásárlása iránti kérelmet magyar nyelven, postai vagy személyes úton a rendelet 3. mellékletének alkalmazásával az Önkormányzatnak címezve kell benyújtani. A személyesen benyújtott kérelmek esetében az átvételt óra, perc pontossággal kell rögzíteni.

(2) A kérelmezők kötelesek a kérelemhez a 3. mellékletben felsorolt dokumentumokat, illetve nyilatkozataikat csatolni.

(3) A vevőkijelölés érdekében a hiánytalan kérelmeket a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül kell elbírálni.

(4) Amennyiben a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a kérelmezők által benyújtott dokumentumok vagy a tett nyilatkozatok valódisága tekintetében, a közölt adatok, tények ellenőrzése céljából az Önkormányzat környezettanulmányt készíthet, készíttethet, vagy más hatóságot, szervet adatközlés céljából megkereshet.

(5) Az Önkormányzat egy esetben 8 napos határidő megadása mellett a kérelmezőket hiánypótlásra szólítja fel, ha a benyújtott dokumentáció vagy nyilatkozatok hiányosak.

(6) A 30 napos határidőbe nem számít bele a (4) bekezdés szerinti megkeresések időtartama, a hiánypótlásra való felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időtartam, a megkeresés, illetve a hiánypótlás postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam.

6. § (1) A kedvezményes telekvásárlásra vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos eljárások, a vevőkijelölés, valamint a vevőkijelölést követően az adás-vételi szerződés aláírása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A kérelmet el kell utasítani, ha

a) a kérelmezők nem felelnek meg a 3. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek,

b) nem vállalják a 4. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket,

c) egynél több telekre nyújtottak be kérelmet,

d) nem adják hozzájárulásukat a 4. § (4) bekezdésben foglaltakhoz,

e) nem vagy nem megfelelő formában, illetve tartalommal nyújtják be a kérelmüket, és azt a hiánypótlásra történő felszólítást követően is hiányosan vagy egyáltalán nem nyújtják be.

(3) Amennyiben a kérelmezők egynél több telekre nyújtanak be kérelmet, abban az esetben mindkét kérelmet el kell utasítani.

(4) Amennyiben kiderül, hogy a kérelmezők hamis tartalmú nyilatkozatot, igazolást nyújtottak be, úgy a kérelem elutasításra, továbbá valamennyi kérelmező a kedvezményes áron történő telekvásárlás további igénybevételi lehetőségéből kizárásra kerül.

(5) Az azonos telekre beadott kérelmek közül a kedvezményes telekvásárlás feltételeinek megfelelő kérelmezők kérelmét kell előnyben részesíteni és ezen kérelmezőket kell vevőként kijelölni.

(6) Az azonos telekre beadott kedvezményes telekvásárlás feltételeinek megfelelő kérelmek közül a korábban beérkezett kérelmezőket kell vevőként kijelölni. Ha két vagy több kérelem érkezik azonos napon és azonos időben, abban az esetben azt a kérelmet kell előnyben részesíteni, amelyben az első közös lakóingatlan felépítéséhez kérelmezték a kedvezményes telekvásárlást.

(7) Az Önkormányzat a rendelet és adásvételi szerződés alapján tulajdonba adott építési telket megtekintett állapotban bocsátja a kérelmezők birtokába, a hiányzó közművek kiépítése a kérelmezők feladata.

7. § (1) Amennyiben a szerződés megkötését követően kétség merül fel, hogy a kérelmezők a kérelem benyújtásakor nem rendelkeztek e rendeletben foglalt építési telek kedvezményes vásárlásra jogosító feltételekkel, abban az esetben a polgármester a szerződéskötéstől számított 5 éven belül jogosult ennek tisztázása érdekében a kérelmezőket 30 napos határidővel nyilatkozatok, illetve dokumentumok benyújtására kötelezni, vagy más hatóságot, szervet adatközlés céljából megkeresni.

(2) Ha a kérelmezők a nyilatkozat, illetve dokumentum benyújtását alapos ok nélkül megtagadják vagy határidőre nem teljesítik, vagy a más hatóság, szerv adatközlése alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmezők a kérelem benyújtásakor nem voltak jogosultak az építési telkek kedvezményes vásárlására, abban az esetben a kérelmezők kötelesek a vételárat az építési telek kedvezményes vételára és a megállapított forgalmi érték különbözetének 100 %-ára kiegészíteni, valamint megfizetni a forgalmi értékkülönbözet után fizetendő általános forgalmi adót és az éves infláció mértékét is az Önkormányzat részére.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az építési telek vételára és a kérelem benyújtásakor megállapított, általános forgalmi adóval és az éves inflációval növelt forgalmi érték közötti különbözet megfizetése:

a) a polgármester által kért nyilatkozatok, illetve dokumentumok benyújtására megállapított határidő elmulasztását követő naptól,

b) más hatóság, szerv adatközlése alapján megállapított jogosulatlan kedvezményes telekvásárlás esetén annak megállapítását követő naptól válik esedékessé.

8. § A rendelet alkalmazása során:

1. élettárs: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:514. § (1) bekezdésében meghatározott életközösségben élő személy.

2. közös háztartás: egylakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

3. gyermek: a magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint a kérelmezők vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja és aki 25. életévét még nem töltötte be vagy a 25. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

4. új lakóingatlan: használatbavételi engedély kiadására, vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó eljárásra köteles, az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségei (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségei (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségei (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségei (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségei (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy van kialakítva, hogy azok együttesen lehetővé tegyék:

a) a pihenést, az alvást és az otthoni tevékenységek folytatását,

b) a főzést, mosogatást és az étkezést,

c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,

d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás