Jászalsószentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása

2025. július 1-jén lépett hatályba a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény). A Törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy – saját döntésük alapján – szabályozzák a településük fejlődését, megőrizve a hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. A cél nem az elzárkózás, hanem a szerves fejlődés lehetőségének biztosítása.

A helyi önazonossághoz való jog tartalmát a Törvény 2. §-a fejti ki az alábbiak szerint:

1) A helyi önazonossághoz való jog alapján a települési közösség önvédelmet gyakorolhat, amely a közösség társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, valamint a település karakterének megőrzését és védelmét szolgálja.

2) A helyi önazonossághoz való jog alapján a település közössége megakadályozhatja a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, valamint felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben.

3) Helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be.

4) Az elővásárlás mint jogvédelmi eszköz alkalmazásával a más településről betelepülőkkel szemben a helyi lakosok és ingatlantulajdonosok ingatlanszerzése előnyben részesíthető.

A Törvény 3. §-ában az értelmező rendelkezések meghatározzák a helyi önazonosság keretében alkalmazott legfontosabb fogalmakat, amely fogalmak közül kiemelendő a betelepülő fogalma: az a természetes személy, aki a településen ingatlantulajdonnal, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.

A Törvény 4. §-a elvi éllel kimondja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a helyi önazonosság jogvédelmi eszközeinek alkalmazása során, valamint rögzíti, hogy a csoportok közti különbségtétel ésszerű indokok mentén, az egyenlő bánásmód követelményével összhangban lehetséges. Egyebekben deklarálja a joggal való visszaélés tilalmát.

A Törvény szerint a helyi önazonosság védelme eszközeinek két fő csoportja:

a) a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése,

b) a betelepülési hozzájárulás.

Úgy gondolom, az Alaptörvény és a Törvény felhatalmazása által élnünk kell az önkormányzat számára biztosított azon lehetősséggel, hogy a helyi önazonossághoz való jog alapján a települési közösség önvédelmet gyakorolhasson, azonban arra is különös hangsúlyt kell fektetni, hogy az önkormányzati rendeletben szabályozott jogvédelmi eszközök következménye ne az elzárkózás, hanem a szerves fejlődés lehetőségének biztosítása legyen.

Véleményem szerint a jogvédelmi eszközként a településen elégséges a dologi jogvédelmi eszköz, az elővásárlási jog biztosításának bevezetése. Az elővásárlás mint jogvédelmi eszköz alkalmazásával a más településről betelepülőkkel szemben a helyi lakosok és ingatlantulajdonosok ingatlanszerzése előnyben részesíthető.

A Rendelet-tervezet szerint az ingatlan betelepülőnek történő eladás esetére elővásárlási jog a következő sorrendben érvényesül:

a) az önkormányzat, vagy az önkormányzatnak az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt, többségi tulajdonában álló gazdasági társasága,

b) az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa,

c) az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy

részére.

A Törvény 8. § (8) bekezdése szerint, amennyiben az elővásárlási jog alapján az ingatlant az önkormányzat szerzi meg, az ingatlan csak közösségi célra vagy a lakosság létfeltételeinek biztosítására hasznosítható vagy idegeníthető el.

Elővásárlási jog nem áll fenn az állam ill. a bevett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye tulajdonában álló ingatlan adásvétele esetén.

Az önkormányzat rendelkezhet akként, hogy a dologi jogvédelmi eszköz csak meghatározott ingatlantípusokra vonatkozzon, érdemes megfontolni, hogy csak a legfeljebb komfortos lakásokra vonatkozzon a szabályozás.

A Törvény 6. §-a a mentesülési szabályokat tartalmazza:

Mentesül a betelepülőre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól az, aki

a) a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye;

b) bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt;

c) állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is –, e munkavégzése érdekében települ be a településre;

d) nem tartozik a c) pont hatálya alá, azonban bizonyítja, hogy a betelepülése célja a településen munkavégzésre irányuló tevékenység végzése;

e) lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett;

f) az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;

g) a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;

h) a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él;

i) az a)–g) pont szerinti feltételnek megfelelő személy közeli hozzátartozója.

Az önkormányzat a rendeletével a fentieken felül további személyi kört is mentesíthet, vagy arra kedvezőbb betelepülési feltételeket állapíthat meg, véleményem szerint azonban a Törvényben foglalt mentességi feltételeket nem szükséges enyhíteni a településen.

Kérem a rendelet-tervezet megtárgyalását és elfogadását.