Kifejezéskereső
Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.01.01.
a Települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.24.) számú rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
Mellékelten beterjesztem a a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról
szóló 2/2015. (II.24.) számú rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet és annak
indokolását.
I.
dr. Csuta Lajos, Barta Csaba, Kovács Tibor és Ács Zsolt képviselők a mellékelt előterjesztést nyújtották be a szeptemberi ülésre.
A javaslatban megfogalmazott indítványt általánosságban támogatta a testület, de indokoltnak tartotta a pontos és szakszerű előkészítést. Ezért felkérte a jegyzőt, hogy készítsen előterjesztést.
A bevezetendő „születési támogatás” támogatási forma kérelemre indul, nem hivatalból folytatandó. Előfordulhat, hogy egy család nem tart igényt rá, így egyszerűen nem nyújtja be a kérelmet.
Az előírt feltételek indokolása:
- Elvben egyetértünk az eredeti előterjesztéssel, ami nem javasolja a jövedelem vizsgálatát. Ugyanakkor a Szoc.tv. 26. §, illetve a gyermekek védelméről szóló Gyvt.18 § (2) bek. a képviselő-testület hatáskörébe utalt egyéb pénzbeli ellátásoknál a szociális rászorultságot előírja. Ezért – hogy gyermek és gyermek közötti megkülönböztetést elkerüljük – magasan javasoljuk a jövedelemhatárt megállapítani. A szociális vetítési alap tizenkétszerese ( 28.500x12=342.000) egy főre esően kellően magas, hogy a helyi jövedelmi viszonyokra tekintettel ne legyen a támogatásból kieső gyermek.
- A képviselői javaslat a szülést megelőző legalább 6 havi szeghalmi lakhatást írt elő feltételként. Javasoljuk inkább az egy éves életvitelszerű Szeghalom élést és lakóhely meglétét, ami jobban kizárhatja – figyelemmel a terhességi időre is – a támogatás érdekében történő rövid itt lakást.
- Annak érdekében, hogy ne merüljön fel annak a lehetősége, hogy a gyermek a támogatás érdekében születik, mert a szülőknek amúgy nincs jövedelme, így a családban maradása sem biztosított, javasoljuk feltételként megállapítani azt, hogy legalább az egyik szülő rendelkezik keresőtevékenységgel.
- Fontos elvárás, hogy a gyermek a születése után a szülőkkel együtt éljen, a saját háztartásukban neveljék
A támogatás összegét a mindenkori szociális vetítési alap ( 2025-ben: 28.500 Ft) arányában javasoljuk megállapítani, (jelenleg 42.750 Ft) Ez a szabályozási forma lehetővé teszi rendeletmódosítás nélkül az összeg emelését, ha a szociális vetítési alap ( régi terminológia: nyugdíjminimum) emelkedik. A támogatás összege 10.000 Ft-tól ( Sarkad) 100.000 Ft-ig (Füzesgyarmat) terjed.
A képviselői indítvánnyal összhangban javasoljuk a szüléstől számított 90 napos, jogvesztő jellegű benyújthatósági időt. Ez örökbefogadás és gyámrendelés esetén értelemszerűen változik.
A képviselői indítvánnyal szemben javasoljuk, hogy ne az Egészségügyi és Szociális Bizottság, hanem valamennyi más támogatási formával egyezően a polgármester hozza meg a döntést. Ezen bizottság ülésezik a leggyakrabban a lakáskérelmek elbírálása miatt, ahol ráadásul rendszeresek a helyszínen végzett környezettanulmányok készítése. Szükségtelen tovább terhelni a bizottságot, és így a többi települési támogatás (rendkívüli segélyek, tüzelőtámogatás, köztemetés, 65 év felettiek támogatása stb.) kapcsán egységes a döntéshozatal.
A rendelet-tervezet tartalmazza a kérelem formanyomtatványt.
II
A módosító rendelet az egyéb települési támogatások esetén javasolja a jövedelemhatár emelését. Az elmúlt években emelkedett a garantált bérminimum, a minimálbér, a közmunkabér stb. Így a jelenleg hatályos segélyezési jogosultsági maximum jövedelem idejét múlta és rendkívül alacsony már: családban élőknél 57.000 Ft/fő, egyedülállónál 71.250 Ft. Az ennél némileg magasabb jövedelemmel rendelkezők még segítségre szorulhatnak, ezért javasoljuk a jövedelemhatár emelését. Összegszerűen:
- családban élőknél: Modellszámításunk alapja a szociális rászorultság vizsgálatakor: két. minimálbért kereső szülő, két gyermekkel. Ebben az esetben a család nettó jövedelme a minimálbér kétszer (386.560 Ft) + családi pótlék 2 gyermekre: mintegy 410.000 Ft. A szociális vetítési alap (28.500 Ft) négyszerese szerinti jövedelemhatár, vagyis ameddig a települési támogatás jár 114.000 Ft/fő lenne. Tehát a kétgyermekes család 456.000 Ft összjövedelemig jogosult támogatásra.
- egyedülálló: Modellezés: Egy fő havi keresete a minimálbér, aminek a nettó összege 193.382 Ft. A javaslat a szociális vetítési alap hétszeres összegét jelöli maximális jövedelemhatárnak: vagyis az egyedülálló kérelmező 199.500 Ft-ig jogosult települési támogatásra.
HATÁSVIZSGÁLAT:
A rendelet társadalmi hatása jelentős: kifejezi az önkormányzat megbecsülését a gyermeket vállalókkal szemben. Bár ez azért demográfiai növekedéshez nem fog vezetni, de jelentős anyagi segítség az újszülött fogadásában.
A védőnők tájékoztatása szerint átlagosan 65-70 az éves születésszám (csökkenő tendencia). Ezen számokkal az éves költségvetési hatás 2.700.000 - 3.000.000 Ft, ami a mintegy 4 milliárd Ft-os költségvetésünk kapcsán nem jelentős és vállalható. Mint önként vállalt feladat, nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását.
A települési támogatásra való jogosultsági jövedelemhatár emelése szükségszerű, mert a legalacsonyabb bérek (garantált bérminimum, minimálbér) jelentősen emelkedtek. Ezáltal sokan kiestek a temetési támogatás lehetőségéből. Pl. a szokásos téli tüzelő osztásakor a lehetséges 100 támogatott helyett alig 30 fő volt jogosult ezen a címen. Természetesen a jövedelemhatár emelése magával vonja a jövő évi költségvetési keretösszeg emelésének szükségességét is.
A rendelet végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi feltétek rendelkezésre állnak.
