Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2025. (V. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása

A Rendelet 4. § (4) bekezdés b) pontja értelmében Bérbeadó a lakást a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő halála esetén a bérlővel, annak halála idején együtt élő, azonban a lakásbérleti jogviszony Ltv. rendelkezései szerinti folytatására nem jogosult személynek legfeljebb ötévi határozott időtartamra, költségelven, pályázat kiírása nélkül bérbe adhatja.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 32. § (2) bekezdése szerint önkormányzati lakás esetén az, akit e törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

Az Ltv. 21. § (2) bekezdése alapján önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

A Rendelet 4. § (4) bekezdés b) pontja a határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő halála esetén kizárja annak lehetőségét, hogy a korábban hozzájárulással befogadott élettárs folytathassa a bérleti jogviszonyt. Javasolt a „határozatlan idejű” szövegrész törlése, annak érdekében, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkező bérlő halála esetén az Ltv. alapján a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult személy (pl. a volt bérlő élettársa) a lakásban maradhasson, arra szerződést köthessen.

A Rendelet 23. §-a tartalmazza a lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételeit. A jogosultság egyik feltétele a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem mértéke, mely értékhatárt a szociális vetítési alap bizonyos százalékában határozza meg a Rendelet. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a szociális vetítési alap összege havonta 28 500 forint.

A gazdasági helyzet és a jövedelmek változása indokolja, hogy a Rendeletben megemelésre kerüljön az az értékhatár, mely alatt a kérelmezők szociális helyzetük alapján jogosultak bérlakásra. Ezzel több igénylő válik jogosulttá a kedvezőbb bérleti díjú szociális bérlakásra.

A Rendelet 23. § (1) bekezdés d) pontjának jelenlegi rendelkezései alapján a kérelmezők akkor jogosultak szociális helyzetük alapján bérlakásra, ha a háztartás összes, a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelem

a) egyszemélyes háztartás esetén a szociális vetítési alap összegének 650 %-át (azaz 185 250 Ft-ot),

b) kétszemélyes háztartás esetén a szociális vetítési alap összegének 500 %-át (azaz 142 500 Ft-ot),

c) gyermekeit egyedül nevelő szülő esetén a szociális vetítési alap összegének 450 %-át (azaz
128 250 Ft-ot),

d) egyéb esetben a nyugdíjminimum 400 %-át (azaz 114 000 Ft-ot)

nem haladja meg.

Javasolt a fenti összeghatárok módosítása, oly módon, hogy a kérelmezők akkor legyenek jogosultak szociális helyzetük alapján bérlakásra, ha a háztartás összes, a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelem

a) egyszemélyes háztartás esetén a szociális vetítési alap összegének 850 %-át (azaz 242 250 Ft-ot),

b) kétszemélyes háztartás esetén a szociális vetítési alap összegének 700 %-át (azaz 199 500 Ft-ot),

c) gyermekeit egyedül nevelő szülő esetén a szociális vetítési alap 650 %-át (azaz 185 250 Ft-ot),

d) egyéb esetben a szociális vetítési alap 600 %-át (azaz 171 000 Ft-ot) nem haladja meg.

Fenti módosítással összhangban indokolt a Rendelet 8. melléklet 6. pontjának módosítása is, mely a szociális helyzet alapján bérbeadásra kerülő lakások igénylőinek a szociális bírálati rendszerben adható pontszámokat határozza meg.

A Rendelet 4. § (4) bekezdés b) pontját módosítja annak érdekében, hogy ne csak a határozatlan, hanem a határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő halála esetén is jogosulttá váljon a vele együtt élő élettárs a bérleti jogviszony folytatására.

A Rendelet 23. §-ában módosítja a szociális rászorultságnál meghatározott értékhatárt, annak érdekében, hogy több személy válhasson jogosulttá szociális helyzete alapján bérlakásra.

A szociális bírálati rendszert tartalmazó 8. mellékletet módosítja.

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.