Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XII. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása

Az 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerint mellékelten beterjesztem Szeghalom Város Önkormányzata lakások és helyiségek bérletéről szóló 28/2012. (XII.15.) sz. önkormányzati rendeletének módosítását és annak

A lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 28/2012. (XII.15.) sz. önkormányzati rendeletének 3. § 8.a),b),c),d) pontjainak és a 25. § (1) – (2)bekezdésének módosítása szükségessé vált.

A lakáspályázatok során figyelembe vehető jövedelemhatár emelése indokolttá vált a jelenlegi béremelkedések és családtámogatási formák miatt. (pl.: minimálbér emelkedés, szja mentesség, családi adókedvezmény emelése) A piaci alapon bérbe vehető ingatlanok vonatkozásában az a tapasztalat, hogy az általunk kedvező áron meghirdetett bérlakásokra egyre nagyobb az igény, még az anyagilag stabilabb háttérrel rendelkező lakosok körében is.

A hatályos rendelet alapján a szociális vetítési alap (28.500.-Ft)

nem haladhatja meg az egy főre eső jövedelem összege.

Az egyedülálló pályázók köréből gyakorlatilag nem fér bele egyikük sem a pályázati feltételekbe, mivel a minimálbér nettó összege (193.382.-Ft) is sokkal magasabb a rendeletben meghatározottaknál. Ahhoz viszont nem elegendő havonta ez az összeg, hogy egy egyedülálló személy albérletet fizessen és a megélhetését is biztosítani tudja. Ilyen esetekben jelent főként nagy segítséget az önkormányzati lakások szociális alapon történő bérbeadása.

Ha egy 2-4 fős családot veszünk figyelembe, ahol két dolgozó szülő és két kiskorú gyermek él egy háztartásban, akkor is azt tapasztaljuk, hogy a jelenleg hatályos rendeletünk számukra nem teszi lehetővé a pályázat sikerességét. Ebben a családi modellben a szülők jövedelme (minimálbér, közmunka) és a gyermekekre járó családtámogatási formák (családi pótlék) összege 4 főre lebontva fejenként meghaladja a 85.500.- Ft-ot. A piaci alapon bérbevehető ingatlanok havi költsége a rezsivel együtt 130.000.- Ft körül mozog. Ezt befolyásolja a fűtési mód, a lakás állapota. Az önkormányzati bérlakások havi költsége jóval kedvezőbb és anyagilag vállalhatóbb is számukra.

A rendeletmódosítás során figyelembe vettük azt, hogy milyen pályázók, családok keresik meg hivatalunkat, illetve azt is, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság milyen okból utasít el egy-egy pályázót. (A magasabb jövedelem miatti elutasítás a leggyakoribb, úgy, hogy a pályázók havi bevétele alapján nem tudnak piaci alapon meghirdetett albérletet igénybe venni, de a jövedelmük miatt a szociális pályázatba sem férnek bele. Ilyenkor -a helyszíni környezettanulmányok során- látható az, hogy egy háztartásban sokszor 10 fő él együtt akár 60nm-en, ami semmilyen szempontból sem egészséges.)

A fent megjelölt béremelkedések és családtámogatási formák miatt 2026. január 01. napjától az alábbiak szerint változna a jövedelemhatár összege:

A rendelet 25. § (1) bekezdése jelenleg is magában foglalja a lakásbérleti díjakat a komfortfokozat és az alapterület figyelembevételével:

Tekintettel arra, hogy a piaci alapon bérelhető lakások bérleti díja Szeghalmon 80.000.- Ft körül mozog, a bérlők jövedelme a fent megjelölt támogatási formáknak köszönhetően emelkedett a minimálbér összegével együtt, így a lakásbérleti díj emelése indokolttá vált.

A fennálló piaci albérlet árak mellett a szociális bérlakások díja kifejezetten alacsonynak számít. A modellezett családok vagy egyedülálló személy esetében is vállalható az 50%-os emelés, mivel még így is töredéke lesz a havi bérleti díj a piaci alapon elérhető ingatlanokhoz képest. A számítás alapjául a minimálbér nettó összegét vettük figyelembe.

Piaci áron egy 53 m2 lakás - átlagos- havi bérleti díja 80.000.- Ft, ami 1.509.- Ft/m2/hó.

Szociális alapon a négyzetméter árak a piaci árhoz képest 1/4-1/5 értéket mutatnak a jelenleg bérbeadott önkormányzati ingatlanok vonatkozásában:

Ha a fent megjelölt összegeket emeljük meg 50 százalékkal, akkor az alábbi változást érjük el:

A díj emelés mértékénél fontos figyelembe venni, hogy az általunk kiadott lakásokat szociális rászorultsági alapon igénylik és kapják meg a bérlőink. A túlzott emelés vélhetően megnehezítené az előrehaladásukat, de a fenti táblázatban levezetett százalékos és összegszerű változás kevésbé észrevehető a háztartásokban, mint a drasztikus, akár többszörös díj növekedés. Továbbá a jövedelemhatár megemelése és a bérlők jövedelemi helyzete is lehetővé teszi azt, hogy a lakásbérleti díjak növekedjenek. A bérlők és pályázók az emelkedés ellenére is kedvező áron juthatnak önkormányzati bérlakáshoz, de az önkormányzat bevétele is növekszik, még ha minimális mértékben is. Az önkormányzati bérlakások havi bérleti díja rezsivel együtt sem haladja meg a 80.000.- Ft-ot, így a modellezett egyedülálló és 2-4 fős családok vonatkozásában is kalkulálható kiadás, melyet rendezni is tudnak határidőre a bérlőink.

A 25. § (2) bekezdés szerint a „A bérlakások bérleti díja a jelen rendelet hatályba lépését követően 3 évente 10 %-kal megemelkedik.”

A 3 évenkénti 10%-os emelés nem releváns. A bérleti díjak meghatározásánál figyelembe vesszük bérlőink anyagi helyzetét, illetve a pályázók által beadott kérelmek tartalmát is. Az évek során a bér növekedések és a családtámogatási formák emelése miatt a 3 évenkénti 10%-os emelés annyira elenyésző, hogy az adminisztrációs terheken túl jelentősebb bevétel növekedést nem jelent. A fenti indokolásokból is kitűnik, hogy széles körben megvizsgáljuk a pályázók és bérlők körét, mely alapul szolgál a bérleti díj emelése vonatkozásában. Ha a rendeletből hatályon kívül helyezzük a 3 évenkénti 10%-os emelésre vonatkozó hivatkozást, akkor a Képviselő-testület tulajdonképpen bármikor módosíthatja a bérleti díjak összegét, előzetes hatásvizsgálat lefolytatása után, melyre eddig is és a jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk.

A rendeletben foglaltak végrehajtásának társadalmi hatása van, a bérlők számára a mérsékelt bérleti díj emelkedés mellett továbbra is stabil élethelyzetben maradhatnak.

A rendelet gazdasági és költségvetési szempontból bevétel többletet jelenthet.

A rendelet környezetre gyakorolt hatása nem nyilvánul meg, egészségügyi következménnyel nem jár. A rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatással nem bír.

A rendelet megalkotása az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján kötelező. Ennek elmaradása jogkövetkezménnyel járna.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.