Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (IV. 24.) önkormányzati rendeletének indokolása

Az önkormányzati rendeletekhez indokolási kötelezettség is társul. Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségessé teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is.

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A § (2) bekezdésében, és a 26. §. (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatnak rendeletalkotási kötelezettsége van. A helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján létesített szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó adóztatási feladatokat az illetékes önkormányzatok adóhatóságai látják el. A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz. A kibocsátónak a díjfizetési kötelezettségét az önkormányzat által nyitott, s az önkormányzati rendeletben közzétett számlára kell teljesítenie, amely a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló 51/2004. (XII. 16.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) felülvizsgálata során megállapításra került, hogy szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény változása miatt a Rendelet díjmentességre vonatkozó rendelkezésének szövegezését pontosítani szükséges. Megállapítást nyert továbbá, hogy a szociális tárgyú helyi rendeleteinkkel való összhang megteremtése érdekében a Rendeletben alkalmazott mentességi szabályokban rögzített jövedelemhatárok is felülvizsgálatra szorulnak. Ugyanekkor a családok védelme érdekében a méltányossági szabályokat indokolt kiterjeszteni a 2020. január 1-jétől 2025. december 31-ig terjedő időszakra is, ha 2025. december 31-ig a magánszemély kibocsátó rákötött, illetve ráköt a közcsatornára a TRV Zrt. igazolása alapján .

A város területén meghaladja a 95 %-os mértéket a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége. Ez a nagy arány különösen a 2015. évben lezárult az „Abádszalók-Kunhegyes közös szennyvízelvezetési és tisztítási projekt” című, KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0076 azonosítási számú pályázatában foglalt, meglévő szennyvízelvezető és —tisztító rendszer fejlesztése és bővítése

szennyvízberuházásnak köszönhető. Ezen beruházások miatt megnőtt a talajterhelési díjat fizetők száma. A rendelet módosítása várhatóan a talajterhelési díj bevétel csökkenését eredményezi, mely bevételt az Önkormányzatnak környezetvédelmi célokra kell felhasználnia. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 2012. február 1-i változása miatt azon kibocsátók, akiknek anyagi lehetőségeik nem tették lehetővé a szennyvízcsatornára történő rákötés egyszeri jelentősebb összegű kiadásának finanszírozását, azoknak a talajterhelési díj fizetési kötelezettség nagyságrenddel megemelkedett, ezzel komoly anyagi problémát okozva.

Az önkormányzatnak nincs lehetősége dönteni abban, hogy alkalmazza-e a talajterhelési díjat, nincs ráhatása a díj mértékére, kizárólag a törvény által biztosított keretek között rendelkezhet. Így többek között lehetősége van a bevallási, befizetési, ellenőrzési adatszolgáltatási szabályokról és a díjkedvezményekről, és mentességekről dönteni.

A legkisebb összegű öregségi nyugdíj, mint a szociális ellátások esetében alkalmazott körülmény helyett 2023. évtől a szociális vetítési alap fogalmát kell használni. Ennek átvezetését a rendelet 8. §-ában végre kellett hajtani, a mértéket pedig a lakásfenntartási célú települési támogatás jövedelemhatárához célszerű igazítani.

A talajterhelési díj összegének kibocsátónkénti jelentős emelkedése miatt célszerű a korábbiakhoz képest a méltányosságban részesítettek körét bővíteni.

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.