Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.06.04.
Szentendre Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Részletes indokolás
Az 1–4. §-hoz
A rendelet I. fejezete 1-4. §-a tartalmazza az önkormányzat alapadatait, jelképeit, a hivatalos bélyegzők adattartalmát, valamint a városi ünnepeket, nemzetközi kapcsolatait.
Az 5. §-hoz
A rendelet 5. §-a tartalmazza az önkormányzat feladatait, és a feladatellátás módját. Itt kerül szabályozásra a korábbiakhoz hasonlóan az önként vállalt feladatokra vonatkozó rendelkezések, ennek listája a rendelet 3. mellékleteként beépítésre került az SZMSZ-be.
A 6–11. §-hoz
A rendelet II. fejezet ezen szakaszai a képviselő-testületre tagjaira, képviselőcsoportokra, a képviselőre és a tanácsnokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Itt került rögzítésre, hogy a képviselő-testület a megválasztott önkormányzati képviselőkből és a polgármesterből áll, valamint a képviselőcsoport létrehozásának feltételei. A 8. § tartalmazza a képviselőre vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyet az Mötv. nem szabályoz, így többek közt a távollétre vonatkozó szabályokat, a tiszteletdíj csökkentésének feltételét, érintettség jelzésének és a döntésből történő kizárás szabályait. A 11. § a tanácsnokra vonatkozó általános rendelkezéseket szabályozza, a közösségi részvételért és városfejlesztésért felelős tanácsnok feladatkörét az 5. melléklet tartalmazza.
A 12. §-hoz és a 13. §-hoz
A képviselő-testület működésén belül ezek a szakaszok az ülések évenkénti számáról, a rendes és rendkívüli ülések esetköréről, a képviselő-testület munkatervéről rendelkeznek. A továbbiakban is tárgyévet megelőző év december 30-áig kell a munkatervet a Képviselő-testület elé terjeszteni és meghatározott és az összeállításához kötelező javaslatot kérni az itt felsorolt személyektől.
A 14–18. §-hoz
A képviselő-testületi ülések összehívásának rendjét, a meghívó és az ülések anyagainak kiküldését, meghívandók körét szabályozza. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az alakuló ülés összehívására vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza, így azok az SZMSZ-ben nem kerültek rögzítésre. Itt kerülnek szabályozásra a rendes és a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó rendelkezések. Tekintettel arra, hogy az Mötv. meghatározza, hogy az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára, ezért ez a rendelkezés az SZMSZ-ben nem került rögzítésre.
A 19–21. §-hoz
A rendelet az előterjesztésekre, sürgősségi indítványra és módosító javaslatra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 22. §-hoz
A rendelet e szakaszában a rendeletek társadalmi egyeztetésére vonatkozó rendelkezések kerülnek rögzítésre.
A 23–25. §-hoz
A napirendre vonatkozó javaslattétel, napirend sorrendjének meghatározása és a napirendről szóló döntés meghozatalának és az elnapolás szabályai kerültek rögzítésre ezekben a szakaszokban.
A 26. §-hoz és a 27. §-hoz
A rendelet ezen szakaszai az ülés vezetésére vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A korábbi szabályozáshoz képest változást jelent, hogy az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről a képviselő-testület részére tájékoztató készül, és nem beszámoló, így annak elfogadásáról nem szavaz a testület, mivel azt a testület nem bírálhatja felül. A rendelet 27. §-a hozzászólások rendjét tartalmazza. Adott napirendi pont vitája során 2 alkalommal 5 perc időtartam szólhat hozzá a képviselő. Ezek a korlátok a polgármesterre és az előterjesztőre nem vonatkoznak. Több előterjesztésre jogosult együttes előterjesztése esetén, az előterjesztők által az előterjesztésben megjelölt előterjesztőt illeti meg a korlátozás nélküli hozzászólás lehetősége.
A 28. §-hoz
Ez a szakasz az eddigi szabályozással egyezően az ügyrendi javaslatra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 29. §-hoz és a 30. §-hoz
A szakasz az interpellációra és kérdésre vonatkozó szabályokat tartalmazza, melyeket a javaslat szerint egységesen a testületi ülést megelőző harmadik napon 12 óráig lehet benyújtani. A kérdésre adott válasz esetében is javasolt azt a lehetőséget rögzíteni, ami az interpelláció esetén eddig is adott, vagyis, ha a kérdés a címzett részéről a képviselő-testületi ülésen nem válaszolható meg, akkor a címzett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni az interpellálónak vagy kérdezőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselő-testület tagjai részére való eljuttatásáról.
A 31–34. §-hoz
Ezen szakaszok a határozathozatal és szavazás rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Részletesen rögzítésre kerül a személyi kérdés, így különösen választás, kinevezés, intézményvezetői megbízás, kitüntető díj adományozása esetén a szavazás lebonyolításának módja, a titkos szavazás, valamint a név szerinti szavazás lebonyolításának módja.
A 35. §-hoz
A rendelet 35. §-a azon ügyek felsorolását tartalmazza, amelyekben egyszerű, illetve minősített többségű döntéshozatal szükséges, mely az Mötv. rendelkezéseinek figyelembevételével került meghatározásra.
A 36. §-hoz és a 37. §-hoz
Az ülés vezetőjének feladatait és jogköreit tartalmazó rendelkezések és a rendfenntartást szabályozza, mely szerint a polgármester rendfenntartásra vonatkozó intézkedése az ülés minden résztvevőjére, így a tanácskozási joggal meghívott személyekre is vonatkozik. A képviselő tiltakozhat a rendreutasítás ellen, ebben az esetben a testület minősített többséggel szavaz. A tanácskozás rendjének hallgatóság részéről történő megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a képviselő-testület ülésének elhagyására is kötelezheti. Amennyiben a rendreutasított önkormányzati képviselő a rendreutasítás ellenére a rendzavarást nem hagyja abba, vagy akár a tanácskozási joggal rendelkezők, akár a hallgatóság részéről olyan súlyú rendzavarás történik, amely a tanácskozás folyatatását lehetetlenné tenné a polgármester az ülést félbeszakíthatja. Abban az esetben pedig, ha az ülés a rendzavarás miatt nem folytatható, a polgármester az ülést elnapolhatja.
A 38. §-hoz
A rendelet 38. §-a a széksértés szabályait tartalmazza, pontokba szedve átlátható módon tartalmazza a széksértés megvalósításának eseteit. A széksértés megállapítását a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti.
A 39–41. §-hoz
A képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályozást rögzíti. A testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz. Az Mötv. értelmében a határozat lehet egyedi és a normatív határozat. Szabályozza továbbá a határozatok jelölésének módját, a végrehajtásért felelős személyek körét. Felhatalmazást kap a polgármester és a jegyző, hogy a végrehajtás részletszabályait utasításban rendezze.
A 42. §-hoz
A rendelet ezen szakasza a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére és annak mellékleteire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A 43. §-hoz és a 44. §-hoz
A képviselő-testületi ülések nyilvánosságra és a zárt ülésre vonatkozó részletszabályokat rendezik ezek a szakaszok.
A 45–49. §-hoz
Lakossággal való kapcsolattartás formái, azaz a közmeghallgatást, lakossági fórumot, a képviselő és lakosság kapcsolattartását és a társadalmi egyeztetés szabályait rendezik ezek a szakaszok.
Az 50. §-hoz
A képviselő-testület legfőbb szervként történő eljárása esetén a Polgári Törvénykönyv szabályainak alkalmazását írja elő ez a szakasz az adott tárgyalására és eljárásra.
Az 51–56. §-hoz
A képviselő-testület bizottságainak létrehozásáról rendelkezik és meghatározza az egyes bizottságok tagjainak a számát. Továbbá rendelkezik a bizottságok működésére vonatkozó szabályokról az Mötv.-vel összhangban és meghatározza a bizottságok általános feladatait. Az egyes bizottságok feladat- és hatásköreit önálló mellékletek tartalmazzák (6-8. melléklet). Itt kerül rögzítésre, hogy a képviselő-testület Családvédelmi Munkacsoportot hoz létre, és annak milyen feladatai vannak. A munkacsoport tagjait a 13. melléklet nevesíti.
Az 57–59. §-hoz
A rendelet ezen szakaszai a polgármesterre és az alpolgármesterre vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Az Mötv. részletes szabályokat tartalmaz ezen tisztségviselőkre vonatkozóan, ezért csak az ott nem szabályozottakat rendezik ezek a szakaszok. A polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 9. melléklete tartalmazza.
A 60. §-hoz és a 61. §-hoz
A rendelet ezen szakaszai a jegyző és aljegyző vonatkozásában tartalmaznak rendelkezéseket. Az önkormányzati törvény és más jogszabályok a polgármester és a jegyző feladatait konkrétan megállapítják, a szabályozás ezzel koherens módon került megalkotásra. A jegyzőre átruházott hatásköröket a 10. melléklet tartalmazza.
A 62. §-hoz
A rendelet e szakasza a képviselő-testület hivatalára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A hivatal szervezeti felépítéséről a képviselő-testület határozattal dönt, az SZMSZ-ben nem kerül rögzítésre, az esetleges javasol módosítást, így azt a korábbi szervezeti és működési szabályzattal azonosan tartalmazza a rendelet-tervezet. Hivatal munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a 11. melléklet tartalmazza.
A 63. §-hoz
Általános rendelkezést tartalmaz az önkormányzat érdekképviseleti szövetségben való képviseletről.
A 64. §-hoz
A rendelkezés a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosításával kapcsolatos keret szabályokat tartalmazza, melyek részletes szabályait szintén rendezik a magasabb szintű jogszabályok.
A 65. §-hoz és a 66. §-hoz
A hatályos SZMSZ hatályon kívül helyezéséről és a rendelet javasolt hatályba lépésének időpontjáról rendelkezik ez a szakasz.