Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (XI. 26.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Csopak Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8229 Csopak, Petőfi Sándor utca 2.

(3) Az Önkormányzat telephelyei:

(4) Az Önkormányzat honlapja: www. csopak.hu

(5) Az Önkormányzat lapja a “Csopaki Hírek”, mely kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.

(6) Az Önkormányzat tagja:

(7) Az Önkormányzat illetékességi területe: Csopak község közigazgatási területe.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a község címere és a zászló.

(2) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § (1) Az Önkormányzat jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének a meghozott döntésekkel kapcsolatban a www.csopak.hu címen elérhető internetes honlapja útján tesz eleget.

(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

4. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel – a Képviselő-testület döntése alapján – együttműködési megállapodást köthet.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, valamint más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja (továbbiakban: képviselő).

(3) Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart a lengyelországi Myslenice, a romániai Szováta és a bulgáriai Kavarna településekkel.

5. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(3) A helyi önkormányzat –saját felelősségére – vállalkozási tevékenysége folytathat. Ennek megfelelően:

(4) A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezéssel élhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

(6) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a vármegyei önkormányzattal, a kistérségi és a régiós szervekkel. A koordináció keretében közvetlen cél a vármegyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével – a polgármester feladata.

6. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

7. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre és a Bizottságra átruházott egyes hatáskörök, feladatok felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom – és gazdaságszervező munkában – együttműködik a Veszprém Vármegyei Önkormányzattal, a Balatonfüredi Többcélú Társulással, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, a Balatoni Szövetséggel. A rendszeres és folyamatos kapcsolattartás a polgármester és a jegyző feladata.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Képviselő-testületet negyedévente tájékoztatni kell.

8. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Csopak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület az üléseit az Önkormányzat által biztosított helyszínen, általában a 8229 Csopak, Petőfi Sándor utca 2. szám alatti, az Önkormányzat tulajdonát képező épületben tartja. Az ülés csak olyan helyszínen tartható, ahol képviselők, érdeklődők és a lakosság részvétele biztosítható.

(3) A Képviselő-testület éves munkaterv szerint dolgozik. A munkatervet a polgármester terjeszti elő a képviselők, a bizottság és a jegyző javaslatainak figyelembevételével.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A munkatervhez a javaslatok leadásának határideje október 31. napja. A Képviselő-testület az év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén dönt a következő év munkatervének elfogadásáról.

10. § (1) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a helyi választási bizottság elnöke – a korelnük felkérése alapján - tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester-választás eredményéről. Az alakuló ülésen a korelnök ismerteti az ülés további menetét.

(2) A képviselők esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről okmányt írnak alá.

(3) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti eskü- vagy fogadalomtétel során az eskü és fogadalom szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

11. § (1) A képviselő-testület dönt:

(2) A képviselő-testület alakuló ülésén megállapítja a polgármester illetményét és költségtérítését, valamint az (1) bekezdés a) pontja szerinti választás esetén az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését.

12. § (1) A képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a Bizottság képviselő tagjait.

(2) A Bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A Bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(3) A Bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap utolsó hetének szerdai napján tartja ülésnapját.

(3) A képviselő-testület rendes ülését az éves munkatervének megfelelően tartja. A képviselő-testület a nyári ülésszünetét minden év augusztus 01-augusztus 31-ig, téli ülésszünetét minden év december 1 és a következő év január 10-ig terjedő időszakban állapítja meg. Nyári és téli ülésszünetben rendes ülést nem tart a Képviselő-testület.

14. § (1) A polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában meghatározott eseteken kívül is - indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell, és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

15. § (1) A képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, melyen az választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás összehívására, levezetésére és az azon történő részvételre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadóak.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 15 nappal előbb a honlapon történő közzététellel tájékoztatni kell. Az írásbeli kérdések, javaslatok beküldése névhez kötött, a közmeghallgatáson való megválaszolásának feltétele, hogy az beérkezzen a közmeghallgatást megelőző harmadik hivatali munkanapig.

(4) Az (1) bekezdés szerint tartott közmeghallgatás esetén elhangzott közérdekű kérdésekre és javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. A kérdésekre a polgármester, vagy a polgármester döntése alapján az alpolgármester vagy a Bizottság elnöke ad választ.

(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület Bizottsága, illetve a hivatal közreműködésével kivizsgálja és 15 napon belül, megválaszolja a kérdezőnek.

16. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, mint az ülés elnöke, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A meghívó tartalmazza:

(4) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb elektronikus úton kézbesíteni kell.

(5) Az előre nem tervezhető, sürgős, halasztást nem tűrő esetekben való döntés végett a képviselő-testület ülése - külön meghívó nélkül - összehívható rövid úton (email, telefon) is, a sürgősség okát azonban a képviselőkkel közölni kell.

(6) A képviselő-testület összehívásának időpontjáról:

(7) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(8) A Képviselő-testület tagjai részére a meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatok teljes szövegét. Az érintetteknek csak az őket érintő ügyek előterjesztéseit kell kézbesíteni kérelem alapján.

(9) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről a község lakosságát a meghívónak az Önkormányzat honlapján történő közzétételével, rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

17. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozat-tervezet és indoklása. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek formai szempontból írásbeliek, vagy szóbeliek.

(2) A Képviselő-testület ülésére főszabályként írásbeli előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

(5) A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak:

(6) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthatnak be:

(7) Amennyiben az előterjesztés véleményezése Bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés a Bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé.

(8) A képviselő-testület elé kerülő tárgyalandó ügyeket fő szabályként a Bizottság elé kell utalni. A képviselő-testület munkatervében, valamint eseti határozatában dönthet úgy, hogy az előterjesztést Bizottsági előkészítés nélkül megtárgyalja. Nem tárgyalható Bizottsági előkészítés nélkül az önkormányzat költségvetése, önkormányzati vagyont, szervezeti és személyi ügyeket érintő kérdések.

(9) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazásra.

(10) Az előterjesztéseket, az ülést megelőzően legalább 5 nappal kell a jegyzőnek leadni, aki gondoskodik azok sokszorosításáról és kiküldéséről.

18. § (1) Meghívóval együtt előre kiküldött előterjesztéseken túl a képviselő-testület, a képviselők, a polgármester, alpolgármester, jegyző előterjesztésében sürgősségi indítványként megtárgyalhat közvetlenül az ülés előtt, vagy az ülés ideje alatt kiosztásra kerülő, vagy magán az ülésen szóban előterjesztett javaslatot.

(2) A sürgősségi indítványt - lehetőség szerint a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél.

(3) Ha a polgármester, vagy valamely helyi képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, abban az esetben a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani, alkalmat kell adni az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.

(4) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

(5) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja, s a napirendek meghatározásakor dönti el, hányadik napirendként.

19. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület Bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) A települési képviselők az interpellációkat a napirend tárgyalása után mondják el. Az interpellációt szóban, vagy írásban lehet megtenni. Egy interpelláló legfeljebb két ügyet érinthet. A felvetésnek rövidnek, tömörnek kell lenniük.

(3) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(4) Az ülés kezdetén a polgármester közli a települési képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.

(5) Ha az interpelláló képviselő a képviselő-testület ülésén nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni nem lehet.

(6) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(7) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

20. § (1) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(4) Az interpelláció és a válasz elmondásának időtartamát a képviselő-testület három percben maximálja.

21. § A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, Bizottság elnökétől, jegyzőtől, aljegyzőtől, képviselőktől, az ülésen megjelent intézményvezetőtől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési vagy végrehajtási jellegű ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.

22. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a tisztség betöltetlensége, vagy akadályoztatás esetén a Bizottság elnöke.

(2) A polgármester feladatai a képviselő-testület ülésének vezetésében:

(3) A polgármester az ülés levezetése körében a következő intézkedések megtételére jogosult:

24. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot és indokolja, ha az eltér a meghívótól. A napirendet a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén a polgármester előterjesztésében - napirend előtt - dönt a képviselő-testület lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, az előző ülésen elhangzott közérdekű kérdések, bejelentések, interpellációk nyomán tett intézkedésekről.

(3) A polgármester, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(4) A polgármester minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát. A vitát megelőzően az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, melyről a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség

(5) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(6) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk.

(7) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendi ponthoz kapcsolódva kérdéseiket és hozzászólásaikat a képviselői kérdések és felszólalások után tehetik meg.

(8) A felszólalásokra (hozzászólásokra) a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirendi pont keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

(9) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(10) Aki a vita során ellen emelt szemrehányásokat kívánja kivédeni, vagy aki szeretné az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket eloszlatni, “személyes megjegyzést” tehet, melynek időtartama 2 percnél nem lehet több.

(11) A polgármesteri összefoglaló után a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(12) A képviselő-testület a vitában felmerült módosító vagy kiegészítő javaslatokról külön-külön, majd az előterjesztésben szereplő, a testület által elfogadott, módosításokkal és kiegészítésekkel egybefoglalt határozati javaslatról dönt. Amennyiben több előterjesztést együtt vitatott meg a képviselő-testület a határozati javaslatok felett ez esetben is külön történik szavazás.

25. § (1) A képviselő-testületi ülésen a képviselő felszólalhat napirend előtt is, illetve szót kérhet kizárólag ügyrendi kérdésben, amelyet részére a polgármester engedélyezhet. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő a képviselő-testülethez fordulhat, mely az ügyben vita nélkül határoz.

(2) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

26. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a polgármester:

(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

27. § A nyilvános ülésen a megjelent állampolgár csak a tanácsterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja. A tanácsteremben biztosítani kell, hogy a napirendi ponttal érintett személyek közül mindenki helyet kapjon. Azonos érdekképviselethez tartozó személyek a szabad férőhelyek függvényében további helyeket foglalhatnak el a tanácsteremben.

28. § (1) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő, de a szavazásban részt nem vevő, valamint a kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.

(3) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, illetve be kell rekeszteni. Ilyen esetben a polgármester a képviselő-testületet köteles nyolc napon belüli időpontra újból összehívni.

29. § (1) A képviselők IGEN, vagy NEM szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól. Ügyrendi kérdésben tartózkodni nem lehet.

(2) A szavazás kézfelemeléssel történik. Az ellenszavazatot leadó képviselő kérelmére ellenszavazatának tényét név szerint kell a jegyzőkönyvbe belefoglalni.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.

(4) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(5) Titkos szavazást kell tartani a jogszabályban meghatározott esetben, titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben, amelyekben köteles zárt ülést tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(6) A képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására tagjai sorából háromfős szavazatszedő bizottságot hoz létre.

(7) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

(10) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(11) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ÁBC sorrendben olvashatja fel a képviselők névsorát. A képviselők felállva “IGEN”, “NEM”, “TARTÓZKODOM” nyilatkozattal szavazhatnak. A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(12) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a képviselő-testület döntését. Ha a szavazás eredménye felől az ülésen kétség merülne fel, ismételt szavazást rendel el. Szavazategyenlőség esetén a felvetett kérdés (határozati javaslat) elutasításra kerül.

(13) Szavazategyenlőség esetén az ügyet a következő testületi ülésen ismét elő kell terjeszteni, de a testület – vita nélküli határozattal – dönthet úgy, hogy azonnal folytatja az ügy tárgyalását és egy ismételt szavazásra kerülhet sor.

(14) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(15) A megválasztott települési képviselők, több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges (minősített többség) a következő ügyekben:

(16) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatívára a képviselő-testület együttes szavazással dönt.

30. § (1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../.... (… …) (a rendelet sorszáma/évszám, valamint a kihirdetés dátuma a hónap és a nap megjelölésével) önkormányzati rendelete a …-ról/ről (a tárgy megjelölése).

(2) A rendeleteket kihirdetésüket követően az Önkormányzat internetes honlapján is közzé kell tenni. Az Önkormányzat fontosabb – az állampolgárok széles körét érintő – rendeleteit a Képviselő-testület egyedi határozata vagy a polgármester döntése alapján a „Csopak Hírek” helyi lapban közzé kell tenni.

31. § (1) A határozatok jelölése: … /… (… …) (a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja a hónap és a nap megjelölésével) számú határozat.

(2) A nyilvános képviselő-testületi határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat egy példánya a nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt az Önkormányzatban bárki számára megtekinthető előzetes bejelentkezést követően, ügyfélfogadási időben, emellett a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvi kivonatokat a település honlapján is közzé kell tenni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

32. § (1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékleteként kell megőrizni:

(3) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni, melyet öt évig meg kell őrizni.

33. § A nyilvános ülésről jegyzőkönyv 3, a zárt ülésről 2 példányban készül. A jegyzőkönyvek eredeti példányait a szükséges mellékletekkel együtt a jegyző kezeli és gondoskodik évenkénti beköttetésükről és tárolásukról. A jegyzőkönyvek egy példányát a képviselő-testületi ülést követő tizenöt napon belül a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalnak az arra kijelölt zárt rendszerű, elektronikus feltöltést biztosító felületen kell megküldeni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint - de elkülönítve - kell tárolni és megőrizni.

34. § A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe és előterjesztésekbe - a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével - az állampolgárok ügyfélfogadási időben, a hivatalban betekinthetnek.

35. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében szükség szerint falugyűlést kell tartani.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás meghirdetésének szabályai irányadóak. A lakossági fórum tárgyát pontosan, közérthetően kell megfogalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben írt falugyűlés elé kerülő tájékoztatót, döntést előkészítést szolgáló tervezetet előzetesen a képviselő-testület megtárgyalja.

(4) A falugyűlésről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyző kezeli.

(5) A falugyűlés állásfoglalásáról, bejelentésekről, javaslatokról, kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

36. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(3) A képviselő az Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

37. § A képviselők jogai különösen: egyénileg vagy képviselőtársaival közösen képviselői fórumot szervezhet.

38. § A képviselő kötelessége különösen:

39. § (1) A képviselők tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) A tiszteletdíjat egy hónapra meg kell vonni a települési képviselőtől, ha a képviselő-testület illetve a bizottság munkáját önhibájából elhanyagolja, a rendes testületi vagy bizottsági ülésen előzetes bejelentés nélkül, igazolatlanul távol marad.

(3) Igazolt távolmaradásnak kell tekinteni

(4) A távolmaradás igazolását a települési képviselőnek az ülést követő 3 munkanapon belül írásban kell eljuttatnia a polgármester részére.

(5) Igazolatlan távolmaradás esetén a polgármester írásbeli figyelmeztetést ad.

(6) A bizottsági tag távolmaradására az e §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(7) Az előre látható távolmaradást a polgármesternél - akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármesternél -, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökénél kell bejelenteni.

(8) A távolmaradó képviselők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

40. § (1) Amennyiben az Mötv. szerint a Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, egy havi képviselői tiszteletdíjának megvonásával büntethető.

(2) A képviselői tiszteletdíj megvonásának alkalmazásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt a kötelezettség elmulasztásáról történő tudomásszerzést követő képviselő-testületi ülésen.

41. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban, tájékozatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(3) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

(4) A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi, Településfejlesztési és Vagyonellenőrző Bizottság végzi.

42. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére Pénzügyi, Településfejlesztési és Vagyonellenőrző Bizottság néven (5 képviselő tag, 4 külső tag) bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság képviselő és külső tagjainak névjegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság képviselő, illetve nem képviselő tagjai bizottsági munka tekintetében egyenlők. A bizottság nem képviselő tagjainak jogai csak abban a bizottságban azonosak a képviselő bizottsági tagok jogaival, amely bizottságnak tagjai.

(4) A bizottság nem képviselő tagjainak titoktartására vonatkozóan a képviselőkre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

43. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról, az előterjesztéseknek a bizottság tagjai részére való megküldéséről az ülés előtt öt nappal a bizottság elnöke a hivatalon keresztül gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat a legidősebb képviselő bizottsági tag látja el.

(2) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot a megjelölt témakör tárgyalására:

(3) A meghívó tartalmazza

44. § A bizottság ülései – a zárt ülés kivételével nyilvánosak. A zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

45. § A bizottság határozatképességére, a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

46. § (1) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, az ülés határozatképességét. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg, ha az ülés folyamán bármikor, illetve szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az "igen", "nem", "tartózkodom" szavazatok összesített száma az irányadó.

(2) Az ülésen részt vevő bizottsági tagok, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(3) A bizottság ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a bizottság állapítja meg.

(4) A bizottság a napirend kérdésében a (5) bekezdésben foglaltak kivételével egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a bizottság egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség.

(5) Minősített szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat.

(6) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként - az e bekezdés második mondatában foglalt kivétellel - egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a bizottság vita nélkül határoz, és annak elfogadását követően az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.

(7) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

47. § (1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett - kivéve a tájékoztató jellegű napirendet - vitát nyit.

(2) A bizottság ülésén napirendenként elsőként az adott napirend előadóját illeti meg a szó. A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti. Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előadóhoz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után - a vita megnyitása előtt - a napirendi pont előadója válaszol, melyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.

(3) A bizottság felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ügyrendi kérdésben bármelyik bizottsági tag soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a bizottság vita nélkül határoz. Ügyrendi javaslat a bizottság vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(5) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az elnök adja meg a szót.

(6) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

(7) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik bizottsági tag javasolhatja, e kérdésben a bizottság felszólalás és vita nélkül határoz.

48. § (1) Szavazni személyesen lehet. A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendelt döntés szerint vagy kézfelemeléssel vagy név szerint történik. Kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(3) Bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a jelen lévő bizottsági tagok közül legalább két bizottsági tag írásban kéri, név szerinti szavazást kell tartani.

(4) A név szerinti szavazás esetén a bizottsági tagok névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

49. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki saját maga, vagy hozzátartozója révén az ügyben személyében, vagyoni tekintetben vagy egyéb módon közvetlenül érintett.

(2) A fennálló kizárási okot a bizottság elnöke és tagja köteles bejelenteni, amelyről az elnök esetében a polgármester, a bizottság tagja esetében a bizottság dönt.

(3) A bizottság elnöke vagy tagja adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben, a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.

50. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(3) A (2) bekezdés g) pontjában írt határozatok jelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez tört vonallal kapcsolódó évszámmal, az ülés időpontjának zárójelben arab számmal való eltűntetésével, majd a határozatot hozó bizottság teljes elnevezésének feltüntetésével történik.

(4) Ha a bizottsági tag indokolással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(5) A bizottsági tag kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(8) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a bizottság előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

51. § (1) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására, a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatában megállapított ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Ha a képviselő-testület nem fogadja el a jelentést, dönt az ideiglenes bizottság további működéséről.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A titoktartási kötelezettség az ideiglenes bizottság vonatkozásában is irányadó.

52. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban KÖH).

(2) A Képviselő-testület és bizottság munkáját a KÖH segíti.

(3) A KÖH feladatai:

(4) A KÖH működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

53. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(4) A polgármester feladata különösen:

(5) A polgármester a lakossággal, az ellátó- szolgáltató szervezetekkel való közvetlen kapcsolattartás érdekében szerdai napokon 8.00-15.00 óráig fogadóórát tart, melyre előzetesen szükséges bejelentkezni a polgármesteri titkárságon.

54. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat helyettesítési jogkörében gyakorolja.

(4) A polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.

(5) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.

55. § (1) A jegyző:

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a polgármesternek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.

(4) A (3) bekezdés szerinti jelzési kötelezettség a bizottság jogszabálysértő döntései tekintetében is irányadó.

(5) A jegyző hétfői napokon 8:30-tól12:00 óráig, szerdai napokon 8:00-15:00 óráig tart fogadónapot melyre előzetesen szükséges bejelentkezni a jegyzői titkárságon.

(6) A jegyző kinevezése a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések polgármestereinek lakosságarányos, többségi döntéséhez kötött. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(7) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, de maximum 6 hónap időtartamra, a jegyzői feladatokat a Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal Paloznaki Kirendeltségének vezetője látja el.

56. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A polgármester, a következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

57. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a zárszámadásról szóló beszámolóról rendelettel dönt.

(2) A költségvetés, zárszámadás összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A képviselő-testület az államháztartásról szóló törvény előírásai szerinti időpontig első tárgyalási fordulóban kialakítja a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót, második tárgyalási fordulóban költségvetési rendelet-tervezetét, évente megtárgyalja a zárszámadásról szóló beszámolót, a gazdálkodás első félévi, valamint háromnegyed éves helyzetéről szóló tájékoztatót.

(4) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet-tervezetet valamennyi bizottság megtárgyalja.

58. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen:

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

(3) A feladatellátásnak a kiadásokat és bevételeket befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárásra és dokumentumai tartalmára a KÖHSZMSZ szabályai az irányadók.

(4) Az önkormányzat által ellátott szakfeladatok felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

59. § A képviselő-testület pénzügyi ellenőrzést:

60. § (1) Ez a rendelet 2025. november 27-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2005. (VII. 27.) önkormányzati rendelet.