Kifejezéskereső
Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (IX. 9.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Az önkormányzati önállóságra és igazgatásra vonatkozó alkotmányos alapértékek érvényesülésének , a helyi hatalomgyakorlás szabályainak meghatározása és érvényre juttatása érdekében, tiszteletben tartva a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, a település egészéért vállalt felelősséggel, a helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit – az Alaptörvénybe foglalt célok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban -, az önkormányzat demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzati és Ügyrendi Bizottság biztosított véleménye alapján a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Kalocsa Város Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye 6300 Kalocsa, Szent István király út 35.
(3) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának a hivatalos elnevezése Kalocsai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
(4) A Kalocsai Polgármesteri Hivatal székhelye: 6300 Kalocsa, Szent István király út 35.
2. § Az önkormányzat jelképeit, a KALOCSA név és azok használatát külön rendeletben szabályozza.
3. § (1) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne körfelirat: Kalocsa Város Önkormányzata Bács-Kiskun Vármegye helyezkedik el, közepén Magyarország címere.
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(3) A polgármester (alpolgármester) és a jegyző (aljegyző) hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Kalocsa Város Önkormányzat Polgármestere Bács-Kiskun Vármegye (Alpolgármestere),
b) Kalocsai Polgármesteri Hivatal Jegyzője Bács-Kiskun Vármegye (Aljegyzője).
(4) A jogszabály eltérő rendelkezéseinek hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőkön az önkormányzat címerét
4. § Az önkormányzat testvértelepülései Kirchheim unter Teck (Németországi Szövetségi Köztársaság), Székelykeresztúr (Román Köztársaság), Totana (Spanyol Királyság), Betlehem (Izrael) ,Kula (Szerbia Köztársaság), Altino (Olasz Köztársaság), Polyarnie Zori (Oroszországi Föderáció).
2. Az önkormányzat feladatai és azok ellátásában résztvevők
5. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:
a) szociális szakellátásról, (ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményi ellátás: időskorúak otthona),
b) tájékoztatási és ellenőrzési tevékenység az atomenergiáról szóló törvény alapján
c) közterület-felügyelet működtetése.
(2) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket és a hozzájuk telepített feladatköröket az 1. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok kezelésére vonatkozó szabályokat a 3. melléklet , a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek elnevezése, és ügyfélfogadásának rendjét a 4. melléklet tartalmazza, a képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét tartalmazza az 5. melléklet, a képviselő-testület állandó bizottságainak az ügyrendjét tartalmazza a 6. melléklet azzal, hogy a nem szabályozott kérdésekben a testület működésének szabályait kell alkalmazni, az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkcióit a 7. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más helyi önkormányzattal, az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzattal, önkormányzati szövetséggel és civil szervezettel.
(4) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
3. A működés általános szabályai
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, rendkívüli ülést vagy ünnepi testületi ülést és közmeghallgatást tart.
(3) A testület szükség szerint, általában havonta, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(4) A képviselő-testület az ülését általában havonta a Városháza Dísztermében tartja.
(5) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt általában minden év július 15-től augusztus 25-ig ülésszünetet tart.
4. A rendkívüli ülés
7. § A polgármester halaszthatatlan ügyben, az Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint vagy indokolt esetben rendkívüli ülést hív össze, amelynek napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.
8. § A polgármester köteles 15 napon belül a testületi ülést összehívni, ha:
a) azt jogszabály kötelezővé teszi,
b) a képviselők egynegyedének írásban benyújtott indítványára,
c) a képviselő-testület bármely bizottságának benyújtott indítványára,
d) Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére,
5. A képviselő-testület összehívása, meghívója
9. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület meghívóját és a napirendi ponthoz tartozó anyagot elektronikusan kell megküldeni úgy, hogy azt a meghívott az ülésnap előtt – a rendkívüli ülés kivételével – öt nappal megkapja.
(3) A képviselő-testület meghívójának
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi javaslatot és annak előterjesztőjét, továbbá
c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot
tartalmaznia kell.
(4) A képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontját a polgármester a képviselőcsoportok vezetőinek véleményét előzetesen kikérve tűzi ki. A rendkívüli képviselő-testületi ülés, bármilyen értesítési mód mellett összehívható, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(5) A helyben szokásos módon közzé kell tenni a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban.
(6) Helyben szokásos módon történő közzétételnek kell tekinteni, ha a közzététel az önkormányzat hivatalos honlapján „www.kalocsa.hu” megjelenik és a hirdetőtáblán kifüggesztésre kerül.
6. A meghívottak
10. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, az aljegyzőt,a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét, az önkormányzati intézmények vezetőit, nem képviselő bizottsági tagokat, a napirend szerint illetékes, az önkormányzatnál bejelentett és hivatalosan bejegyzett önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőit, napirendi ponttal érintett gazdasági társaságok vezetőit, helyi sajtó képviselőit , és akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
11. § A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, nem képviselő bizottsági tagok részére. Az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének a nyílt ülés anyagát kell megküldeni.
12. § A 10 és 11. §-ban nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.
13. § A meghívóban zárt ülésként javasolt előterjesztéseket a képviselőknek, a bizottsági tagoknak, a jegyzőnek, aljegyzőnek és a polgármesteri hivatal érintett belső szervezeti egységének a vezetője részére kell megküldeni. A nemzetiségi önkormányzat elnökének részére csak a nemzetiségi önkormányzatot érintő zárt ülés előterjesztését kell kézbesíteni.
7. Az ülések nyilvánossága
14. § A nyilvános ülésen a sajtó és a vendégek számára helyet kell biztosítani.
8. Határozatképesség
15. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(2) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(3) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén először az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
9. A napirend
16. § A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Bármely képviselő kezdeményezheti valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
17. § (1) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A képviselő-testület ülésén - a képviselő-testület eltérő döntése hiányában - elsőként az előterjesztést, azon belül a tárgyalási sorrend betartásával a rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztést, majd a minősített többséget igénylő előterjesztést, ezt követően az egyéb előterjesztést kell tárgyalni.
(3) Az előterjesztések tárgyalása után következik sorrendben a beszámoló, a tájékoztató, az indítvány, végül az interpelláció és kérdés tárgyalása.
10. Sürgősségi indítvány
18. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzatok elnöke terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány – kivéve a visszatérő ügyet érintő napirend -, mely a meghívóban nem szerepel.
(3) Az indítványt írásban, kizárólag a döntéshez szükséges határidő miatt lehet tenni, az ülést megelőző munkanap 12 óráig a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt napirendjére tűzi.
(5) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, az ügyet a következő ülésén tárgyalja.
11. A tanácskozás rendje
19. § (1) Az ülést a polgármester vezeti, a vezetésével kapcsolatban a polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, és attól ne térjen el, kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.
(2) A képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki
a) az adott ülésen több mint kettő alkalommal – engedély nélkül – túllépte a részére biztosított időkeretet,
b) az ülésen másokat sértő vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést vagy hangnemet használt,
c) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.
(3) A rendbírság összege alkalmanként 5.000,- Ft.
(4) A rendbírság megfizetése a kiszabást követő tiszteletdíj, vagy illetmény kifizetésekor esedékes.
20. § (1) A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztatót, és az interpellációra, kérdésre adott választ – külön vitát nyit.
(2) A vitát megelőzően az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztés értelmezésére vonatkozóan kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. A képviselő részéről a napirendi ponthoz kapcsolódóan, a vita megnyitását megelőző kérdésfeltevés napirendenként kettő alkalommal alkalmanként 2 percben lehetséges
(3) A vitát a levezető elnök vezeti, a jelenlévők közül megállapítja, hogy ki kap szót, meghatározza a hozzászólások sorrendjét.
(4) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel határoz.
(5) Felszólalás szabályai:
a) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb öt perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.
b) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdést lehet intézni, amelyre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válasz megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személy segítségét is.
c) A vitában a képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc időtartamú, ismételt felszólalásra legfeljebb 2 perces időtartamban kerülhet sor.
d) Amennyiben a polgármester felszólalásra nem ad engedélyt, az érintett képviselő kérésére a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a hozzászólás engedélyezéséről.
e) A határozathozatal előtt az előterjesztő bármikor időkeret nélkül hozzászólhat, az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei 5 perces időkeretben szólalhatnak fel.
f) Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond.
g) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, ennek időtartama legfeljebb 1 perc.
h) A képviselőcsoport vezetője a napirendhez további 3 percben felszólalhat.
(6) Az ülésen megjelent 10. §-ban megjelölt meghívottaknak a polgármester, más személyeknek a képviselő-testület a napirendi ponthoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet öt percnél hosszabb. Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.
(7) A rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester – a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel – felmentést adhat.
(8) Bármikor hozzászólási jogot kell az ülésen biztosítani
a) az előterjesztőnek,
b) bármely képviselőnek ügyrendi kérdésben,
c) a jegyzőnek, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(9) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt, napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat, javaslat a hozzászólók listájának lezárására, vita lezárására vonatkozó javaslat, szavazás módjára vonatkozó javaslat, napirendi pont bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat, a képviselő szünetet kér. Az ügyrendi javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt, kivéve az e rendeletben megállapított esetekben.
(10) A vita során a képviselő hozzászólása részeként a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatot tehet. A módosító és kiegészítő javaslatot szövegszerűen kell megfogalmazni. Ezeket a javaslatokat csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(11) Nagyobb terjedelmű módosító vagy kiegészítő javaslatot a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen javaslat a vita során hangzik el, a javaslat írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.
(12) A rendeletalkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító javaslat csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a napirendet tárgyaló ülést megelőző második napon 16.00 óráig terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.
21. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.
(2) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő-testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz. Ebben az esetben a képviselő-testület a vitát azzal a feltétellel zárja le, hogy a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.
(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.
(4) Az előterjesztő által felvállalt módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(5) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szöveg szerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó előterjesztői nyilatkozattal együtt.
(6) Bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület döntése alapján, valamint a polgármester, az előterjesztő vagy bármelyik képviselőcsoport vezető kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a képviselő-testület külön-külön szavaz.
22. § (1) Bármely képviselő a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a napirendi pont napirendről történő levételét, amelyről a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.
(2) A napirendi pontot annak előterjesztője az ülés bármely – az arról történő szavazást megelőző – szakaszában a képviselő-testület döntése nélkül visszavonhat.
(3) Bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület a napirendi pontot a következő rendes képviselő-testületi ülésre elnapolhatja. A képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül határoz.
(4) Amennyiben a vita lezárására és az elnapolásra is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a vita lezárására vonatkozó javaslat eldöntését.
(5) Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.
23. § (1) Képviselő-testületi ülésen a napirend előtt legfeljebb 5 perc időkeretben bármely képviselő felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a város életét, vagy a képviselő-testület munkáját érintő kérdésekben lehet.
(2) A napirend előtti felszólalás iránti igényt legkésőbb az ülés napját megelőző napon 12:00 óráig kell a polgármesternek írásban – a napirend előtti felszólalás tárgyának a megküldésével – előre jelezni.
(3) A napirend előtti felszólalásra a személyében érintett legfeljebb három perc időtartamban reagálhat.
(4) Amennyiben a levezető elnök szerint a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásra alkalmasnak és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő felszólalási igényéről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.
12. Személyes érintettség és összeférhetetlenség
24. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület Önkormányzati és Ügyrendi Bizottságának a feladata.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat hatályban tartásáról.
25. § A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálásra, amely a vizsgálat eredményét döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.
13. A döntések meghozatala
26. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
(3) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a képviselő-testület dönt ügyrendi javaslat keretében.
27. § (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a képviselő-testület Önkormányzati és Ügyrendi Bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - három fős szavazatszámláló bizottságot választ.
28. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – az előterjesztő által el nem fogadott módosító javaslatokat bocsátja szavazásra.
(4) A módosító javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, és a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
29. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az Mötv. 47. § (2) bekezdésének megfelelően egyszerű vagy minősített többséggel fogadja el.
(2) Minősített többség az Mötv.-ben meghatározottakon túl
a) alapítvány létrehozásához, megszüntetéséhez, átalakulásához,
b) hitelfelvételhez,
c) helyi kitüntetés adományozásához, (díszpolgári cím adományozása), kitüntetési javaslathoz
d) helyi népszavazás kiírásához,
e) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához.
f) ideiglenes bizottság létrehozásához,
g) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés az önkormányzati vagyonrendelet szerint,
h) gazdasági társaság alapításához, megszüntetéséhez, gazdasági társaságban meglévő tulajdonrész értékesítéséhez
szükséges.
(3) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot – a képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.
30. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.
14. Az ülések jegyzőkönyve
31. § (1) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza:
a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, ünnepi, rendkívüli, közmeghallgatás),
b) az ülés nyilvános, avagy zárt ülési módját,
c) a távol maradt képviselők névsorát (távollét okát, hogyha jelezte),
d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
e) a polgármester esetleges intézkedéseit,
f) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
g) az ülés bezárását.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint két fő jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(3) A zárt ülés hangfelvétele külön kerül rögzítésre. A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról egy példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.
(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv is tartalmazza a zárt ülésen hozott határozat szövegét és kihirdetésének tényét.
(5) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni.
(6) A jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről gondoskodni kell.
15. A közmeghallgatás és a lakossági fórum
32. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az érdekelteket legalább 15 nappal előtte értesíteni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tanácsnoknak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett tizenöt napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.
33. § A polgármester, az alpolgármester és a képviselő a városrész lakosságát közvetlenül érintő ügy megtárgyalására városrész-tanácskozást szervezhet.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
34. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) határozat,
c) normatív határozat
(2) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket, állásfoglalásokat határozathozatal nélkül tudomásul veszi.
(3) Normatív határozatot hoz a képviselő-testület az önkormányzat intézményeinek alapító okiratainak elfogadásáról és annak módosításáról, hivatal szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról.
(4) A rendelet-tervezetet indokolással, előzetes hatásvizsgálattal együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a képviselő-testület az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő, mellőzött javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg, és a www.kalocsa.hu honlapon is közzé kell tenni.
(6) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
35. § (1) A határozat tartalmazza az elfogadott határozat pontos szövegét, a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.
(2) A végrehajtásért felelős
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a bizottság elnöke, a tanácsnok, vagy
c) a jegyző
lehet.
(3) A képviselő-testület határozatát meg kell küldeni a végrehajtásért felelős és az érintettek részére.
(4) A normatív határozatot az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
16. A képviselő-testületi anyagok általános szabályai
36. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztés, beszámoló, tájékoztató, képviselői indítvány, interpelláció és kérdés kerülhet.
(2) A jegyző az előkészített anyagok előzetes törvényességi véleményezését követően gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről, az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó e rendeletben meghatározott időpontra tekintettel.
37. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, képviselő, a tanácsnok és a jegyző jogosult.
(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat meghozatalára.
(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés főbb tartalmi elemei:
a) a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi képviselő-testületi ülés napirendjén való megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,
b) a meghozandó döntés általános és részletes indokának, várható eredményének bemutatása,
c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
d) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak, az egyeztetésben résztvevő személyek és szervezetek, a felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek, valamint a döntésre vonatkozó javaslatból mellőzött kisebbségi vélemények bemutatása,
e) azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása, amelyeknek törvény alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges,
f) a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek bemutatása,
g) a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és az e) pont szerinti személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok,
h) az előterjesztés megállapításaira – logikailag és tartalmilag – épülő döntési javaslat, amely
ha) egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,
hb) a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon kívül helyezéséről, módosításáról, határozat esetén a hatályban tartásáról.
(4) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés közzétett példányának az előterjesztő vagy a kijelölt helyettese aláírását tartalmaznia kell.
(5) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(6) A zárt ülés vagy zárt ülésre javasolt napirendjét külön meg kell jelölni.
38. § A beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
c) az interpellációk kivizsgálásáról,
d) a képviselő-testület és szervei tevékenységéről,
e) jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek tevékenységéről
készíthető.
39. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) A tájékoztató tartalmazza, hogy a tájékoztatóban foglaltakról nem nyitható vita, azonban ahhoz kérdés feltehető.
40. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) A képviselői indítvány vonatkozhat
a) döntés meghozatalára vagy
b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.
(3) Indítványt úgy kell előterjeszteni, hogy az előterjesztés kiküldését megelőző napon 12 óráig megérkezzen a polgármester részére.
17. Interpelláció és kérdés
41. § (1) Interpelláció: a képviselő a képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után –
a) polgármestertől,
b) alpolgármester(ek)től,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre a megkérdezett az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.
(2) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a polgármesterre, vagy a tárgy szerint érintett bizottságra – bizottság feladatkörébe tartozó esetben a polgármesterre - bízza.
(3) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet.
(4) Interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre.
42. § (1) Kérdés: a képviselő a képviselő-testület ülésén a
a) polgármestertől,
b) alpolgármester(ek)től,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a jegyzőtől
az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor - vita nélkül - határoz, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
(3) Kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEIRE, TAGJAIRA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
18. A polgármester
43. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnökeként megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester két testületi ülés között halaszthatatlan esetben dönthet:
a) gazdasági társaságok alapító okiratának, társasági szerződésének kötelezettséget és személyi változást nem jelentő, adatmódosítással járó ügyekben,
b) az önkormányzat részére többlet pénzügyi terhet nem jelentő támogatási szerződések és azok módosításainak megkötéséről.
c) civil szervezetek, intézmények, önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére székhelyhasználat engedélyezéséről és annak visszavonásáról,
d) 1.000.000,-Ft összeget nem meghaladó pályázati önerő esetén pályázat benyújtásáról.
e) önkormányzati vagyontárgyon tulajdonosi hozzájárulásról beruházás engedélyezéséhez, amennyiben az önkormányzat részéről saját forrást nem igényel
44. § (1) A polgármester illetményének növelésére, valamint jutalmazására - a törvényi keretek között - a Pénzügyi Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság tesz javaslatot.
(2) A polgármester fogadóórája: minden hónap első és harmadik pénteken 9-11 óra között.
(3) A polgármester a munkája segítésére 1 fő önkormányzati főtanácsadót vehet igénybe.
19. Az alpolgármester
45. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legalább 1 - főállású vagy társadalmi megbízatású - alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester jogosult a polgármester távolléte esetén teljes körű helyettesítésére.
20. A jegyző és aljegyző
46. § (1) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal összes köztisztviselője, valamint a munkajogviszonyban állók vonatkozásában,
c) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
d) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
e) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
g) köteles jelezni, ha a képviselő-testület működésében jogszabálysértő döntést, vagy működést észlel,
h) törvényességi észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja,
i) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
j) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket,
k) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a nemzetiségi referens látja el.
47. § A jegyzőt - távolléte esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
21. Tanácsnok
48. § (1) A képviselő-testület hagyományőrzéssel és egyházügyekkel foglalkozó tanácsnokot választ Hagyományőrzési és Egyházügyi Tanácsnok elnevezéssel.
(2) A tanácsnok feladata a városban működő történelmi egyházakkal való kapcsolattartás, egyeztetések lebonyolítása.
(3) A város mindennemű hagyományaival és hungarikumaival kapcsolatos ügyében való szakmai részvétel.
22. A képviselő-csoport
49. § (1) Legalább 3 képviselő képviselő-csoportot hozhat létre.
(2) A képviselő-csoport saját tagjai közül vezetőt választ, akinek a személyéről tájékoztatja a polgármestert.
(3) A képviselő csak egy képviselő csoport tagja lehet.
(4) A képviselő-csoport jogosult a polgármesteri hivatalban üléseinek megtartására irodahasználatra, a képviselő-testület ülésének a hetében, legfeljebb 2 órai használatra munkaidőben, egyeztetett helyszínen és időpontban.
23. A bizottsági feladatok, szervezet
50. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására 7 állandó bizottságot választ.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület, az elnökhelyettest a bizottság választja meg.
(3) A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi , Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(4) Önkormányzati és Ügyrendi Bizottság végzi az önkormányzati képviselők vonatkozásában az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát és a lobbista meghallgatását, ha a lobbista kezdeményezte a meghallgatást.
(5) A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
51. § Pénzügyi ,Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság 7 fővel (3 külső tag), Önkormányzati és Ügyrendi Bizottság 5 fővel (2 külső tag), Gazdasági és Fejlesztési Bizottság 5 fővel (2 külső tag), Kulturális és Oktatási Bizottság 5 fővel (2 külső tag), Szociális Bizottság 5 fővel (2 külső tag), Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság 5 fővel (2 külső tag), Környezetvédelmi Bizottság 5 fővel ( 2 külsős tag) kerül megválasztásra.
52. § (1) A bizottságok feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése.
(2) A döntés előkészítő feladatkörében a bizottságok jogosultak:
a) bármely ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,
b) az előterjesztett indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,
c) felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére határidő megjelölésével,
d) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.
24. A bizottsági működés főbb szabályai
53. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják.
(2) A bizottság ülését az elnök– akadályoztatása esetén az elnökhelyettes – hívja össze és vezeti.
(3) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.
(4) A bizottsági ülést össze kell hívni:
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok 2/3-ának indítványára.
54. § (1) Döntéseiről a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - adhat tájékoztatást.
(2) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati (üzleti) és hivatali titkot megőrizni.
55. § (1) A jegyzőkönyvet az elnök, a bizottság egy tagja jegyzőkönyv-hitelesítőként, valamint a jegyzőkönyvvezető (bizottsági referens) írja alá.
(2) A képviselő megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti, a képviselői munkája keretében a Városháza erre kijelölt helyiségét használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.
(3) A bizottság ülését az elnök – az ülést megelőzően legalább 1 nappal – hívja össze.
56. § A képviselő-testület bizottságai együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésre a bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni .
57. § (1) A bizottság tagja
a) részt vesz a bizottság ülésein,
b) részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatja témakörök napirendre tűzését,
c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti, javasolhatja az elnöknek a bizottság ülésére való meghívását,
d) az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.
(2) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására a képviselőcsoport vezetők véleményének kikérése után.
25. Az ideiglenes bizottság
58. § (1) Meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására vagy valamely ügy kivizsgálására a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezésére a polgármester előterjesztése alapján – a rendelet módosításával - a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg, és megválasztja elnökét, társelnökét és tagjait.
(3) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről beszámolót készít, amelynek
a) a bizottság feladatát,
b) a bizottság által alkalmazott eljárást,
c) a bizottság megállapításait,
d) a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását és
e) szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését
tartalmaznia kell.
26. A Polgármesteri Hivatal
59. § A képviselő-testület és az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. A Polgármesteri Hivatal működési feltételeit érintő képviselő-testületi döntések előtt a helyi érdekképviseleti szerv véleményét ki kell kérni.
60. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét, valamint az éves költségvetésben a működéshez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket.
(2) A képviselő-testület a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról külön határozattal dönt.
61. § (1) A hivatal jogi személy, önálló működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A hivatal elnevezését, belső szervezeti felépítését, köztisztviselőinek és munkavállalóinak munkaidejét, munkarendjét, valamint a hivatal ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.
(3) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.
(4) Az osztályokat az osztályvezetők vezetik.
(5) A csoportok vezetésére és az osztályvezető helyettesítésére csoportvezetői megbízás adható.
(6) Az osztályvezetői megbízás a Kttv. 236. § (5) bekezdése alapján főosztályvezető-helyettesi, a munkáltatói jogkör gyakorlója által adott csoportvezetői megbízás pedig osztályvezetői szintnek felel meg.
(7) A (6) bekezdésnek megfelelően a Kttv. 236. § (4) bekezdés b. pontja alapján:
a) Az osztályvezető illetménypótléka a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői alapilletményének 15%-a,
b) A csoportvezetői illetménypótlék az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének 10%-a.
62. § (1) A polgármesteri hivatal vagyonnyilatkozat tételére köteles köztisztviselőinek felsorolását a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a törvényben meghatározott feltételekkel rendelkező 1 fő köztisztviselőnek szakmai tanácsadói, 1 fő köztisztviselőnek szakmai főtanácsadói címet adományozhat.
63. § (1) A képviselő-testület a polgármesteri hivatalban az igazgatási szünetet minden év augusztus hónap első kettő, és december hónap utolsó hetében határozhat meg.
(2) Az igazgatási szünet időtartamára a szabadságot úgy kell kiadni, hogy biztosítható legyen zavartalan feladatellátás és a lakossági ügyfélszolgálat.
(3) Az igazgatási szünet alatti szabadságot az alapszabadság terhére kell kiadni.
64. § (1) A Kalocsai Polgármesteri Hivatalban a Közszolgálati Tisztségviselők Napja (minden év július 1. napja) munkaszüneti nap.
(2) A többletköltségeket a helyi önkormányzat saját bevétele terhére biztosítja.
27. Képviselői jogok és kötelezettségek és a tiszteletdíj
65. § (1) A képviselő joga:
a) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
b) tiszteletdíjra jogosultság a külön rendeletben megállapítottak szerint;
c) részt venni a képviselő-testület és a bizottságok munkájában;
d) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
e) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését,
(2) A képviselő köteles:
a) olyan magtartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. A képviselő-testületi tagság kötelezi a viselőjét, hogy ne csak a közéletben, de a magánéletben is méltó legyen a megbízatásához.
b) a vele szemben felmerült kizárási okot, személyi érintettséget a vita előtt, azt megelőzően bejelenteni;
c) a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni, valamint a más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat betartani. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
d) részvétel a képviselő-testület munkájában, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,
e) jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni.
66. § (1) Tiszteletdíj legfeljebb 2 állandó bizottsági tagság után állapítható meg.
(2) A tiszteletdíj - igazolatlan távollét esetén - mérsékelhető a következő szerint: A képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről való 1/4 éven belüli, az ülések 50 %-át meghaladó igazolatlan távollét esetén 25 %-kal csökken a következő hónap tiszteletdíja.
(3) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre, vagy utólag 7 napon belül a polgármesternek, a bizottság elnökének, jegyzőnek, aljegyzőnek, vagy a bizottsági referensnek bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(4) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki
a) a távollétét előzetesen bejelentette, vagy
b) utólag 7 napon belül igazolja.
(5) Az igazolatlan távollétek nyilvántartásáról a bizottság elnöke gondoskodik.
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
67. § (1) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére
a) a helyiséghasználatot, és
b) a Polgármesteri Hivatal közreműködésével
ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint
bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárását.
(3) A polgármester a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (2) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.
AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS
68. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A Pénzügyi , Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság az egész rendelet tervezetről véleményt alkot.
69. § A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről - a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett - saját hatáskörben döntsön 200 millió Ft-os értékhatárig.
70. § A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.
71. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a jogszabályban meghatározott eseteken kívül gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságban tulajdonjog megszerzése, tulajdonrész eladásáról döntés.
(2) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kell készíteni, vagy közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet. Az említetteket az előterjesztéshez csatolni kell, enélkül a napirend nem tárgyalható.
(3) Hitel felvétele esetén az előterjesztésben be kell mutatni a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel összefüggésben a pénzügyi kockázatok felmérését, továbbá a hitelfelvételről szóló döntés-előkészítés folyamatában a futamidő egyes éveit terhelő kötelezettség költségvetési egyensúlyra gyakorolt hatásának vizsgálatát. Az előterjesztéshez a Pénzügyi, Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság írásos véleményét is csatolni kell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
72. § (1) SZMSZ egy-egy példányát el kell helyezni a városi könyvtárban.
(2) Ahol az önkormányzati rendelet Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságot, Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Bizottságot, ott Gazdasági és Fejlesztési Bizottságot, ahol a önkormányzati rendelet vagy más döntés az Egészségügyi és Szociális Bizottságot, Költségvetési és Egészségügyi Bizottságot, Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságot, Humánerőforrás Bizottságot, Kulturális, Oktatási és Szociális Bizottságot, Kulturális és Szociális Bizottságot ott a jelenleg hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat 1. mellékletében meghatározottak szerint Szociális Bizottságot, vagy Környezetvédelmi Bizottságot vagy Kulturális és Oktatási Bizottságot kell érteni, valamint ahol Jogi, Ügyrendi, Bűnmegelőzési, Európai Uniós és Külkapcsolatok Bizottságot, Jogi, Ügyrendi és Európai Uniós Kapcsolatok Bizottság, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnevezésről rendelkezik, ott Önkormányzati és Ügyrendi Bizottságot kell érteni, ahol Közbeszerzési Bizottságot említ, ott Pénzügyi, Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottságot kell érteni.
(3) Valamennyi (2 bekezdés szerinti módosítást az érintett rendelet vagy szabályzat soron következő módosításakor át kell vezetni.
73. §1
74. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 17/2025. (IX. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Az ágazatnak, a feladat jellegének megfelelő bizottság a képviselő-testület által a költségvetési rendeletben előírt egyes feladatokra rendelkezésre álló pénzeszközök – előirányzatok – felhasználási módjának meghatározása, a kiírt pályázatok véleményezése és az átruházott alapok felosztása.
2. Kulturális és Oktatási Bizottság:
2.1. Egyetértését adja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése alapján a köznevelési intézménynek az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul.
2.2. Egyetértését adja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése alapján a köznevelési intézménynek a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul.
2.3. Közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitvatartási rendjét.
2.4. Véleményezi a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (8) bekezdése alapján az általános iskolai felvételi körzethatárok kialakítását.
2.5. Dönt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontja alapján az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.
2.6. Meghatározza a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés d) pontja alapján az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát.
2.7. Ellenőrizheti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontja alapján a köznevelési intézmény (óvoda) működését, a szakmai munka eredményességét.
2.8. Jóváhagyja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés g) pontja alapján a köznevelési intézmény (óvoda) továbbképzési programját.
2.9. Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, szakmai eredményességét (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés h) pont).
2.10. Ellenőrzi a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés i) pontja alapján a köznevelési intézmény pedagógiai programját, a házirendjét, az SZMSZ-t.
2.11. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a köznevelési-, közművelődési- és sport jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
2.12. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül dönt az „Év tanulója” támogatás odaítéléséről.
2.13. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül dönt a könyvtári érdekeltségi hozzájárulásról.
2.14. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül támogatást nyújt az intézményi szabadkeret terhére továbbtanulásra, továbbképzésre, tanulmányok költségeire egyéb évközi feladatokra.
2.15. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül dönt a tanulók úszás oktatásának tanfolyami díjáról.
2.16. A Bursa Hungarica ösztöndíj pályázat alapján – figyelemmel az aktuális pályázati kiírásra – meghatározza a támogatás jogosultsági feltételeit, döntésre előkészíti a beérkezett pályázatokat.
2.17. Véleményezi a köznevelési intézmény (Óvoda) munkatervét.
2.18. Jóváhagyja Kalocsa Város Óvodájának és Bölcsődéjének Szervezeti Működési Szabályzatát, valamint egyéb, fenntartói jóváhagyást igénylő szabályzatokat.
2.19. Jóváhagyja a Viski Károly Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint egyéb, fenntartói jóváhagyást igénylő szabályzatokat.
2.20. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzaton belül természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, intézmények és társadalmi (civil) szervezetek részére juttatott, vissza nem térítendő, céljellegű pénzügyi támogatásról.
2.21. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a gyermekjóléti jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
2.22. Meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait (1997. évi XXXI. tv. 35. §(1) bek.).
2.23. Panasz esetén kivizsgálja, ha az intézmény vezetője, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselő, vagy az érdekképviseleti fórum nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet (1997. évi XXXI. tv. 36. § (2) bek., 104. § (1) bek. j) pont).
2.24. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor a szülő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszonnyal (ellátás iránti kérelem, ellátás megszüntetésének módja) kapcsolatos döntését vitatja (1997. évi XXXI. tv. 32. § (4) bek., 37/A. § (4) bek.).
2.25. Jóváhagyja a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét, és szükség esetén a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről (1997. évi XXXI. tv. 42. § (4) bek.).
2.26. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül támogatást nyújt a tanulók tanulmány útjához szükséges költségekhez.
3. Szociális Bizottság
3.1. Szociális intézményvezetői pályázati eljárásban a 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet 1/A. § (9) bekezdése alapján véleményezi a benyújtott pályázatokat.
3.2. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a szociális jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
3.3. Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és az általa nyújtott ellátások szakmai munkájának eredményességét (1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bek. d) pont).
3.4. Jóváhagyja a szociális intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet (1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bek. c) pont).
3.5. Koordinálja az Esélyegyenlőségi Fórum működését, figyelemmel kíséri a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, szükség esetén javaslatot készít a HEP aktualizálására, módosítására.
3.6. Rendkívüli települési támogatást állapít meg a lakásfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére (1993. évi III. tv. 45. §).
3.7. Dönt települési támogatásként megállapítható
3.7.1. lakásfenntartási támogatásról,
3.7.2. gyógyszertámogatásról,
3.7.3. tüzelőtámogatásról,
3.7.4. temetési költségekhez nyújtott támogatásról.
3.8. Ha az 1993. évi III. törvény 17. § (5) bekezdése alapján, a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból
3.8.1. elengedheti,
3.8.2. csökkentheti,
3.8.3. részletekben fizettetheti meg.
3.9. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor az ellátást igénylő/ellátott, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszonnyal (ellátás iránti kérelem, intézményi jogviszony megszüntetése) kapcsolatos döntését vitatja (1993. évi III. tv. 94/A. § (3) bek., 101. § (3) bek., 108. § (5) bek.).
3.10. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri (1993. évi III. tv. 115. § (4) bek.).
3.11. Eseti önkormányzati támogatást állapít meg (1993. III. tv. 1. § (2) bekezdés).
3.12. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja az egészségügyi jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
3.13. Véleményezi a háziorvosi-, fogorvosi praxisvezetői pályázatokat, valamint javaslatot tesz a határozott idejű háziorvosi/fogorvosi önkormányzati szerződések időtartamának meghosszabbítására.
3.14. Véleményezi a központi háziorvosi/házi gyermekorvosi ügyelet működtetésének formáját, annak feltételeit.
3.15. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a gyermekjóléti jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
3.16. Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti intézmények (bölcsőde, gyermekjóléti szolgálat) és az általa nyújtott ellátások szakmai munkájának eredményességét (1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bek. e) pont, (4) bekezdés).
3.17. Meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait (1997. évi XXXI. tv. 35. §(1) bek.).
3.18. Panasz esetén kivizsgálja, ha az intézmény vezetője, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet (1997. évi XXXI. tv. 36. § (2) bek., 104. § (1) bek. j) pont).
3.19. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor a szülő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszonnyal (ellátás iránti kérelem, ellátás megszüntetésének módja) kapcsolatos döntését vitatja (1997. évi XXXI. tv. 32. § (4) bek., 37/A. § (4) bek.).
3.20. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri (1997. évi XXXI. tv. 148. § (6) bek.).
3.21. Ellenőrzi a házirend és más belső szabályzatok jogszerűségét (1997. évi XXXI. tv. 104. § (3) bek.).
3.22. Meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait (1997. évi XXXI. tv. 35. §(1) bek.).
3.23. Ha az 1997. évi XXXI. törvény 133. § (5) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett gyermekvédelmi ellátás, intézményi térítési díj megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét – méltányosságból elengedheti, csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.
3.24. Szociális helyzet alapján történő bérbeadásnál, a beérkezett pályázatok alapján dönt a bérlő kijelölésről, a határozott idejű lakásbérleti szerződés időtartamának lejárta meghosszabbításáról, valamint a lakáscseréről (11/2006.(VI.22.) ör. 2. § (2) bek., 6. § (5), (9) bek.).
3.25. Szociális jellegű bérlakások bérlői ellen, felhalmozott nagy összegű hátralékok esetében, kezdeményezi a hátralékosokkal szembeni jogi eljárás megindítását.
3.26. Műteremlakás bérbeadásánál, a beérkezett pályázatok alapján dönt a kijelölésről, valamint a határozott idejű lakásbérleti szerződés időtartamának lejárta meghosszabbításáról (11/2006.(VI.22.) ör. 2. § (2) bek.,11. § (2),(5) bek.).
4. Gazdasági és Fejlesztési Bizottság
4.1. Önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítésre való kijelölése, értékesítés feltételeinek és a vételárának meghatározása, döntés az elidegenítésről.
4.2. A hatáskörébe utalt pályázatok elbírálása és kiírása.
4.3. A költségvetési rendeletben meghatározott beruházások indításáról döntés.
4.4. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek, és egyéb az üzleti vagyon körébe sorolt ingatlanok és ingó vagyonrészek bérbeadásáról, bérleti és használati díjának emeléséről és változásáról, valamint a használati és bérleti jogviszony időtartamáról döntés.
4.5. A gazdasági társaságok üzletrész értékesítése esetén az elővásárlási jogról való lemondás.
4.6. 500. 000 forintot nettó értéket meghaladó és 1 millió Forint nettó forgalmi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak értékesítése és hasznosítása.
4.7. Megindított beruházás esetén nettó 1 millió Forintot meghaladó és a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beruházási szerződés esetén dönt a szerződés megkötéséről.
4.8. Üzleti célú lakások bérbeadása.
4.9. Költségvetési rendeletben meghatározott egyes fejlesztési célú pénzeszközöknek az előirányzaton belüli felhasználása.
4.10. Parkoló megváltás esetén a fizetési haladék vagy díjmérséklés megállapítása
5. Pénzügyi, Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság
5.1. Dönt az önkormányzati biztos személyéről.
5.2. Dönt a közbeszerzési szabályzatban meghatározott esetekben.
6. Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság
6.1. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a sport jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
6.2. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzaton belül természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, intézmények és társadalmi (civil) szervezetek részére juttatott, vissza nem térítendő, sport céljellegű pénzügyi támogatásról.
6.3. A Bizottság hatáskörébe tartozó önkormányzati támogatások elszámolásának szakmai felügyelete és ellenőrzése.
6.4. A sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés, munkájuk segítése a város sportkoncepciójának megvalósítása érdekében.
6.5. Tájékoztatást kér a városban működő sportegyesületek, sporttal foglalkozó alapítványok tevékenységéről.
6.6. Együttműködés a helyi, megyei és országos sportirányító szervekkel az önkormányzati feladatok ellátása érdekében.
6.7. Rövid, közép és hosszútávú tervek, koncepciók felülvizsgálata, kidolgozása a gyermek, ifjúsági és sport területeken.
6.8. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolók, edzők elismerése, jutalmazása.
6.9. Tájékoztatást kér a város sportlétesítményeinek állapotáról, városi, illetve a várost érintő sportrendezvények szervezéséről.
6.10. A városi ifjúsági és gyermek programok, drogprevenciós előadás és sportrendezvények szervezőivel kapcsolattartás, együttműködés.
6.11. Kapcsolattartás és együttműködés ifjúsági ügyekkel foglalkozó szervezetekkel, szakemberekkel.
6.12. Kapcsolattartás és együttműködés a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzattal.
7. Környezetvédelmi Bizottság
7.1. Nettó 1 millió Ft-ot meghaladó környezetvédelmi beruházásokról és a közbeszerzési értéket meg nem haladó beruházásokról dönt.
7.2. Kapcsolattartás és együttműködés a környezetvédő szervezetekkel és szakemberekkel.
7.3. Véleményezi a városi zöldterületek karbantartási tervét.
7.4. Javaslatot tesz , és szükség esetén véleményez környezetvédelmi témakörben kitüntetői díjra.
2. melléklet a 17/2025. (IX. 9.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármesteri hivatal - a költségvetési rendeletben meghatározott - igazgatási szakfeladat keretének felhasználása, fejlesztések, felújítások mértéke és üteme meghatározása, a fő mutatókon (bér és dologi kiadások) belüli szükséges átcsoportosítások végrehajtása 20 millió Forintot el nem érő összegben.
2. A jogszabályokon és központi döntéseken alapuló külön mérlegelést nem igénylő támogatás, illetve béralap növelés végrehajtása.
3. Tartalékkal való rendelkezés joga, képviselő-testület által a költségvetési rendeletben meghatározott mértékig a források átcsoportosítása.
4. Feladathoz kapcsolódó támogatás átvétele a térségi települések önkormányzataitól és a gazdasági szervezetektől.
5. Társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok, társulások, konzorciumok esetén az önkormányzati képviselet meghatározása.
6. Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületben való elhelyezése, lebontása, áthelyezése tárgyában a képviselő-testületi döntéshez a műalkotás művészeti értékére vonatkozóan a szakvélemény beszerzése.
7. Sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése kalocsai lakosú és kalocsai oktatási intézménybe járó általános iskolai, középiskolai tanulóknak és a város iskoláiban dolgozó pedagógusok részére.
8. Hatósági szerződést köt a közfoglalkoztatás megvalósítására, valamint megállapodást a foglalkozás egészségügyi vizsgálat végzésére ( 1991. évi IV.tv.48. §).
9. Megállapodást köt egyházi jogi személy, civil szervezet által szervezett közfoglalkoztatás támogatására.
10. Dönt az azonnali intézkedést igénylő esetben rendkívüli települési támogatás odaítéléséről.
11. Dönt a szociális kölcsönről.
12. Dönt a köztemetésről (1993.III.tv.48. §)
13. Dönt a rendkívüli szociális támogatásról.
14. Kérelmet nyújt be a működést engedélyező szervhez a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások működési engedélye kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben (1993. évi III. tv. 92/K. § (2) bek.).
15. Kérelmet nyújt be a működést engedélyező szervhez a személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapszolgáltatások (gyermekjóléti ellátás, bölcsőde) működési engedélye kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben (1997. évi XXXI. tv. 100. § (2) bek.).
16. Amennyiben a bentlakásos intézményi ellátásban részesülő ellátott/térítési díj fizetésére kötelezett személy, a személyi térítési díjat nem fizeti meg, kezdeményezi a szociális hatóságnál az ellátott ingatlanvagyonára történő jelzálogjog bejegyzésre irányuló határozat meghozatalát (1993. évi III. 119. § (3) bek.).
17. Amennyiben a bentlakásos intézményi ellátásban részesülő ellátott/térítési díj fizetésére kötelezett személy, a személyi térítési díjat nem fizette meg és az ellátott elhalálozik, kezdeményezi a közjegyzőnél a térítési díj hátralék hagyatéki teherként történő érvényesítését.
18. Dönt a Bursa Hungarica pályázatok önkormányzati részének odaítéléséről.
19. Engedélyezi a közterület használatot.
20. Kalocsa Város Önkormányzata javára bejegyzett, ingatlanra terhelt szociális intézményi térítési díj hátralék megfizetése esetén, jelzálogjog törlését kezdeményezi az illetékes Földhivatalnál.
21. 500.000 Forint nettó forgalmi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak értékesítése és hasznosítása.
22. A megindított beruházások esetén az 1 millió Forint nettó értéket el nem érő kötelezettség vállalások esetén döntés, szerződés megkötése a szakmailag illetékes osztályvezető véleményét követően.
23. Városüzemeltetési feladatok, környezetvédelmi feladatok, intézmények fenntartási, karbantartási kiadásainak költsége, szakmai-műszaki pótlások biztosítása esetén nettó 1 millió Forintot nem meghaladó kötelezettségvállalások esetén dönt a szakmailag illetékes osztályvezető véleményét követően.
24. Elővásárlási jogról lemondás kivéve gazdasági társaságok üzletrésze esetén.
25. Ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzés rangsorának módosítása.
26. Költségvetési rendeletben meghatározott egyes feladatokhoz rendelkezésre álló pénzeszközöknek az előirányzaton belüli felhasználása.
27.2
28. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megtétele törzsvagyoni kört nem érintő telekalakítási eljárásban.
29. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozat megtétele az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez, további terhek bejegyzéséhez.
30. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozat megtétele a nyomvonal jellegű építmények elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése érdekében, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.
31. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozat megtétele az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindításához.
32. Az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok megtétele.
33. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzaton belül természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, intézmények és társadalmi (civil) szervezetek részére juttatott, vissza nem térítendő, céljellegű pénzügyi támogatásról.
34. Dönt az 1 millió Ft-ot meg nem haladó államháztartáson kívüli forrás átvételéről.
3. melléklet a 17/2025. (IX. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Vagyonnyilatkozatok benyújtása:
1.1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Pénzügyi , Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság részére kell átadni.
1.2. A vagyonnyilatkozatok átvételére a bizottság elnöke, jegyző vagy aljegyző jogosult. Kérésre a vagyonnyilatkozatok leadásáról igazolás kell kiállítani.
2. A vagyonnyilatkozatok kezelése, nyilvántartása
2.1. A vagyonnyilatkozatokat a többi irattól elkülönítetten kell kezelni, a jegyző által meghatározott zárható szekrényben őrzi.
2.2. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
2.2.1. A vagyonnyilatkozat nyilvános, kivéve az azonosító adatokat.
2.2.2. Hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
2.2.3. A vagyonnyilatkozatokat előzetes egyeztetés alapján írásbeli kérelemre, amelyben meg kell jelölni, hogy mely személyek vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni – hivatali munkaidőben előzetes egyeztetés alapján - bárki megtekintheti.
3. Ellenőrzési eljárás
3.1. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az arra kijelölt bizottság ellenőrzi.
3.2. Az ellenőrzési eljárást a bizottságnál bárki írásban kezdeményezheti.
3.3. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt hiánypótlásra. Amennyiben ezen felhívásnak nem tesz eleget, vagy nyilvánvalóan alaptalan a kezdeményezés, a bizottság az eljárás lefolytatását elutasítja.
3.4. Az ellenőrzési eljárás eredményéről a bizottság a képviselő-testület részére a soron következő ülésén tájékoztatást ad.
3.5. Új eljárás kezdeményezésére csak az erre irányuló új tényállítást tartalmazó kezdeményezésre van lehetőség ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében.
3.6. A bizottság egyebekben az SZMSZ és a bizottság saját ügyrendjében foglaltak szerint jár el.
4. melléklet a 17/2025. (IX. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Hivatal szervezeti felépítése:
1.1. jegyző
1.2. aljegyző
1.3. belső ellenőr- közvetlen jegyzői irányítás
1.4. testületi referens- közvetlen jegyzői irányítás
1.5. nemzetiségi referens- közvetlen jegyzői irányítás
1.6. munkaügy- közvetlen jegyzői irányítás
2. Pénzügyi Osztály
2.1. osztályvezető
2.2. Számviteli Csoport
2.3. Pénzügyi Csoport
3. Városüzemeltetési és Fejlesztési Osztály
3.1. osztályvezető
3.2. Üzemeltetési Csoport
3.3. Fejlesztési Csoport
3.4. Közterület-felügyelet
4. Jegyzői Osztály
4.1. aljegyző vezeti
4.2. Hatósági Csoport
4.3. Titkársági Csoport
5. 5. Ügyfélfogadás
5.1. hétfő : 8-12, 13-16 óráig
5.2. szerda: 8-12, 13-16 óráig
5.3. péntek: 8-12 óráig
5. melléklet a 17/2025. (IX. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Közútkezelői hozzájárulások megadása.
2. A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt.
3. Dönt a szociális temetésről.
6. melléklet a 17/2025. (IX. 9.) önkormányzati rendelethez
1. A Bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.
1.1. A Bizottság tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.
1.2. A Bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
1.3. A Bizottság elnöke képviseli a Bizottságot.
1.4. A Bizottság elnökének feladatai különösen:
1.4.1. Tervezi és szervezi a Bizottság tevékenységét,
1.4.2. Gondoskodik a Bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról,
1.4.3. Beszámol a képviselő-testületnek a Bizottság működéséről,
1.4.4. Együttműködik a polgármesterrel és más bizottságok elnökeivel,
1.4.5. Állást foglal a Bizottság nevében a Bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.
2. A Bizottság elnökhelyettest választ saját képviselő tagjai közül.
3. A Bizottság üléseit a képviselő-testületi üléseket megelőzően tartja.
4. Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy legalább az ülést megelőző napon értesíti a bizottsági tagokat. Az ülés bármely értesítési mód mellett összehívható.
5. A bizottsági ülés időpontjáról a tájékoztatót a hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.
6. A Bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a képviselő testület, vagy a bizottsági tagok 2/3-nak napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
7. A Bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.
8. A Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.
8.1. A Bizottság ülése nyilvános.
8.2. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a bizottságokra is vonatkoznak.
9. A Bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a Bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.
10. A bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok /meghívó és előterjesztés/ sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik ( bizottsági referens).
11. A Bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában nyílt szavazással hozza döntéseit. A javaslat elfogadásához a jelenlévő bizottsági tagok több, mint a felének igen szavazata szükséges.
12. A Bizottság határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. /pl.: személyes érintettség, stb./
13. A Bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki, illetve hatáskör esetén dönt.
14. A Bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
15. Bizottság döntésének kiadmányozója a Bizottság elnöke, távollétében az általa kijelölt személy.
16. A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a Bizottság elnöke, egy jegyzőkönyv-hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
16.1. A Bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a testületi ülés jegyzőkönyvének szabályait kell alkalmazni
16.2. A jegyzőkönyvet a jegyző köteles az ülést követő 15 napon belül megküldeni a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Vezetője részére.
16.3. A Bizottság írásos dokumentumait a jegyző kezeli.
17. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Mötv., valamint az SZMSZ Bizottságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
7. melléklet a 17/2025. (IX. 9.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
3. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatás
6. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
7. 031030 Közterület rendjének fenntartása
8. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
9. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
10. 045120 Út, autópálya építése
11. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
12. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
13. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
14. 062010 Területfejlesztés igazgatása
15. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatások
16. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
17. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
18. 064010 Közvilágítás
19. 066010 Zöldterület-kezelés
20. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
21. 072111 Háziorvosi alapellátás
22. 072311 Fogorvosi alapellátás
23. 074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei
24. 081061 Szabadidős part, fürdő és strandszolgáltatás
25. 082020 Színházak tevékenysége
26. 083050 Televízió-műsor szolgáltatás és támogatás
27. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladata
28. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
29. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
30. 096030 Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása
31. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
32. 104036 Munkahelyi étkeztetés gyermekek nappali ellátását biztosító intézményben
33. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
34. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátás
35. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
A 73. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet 27. pontját a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (X. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
