Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2025. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

2. A természetvédelmi terület általános jellemzése

2.1. A terület Székesfehérvár közigazgatási területén belül helyezkedik el, Székesfehérvár-Csala városrésztől keleti irányban, a Császár-víz bal partján, mely a terület nyugati határvonalát képezi. Északról a 811-es számú főút határolja, ahonnan a terület megközelíthető. Keletről és délről erdő- és gyepterületekkel szomszédos.

2.2. A kastély és a hozzá kapcsolódó park létesítése Kégl György nevéhez köthető. A neoreneszánsz kastélyt 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján, melyhez egy megközelítőleg 30 ha nagyságú tájképi kertet alakított ki. A parkot íves úthálózat tárta fel, több melléképület is helyet kapott benne. A Császár-víz mellett egy csónakázótó is létesült. Idős faállományának egyedei közel 150 évesek. A tájképi kert jól illeszkedik a környező természetes tájba.

2.3. A terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képezi, a terület déli részét pedig a Velencei-hegység (HUDI20053) kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület (Natura 2000) is érinti.

2.4. Földtan, felszínalaktan: Székesfehérvár területe az Alföld Nagytájhoz, a Mezőföld középtájhoz, azon belül a Sárrét kistájhoz tartozik, a Közép-Mezőföld kistáj határán.

2.5. Éghajlat: A terület mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, jelentős a vízhiány. A napsütéses órák száma 1980 óra körül van, az évi középhőmérséklet megközelítőleg 9,5-10 °C. A csapadék egyenlőtlen eloszlású, évi mennyisége megközelítőleg 550 mm.

2.6. Hidrológia: A terület határán húzódik a Császár-víz, mely állandó vízfolyás, a Pátkai víztározót köti össze a Velencei-tóval, valamint Székesfehérvár belterületének egy részéről lefolyó csapadékvizek befogadója. A területen létesített tó a Császár-víz vízéből táplált, mely vízi és vízparti életközösségek kialakulására adott lehetőséget.

3. A természetvédelmi területen előforduló védett növényfajok

3.1. A természetvédelmi területen átfogó kutatások nem folytak a terület flórájára vonatkozóan.

3.2. A rendelkezésre álló adatok hiányosak, ezért indokolt a terület flórájának pontos felmérése, a területen fellelhető védett növényfajok meghatározása.

4. A természetvédelmi terület, mint tájképi kert jelentős fa- és cserjefajai

5. A természetvédelmi területen előforduló védett állatfajok

5.1. A természetvédelmi területen átfogó kutatások nem folytak a terület faunájára vonatkozóan, indokolt további felmérés a területen élő, fészkelő, táplálkozó és átvonuló védett állatfajok meghatározására.

6. Kezelési és fenntartási terv

6.1. Természetvédelmi célkitűzések

6.1.1. A természetvédelmi terület idős faállományának és nagyméretű faegyedeinek védelme, valamint a jelen és a jövő nemzedéke számára történő megőrzése.

6.1.2. A tájképi kert jellegének, szerkezetének megőrzése a kialakított facsoportok, tisztások, nyiladékok fenntartásával.

6.1.3. A természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek fennmaradásának biztosítása a jelenlegi vagy jobb ökológiai állapotban a védett növény- és állatfajok védelme érdekében.

6.1.4. A terület védett növény- és állatfajainak felmérése.

6.1.5. A tájidegen fafajok és özönnövények visszaszorítása a teljes területen.

6.1.6. A terület tervszerű fenntartása, kezelése.

6.1.7. A természetvédelmi célú bemutatás elősegítése.

6.2. Természetvédelmi stratégiák

6.2.1. A tájképi kert fennmaradásának biztosítása a megfelelő területhasználattal. A tájképi kert részét képező épületek és építmények felújítása.

6.2.2. Védett fajok felmérése.

6.2.3. Az élőhelyek megőrzése, az invazív fajok visszaszorítása.

6.2.4. Természetvédelmi szempontú területfejlesztés.

6.2.5. A bemutatás elősegítése.

6.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

6.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

6.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

6.3.1.1.1. Az erdőterületeken az erdei életközösség megőrzése érdekében a természetközeli erdőgazdálkodást kell folytatni. Kizárólag az idegenhonos és a veszélyes fák vághatók ki. A holtfát a területen kell hagyni.

6.3.1.1.2. Az erdőterületeken az idegenhonos fás szárú növényeket tőelválasztással kell eltávolítani lombhullást követően, majd a következő évben vissza kell vágni a sarjakat.

6.3.1.1.3. Az erdőterületeken tilos tűzrakóhelyet kijelölni, tüzet gyújtani és avart égetni.

6.3.1.1.4. A gyepterületeken a védett növények életciklusához igazodva kell végezni a legeltetést, kaszálást.

6.3.1.1.5. A gyepterületeken tilos a gyep feltörése.

6.3.1.1.6. A gyepterületeken az inváziós növényfajokat mechanikai vagy szelektív kémiai módszerek alkalmazásával kell visszaszorítani az „Egyes özönnövény fajok visszaszorításának egységes módszertana” elnevezésű útmutatóban foglaltak szerint.

6.3.1.2. Fajok védelme

6.3.1.2.1. Az idős fákat meg kell őrizni, idős fát kivágni, metszeni csak élet- vagy vagyonbiztonsági okból lehet. A beavatkozást a denevérek és a faodvakat használó egyéb védett kisemlősök életciklusát, valamint a madarak költési időszakát figyelembe véve augusztus 15. – október 31. között lehet elvégezni az odvak előzetes átvizsgálását követően, amennyiben nem tartózkodnak benne denevérek, egyéb védett kisemlősök, illetve nem fészkelnek benne madarak. Védett állat észlelése esetén értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrét.

6.3.1.2.2. A tóban horgászni tilos. Természetvédelmi célból történő, a horgászatnál hatékonyabb módszerekkel megvalósított haltani mintavételezés, halmentés, illetve amennyiben indokolt, esetleges haltelepítés kizárólag a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményével és felügyeletével történhet.

6.3.1.2.3. A kaszálást a területen előforduló védett növények virágzási és magérlelési időszakához kell igazítani.

6.3.1.3. Táj- és kultúrtörténeti értékek

6.3.1.3.1. A tájképi kert szerkezetét megváltoztatni tilos.

6.3.1.3.2. A terület jelenlegi tájképi karakterét meg kell őrizni, a kultúrtörténeti értékek, objektumok megmaradásáért minden szükséges intézkedést meg kell tenni.

6.3.1.3.3. A tájképi kert részét képező épületeket, építményeket véglegesen elbontani tilos. Felújítás esetén az eredeti kialakítást, megjelenést kell alapul venni.

6.3.1.3.4. A tájképi kert megőrzése érdekében a területhasználatot megváltoztatni tilos.

6.3.1.4. Látogatás

6.3.1.4.1. A terület látogathatóságát biztosítani kell.

6.3.1.4.2. A terület gyalogosan látogatható.

6.3.1.4.3. Gépjárművel csak engedéllyel lehet behajtani indokolt esetben és csak a kijelölt utakon lehet közlekedni.

6.3.1.5. Oktatás és bemutatás

6.3.1.5.1. A terület oktatási és bemutatási célú látogathatóságát biztosítani kell.

6.3.1.5.2. Azt oktatást és bemutatást szolgáló ismertető táblák kihelyezése, vagy tanösvény létesítése engedéllyel történhet.

6.3.1.6. Kutatás, vizsgálatok: A területen a kutatás lehetőségét biztosítani kell.

6.3.1.7. Terület- és földhasználat

6.3.1.7.1. A területhasználat során a tájképi kert struktúrája nem változhat meg.

6.3.1.7.2. A területen ipari és bányászati tevékenységet folytatni tilos.

6.3.1.7.3. A területen lévő épületek, építmények üzemeltetése, hasznosítása, felújítása során törekedni kell a lehető legkisebb területhasználatra.

6.3.1.7.4. Gépjárművel csak engedéllyel lehet behajtani indokolt esetben és csak a kijelölt utakon lehet közlekedni.

6.3.1.8. Természetvédelmi infrastruktúra: A tájképi kert történetét, értékeit bemutató információs tábla kihelyezhető a kastély környezetében.

6.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

6.3.2.1. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése

6.3.2.1.1. A gyepeken legeltetés és kaszálás megengedhető. A gyepek fenntartását elsősorban legeltetéssel kell végezni, kiegészítő kaszálással.

6.3.2.1.2. Legeltetés

6.3.2.1.2.1. Csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. Túllegeltetés tilos.

6.3.2.1.2.2. A legeltetési időszak végén, de szükség esetén közben is, évente tisztító kaszálást kell végezni.

6.3.2.1.2.3. Téli legeltetés tilos.

6.3.2.1.2.4. Nedves időszakban tilos a legeltetés.

6.3.2.1.3. Kaszálás

6.3.2.1.3.1. A kaszálás a védett növények életciklusához igazodva folytatható.

6.3.2.1.3.2. A kaszálás esetében legalább 15%-ban minden évben meg kell hagyni más-más területen érintetlen gyepfoltokat.

6.3.2.1.3.3. A kaszálást követően a bálázást és szénalehordást egy hónapon belül el kell végezni.

6.3.2.1.3.4. Tilos a gyep feltörése.

6.3.2.2. Erdők kezelése

6.3.2.2.1. Az erdőtervezett erdők kezelésekor az érvényes körzeti erdőtervben foglaltakat kell figyelembe venni.

6.3.2.2.2. A területen lévő erdőkben csak természetközeli erdőgazdálkodás folytatható.

6.3.2.2.3. Fakitermelés kizárólag természetvédelmi célokkal összefüggésben végezhető.

6.3.2.2.4. A holtfát a területen kell hagyni.

6.3.2.2.5. Fakitermelés a fészkelési és vegetációs időn kívül végezhető, kivéve élet- és vagyonvédelmi okból történő fakivágást.

6.3.2.2.6. A gyérítés során a tájidegen és invazív fajok eltávolítására kell törekedni.

6.3.2.2.7. Az erdők természetes megújulásának lehetőségét biztosítani kell.

6.3.2.2.8. Törekedni kell az állománynak megfelelő cserjeszint kialakulására.

6.3.2.3. Művelés alól kivett területek kezelése

6.3.2.3.1. A kivett horgásztó vízszintjét állandó szinten kell tartani, a vízpótlását a Császár-vízből kell szükség szerint pótolni, vagy a többletvizet a Császár-vízbe kell vezetni.

6.3.2.3.2. Tilos a tóban horgászni, kivéve ha az természetvédelmi szempontból indokolt.

6.3.2.3.3. Tilos a tavon motoros meghajtású vízi járművel közlekedni.

6.3.2.3.4. A feliszapolódás elkerülése érdekében 5 évente meg kell vizsgálni a tómedret és indokolt esetben kismértékű mederkotrást el kell végezni.

6.3.2.3.5. A nádas terjedését vissza kell szorítani.

6.3.2.3.6. A kivett árok kaszálását, kotrását szükség szerint el kell végezni.

6.3.2.3.7. A meglévő épületállományon kívül új épület, továbbá új szilárd burkolatú út építése a történeti kert struktúráját nem befolyásoló módon engedélyezhető.

6.4. Fenntartási terv

6.4.1. A tájképi kert szerkezetének megőrzése érdekében a gyep-facsoportok-erdőfoltok meglévő arányát, területét, határvonalait változatlanul kell hagyni, ezt a fenntartással kell elősegíteni:

6.4.1.1. erdők megújulásának biztosítása, szükség esetén az újulatot támogató gyérítéssel,

6.4.1.2. erdőszegélyek megőrzése,

6.4.1.3. cserjésedés visszaszorítása a gyepterületeken.

6.4.2. A tó partvonalát meg kell őrizni, szükség esetén partrendezéssel, mederkotrással, a cserjék terjedésének visszaszorításával.

6.4.3. A tájképi kert részét képező épületek és építmények felújítása támogatandó.

6.4.4. A terület állapotának ellenőrzését évente minimum 4 alkalommal el kell végezni.

2. A természetvédelmi terület általános jellemzése

2.1. Székesfehérvár déli belterületén helyezkedik el a Székesfehérvár Sóstó Természetvédelmi Terület. Északról a megújított Sóstói Stadion és edzőpályák, keletről a Szárcsa utca és a Fejérvíz Zrt. telephelye, délről az országos jelentőségű Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület, míg nyugatról a Segesvári utca lakóházai, a Sóstói lakótelep és a Vásárhelyi utca ipar- és gyártelepei határolják.

2.2. A Sóstó környezetének tengerszint feletti magassága 105-120 mBf.

2.3. A terület természet-földrajzilag három eltérő arculatú táj határán fekszik. Nyugatról a fiatal süllyedékű, mocsaras Sárrét, délről az Észak-Mezőföld kibillent homokos, löszös háta, északkeletről a Vértes hegylábfelszíne határolja.

2.4. A geológiai felépítést a tó körül mélyített kutató- és vízkútfúrásokból ismerjük. A medence aljzata a Velencei-hegységben felszínen is megtalálható paleozoós gránit, mely a tó északi felén -50 mBf., a déli részén -75 mBf. szinten, tehát 160-185 m mélyen húzódik. Az erre települő pannon összletet agyag, homok, iszap és alárendelten kőzetliszt képviselik. A pannon rétegek közel vízszintes településűek, több km távolságig nyomozhatók. Erre a térszínre változó vastagságú (2-30 m) pleisztocén korú összlet teleepöl folyóvízi-ártéri (homok, iszap, agyag, ritkán kavics) és hullóporos (lösz, intruziós-lösz) képződmények formájában, amit néhol vékony holocén kori talajtakaró vagy ártéri agyag, iszap fed le.

2.5. Tektonikusan az alaphegység erősen megviselt. A tó a paleogén-neogén vonal és a Móri-árok metszésvonalától északra fekszik mintegy 3 km-re. Ezen tektonikai mozgások a pannon kort már nem, vagy alig érintették.

2.6. A tó vízgyűjtő területe 2 km². A tavat valaha a Basa-árok táplálta, 14,4 km²-es vízgyűjtő területével. Később a folyásirány megfordításával a Basa-árok a tó túlfolyójává vált, így az eredeti 16,4 km²-es vízgyűjtő területe jelentősen lecsökkent. A lehatárolás a DNY-i határ, a homokbánya felé egy kicsit bizonytalan. A vízgyűjtő síkvidéki jellegű, területén lényeges időszakos vízfolyás vagy areális lefolyás nyoma nem látható.

2.7. A tó területe összesen 336.000 m², melyet egy kelet-nyugat irányú gát oszt ketté. Az északi tó területe 320.000 m², a déli tó 16.000 m².

2.8. A déli tórészbe évtizedekig kommunális szennyvizet vezettek, míg a tisztavizű északi tónak se víztáplálása, se kivezetése nem volt.

2.9. A Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációja 2018-ban történt meg. Ennek keretében sor került az Északi-tó medrének kotrására, partfalrekonstrukciójára, költőszigetek kialakítására, továbbá tájépítészeti elemekkel, sokrétű természetvédelmi ismeretet nyújtó információs táblákkal, interaktív eszközökkel, madármegfigyelő helyekkel színesített tanösvény kialakítására, valamint egy napozóstég és egy játszótér megépítésére. A rehabilitált északi tó állandó vízszintjének biztosítására három módon érkezik víz a tóba: a szomszédos stadion és parkolófelületének tisztított csapadékvize, a csapadékvizet szállító Basa-árok folyásirányának megváltoztatásával érkező csapadékvizek, valamint a szennyvíztisztító telepről utótisztítást követően több mint 4 km hosszú nyomóvezetéken érkező tisztított szennyvíz, utóbbi évente 100-120 ezer köbméter vízmennyiséggel szolgálja a területet és lakóit.

2.10. Növényföldrajzilag az Alföld (Mezőföld) része, de peremi helyzete miatt az Alföld és a Dunántúl flórája közötti átmenetet képez. Vízi és vízparti élőhelyeken kívül megjelenik a nádas, a mocsárrét, a láprét, a száraz gyep, a pionír homokpuszta, a zárt sztyepprét, az erdő.

2.11. Állattani besorolás szempontjából a terület szintén az Alföldhöz tartozik, számtalan állatfaj élő-, táplálkozó- és szaporodóhelye.

4. A természetvédelmi területen előforduló védett állatfajok

5. Kezelési és fenntartási terv

5.1. Természetvédelmi célkitűzések

5.1.1. A természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek fennmaradásának biztosítása a jelenlegi vagy jobb ökológiai állapotban a védett növény- és állatfajok védelme érdekében.

5.1.2. A tó állandó vízszintjének biztosítása.

5.1.3. A tájidegen fafajok és özönnövények visszaszorítása a teljes területen.

5.1.4. A terület tervszerű fenntartása, kezelése.

5.1.5. A természetvédelmi célú bemutatás elősegítése, az oktatás és kutatás lehetőségének biztosítása.

5.2. Természetvédelmi stratégiák

5.2.1. A terület látogathatóságának biztosítása a védett terület sérelme nélkül.

5.2.2. A védett madarak megfigyelésének biztosítása a madarak zavarása nélkül.

5.2.3. Rendszeres vízpótlás biztosítása az utótisztított szennyvízzel.

5.2.4. A rehabilitáció során kialakított vízfelület méretének megtartása a nádas terjedésének megakadályozásával.

5.2.5. Az élőhelyek megőrzése, az invazív fajok visszaszorítása.

5.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

5.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

5.3.1.1. Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme: A felszíni és felszín alatti földtani értékeket minden károsítástól, átalakítástól védeni kell.

5.3.1.2. Élőhelyek kezelése, fenntartása

5.3.1.2.1. Az erdőterületeken az erdei életközösség megőrzése érdekében a természetközeli erdőgazdálkodást kell folytatni. Kizárólag az idegenhonos és a veszélyes fák vághatók ki. A holtfát a területen kell hagyni.

5.3.1.2.2. Az erdőterületeken az idegenhonos fásszárú növényeket tőelválasztással kell eltávolítani lombhullást követően, majd a következő évben vissza kell vágni a sarjakat.

5.3.1.2.3. Az erdőterületeken tilos tűzrakóhelyet kijelölni, tüzet gyújtani és avart égetni.

5.3.1.2.4. A gyepterületeken a védett növények életciklusához igazodva kell végezni a legeltetést, kaszálást.

5.3.1.2.5. A gyepterületeken tilos a gyep feltörése.

5.3.1.2.6. A gyepterületeken az inváziós növényfajokat mechanikai vagy szelektív kémiai módszerek alkalmazásával kell visszaszorítani az „Egyes özönnövény fajok visszaszorításának egységes módszertana” elnevezésű útmutatóban foglaltak szerint.

5.3.1.2.7. A tóban fürdeni, csónakázni, kutyát úsztatni tilos.

5.3.1.2.8. A madarakat etetni, a tóba tápanyagot bedobálni tilos.

5.3.1.2.9. A területen vegyszer és műtrágya használata tilos.

5.3.1.3. Fajok védelme

5.3.1.3.1. A területen élő védett állatfajok egyedeit tilos gyűjteni, elpusztítani, élettevékenységüket zavarni.

5.3.1.3.2. A területen lévő homokfalak rendszeres karbantartásával biztosítani kell a fokozottan védett gyurgyalag és parti fecske fészkelési lehetőségét. A karbantartási munkák kizárólag a fészekelhagyást követően a fészkelési idő kezdetéig végezhetők.

5.3.1.3.3. Az idős fákat meg kell őrizni, idős fát kivágni, metszeni csak élet- vagy vagyonbiztonsági okból lehet. A beavatkozást a denevérek és a faodvakat használó egyéb védett kisemlősök életciklusát, valamint a madarak költési időszakát figyelembe véve augusztus 15. – október 31. között lehet elvégezni az odvak előzetes átvizsgálását követően, amennyiben nem tartózkodnak benne denevérek, egyéb védett kisemlősök, illetve nem fészkelnek benne madarak. Védett állat észlelése esetén értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrét.

5.3.1.3.4. A területen áthúzódó légvezetékek oszlopain a tartószerkezetek szigetelését a madarak védelmében el kell végezni.

5.3.1.3.5. A terület növényeit és részeit (különösen gumó, mag, levél) tilos gyűjteni, a növényeket tilos megsérteni, elpusztítani.

5.3.1.3.6. A tóban horgászni tilos. Természetvédelmi célból történő, a horgászatnál hatékonyabb módszerekkel megvalósított haltani mintavételezés, halmentés, illetve amennyiben indokolt, esetleges haltelepítés kizárólag a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményével és felügyeletével történhet.

5.3.1.3.7. Kutyát a területre kizárólag rövid pórázon vezetve lehet bevinni.

5.3.1.3.8. A kaszálást a területen előforduló védett növények virágzási és magérlelési időszakához kell igazítani.

5.3.1.3.9. Tilos az állatok zavarása, hangszóró használata.

5.3.1.3.10. A területen a vadállomány kezelését természetvédelmi érdekek figyelembevételével végezheti a jogosult vadásztársaság vadgazdálkodási üzemterv szerint.

5.3.1.3.11. A belterületen elhelyezkedő területen a vadászat különösen indokolt esetben – humán- vagy állategészségügyi okból történhet természetvédelmi érdekeket figyelembe véve meghatározott időpontban.

5.3.1.4. Táj- és kultúrtörténeti értékek

5.3.1.4.1. Gondoskodni kell a területen lévő létesítmények, épületek, berendezések állagának megóvásáról, folyamatos karbantartásáról, környezetük rendben tartásáról.

5.3.1.4.2. Új létesítményt elhelyezni csak természetvédelmi érdekből lehetséges.

5.3.1.4.3. A területen hulladékot elhelyezni szigorúan tilos.

5.3.1.5. Látogatás

5.3.1.5.1. A terület látogathatóságát egész évben biztosítani kell.

5.3.1.5.2. A területen kialakított tanösvény szabadon látogatható. A kijelölt ösvényről letérni tilos.

5.3.1.5.3. A terület gyalogosan látogatható.

5.3.1.5.4. A területen vezetett séták biztosítottak.

5.3.1.5.5. Gépjárművel csak engedéllyel lehet behajtani indokolt esetben és csak a kijelölt utakon lehet közlekedni.

5.3.1.5.6. A természeti értékek védelme érdekében indokolt esetben a jegyző, mint természetvédelmi hatóság látogatási és tartózkodási tilalmat rendelhet el időszakosan vagy területrészre korlátozottan.

5.3.1.6. Oktatás és bemutatás

5.3.1.6.1. A terület oktatási és bemutatási célú látogathatóságát biztosítani kell.

5.3.1.6.2. Az oktatást és az ismeretterjesztést a tanösvény mellett kialakított interaktív ismertető táblák segítik.

5.3.1.7. Kutatás, vizsgálatok

5.3.1.7.1. A területen a kutatás lehetőségét biztosítani kell.

5.3.1.7.2. A kutatási eredményekről a terület kezelőjét tájékoztatni kell.

5.3.1.8. Terület- és földhasználat

5.3.1.8.1. A területen a művelési ág megváltoztatása csak természetvédelmi okokból, a jegyző, mint természetvédelmi hatóság engedélyével történhet.

5.3.1.8.2. A területen ipari és bányászati tevékenységet folytatni tilos.

5.3.1.8.3. A területen lévő épületek, építmények üzemeltetése, hasznosítása, felújítása során törekedni kell a lehető legkisebb területhasználatra.

5.3.1.8.4. A terület kezelését végző gépjárművek kivételével gépjárművel csak engedéllyel lehet behajtani indokolt esetben és csak a kijelölt utakon lehet közlekedni.

5.3.1.8.5. A területen rendeltetéstől eltérő használat, építmény elhelyezése a jegyző, mint természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges, kizárólag természetvédelmi érdekből.

5.3.1.8.6. Létesítmény tervezésekor a tájba illesztésre nagy hangsúlyt kell fektetni.

5.3.1.8.7. Létesítmény felhagyása esetén annak elbontásáról haladéktalanul gondoskodni kell a jegyző, mint természetvédelmi hatóság hozzájárulásával.

5.3.1.8.8. A terület területét és rendeltetését érintő vagy befolyásoló tervek jóváhagyásához, módosításához, hatósági engedélyek kiadásához a jegyző, mint természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

5.3.1.9. Természetvédelmi infrastruktúra

5.3.1.9.1. A tanösvény járhatóságáról folyamatosan gondoskodni kell.

5.3.1.9.2. A tanösvény mentén kialakított táblákat, madármegfigyelő helyeket, egyéb berendezéseket folyamatosan karban kell tartani.

5.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

5.3.2.1. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése

5.3.2.1.1. A rét és legelőterületek művelési águknak megfelelően hasznosíthatók a természetvédelmi előírások figyelembevételével.

5.3.2.1.2. Legeltetés

5.3.2.1.2.1. Csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. Túllegeltetés tilos.

5.3.2.1.2.2. A legeltetési időszak végén, de szükség esetén közben is, évente tisztító kaszálást kell végezni.

5.3.2.1.2.3. Téli legeltetés tilos.

5.3.2.1.2.4. Nedves időszakban tilos a legeltetés.

5.3.2.1.3. Kaszálás

5.3.2.1.3.1. A kaszálás a védett növények életciklusához igazodva folytatható.

5.3.2.1.3.2. A kaszálás esetében legalább 15%-ban minden évben meg kell hagyni más-más területen érintetlen gyepfoltokat.

5.3.2.1.3.3. A kaszálást követően a bálázást és szénalehordást egy hónapon belül el kell végezni.

5.3.2.1.3.4. Tilos a gyep feltörése.

5.3.2.2. Nádas művelési ágú területek kezelése

5.3.2.2.1. A nádas hasznosítása a természetvédelmi előírások figyelembevételével engedélyezhető.

5.3.2.2.2. A nádas terjedését, a tó vízfelületének csökkenését a nádas rendszeres gondozásával meg kell akadályozni. A rehabilitáció során kialakított állapot (tó-nádas arány) megőrzésére kell törekedni.

5.3.2.2.3. A nádvágás a nád biológiai érettségétől február 28-ig terjedő időszakban végezhető.

5.3.2.3. Erdők kezelése

5.3.2.3.1. Az erdőtervezett erdők kezelésekor az érvényes körzeti erdőtervben foglaltakat kell figyelembe venni.

5.3.2.3.2. A területen lévő erdők elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésűek, ahol csak természetközeli erdőgazdálkodás folytatható.

5.3.2.3.3. Fakitermelés kizárólag természetvédelmi célokkal összefüggésben végezhető.

5.3.2.3.4. Fakitermelés a fészkelési és vegetációs időn kívül végezhető, kivéve élet- és vagyonvédelmi okból történő fakivágást.

5.3.2.3.5. A gyérítés során a tájidegen és invazív fajok eltávolítására kell törekedni.

5.3.2.3.6. Tarvágás csak a nem őshonos fafajokból álló állományokban történhet. Szomszédos erdőrészletben a tarvágás vagy véghasználat csak akkor végezhető, ha a korábban véghasznált területen megtörtént az erdőfelújítás.

5.3.2.3.7. Erdőfelújítás, véghasználatot követő erdőtelepítés során a termőhelyi adottságokat figyelembe véve lehetőség szerint őshonos fafajokból álló állományt kell kialakítani.

5.3.2.3.8. A tájidegen állományú erdők (különösen akácosok) esetében őshonos fafajokkal kell az erdőt átalakítani.

5.3.2.3.9. A holtfát a területen kell hagyni.

5.3.2.3.10. Az erdők természetes megújulásának lehetőségét biztosítani kell.

5.3.2.3.11. Törekedni kell az állománynak megfelelő cserjeszint kialakulására.

5.3.2.3.12. A nagyméretű és különleges fákat óvni kell.

5.3.2.4. Művelés alól kivett területek kezelése

5.3.2.4.1. A kivett tó vízszintjét állandó szinten kell tartani. Amennyiben a vízszint a vízpótlás és a csapadék mennyisége következtében az üzemi vízszint fölé emelkedik, a zsilip megnyitásával a többletvizet a mocsaras déli tómederbe kell vezetni.

5.3.2.4.2. Tilos a tóban horgászni, kivéve ha az természetvédelmi szempontból indokolt.

5.3.2.4.3. Tilos a tavon motoros meghajtású vízi járművel közlekedni, kivéve a természetvédelmi célú járműhasználatot (nádaratás, úszó-kotró munkagép használata).

5.3.2.4.4. A feliszapolódás elkerülése érdekében 5 évente meg kell vizsgálni a tómedret és indokolt esetben kismértékű mederkotrást el kell végezni.

5.3.2.4.5. A nádas terjedését vissza kell szorítani.

5.3.2.4.6. A meglévő épületállományon kívül új épület, továbbá új szilárd burkolatú út építése tilos. Új építmények, berendezések kizárólag természetvédelmi célból létesíthetők.

5.4. Fenntartási terv

5.4.1. A terület fenntartását mindig a természeti folyamatokhoz kell igazítani.

5.4.1.1. Figyelembe kell venni a védett növények virágzási és magérlelési idejét a kaszálás és legeltetés időpontjának meghatározásánál.

5.4.1.2. Figyelembe kell venni a védett madarak fészkelési idejét a zajjal járó fenntartási munkák ütemezésénél, fakivágásnál, nádaratásnál, tómeder kotrásánál, partfal védelmi munkáknál.

5.4.2. Erdőgazdálkodási tevékenyég során az őshonos faállomány és a természetközeli erdő kialakítására kell törekedni.

5.4.3. Rendszeresen gondoskodni kell az elszórt hulladék összegyűjtéséről.

5.4.4. A látogathatóság biztosítása érdekében a tanösvény és létesítményeinek használhatóságát folyamatos felülvizsgálattal és karbantartással kell megteremteni.

2. A természetvédelmi terület általános jellemzése

2.1. A terület Székesfehérvár közigazgatási területén belül, a város belterületétől északi irányban helyezkedik el.

2.2. Az Aszal-völgy a Zámoly felé vezető műúttól keletre, azzal párhuzamosan húzódik. A tározóhoz és a vízműhöz vezető burkolt úton, valamint földutakon keresztül közelíthető meg. Döntően szántóföldek veszik körül, kivéve az északi és a déli irányt, ahol gyepes-erdős vegetációval határos. Déli irányban közvetlenül érintkezik a vízműhöz tartozó kiszolgáló épületekkel.

2.3. A terület részben átfed az Aszal-völgy (HUDI2004) kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területtel (Natura 2000) és a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képezi. A keleti oldalon található három önálló és értékes élőhelyfolt nem része a Natura 2000 hálózatnak, míg déli irányban a Natura 2000 terület túlnyúlik a helyi védett területen.

2.4. Az Aszal-völgy Natura 2000 terület jelölő élőhelye a síksági pannon löszgyep (6250), jelölő növény- és állatfaja nincs.

2.5. A terület vegetációja erőteljesen magán viseli az emberi használat nyomait.

2.6. Az erdőterületek döntően telepítés eredményeként jöttek létre, az összes erdő több mint 80%-a idegenhonos fajokból áll.

2.7. A területek legalább 60%-a természetközeli gyep, melyek azonban erősen cserjésednek a rendszeres legeltetés hiányában.

2.8. Szántóföldi művelés alapvetően nem jellemző, a szegélyi részeken azonban jellemző a környező szántók túlhasználata, vagyis a gyepszegély beszántása.

2.9. A terület legértékesebb életközössége a löszpusztarét, de jó állapotú állományai a teljes területnek megközelítőleg csak 15%-át borítja.

2.10. Erőteljes a cserjésedés – elsősorban egybibés galagonyával -, a mára zárt cserjéssé alakult területek néhány évtizeddel korábban még értékes löszgyepek voltak.

2.11. Földtan, felszínalaktan: Székesfehérvár területe az Alföld nagytájhoz, a Mezőföld középtájhoz, a Sárrét kistájhoz tartozik, de annak keleti, a Közép-Mezőföld kistájjal érintkező szegélyén helyezkedik el.

2.12. Az Aszal-völgy területe lösszel fedett hordalékkúp síkság, mely meredek löszoldallal határolt löszvölgyekből áll.

2.13. Az Aszal-völgy északnyugat-délkelet irányú löszvölgyrendszer, melynek északon egy nagyobb oldalága van, míg több helyen kisebb oldalágszerű horpadások szabdalják.

2.14. A tengerszint feletti magassága 140-177 m között változik.

2.15. A területen művi domborzati elem is található, a tározó töltése földmunka eredményeként jött létre. A tározó környékén homokkő fordul elő.

2.16. A területen földtani szempontból jelentős egyedi érték nem található.

2.17. Éghajlat: A terület mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, ahol a vízhiány is jelentős. Az évi napsütés 1980 óra körüli, az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 °C. A csapadék évi összege 550-580 mm közötti, a téli félévben átlagosan 35 hótakarós nap várható. Az ariditási index 1,21-1,28. Az uralkodó szélirány É-ÉNY-i, második helyen áll a DK-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s.

2.18. Vízrajz: A területen állandó vízfolyás, vagy forrás nem fordul elő. Az Aszal-völgy legmélyebb részei mezofil kaszálók, amelyeken vízborítás legfeljebb extrém csapadékmennyiség esetén jellemző. A térségre jelzett talajvíz mélysége a löszhátak alatt 4-6 m, az alacsonyabb felszíneken 2-4 m közötti, míg a völgytalpakon 2 m felett van átlagosan.

2.19. Talaj: Az Aszal-völgy területére alapvetően a löszös üledéken kialakult mészlepedékes csernozjom, az erdősült meredek oldalakon a csernozjom barna erdőtalaj jellemző, míg a völgyalj, időszakosan felszíni vízborítással jellemezhető területein (fűzliget és mezofil gyepek) réti öntéstalaj alakult ki. A terület középső részén anyagkitermelés nyomai láthatóak, melyet kubikgödrök jelenléte mutat.

2.20. Biogeográfiai jellemzés, ökológiai folyamatok: A terület növényföldrajzi szempontból az Alföld flóravidék (Eupannonicum) Mezőföld és Solti-síkság (Colocense) flórajárásához tartozik. A térség az erdőssztyep zóna részét képezi, a löszplatókon egykor kiterjedt lösztölgyesek és löszgyepek fordultak elő. Ma a lankásabb, síkabb területeken szinte mindenütt szántóföldi használat jellemző, az eredeti vegetáció a meredekebb domborzattal jellemezhető részeken, löszoldalakon, völgyekben, dombokon maradt csak meg, egymástól izolálódva. Az Aszal-völgyet keleti, nyugati és északi irányban nagy kiterjedésű szántók izolálják, déli irányban azonban az árok tovább halad, többé-kevésbé degradálódott üde élősávval övezve és Székesfehérvár központjáig húzódik. A területen az erdőssztyep jelleg jól megmutatkozik abban, hogy a gyepgazdálkodás alól kimaradt (jelenleg nem kaszált, vagy legeltetett) löszgyep maradványok igen erős cserjésedést mutatnak (elsősorban galagonyával), amely folyamat középtávon megszünteti a jelenleg legnagyobb természeti értéket képviselő löszgyep életközösséget.

3. A természetvédelmi területen előforduló védett növényfajok

3.1. A terület flórája annak ellenére gazdag, hogy a teljes vegetációnak csak kis része (megközelítőleg 15%) van igazán jó állapotban. Magas ugyanakkor a gyomok és a zavarástűrő fajok aránya és jelentős az idegenhonos, invazív fajok előretörése.

4. A természetvédelmi területen előforduló védett állatfajok

4.1. A területen átfogó zoológiai kutatások nem folytak, az állattani értékekről szerzett adatok hiányosak, elsősorban a madárfaunára vonatkoznak, indokolt további felmérés a területen élő, fészkelő, táplálkozó és átvonuló védett állatfajok meghatározására.

5. Kezelési és fenntartási terv

5.1. Természetvédelmi célkitűzések

5.1.1. A természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek fennmaradásának biztosítása a jelenlegi vagy jobb ökológiai állapotban a védett növény- és állatfajok védelme érdekében.

5.1.2. Idegenhonos erdők átalakítása őshonossá a tatárjuharos lösztölgyesek fajkészletére alapozva.

5.1.3. A gyepek cserjésedésének megakadályozása.

5.1.4. A terület tervszerű fenntartása, kezelése.

5.1.5. A természetvédelmi célú bemutatás elősegítése, az oktatás és kutatás lehetőségének biztosítása.

5.2. Természetvédelmi stratégiák

5.2.1. Az értékes löszpusztarét megőrzése a cserjésedés visszaszorításával, legeltetéssel.

5.2.2. Az erdők természetességi állapotának javítása.

5.2.3. Védett fajok feltérképezése.

5.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

5.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

5.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

5.3.1.1.1. A területen előforduló természetes vagy természetközeli élőhelytípusokat (fűzligetek, löszpusztarétek, nádas) átalakító használat (különösen beszántás, tólétesítés, felülvetés) nem engedélyezhető.

5.3.1.1.2. A löszpusztaréteken és a cserjések nyíltabb részein a cserjék kíméletes kézi eltávolítása szükséges: talajfelszín feletti tőelválasztás motorfűrésszel, vagy kézi fűrésszel, faanyag elszállítása (aprítékolás javasolt). A cserje anyaga a védett területen nem égethető el, szükség esetén a megfelelő engedélyek beszerzés után erre a területtel érintkező szántóföldek vehetők igénybe. Őshonos fajokhoz vegyszer használata nem szükséges.

5.3.1.1.3. Legeltetés bevezetése előtt, illetve legeltetés hiánya esetén a degradált gyepek területén a cserjék, nagytermetű gyomok (különösen siskanád, gyalogbodza) kézi, vagy gépi eltávolítása javasolt, a sík morfológiájú területeken erdészeti szárzúzó, vagy hasonló nagy kapacitású gép használható.

5.3.1.1.4. Az inváziós növényfajokat mechanikai vagy szelektív kémiai módszerek alkalmazásával kell visszaszorítani az „Egyes özönnövény fajok visszaszorításának egységes módszertana” elnevezésű útmutatóban foglaltak szerint.

5.3.1.1.4.1. Fehér akác (Robinia pseudoacacia): A területen legnagyobb mennyiségben előforduló fafaj. Üzemtervezett állományai esetében az e pontban leírt eltávolítást az erdők kezelésénél bemutatott erdőfelújítás kell, hogy kövesse.

5.3.1.1.4.1.1. Az eltávolítást kombinált mechanikus és vegyszeres módszerrel kell elvégezni.

5.3.1.1.4.1.2. 'A' változat: 1. év - Faegyedek eltávolítása tőelválasztással szeptember-október hónap folyamán, vágásfelület kenése Garlon, vagy azzal egyenértékű vegyszerrel 3 napon belül (tuskósarjak eltávolítása érdekében). 2-4. év - Gyökérsarjak és tuskósarjak hajtásainak mechanikus eltávolítása (levágás vagy leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július-augusztus), majd ősszel (szeptember-október) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés vagy pontpermetezés) Lontrel, vagy azzal egyenértékű vegyszerrel.

5.3.1.1.4.1.3. 'B' változat: 1. év - Faegyedek törzsinjektálása augusztus-szeptember hónap folyamán Garlon, vagy azzal egyenértékű vegyszerrel. 2. év - Teljesen el nem pusztult faegyedek pótinjektálása augusztus hónap folyamán Garlon, vagy azzal egyenértékű vegyszerrel. Gyökérsarjak hajtásainak mechanikus eltávolítása (levágás vagy leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július-augusztus), majd ősszel (szeptember-október) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés vagy pontpermetezés) Lontrel, vagy azzal egyenértékű vegyszerrel. A lábon elhalt faanyag eltávolítása vegetációs időszakon kívül (szeptember-február) a 2. év végén. 3-4. év - Gyökérsarjak hajtásainak mechanikus eltávolítása (levágás vagy leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július-augusztus), majd ősszel (szeptember-október) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés vagy pontpermetezés) Lontrel, vagy azzal egyenértékű vegyszerrel. A technológia a kezelés kivitelezésekor elérhető vegyszer és eszközhasználati tapasztalatok alapján felülvizsgálható. A vegyszeres kezelés szakirányításához felsőfokú növényvédelmi képesítés szükséges.

5.3.1.1.4.2. Keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia):

5.3.1.1.4.2.1. Faegyedek eltávolítása tőelválasztással szeptember-október hónap folyamán, vágásfelület kenése Garlon, vagy azzal egyenértékű vegyszerrel 3 napon belül (tuskósarjak eltávolítása érdekében).

5.3.1.1.4.2.2. Amennyiben utókezelés szükséges a 2. évben, akkor a sarjak mechanikus eltávolítása (levágás vagy leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július-augusztus), majd ősszel (szeptember-október) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés vagy pontpermetezés) Garlon, vagy azzal egyenértékű vegyszerrel.

5.3.1.1.4.2.3. A technológia a kezelés kivitelezésekor elérhető vegyszer és eszközhasználati tapasztalatok alapján felülvizsgálható. A vegyszeres kezelés szakirányításához felsőfokú növényvédelmi képesítés szükséges.

5.3.1.1.4.3. Aranyvessző (Solidago sp.): Visszaszorítása a gyomos száraz gyep területén lehetséges, ahol szárzúzóval vagy nagy teljesítményű kaszával a vegetációs időszakban végzett minimum 2 kaszálással (június - szeptember között, időjárástól függően) kell a virágzást és termésérlelést megakadályozni. A fűzligetbe és nádas szegélybe elegyedő példányainak eltávolítására reálisan kivitelezhető költséghatékony technológia nem áll rendelkezésre.

5.3.1.1.4.4. Zöld juhar (Acer negundo) és nyugati ostorfa (Celtis occidentalis): Szálanként előforduló egyedeit a teljes területről tőelválasztással el kell távolítani a vegetációs időszakon kívül (szeptember - február). Vegyszer használat nem szükséges.

5.3.1.1.5. Az invazív fajok elleni védekezést rendszeresen (minimum 5 évente) ismételni kell. Új fajok megjelenése esetén jelen kezelési terv kiegészítendő a fajspecifikus kezelési technológiával.

5.3.1.1.6. A gyepterületeken a védett növények életciklusához igazodva kell végezni a legeltetést, kaszálást.

5.3.1.1.7. A gyepterületeken tilos a gyep feltörése.

5.3.1.2. Fajok védelme

5.3.1.2.1. A területen élő védett állatfajok egyedeit tilos gyűjteni, elpusztítani, élettevékenységüket zavarni.

5.3.1.2.2. Az idős fákat meg kell őrizni, idős fát kivágni, metszeni csak élet- vagy vagyonbiztonsági okból lehet. A beavatkozást a denevérek és a faodvakat használó egyéb védett kisemlősök életciklusát, valamint a madarak költési időszakát figyelembe véve augusztus 15. – október 31. között lehet elvégezni az odvak előzetes átvizsgálását követően, amennyiben nem tartózkodnak benne denevérek, egyéb védett kisemlősök, illetve nem fészkelnek benne madarak. Védett állat észlelése esetén értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrét.

5.3.1.2.3. A terület növényeit és részeit (különösen gumó, mag, levél) tilos gyűjteni, a növényeket tilos megsérteni, elpusztítani.

5.3.1.2.4. A kaszálást a területen előforduló védett növények virágzási és magérlelési időszakához kell igazítani.

5.3.1.3. Táj- és kultúrtörténeti értékek

5.3.1.3.1. A területen új létesítményt elhelyezni csak természetvédelmi érdekből lehetséges.

5.3.1.3.2. A területen hulladékot elhelyezni szigorúan tilos.

5.3.1.4. Látogatás

5.3.1.4.1. A terület látogathatóságát egész évben biztosítani kell.

5.3.1.4.2. A területen tanösvény kialakítása megengedhető a meglévő utak hasznosításával.

5.3.1.4.3. A tanösvény mentén ismertető táblák kihelyezhetők.

5.3.1.4.4. A terület gyalogosan látogatható.

5.3.1.4.5. Javasolt az árok mentén Székesfehérvár belterületétől a védett terület határáig kerékpárral is használható túraút kijelölése.

5.3.1.4.6. Gépjárművel csak engedéllyel lehet behajtani indokolt esetben és csak a kijelölt utakon lehet közlekedni.

5.3.1.5. Oktatás és bemutatás

5.3.1.5.1. A terület oktatási és bemutatási célú látogathatóságát biztosítani kell.

5.3.1.5.2. Az oktatást és az ismeretterjesztést a tanösvény mellett kialakítandó ismertető táblák segíthetik.

5.3.1.6. Kutatás, vizsgálatok

5.3.1.6.1. A területen a kutatás lehetőségét biztosítani kell.

5.3.1.6.2. A kutatási eredményekről a terület kezelőjét tájékoztatni kell.