Kifejezéskereső
2025. évi XVIII. törvény
az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről1
[1] A pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés alapvető feltétele a készpénzhez jutás biztosítása minden állampolgár számára, függetlenül lakóhelyének földrajzi elhelyezkedésétől.
[2] A modern pénzforgalmi infrastruktúra országos lefedettsége hozzájárul a gazdasági aktivitás erősítéséhez, a pénzügyi tudatosság növeléséhez, valamint a digitális és készpénzes fizetési módok közötti egyensúly megőrzéséhez.
[3] Magyarország teljes területén kiemelt jelentőséggel bír, hogy a lakosság készpénzhez való hozzáférése megvalósuljon és erősödjön. E törvény célja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók közötti együttműködés ösztönzésével, valamint az önkormányzatok közreműködésének biztosításával garantálja az ATM-hálózat településszintű működését.
[4] A szabályozás elő kívánja segíteni a lakosság biztonságos készpénzellátását, különös tekintettel a vidéki és alacsonyabb népsűrűségű térségekben élők igényeire. Kiemelt cél, hogy a lakosság készpénzellátása erősödjön, és az ország bármely területén a készpénzhez való hozzáférés minél könnyebb és sokrétűbb legyen.
[5] A Magyar Nemzeti Bank számára biztosított szankciós eszközök biztosítják a törvény végrehajthatóságát és a közérdek érvényesítését, miközben megóvják a már működő ATM-hálózat integritását.
[6] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Automata bankjegykiadó gépek kihelyezése
1. § E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában
1. automata bankjegykiadó gép: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 1/2023. (I. 17.) MNB rendelet 2. § 1. pontja és 2. § 5. pont b) alpontja szerinti berendezés;
2. bankfiók fizetési számláról történő készpénzkifizetési szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 87. pont b) alpontjában meghatározott, bankfiókban kizárólag pénztár útján végezhető művelet.
2. § (1) Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott fogyasztónak minősülők számára fizetési számla vezetése, és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók (a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltak szerint biztosítják a fogyasztónak minősülő számlatulajdonosok számára a készpénzfelvételi szolgáltatást bármely településen.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás biztosítása automata bankjegykiadó géppel (a továbbiakban: ATM) teljesíthető.
(3) A pénzforgalmi szolgáltatók megállapodhatnak abban, hogy az ATM-et közösen telepítik és működtetik. A pénzforgalmi szolgáltatóknak az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését szolgáló bármely megállapodása nem sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben foglaltakat.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtásának biztosításában az adott település önkormányzata köteles ingyenesen megfelelő helyszínt biztosítani és a feltételek kialakításában együttműködni a pénzforgalmi szolgáltatóval. A pénzforgalmi szolgáltató abban az esetben is köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét teljesíteni, ha az önkormányzat nem tudja biztosítani a feltételeket.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a pénzforgalmi szolgáltatóval szemben kétmillió forinttól kétszázmillió forintig terjedő bírságot szab ki, amely bírság – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 170. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően – a központi költségvetés közvetlen bevételét képezi.
(6) Az MNB az (5) bekezdés szerinti bírság kiszabásáról rendelkező határozata közlését követő 3 hónap elteltével ellenőrzi, hogy a jogsértő állapotot a pénzforgalmi szolgáltató megszüntette-e. Ha a jogsértő állapotot a pénzforgalmi szolgáltató nem szüntette meg, az MNB
a) újabb bírság keretében ötmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót és újabb 3 hónapos határidőt rendel el a határozatban foglaltak teljesítésére,
b) az első bírság kiszabását követő 6 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében tízmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
c) az első bírság kiszabását követő 9 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében húszmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
d) az első bírság kiszabását követő 12 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében harmincmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
e) az első bírság kiszabását követő 15 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében ötvenmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
f) az első bírság kiszabását követő 18 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében hetvenötmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
g) az első bírság kiszabását követő 21 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében százmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
h) az első bírság kiszabását követő 24 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében százötvenmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót, és
i) az első bírság kiszabását követő 30 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében kettőszázmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót.
3. § (1) Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében
a)2 ATM-et üzemeltető hitelintézet – az (1a)–(1c) bekezdésben foglalt eltéréssel – az e törvény hatálybalépésekor már meglévő ATM üzemeltetését – ide nem értve az ATM cseréjét –, valamint
b) bankfiók fizetési számláról történő készpénzkifizetési szolgáltatását
nem szüntetheti meg.
(1a)3 Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében ATM-et üzemeltető hitelintézet a már meglévő ATM üzemeltetésének helyszínét indokolt esetben kizárólag akkor módosíthatja, ha az ATM leszerelését követően az érintett településen, fővárosi kerületen belül változatlanul üzemeltet ATM-et.
(1b)4 Ha az ATM cseréje egy adott helyszínen kizárólag technológiai, műszaki okok miatt – így különösen a kihelyezendő új ATM méretei, védelmi követelményei miatt – nem valósítható meg, akkor a csere ATM kizárólag az érintett településen, fővárosi kerületen belül telepíthető.
(1c)5 Az (1a) bekezdés alkalmazásában indokolt esetnek minősül különösen, ha az ATM-üzemeltetés helyszínének megváltoztatása
a) ATM-mel nem ellátott településen történő telepítést eredményez,
b) az érintett településen, fővárosi kerületen belül az átlagos készpénzfelvételi forgalmi adatok alapján igazolható,
c) az ATM üzemeltetését biztosító helyiségbérleti szerződés bérbeadó általi felmondásának következménye.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB az üzemeltetővel szemben kétmillió forinttól kétszázmillió forintig terjedő bírságot szab ki.
2. Záró rendelkezések
4. § (1) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg6
a) az 2. § szerinti szolgáltatásnyújtás megvalósításának ütemezését és
b) az 2. § (4) bekezdése szerinti megfelelő helyszín feltételeit, így különösen a rendelkezésre bocsátandó ingatlan vagy ingatlanrész, műszaki, technikai, hozzáférési, elérési megvalósíthatóságot.
(2) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a pénzforgalmi szolgáltatók e törvény szerinti teherviselésének, költségeinek megosztására, a telepítés szempontrendszerére vonatkozó – ideértve a kötelezett pénzforgalmi szolgáltató településenként való meghatározását is – részletes szabályokat.7
5. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 2. § (5) és (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
(3) Az 6. § az e törvény kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.
3. Módosító rendelkezések
6. §8
A törvényt az Országgyűlés a 2025. április 29-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. május 12.
A 3. § (1) bekezdés a) pontja a 2026. évi XIV. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1a) bekezdését a 2026. évi XIV. törvény 96. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1b) bekezdését a 2026. évi XIV. törvény 96. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1c) bekezdését a 2026. évi XIV. törvény 96. § (2) bekezdése iktatta be.
Lásd a 16/2025. (V. 29.) NGM rendeletet.
Lásd a 19/2025. (VI. 26.) MNB rendeletet.
A 6. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.