Kifejezéskereső
Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.01.01.
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Általános indokolás
A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásának általános szabályait immár több, mint egy évtizede a 33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendeletében határozta meg. A rendelet az elmúlt tizenkét évben tizennégy alkalommal módosult, amely a normaszöveg belső koherenciáját meggyengítette, egyre sűrűbben vetve fel jogalkalmazási kérdéseket. Időközben a szabályozás alapjául szolgáló, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) is több módosításon esett át, amit a helyi jogalkotásnak is le kell követnie. Továbbá a Kúria Önkormányzati Tanácsának határozatai is több olyan követelményt határoztak meg, amelyre a helyi jogalkotásnak reagálnia kell. Mindezen körülmények a hatályos rendeleti szabályozás átfogó felülvizsgálatát, és ennek eredményeként egy új rendelet megalkotását teszik indokolttá.
A rendelettervezetnek nem célja az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendszerének radikális átalakítása. Az új rendelet átalakított, átláthatóbb szerkezettel, a napi működés során felvetődő értelmezési kérdések jogszabályi szintű rendezésével, a bevált jó gyakorlatok jogszabályi formába öntésével, valamint a párhuzamos szabályozásokat tartalmazó, illetve a törvényi szabályokat feleslegesen megismétlő rendelkezések elhagyásával törekszik az Önkormányzat vagyongazdálkodásának hatékonyabbá tételére. A rendelettervezet az alábbi főbb tartalmi elemekben tér el a hatályos vagyonrendelet szabályozásától:
A hatályos vagyonrendelet elszórtan és nagyon differenciáltan tartalmazza a hatáskörátruházás szabályait. Különböző értékhatárok vonatkoznak az ingyenes és a visszterhes hasznosításra, valamint az üzleti és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosítására. Mindez azt eredményezi, hogy például a polgármester tágabb körben dönthet ingyenes hasznosításról, és szűkebb körben a visszterhesről. Ezért az új rendelet az ellentmondások megszüntetésével a normaszöveg végén összefoglalóan, áttekinthetőn tartalmazza az átruházott hatásköröket anélkül, hogy a hatáskörátruházást megalapozó értékhatárok tekintetében – és ebből következően a Képviselő-testület és szervei közötti munkamegosztás – érdemben változna. E tekintetben kisebb módosítás, hogy az átláthatósága érdekében a rendelettervezet az üzleti és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tekintetében egységesen egymillió forint értékhatárig biztosít hatáskört a polgármester részére a hasznosításról szóló döntések meghozatalára. Egymillió forint feletti és a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig pedig a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság (jelenleg a Pénzügyi Bizottság) lesz jogosult dönteni. Változatlan marad a szabályozás a tekintetben, hogy a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek hasznosításáról értékhatártól függetlenül kizárólag a Képviselő-testület dönt.
A vagyon értékesítéséről és hasznosításáról szóló döntések időigényére figyelemmel a rendelettervezet rugalmasabban határozza meg az értékbecslés felhasználhatóságának szabályait. Eszerint a forgalmi érték meghatározásához az adott vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre álló egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés hat hónapnál nem régebbi felülvizsgált változata is elfogadható.
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az értékbecslésben meghatározott áron többszöri versenyeztetés után is eredménytelenül zárul az eljárás. Ezért a rendelettervezet kivételesen lehetőséget ad az ingatlan értékbecsléssel megállapított értékének ingatlanforgalmi szakértő által megállapított likviditási értékre csökkentésére az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
az értékesítésről szóló hirdetmény első közzétételét követően legalább száz nap eltelt,
az ingatlant legalább három alkalommal eredménytelenül hirdették meg értékesítésre.
Ilyen esetben az ingatlan értékesítéséről kizárólag a Képviselő-testület dönthet.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelettervezet tárgyi hatálya változatlanul az Önkormányzati vagyon teljes körére kiterjed. Emellett egyes vagyonelemek (lakások, helyiségek, nyugdíjasház) feletti tulajdonosi joggyakorlás speciális szabályait továbbra is külön rendeletek fogják szabályozni. A sportpályák kedvezményes hasznosítására vonatkozó külön rendeleti szabályozást ugyanakkor a sportrendeletből átkerül a vagyonrendelet tárgyi hatálya alá azzal, hogy a hatáskör gyakorlója a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság (jelenleg a Pénzügyi Bizottság). A rendelettervezet személyi és a tárgyi hatálya nem szűkebb, mint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 6. §-ában foglalt főszabály, ezért arról külön rendelkezni nem szükséges.
A 2. §-hoz
A rendelettervezet a Jat. 3. §-ában foglalt követelménynek megfelelően nem tartalmazza a rendelettervezetben ugyan szereplő, de Nvtv-ben már értelmezett fogalmak meghatározását. A jogalkalmazók számára ugyanakkor iránymutatásként rögzíti, hogy a rendeletben szereplő fogalmakat az Nvtv-vel összhangban kell alkalmazni.
A 3. §-hoz
Indokolt egyértelművé tenni, hogy az Önkormányzat vagyonát nem csupán az Önkormányzat tulajdonában álló dolgok képezik, hanem annak része az Önkormányzatot megillető jogok és kötelezettségek összessége.
A 4. §-hoz
Az Nvtv. 5. §-a meghatározza a forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon és a korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon körét, valamint lehetővé teszi az Önkormányzat számára a törzsvagyonba tartozó további vagyonelemek meghatározását. Ennek megfelelően a rendelettervezet meghatározza a vagyonelemek azon körét, amelyek az Nvtv-ben szereplő vagyonelemek mellett az Önkormányzat törzsvagyonába tartoznak.
Az 5. §-hoz
Az Nvtv. a törzsvagyon feletti rendelkezés tekintetében tartalmaz korlátozásokat, az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemek feletti rendelkezést nem szabályozza, így arról indokolt a rendelettervezetben rendelkezni. A rendelettervezet szerint az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemekről a tulajdonosi joggyakorló szabadon rendelkezhet.
A 6. §-hoz
A rendelettervezetben továbbra is szerepel az a korlátozás, miszerint a létesítő okirat vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság csak az Önkormányzat engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv gazdasági társaságot nem alapíthat, így e tilalmat csak a gazdasági társaságok esetében nem indokolt előírni.
A 7. §-hoz
A rendelettervezet a korábbi szabályozási logikával szakítva nem tartalmazza a „vagyongazdálkodó szerv” fogalmát, hanem vagyonelemek használatának, illetve hasznosításának költségvetési szervekre és gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait határozza meg.
A költségvetési szervek az Áht. 7. § (1) bekezdése alapján jogi személyek, amelyek az Áht-ban foglalt különös szabályok érvényesülése mellett polgári jog alapján jogok és kötelezettségek alanyai lehetnek. Ennek megfelelően a rendelettervezet rögzíti, hogy a költségvetési szervek közfeladat-ellátását az Önkormányzat által biztosított vagyon, valamint az általa, mint jogi személy által beszerzett, illetve más szervezettől átvett vagyonelemek szolgálják.
A 8. §-hoz
A rendelettervezet változatlanul tartalmazza azt a rendelkezést, miszerint az Önkormányzat székhelyeként szolgáló épület elsősorban az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában hasznosítható.
A 9. §-hoz
A rendelettervezet változatlanul tartalmazza, hogy a Csokonai Kulturális Központ és Kommunikációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság gyakorolja a tulajdonosi jogokat a XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény műtárgygyűjteménye felett.
A 10–13. §-hoz
Az Nvtv. versenyeztetési szabályaival és a közbeszerzési szabályokkal összhangban rögzíti a vagyongazdálkodási szerződés megkötésének lehetőségét. Közbeszerzés nélkül vagyongazdálkodási szerződés csak a rendeletben meghatározott kizárólagos joggal rendelkező szervezettel köthető a vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében. A rendelettervezet ilyen kizárólagos joggal rendelkező szervezetként határozza meg a PALOTA-HOLDING Zrt-t, Csokonai Kulturális Központ és Kommunikációs Közhasznú Nkft-t, PALOTA-15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nkft-t és a CSAPI-15 Vásárcsarnok- és Piacfenntartó Kft-t.
A 14. §-hoz
A helyiség-használati szolgáltatás szabályait pontosított formában tartalmazza a rendelettervezet. Egyértelművé teszi, hogy köznevelési intézmény részére a fenntartó személyétől függetlenül biztosítható kedvezményes vagy ingyenes helyiség-használati szolgáltatás.
A 15–21. §-hoz
Az Mötv. 143. § (4) bekezdés i) pontjában foglalt felhatalmazásból eredő jogalkotási kötelezettségnek eleget téve rendelkezik a vagyonkezelés szabályairól.
A Kúria Köf.5.042/2013/5. számú határozatának indokolásában kifejtett követelményre figyelemmel, miszerint az Mötv. 143. § (4) bekezdés i) pontjába foglalt felhatalmazásból következően az önkormányzatnak rendeletben kell meghatározni azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, a 15. § megjelöli a vagyonelemek azon körét, amelynek kezelésére az Önkormányzat vagyonkezelési szerződést köthet.
A 22. §-hoz
A vagyon értékesítéséről és hasznosításáról szóló döntések időigényére figyelemmel a rendelettervezet rugalmasabban határozza meg az értékbecslés felhasználhatóságának szabályait. Eszerint a forgalmi érték meghatározásához az adott vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre álló egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés hat hónapnál nem régebbi felülvizsgált változata is elfogadható.
A 23. §-hoz
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az értékbecslésben meghatározott áron többszöri versenyeztetés után is eredménytelenül zárul az eljárás. Ezért a rendelettervezet kivételesen lehetőséget ad az ingatlan értékbecsléssel megállapított értékének ingatlanforgalmi szakértő által megállapított likviditási értékre csökkentésére az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
az értékesítésről szóló hirdetmény első közzétételét követően legalább száz nap eltelt,
az ingatlant legalább három alkalommal eredménytelenül hirdették meg értékesítésre.
Ilyen esetben az ingatlan értékesítéséről kizárólag a Képviselő-testület dönthet.
A 24. §-hoz
Az Mötv. 108. §-a szigorú szabályokhoz köti az önkormányzati vagyon ingyenes átruházását. Ugyanakkor az Mötv. 2019-ben hatályba lépett 143. § (4) bekezdés j) pontja lehetőséget ad arra, hogy a helyi önkormányzat - az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig - döntsön a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. A rendelettervezet e felhatalmazással élve lehetővé teszi, hogy az Önkormányzat egy millió forint egyedi forgalmi értékhatárig döntsön a felhalmozódott, használaton kívüli, feleslegessé nyilvánított ingó vagyontárgyak térítésmentes átadásáról.
A 25–28. §-hoz
A rendelettervezet a versenyeztetés szabályait önálló alcímben határozza meg. Az 1. mellékletet a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján változatlan tartalommal szabályozza újra.
A 29–32. §-hoz
Továbbra is a vagyonrendeletben indokolt szabályozni az önkormányzat követelésről való lemondás, illetve a halasztás és a részletfizetés szabályait.
A 33. §-hoz, a 34. §-hoz és a 37. §-hoz
A rendelettervezet a korábbi szabályozási gyakorlattól eltérően a normaszöveg végén összegyűjtve tartalmazza a hatáskörátruházás szabályait. Az átruházott hatáskörök átláthatósága érdekében a rendelettervezet az üzleti és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tekintetében egységesen egymillió forint értékhatárig biztosít hatáskört a polgármester részére a hasznosításról szóló döntések meghozatalára. Egymillió forint feletti és a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig pedig a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság (jelenleg a Pénzügyi Bizottság) lesz jogosult dönteni. Változatlan marad a szabályozás a tekintetben, hogy a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek hasznosításáról továbbra is kizárólag a Képviselő-testület jogosult dönteni.
A Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 19/2020. (X. 9.) önkormányzati rendelet 3. melléklete maga is több átruházott hatáskört állapított meg a polgármester részére (az ún. tulajdonosi hozzájárulások kiadását). Az egységes szabályozás érdekében ezen átruházott hatáskörök is beépülnek a vagyonrendeletbe.
A 35. §-hoz
A jogalkalmazási gyakorlatban felvetődő kérdés, hogy ki jogosult dönteni az átruházott hatáskörben megkötött szerződés módosításáról, megszüntetéséről. Ezért a rendelettervezet rögzíti, hogy a szerződés módosításáról és megszüntetéséről az a szerv dönt, amely az alapszerződés megkötéséről döntött. Hasonlóképpen az alapul fekvő jogviszony létrehozásáról döntő szerv lesz jogosult dönteni a fizetési halasztás és a részletfizetés lehetőségének biztosításáról.
A 36. §-hoz
Ugyancsak a jogalkalmazás során felvetődő igényként jelentkezett, az átruházott hatáskört megalapozó forgalmi érték meghatározására vonatkozó részletes szabályok rendeletbe foglalása.
A 38. §-hoz
Az önkormányzati vagyon számviteli nyilvántartás szerinti értékének meghatározási módját indokolt a rendeletben meghatározni. A vagyonnyilvántartás vezetésére vonatkozó további szabályok rendeletbe foglalása azonban a számviteli törvény rendelkezéseire és a törvényi előírások szerint kötelezően elkészítendő belső szabályzatokra figyelemmel nem szükséges.
A 39. §-hoz és a 40. §-hoz
A rendelettervezet az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendszerét radikálisan nem alakítja át, sokkal inkább a jogalkalmazást könnyítő rendelkezéseket tartalmaz. Így a hatályba léptetés feltételei gyorsan megteremthetőek. Az új szabályozás ezért 2026. január 1. napjától hatályba léptethető. Ezzel egyidejűleg a Jat. rendelkezéseire is figyelemmel indokolt az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése.
