Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megsértésének jogkövetkezményeiről
[1] A rendelet célja a közösségi együttélés alapvető szabályainak betartása érdekében a szükséges magatartási szabályok, kötelezettségek és tilalmak helyi sajátosságoknak megfelelő megállapítása.
[2] Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.
2. Eljárási szabályok
2. § (1) A közösségi együttélés szabályaival szemben vét az, aki szándékosan vagy gondatlanul az e rendelet második fejezetében meghatározott magatartások valamelyikét tanúsítja.
(2) A közösségi együttélés szabályainak megsértője nem vonható felelősségre e rendelet alapján, ha a magatartása bűncselekményt, szabálysértést vagy más, közigazgatási hatósági eljárás keretei között elbírálandó és közigazgatási bírsággal sújtandó cselekményt valósít meg.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő személlyel szemben az alábbi közigazgatási szankciók alkalmazhatók:
a) figyelmeztetés vagy
b) helyszíni bírság vagy
c) közigazgatási bírság.
(4) A közösségi együttélés szabályát megsértő természetes személlyel szemben kétszázezer forintig, jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(5) A közterület-felügyelő – ha az e rendelet második fejezetében rögzített szabály lehetővé teszi – a szabályszegőt ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja.
(6) A közigazgatási bírság és a helyszíni bírság helyett figyelmeztetés is alkalmazható, ha a jogsértés összes körülményeiből arra lehet következtetni, hogy ez az intézkedés is kellő visszatartó erőt jelent annak érdekében, hogy a szabályszegő a jövőben ne tanúsítson a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást.
(7) A közigazgatási bírság, valamint a helyszíni bírság befizetésére a döntés véglegessé válásától – azaz a közigazgatási bírságot megállapító határozat véglegessé válásától és a helyszíni bírság tudomásulvételétől – számított 30 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő személlyel szemben lefolytatandó közigazgatási eljárás önkormányzati hatósági ügy és Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
(2) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben másodfokon a Képviselő-testület jár el.
(3) A jegyző a döntés során e rendelet szabályait, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit alkalmazza.
A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI
3. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata jelképeivel valamint Kispest és Wekerletelep névhasználatával kapcsolatos szabályszegések
4. § (1) Aki a településnév, illetve a településrész nevét, jelképeit és logóját a rendeletben előírtak megsértésével vagy hozzájárulás nélkül használja, alkalmazza vagy előállítja, továbbá aki elnevezéséhez, tevékenység gyakorlásához vagy működés folytatásához a település nevét, illetve a településrész nevét hozzájárulás nélkül vagy tiltás ellenére használja, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2) Aki Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának jelképeit jogosulatlanul, engedélytől eltérően vagy a közösséget sértő módon használja, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(3) A közterület-felügyelő a (2) bekezdésben meghatározott szabályt megsértő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.
4. A dohányzással és a szeszes ital árusítással kapcsolatos szabályszegések, továbbá a szeszes ital közterületen történő fogyasztásának tilalma
5. § (1) Aki Kispest közigazgatási területén lévő játszótereken, sporttereken, továbbá a játszóterek, sportterek határvonalaitól számított 10 méteren belül, illetve a Nemzeti Dohányboltok bejáratától számított 10 méteren belül a közterületen dohányzik, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. Ha a játszótér vagy a sporttér határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a 10 métert a legkülsőbb elhelyezkedő játszóeszköztől, vagy sportpályától, sporteszköztől kell számítani.
(2) Aki Kispest közigazgatási területén lévő nevelési, oktatási, egészségügyi intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok bármely kerítése előtt, az úttest és a kerítés közötti szakaszon dohányzik, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(3) Úgyszintén megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, aki a (2) bekezdésben felsorolt intézmények elhelyezésére szolgáló épületek határvonalaitól számított 2 méteren belül dohányzik, ha azokat nem veszi körbe kerítés.
(4) Nem vonható felelősségre az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szabály megsértője, ha az (1)–(3) bekezdésben tiltott területen, de törvény alapján kötelezően kijelölt dohányzóhelyen dohányzik.
(5) A hatóság az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szabályt megsértő személlyel szemben közigazgatási bírságot, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki, amely nem lehet több, mint harmincezer forint.
(6) E rendelet alkalmazása szempontjából játszótér és sporttér: olyan közterület, közpark, vagy a XIX. kerület Kispest Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlan, amelyre játszó- és sporteszközöket helyeztek el (telepítettek), függetlenül attól, hogy az elhelyezés, telepítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem.
6. § (1) Kispest közterületein a szeszes ital fogyasztása tilos. Megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, aki a közterületen alkoholt tartalmazó palackot nyitott állapotban tart magánál.
(2) A tilalom nem vonatkozik a vendéglátó egységhez kapcsolódó, érvényes közterület-használati hozzájárulással elfoglalt közterületekre nyitvatartási időben, az érvényes közterület-használati hozzájárulással megtartott alkalmi rendezvényekre, valamint az év utolsó napján 18:00 órától az új év első napján 6:00 óráig terjedő időszakot.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából minden alkoholtartalmú ital szeszes italnak minősül, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát, valamint ezek felhasználásával készült termékeket, továbbá az alacsony, 1,2%-nál kevesebb alkoholt tartalmazó üdítőitalokat.
(4) Az a szeszes italt forgalmazó kiskereskedelmi üzletet működtető személy, aki az üzletében jól látható helyre nem tesz ki az 1. mellékletben meghatározott szövegű figyelmeztető táblát, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(5) A közterület-felügyelő az (1), valamint (4) bekezdésben meghatározott szabályt megsértő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.
5. Kispest rendezettségének védelme
7. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a településképbe illeszkedő módon gondoskodni
a) a tulajdonát képező ingatlan előtti járdaszakasz tisztántartásáról,
b) a tulajdonát képező ingatlan előtti járda hiányában a kerítéstől mért egy méter széles közterületi területsávnak fenntartásáról és
c) ha az a) pont szerinti járda mellett közterületi zöldsáv is található, annak fenntartásáról és gondozásáról az útszegélyig.
(2) Aki a Budapest Főváros Közgyűlésének a főváros köztisztaságáról szóló 48/1994. (VIII.1.) önkormányzati rendelete 3. §-ában foglalt tisztántartási, szemét- és gyommentesítési, hóeltakarítási és síkosság mentesítési kötelezettségét megszegi, az megsérti a közösségi együttélés szabályait.
(3) A közterület-felügyelő az (2) bekezdésben meghatározott szabályt megsértő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.
6. Állatok tartásával kapcsolatos szabályszegések
8. § (1) Aki
a) ebet úgy tart, hogy az a tartásául szolgáló ingatlan területéről a közterületre kiharaphat,
b) ebet a kijelölt kutyafuttató területén szabadon enged úgy, hogy az a kutyafuttató határait elhagyhatja, illetve a szomszédos közterületre átharaphat,
c) közterületen - a kijelölt kutyafuttatók kivételével - ebet póráz nélkül szabadon enged vagy sétáltat, illetve bármely fajtájú eb agresszív magatartású egyedét póráz és szájkosár nélkül szabadon engedi vagy sétáltatja,
d) a tiltó táblával megjelölt zöldfelületre ebet rávisz vagy ráenged,
e) a közterületen lévő, gondozott virágágyások területére ebet bevisz vagy ráenged,
f) a tulajdonában lévő vagy a felügyelete alatt álló állatot úgy visz vagy bocsát közterületre, hogy nem tart magánál az állat ürülékének feltakarítására alkalmas üres zacskót a sétáltatás egész ideje alatt és a közterület-felügyelő felszólítására nem mutatja be
az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2) A közterület-felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott szabályt megsértő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A d) pontot nem kell alkalmazni a segítő kutyákra.
(4) E rendelet alkalmazásában segítő kutya: a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII.3.)SZMM rendelet szerinti segítő kutya.
7. A természetes és az épített környezet védelmével kapcsolatos szabályszegések és a fokozott zajjal járó tevékenységekre vonatkozó szabályok
9. § (1) A zöldfelületet a rendeltetésének megfelelő célra és módon, állagának sérelme nélkül szabad használni.
(2) Aki a zöldfelületen lévő növényzetet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeit, tartozékait, felszerelési tárgyait elpusztítja, károsítja, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(3) Aki
a) játszóteret, játszótéri eszközt a rendeltetésétől eltérően használ,
b) játszótérre állatot bevisz vagy beenged,
c) körbekerített és zárt játszótér vagy sportpálya területére annak bezárása után bemegy, és ott bent tartózkodik, vagy a játszótér rendjét egyéb módon megsérti,
d) Kispest köztereinek területén a tér épített és természeti környezetét, annak elemeit veszélyeztető módon görkorcsolyázik, gördeszkázik, rollerezik vagy kerékpározik,
e) az utcabútort vagy a közterületi térelválasztó elemet nem rendeltetésszerűen használja,
az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(4) A közterület-felügyelő az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szabályt megsértő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.
(5) E rendelet alkalmazásában
a) Zöldfelület: a kerület közigazgatási területén lévő, lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésre, a település szerkezetének tagolására szolgáló, illetve az intézményi területek funkcionális használatát, előnyös esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület,
b) Játszótéri eszköz: a játszótéren vagy azon kívül elhelyezett eszköz vagy építmény, ideértve annak szerkezeti elemét is, amelyet a gyermekek játék céljára egyedül vagy csoportosan használnak, illetve az az eszköz, parki berendezési tárgy, amely a közterület funkciója betöltésére alkalmassá teszi.
10. § (1) Aki mások nyugalmának megzavarására alkalmas zajjal együtt járó kertgondozási, szerelési vagy építési tevékenységet végez hétköznap 20 óra és másnap reggel 8 óra között, szombat 20 óra és éjfél között, illetve vasárnap és az ünnepnapokon, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, kivéve, ha a tevékenység tiltott időtartamokban történő folytatásához közterületen történő munkavégzés esetén közútkezelői hozzájárulással rendelkezik, vagy egyéb területeken a zajjal együtt járó tevékenység folytatását a jegyző engedélyezte.
(2) A jegyzői hozzájárulás közérdekből vagy különös méltánylást érdemlő magánérdekből, a zajhatósághoz indoklással együtt benyújtott kérelem egyedi mérlegelése után adható ki.
8. A közterületek használatával kapcsolatos szabályszegések
11. § (1) Aki szökőkútban fürdik, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2) Aki a közterületen elhelyezett vízvételező helyet a rendeltetésétől eltérően használja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(3) A közterület-felügyelő az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályt megsértő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.
12. § (1) Aki
a) közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól, vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ,
b) a közterület-használatra a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, vagy a közterületet hatósági szerződés nélkül, vagy jogszabály megsértésével használja,
c) olyan közterületi részt használ, amelyre közterület-használati hozzájárulás nem adható,
d) a közterület használat befejezésekor haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre,
megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát.
(2) A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szabályt megsértő személlyel szemben közigazgatási bírságot, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.
13. § Aki gépjárművet közterületen bont, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal, vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
14. § (1) Aki a közterületen a rendeltetésszerű használatot akadályozó tárgyat, lomot, építési törmeléket jogosulatlanul helyez el, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) E rendelet alkalmazásában közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, valamint a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat
15. § (1) Megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát és tízezer forint/eszköz/nap közigazgatási bírsággal sújtandó a mikromobilitási szolgáltató jogellenes közterület-használat miatt, ha
a) kölcsönzési célú mikromobilitási eszköze hatósági szerződés megkötése nélkül vagy a hatósági szerződésben foglaltaktól eltérően kerül elhelyezésre, tárolásra az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen,
b) a mikromobilitási ponton elhelyezett kölcsönzési célú mikromobilitási eszköze nem felel meg a hatósági szerződésben foglaltaknak.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) Mikromobilitási eszköz: a kerékpár, a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, illetve ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350 W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló közlekedési eszköz, ideértve különösen az önkiegyensúlyozó eszközt (hoverboard, monocycle) is.
b) Mikromobilitási pont: a közterületnek mikromobilitási eszközök elhelyezése, tárolása céljából kijelölt és ebből a célból üzemeltetett része, ide nem értve a közösségi kerékpáros rendszer gyűjtőállomásainak területét.
c) Mikromobilitási szolgáltató: kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök üzemeltetője, aki üzletszerű gazdasági tevékenység keretében mikromobilitási eszköz bárki számára elérhető, jellemzően rövid távú bérbeadására irányuló szolgáltatási tevékenységet végez, ide nem értve a közösségi kerékpáros rendszer üzemeltetőjét.
9. Hangosító eszköz használata
16. § (1) Közterületen történő értékesítés, gyűjtés illetve más cselekmény végzése során hirdető, vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hangosító eszközt használni tilos.
(2) A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szabályt megsértő személlyel szemben közigazgatási bírságot, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.
Záró rendelkezések
17. §1
18. §2
19. §3
20. §4
21. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
22. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után indult önkormányzati hatósági ügyekben kell alkalmazni.
A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 18. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 19. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
