Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (IX. 19.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények védelméről és a zöldfelületek megóvásának helyi szabályairól
[1] E rendelet célja a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területének belterületén lévő növényállomány megőrzése, védelme és fejlődésének biztosítása, ennek keretein belül kifejezett cél a fás szárú növények rongálásának, értékcsökkenésének, pusztításának megakadályozása és a meglévő fás szárú növények védelmének biztosítása, kivágásuk, pótlásuk és telepítésük feltételeinek szabályozása.
[2] Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdése c) pontjában és a 48. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal véleményének kikérésével- a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területének belterületén található fás szárú növényekre a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet szerint létesített ültetvényekre;
b) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 területre;
c) külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
d) a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló dísznövényekre és gyümölcsfákra.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cserje: tőből elágazó, törzset nem nevelő, lombhullató vagy örökzöld fás szárú növény, vagy nem oszlopos növekedési jellegű tűlevelű növény.
2. Engedélyes: fakivágási hatósági engedéllyel vagy hatósági hozzájárulással rendelkező természetes vagy jogi személy.
3. Eredménytelen pótlás: olyan hatósági határozattal elrendelt és végrehajtott fapótlás, amely során a fás szárú növény a telepítéstől számított második vegetációs időszak végéig nem ered meg.
4. Fa: törzzsel és koronával rendelkező, lombhullató vagy örökzöld fás szárú növény, vagy oszlopos növekedési jellegű, tűlevelű örökzöld fás szárú növény.
5. Fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, vagy károsítja, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy annak következményéként két éven belül a fa jelentős mértékű pusztulásához vezet.
6. Fakivágási engedély: a jegyző által kiállított és fakivágást engedélyező, valamint a pótlásról rendelkező hatósági határozat.
7. Fás szárú növény: a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott fogalom.
8. Gallyazás: a metszésnél nagyobb fokú beavatkozás, alapvetően a fák ágainak levágását jelenti, mely a fás szárú növény egészségének és fejlődésének elősegítése, biztonság fenntartása, veszélyes ágak eltávolítása, közlekedés biztosítása, illetve közművezetékek védelme céljából végezhető.
9. Gömb típusú fa: magas (kb. 2,2 méteres) törzsre oltott, lapított gömb koronájú fa, pl. gömbakác (Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’), gömbjuhar (Acer platanoides ‘Globosum’), gömbkőris (Fraxinus ornus ’Mecsek’), gömbszivarfa (Catalpa bignonioides ’Nana’) stb.
10. Gyümölcsfa: emberi fogyasztás céljára szánt, illetve egyéb módon hasznosításra kerülő, a gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve a diófa, a szelídgesztenyefa, a mandulafa, az eperfa és a díszfának nemesített gyümölcsfa.
11. Használó: az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
12. Hatósági hozzájárulás: a jegyző által kiállított és az engedély- és pótlási kötelezettség nélkül kivágandó fás szárú növények eltávolítását figyelembe vevő és engedélyező dokumentum.
13. Ifjítás: egy olyan radikálisabb faápolási beavatkozás, melynek célja az idős és elöregedett, elhanyagolt, legyengült, esetleg csökkent termőképességű vagy felkopaszodott fák megújítása, revitalizálása és regenerálódása, mely általában a fa nyugalmi időszakában (késő télen vagy kora tavasszal, a rügyfakadás előtt) szakember által végezhető.
14. Illegális fakivágás: bejelentési kötelezettség elmulasztásával vagy engedély nélkül végzett fakivágás.
15. Inváziós fajú fás szárú növény: a Kr. 2. mellékletében, valamint jelen rendelet 2. mellékletében felsorolt fajú fás szárú növények.
16. Kertészeti szakvélemény: a Magyar Faápolók Egyesülete szaknévsorában szereplő szakértők, vagy az Önkormányzat részéről a főkertész, vagy dísznövénytermesztő szakirányos okleveles kertészmérnök által készített, kertészeti szakvélemény.
17. Kötelezett: a jegyző által jogszabálysértő állapot megszüntetésére kötelezett természetes vagy jogi személy.
18. Közhasználatú terület: a Kr. 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom.
19. Törzsátmérő: a fa törzsének a talajszinttől mért 1 méteres magasságban mért, centiméterben kifejezett átmérője.
20. Túltelepítés: a nem közterület megnevezésű ingatlan területén 20 m2-enként több mint egy fa található.
21. Ültetési időszak: kora ősztől késő tavaszig terjedő időszak, kivéve a termesztőedényben nevelt (konténeres) fás szárú növények, melyek az év bármely szakában ültethetőek.
22. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.
23. Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.
24. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, növényzet hiányában olyan felület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet nem fedett semmilyen, akár mesterségesen létrehozott felülettel.
25. Zöldterület: a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.
26. Zöldsáv: az úttest széle és az azzal határos -jellemzően- magáningatlan telekhatára között található, az esetek többségében járdát esetleg árkot is magában foglaló, rendszerint növényzettel borított terület.
3. Általános alapelvek
3. § (1) A fás szárú növények védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelessége.
(2) Fás szárú növényt kivágni, csak indokolt esetben, kérelem benyújtását követően, a hatósági hozzájárulás, vagy a fakivágási engedélyt tartalmazó határozat birtokában, meghatározott pótlási kötelezettség teljesítése mellett lehet.
(3) A fakivágási engedélyt tartalmazó határozatban megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül az engedélyes köteles gondoskodni a kivágott fás szárú növény pótlásáról.
(4) A fás szárú növény pótlása nem teljesíthető a Kr. 2. mellékletében, valamint jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott fajú fás szárú növényekkel.
(5) E rendeletben foglalt nem közhasználatú területen lévő fák védelmére – kivágásra és pótlásra – irányuló eljárás önkormányzati hatósági ügy, az eljárást átruházott hatáskörben a jegyző folytatja le.
(6) E rendelet hatálya alá tartozó eljárások hatósági eljárások, melyek során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) E rendeletben szabályozott, és büntetni rendelt magatartások esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye e rendelet 20. §-a alapján.
4. Fák fenntartása, megóvása
4. § (1) Az Önkormányzat közigazgatási határán belül a használónak gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről, és növeléséről, ennek érdekében használó köteles a tulajdonában, kezelésében, üzemeltetésében lévő zöldterületeket és zöldfelületeket fenntartani, a növényzet ápolásáról, minőségének javításáról és az időszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről gondoskodni a vonatkozó jogszabályok alapján.
(2) A használó az (1) bekezdés szerinti feladatai keretében köteles a zöldfelületet
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jól karban tartani vagy tartatni, a rendeltetésszerű használat feltételeit biztosítani,
b) megfelelően fenntartani és rekreációjáról gondoskodni,
c) az inváziós fajok terjedését visszaszorítani,
d) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől, valamint az indokolatlan beavatkozásoktól (megsértéstől, csonkítástól) lehetőség szerint megóvni, szükség esetén kezelni, továbbá
e) az építészeti, közmű- vagy egyéb fejlesztések során a meglévő értékes zöldfelület és zöldterület, különösen a fás szárú növények megtartását prioritásként kezelni.
(3) A (2) bekezdés szerinti jó karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény
a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása, melyet használója madarak fészkelési és költési időszakán kívül, a szeptember 1. és február 28. közötti időszakban köteles elvégezni, kivéve, ha baleset- vagy életveszély indokolja a növényen történő beavatkozást, mely más módon nem hárítható el,
b) öntözési lehetőségének biztosítása,
c) eltávolítása kiszáradás esetén.
(4) Ha a használó és az Önkormányzat között nincs egyetértés a fás szárú növény állapotával kapcsolatban, a jegyző az önkormányzati hatósági feladatkörében lefolytatott eljárása során a település főkertészének vagy a főkertész távollétében a dísznövénytermesztés szakirányon végzett okleveles kertészmérnökének, vagy a Kr.-ben felsorolt szakértő véleményét kikéri.
(5) A fahely kialakításakor a Kr. 17. §-a rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.
Közhasználatú zöldterületek, zöldfelületek karbantartása
5. Feladatkörök megosztása
5. § Közhasználatú zöldterületek, zöldfelületek karbantartása, illetve az azokon található növényzet ápolása megoszlik a közterületi ingatlan használója és az azzal szomszédos ingatlan használója között.
6. Önkormányzat feladatai
6. § (1) Az Önkormányzat, mint a közhasználatú zöldterületek, zöldfelületek, zöldsávok használója köteles gondoskodni a parkosított területek, ideértve a köz számára megnyitott területek, mint közösségi kertek, rendezvényterek
a) utcabútorainak időszakos karbantartásáról, rongálódás, állagromlás esetén azok javításáról, avagy indokolt esetben cseréjéről;
b) szilárd burkolattal ellátott közlekedési célú felületek karbantartásáról, javításáról;
c) gyepfelületének - amennyiben az található ott - rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról, az adott terület környezeti, infrastrukturális és igénybevételi szempontjait figyelembe véve;
d) öntözőrendszerének - amennyiben az található ott - rendszeres karbantartásáról, javításáról;
e) ültetett növényeinek a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelő, komplex karbantartásáról, gondozásáról, (beleértve az egynyári növényeket, évelő lágyszárúakat, fásodó szárú cserjéket, cserjéket és félcserjéket, valamint más fás szárú növényeket);
f) kertészeti szempontoknak mindenben megfeleltethető módon faápolási feladatok elvégzéséről, mint a járda/úttest űrszelvényének tisztító gallyazása, fiatal fák gondozása, idős fák szükség szerinti ifjítása, élet- és vagyonvédelmi beavatkozások végrehajtása;
g) cserjeszintbeli növényzetének, adott fajnak, fajtának és annak közvetlen környezetében betöltött szerepének megfeleltethető metszési, visszanyírási feladatairól;
h) növényzetének indokolt esetben való vegyszeres növényvédelméről, lehetőség szerint biológiai növényvédelem megelőző célzatú alkalmazásáról.
(2) Az Önkormányzat köteles gondoskodni a tulajdonában lévő zöldsávokon található
a) utcabútorok rendszeres időközönként való karbantartásáról, rongálódás, állagromlás esetén azok javításáról, avagy indokolt esetben cseréjéről;
b) fás szárú növényeken faápolási feladatok, kertészeti szakmunka elvégezéséről,
c) a vezetékek körüli űrszelvénytisztító gallyazás, avagy élet- és vagyonveszélyt okozó egyedi tényállás megszűntetéséről,
d) cserjéken és fákon, fasorokon a forgalom biztonságát zavaró tényezők megszüntetéséről;
e) útpadkán, az árokban, továbbá a közút határán belüli területen (ideértve a földút területét is) a forgalom biztonságát zavaró növényzet kaszálásáról;
f) vízkár elhárítási vízilétesítmények (ezen belül a vízfolyások, csatornák, tározók) kapcsolatos rendkívüli kaszálásról, amennyiben az szükséges.
(3) Az Önkormányzat köteles gondoskodni az útkereszteződések 10 méteres környezetében a rendkívüli sövény-, cserjenyírásról, amennyiben az a közlekedés biztonságát veszélyezteti.
7. Természetes személy, jogi személy, mint a közterületi zöldsávokkal szomszédos ingatlan használója feladatai
7. § (1) A közhasználatú területtel közvetlen szomszédos ingatlan használója köteles gondoskodni a zöldsávok tekintetében
a) azok tisztántartásáról, rendszeres (legalább havonta egyszeri) kaszálásáról, gyomtalanításáról, allergén, nem fás szárú növények terjedésének akadályozásáról a vegetációs időszak során;
b) az ott fellelhető ültetett növényzet komplex karbantartásáról, gondozásáról, öntözéséről (beleértve az egynyári növényeket, évelő lágyszárúakat, fásodó szárú cserjéket, cserjéket és félcserjéket), elburjánzott növényi részek eltávolítása,
c) az ott fellelhető fás szárú növények öntözési lehetőségének biztosításáról, a gyalogos és közúti forgalmat közvetlenül akadályozó, vagy veszélyeztető növényi részek, kihajló hajtások eltávolításáról, vadhajtások visszametszéséről, valamint szükség esetén vegyszeres, vagy biológiai növényvédelmi beavatkozásokról;
d) a járdaszakasz melletti nyílt árok és műtárgyainak, növényzet tekintetében való tisztántartásáról, szükség esetén kaszálásáról, gyomtalanításáról. A használó köteles a csapadékvíz elvezető árkokból a növényzet gyökereit, lehullott lombozatát, virágzatát, termését a víz zavartalan lefolyása érdekében haladéktalanul eltávolítani.
(2) Amennyiben épített járda nem található a magánterülettel közvetlen határos közhasználatú területen, úgy a magánterület használója az ingatlanával szomszédos közterületen egy méter széles sávban köteles gondoskodni az ingatlana megközelíthetőségéről, ideértve a kaszálást és gyomtalanítást.
Fás szárú növények kivágására és pótlására vonatkozó szabályok nem közhasználatú területen
8. Eljárási szabályok
8. § (1) Nem közhasználatú ingatlanon - a gyümölcsfák és dísznövények kivételével - fás szárú növény kivágásához, az e rendelet a 2. melléklete szerinti engedélykérelmet/bejelentést kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább 30 nappal a tervezett kivágást megelőzően. A formanyomtatvány letölthető az Önkormányzat honlapjáról (www.soroksar.hu).
(2) Az engedély iránti kérelemben/fakivágási bejelentésben közölni, illetve ahhoz mellékelni kell:
a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét), elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
c) a kivágás indokát,
d) osztatlan közös tulajdon esetén a használók a kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát,
e) a kivágással érintett ingatlanról készült sematikus helyszínrajzot, melyen be kell jelölni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa (fák) helyét,
f) a kivágandó fa darabszámát, faját, és annak egy méter magasságban mért törzsátmérőjét,
g) jelentősebb kertészeti beavatkozás esetén kertészeti szakvéleményt, illetve favizsgálati adatlapot, vagy jelentősebb beruházások keretében elkészített fakivágási, növénytelepítési és favédelmi terveket,
h) kérelmező nyilatkozatát a pótlás módjáról, darabszám, faj és helyszín megjelölésével,
i) a kivágandó fá(k)ról készített fényképes mellékletet,
j) a pótlásra kijelölt hely hiánya esetében kérelmező nyilatkozatát a pénzbeli megváltás szándékáról.
(3) Sürgős esetekben a kivágás tényét az azonnali intézkedést követő 3 napon belül a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal kell bejelenteni a jegyzőnek.
9. § (1) A jegyző 8 napon belül a fakivágást engedélyezi és egyidejűleg a 10. § szerinti pótlásra kötelezi a kérelmezőt, vagy
(2) a fa kivágása iránti kérelmet, illetve bejelentést elutasíthatja, ha:
a) a fás szárú növény egészségügyi állapota megfelelő, a kondíciója az adott fa fajának és korának megfelelő, nem élet- és balesetveszélyes;
b) a kérelmező a fa pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott, illetve egyéb hiánypótlási kötelezettségeit nem teljesítette;
c) nem veszélyezteti a vagyonbiztonságot vagy vagyoni kárt nem okoz;
d) a fakivágás természetvédelmi, környezetvédelmi, élővilágvédelmi, településképi vagy kultúrtörténeti érdeket sért;
e) egyéb jogszabályban előírtakat sértene a fás szárú növény kivágásával létrejövő állapot.
(3) A (2) bekezdésben fennálló okokat a hatóság főkertésze vagy dísznövénytermesztő szakirányos okleveles kertészmérnöke kertészeti szakvéleményével alátámasztja.
(4) Bejelentési kötelezettség terheli a használót a 11. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben.
(5) A fakivágási engedélyben/hatósági hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a madarak költési és fiókanevelési időszakában – a március 1. és augusztus 31. közötti időszakban – fás szárú növény kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, ha
a) élet- és/vagy balesetveszély vagy vagyonvédelmi ok áll fenn, mely más módon nem hárítható el,
b) egészségi állapota miatt cseréje favizsgálati kertészeti szakvélemény alapján erősen indokolt,
c) írásos nyilatkozattal igazolja, hogy a kivágásra kerülő fán madárfészek nem található.
(6) A fakivágási engedély a véglegessé válástól számított egy évig érvényes. Amennyiben az engedélyezett kivágást és az azt követő fapótlást az engedéllyel vagy hatósági hozzájárulással rendelkező az érvényesség idején belül nem végzi el, illetve a határidő meghosszabbítását nem kéri, új kérelem alapján új eljárást kell lefolytatni.
(7) A kivágás elvégeztét követően 3 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a jegyzőhöz.
(8) A használó a fás szárú növénynek élet-, testi épség- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén
a) a kivágás tényét foganatosító intézkedést – a veszélyhelyzet elhárítása érdekében –köteles elvégezni,
b) a fakivágást haladéktalanul, de legkésőbb a fás szárú növény kivágását követő 3 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal köteles bejelenteni,
c) a bejelentésben a fakivágás indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy más hitelt érdemlő módon igazolja. Az indokolatlan, vagy utólag be nem jelentett kivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül, mely közigazgatási bírságot von maga után.
(9) Amennyiben a magáningatlanon álló fa életet-, testi épséget, vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, illetve azt szakértői vélemény alapján balesetveszélyesnek minősítették, azonban a használója a (8) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, és e veszély másként nem hárítható el,
a) a jegyző a fával rendelkezni jogosultat a fa kivágására, vagy a szükséges mértékű visszametszésére kötelezheti, mely kötelezettség teljesítését 3 munkanapon belül az arra alkalmas dokumentum (pl.: számla, fényképfelvétel stb.) a jegyző részére történő megküldésével igazolni kell;
b) a pótlás környezeti feltételei adottak, a jegyző a használót pótlásra kötelezheti.
(10) Nem kell fa kivágására engedélyt kérni abban az esetben, ha
a) az önkormányzat fenntartási kötelezettségének hatálya alá tartozó fás szárú növény kivágására, gallyazására kerül sor;
b) a 11. §-ban meghatározott esetekben kerül sor.
(11) Adott eljárásban a magán ingatlanon található és a 11. § (1) bekezdésben felsorolt fajok közé tartozó fás szárú növény kivágását a 2. mellékletben feltüntetett bejelentés formájában, vagy azzal megegyező tartalommal kell bejelenteni.
(12) A (10) bekezdés b) pontjába tartozó engedély megszerzése alóli mentesség nem mentesít a 10. § szerinti pótlási kötelezettség teljesítése alól.
10. § (1) A jegyző szükség esetén a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg hatósági határozatban rendelkezik a fa pótlásáról.
(2) A pótlást a fakivágási engedély vagy fapótlási kötelezés véglegessé válásától kezdve 1 éven belül kell elvégezni. Amennyiben a pótlás az arra rendelkezésre nyitva álló határidőben nem valósult meg, indokolt esetben, a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, a pótlásra rendelkezésre álló időt a jegyző egyszer meghosszabbíthatja. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg, ennek elvégeztét a pótlásra kötelezettnek 8 napon belül be kell jelentenie a jegyzőhöz.
(3) Fapótlási kötelezettség vagy egyéb telepítés során annak érdekében, hogy az elültetett fák és cserjék teljes kifejlődésük után ne okozzanak kárt a szomszédos telken,
a) 1,5 méternél alacsonyabbra nővő fás szárú növény a telekhatártól, támfaltól, épülettől, építménytől legalább 1,0 méterre,
b) 1,5 méternél magasabbra, de 4 méternél alacsonyabbra nővő fás szárú növény a telekhatártól legalább 1,5 méterre; sövénynövény esetében telekhatártól legalább 1,0 méterre;
c) 4 méternél magasabbra nővő, terebélyes fák a telekhatártól, támfaltól, épülettől, építménytől legalább 3,0 méterre
teljesíthető.
(4) Fa kivágása esetén – amennyiben a használó a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti nyilatkozatában nem rendelkezett ezt meghaladó mértékű pótlásról – a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa darabszámával azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell gondoskodni.
(5) A pótlás mértéke:
a) a 11. § (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a kivágott fa darabszámával azonos, amennyiben a jegyző másként nem rendelkezik;
b) amennyiben a fakivágás életveszély, egészségvédelmi ok, balesetveszély, vagy vagyonvédelmi ok miatt szükséges, de a pótlás környezeti feltételei adottak, a kivágott fa darabszámával megegyező;
c) engedély nélküli fakivágás esetén a kivágott fák darabszámával megegyező facsemetével, ezen felül a kivágott fák után megváltási összeg fizetendő az az 1. melléklet szerint.
(6) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a fakivágással érintett ingatlanon nem vagy nem teljes mértékben helyezhetők el, a pótlási kötelezettséget, vagy egy részét pénzben kell megváltani, mely összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
(7) Engedély nélkül, de utólagos bejelentéssel az élet, egészség - és vagyonvédelem biztosítása érdekében olyan katasztrófahelyzetekben, amikor szélvihar, tűzeset, villámlás okozta kár, kidőlésveszély vagy egyéb vis maior helyzet miatt azonnali intézkedésre van szükség, az adott fa fotódokumentációval igazoltan kivágható. Ebben az esetben az utólagos bejelentést és a hozzá csatolt fotódokumentációt a kivágást követő 3 napon belül kell a Polgármesteri Hivatal részére megtenni, a jelen rendelet 2. mellékletében található formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal.
(8) A fapótlást a jegyző bármikor ellenőrizni jogosult. A fakivágási és pótlási munkák ellenőrzésében a használó az ellenőrzést végzőt segíteni köteles.
(9) Ha a fa a pótlásától számított második vegetációs időszak végéig nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.
(10) Eredménytelen pótlás esetén a jegyző hivatalból eljárva kötelezi a pótlásra kötelezettet az újabb pótlási kötelezettség teljesítésére, mely eljárásra a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is. A pótlás valamennyi költségét a pótlásra kötelezett viseli.
9. Magánterületen engedély és pótlási kötelezettség nélkül kivágható fás szárú növények kivágásának a szabályai
11. § (1) Engedély és pótlási kötelezettség nélkül kivágható fás szárú növényeknek minősülnek:
a) inváziós fajok: a Kr. 2. mellékletében, valamint jelen rendelet 2. számú mellékletben felsorolt fajok.
b) allergén fajok: nyír (Betula pendula), mogyoró (Corylus avellana), fehér nyár (Populus alba), szürke nyár (Populus x canescens), kanadai nyár (Populus x canadensis), fehér fűz (Salix alba), eperfa félék (Moraceae), zöld juhar (Acer negundo), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), közönséges orgona (Syringa vulgaris), aranyfa (Forsythia sp.), ciprusfélék (Cupressaceae), narancseperfa (Maclura pomifera), dió (Juglans sp.).
c) Élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető, kiszáradt és/ vagy beteg fás szárú növények.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a (1) bekezdés szerinti fás szárú növények kivágásához is engedélyt kell kérni abban az esetben, ha a növényzet kivágása a talaj megcsúszásához vagy partfal sérüléséhez vezethet. Ebben az esetben a pótlási kötelezettség mértéke a kivágott fa darabszámánál nem lehet kevesebb és a pótlás a vonatkozó kerületi építési és a településképi előírások betartása mellett kell történjen.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a használót bejelentési kötelezettség terheli, melynek tudomásulvételéről, vagy elutasításáról a hatóságnak a bejelentést vagy a szükség esetén megtartott helyszíni szemlét követően 15 napon belül kell nyilatkoznia.
(4) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a jegyző hatósági hozzájárulást ad ki.
(5) A magáningatlanokon található, de az (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli fás szárú növények kivágásához a jegyzőtől hatósági engedélyt kell kérni.
10. A pótlási kötelezettség különleges szabályai magánterületen
12. § (1) Amennyiben a pótlási kötelezettség a fakivágással érintett, nem közterület megnevezésű ingatlanon túltelepítés miatt nem teljesíthető, a pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani.
(2) A 10. § (4)-(7) bekezdés szerinti pótlási kötelezettség a túltelepítés elkerülése érdekében úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fa darabszámának egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el és a fennmaradó darabszámmennyiség pedig pénzben váltható meg, a 12. § (1) bekezdésének megfelelő módon.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben a hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti megváltási költségének 1. számú melléklet szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
Fás szárú növények kivágására és pótlására vonatkozó szabályok közhasználatú területen
11. Eljárási szabályok
13. § (1) A Kr. 14. §-ában foglalt zöldfelületi hatósági feladatokat a települési önkormányzat jegyzője látja el. Belterületi közhasználatú területen a Kr. hatálya alá tartozó fás szárú növényt kivágni, telepíteni csak a jegyző engedélyével lehet.
(2) Közhasználatú területen lévő fás szárú növény telepítésére, fenntartására, kivágására és pótlására vonatkozó eljárási szabályokat a Kr. 14-23. §-a határozza meg, a fás szárú növény kivágási engedélyre irányuló kérelemhez jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványt fotómelléklettel együtt kell alkalmazni.
(3) A fakivágási engedély érvényességi ideje a jogerőre emelkedés napjától számított egy év.
(4) A közúti közlekedés biztonsága, illetve az élet- és vagyonvédelem biztosítása érdekében olyan katasztrófahelyzetekben, amikor szélvihar, tűzeset, zivatar, villámlás okozta kár, kidőlésveszély, közlekedési baleset vagy egyéb vis maior helyzet miatt azonnali katasztrófavédelmi beavatkozásra van szükség, az adott fás szárú növény előzetes engedély nélkül, de utólagos bejelentéssel és fotódokumentációval igazoltan kivágható. Az utólagos bejelentés az e rendelet 2. mellékletében foglalt tartalommal adható be, melyet a jegyző tudomásul vesz és a használót – a pótlást elrendelő határozattal – a kivágott fás szárú növény pótlására kötelezi.
14. § (1) Közhasználatú területen kivágásra kerülő minden fát fajtól és mérettől függetlenül pótolni kell, lehetőség szerint a kivágással érintett ingatlanon.
(2) Közhasználatú területre elsősorban táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokat lehet telepíteni. A faültetésre vagy fapótlásra e rendelet a 3. mellékletében felsorolt fajú fák egyedeivel történhet.
(3) A közterületi faültetésre csak előnevelt, minimum 5 cm törzsátmérőjű, legalább kétszer iskolázott díszfaiskolai növényanyag használható fel. Beruházás szintű utcafásítás esetén a fasoroknak legalább utcaszakaszonként azonos fajtájúnak kell lennie.
(4) Pótlásként inváziós fajú fás szárú növények telepítése nem engedélyezett. Az inváziós fajok jegyzéke megtalálható a Kr. 2. mellékletében és e rendelet 2. mellékletében. A két melléklet együttesen értendő és használandó.
(5) Közhasználatú területen történő fapótlás során a Kr. 23. § (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell
(6) Különösen nagy értéket képviselő fa kivágása esetén a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával megegyező mennyiségű facsemete ültetésével, valamint az érintett fa faértékének összegével teljesítendő. Ezen értékes faegyedeket/fasorokat a Kerületi Építési Szabályzat mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza.
(7) Pótlási kötelezettség teljesítésénél egy darab 5 cm törzsátmérőjű lombos facsemete telepítése négy darab 100/120 cm méretűre kifejlődő cserje telepítésével egyenértékű, ha a jegyző másképp nem rendelkezik.
(8) Közhasználatú területen közművezeték fölé, illetve alá e rendelet hatálya alá tartozó növény nem telepíthető, kivéve, ha a közművezeték biztonsági övezetét nem érinti és annak biztonságos működését, valamint karbantartását nem akadályozza. Elektromos szabad légvezeték alá kizárólag alacsony növekedésű, jellemzően gömb típusú fa ültethető.
(9) Közút, kerékpárút, járda mentén közlekedésbiztonsági okok miatt csak olyan nem allergén fás szárú növény telepíthető, mely a közlekedést és a közlekedés biztonságát nem zavarja, nem gátolja és nem akadályozza. A jegyző elrendelheti a növényzet vagy az akadályt okozó ágak eltávolítását.
(10) Indokolt esetben, a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, a pótlásra rendelkezésre álló időt a jegyző egyszer meghosszabbíthatja.
12. A pótlási kötelezettség különleges szabályai közhasználatú területen
15. § (1) Amennyiben az azonos helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség és nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, a 14. § (1) bekezdés szerinti pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni az engedélyesnek. A jegyző által a pótlásra előírt fa darabonkénti megváltási költségének 1. melléklet szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
(2) Amennyiben a pótlási kötelezettséget fasori fa ültetésével kell teljesíteni, úgy a jegyző a fasorba illeszkedő fajtájú fa ültetését írja elő az engedélyes részére.
(3) A pótlás pontos helyét és telepítendő fa fajtáját az ültetés előtt az engedélyező hatósággal és a közterület tulajdonosával egyeztetni kell. Nagyobb beruházások esetén az ültetés menetéről tájékoztatni kell az engedélyező hatóságot.
(4) Egyéb mobil eszközbe (pl. konténerbe) való telepítés pótlásként nem vehető figyelembe, a pótlás kizárólag talajba való ültetéssel teljesíthető.
13. Közhasználatú területen lévő cserje kivágása és pótlása
16. § (1) Közhasználatú területen lévő cserje kivágása esetén a 13-14. § szerinti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2) A cserje pótlásáról a Kr. 23. § (1) bekezdése rendelkezik.
(3) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, valamint nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, vagy ha a cserje kivágása engedély nélkül történt, a pótlás pénzben váltandó meg, melyet az 1. mellékletben cserjecsemete darabonként feltüntetett összegben az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja alszámlájára kell kifizetni az engedélyesnek vagy a kötelezettnek.
(4) Közterületen cserje csak úgy telepíthető, illetve tartható fenn, hogy annak magassága a 80 cm-t nem haladhatja meg. Az ültetés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az ültetett cserje a gépjárműforgalom során a belátást ne akadályozza, ezért cserje az utcasarkoktól számított 10 méterig nem telepíthető. A cserjék hajtás végéi a járda és az úttest űrszelvényét nem érhetik el. Más esetben a jegyző a kérelmezőt kivágásra kötelezi.
14. Közhasználatú területen történő fás szárú növény telepítésének szabályai
17. § (1) A fás szárú növény közhasználatú területre történő telepítése - ide nem értve az önkormányzat kertészeti feladatait ellátó gazdálkodó szervezet által végzett telepítést, valamint az önkormányzati zöldfelület gyarapítását szolgáló programok végrehajtását, különösen az önkormányzati faültetési akció keretében történő telepítést - engedélyhez kötött.
(2) A használó a közhasználatú területen történő fás szárú növény telepítésének szándékát – a pótlás kivételével – köteles írásban, a telepíteni kívánt fás szárú növény fajtájának és a telepítés pontos helyének megjelölésével kérelmezni a jegyzőtől, azzal, hogy a kérelem szerinti vállalásnak megfelelően köteles gondoskodni az általa telepített fás szárú növény saját költségen történő rendszeres ápolásáról, gondozásáról.
(3) A használónak vállalnia kell a telepített fás szárú növény rendszeres öntözését, gondozását (gallyazást, növényvédelmi beavatkozást).
(4) A telepítés engedélyezéséről a jegyző határozatban dönt. A telepítés során be kell tartani a Kr. 16.-17. §-ában foglaltakat.
(5) Amennyiben a fás szárú növény az ültetést követő 3 éven belül kiszárad, a telepítést végző köteles azt eltávolítani és az ültetés helyén az eredeti állapotot helyreállítani, mely esetben a telepítést végző a kivágott fa pótlására nem kötelezhető. Amennyiben 3 éven túl történik a fás szárú növény kiszáradása, pusztulása, úgy pótlásáról köteles gondoskodni, ezen rendeletben meghatározottak szerint.
15. Fás szárú növények védelme építési területen
18. § (1) Az építési területeken a zöldfelület zöldtérfogatának mennyiségi meghatározásához e rendelet a 4. melléklete szerinti általános növény-egyenértékűség számítási módszertant, illetve a KÉSZ és a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 35/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete növényültetési, zöldfelület kialakítási, valamint parkolóhelyek fásítására vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni.
(2) Illegális fakivágás esetén a pótlás mértéke a kivágott fák mennyiségével egyenértékű. Ezen felül az 1. mellékletében meghatározott fa darabonkénti megváltási összeg alapján kiszámított mértékű bírságot az Önkormányzati Bírság Alszámlájára kell befizetni.
(3) A pótlási kötelezettséget pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a túltelepítés elkerülése miatt a helyben történő pótlásra nincs lehetőség. A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti megváltási költségének az 1. melléklete szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
(4) Ha az építkezés következtében károsodott, rongálódott és vált életképtelenné egy fa, annak pótlási kötelezettsége a károsodott fák számával egyenlő.
(5) Ha építési munkák során a KÉSZ-ben szereplő és értékes faegyedként, fasorként jelölt fák kerülnek kivágásra, elpusztulnak, vagy jelentős mértékben károsodnak, pótlásukról a 14. § (6) bekezdés szerint kell gondoskodni. Az értékes fás szárú növényeket az engedélyes a kivágott fával azonos fafajjal köteles pótolni.
(6) Az építési munkaterületen tájékoztató tábla elhelyezése kötelező a fakivágás megvalósítása előtt legalább 8 nappal, közterületről jól látható módon, amelynek tartalmaznia kell
a) az építtető nevét, elérhetőségét,
b) a fakivágási engedély iktatószámát, érvényességi idejét,
c) a fakivágást végző vállalkozás nevét, elérhetőségét és
d) a fakivágások számát és várható időpontját.
Közös szabályok
16. Pénzbeli megváltás szabályai
19. § (1) A pótlási kötelezettség pénzben történő kompenzálásából befolyt összeget, a fapótlások pénzbeli megváltás összegét e rendeletben szerepelő más kötelezettség okán befizetett összeget az Önkormányzat a kerületi Környezetvédelmi Alapban elkülönítetten kezeli.
(2) Pénzbeli megváltás esetén az Alapba történő befizetést, a pénzbeli megváltásra kötelező határozat véglegessé válását követő naptól számított 30 napon belül kell teljesíteni.
(3) A befolyt összeg elsődlegesen a kerület „Környezetvédelmi Alap”-járól szóló rendeletében meghatározott célokra fordítható.
(4) A pénzbeli megváltás összegét a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata OTP Banknál vezetett 11784009-15523002-10290006 számú Környezetvédelmi Alap számlájára kell befizetni.
17. Szankcionálás szabályai
20. § (1) A hatóság a jogszabályi előírások betartására – figyelmeztetés, tevékenység végzésétől történő eltiltás vagy közigazgatási bírság alkalmazása mellett – kötelezést ad ki, amennyiben a következő kötelezettségek megszegését észleli:
a) a használó az élet- és balesetveszélyes, valamint vagyonbiztonságot veszélyeztető fás szárú növény kivágásra kötelezésnek nem tesz eleget, vagy nem vágja ki vagy a közbiztonságot veszélyeztető részeit nem távolítja el, továbbá a növény kivágására, karbantartására kötelező határozatban foglaltaknak nem tesz eleget
b) a használó az engedély-, és pótlási kötelezettség nélkül kivágható növényt úgy vágja ki, hogy a jegyző felé történő bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
c) amennyiben a használó e rendeletben meghatározott engedély nélkül fakivágást hajt végre, vagy a fás szárú növényt rongál,
d) a használó a fás szárú növény kivágásához engedélyt kért és kapott, de az előírt pótlási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget,
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének elmulasztása miatt kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében kétszázezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forint.
(3) A közigazgatási bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról a jegyző jogosult dönteni.
(4) A közigazgatási bírság kiszabásánál figyelembe kell venni
a) a kötelezettség elmulasztásának vagy a jogsértés súlyát,
b) a kötelezettség elmulasztásának vagy a jogsértő magatartás gyakoriságát,
c) bejelentés vagy az engedély nélkül kivágott fák egyedszámát, faját,
d) valamint más eljárásokban kiszabott bírság/ok összegét.
(5) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/C §. alapján az e rendeletben kiszabott bírság összege a helyi önkormányzat saját bevétele. A közigazgatási bírság összegét a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata OTP Banknál vezetett 11784009-15523002-03610000 számú Önkormányzati Bírság Alszámlájára kell befizetni.
18. Egyéb rendelkezések
21. § (1) Természetvédelmi oltalom, vagy helyi védettség alatt álló fás szárú növények természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához, illetve védett fajok telepítéséhez a külön törvényben megjelölt természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(2) A kerületi építési szabályzatban értékes faegyedként, fasorként jelölt fás szárú növények védendők, megtarthatók, kivételes esetben engedélyezett kivágását követő pótlási kötelezettséget egyedi elbírálás alapján, e rendelet 14. § (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően kell teljesíteni. Az értékes fás szárú növényeket a használó a kivágott fával azonos fafajjal köteles pótolni.
(3) Amennyiben nem a fakivágást követő fapótlás okán történik a fatelepítés a nem közhasználati ingatlanon belül, abban az esetben is a magán területi fapótlási irányelveket kell használni.
(4) Az (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a jegyző a vonatkozó jogszabályi előírások betartására – figyelmeztetés, tevékenység végzésétől történő eltiltás vagy közigazgatási bírság alkalmazása mellett – kötelezést ad ki.
(5) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2009. évi XXXVII. törvény előírásainak megfelelően a külterületi magáningatlanokon lévő fás szárú növény kivágását a Pest Vármegyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdészeti Főosztályánál kell engedélyeztetni.
Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
23. § Hatályát veszti Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 11/2018. (III. 23.) önkormányzati rendelete.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
