Acsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 27.) önkormányzati rendelete

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

2. § Az önkormányzati vagyon fő rendeltetése, hogy a közszolgáltatások egy részét biztosítsa, hasznosítása során az Önkormányzat kötelező és önként vállalat feladatainak ellátását lehetővé tegye.

Az Önkormányzat képviselő-testülete irányítása alatt működő intézmények a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, rendeltetésszerűen használni, a közszolgáltatások szervezésében a gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani, s az érvényes számviteli előírások szerint nyilvántartani.

E rendelet alkalmazásában hasznosítás az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbe adása, értékpapírok vásárlása, vállalkozásba való bevitele, megterhelése, elidegenítése.

Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

3. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozónak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülőnek nem állapít meg vagyonelemeket. Az önkormányzati törzsvagyon másik részét képezi a kizárólagos forgalomképtelen vagyon, melynek elemeit a 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. mellékletében és a 3. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(4) A rendelet 4. melléklete tartalmazza az önkormányzat üzleti vagyonát.

Vagyonnyilvántartás és leltár

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a Polgármesteri Hivatalban ingatlanvagyon katasztert kell felfektetni és folyamatosan vezetni.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) Fizikai leltározási tevékenységet az önkormányzatnál és annak intézményeinél 2008-tól kezdődően kétévenként kell végrehajtani.

6. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet vagy magánszemély csak akkor kezelheti, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének vagy egy részének gyakorlásával megbízza.

(2) Az Önkormányzat vagyonkezelő szerve: az önkormányzat Polgármesteri Hivatala.

(3) A vagyonkezelő szerv feladatai különösen:

(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(5) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és intézményei útján gondoskodik.

(6) A vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, egyéb módon való hasznosításáról a képviselő-testület dönt, a képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg. Döntési jog alatt az elidegenítésre, használatra való kijelölést, pályáztatást, valamint a szerződéstervezet jóváhagyását kell érteni.

7. § (1) A mindenkor hatályos törvény szerinti bruttó forgalmi értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha a törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, illetve a községi hirdetőtáblán.

(4) Nem kell pályázati eljárást lefolytatni

(5) Értékesítéskor a vagyoni értékét értékpapír esetén a névérték alapján, ingatlan vagyon esetén 6 hónappal nem régebbi, forgalmi értékbecsléssel megbízott személy vagy szervezet értékbecslése alapján kell megállapítani.

(6) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az (5) bekezdésben foglaltaknál régebben, legfeljebb 2 éven belül készült forgalmi értékbecslés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.

(7) Üzleti vagyon elidegenítése esetén a képviselő-testület a forgalmi értékbecslésben megállapított értéktől kivételesen fontosnak ítélt községi érdek esetén egyedi mérlegelés alapján eltérhet.

(8) Amennyiben az önkormányzat telkén nem önkormányzati tulajdonú, de jogszerűen épített nem ideiglenes jellegű felépítmény található, a telek a felépítmény tulajdonosának kérelmére pályáztatás nélkül értékesíthető.

8. § (1) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat csak készpénzt, illetve külön képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant vagy értékpapírt fogadhat el.

(2) Részletfizetést vagy fizetési haladékot csak rendkívül indokolt esetben, kizárólag a képviselő-testület adhat.

(3) Ingatlan értékesítése során a vételáron túlmenően érvényesíteni kell a szerződéskötés, valamint az ingatlan forgalmi értékbecslésének költségét.

(4) Az értékesítés során a döntésre jogosult –indokolt esetben- visszavásárlási jogot, elidegenítési, illetve terhelési tilalmat köthet ki. Különösen indokolt eset az, ha az eladó valamely feltétel teljesítéséhez fűzi jognyilatkozatát.

(5) A (4) bekezdésben részletezett jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(6) A feltételek teljesítésekor a bejegyzett jog törlésére vonatkozó jognyilatkozatot a döntést hozó jogosult kiadni. A visszavásárlási jog érvényesítésére irányuló, valamint az elővásárlási jog érvényesítését tartalmazó jognyilatkozatot –az ehhez szükséges költségvetési fedezet egyidejű biztosításával- a képviselő-testület jogosult megtenni.

(7) Az önkormányzat szerződést csak azzal a természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel köthetnek, aki, illetve amely igazolja, hogy az önkormányzattal szemben nem áll fenn tartozása, vagy a megállapodásban felhatalmazást ad és vállalja, hogy a teljesítésből eredő követeléséből a tartozás összege kielégítést nyerjen.

9. § (1) Ingatlannak, épületnek, helyiségnek az önkormányzati költségvetési intézményen kívüli szervnek, szervezetnek történő ingyenes kezelésbe vagy használatba adásáról, ingóságnak az önkormányzati vagyon körön kívüli szerv vagy szervezet ingyenes vagy térítés nélküli átadásáról – a selejtezési eljárás kivételével- a képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) Társadalmi szervezet, egyház részére pénzt, vagyontárgyat átadni vagy részére önkormányzati intézményben székhelyként vagy telephelyenkénti bejegyzésre alkalmas nyilatkozatot adni csak a képviselő-testület hozzájárulásával lehet.

(3) Egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok: elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, minősítés megváltoztatása szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) Külterületi ingatlanokat elsősorban mezőgazdasági célra, haszonbérlet formájában lehet hasznosítani.

(5) A haszonbérlet időpontja csak határozott idő lehet.

(6) A haszonbérletnél előnyt élvez a korábbi haszonbérlő, ha a korábbi jogviszony fennállása idején az ingatlant rendeltetésszerűen használta, illetve a haszonbérleti díjat késedelem nélkül megfizette.

10. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a képviselő testület dönt az alábbi tartalommal:

(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(3) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni, amely nem lehet régebbi 6 hónapnál.

(4) Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő testület hoz döntést.

(5) Ha vagyonról az önkormányzat javára lemondanak, azt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, ha képes az ezzel járó kötelezettségek teljesítésére.

(6) Az önkormányzat részére egymillió Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

11. § (1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető jogügyletet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglaltak figyelembe vételével hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület - a beruházási program jóváhagyásával - a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

12. § (1) A képviselő-testület a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonát közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásai szerint.

(2) A vagyonkezelési szerződés megkötéséről szóló döntés joga és a szerződés tartalmának meghatározása a képviselő-testület hatásköre.

(3) A vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonleltár elkülönítetten tartalmazza.

(4) A rendelet 5. melléklete tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyonelemeket.

13. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában levő törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.

(2) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhető el. A képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.

(3) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

(4) A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.

(5) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok szabályaira figyelemmel gyakorolja.

(7) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását.

(8) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra.

(9) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

(10) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése.

14. § (1) Behajthatatlannak minősül a számvitelről szóló törvényben meghatározott behajthatatlan követelés.

(2) A követelésről való lemondást a kötelezettnek írásban kell kérnie, részletesen indokolnia és csatolni kell azon dokumentumokat is, melyek kérelmét alátámasztják.

(3) A behajthatatlan követelésről való lemondás esetén

15. § (1) A pályáztatási eljárási szabályok megállapításának célja, hogy az önkormányzati vagyon elidegenítése, bérbeadása, a használat jogának átengedése, illetve más módon történő hasznosítása (továbbiakban: hasznosítás) során biztosítsa a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályáztatás szabályszerűségét.

(2) A pályáztatási eljárásban a kiíró köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a pályáztatás szabályszerűségét, illetve nyilvánosságát.

(3) A kiírónak biztosítania kell az esélyegyenlőséget a pályázók számára, a pályázati felhívás közzététele után köteles a meghirdetett feltételeket megtartani és nyilvánosságra hozni.

16. § A pályázat nyilvános vagy zártkörű. Zártkörű pályázatot kell tartani, ha a nyilvánosság jelentős önkormányzati vagy üzleti érdeket sértene. Zártkörű pályázatot lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott pályázók alkalmasak.

17. § (1) A pályázatra szóló felhívást a Képviselő-testület írja ki.

(2) A pályázatot meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik.

(3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, illetve amely a pályázat közzétételét követően a pályázati anyagot megvásárolja és az előírt határidőben a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújtott be.

(4) A pályázó a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt a részletes pályázati kiírást és a hasznosítani kívánt vagyontárgyat megtekintheti a kiírásban megjelölt időpontban.

18. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

19. § (1) A pályázat kiírása és a benyújtás határideje között legalább 15 nap időtartamnak kell lennie, de ennél hosszabb idő is meghatározható.

(2) A pályázati hirdetményt az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, az önkormányzat honlapján kell közzé tenni.

(3) A pályázati hirdetményt -6 hónapnál nem régebbi - értékbecslés alapján meghatározott 10 millió Ft-ot meghaladó értékű vagyontárgy esetében országos sajtóban is meg kell hirdetni.

(4) Zártkörű versenytárgyalás esetén legalább 3 pályázónak meg kell küldeni a pályázati felhívást.

20. § (1) A pályázatot írásban a képviselő-testülethez címezve kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, megnevezését, címét, képviselőjét, más megbízott esetén szabályszerű meghatalmazást, a pályázati feltételek elfogadását.

(2) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.

(3) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.

21. § (1) A pályázaton való részvételt a kiíró egy meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) előzetes megfizetéséhez köti, melynek összege a pályázati kiírásban szereplő alapár 10%-a.

(2) A pályázat nyertese a bánatpénzt jogosult a vételárban érvényesíteni. A többi pályázónak a bánatpénzt a tárgyalást követő 3 banki napon belül vissza kell utalni.

(3) Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a bánatpénzre nem tarthat igényt, az a kiírót illeti meg.

22. § (1) A benyújtott pályázatok tartalmát legalább a versenytárgyalás lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem a kívülállóknak, sem a versenytárgyaláson részt vevőknek nem adható.

(2) A pályázatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

(3) A pályázatok felbontása után meg kell állapítani, hogy melyek az érvénytelenek. Az érvénytelen pályázattal rendelkezők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

(4) Érvénytelen a pályázat, ha

(5) Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a pályázóktól felvilágosítást lehet kérni.

(6) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni. a tárgyalás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a polgármester és a jegyzőkönyvvezető ír alá, melynek a másolatát a pályázók megkapják.

(7) A nyertes pályázó a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül köteles szerződést kötni és ezzel egyidejűleg a vételárat a kiírás szerinti részletezésben kiegyenlíteni, illetőleg a bérleti díjat megfizetni.

23. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A kihirdetéséről – az SZMSZ-ben szabályozott módon – a jegyző gondoskodik.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Acsa község nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 9/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet, a 9/2013. (IV. 25.) számú Acsa község nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló rendeletének módosításáról szóló 9/2014. (X. 30.) önkormányzati rendelet, Acsa község nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 9/2013. (IV. 25.) számú rendeletének módosításáról szóló 5/2021. (III. 30.) önkormányzati rendelet, Acsa község nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 9/2013. (IV. 25.) számú rendeletének módosításáról szóló 6/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelet hatályukat vesztik.