Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján, a kerület egészéért vállalt felelősséggel, közvetett módon gyakorol. A helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit, - az Alaptörvényben, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban - az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása, és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat. Székhelye: Budapest, II. kerület, Mechwart liget 1.
(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatát külön rendelet szabályozza.
(3) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület és szervei:
a) Képviselő-testület bizottságai,
b) Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat (továbbiakban: Részönkormányzat),
c) polgármester,
d) jegyző,
e) valamint helyi népszavazás
hozhat.
(5) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, valamint bizottságaira, a Részönkormányzat testületére, a jegyzőre és társulására ruházhatja át. A Képviselő-testület által a polgármesterre, illetve a jegyzőre ruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 8. melléklet, a bizottságok és a Részönkormányzat feladat- és hatásköreinek jegyzékét a 9. melléklet tartalmazza. A Képviselő-testület a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(6) A Képviselő-testület hivatalának neve: Budapest II. kerületi Polgármesteri Hivatal.
(7) Az Önkormányzat feladatai ellátásának elősegítésére intézményt alapíthat, társulást, gazdasági társaságot hozhat létre, együttműködési megállapodást köthet.
(8) Az Önkormányzat ápolja nemzetközi kapcsolatait, partnervárosi megállapodást (megállapodásokat) köt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HÁZSZABÁLYAI
1. A Képviselő-testület feladat- és hatásköre
2. § (1) A Képviselő-testület tagjainak számát és a képviselők jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület - törvény keretei között - önállóan gyakorolhatja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket.
(3) A Képviselő-testület önként vállalhat minden olyan helyi közfeladatot, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe.
(4) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörének jegyzékét az önkormányzatokért felelős minisztérium hivatalos kiadványa tartalmazza.
2. A Képviselő-testület ülései
3. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.
3. A Képviselő-testület megalakulása
4. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül kell megtartani, melyet a hivatalban lévő polgármester hív össze.
(2) Először a képviselők, majd a polgármester esküt tesznek, melynek szövegét a 4. melléklet tartalmazza.
4. Összeférhetetlenség
5. § Az önkormányzati képviselő, valamint a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja tekintetében a tisztség ellátásával kapcsolatos összeférhetetlenségi okokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 36. §-a, az összeférhetetlenségi eljárás szabályait az Mötv. 37. §-a rögzíti. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat, beleértve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében tett lemondó nyilatkozat átvételét, a mindenkori, vagyonnyilatkozatok ellenőrzését végző bizottság látja el.
5. Méltatlanság
6. § Az önkormányzati képviselőt és a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagját érintő méltatlansági eljárás esetén az Mötv. 38. §-a szerint kell eljárni, a méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatokat a mindenkori, vagyonnyilatkozatok ellenőrzését végző bizottság látja el.
6. Alpolgármesterek választása
7. § (1) A polgármester javaslatot tesz az alpolgármester(ek) személyére. A Képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
(2) Alpolgármesteri tisztség főállásban tölthető be. A Képviselő-testület az Mötv. szerint meghatározott számú alpolgármestert választ. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét.
(3) Az alpolgármester választás titkos szavazással, a minősített többség szabályai szerint történik.
7. Rendes ülés
8. § (1) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel minden hónapban rendes ülést tart. A Képviselő-testület évente tíz rendes ülést tart.
(2) Július 1-étől augusztus 31-éig a Képviselő-testület rendes ülést nem tart.
(3) A Képviselő-testület ülései lehetőleg keddi vagy csütörtöki napokon legkorábban 9 órától legkésőbb 20 óráig tartanak. Ha a napirendek tárgyalása nem fejeződött be 20 óráig, az ülést a polgármester berekeszti, és a következő munkanapon történő folytatásról a Képviselő-testület egyszerű többségű szavazatával dönt.
8. Rendkívüli ülés
9. § (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők 1/4-ének kezdeményezésére, vagy a Képviselő-testület bármely bizottsága, a Részönkormányzat indítványára, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó, a kezdeményezők által aláírt indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát.
(3) Az indítványt a polgármesterhez kell előterjeszteni.
(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni az ülést.
(5) Rendkívüli ülést a polgármester szükség szerint összehívhat.
(6) Rendkívüli ülésen interpelláció, kérdés nem tehető fel, önálló indítvány, a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtása nem tárgyalható, polgármesteri beszámoló nem készül.
9. A Képviselő-testület összehívása
10. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze elektronikus úton döntés-előkészítő és döntéstámogató rendszeren keresztül.
(2) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót a napirendek írásos anyagával együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak 8 nappal az ülés előtt megkapják. Különösen indokolt esetben lehetőség van az anyag pótkézbesítésére vagy helyszíni kiosztására is. Pótkézbesítésre a képviselő-testületi ülést megelőző nap 10 óráig kerülhet sor az (1) bekezdésben meghatározott módon.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a tervezett napirendeket és azok előadóit, valamint a tanácskozási joggal meghívottak névsorát.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót 4 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával előbb kell megküldeni.
(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tárgyáról a kerület lakosságát tájékoztatni kell az önkormányzat saját honlapján a meghívó és - minősítéstől függően - az előterjesztések közzétételével. Ezzel egyidejűleg a meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.
(7) A Képviselő-testület ülésének elnöke (a továbbiakban: ülésvezető elnök) a polgármester vagy az általános helyettesítési feladatokat ellátó alpolgármester.
11. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a Képviselő-testület tagjait,
b) a bizottságok tagjait,
c) a jegyzőt,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
e) Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjét,
f) a kerület egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőit,
g) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
h) a napirendek előadóit,
i) Budapest Főváros Kormányhivatala II. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály vezetőjét,
j) a Kerületi Rendőrkapitányt,
k) a II. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság parancsnokát a feladatkörét érintő napirendekhez,
l) a könyvvizsgálót,
m) akiknek meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(2) Tanácskozási jog illeti meg - a törvény erejénél fogva - az alábbiakat:
a) a jegyzőt,
b) Budapest Főváros Kormányhivatala II. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály vezetőjét,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
d) a könyvvizsgálót,
e) az önkormányzati csődbiztost.
10. Az ülések nyilvánossága
12. § (1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A Képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülés elrendelésére javaslatot tehetnek:
a) az ülés elnöke,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző.
(4) Az ülés zártsága elnöki vagy képviselői indítvány alapján minősített többségű határozattal a (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben feloldható.
(5) A zárt ülésen történtek tekintetében minden jelenlévőt titoktartási kötelezettség terhel.
11. A rendes ülés napirendje
13. § (1) A napirend elfogadása előtt az ülésvezető elnök:
a) megállapítja a határozatképességet,
b) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztására,
c) beszámol a polgármesteri programoktól és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről,
d) beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.
(2) Ezt követően kerül sor a napirend előtti felszólalásokra.
(3) Képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó szerint az ülésvezető elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület fogadja el.
(4) A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.
12. Az előterjesztések rendje
14. § (1) A Képviselő-testülethez, bizottságaihoz az előterjesztések írásban nyújthatók be.
(2) Az előterjesztések rendjének részletes szabályait a Képviselő-testület az 5. mellékletben határozza meg.
15. § (1) A Képviselő- testülethez benyújtott előterjesztés lehet:
a) rendelet-tervezet,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló, jelentés,
d) tájékoztató,
e) önálló indítvány.
(2) Az előterjesztés tartalma:
a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, ismertetni kell a kérdés előzményeit, az arra vonatkozó jogszabályokat, az előkészítésben résztvevőket, valamint mindazokat a körülményeket, megállapításokat, amelyek megalapozzák és indokolttá teszik a döntést;
b) ugyancsak az első részben kell összefoglalni az előkészítés során elhangzott és a döntéshez kapcsolódó javaslatnál figyelmen kívül hagyott véleményeket, valamint azok indokait, és amennyiben az előterjesztés jellege azt megengedi, a lehetséges döntési alternatívákat és az azokhoz kapcsolódó előnyöket, illetve hátrányokat;
c) a második részben meg kell jelölni a határozati javaslatot, a végrehajtás határidejét, valamint felelősét. Minden határozati javaslatnak a napirenden lévő tárggyal összefüggésben kell lennie és azt úgy kell megfogalmazni, hogy az az előterjesztés nélkül, önállóan is értelmezhető legyen;
d) az előterjesztéshez csatolni kell az illetékes bizottság, és a Részönkormányzat véleményét; amennyiben a véleményező az előterjesztésben foglaltakkal nem ért egyet, azt írásban köteles indokolni. Azokban az ügyekben, ahol a helyi nemzetiségi önkormányzatnak egyetértési joga van, ennek megtörténtét vagy az egyetértés elmaradását is tartalmaznia kell az előterjesztésnek. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a helyi nemzetiségi egyesület véleményezési joga esetén is.
(3) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújthat be:
a) a képviselő,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) a tanácsnok,
e) a bizottság, a tárgyban létrehozott ad-hoc bizottság,
f) a Részönkormányzat,
g) a jegyző,
h) az aljegyző,
i) a nemzetiségi önkormányzat a jogai gyakorlása körében.
(4) A képviselő-testületi ülésen önálló napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben szabályozott követelményeknek.
13. Önálló képviselői indítványok
16. § (1) Az önálló képviselői indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 11 nappal írásban kell a polgármesternél beterjeszteni. Az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával lehet sürgősségi javaslatot beterjeszteni (lásd 19. §).
(2) Önálló képviselői indítványt a Képviselő-testület bármely tagja tehet.
(3) A Képviselő-testület ülésén az önálló képviselői indítvány előterjesztője max. 2 percben ismertetheti indítványa lényegét, majd a testület vita nélkül határoz a tárgyalás alá vételről.
(4) Ha a testület a tárgyalás mellett dönt, az ülésvezető elnök intézkedik az előkészítésről, (bizottság, szükség esetén a Részönkormányzat elé utalásáról), és a következő rendes ülés napirendjére tűzi a javaslatot.
(5) Ha az önálló képviselői indítvány tárgyalását a Képviselő-testület elutasította, az önálló képviselői indítványt 3 hónapon belül újra benyújtani nem lehet.
14. Interpelláció
17. § (1) A képviselő legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 24 órával a polgármesterhez (az alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, a Részönkormányzat vezetőjéhez (elöljárójához) önkormányzati ügyekben írásban interpellációt intézhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban 15 napon belül megadott válasz elfogadása tárgyában a Képviselő-testület a következő rendes ülésen dönt.
(2) Interpellációnak azon problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat jogszabályban rögzített feladataival, vagy valamely irányítása alatt álló intézmény tevékenységével.
(3) Az interpellációt a polgármesternél kell benyújtani.
(4) Az ülésvezető minden ülés elején a Képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat.
(5) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(6) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.
(7) Válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek 2 percben viszontválaszra van joga, melyben nyilatkozik a válasz elfogadásával kapcsolatban. Amennyiben nem fogadja el, akkor a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
15. Kérdés
18. § (1) A képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a tanácsnokhoz, a Részönkormányzat vezetőjéhez, valamint a bizottsági elnökökhöz közérdekű ügyekben írásban vagy szóban napirend előtt kérdést intézhetnek.
(2) A kérdezett az ülésen köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a Képviselő-testület az adott felvilágosításról nem szavaz.
(3) Amennyiben a kérdésre a válasz az ülésen szóban nem adható meg, úgy a kérdezett köteles 30 napon belül írásban érdemi választ adni.
16. Sürgősségi javaslat
19. § (1) A sürgősségi indítványokat a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 24 órával korábban kell a polgármesterhez - indoklással együtt - benyújtani.
(2) A polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok, a Részönkormányzat, a képviselők és a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.
(3) A sürgősségi javaslatra vonatkozó indítványt a napirend első pontjaként kell tárgyalni.
(4) Az előterjesztés sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásához a Képviselő-testület vita nélküli, egyszerű többséggel hozott határozata szükséges.
(5) Sürgősségi tárgyalás esetén a döntést a tárgyalás napján meg kell hozni. Ilyenkor egy felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat és nem hosszabbítható meg.
17. Módosító javaslat
20. § (1) Az önkormányzati rendeletek tervezetéhez, határozati javaslatokhoz a képviselők, bizottságok, frakciók előzetesen, illetve a napirend tárgyalása során írásban módosító javaslatot tehetnek. A javaslatot az ülésvezető elnökhöz kell benyújtani.
(2) Az előterjesztő saját előterjesztését érintő módosító javaslatra a Képviselő-testület ülésén köteles véleményt nyilvánítani. Nem kell szavazni arról a módosító javaslatról, amellyel az előterjesztő egyetért és kijelenti, hogy azt sajátjának tekinti („befogadás” intézménye).
(3) A módosító javaslat elfogadásáról, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Képviselő-testület határoz.
18. A Képviselő-testület tanácskozási rendje
21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítési feladatokat ellátó alpolgármester vezeti. Az ülésvezető elnök munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg. A jelenléti ív felhasználásával megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket és késésüket bejelentők személyét. Az ülés tartama alatt az egyes napirendek határozathozatalánál ellenőrzi a képviselők számát és a határozatképességet. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülést egy órára felfüggeszti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, az elnök az ülést elnapolja. A testületi ülés akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselőknek több mint a fele jelen van.
(3) A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, illetve bármely jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(4) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében:
a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót;
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő- testület tekintélyét sértő kifejezést használ.
(6) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(7) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.
(8) Ha a felfüggesztés után újból megnyitott ülésen a rendzavarás megismétlődik, az ülésvezető elnök az ülést berekeszti és a még le nem zárt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre napolja.
22. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Kötelesek csendben és rendben követni a tanácskozást, tartózkodni mindenféle tetszésnyilvánítástól.
(2) A megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasítja, figyelmezteti.
(3) Ismétlődő rendzavarás esetén az ülés vezetője az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.
19. Vitavezetési szabályok
23. § (1) Az ülésvezető elnök minden napirendi pont felett külön nyit vitát. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A Képviselő-testület ülésén elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti a szó.
(3) Másodikként az előterjesztést megtárgyaló bizottságok elnökét, és a Részönkormányzat elöljáróját illeti meg a szó.
(4) Az ülésvezető elnök javaslatára több napirendi pont együttesen is tárgyalható.
20. A felszólalások és hozzászólások szabályai
24. § (1) Ha az ülés vezetője képviselőként kíván felszólalni, akkor ezt a tényt be kell jelentenie, és erre az időre átadja az ülés vezetését.
(2) A Képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót. A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
21. A felszólalások típusai
25. § A Képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirend előtti felszólalás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) napirendhez kapcsolódó felszólalás.
22. Napirend előtti felszólalás
26. § (1) Közérdekű ügyben napirend előtt bármelyik képviselő felszólalhat.
(2) Amennyiben az ülésvezető az engedélyt megtagadja, az engedély megadásáról - a képviselő kérésére - a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend előtti felszólalás maximum egy alkalommal, legfeljebb 5 percig tarthat.
23. Felszólalás ügyrendi kérdésben
27. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet.
(2) Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(3) Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
24. Napirendhez kapcsolódó felszólalás
28. § (1) Szólásra az ülésvezetőnél kell jelentkezni, aki meghatározza a hozzászólók sorrendjét a jelentkezés sorrendjének megfelelően.
(2) A felszólalás időtartama 5 perc, amely indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható további 3 perccel a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján.
(3) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából bármelyik képviselő maximum 2 perces hozzászólásra kérhet szót, E felszólalásra az ülésvezető adja meg az engedélyt. Ennek alkalmával más tárgyra térni nem lehet. E sorrenden kívüli felszólalás azt illeti meg, aki:
a) személyes megtámadás címén;
b) félreértett szavai helyes értelmezésére;
c) ügyrendi kérdés tisztázása céljából szándékozik megszólalni.
(4) Az előterjesztő, az előadó, a Polgármesteri Hivatal napirendben érintett dolgozója, a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző a vitában több alkalommal is felszólalhatnak.
25. A vita lezárása
29. § (1) Az ülésvezető a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a Képviselő-testület - egyszerű többséggel - a vita folytatását az ülésvezető javaslatára mellőzi. A vita lezárását ügyrendi javaslatként az ülésvezető elnök és az előterjesztő kezdeményezhetik.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni. A jegyző köteles a jogszabályba ütköző, vagy e tekintetben aggályos javaslatokra felhívni a Képviselő-testület figyelmét.
26. A döntéshozatal szabályai
30. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(2) A Képviselő-testület a döntéshozatalt követően figyelmezteti azt a képviselőt, aki az (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, és megismétli a szavazást.
(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott kérdések szabályozásában.
(4) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint a felének a szavazata szükséges.
(5) A javaslatot szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(6) A vita lezárását követően az ülésvezető elnök a határozati javaslatot, vagy módosító javaslatot csak annak szóbeli vagy írásbeli ismertetése után bocsáthatja szavazásra.
27. A szavazás módja
31. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.
(3) A szavazás általában szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Amennyiben a szavazatszámláló gép nem működik, kézfelemeléssel először a javaslat melletti („igen”), majd ellene („nem”), és harmadsorban a döntéstől való tartózkodásra szavaznak a képviselők.
(4) Név szerinti szavazás esetén az ülésvezető elnök alfabetikus képviselői névsor szerinti sorrendben felhívja a képviselőket szavazatuk leadására, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” felelettel szavaznak.
(5) A jegyző a név szerinti szavazásról készített külön jegyzékbe feljegyzi a leadott szavazatokat, azokat összesíti, majd a jegyzéket átadja az ülésvezető elnöknek, aki kihirdeti a szavazás eredményét.
28. Nyílt szavazás
32. § (1) Az ülés levezető elnöke a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd a fennmaradó eredeti javaslat felett kell dönteni. A szavazást követően kihirdeti az eredményt a szavazásban résztvevők számának közlésével együtt.
(2) Amennyiben a képviselő nyilatkozik, hogy eltérés van a gép által regisztrált és a szándéka szerint leadott szavazata között, az érintett képviselő kérésére az ülést levezető elnök megállapítja a szavazás új végleges eredményét.
(3) A szavazatszámláló géppel úgy lehet szavazni, ha a szavazatot az ülést vezető elnök felhívását követően a gép hangjelzése és a táblán megjelenő visszaszámlálás ideje alatt adja le a képviselő.
(4) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámláltatni. A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. A szavazatszámlálás a jegyző feladata.
(5) Nyílt szavazás esetén a képviselők egynegyede a szavazás megkezdése előtt írásban indítványozhatja név szerinti szavazás megtartását.
(6) A képviselők egynegyede a szavazás eredményének név szerinti kihirdetését kezdeményezheti.
29. A titkos szavazás
33. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart jogszabályban meghatározott esetekben és titkos szavazást rendelhet el azokban az ügyekben, amelyek megtárgyalására - az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján - zárt ülésen kerül sor.
(2) Titkos szavazás esetén, annak lebonyolítása öt tagú szavazatszámláló bizottság feladata, amelynek tagjait az ülésvezető elnök javaslata alapján a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg.
(3) A titkos szavazás szavazólappal vagy szavazatszámláló gép alkalmazásával történik.
(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(5) A jegyző a szavazásról készülő jegyzőkönyv vezetésére a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét jelöli ki.
(6) Szavazólappal történő titkos szavazás esetén az alábbi szabályok alkalmazandók:
a) a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás számszerű eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít;
b) a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
ba) a szavazás helyét és idejét,
bb) a szavazás kezdetét és végét,
bc) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
bd) a szavazás során felmerült körülményeket,
be) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat,
bf) a szavazás számszerű eredményét;
c) a szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá;
d) a szavazás számszerű eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.
30. A Képviselő-testület döntései
34. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a határozatoktól külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(2) A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(3) A jegyző az elfogadott rendeletet és normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdeti ki, valamint az önkormányzat internetes honlapján is közzéteszi.
(4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(5) Az önkormányzati rendeletek, az önkormányzati határozatok, és a normatív határozatok megjelölésére vonatkozó szabályokat a 6. melléklet tartalmazza.
31. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
35. § (1) A Képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen rögzíteni kell. A hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, valamint a hozott döntéseket.
(2) A jegyzőkönyv az (1) bekezdésben és az Mötv. 52. § (1) bekezdésében rögzítetteken kívül tartalmazza:
a) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét;
b) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát;
c) a képviselő, képviselők, frakció, vagy frakciószövetség írásban benyújtott módosító indítványát;
d) a jelenléti ívet.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
32. A jegyzőkönyv elkészítése és felterjesztése
36. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá és két képviselő hitelesíti. A hitelesítőket az ülés elején egyszerű többséggel választja meg a Képviselő-testület.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatala részére.
(4) A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányának tárolásáról a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyzőkönyvből készült hiteles kivonatot a jegyző írja alá.
33. A jegyzőkönyvbe történő betekintés szabályai
37. § (1) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveibe és mellékleteibe, arról jegyzetet készíthetnek. A jegyzőkönyvből hiteles kivonat - hivatalos megkeresés kivételével - csak költségtérítés ellenében adható. Ennek feltételeit ügyfélfogadási időben a jegyző biztosítja a Polgármesteri Hivatalban.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a polgármester, a képviselők, az adott napirendet tárgyalt bizottságok tagjai, valamint a jegyző tekinthetnek be.
(3) A zárt ülésen hozott határozatok a döntést követően nyilvánosak.
A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE
34. Közmeghallgatás
38. § (1) A Képviselő-testület évente legalább kétszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatásról az érintetteket a meghallgatást megelőzően legalább 20 nappal a helyben szokásos módon, vagy a tömegkommunikáció útján tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatást addig kell folytatni, amíg a résztvevők bármelyike közérdekű kérdés vagy javaslat megtételének érdekében kér szót.
(4) A közmeghallgatáson elhangzó állampolgári felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést, javaslatot 15 napon belül kell megválaszolni a felszólaló részére.
35. Önkormányzati lakossági gyűlés
39. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, és a jelentősebb kerületi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági gyűlést hívhat össze.
(2) A lakossági gyűlés napirendjéről, helyéről és idejéről az érintetteket a helyben szokásos módon, vagy a tömegkommunikáció útján tájékoztatni kell.
(3) A lakossági gyűlést a polgármester vagy az általa felkért személy vezeti.
(4) A lakossági gyűlésre a képviselőket, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgykör szerint érintett belső szervezeti egységeinek vezetőit meg kell hívni.
(5) A lakossági gyűlésről jegyzőkönyv készül.
36. Önkormányzati városrészi tanácskozás
40. § (1) A kerület egyes összefüggő területein élő állampolgárokat érintő kiemelt városfejlesztési-, közszolgálati- és ellátási kérdésekben a lakosság véleményének megismerése céljából városrészi tanácskozás tartható.
(2) A Részönkormányzat feladatkörében, az (1) bekezdésben meghatározott célból városrészi tanácskozást önállóan is tarthat. Ebben az esetben a városrészi tanácskozást a Részönkormányzat vezetője, vagy a Részönkormányzat által kijelölt személy vezeti. A tanácskozást a lakossági gyűlésre vonatkozó szabályok szerint kell megszervezni. Az előkészítéséről a tanácskozást megelőző húsz nappal a polgármestert tájékoztatni kell.
(3) A városrészi tanácskozás összehívását a javasolt kérdés pontos megjelölésével és indokolásával a kerületben működő társadalmi szervezetek is kezdeményezhetik. A kezdeményezés elfogadásáról a polgármester harminc napon belül dönt.
37. Városrendezési (partnerségi) lakossági fórum
41. § Az érintett polgárok tájékoztatása és véleményének megismerése céljából a városrendezési települési tervekről, azok eldöntése előtt városrendezési lakossági fórumot kell tartani. A Részönkormányzat tevékenységi területére kiterjedő városrészi rendezési tervekről, illetve a városrész fejlesztésére vonatkozó javaslatokról amennyiben egy telektömbnél nagyobb területre vonatkoznak a Részönkormányzat - a testületi döntés előtt - lakossági fórumot tart.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI
38. A képviselők jogai és kötelezettségei
42. § (1) A képviselők jogai:
a) részt vehet a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;
b) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a Részönkormányzat testületének, helyi nemzetiségi önkormányzat testületének - Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
c) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;
d) a Polgármesteri Hivataltól az erre kijelölt belső szervezeti egység révén igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, valamint ügyviteli közreműködést;
e) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni.
(2) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában;
b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület, a Részönkormányzat vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van;
c) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni;
d) vagyonnyilatkozatot tenni.
(3) A képviselő a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban - kivéve akadályoztatása esetén - köteles a Képviselő-testület ülésén megjelenni.
(4) Ha a képviselő a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen nem vesz részt és mulasztását a (2) bekezdés b) pontja szerint nem menti ki, tiszteletdíja a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről, valamint az önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök és tagok juttatásairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint csökkenthető vagy megvonható.
39. A tanácsnok
43. § (1) A Képviselő-testület tagjai sorából a 10. mellékletben meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére tanácsnokokat választ.
(2) A tanácsnokok megválasztására a polgármester, valamint bármely képviselő tehet javaslatot.
(3) Amennyiben a tanácsnok az általa felügyelt önkormányzati ügykörök tekintetében rendellenességet észlel, jelzéssel a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz élhet.
(4) A tanácsnok a tárgyévet követő év március 31. napjáig írásban beszámol a Képviselő-testület előtt a munkájáról. A beszámolási kötelezettség elmaradása esetén, a tanácsnok a beszámoló megtételéig, a tanácsnoki tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, a tanácsnoki tiszteletdíjra nem jogosult.
(5)1 A tanácsnok (4) bekezdésben szabályozott írásos beszámolójáról a Képviselő-testület döntést hoz. Ha a Képviselő-testület a tanácsnok írásos beszámolóját nem fogadja el, akkor ezzel egyidejűleg felhívja a tanácsnokot a beszámolójának a következő rendes ülésre történő átdolgozására, kiegészítésére, mely beszámolóról a Képviselő-testület ismételten döntést hoz.
(6)2 Ha a tanácsnok (4) bekezdésben szabályozott írásos beszámolóját a Képviselő-testület két egymást követő ülés alkalmával sem fogadja el, vagy a tanácsnok a beszámolóját a következő rendes testületi ülésre az (5) bekezdés szerint nem dolgozza át, nem egészíti ki, úgy a második ülést követő 15 napon belül a tanácsnoknak a tisztségéről le kell mondania. Ha a tanácsnok ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a Képviselő-testület a soron következő rendes ülésén a polgármester írásbeli kezdeményezésére a tanácsnoki kinevezését minősített többséggel visszavonja.
A KÉPVISELŐI FRAKCIÓ
44. § (1) A képviselők tevékenységük összehangolására képviselői frakciót, vagy frakciószövetséget hozhatnak létre.
(2) A választásokon önállóan vagy más csoportosulással közösen egyéni képviselőjelölteket állító és a Képviselő-testületben képviselettel rendelkező a 2. mellékletben felsorolt szervezetekhez tartozó két képviselő frakciót hozhat létre. Egy szervezet tagjai csak egy frakciót alakíthatnak ki. Képviselői frakció több szervezet képviselőiből vagy szervezethez nem tartozó képviselőkből is állhat. Bármely négy képviselő létrehozhat a 2. mellékletben felsorolt szervezetektől eltérő néven képviselői frakciót.
(3) Az egyes képviselői frakciók frakciószövetséget hozhatnak létre, amelynek tagja lehet a részt vevő frakciók egyikéhez sem tartozó képviselő is.
(4) Egy képviselő csak egy képviselői frakciónak, vagy frakciószövetségnek lehet tagja.
(5) A polgármester és az alpolgármester(ek) képviselői frakciónak, frakciószövetségnek nem lehetnek vezetői, tisztségviselői.
(6) A Képviselő-testületben működő frakciók, frakciószövetségek felsorolását a 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.
45. § (1) A képviselői frakció, frakciószövetség megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül kell írásban bejelenteni a polgármesternél.
(2) A bejelentés tartalmazza:
a) a képviselői frakció, frakciószövetség elnevezését;
b) a megválasztott vezetők, valamint egyéb tisztségviselők nevét;
c) a képviselői frakció névsorát, frakciószövetség esetén a benne részt vevő frakciók, illetve képviselők felsorolását.
(3) A képviselői frakció, frakciószövetség megszűnését, illetve az abból történő kilépést a frakció, illetve a frakciószövetség vezetője jelenti be a polgármesternél.
(4) A frakció vagy frakciószövetség feladatainak ellátásához az önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározott mértékű költségvetési támogatásra jogosult. Amennyiben a támogatást a frakciószövetség igényli, úgy azt csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a szövetségben szereplő frakció/frakciók saját jogon megkaptak.
46. § (1) A frakció a működési rendjét maga alakítja ki, vezetőjét a tagjai közül maga választja meg.
(2) A képviselőnek a frakcióban fennálló tagsága megszűnik, ha
a) abból kilép,
b) a frakció a tagjai közül kizárja, vagy
c) a frakció megszűnik.
(3) A frakció megszűnik, ha a tagjainak száma a hivatalos tudomásszerzéstől számított hatvan napot meghaladóan két fő alá csökken, vagy ha a megszűnését kimondja.
(4) A frakció megalakulását, a frakció elnevezésében, tagjaiban és vezetőjében bekövetkezett változást, továbbá a frakció megszűnését a frakció vezetője a megalakulástól, a változás bekövetkezésétől vagy a megszűnéstől számított öt napon belül a polgármesternek írásban bejelenti.
(5) A frakcióból való kilépését az érintett képviselő is bejelentheti írásban a polgármesternek.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
40. A bizottság jogállása és az állandó bizottság
47. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére bizottságokat hoz létre. Ezek a bizottságok előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházott - egymással mellérendeltségi viszonyban álló testületi szervek.
(2) A Képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjai a megválasztásukat követően kötelesek esküt tenni a Képviselő-testület előtt, és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tenni jelen rendelet mellékleteiben foglaltak szerint.
(3) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a Képviselő-testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.
(4) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok feladat- és hatásköreit a 9. melléklet tartalmazza.
(5) Polgármester és alpolgármester, valamint a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja.
(6) Az állandó bizottság tagjai sorából albizottságot hozhat létre. Az albizottság működésének szabályait és feladatait a bizottság határozza meg.
41. A bizottságok és a tanácsnokok felsorolása
48. § (1) A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok:
a) Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (rövidítve: GTB) tagok száma 6 fő,
b) Költségvetési, Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság (rövidítve: KPVB) tagok száma 7 fő,
c) Kerületfejlesztési és Informatikai Bizottság (rövidítve: KfIB) tagok száma 5 fő,
d) Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság (rövidítve: TKKB) tagok száma 9 fő,
e) Köznevelési, Közművelődési és Sport Bizottság (rövidítve: KKSB) tagok száma 6 fő,
f) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság (rövidítve: EüSzocLaB) tagok száma 7 fő,
g) Közbeszerzési Bizottság (rövidítve: KöB) tagok száma 5 fő.
(2) A bizottságok nevének (1) bekezdés szerinti rövidítése önállóan is alkalmazható.
49. § A Képviselő-testület tagjaiból megválasztott
a) egyházi, karitatív szervezetek tanácsnoka,
b) állat- és természetvédelmi tanácsnok,
c) esélyegyenlőségi tanácsnok
feladatköreit a 10. melléklet határozza meg.
50. § Az Ifjúságügyi Tanács Elnöke jogállását tekintve a bizottság elnökével esik egy tekintet alá.
42. Ideiglenes bizottság
51. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
a) esetenként jelentkező, mérlegelést és alapos körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;
b) egyes önkormányzati rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;
c) társulási megállapodások előkészítése;
d) vizsgálatok, célellenőrzések lefolytatása.
43. A bizottságok szervezete és működési rendje
52. § (1) A bizottság elnöke, valamint tagjainak több, mint a fele csak képviselő lehet. A tagok megbízatása felmentésükig tart. A bizottság elnökének helyettesítésére a Képviselő-testület alelnököt választ. Helyettesítés esetén az alelnököt a bizottság elnökével azonos jogok illetik meg.
(2) E rendelet 44-46. §-a szerint működő frakció javasolhatja a Képviselő-testületnek a frakció által ajánlott bizottsági vagy részönkormányzati testületi tag felmentését és helyére új tag választását.
(3) A bizottság elnöke vagy a Részönkormányzat vezetője javasolhatja a frakció vezetőjének a bizottsági, illetve részönkormányzati testületi tag felmentését a szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott körülmények fennállása esetén. Amennyiben a frakcióvezető a bizottsági, illetve részönkormányzati testületi tag felmentését nem kezdeményezi, a bizottság elnöke vagy a Részönkormányzat vezetője a felmentést a Képviselő-testületnél kezdeményezi.
(4) A bizottságok belső működési szabályait a jogszabályok keretei között saját ügyrendjükben maguk határozzák meg.
(5) A bizottság a Polgármesteri Hivatal felé, a polgármester vagy a jegyző útján kezdeményezhet intézkedéseket és kérhet állásfoglalást az ügykörébe tartozó döntések végrehajtását illetően.
53. § (1) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság, illetve a Részönkormányzat ülésén.
(2) A bizottság, illetve a Részönkormányzat testületi tagjaira javaslatot tehet:
a) polgármester (alpolgármester),
b) képviselő,
c) képviselői frakció.
44. A bizottság ülései
54. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdése alapján a polgármester indítványára annak kézhezvételét követő nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni.
(2) A bizottság rendes ülésén csak írásbeli előterjesztés tárgyalható.
(3) Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat az alelnök látja el.
(4) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a Képviselő-testület határozatára;
b) a polgármester, alpolgármesterek indítványára;
c) a bizottsági tagok legalább 1/4-ének indítványára.
(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert (alpolgármestereket), valamint a jegyzőt, szintén meg kell hívni a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat elöljáróját, amennyiben a bizottság a városrészt érintő kérdést tárgyal.
(6) Több bizottságot érintő ügy tárgyalására együttes ülést célszerű tartani az érintett bizottságoknak. A Részönkormányzat feladatkörébe is tartozó ügyekben a bizottságok és a Részönkormányzat is tarthatnak együttes ülést. Ilyen esetben az elnökök, illetve a Részönkormányzat vezetője (elöljárója) egymással megállapodnak az elnöki teendők ellátásáról. Az együttes bizottsági ülést a bizottsági elnökök közösen hívják össze. A bizottságok határozatukat külön-külön hozzák meg. Az együttes bizottsági ülésekről külön-külön jegyzőkönyvet készítenek.
(7) A bizottsági döntés csak határozat lehet. A határozatot úgy kell megfogalmazni, hogy az az előterjesztés nélkül, önállóan is értelmezhető legyen.
(8) A bizottsági határozat megnevezése: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat ...... Bizottságának .../... év (hó, nap) határozata.
55. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
(2) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a bizottság döntését.
56. § A bizottságok közötti hatáskörök összeütközése esetén az eljáró bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület véglegesen dönt. E rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell a bizottságok és a Részönkormányzat közötti viták esetében is.
57. § (1) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság üléséről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül, amelynek tartalma megegyezik e rendelet 35. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmi elemeivel.
(3) Az egyes bizottságok ügyrendjükben további tartalmi elemeket írhatnak elő.
(4) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést tart a 12. §-ban foglalt szabályok alapján.
(5) A bizottság tagjai a tudomásukra jutott szolgálati és hivatali titkot kötelesek megőrizni.
(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt belső szervezeti egysége látja el, a feladatkörébe tartozó munkaanyagokat, írásos előterjesztéseket elkészíti és a bizottság kérésére adatokat szolgáltat.
(7) A polgármester felfüggesztheti a döntés-előkészítő és döntéstámogató rendszerbe feltöltött bizottság döntés végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.
45. Kizárás a bizottsági döntéshozatalból
58. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára az érintett bizottság dönt. A javaslat elfogadásához a tagok több mint a felének igen szavazata szükséges. A kizárt tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) A fennálló kizáró okot a bizottság tagja köteles bejelenteni, melyről a bizottság dönt.
(3) A bizottság a döntéshozatalt követően figyelmezteti a bizottsági tagot, ha a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, és megismétli a szavazást.
A RÉSZÖNKORMÁNYZAT
46. A Részönkormányzat jogállása és testületi összetétele
59. § (1) Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Pesthidegkút városrész sajátos érdekei kifejezésre juttatása céljából 1992. január 1-én létrehozta a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzatot, amelynek jogállásáról és működéséről e rendelet rendelkezik.
(2) Az Mötv. 62. §-ában meghatározott településrészi önkormányzatként, a II. kerület 12., 13. és 14. számú egyéni képviselői választókerületek területén, Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat néven részönkormányzatként működik a kerületi önkormányzat Képviselő-testületének testületi szerveként.
(3) A Képviselő-testület a Részönkormányzat testülete tagjának választja a 3. mellékletben felsorolt azon képviselőket, akiket az (1) bekezdésben meghatározott egyéni választó-kerületekben önkormányzati képviselővé választottak. A Képviselő-testület további választópolgárokat választhat a Részönkormányzat testülete tagjául.
(4) A Részönkormányzat tagjainak száma 5 fő.
(5) A Képviselő-testület a Részönkormányzat ajánlásának ismeretében a polgármester javaslatára a 3. mellékletben felsorolt képviselők közül megválasztja a Részönkormányzat vezetőjét (elöljárót).
(6) Az elöljáró helyettesítésére, a testület vezetésével kapcsolatos feladatainak segítésére a Képviselő-testület a Részönkormányzat javaslatára, képviselő tagjai közül elöljáró helyettest választ.
(7) A Részönkormányzat jogállására, általános feladataira, szervezeti és működési rendjére az e rendelet VI. fejezetében a Képviselő-testület bizottságaira vonatkozó rendelkezéseket a VII. fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
60. § (1) A Részönkormányzat az Mötv. és e rendelet keretei között - Pesthidegkút lakosságát közvetlenül érintő kérdésekben közreműködik a helyi közszolgáltatások megszervezésében, a városrész lakossága életkörülményeinek javításában.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete - a törvényes keretek között - az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához egyes hatásköreinek gyakorlását átruházza a Részönkormányzatra, illetve a Pesthidegkút lakosságát közvetlenül érintő helyi kérdések tekintetében javaslattételi, véleményezési vagy egyetértési, továbbá ellenőrzési jogköröket biztosít a Részönkormányzat számára.
(3) A Részönkormányzat döntését a polgármester felfüggesztheti az 57. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben.
47. A Részönkormányzat anyagi eszközei
61. § A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében, az ott megjelölt célokra és az abban meghatározott módon és mértékben ad át anyagi eszközöket a Részönkormányzatnak a feladatai ellátásához. amelyek felett a Részönkormányzat szabadon rendelkezik.
48. A hivatali kirendeltség
62. § (1) A Képviselő-testület a Részönkormányzat munkájának segítésére hivatali kirendeltséget működtethet. A kirendeltség egyben a lakossági ügyintézésben lakosságszolgáltatási feladatokat is elláthat.
(2) A kirendeltség a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége, tevékenységét a polgármester - a jegyző útján - irányítja.
(3) A kirendeltséget vezető köteles tájékoztatást és felvilágosítást adni az elöljárónak a kirendeltség működésével kapcsolatban.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TISZTSÉGVISELŐI
49. A polgármester
63. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek.
(2) A Képviselő-testület meghatározza a polgármester illetményét és gyakorolja felette a munkáltatói jogot.
(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.
(4) A polgármester helyettesítésére távolléte vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor.
(5) A polgármester tervezett szabadságát a Képviselő-testületnek köteles előzetesen bejelenteni.
(6) A polgármester ellen megindított fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. A vizsgálat lefolytatására a Képviselő-testület képviselőkből álló, három tagú bizottságot hoz létre.
(7) A Képviselő-testület mondja ki az összeférhetetlenséget, ha a polgármester a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.
50. A polgármester feladatai
64. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) képviseli az Önkormányzatot;
b) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit;
c) segíti a képviselők munkáját;
d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja;
e) javaslatot tesz az alpolgármester(ek) személyére.
(2) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, amelyet a döntés meghozatalától számított 3 napon belül kell megküldeni a képviselőknek. A Képviselő-testület a kezdeményezésről a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(3) A polgármesternek a bizottságok, illetve a Részönkormányzat működésével összefüggő feladatai:
a) indítványára kötelező a bizottság, a Részönkormányzat összehívása;
b) felfüggesztheti a bizottság, a Részönkormányzat döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
(4) A polgármester a hivatali helyiségében minden hónapban fogadónapot tart.
51. Alpolgármester
65. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester - a polgármester irányításával - közreműködik különösen:
a) a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések kidolgozásában;
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást ellátó szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
c) a bizottságok, a Részönkormányzat, valamint a képviselők munkájának segítésében.
(4) Az alpolgármester minden évben december 31-ig beszámol a Képviselő-testületnek az általa tett fontosabb intézkedésekről és feladatainak ellátásáról.
52. Önkormányzati tanácsadók
66. § A Képviselő-testület és Bizottságai döntéseinek előkészítésére, valamint a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására önkormányzati főtanácsadói, tanácsadói munkakörök hozhatóak létre, amely munkakörökben foglalkoztatottak száma legfeljebb együttesen 3 fő.
53. A jegyző
67. § (1) A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. Személyét érintő munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatait.
(3) A jegyző feladatai ellátása keretében:
a) előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok, a Részönkormányzat elé kerülő előterjesztéseket;
b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, a Részönkormányzat szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
c) köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a Részönkormányzatnak és a polgármesternek, ha döntésüknél a döntéshozatalt megelőzően, vagy a döntést követően jogszabálysértést észlelt;
d) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír;
e) a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi a Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének;
f) tájékoztatja a Képviselő-testületet, az önkormányzat tevékenységét érintő jogszabályokról.
54. Aljegyző
68. § (1) A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre a jegyző javaslata alapján nevezi ki az aljegyzőt. Az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében a jegyző gyakorolja.
(2) Az aljegyző ellátja a jegyző helyettesítését annak akadályoztatása esetén.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester - legfeljebb hat hónapra - a Polgármesteri Hivatal vezető besorolású a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
(4) A jegyző közvetlenül határozza meg az aljegyző feladatait.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
69. § (1) A Képviselő-testület Budapest II. kerületi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.
(3) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján - a jegyző javaslatára - meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
55. A költségvetés
70. § (1) A Képviselő-testület évente rendeletben határozza meg költségvetését.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati választásokat követő 6 hónapon belül megalkotja a gazdasági programját, amelyet normatív határozattal kell elfogadnia.
(3) A költségvetés készítésének és jóváhagyásának menetét a 7. melléklet tartalmazza.
(4) A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé úgy, hogy az a Képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.
56. Az önkormányzat vagyona
71. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonát a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.
(2) A Képviselő-testület rendeletben határozza meg az Önkormányzat vagyonát és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlást, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályait, bérbeadásának feltételeit.
A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERÉNEK ALAPELVEI
72. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 22-26. §-aiban foglalt rendelkezései alapján együttműködik a Fővárosi Önkormányzattal.
(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a fővárosi főpolgármesterrel és a kerületi polgármesterekkel az együttműködés körében tartozó kérdésekben a Képviselő-testület nevében eljárjon.
(3) A polgármester e körben lefolytatott tárgyalásairól a Képviselő-testületet a soros ülésén tájékoztatni köteles.
(4) Törvényben szabályozott valamennyi kerületi állásfoglalást, illetve véleményezést igénylő kérdésben a Képviselő-testület jogosult dönteni és állást foglalni. A Képviselő-testület e jogosultságát csak kivételes és rendkívüli esetben ruházhatja át a polgármesterre, amely nem sértheti az Mötv. 42. §-ában meghatározott szabályokat.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
73. §3
74. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Polgármester:
|
Örsi Gergely |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
2. Az egyéni választókerületben megválasztott képviselők neve:
|
EVK |
Képviselő neve |
Képviselt szervezet(ek) |
|
1. |
Berg Dániel |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
2. |
Nagy Eszter |
Független |
|
3. |
Besenyei Zsófia |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
4. |
Gál Andrea |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
5. |
Majoros András |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
6. |
dr. Varga Előd Bendegúz |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
7. |
Szabó Gyula |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
8. |
Fodor Fanni |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
9. |
Mészáros István |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
10. |
Karvalits Annamária |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
11. |
Kovács Márton |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
12. |
Kálmán István |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
13. |
Matula Mariann |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
14. |
Schőnviszky Csenge |
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
3. Kompenzációs listán megválasztott képviselők:
|
Képviselő neve |
Képviselt szervezet(ek) |
|
|---|---|---|
|
1 |
dr. Gór Csaba |
FIDESZ - KDNP |
|
2 |
Ernyey László |
FIDESZ - KDNP |
|
3 |
dr. Bíró Zsolt |
FIDESZ - KDNP |
|
4 |
dr. Sánta Zsófia |
FIDESZ - KDNP |
|
5 |
Juhász Veronika |
MKKP |
|
6 |
Kocsis Mátyás |
MKKP |
2. melléklet a 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. A II. Kerületi Önkormányzatban képviseletet szerzett szervezetek jegyzéke
|
Szervezetek neve |
|---|
|
DK - Momentum - LMP-Zöldek - Párbeszéd-ZÖLDEK - MSZP |
|
FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség - Kereszténydemokrata Néppárt |
|
MKKP |
2. A II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében működő frakciók, frakciószövetségek jegyzéke
|
Frakciók, frakciószövetségek neve |
|
|---|---|
|
Frakciók |
DK, FIDESZ-KDNP, Momentum, MKKP |
|
Frakciószövetségek |
Kerületünk az Otthonunk |
3. melléklet a 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Kálmán István - 12. sz. vk.
2. Matula Mariann - 13. sz. vk.
3. Schőnviszky Csenge - 14. sz. vk.
4. melléklet a 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
E L Ő T E R J E S Z T É S
A Képviselő-testület .................-i ülésére
6. melléklet a 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Az önkormányzati rendeletek jelölése:
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../....év. (kihirdetés dátuma: hónap, nap) önkormányzati rendelete a....../tárgy/-ról
2. A képviselő-testületi határozatok - kivéve normatív határozat - jelölése:
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének......./....év. (hó, nap) képviselő-testületi határozata
3. A normatív határozatok jelölése:
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének ........../év, (közzététel dátuma: hónap, nap) KT. határozata a ......./tárgy/-ról
4. A Képviselő-testület az alábbi témakörökben normatív határozatot hoz:
4.1. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata;
4.2. A Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata;
4.3. Az Önkormányzat gazdasági programja.
7. melléklet a 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. A költségvetés készítésének menete:
1.1. A költségvetési rendelettervezetet az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek és az önállóan működő költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal érintett osztályai által elkészített javaslatok figyelembevételével kell elkészíteni.
1.2. A könyvvizsgáló által is véleményezett költségvetési rendelettervezetnek tartalmazni kell a forrásokat - fővárosi forrásmegosztással a kerületnek juttatott központi források, a megosztott fővárosi források, valamint a helyi működési és felhalmozási bevételek - és az ebből finanszírozható kiadásokra tervezett előirányzatok teljes körét.
1.3. A rendelettervezetet az előterjesztéssel együtt az azt tárgyaló ülés időpontját megelőző 10 naptári nappal korábban a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
1.4. A frakciók, bizottságok, képviselők módosító indítványokat javasolhatnak elfogadásra.
2. A költségvetési jóváhagyásának menete:
2.1. A módosító indítványok beadásának határideje a költségvetést tárgyaló ülés időpontját megelőző 4. munkanap 16.00 óra. Rendkívüli esetben a Képviselő-testület ettől eltérő döntést is hozhat.
2.2. A módosító indítványok a mindenkori, költségvetési kérdésekben illetékes Bizottság elé kerülnek.
2.3. Ha a mindenkori, költségvetési kérdésekben illetékes Bizottságtól a módosító indítványok nem kaptak meg az „igen” szavazatok legalább egyharmadát, akkor azokat nem kell döntésre előterjeszteni a Képviselő-testület elé.
2.4. A költségvetés vitájának megkezdése előtt, és a vita alatt a Polgármester írásban nyilatkozhat arról, hogy melyik módosító indítványokat fogadta be a költségvetési rendelet tervezetébe.
2.5. A rendelettervezet vitája során a könyvvizsgáló folyamatosan észrevételeket tehet.
3. A költségvetési rendelet megalkotása során az elfogadott rendelet módosítására vonatkozó határozatok végrehajtásáról nem kell külön beszámolni.
8. melléklet a 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Polgármesterre ruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke
1.1. Képviselő-testületi működés
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
SZMSZ 1. § (3) bekezdése |
A Képviselő-testületet a polgármester képviseli. |
1.2. Pénzügyek
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
A mindenkori hatályos költségvetési rendelet |
Tartalékok feletti rendelkezés: |
1.3. Városüzemeltetés
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
A II. kerület közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének kialakításáról, és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 14/2010. (VI. 24.) önk. rendelet 1. § (4) bekezdése |
A várakozási övezet területére a polgármester e rendeletben foglaltak szerint kedvezményes várakozást megengedő hozzájárulást adhat ki. |
|
A Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatának és rendjének helyi szabályozásáról szóló 8/2018. (III.23.) önk. rendelet 3. § (1) bekezdése |
E rendeletben meghatározott minden döntés önkormányzati hatósági ügy és az Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét Budapest Főváros II. Kerület polgármesterére ruházza át. |
1.4. Településképi ügyek
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
Mötv. 41. § (4) bekezdése, |
A rendelet hatálya alá tartozó településképi véleményről, a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntésekről, a településképi kötelezésről és a településkép-védelmi bírság kiszabásáról önkormányzati hatósági hatáskörben a polgármester dönt. |
1.5. Műszaki ügyek
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
Az önkormányzati beruházásokkal létesített szennyvízcsatornához történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről szóló 18/2016. (VI. 7.) önk. rendelet 3. §-a |
A Képviselő-testület a rendelet 1. §-ában meghatározott hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza. |
|
A Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat által létesített közutakkal kapcsolatos költség-hozzájárulásról szóló 23/2001. (IX. 4.) önk. rendelet 3. § (3) bekezdése |
A rendelet alapján megállapított költség-hozzájárulást a polgármester határozatban állapítja meg, mely ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. |
1.6. Szociális ügyek
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
A szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 39/2025. (XI. 28.) önk. rendelet 3. § (1) bekezdése4 |
Az Szt.-ben, a Gyvt.-ben, e törvények végrehajtási rendeleteiben és az Ör-ben |
|
A kedvezményes élelmiszer-vásárlási lehetőség igénybevételének feltételeiről szóló 6/2009. (III. 30.) önk. rendelet 3. §-a és 6. § (1) bekezdése |
A rendeletben szabályozott hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át, a polgármester az arra jogosultak részére kedvezményes élelmiszer-vásárlásra jogosító igazolvány kiadásáról határozatban dönt. |
|
A felnőttek tüdőgyulladás elleni védőoltásának támogatásáról szóló 32/2020.(IX.25.) önk. rendelet 4. § (1) bekezdése |
A védőoltási támogatással kapcsolatos hatásköreit a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. |
1.7. Oktatási ügyek
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
A szociális igazgatásról és a gyermekjóléti ellátások helyi szabályozásáról szóló 39/2025. (XI. 28.) önk. rendelet 60. § (1) bekezdése5 |
Az étkezési térítési díj kedvezményt - e rendelet figyelembe vételével a polgármester állapítja meg. |
|
Felsőoktatási ösztöndíj alapításáról szóló 7/2022. (IV. 01.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése |
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer pályázatára a mindenkori költségvetésben ezen a címen szereplő összeg erejéig a pályázatot benyújtsa. |
|
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/B. § (1) bekezdése, |
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az önkormányzat fenntartásában működő szociális és köznevelési intézmények magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló pályázat kiírására, a Köznevelési, Közművelődési és Sport Bizottság véleményének kikérése mellett. |
|
A pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet |
Az önkormányzati fenntartású óvodák igazgatóinak teljesítményértékelésének elkészítése. |
1.8. Egészségügy
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/A. és 2/B. §-a |
Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság háziorvosi ellátással kapcsolatos döntése alapján megkötendő szerződés aláírására a polgármestert hatalmazza fel. |
1.9. Főépítész
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
A gépjármű várakozóhelyek megváltásáról szóló 38/2001. (X. 24.) önk. rendelet 5. § (1) bekezdése |
Az önkormányzat nevében a polgármester a várakozóhelyek megváltásáról az építtetővel szerződést köt. |
1.10. Vagyongazdálkodás
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004. (X. 13.) önk. rendelet 6. § (2) bekezdése |
A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete közvetlenül, illetőleg |
|
Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004. (X. 13.) önk. rendelet 16. § (1) bekezdése |
Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, illetve akadályoztatása |
|
Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004. (X. 13.) 25. § önk. rendelet (2) bekezdése és 25. § (4) bekezdése |
A Képviselő-testület - az e rendeletben meghatározott feladat- és hatáskör megosztás szerint - a lakások és helyiségek bérbeadói jogainak és kötelezettségeinek gyakorlására a következőket jogosítja fel a Polgármestert. |
1.11. Címer, zászló, névhasználat, díjak, elismerések
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
Az Önkormányzat címeréről, zászlajáról |
A címer nem önkormányzati szervek általi használatát - kérelemre - a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti. |
|
Önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 6/2026. (II.20.) önkormányzati rendelet 38., 42. és 46. §-a6 |
A Szent Flórián-díj odaítéléséről a Budapest II. Kerületi Közbiztonsági Alapítvány javaslata alapján a polgármester dönt. |
|
7 |
|
|
8 |
|
|
9 |
2. Jegyzőre ruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke
2.1. Közutak kezelése
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
Magyarország Alaptörvénye 33. cikk (1) bekezdése, |
A Képviselő-testület a helyi közutak kezelésével kapcsolatos hatáskört a jegyzőre ruházza át. |
2.2. Környezetvédelem
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 8/2017. (III. 24.) önk. rendelet 4. § (1) bekezdése |
A közigazgatási bírság kiszabása önkormányzati hatósági ügy, és a Budapest |
|
A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 34/2020. |
Az e rendeletben szabályozott magánterületen lévő fás szárú növények védelme |
2.3. Településképi ügyek
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
A közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a |
A jegyző jár el a házszám sorszámozás megállapítása, megváltoztatása tárgyában |
2.4. Igazgatási ügy
|
Felhatalmazó jogszabály |
Átruházott hatáskör |
|---|---|
|
Az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 11/2025. (IV.17.) önk. rendelet 11. § (1) bekezdése |
A rendeletben foglalt üzletek és kerthelyiségek éjszakai nyitva tartásának szabályozása önkormányzati hatósági ügy és a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét a jegyzőre ruházza át. |
9. melléklet a 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. . Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (GTB)
1.1. A GTB a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Vagyonrendelet 6. § (2) bekezdés alapján - nettó ötvenmillió forint értékhatárig - gyakorolja a tulajdonosi jogokat és e jogkörben dönt:
1.1.1. a forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról;
1.1.2. a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, megterheléséről vagy gazdasági társaságba beviteléről;
1.1.3. az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról;
1.1.4. a Költségvetési Bizottság előzetes véleményezése alapján a gazdasági társaságban fennálló üzletrész értékesítéséről;
1.1.5. a vagyontárgy elidegenítéséről, beleértve a pályázaton történő értékesítést is;
1.1.6. az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről;
1.1.7. az üres lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség a közvetlenül szomszédos - azonos társasházban található - ingatlan bővítése céljából történő értékesítéséről;
1.1.8. ingatlanszakértő bevonásával az ingatlan vételáráról;
1.1.9. ingatlanszakértő bevonásával az önkormányzati bérlakás értékesítése során a bérlő hasznos beruházásai levonható mértékéről;
1.1.10. ingatlanszakértő bevonásával a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése során a bérlő által végzett beruházások költségeinek levonható mértékéről;
1.1.11. az elidegenítés során létrejövő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető hozzájárulásokról, az elvi hozzájárulás megadásáról a társasház felújítással kapcsolatos jelzálogjog bejegyzéséről és a társasházak felújításához nyújtandó kamatmentes kölcsönnel a tulajdonosok tulajdoni külön lapjára történő jelzálogjog bejegyzéséről, továbbá a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz, felújításhoz, korszerűsítéshez a fiatal házaspárok első, saját tulajdonú lakáshoz jutásához nyújtott helyi pénzbeli támogatás biztosítékaként az Önkormányzat javára már bejegyzett jelzálogjogot érintő kérelmekről;
1.1.12. az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos - a közterületi közművekkel, bekötésekkel és közterületi útépítésekkel kapcsolatos esetek kivételével - tulajdonosi hozzájárulások megadásáról;
1.1.13. a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken a közút kezelőjének felelősségéből fakadó kárigényekről;
1.1.14. önkormányzatot megillető követelésről lemondásról;
1.1.15. az önkormányzat vagyonát és várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről;
1.1.16. visszavásárlási jog törléséről.
1.2. A GTB a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Vagyonrendelet 25. § alapján gyakorolja az ingatlanokkal kapcsolatos bérbeadói jogokat és kötelezettségeket és e jogkörében dönt:
1.2.1. kényszerbérlet cserelakás, vagy pénzbeli térítés ellenében történő megszüntetéséről;
1.2.2. lakás helyiséggé, és helyiség lakássá nyilvánításáról;
1.2.3. lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról;
1.2.4. a lakás, és a helyiség jogcím nélküli használója által fizetendő használati díj mértékéről;
1.2.5. a lakás bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről és a pénzbeli térítés mértékéről, amennyiben az nem haladja meg a beköltözhető forgalmi érték huszonöt százalékát;
1.2.6. a lakás bérleti jogának cseréjéről, lakásba történő befogadásról, lakás albérletbe adásáról;
1.2.7. a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásáról;
1.2.8. a nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe és további bérbeadásáról, valamint más jogcímen való használatba adásáról;
1.2.9. a helyiség rendeltetésszerűvé tételének időtartama alatti díjfizetés elengedéséről;
1.2.10. a helyiség bérlőtársak részére történő bérbeadásáról;
1.2.11. a helyiség bérleti jogának átruházásához, valamint cseréjéhez való hozzájárulásról;
1.2.12. a helyiség bérbeadása során a havi bérleti díj mértékéről;
1.2.13. a helyiség bérleti díjának emeléséről;
1.2.14. a lakások és helyiségek piaci alapon, pályázat útján történő bérbeadásáról;
1.2.15. önkormányzati intézmények, valamint az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó és civil szervezetek esetében az ingóvagyonnal és vagyoni értékű joggal való rendelkezés tárgyában hárommillió forint értékhatár feletti; illetve ingatlan, vagy ingatlan természetben meghatározott része egy évet meghaladó időtartamú, határozott idejű, vagy határozatlan idejű hasznosításáról, szükség szerint az illetékes bizottság véleményének kikérése mellett;
1.2.16. jelen melléklet végrehajtásához szükséges kivitelezők és vállalkozók kiválasztásáról nettó 50 millió Ft értékhatárig;
1.2.17. lakás esetén a jogcím nélküli használó kérelmére a használati díj Vagyonrendelet szerinti emelésétől, vagy megfizetésétől történő eltekintésről;
1.2.18. a bérleti díjhátralék és a bérleti szerződés megszűnése után felhalmozott használati díjhátralék részletekben történő kiegyenlítésére kötendő részletfizetési megállapodásról;
1.2.19. részletfizetési megállapodás megkötésekor, a lakásra fennálló tőketartozáshoz kapcsolódó kamattartozás elengedéséről.
1.3. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek:
1.3.1. a törzsvagyon tárgyainak megállapítására, esetleg módosítására;
1.3.2. az önkormányzat vagyongazdálkodási irányelveire;
1.3.3. elővásárlási jog gyakorlására nettó 50 millió Ft értékhatár felett;
1.3.4. a lakás bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a pénzbeli térítés mértékéről, amennyiben az meghaladja a beköltözhető forgalmi érték huszonöt százalékát;
1.3.5. jelen melléklet végrehajtásához szükséges kivitelezők és vállalkozók kiválasztására nettó 50 millió Ft értékhatár felett;
1.3.6. az ingatlan vételárának az ingatlanszakértő által meghatározott forgalmi értéknél alacsonyabb összegben, vagy a Vagyonrendelet 20. § (1)-(4) bekezdéseitől eltérően történő megállapítására;
1.3.7. az önkormányzati vagyon tárgyának ingyenes vagy kedvezményes átruházására, továbbá ingyenes vagy kedvezményes használatba (bérbe) adására;
1.3.8. vagyontárgy tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére, felajánlás elfogadására;
1.3.9. a katasztrófahelyzetben lévők részére fenntartott lakások számának és körének megállapítására;
1.3.10. a helyiségek havi bérleti díjának meghatározása során a helyben szokásos piaci értékként meghatározott díjnál alacsonyabb bérleti díj megállapítására;
1.3.11. vagyonkezelési, továbbá vagyonhasznosítási szerződés megkötéséről.
1.4. Véleményezi a vagyon-, lakás- és helyiséggazdálkodás, valamint hasznosítás szabályozása során:
1.4.1.10 a vagyonhasznosítást, a vagyonátvételt és - értékelést nettó 50 millió Ft felett;
1.4.2. a koncessziós szerződéseket;
1.4.3. a hitelfelvételt és egyéb forrásteremtő művelet gazdaságosságát, szükségességét;
1.4.4. a közös tulajdonú ingatlanok megszüntetésének kezdeményezését 50 millió Ft értékhatár felett;
1.4.5. a lakások szociális céllal történő bérbeadására kiírt pályázatot;
1.4.6. az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakás bérbeadását;
1.4.7. az önkormányzat gazdasági programját;
1.4.8. az önkormányzat költségvetését;
1.4.9. az önkormányzat éves beszámolóját.
1.5. Közreműködik a kerületfejlesztési koncepciók, programok, rendezési tervek gazdasági szempontból való előkészítésénél.
1.6. Állást foglal a nem közüzemi tevékenységet ellátó gazdasági társaságnál, illetve közhasznú társaságnál a társasági döntést megelőzően:
1.6.1. az alapító okirat megállapítása és módosítása tárgyában;
1.6.2. az alaptőke felemelése és leszállítása tárgyában;
1.6.3. az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása tárgyában;
1.6.4.11 a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulása elhatározása tárgyában;
1.6.5. a felügyelő bizottság tagjai, valamint az igazgatóság és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, illetve díjazásának megállapítása tárgyában;
1.6.6. mindazokban a kérdésekben, melyekkel a társaság igazgatósága, felügyelő bizottsága, könyvvizsgálója, vagy a polgármester hozzá fordul.
2. Költségvetési, Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság (KPVB)
2.1. A KPVB dönt:
2.1.1. az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében a bizottság feladat és hatáskörébe tartozó előirányzat módosításokról, átcsoportosításokról és előirányzat felhasználásokról;
2.1.2. a bizottság által jóváhagyott támogatások esetén az elszámolás elfogadásáról;
2.1.3. nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásának mértékéről;
2.1.4. háziorvosi alapellátás támogatására vonatkozó pályázat kiírásáról és a benyújtott pályázatok elbírálásáról;
2.1.5. 50 MFt értékhatárig tőzsdei értékpapírok értékesítéséről, megvásárlásáról;
2.1.6. az önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal gazdálkodását ellenőrző vizsgálat megindításáról, javaslatot téve a vizsgálat főbb szempontjaira;
2.1.7. a bölcsődében, óvodában, általános iskolai napközi otthonokban, általános és középfokú iskolai menzai ellátás keretében biztosított étkeztetésért, valamint a bölcsődében az alapellátáson felül biztosított egyéb szolgáltatásokért fizetendő térítési díj összegének megállapításnál a szolgáltatási díj összegéről, a nyersanyag norma összegéről tudomásul vétellel;
2.1.8. a gyermek- és családos üdültetésért fizetendő térítési díj összegéről, valamint az elő- és utószezonban igénybe vehető időpontokról és a minimálisan igénybe vehető napok számáról tudomásul vétellel;
2.2. A KPVB véleményezi:
2.2.1. az önkormányzat gazdasági programját;
2.2.2. a költségvetés összeállítását, valamint a költségvetési rendelettervezethez benyújtott módosító indítványokat;
2.2.3. a költségvetés év közbeni módosítására tett javaslatokat;
2.2.4. az előző évi gazdálkodási maradvány elosztására tett javaslatokat;
2.2.5. átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezeteket;
2.2.6. a költségvetési beszámolókat, zárszámadási rendelettervezeteket;
2.2.7. a helyi adóhatóság tevékenységéről szóló éves beszámolókat;
2.2.8. az éves belső ellenőrzési tervet, az éves belső ellenőrzési jelentést és a stratégiai tervet;
2.2.9. a lakás- és helyiség elidegenítésekhez kapcsolódó követelés elengedési kérelmeket, valamint a helyi támogatási ügyek tekintetében a kamat, késedelmi kamat, illetve tőketartozás mérséklésére, vagy elengedésére, továbbá részletfizetés iránt benyújtott méltányossági kérelmeket a szakbizottságok döntéshozatala előtt;
2.2.10. a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság döntése előtt véleményezi a gazdasági társaságban fennálló üzletrész értékesítését.
2.3. A KPVB ellenőrzi:
2.3.1. esetenként az önkormányzat bevételeinek teljesülését;
2.3.2. a költségvetés végrehajtását;
2.3.3. a KPVB által jóváhagyott támogatások esetén az elszámolási kötelezettség teljesítését, az elszámolások szakszerűségét.
2.3.4. az önkormányzat vagyonának felmérését;
2.3.5. pénzügyi szempontból az önkormányzati beruházások, fejlesztések, szerződések és a költségvetés teljesítésének, végrehajtásának és pénzügyi rendezésének összhangját, valamint az önkormányzat által végrehajtott hitelfelvételhez kapcsolódó műveleteket.
2.4. A KPVB javaslatot tehet:
2.4.1. költségvetési hiány, feszültségek csökkentését szolgáló programozható intézkedésekre;
2.4.2. a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsággal együttműködve a hitelfelvételt és egyéb forrásteremtő műveletet kezdeményez, azok gazdaságosságát és szükségességét véleményezi;
2.4.3. javaslatot tehet a hatáskörébe tartozó, vagy azzal kapcsolatba hozható bármely kérdésben.
2.5. A KPVB kezdeményezheti:
2.5.1. az önkormányzati biztos kirendelését;
2.5.2. az általa fontosnak tartott kérdésekben elemzések készítését;
2.5.3. a helyi adórendelet módosítását.
2.6. A KPVB képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatai:
2.6.1. a KPVB kezeli és tartja nyilván a képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát;
2.6.2. a KPVB tájékoztatja a kötelezettet vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről;
2.6.3. a KPVB igazolást ad ki a vagyonnyilatkozat átvételéről;
2.6.4. a KPVB nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról;
2.6.5. a képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános, abba bárki betekinthet. A KPVB elnöke a Polgármesteri Hivatalon keresztül gondoskodik a vagyonnyilatkozat közzétételéről az Önkormányzat honlapján. A KPVB elnöke biztosítja a vagyonnyilatkozatba történő betekintés lehetőségét. A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából;
2.6.6. a KPVB ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;
2.6.7. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni;
2.6.8. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése;
2.6.9. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárást kezdeményező nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést;
2.6.10. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, új adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállás, új adat nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja;
2.6.11. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a KPVB elnökének felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a KPVB tagjai ismerhetik meg, és azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell;
2.6.12. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja soron következő ülésén a Képviselő-testületet.
2.7. A KPVB nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozat-tételével kapcsolatos feladatai:
2.7.1. őrzi a nem képviselő bizottsági tagok és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát;
2.7.2. tájékoztatja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességéről;
2.7.3. ellenőrzi a vagyonnyilatkozat-tétel teljesítését;
2.7.4. nyilvántartási azonosítóval látja el a vagyonnyilatkozatot;
2.7.5. a KPVB ellenőrzési eljárást folytathat le. A KPVB eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A nem képviselő bizottsági tag és hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából;
2.7.6. gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról, amennyiben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett.
2.8. A KPVB ellátja:
2.8.1. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36-37. §-aiban szabályozott összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat;
2.8.2. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 4. §-ban szabályozott méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatokat.
3. Kerületfejlesztési és Informatikai Bizottság (KfIB)
3.1. A KfIB a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt:
3.1.1. az épített környezet elemeinek kerületi helyi védelem alá helyezési, avagy megszüntetési eljárásának megindításáról;
3.1.2. a partnerségi egyeztetés során a beérkezett észrevételek, vélemények illetve javaslatok elfogadásáról illetve elutasításáról;
3.1.3. a környezeti vizsgálat szükségességéről a környezet védelméért felelős szervek és a Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság véleményének kikérésével a kerület egy részére készülő szabályozási tervnél, helyi építési szabályzatnál, illetve azoknál a terveknél, amelyek helyi szinten kis terület használatát határozzák meg.
3.1.4. a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 66. §-a szerinti véleményezési szakaszban a beérkezett vélemények elfogadásáról vagy el nem fogadásáról.
3.2. Közbeszerzési eljárás során a KfIB a mindenkor hatályos közbeszerzésekről szóló törvény alapján folytatott, a KfIB hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozó közbeszerzési eljárások során a kezdeményező osztály, illetve a költségvetési szerv javaslata alapján véleményezi az ajánlattételi felhívást. Közbeszerzési eljáráson kívül véleményezheti a három ajánlatos eljárásban, szolgáltatás megrendelését megelőzően beérkezett ajánlatokat.
3.3. A KfIB a Képviselő-testület döntése előtt véleményt alkot:
3.3.1. a fővárosi és a kerületi településfejlesztési koncepciókról;
3.3.2. fővárosi és a kerületi integrált településfejlesztési stratégiáról;
3.3.3. a fővárosi településszerkezeti tervről és annak kerületünket érintő módosításáról;
3.3.4. a fővárosi rendezési szabályzatról és annak kerületünket érintő módosításáról;
3.3.5. a Duna-parti építési szabályzatról;
3.3.6. a Kerületi Építési Szabályzatról és mellékleteiről, mindezek módosításáról;
3.3.7. fővárosi településfejlesztési tervről vagy a fővárosi településrendezési tervről;
3.3.8. kerületi településfejlesztési tervről vagy a kerületi településrendezési tervről;
3.3.9. a fejlesztések hatásvizsgálatairól, a döntés előkészítő tanulmánytervekről;
3.3.10. közterület alakítási tervekről;
3.3.11. a Partnerségi Egyeztetés Szabályzatáról;
3.3.12. a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezésről.
3.4. A KfIB kezdeményezheti:
3.4.1. a Kerületi Építési Szabályzat és mellékleteinek módosítását;
3.4.2. a fővárosi rendezési szabályzat módosítását;
3.4.3. az épített környezet elemeinek védetté nyilvánítását, a védettség megszüntetését;
3.4.4. a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 84. §-ban meghatározott sajátos jogintézmények alkalmazását;
3.4.5. a közterület-alakítási terv készíttetését;
3.4.6. a partnerségi véleményezési eljárásban az el nem fogadott vélemények képviselő-testületi megtárgyalását;
3.4.7. várospolitikai fórum rendezését;
3.4.8. kerületfejlesztést érintő vagyongazdálkodási feladatok megtárgyalását.
3.5. A KfIB véleményezheti:
3.5.1. a kerületfejlesztést érintő vagyongazdálkodási feladatokat;
3.5.2. a területhasználatot érintő közszolgáltatás-fejlesztéseket;
3.5.3. a területszervezés kérdéseit;
3.5.4. a szomszédos kerületek és a szomszédos települések településrendezési eszközeit, azok módosításait;
3.5.5. a szomszédos kerületek és a szomszédos települések településfejlesztési koncepcióit, integrált településfejlesztési stratégiáit;
3.5.6. a fővárosi településszerkezeti terv módosításait;
3.5.7. a főváros területfejlesztési koncepcióját.
3.6. A KfIB ellenőrzi a szabályozási tervek megvalósulását.
3.7. A KfIB saját kezdeményezésére, vagy a Polgármester, vagy a Jegyző felkérésére a kerület területének és egyéb épített, valamint természeti adottságai jövőbeni használatának, alakításának feltételeit megtárgyalja, döntéseinek, javaslatainak előkészítésére albizottságot, munkacsoportot hozhat létre.
3.8. A KfIB ellátja a kerületi Települési Értéktár Bizottság feladatait a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok értéktárba való felvételről és az értéktár bizottság munkájának szabályozásáról szóló 324/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) előírásaival összhangban az alábbiak szerint:
3.8.1. létrehozza a kerületi települési értéktárat, azonosítja a nemzeti értékeket és azokat nyilvántartásba veszi, napirendjére tűzi a települési értékekkel kapcsolatos kérdéseket;
3.8.2. munkájába bevonja az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezetet, továbbá bevonhatja az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országosan és területi szinten működő szakmai, egyházi vagy civil szervezeteket, valamint egyéb szakértőket;
3.8.3. évente beszámol tevékenységéről a Képviselő-testületnek;
3.8.4. az Önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve létrehozott nemzeti érték felvételét a Települési Értéktárba bárki a Hungarikum Bizottság hivatalos honlapján közzétett nyomtatvány elektronikus vagy postai úton történő benyújtásával kezdeményezheti Polgármesterhez címzett javaslatával a R. 8. § (4) bekezdésében meghatározott adat-tartalommal,
3.8.4.1. a KfIB alaki vagy tartalmi hiányosság esetén a javaslattevőt egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel. Ha a javaslattevő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, vagy a hiányosság pótlásához szükséges idő figyelembevételével megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, a KfIB a javaslatot érdemben nem tárgyalja meg, és erről a javaslattevőt értesíti,
3.8.4.2. a hiánypótlásra való felhívás teljesítésének elmulasztását követően a javaslattevő ugyanazon nemzeti érték értéktárba történő felvételét ismételten kezdeményezheti,
3.8.4.3. a javaslat szerinti nemzeti érték adatainak a Települési Értéktárba való felvételéről a KfIB, a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. A döntésnek tartalmaznia kell legalább az értéktár nevét, az érték pontos megnevezését, kategóriáját, valamint az érték felvételének dátumát;
3.8.5. amennyiben a KfIB felveszi az adott nemzeti értéket a Települési Értéktárba, ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a nemzeti érték felvételét javasolja-e a Magyar Értéktárba;
3.8.6. a KfIB természetes vagy jogi személy részére, annak kérésére az illetékességi körükbe tartozó nemzeti értékek vonatkozásában korábbi döntéséről kivonatot adhat ki.
3.9. A KfIB informatikai tárgyú közbeszerzési eljárás során véleményezi az ajánlattételi felhívást.
3.10. A KfIB véleményt nyilvánít az önkormányzat informatikai stratégiájának tartalmi kérdéseiben.
3.11. A KfIB véleményt nyilvánít az önkormányzat online felületeinek (honlap, BudaApp, térinformatika) fejlesztésével kapcsolatban.
4. Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság (TKKB)
4.1. A TKKB a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt:
4.1.1. a közterületi közművezetékekkel, bekötésekkel és közterületi útépítésekkel kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulásokról;
4.1.2. a testületi döntéssel elhatározott gerincvezeték építés különböző fázisaiban szükséges közműengedéllyel kapcsolatos hozzájárulások megadásáról;
4.1.3. a lakossági várakozási engedélyek méltányosságból való kiadása iránti kérelmek elbírálásának szempontjairól;
4.1.4. a járdaépítések, felújítások helyszíneiről és a kiskorrekciós munkákról;
4.1.5. a mindenkori közterületek használatának és rendjének helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben nevesített közterület-használati formák kivételével, a közterület-használat egyedi eseteiről (eltérő célú használat tárgya esetén) és a használati díj mértékéről;
4.1.6. a mindenkori közterületek használatának és rendjének helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben nevesített közterület-használati formák díjának kérelemre történő tetszőleges mértékű csökkentéséről;
4.1.7. a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokról;
4.1.8. a kiemelt területek, közcélú zöldfelületek fejlesztéséről és fenntartásáról;
4.1.9. az önkormányzati tulajdonban lévő közterületeken álló fás szárú növények kivágásával kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulásról;
4.1.10. a társasház felújítási támogatási pályázatról, pályázati felhívásról;
4.1.11. a társasházak felújítása pénzügyi támogatásának fajtájáról és mértékéről;
4.1.12. a társasházak által elnyert támogatásokkal kapcsolatosan benyújtott méltányossági kérelmekről;
4.1.13. élet és balesetveszély esetén - pályázaton kívül - megfelelő szakértői véleménnyel, alátámasztott kérelemre adható támogatás mértékéről.
4.2. Közbeszerzési eljárás során a TKKB a mindenkor hatályos közbeszerzésekről szóló törvény alapján folytatott, a TKKB hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozó közbeszerzési eljárások során a kezdeményező osztály, illetve a költségvetési szerv javaslata alapján véleményezi az ajánlattételi felhívást. Közbeszerzési eljáráson kívül véleményezheti a három ajánlatos eljárásban, szolgáltatás megrendelését megelőzően beérkezett ajánlatokat.
4.3. A TKKB egyetértése szükséges a forgalomképtelen vagyonnak a tulajdonjog változást nem eredményező hasznosításához.
4.4. A TKKB a Képviselő-testület döntése előtt véleményt alkot:
4.4.1. a kommunális ellátás alapvető kérdéseivel kapcsolatban, a víz-, gáz-, vízrendezési-, csapadékvíz-elvezetési és csatornázási feladatokról, az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodás, valamint a távközlési és egyéb adatátviteli rendszer létesítése tárgyában;
4.4.2. a városgazdálkodást érintő beruházások (kormányzati, önkormányzati, vállalati, társasági stb.) előkészítéséről és megvalósításáról;
4.4.3. a kerületi önkormányzati tulajdonban lévő, de a városgazdálkodáshoz tartozó, illetve kerülő vagyonrész és vagyoni jogok hasznosításakor, illetve megszerzésekor;
4.4.4. a fővárosi és kerületi településfejlesztési koncepciókról;
4.4.5. a fejlesztések hatásvizsgálatairól, a döntés-előkészítő tanulmánytervekről;
4.4.6. a kiemelt területek, kiemelt közcélú zöldfelületek fejlesztéséről és fenntartásáról;
4.4.7. a településtisztasági feladatokról;
4.4.8. a kommunális szolgáltatások ellátási módjáról;
4.4.9. a közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket, éves beszámolókat;
4.4.10. a Közbiztonsági Koncepcióról;
4.4.11. a KfIB döntése előtt a környezeti vizsgálat szükségességéről a környezet védelméért felelős szervek véleményének felhasználásával, a kerület egy részére készülő szabályozási tervnél, helyi építési szabályzatnál, illetve azoknál a terveknél, amelyek helyi szinten kis terület használatát határozzák meg.
4.5. A TKKB javaslatot tesz:
4.5.1. az önerős út-, és közműfejlesztésre, azt előkészíti, véleményezi;
4.5.2. a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás színvonalának emelésére;
4.5.3. helyi tömegközlekedés alakításánál;
4.5.4. általában a közműfejlesztés színvonalának emelésére;
4.5.5. a forgalomszabályozás feladataira;
4.5.6. a szelektív hulladékgyűjtés módozataival és hatékonyságával kapcsolatosan;
4.5.7. a kerületi állattartás szabályaival kapcsolatosan;
4.5.8. a kerékpárút-hálózat fejlesztésével, a kerékpáros-infrastruktúra bővítésével kapcsolatosan;
4.5.9. az allergén növények elleni védekezés módozataival és hatékonyságával kapcsolatosan.
4.6. A TKKB saját kezdeményezésére, vagy a Polgármester, illetve a Jegyző felkérésére a hatáskörébe tartozó döntéseinek, javaslatainak előkészítésére albizottságot, munkacsoportot hozhat létre.
4.7. A TKKB közbiztonsági feladatkörén belül:
4.7.1. figyelemmel kíséri a rendőrség közbiztonság megszilárdítása ügyében végzett munkáját;
4.7.2. segíti a rendőrség és más szervek bűnmegelőzési tevékenységét;
4.7.3. előzetesen véleményezi a kerületi rendőrkapitány és a kerületi rendőrőrsök vezetőinek kinevezésére vonatkozó javaslatot;
4.7.4. segíti a rendőrség és a városrendészet együttműködését;
4.7.5. kapcsolatot tart a Budapest II. kerületi Közbiztonsági Alapítvány Kuratóriumával, figyelemmel kíséri tevékenységét;
4.7.6. kapcsolatot tart a katasztrófavédelem, önkéntes tűzoltóság, polgárőrség helyi szervezeteivel;
4.7.7. a Városrendészet beszámolója alapján évente értékeli a Rendészet tevékenységét;
4.7.8. közbiztonsági tárgyú pályázatokról véleményt alkot.
5. Köznevelési, Közművelődési és Sport Bizottság (KKSB)
5.1. A KKSB a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt:
5.1.1. önkormányzati fenntartású bölcsődék, óvodák szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról;
5.1.2. önkormányzati fenntartású bölcsődék szakmai programjának, beszámolójának és munkatervének jóváhagyásáról;
5.1.3. az önkormányzati fenntartású óvodák beszámolójának, munkatervének, pedagógiai programjának, házi rendjének, ha kötelezettséget ró a fenntartóra, jóváhagyásáról;
5.1.4. a bölcsődevezető - a gyermek bölcsődei felvételét - elutasító döntése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemről;
5.1.5. az önkormányzati fenntartású bölcsődék, óvodák nyitvatartási idejéről;
5.1.6. az önkormányzati fenntartású óvodák működési (felvételi) körzetének meghatározásáról;
5.1.7. óvodai beiratkozás idejéről, valamint az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról szóló hirdetmény fenntartói jóváhagyásáról, továbbá a bölcsődei jelentkezések időpontjáról és az eljárásáról;
5.1.8. az intézményvezetők által megállapított térítési díj-kedvezmények felülvizsgálatáról;
5.1.9. köznevelési, szociális és sport célprogramok anyagi támogatásáról;
5.1.10. tanulmányi ösztöndíjak és a Hajós Alfréd Sportösztöndíj pályázati kiírásáról, elbírálásáról, odaítéléséről;
5.1.11. az Oktatásfejlesztési, a Kulturális, közművelődési és színház Keret, Kapcsolattartás a határon túli magyarokkal és a Sport- és tömegsport Keret, az Életvitel stratégia, Csináld magad társadalom, továbbá egyéb szakmai pályázatok kiírásáról, a támogatás megállapításáról, az elnyert pályázati pénz felhasználásával kapcsolatos kérelmekről, az elszámolás elfogadásáról;
5.1.12. az Önkormányzat fenntartásában működő egyes intézményekben foglalkoztatottak lakásbérleti támogatására benyújtott pályázatok tárgyában.
5.2. A KKSB véleményezi:
5.2.1. emlékmű, művészeti alkotás, emléktábla elhelyezését, áthelyezését, lebontását és felújítását;
5.2.2. intézménynevek és közterület elnevezését;
5.2.3. az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődék, óvodák költségvetését;
5.2.4. önkormányzati fenntartású köznevelési, bölcsődei és közművelődési intézményekre vonatkozó építési beruházás és építési koncesszió, szolgáltatás, illetve szolgáltatási koncepció megrendelésére, továbbá árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások során a Humánszolgáltatási Igazgatóság, illetve költségvetési szerv javaslata alapján az ajánlattételi felhívást;
5.2.5. önkormányzati fenntartású köznevelési, közművelődési, sport és bölcsődei intézmények és a vezetői állására kiírt pályázati felhívást és benyújtott pályázatokat;
5.2.6. a köznevelési, a bölcsődei, a közművelődési, és, sport területek fejlesztését célzó koncepciók elkészítését;
5.2.7. a Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő köznevelési, közművelődési, sport és bölcsődei tárgyú előterjesztéseket;
5.2.8. az önkormányzat által fenntartott köznevelési, közművelődési, sport és bölcsődei intézmények esetében az ingóvagyonnal és vagyoni értékű joggal való rendelkezés tárgyában három millió forint értékhatár feletti; illetve ingatlan vagy ingatlan természetben meghatározott része egy évet meghaladó időtartamú, határozott idejű, vagy határozatlan idejű hasznosítását.
5.3. A KKSB kezdeményezheti:
5.3.1. a nemzetiségi léttel kapcsolatos igények, érdekek felvállalását, egyeztetését, a nemzetiségi szervezetekkel való együttműködést;
5.3.2. a nem önkormányzati oktatási, köznevelési, közművelődési, és sportcélú intézményekkel való együttműködést, ilyen célú társulások szervezését, és ezen tevékenységek koordinációját;
5.3.3. a nem önkormányzati fenntartású oktatási, köznevelési, bölcsődei, közművelődési, és sportcélú intézmények, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalások, szolgáltatások támogatását;
5.3.4. a köznevelési, a közművelődési, sport, szabadidő és bölcsődei, szükségletek elemzését, ezen elemzések alapján ezen területek fejlesztését célzó koncepciók elkészítését;
5.3.5. az ágazatot érintő rendelet előkészítését;
5.3.6. az önkormányzat fenntartásában működő köznevelési, bölcsődei, közművelődési, és sportcélú intézmények ellenőrzését.
5.4.12 A KKSB javaslatot tesz a Díszpolgári Cím, a II. Kerületért Emlékérem, a Csere István emlékérem, az Öveges József-díj, és a Majthényi Mária-díj odaítélésére.
5.5. A KKSB javaslatot tehet:
5.5.1. az önkormányzati köznevelési, bölcsődei, közművelődési, és sportcélú intézmények személyi feltételeire;
5.5.2. az önkormányzati fenntartású köznevelési, bölcsődei, közművelődési, és sportcélú intézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
5.6. A KKSB közreműködik:
5.6.1. a köznevelési, közművelődési, sportcélú és bölcsődei, intézmények ellenőrzésében, vizsgálatában, beszámoltatásában;
5.6.2. a köznevelési, közművelődési, sportcélú és bölcsődei, intézményekkel kapcsolatos döntéseknél (véleményének kialakítása esetén szükség szerint szakértő közreműködését veheti igénybe).
6. Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság (EüSzocLaB)
6.1. Az EüSzocLaB a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt:
6.1.1. lakásépítéshez, lakásvásárláshoz és felújításhoz nyújtható helyi pénzbeli, valamint a fiatal házaspárok első, saját tulajdonú lakáshoz jutásához nyújtható támogatás esetében a havi törlesztő részlet és a támogatás felhasználás határidejének halasztása iránti kérelmekről, azonnali egyösszegű visszafizetésről, a támogatással érintett lakás értékesítéséhez való hozzájárulási kérelmekről, továbbá a Költségvetési Bizottság véleményét követően a kamat, késedelmi kamat, illetve tőketartozás mérséklése, elengedése, továbbá részletfizetés iránt benyújtott méltányossági kérelmekről;
6.1.2. a szociális intézmények és - a bölcsődék kivételével - a gyermekjóléti intézmények (továbbiakban együtt: szociális intézmények) intézményvezetői által megállapított személyi térítési díjjakkal kapcsolatosan benyújtott méltányossági kérelmekről;
6.1.3. egészségügyi intézmények térítési díjainak, azok felső határának, kedvezményeinek megállapítására vonatkozó szabályzat elfogadásáról;
6.1.4. szociális önkormányzati intézmények és az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló szolgáltatók szakmai tevékenységéről szóló beszámolóinak elfogadásáról;
6.1.5. a Szociálpolitikai Keret terhére, a Sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok támogatására, lakások biztonságosabbá és energiahatékonyabbá tételére, továbbá egyéb szakmai pályázatok kiírásáról, a támogatás megállapításáról, az elnyert pályázati pénz felhasználásával kapcsolatos kérelmekről, az elszámolás elfogadásáról;
6.1.6. a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat III. sz. Gondozási Központja által biztosított gyógytorna, masszázs igénybevételének módját tartalmazó szabályzat elfogadásáról;
6.1.7. az egészségügyi és szociális intézmények szakmai programjának, a szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról;
6.1.8. települési (létfenntartási) támogatás megállapításáról, a lakások karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulás megállapításáról, a szociális juttatások, a köztemetés költségeinek és egyéb követelések megtérítésével kapcsolatos méltányossági kérelmekről;
6.1.9. a szociális intézmények vezetőinek, valamint az ellátási szerződések és megállapodások hatálya alá tartozó esetekben az ellátást elutasító, illetve a panaszkivizsgálással kapcsolatos döntése ellen benyújtott kérelmekről;
6.1.10. az Egészségügyi Szolgálat házirendjének elfogadásáról;
6.1.11. a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok és felnőtteket ellátó fogorvosok feladat-ellátási szerződéseinek meghosszabbításáról (lejárat előtti megkötéséről), módosításáról, megszüntetéséről;
6.1.12. a betöltetlen háziorvosi, gyermekorvosi és felnőtteket ellátó fogorvosi körzet Egészségügyi Szolgálat útján történő ellátásáról.
6.2. Az EüSzocLaB véleményezi:
6.2.1. az önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények költségvetését;
6.2.2. önkormányzati fenntartású szociális intézményekre vonatkozó építési beruházás és építési koncesszió, szolgáltatás, illetve szolgáltatási koncepció megrendelésére, továbbá árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások során a Humánszolgáltatási Igazgatóság, illetve költségvetési szerv javaslata alapján az ajánlattételi felhívást;
6.2.3. önkormányzati fenntartású szociális és egészségügyi intézmények vezetői állására kiírt pályázati felhívást és benyújtott pályázatokat;
6.2.4. a szociális területek fejlesztését célzó koncepciók elkészítését;
6.2.5. a Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti tárgyú előterjesztéseket;
6.2.6. az önkormányzat által fenntartott egészségügyi és szociális intézmények esetében az ingóvagyonnal és vagyoni értékű joggal való rendelkezés tárgyában három millió forint értékhatár feletti; illetve ingatlan vagy ingatlan természetben meghatározott része egy évet meghaladó időtartamú, határozott idejű, vagy határozatlan idejű hasznosítását;
6.2.7. az önkormányzatot megillető követelésről méltányosságból történő lemondást a 34/2004. (X. 13.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése alapján;
6.2.8. a részletfizetési megállapodás megkötésekor, a lakásra fennálló tőketartozáshoz kapcsolódó kamattartozás elengedését a 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet 38. § (11) bekezdése alapján.
6.3. Az EüSzocLaB kezdeményezheti:
6.3.1. a nem önkormányzati szociális intézményekkel való együttműködést, ilyen célú társulások szervezését, és ezen tevékenységek koordinációját;
6.3.2. a nem önkormányzati fenntartású szociális intézmények, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalások, szolgáltatások támogatását;
6.3.3. a szociális szükségletek elemzését, ezen elemzések alapján ezen területek fejlesztését célzó koncepciók elkészítését;
6.3.4. az ágazatot érintő rendelet előkészítését;
6.3.5. az önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények ellenőrzését.
6.4. Az EüSzocLaB javaslatot tesz:
6.4.1. a Gyermekekért díj és a Szent Erzsébet - Pro Bono Budaért Díj odaítélésére;
6.4.2. a 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati lakások szociális céllal történő bérbeadására kiírt pályázat elbírálására,
6.4.3. a 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése alapján az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakás bérbeadására,
6.4.4. a 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet 30/D. § (2) bekezdése alapján a kényszerbérlő pénzbeli térítésének mértékére,
6.4.5. a 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet 30/E. § (3a) bekezdése alapján szociális elhelyezést biztosító lakások ismételt bérbe adására;
6.4.6. a 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet 38. § (4) bekezdése alapján lakás esetén a jogcím nélküli használó kérelmére a használati díj rendelet szerinti emelésétől, vagy megfizetésétől történő eltekintésre.
6.5. Az EüSzocLaB javaslatot tehet:
6.5.1. egészségügyi és szociális intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltozására;
6.5.2. az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi szükségletek és a közszolgáltatások elemzésére, azok fejlesztésére, az egészséges életmód feltételeinek javítására, beleértve a hátrányos és veszélyeztetett helyzetűek speciális problémáit;
6.5.3. a szociális és gyermekjóléti intézmények térítési díjainak, azok felső határainak, kedvezményeinek megállapítására;
6.5.4. az önkormányzati egészségügyi és szociális intézmények személyi feltételeire;
6.5.5. az önkormányzati fenntartású egészségügyi és szociális intézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
6.6. Az EüSzocLaB közreműködik:
6.6.1. a szociális intézmények ellenőrzésében, vizsgálatában, beszámoltatásában;
6.6.2. a szociális és egészségügyi intézményekkel kapcsolatos döntéseknél (véleményének kialakítása esetén szükség szerint szakértő közreműködését veheti igénybe).
7. Közbeszerzési Bizottság (KöB)
7.1. A KöB döntési jogkörben:
7.1.1. jóváhagyja az éves közbeszerzési tervjavaslatot és a közbeszerzési tervet;
7.1.2. engedélyezi jelen szabályzat hatályába tartozó közbeszerzési eljárások során a közbeszerzési szabályzattól történő eltérést;
7.1.3. határozatot hoz a közbeszerzési eljárás érvénytelenné nyilvánításáról - az Osztály, és a költségvetési szerv vezetőjének javaslata alapján - a Kbt. 66. §-ában megfogalmazott körülmények fennállása esetén;
7.1.4. építési beruházás és építési koncesszió, szolgáltatás illetve szolgáltatási koncesszió megrendelésére, továbbá árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások esetén dönt az alábbiakról:
7.1.4.1. az Osztály és költségvetési szerv javaslata, az illetékes bizottságok és a tanácsnok véleménye alapján az alkalmazandó eljárásfajtáról,
7.1.4.2. az Osztály és költségvetési szerv javaslata, az illetékes bizottságok, és a tanácsnok véleménye alapján jóváhagyja a részvételi, ajánlati, ajánlattételi felhívást és dokumentációt,
7.1.4.3. az Osztály és költségvetési szerv javaslata alapján a hirdetmény, vagy dokumentáció módosításáról, a hirdetmény visszavonásáról, a részvételi, jelentkezési, vagy ajánlattételi határidő meghosszabbításáról,
7.1.4.4. a bírálóbizottság javaslata alapján dönt arról, hogy mely jelentkezések, ajánlatok érvénytelenek, illetve, hogy van e olyan jelentkező, ajánlattevő, akit ki kell zárni az eljárásból,
7.1.4.5. határozatot hoz a bírálóbizottság javaslata alapján az eljárást lezáró döntésről.
7.2. A KöB véleményezi:
7.2.1. az Önkormányzat költségvetését;
7.2.2. az Önkormányzat beruházásaival összefüggő közbeszerzés hatálya alá nem tartozó eljárások során az egyes szakkérdéseket.
7.3. A KöB javaslatot tesz a költségvetés összeállítsa során a közbeszerzés hatálya alá kerülő beszerzésekre.
7.4. A KöB ellenőrzi:
7.4.1. a Képviselő-testület és más bizottság által hozott közbeszerzést érintő határozatok végrehajtását;
7.4.2. a közbeszerzési terv végrehajtását;
7.4.3. a közbeszerzési eljárás törvényességét.
8. Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat (Részönkormányzat)
8.1. A Részönkormányzat önállóan dönt:
8.1.1. a részére a költségvetésben elkülönített összeg felhasználásáról;
8.1.2. mindazokban az ügyekben, amelyeket a Képviselő-testület hatáskörébe utal.
8.2. A Részönkormányzat véleményezi:
8.2.1. Pesthidegkút városrészt érintő gazdasági programot;
8.2.2. Pesthidegkút városrészt érintő fejlesztési elképzeléseket;
8.2.3. Pesthidegkút lakosságát érintő ellátási kérdéseket;
8.2.4. Pesthidegkút városrészt érintő rendezési terveket;
8.2.5. Pesthidegkutat érintő helyi önkormányzati rendelet megalkotását;
8.2.6. más önkormányzatokat való társulást, érdekképviseleti szervhez való csatlakozást, más külföldi önkormányzattal való együttműködést, nemzetközi önkormányzati szervezethez történő csatlakozás kérdését;
8.2.7. Pesthidegkúton lévő közterületek elnevezését;
8.3. A Részönkormányzat kezdeményezheti:
8.3.1. Pesthidegkút városrészt érintő helyi önkormányzati rendelet megalkotását
8.3.2. Pesthidegkút Városrészt érintő ügyben a jogszabályok betartásával a városrészre kiterjedő helyi népszavazást;
8.3.3. Pesthidegkút területén hivatali kirendeltség létesítését;
8.4. A Részönkormányzatnak javaslattételi joga van:
8.4.1. más önkormányzatokat való társulás, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, más külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez csatlakozás kérdésében; a Képviselő-testület egyedi felhatalmazása alapján ennek során képviselheti a Kerületi Önkormányzatot más önkormányzatokkal való tárgyalásokon;
8.4.2. Pesthidegkúton lévő közterületek elnevezésére;
8.4.3. Pesthidegkúton történő emlékmű állítására;
8.5. A Részönkormányzat Pesthidegkút városrészt érintő kérdésekben közmeghallgatást és lakossági fórumot tarthat.
8.6. A Részönkormányzat indítványozhatja, hogy olyan ügyben, amely nem tartozik a hatáskörébe, azonban a helyi önkormányzat feladatát és hatáskörét érinti, a Képviselő-testület éljen felterjesztési /petíciós/ jogával.
8.7. A Részönkormányzat egyetértési és javaslattételi joggal rendelkezik a Pesthidegkút területén lévő, az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon felhasználásával, hasznosításával kapcsolatban.
10. melléklet a 38/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Egyházi, karitatív szervezetek tanácsnokának feladatai
1.1. Egyházakkal való együttműködés, a hitélettel kapcsolatos igények, érdekek feltárása, egyeztetése.
1.2. Más által fenntartott egészségügyi célú intézmények, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalások, szolgáltatások támogatása.
1.3. A nem önkormányzati szociális tevékenységet végző szervezetekkel való együttműködés, ilyen célú társulások (szervezés, koordináció).
1.4. Más által fenntartott szociális célú intézmények, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalások, szolgáltatások támogatása.
1.5. Figyelemmel kíséri a II. kerület lakossága számára hitéleti és egyéb szolgáltatásokat nyújtó történelmi egyházak helyzetét, igényeit, előmozdítja működési feltételeik javulását.
1.6. Javaslatot tesz a költségvetésben az egyházak és az egyházi fenntartású intézmények támogatására.
1.7. Ellenőrzi és jóváhagyja a költségvetési támogatások elszámolását.
2. Állat- és természetvédelmi tanácsnok feladatai
2.1. Kapcsolatot tart állat- és természetvédelmi civil szervezetekkel, támogatja, együttműködik az állat- és természetvédelmi lakossági kezdeményezésekkel.
2.2. A kerületi hatósági állatorvossal egyeztet, kapcsolatot tart.
2.3. Előzetesen véleményezi az állattartási és természetvédelmi tárgyú testületi előterjesztéseket.
2.4. Állat- és természetvédelemmel kapcsolatosan pályázatok figyelése, melyről tájékoztatja a Környezetvédelmi Osztályt.
3. Esélyegyenlőségi tanácsnok feladatai
3.1. Véleményt nyilvánít az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján a települési önkormányzat által előterjesztett helyi esélyegyenlőségi programról.
3.2. Figyelemmel kíséri a II. kerület lakossága tekintetében a hat kiemelt célcsoport (romák, mélyszegénységben élők, gyermekek, nők, idősek, fogyatékossággal élők) helyzetét, igényeit.
3.3. Véleményezi az Önkormányzat esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenységét.
3.4. A településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének feltérképezése és a feltárt problémák komplex kezelésre szolgáló (más települési programokkal összehangolt) intézkedési terv végrehajtásának figyelemmel kísérése.
3.5. A célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinti a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárja az ezeken a területeken jelentkező problémákat.
3.6. Közreműködik az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatok feltárásában, és azokon a területeken, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.
A 43. § (5) bekezdését a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 43. § (6) bekezdését a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 73. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 8. melléklet 1.6. pontjában foglalt táblázat „A szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 39/2025. (XI. 28.) önk. rendelet 3. § (1) bekezdése” sora a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet 1.7. pontjában foglalt táblázat „A szociális igazgatásról és a gyermekjóléti ellátások helyi szabályozásáról szóló 39/2025. (XI. 28.) önk. rendelet 60. § (1) bekezdése” sora a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet 1.11. pontjában foglalt táblázat „Önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 6/2026. (II.20.) önkormányzati rendelet 38., 42. és 46. §-a” sora a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet 1.11. pontjában foglalt táblázat 4. sorát a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. melléklet 1.11. pontjában foglalt táblázat 5. sorát a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. melléklet 1.11. pontjában foglalt táblázat 6. sorát a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. melléklet 1.4.1. pontja a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. melléklet 1.6.4. pontja a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. melléklet 5.4. pontja a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.