Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
51/2025. (XII. 16.) AM rendelet
a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet mézre, gyümölcslevekre, gyümölcsdzsemekre, valamint tartós tejtermékekre vonatkozó módosításáról
2025.12.19.
[1] A szabályozás európai uniós irányelv hazai jogba való átültetését valósítja meg a Magyar Élelmiszerkönyv négy előírásának módosításával.
[2] A módosítás szerint a több országból származó mézkeverékek esetében a felhasznált mézek származási országának mindegyikét jelölni kell a tömeg szerinti csökkenő sorrendben, feltüntetve a százalékos arányokat is. Ez biztosítja a fogyasztók pontosabb tájékoztatását és a mézek jobb nyomonkövethetőségét.
[3] A módosítás által a fogyasztók átfogóbb és teljesebb képet kapnak a gyümölcslevek hozzáadott cukor tartalmáról, továbbá a sűrítménnyel vagy részben sűrítménnyel készült termékek összetételéről. Lehetőség lesz a cukortartalom csökkentésére, elősegítve az egészségesebb étrend kialakítását a fogyasztók számára.
[4] Szintén az egészséges étrendet segíti, hogy a módosítás a gyümölcsdzsemek, zselék és marmeládok minimális gyümölcstartalmának növeléséről rendelkezik.
[5] A korszerű technológiai lehetőségeknek teret adva a módosítás alapján a részben dehidratált tej és a teljesen dehidratált tej laktóztartalma csökkenthető lesz glükózzá vagy galaktózzá történő átalakítás révén.
„(24) A 10., 11., 21. és 22. mellékletnek a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet mézre, gyümölcslevekre, gyümölcsdzsemekre, valamint tartós tejtermékekre vonatkozó módosításáról szóló 51/2025. (XII. 16.) AM rendelettel (a továbbiakban: MódR13.) megállapított rendelkezéseinek nem megfelelő, azonban a MódR13. hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos előírásoknak megfelelő, 10., 11., 21. és 22. melléklet szerinti termékek 2026. június 14-ig forgalomba hozhatók, és a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomban tarthatók.”
A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 számú előírása a mézről
A rész Általános rendelkezések
I.
Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik, amelyeknek meg kell felelniük a C rész követelményeinek.
II.
1. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékekre az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
1.1. A méz megnevezést csak a B rész 1. pontjában meghatározott termékekre szabad alkalmazni, és kizárólag ezzel a megnevezéssel kerülhetnek forgalomba.
1.2. A B rész 2. és 3. pontjában felsorolt megnevezések csak az ott leírt meghatározások szerinti értelemben használhatók. E nevek helyett az egyszerű „méz” terméknév is használható, a lépes méz, a darabos vagy lépet tartalmazó méz, valamint a sütő-főző méz kivételével.
2. A sütő-főző méz esetében a „kizárólag főzés, illetve sütés céljára” kifejezést a termék címkéjén közvetlenül a termék megnevezése mellett fel kell tüntetni.
3. A sütő-főző méz kivételével a termék megnevezése kiegészülhet az alábbiakkal:
3.1. virág vagy növényi eredetre való utalással, ha a méz teljesen vagy túlnyomó részben a jelzett forrásból származik, és rendelkezik a megjelölt forrás jellemző érzékszervi, fizikai-kémiai és mikroszkópos tulajdonságaival,
3.2. regionális, területi vagy domborzati eredetre utaló névvel, ha a termék teljes mértékben a jelölt forrásból származik,
3.3. különleges minőségi jellemzőkkel.
4. Sütő-főző méz felhasználásával készült élelmiszerek megnevezésében a „méz” kifejezés alkalmazása megengedett, de az összetevők felsorolásakor a „sütő-főző méz” kifejezést kell használni.
5. A címkén fel kell tüntetni azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték. Ha a méz egynél több országból származik, a címkén a fő látómezőben fel kell tüntetni azokat a származási országokat, ahol a mézet begyűjtötték, a tömegből való részesedésük százalékos aránya szerinti csökkenő sorrendben, az egyes említett származási országok által képviselt százalékos arány feltüntetésével, a „mézkeverék” kifejezéssel együtt. Például: „Magyarországról (60%) és Kínából (40%) származó mézkeverék”. A gazdasági szereplő nyomonkövetési dokumentációja alapján kiszámított 5%-os tűréshatár megengedett a keveréken belüli egyes részesedések tekintetében.
6. A 30 grammnál kevesebb nettó tömegű mézet tartalmazó kiszerelési egységek esetében a származási országok neve – a hatályos ISO 3166–1 kétbetűs kód nemzetközi szabvánnyal összhangban – kétbetűs kóddal helyettesíthető.
7. A virágpor mint a méz természetes alkotóeleme, az ezen előírás B részében meghatározott termékek esetében nem tekinthető az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés f) pontja szerinti összetevőnek.
III.
A sütő-főző méz esetében a szállító- és tárolótartályokon, a csomagolási egységeken és az árukísérő kereskedelmi dokumentumokon egyértelműen fel kell tüntetni a termékek teljes nevét a B rész 3. pontja alapján.
IV.
A nemzetközileg elfogadott módszerek, így különösen a Codex Alimentarius módszerei, alkalmazhatók a mézek megfelelőségének ellenőrzésére.
B rész A termékek megnevezése, meghatározása és jellemzői
1. A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek.
2. A mézek főbb típusai a következők:
2.1. Eredet szerint
2.1.1. Virágméz vagy nektárméz: növények nektárjából származó méz.
2.1.2. Édesharmatméz vagy mézharmatméz: főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz.
2.2. Előállítási, illetve megjelenési mód szerint
2.2.1. Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.
2.2.2. Darabolt lépesméz vagy lépet tartalmazó méz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.
2.2.3. Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek.
2.2.4. Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek.
2.2.5. Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 °C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.
3. Sütő-főző méz:
3.1. Ipari felhasználásra alkalmas vagy élelmiszerekben összetevőként további feldolgozásra kerülő méz, amely lehet:
3.1.1. idegen ízű vagy szagú,
3.1.2. erjedésnek indult vagy már megerjedt,
3.1.3. túlmelegített vagy
3.1.4. idegen szerves vagy szervetlen anyag olyan módon történő eltávolításával nyert, amely jelentős polleneltávolítást eredményez.
C rész A méz összetételi követelményei
1. A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glukózból, valamint egyéb anyagokból különösen szerves savakból, enzimekből és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskékből áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függ.
2. A mézhez – a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során – más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékanyagokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. A méznek – amennyire csak lehetséges – az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A sütő-főző méz kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy szaga, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne.
3. A B rész 3.1.4. pontjában foglalt kivétellel sem a virágport, sem a méz egyéb alkotóelemét nem lehet kivonni a mézből, kivéve, ha ez az idegen szerves vagy szervetlen anyag eltávolításakor elkerülhetetlen.
4. A fogyasztói forgalomba kerülő, valamint az emberi fogyasztás céljára készült termékben felhasználásra kerülő méznek a következő minőségi követelményeknek kell megfelelnie:
4.1. Cukortartalom
4.1.1. Fruktóz- és glükóztartalom
A
B
1.
Virágméz
legalább 60 g/100 g
2.
Édesharmatméz, virágméz és édesharmatméz keverékei
A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/112 számú előírása a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről
A rész Általános rendelkezések
I.
Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik. Ha ez a melléklet eltérően nem rendelkezik, a B részben meghatározott termékek vonatkozásában alkalmazni kell a közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusok élelmiszerekre vonatkozó rendelkezéseit, így különösen az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.
II.
1. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékek megnevezésére a B részben felsorolt termékneveket kell használni. A B részben felsorolt terméknevek helyett a D részben meghatározott elnevezések is használhatók, az ott megjelölt nyelven és feltételeknek megfelelően.
2. Egyféle gyümölcsből készült termék esetében a felhasznált gyümölcs megnevezését kell feltüntetni a „gyümölcs” szó helyett.
3. A két vagy több gyümölcsből készült termékek esetében – kivéve az ízesítéshez a B rész II. fejezet 2. pont 2.2.5. alpontjában leírt feltételek szerint felhasznált citromlevet, illetve zöldcitrom (lime) levét – a termékek nevét a felhasznált gyümölcsfélék felsorolásával kell kialakítani, a felhasznált gyümölcslevek vagy gyümölcspürék mennyiségének az összetevők felsorolásában is megadott csökkenő sorrendjében. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyek három vagy annál több gyümölcsféle felhasználásával készültek, a gyümölcsfélék nevét a „többféle gyümölcs”, „vegyes gyümölcs” vagy hasonló megfogalmazás, illetve a felhasznált gyümölcsfélék száma és a „gyümölcs” szó is helyettesítheti.
4. A B rész I. fejezet 1. pontjában meghatározott termékek esetében az „A gyümölcslé csak természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz.” állítás a terméknévvel azonos látómezőben feltüntethető.
5. Nem kell feltüntetni a B rész I. fejezetében meghatározott termékek eredeti állapotra való visszaállításához (visszahígításához) a kizárólag ehhez a művelethez feltétlenül szükséges anyagokat, alkotóelemeket. A gyümölcsléhez hozzáadott további, a C részben meghatározott gyümölcspépet vagy rostokat a jelölésen fel kell tüntetni.
6. A sűrítményből készült gyümölcslé vagy a sűrítményből készült csökkentett cukortartalmú gyümölcslé, valamint azok gyümölcslével vagy csökkentett cukortartalmú gyümölcslével való keverékei, valamint a teljes egészében vagy részben egy vagy több sűrített termékből készült gyümölcsnektárok jelölésének tartalmaznia kell a „sűrítményből készült”, „sűrítményekből készült”, a „részben sűrítményből készült” vagy a „részben sűrítményekből készült” kifejezéseket attól függően, hogy melyik vonatkozik a termékre. Ezt a tájékoztatást a terméknévhez közel, a háttértől élénken elütő módon, jól láthatóan kell elhelyezni.
7. Gyümölcsnektárok esetében kötelező feltüntetni a minimális gyümölcshányadot (gyümölcslé, gyümölcspüré vagy ezek keverékének összegét), a „gyümölcstartalom min. …%” kifejezéssel. Ezt a tájékoztatást ugyanabban a látómezőbe kell elhelyezni, mint a termék megnevezését.
III.
A nem végfelhasználónak történő szállításra szánt, a B rész I. fejezet 2. pontja szerinti sűrített gyümölcslevek címkéjének megjegyzést kell tartalmaznia a hozzáadott citromlé, zöldcitromlé és savanyúságot szabályozó anyag – az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében – megengedett használatára és mennyiségére vonatkozóan. Ezt a megjegyzést a csomagoláson, a csomagoláshoz csatolt címkén vagy a kísérő dokumentumon fel kell tüntetni.
IV.
A B rész I. fejezetében meghatározott termékek gyártására csak a B rész II. fejezetében felsorolt eljárások és anyagok, valamint a C résznek megfelelő nyersanyagok alkalmazhatók. Ezenfelül a gyümölcsnektároknak meg kell felelniük az E résznek.
V.
A nemzetközileg elfogadott módszerek, így különösen a Codex Alimentarius módszerei, alkalmazhatók az ezen mellékletben szereplő termékek megfelelőségének ellenőrzésére.
B rész
I. A termékek megnevezése, meghatározása és jellemzői
1. Gyümölcslé és sűrítményből készült gyümölcslé
1.1. Gyümölcslé
1.1.1. Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző.
1.1.2. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai eljárással kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiekben visszaadagolhatók a léhez.
1.1.3. A citrusfélék esetében a gyümölcslének az endokarpiumból kell származnia. A zöldcitrom leve azonban az egész gyümölcsből nyerhető.
1.1.4. A magokkal és héjjal rendelkező gyümölcsökből készített gyümölcslevek nem tartalmazhatják a magok és a héj bizonyos részeit vagy összetevőit, kivéve, ha a magok és a héj bizonyos részei vagy összetevői még a helyes gyártási gyakorlat révén sem távolíthatók el.
1.1.5. A gyümölcslé készítésekor a gyümölcslé gyümölcspürével összekeverhető.
1.2. Sűrítményből készült gyümölcslé vagy koncentrátumból előállított gyümölcslé
1.2.1. A 2. pontban meghatározott sűrített gyümölcslé olyan ivóvízzel történő hígítása útján készült termék, amely teljesíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendeletben előírt követelményeket.
1.2.2. A késztermék oldható szárazanyag tartalmának el kell érnie az F részben a sűrítményből készült gyümölcslé tekintetében meghatározott minimális Brix-értéket.
1.2.3. Ha a sűrítményből készült gyümölcslét az F részben nem említett gyümölcsből állítják elő, a sűrítményből készült gyümölcslé minimális Brix-értékének meg kell egyeznie a sűrítmény készítéséhez felhasznált gyümölcsből kivont gyümölcslé Brix-értékével.
1.2.4. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai eljárással kivont aromát, gyümölcspépet és rostokat a későbbiekben vissza lehet adagolni a sűrítményből készült gyümölcsléhez.
1.2.5. A sűrítményből készült gyümölcslé olyan megfelelő folyamatok révén készül, amelyek megőrzik egy, az adott gyümölcsből nyert átlagos gyümölcslé fizikai, kémiai, érzékszervi és tápértékjellemzőit.
1.2.6. A sűrítményből előállított gyümölcslé készítése során a gyümölcslé, illetve sűrített gyümölcslé gyümölcspürével, illetve sűrített gyümölcspürével összekeverhető.
2. Sűrített gyümölcslé
2.1. Olyan termék, amelyet egy vagy több gyümölcsfajta levéből, a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő. Közvetlenül fogyasztónak szánt termék esetén a vízelvonás mértékének legalább 50%-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest.
2.2. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai eljárással kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiek során visszaadagolhatóak a sűrített gyümölcsléhez.
3. Vízzel extrahált gyümölcslé
3.1. A vízzel történő diffúzió útján a következőkből nyert termék:
3.1.1. pépes egész gyümölcs, amelynek leve egyéb fizikai eljárással nem vonható ki, vagy
3.1.2. szárított egész gyümölcs.
4. Dehidratált vagy porított gyümölcslé
4.1. Olyan termék, amelyet egy vagy többféle gyümölcs levéből fizikai úton nyernek a víztartalom csaknem teljes elvonásával.
5. Gyümölcsnektár
5.1. Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amely az 1–4. pontban meghatározott termékekhez, gyümölcspüréhez, sűrített gyümölcspüréhez, illetve e termékek keverékéhez víz hozzáadásával, valamint cukor, illetve méz hozzáadásával vagy anélkül készül, és megfelel az E rész előírásainak.
5.3. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai eljárással kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiek során visszaadagolható a gyümölcsnektárhoz.
6. Csökkentett cukortartalmú gyümölcslé és sűrítményből készült csökkentett cukortartalmú gyümölcslé
6.1. Csökkentett cukortartalmú gyümölcslé
6.1.1. Az 1.1. pontban meghatározott gyümölcsléből előállított termék, ahol a természetes módon előforduló cukrok mennyiségét legalább 30%-kal lecsökkentették a II. fejezet 3. pontjában megállapított feltételek szerint engedélyezett eljárás alkalmazásával, amely az adott gyümölcsből nyert átlagos típusú gyümölcslé minden egyéb alapvető fizikai, kémiai, érzékszervi és tápértékjellemzőjét megőrzi.
6.1.2. Csökkentett cukortartalmú gyümölcslé előállítható csökkentett cukortartalmú gyümölcslének gyümölcslével, gyümölcspürével vagy mindkettővel való keverése révén.
6.2. Sűrítményből készült, csökkentett cukortartalmú gyümölcslé
6.2.1. Az 1.2. pontban meghatározottak szerinti sűrítményből készült gyümölcsléből előállított termék, ahol a természetes módon előforduló cukrok mennyiségét legalább 30%-kal csökkentették a II. fejezet 3. pontjában megállapított feltételek szerint engedélyezett eljárás alkalmazásával, amely az adott gyümölcsből nyert átlagos típusú gyümölcslé minden egyéb alapvető fizikai, kémiai, érzékszervi és tápértékjellemzőjét megőrzi, vagy a 7. pontban meghatározottak szerinti csökkentett cukortartalmú sűrített gyümölcslé olyan ivóvízzel történő hígítása útján előállított termék, amely ivóvíz megfelel az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek.
6.2.2. Sűrítményből készült csökkentett cukortartalmú gyümölcslé előállítható sűrítményből készült csökkentett cukortartalmú gyümölcslének a következők egyikével vagy a következők közül többel való keverése révén: gyümölcslé, sűrítményből készült gyümölcslé, csökkentett cukortartalmú gyümölcslé, sűrített gyümölcspüré és gyümölcspüré.
7. Csökkentett cukortartalmú sűrített gyümölcslé
7.1. A 2. pont szerinti sűrített gyümölcsléből előállított termék, amelyben a természetes módon előforduló cukrok mennyiségét legalább 30%-kal csökkentették a II. fejezet 3. pontjában megállapított feltételek szerint engedélyezett eljárás alkalmazásával, amely az átlagos típusú termék minden egyéb alapvető fizikai, kémiai, érzékszervi és tápértékjellemzőjét megőrzi, vagy
7.2. a 6. pont 6.1. alpont szerinti csökkentett cukortartalmú gyümölcsléből a víztartalma meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával előállított termék.
7.3. Közvetlenül fogyasztónak szánt termék esetén a vízelvonás mértékének legalább 50%-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest.
II. Engedélyezett összetevők, kezelési módok és anyagok
1. Összetétel
1.1. Gyümölcslevek, gyümölcspürék és gyümölcsnektárok előállításához az F részben – növénytani megnevezésükkel – felsorolt gyümölcsfajták használhatók fel. A termék nevének meg kell felelnie a felhasznált gyümölcs nevének vagy a termék általános elnevezésének. Az F részben nem szereplő gyümölcsfajták esetében a helyes növénytani vagy általános elnevezés alkalmazandó.
1.2. A gyümölcslé esetében a Brix-érték megegyezik a gyümölcsből kivont lé Brix-értékével, és nem módosítható, kivéve, ha ugyanazzal a gyümölcsfajtának a levével elegyítik.
1.3. Az F részben a sűrítményből előállított gyümölcslé és a sűrítményből előállított gyümölcspüré tekintetében megállapított minimális Brix-érték nem tartalmazza a hozzáadott opcionális összetevők és adalékanyagok oldható szárazanyag-tartalmát.
2. Engedélyezett összetevők
2.1. Az I. fejezetben felsorolt termékekhez kizárólag a következő összetevők adhatók hozzá:
2.2. A 2.1. pontban felsoroltakon kívül egyes termékekhez a következő összetevők adhatók hozzá:
2.2.1. A gyümölcslevek, sűrítményből készült gyümölcslevek, sűrített gyümölcslevek, csökkentett cukortartalmú gyümölcslevek, sűrítményből készült csökkentett cukortartalmú gyümölcslevek és csökkentett cukortartalmú sűrített gyümölcslevek esetében engedélyezett összetevők: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok.
2.2.2. Kizárólag a szőlőlé esetében: visszaadagolt borkősav.
2.2.3. Gyümölcsnektárok esetében: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok, cukrok, illetve méz az E rész 1. pontjában meghatározott késztermék teljes tömegének 20%-áig, az E rész 2. pontjában meghatározott késztermék teljes tömegének 15%-áig és az E rész 3. pontjában meghatározott késztermék teljes tömegének 10%-áig, illetve édesítőszerek.
2.2.3.1. Azon állítás, mely szerint a gyümölcsnektár nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás kizárólag akkor tüntethető fel, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert, ideértve az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott édesítőszereket is. Ilyen állítás alkalmazása esetén a címkén a következő állítást is fel kell tüntetni: „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.
2.2.4. A D rész 1.1. pontja, 1.2. pont 1.2.1. alpontja, 1.3., 1.7. és 1.10. pontja szerinti termékek esetében: cukrok, illetve méz.
2.2.5. A B rész I. fejezet 1–7. pontjában meghatározott termékek esetében a savas íz szabályozása érdekében literenként legfeljebb 3 gramm, vízmentes citromsavban kifejezett citromlé, zöldcitromlé, sűrített citromlé, illetve sűrített zöldcitromlé.
2.2.6. Paradicsomlé és a sűrítményből készült paradicsomlé esetében: só, fűszerek és aromás fűszernövények.
2.2.7. A csökkentett cukortartalmú gyümölcslé és a sűrítményből készült csökkentett cukortartalmú gyümölcslé esetében: víz, a cukortartalom-csökkentési folyamat miatt elvesztett víz helyreállításához szigorúan a szükséges mennyiségben.
3. Engedélyezett eljárások és anyagok:
3.1. Az I. fejezetben felsorolt termékek esetében kizárólag a következő eljárások alkalmazhatók, és e termékekhez kizárólag a következő anyagok adhatók hozzá:
3.1.1. mechanikai kivonási eljárás;
3.1.2. sűrített gyümölcslevek előállítására a szokásos fizikai eljárások alkalmazhatók, beleértve, a szőlő kivételével, a gyümölcsök ehető részének in-line vizes extrakcióját (diffúzió) is, feltéve, hogy az így nyert sűrített gyümölcslevek megfelelnek az I. fejezet 1. pontjában meghatározott követelményeknek;
3.1.3. szőlőlé esetében, ha a szőlőt kén-dioxiddal kénezték, megengedett a fizikai eljárással végzett kéntelenítés, ha a végtermékben jelen levő kén-dioxid teljes mennyisége nem haladja meg a 10 mg/l-t;
3.1.4. enzimkészítmények esetében: pektinázok a pektin lebontására, proteinázok a proteinek lebontására és amilázok a keményítő lebontására az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek megfelelően;
3.1.5. étkezési zselatin;
3.1.6. tanninok;
3.1.7. bentonit mint vízmegkötő közeg;
3.1.8. szilikaszol;
3.1.9. aktív szén;
3.1.10. nitrogén;
3.1.11. kémiailag inaktív szűrési segédanyagok, többek között perlit, mosott kovaföld, cellulóz, oldhatatlan poliamid, polivinil-polipirolidon, polisztirol, amennyiben megfelelnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1935/2004/EK rendelet) előírásainak;
3.1.12. kémiailag inaktív adszorpciós segédanyagok, amennyiben megfelelnek az 1935/2004/EK rendeletnek, és amelyeket a citrusfélék levében a limonoid- és naringintartalom csökkentésére használnak anélkül, hogy jelentősen befolyásolnák a limonoid glükozid-, a sav- és a cukor- (beleértve az oligoszaharidokat) vagy ásványianyag-tartalmat;
3.1.13. búzából, borsóból, burgonyából vagy napraforgómagból származó, a gyümölcslé derítésére alkalmas növényi eredetű fehérjék;
3.1.14. kizárólag a csökkentett cukortartalmú gyümölcslé, a sűrítményből készült csökkentett cukortartalmú gyümölcslé és a csökkentett cukortartalmú sűrített gyümölcslé esetében: a természetes módon előforduló cukrok mennyiségének csökkentésére szolgáló eljárások, amennyiben megőrzik az adott gyümölcsből nyert átlagos típusú gyümölcslé minden egyéb alapvető fizikai, kémiai, érzékszervi és tápértékjellemzőjét, így a membránszűrés és az élesztős fermentáció.
C rész Nyersanyagok meghatározásai
Ezen előírás alkalmazásában
1. Gyümölcs: minden gyümölcs, beleértve a paradicsomot is. A gyümölcs ép, kellően érett, friss, illetve fizikai úton vagy az európai uniós előírásoknak megfelelően alkalmazott kezelés révén – ideértve a szedés utáni kezelést – tartósított.
2. Gyümölcspüré: Egész vagy hámozott gyümölcs ehető részéből megfelelő fizikai úton nyert, úgymint szitán átnyomott, őrölt és a lé eltávolítása nélkül nyert erjeszthető, de nem erjesztett termék.
3. Sűrített gyümölcspüré: Gyümölcspüréből a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonása útján nyert termék. A sűrített gyümölcspüréhez a B rész II. fejezet 3. pontjában meghatározottak szerint visszaadagolható a megfelelő fizikai úton nyert, kizárólag ugyanabból a gyümölcsfajtából származó aroma.
4. Aroma: A gyümölcs ehető részéből nyerhető. Az aroma alapjául szolgálhat a citrushéjból származó hidegen sajtolt olaj és a magok alkotóelemei is.
4.1. Az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül a visszaadagolásra szánt aromákat a gyümölcs feldolgozása során nyerik megfelelő fizikai folyamatok alkalmazásával. E fizikai folyamatok az aroma minőségének megőrzésére, tartósítására vagy stabilizálására alkalmazhatók. Ilyen fizikai folyamat lehet többek között a préselés, a kivonás, a desztillálás, a szűrés, az adszorpció, a bepárlás, a frakcionálás és a sűrítés.
5. Cukrok: A 20. mellékletben meghatározott, emberi fogyasztásra szánt cukrok, a fruktózszirup, valamint a gyümölcsökből nyert cukrok.
6. Méz: A 10. melléklet szerint mézként meghatározott termékek.
7. Gyümölcspép vagy -rostok: Azok a termékek, amelyeket ugyanazon fajtájú gyümölcsök ehető részéből nyernek, a lé eltávolítása nélkül.
7.1. Citrusfélék esetén gyümölcspépnek vagy -rostoknak minősülnek az endokarpiumból nyert lézsákok is.
D rész Sajátos megnevezések a B részben felsorolt egyes termékekre
1. Különleges megnevezések, amelyeket csak a megnevezés nyelvén lehet használni:
1.1. „vruchtendrank”: gyümölcsnektárokra;
1.2. „Süßmost”: csak a „Fruchtsaft” vagy a „Fruchtnektar” elnevezésekkel együttesen használható
1.2.1. azon gyümölcsnektárokra, amelyek kizárólag gyümölcsléből, sűrített gyümölcsléből vagy ezek keverékéből készültek, és magas természetes savtartalmuk miatt természetes állapotukban élvezhetetlenek,
1.2.2. azon gyümölcslevekre, amelyek almából vagy körtéből, adott esetben alma hozzáadásával, de hozzáadott cukor nélkül készülnek;
1.3. „succo e polpa” vagy „sumo e polpa”: kizárólag gyümölcspüréből, illetve sűrített gyümölcspüréből készült gyümölcsnektárokra;
1.4. „æblemost”: hozzáadott cukor nélküli almalére;
1.5. „æblemost fra koncentrat”: a sűrítményből készült almalére;
1.6. „sur…saft”: a felhasznált gyümölcs dán nevével együtt használva, olyan cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcslevekre, amelyeket fekete ribizliből, cseresznyefélékből, piros ribizliből, fehér ribizliből, málnából, szamócából vagy fekete bodzából készítenek;
1.7. „sød…saft” vagy „sødet…saft”: a felhasznált gyümölcsök dán nevével együtt használva olyan gyümölcslevekre, amelyeket fekete ribizliből, cseresznyefélékből, piros ribizliből, fehér ribizliből, málnából, szamócából vagy fekete bodzából készítenek, és literenként több mint 200 g hozzáadott cukrot tartalmaznak;
1.8. „äppelmust/äpplemust”: cukor hozzáadása nélkül készült almalevekre;
1.9. „mosto”: szőlőlére;
1.10. „smiltsẽrkšķu sula ar cukuru”, „astelpaju mahl suhkruga” vagy „słodzony sok z rokitnika”: homoktövisbogyóból készült, literenként legfeljebb 140 g hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevekre.
2. Az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén használható különleges megnevezések
2.1. kókuszvíz: a kókuszdióból közvetlenül, a kókuszhús kipréselése nélkül kivont termék, a kókuszlé szinonimájaként.
E rész Gyümölcsnektárokra vonatkozó különleges rendelkezések
1. Savas levű gyümölcsök, amelyek élvezhetetlenek a természetes állapotukban
A
B
C
1.
Gyümölcsnektár a következő gyümölcsből
Növénytani megnevezés
Minimális gyümölcslé-, illetve pürétartalom a késztermékben, V/V%
2.
Marakuja vagy Golgotavirág gyümölcse
Passiflora edulis Sims
25
3.
Quito narancs
Solanum quitoense
25
4.
Fekete ribiszke
Ribes nigrum L.
25
5.
Fehér ribiszke
Ribes rubrum L.
25
6.
Piros ribiszke
Ribes rubrum L.
25
7.
Egres
Ribes uva-crispa L.
30
8.
Homoktövisbogyó
Hippophae rhamnoides
25
9.
Kökény
Prunus spinosa L.
30
10.
Szilva
Prunus domestica L. subsp. domestica
30
11.
Kék szilva
Prunus domestica
30
12.
Berkenye
Sorbus aucuparia L.
30
13.
Csipkebogyó
Rosa sp. L.
40
14.
Meggy
Prunus cerasus L.
35
15.
Cseresznyefajták
Prunus avium L.
40
16.
Fekete áfonya
Vaccinium myrtillus L.
Vaccinium corymbosum L.
Vaccinium angustifolium
40
17.
Fekete bodza vagy bodzabogyó
Sambucus nigra L.
Sambucus canadensis
50
18.
Málna
Rubus idaeus L. Rubus strigorus Michx.
Rubus occidentalis L.
40
19.
Kajszibarack
Prunus armeniaca L.
40
20.
Szamóca vagy földieper
Fragaria x. ananassa Duchesne (Fragaria chiloensis Duchesne x Fragaria Virginia Duchesne)
40
21.
Mocsári hamvas szeder
Rubus chamaemorus L.
40
22.
Faeper
Morus hybrid
40
23.
Vadszeder
Rubus fruitcosus L.
40
24.
Tőzegáfonya
Vaccinium macrocarpon Aiton
Vaccinium oxycoccos L.
30
25.
Birs
Cydonia oblonga L.
50
26.
Citrom
Citrus limon (L.) Brum.f.
Citrus limonum Risso
25
27.
Zöldcitrom
Citrus aurantifolia
(Christm.) (swingle)
25
28.
Más, ezen kategóriához tartozó gyümölcsök
25
2. Alacsony savtartalmú, pépes vagy nagyon ízes, illatos gyümölcsök, amelyeknek leve természetes állapotban élvezhetetlen
A
B
C
1.
Gyümölcsnektár a következő gyümölcsből
Növénytani megnevezés
Minimális gyümölcslé-, illetve pürétartalom a késztermékben, V/V%
2.
Mangó
Mangifera indica L.
25
3.
Banán
Musa fajok, ideértve a M. acuminatát és a M. paradisiacát, a többit nem
25
4.
Guava
Psidium guajava L.
25
5.
Papaya
Carica papaya L.
25
6.
Licsi
Litchi chinesis Sonn.
25
7.
Azaról galagonya / francia galagonya
Crataegus azarolus
25
8.
Savanyú anóna
Annona muricata L.
25
9.
Ökörszív
Annona reticulata
25
10.
Cukoralma
Annona squamosa L.
25
11.
Gránátalma
Punica granatum L.
25
12.
Kasugyümölcs
Anacardium occidentale L.
25
13
Spanyolszilva
Spondias mombin
25
14.
Umbu
Spondias tuberosa Arruda ex Kost.
25
15.
Más, ezen kategóriához tartozó gyümölcsök
25
3. Természetes állapotukban élvezhető levű gyümölcsök
A
B
C
1.
Gyümölcsnektár a következő gyümölcsből
Növénytani megnevezés
Minimális gyümölcslé-, illetve pürétartalom a késztermékben, V/V%
2.
Alma
Malus domestica Borkh.
50
3.
Körte
Pyrus communis L.
50
4.
Őszibarack
Prunus persica (L.) Batsch var. persica
50
5.
Citrusfélék, kivéve citrom és zöldcitrom
50
6.
Ananász
Ananas comosus (L.) Merrill
50
7.
Más, ezen kategóriához tartozó gyümölcsök
50
F rész
1. A sűrítményből készült gyümölcslé és a sűrítményből készült gyümölcspüré minimális Brix-értékei
A
B
C
1.
A gyümölcs általános megnevezése
Növénytani megnevezés
Minimális Brix-érték
2.
Alma(1)
Malus domestica Borkh.
11,2
3.
Kajszibarack(2)
Prunus armeniaca L.
11,2
4.
Banán(2)
Musa x paradisiaca L. (plantain fajták kivételével)
21,0
5.
Fekete ribiszke(1)
Ribes nigrum L.
11,0
6.
Kókuszdió(1)
Cocos nucifera L.
4,5
7.
Szőlő(1)
Vitis vinifera L. vagy azok hibridjei
Vitis labrusca L. vagy azok hibridjei
15,9
8.
Grépfrút(1)
Citrus x paradise Macfad.
10,0
9.
Guava(2)
Psidium guajava L.
8,5
10.
Citrom(1)
Citrus limon (L.) Burm.f.
8,0
11.
Mangó(2)
Mangifera indica L.
13,5
12.
Narancs(1)
Citrus sinensis (L.) Osbeck
11,2
13.
Marakuja vagy Golgotavirág gyümölcse(1)
Passiflora edulis Sims
12,0
14.
Őszibarack(2)
Prunus persica (L.) Batsch var.
Persica
10,0
15.
Körte(2)
Pyrus communis L.
11,9
16.
Ananász(1)
Ananas comosus (L.) Merr.
12,8
17.
Málna(1)
Rubus idaeus L.
7,0
18.
Meggy(1)
Prunus cerasus L.
13,5
19.
Szamóca vagy földieper (1)
Fragaria x ananassa Duch.
7,0
20.
Paradicsom(1)
Lycopersicon esculentum, Mill.
5,0
21.
Mandarin(1)
Citrus reticulata Blanco
11,2
1. Az A oszlop 2., 5–8., 10., 12., 13. és 16–21. soraiban említett olyan termékek esetében, amelyeket gyümölcsléként állítanak elő, a víz 20 °C-on mért sűrűségéhez viszonyított minimális relatív sűrűség (d 20/20) kerül meghatározásra.
2. Az A oszlop 3., 4., 9., 11., 14. és 15. soraiban említett olyan termékek esetében, amelyeket püréként állítanak elő, csak minimális korrigálatlan – savtartalomtól függő korrekció nélküli – Brix-érték kerül meghatározásra.”
3. melléklet az 51/2025. (XII. 16.) AM rendelethez
A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/113 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről
A rész Általános rendelkezések
I.
1. Az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik, de nem terjed ki a finom pékáruk, sütemények, tartós lisztesáruk előállításához felhasznált termékekre.
II.
1. Az élelmiszerekre vonatkozó általános követelményeken túl az előírást a B részben meghatározott termékekre az e fejezetben foglalt feltételekkel kell alkalmazni:
2. A B részben felsorolt termékmegnevezések csak az oda besorolt termékekre alkalmazhatók, és azok kizárólag a megfelelő megnevezéssel kerülhetnek forgalomba. A B részben feltüntetett megnevezéseket kiegészítésként és más termékek megnevezésére alkalmazott gyakorlat szerint lehet használni, amelyek nem téveszthetők össze a B részben felsoroltakkal.
3. A termék megnevezésében fel kell tüntetni az előállításához felhasznált gyümölcs vagy gyümölcsök nevét, a bemért tömegük szerinti csökkenő sorrendben. Három- vagy többféle gyümölcs alapanyag felhasználása esetén a termék megnevezésében szereplő gyümölcsök felsorolása helyett a „vegyes gyümölcs” vagy ehhez hasonló kifejezés, vagy a felhasznált gyümölcsök számszerű megadása használható.
3.1. A három vagy több gyümölcsből készült citrusmarmelád esetében a termék megnevezésében a „vegyes gyümölcsmarmelád” vagy az „[x] gyümölcsből készült marmelád” használható, ahol az [x] a gyümölcsök számát jelöli.
4. A termékjelölésnek tartalmaznia kell a gyümölcstartalomra utaló kifejezést a „Készült … g gyümölcs/100 g” feltüntetésével, ahol a végtermékre vonatkoztatva kell megadni a mennyiségeket. A gyümölcstartalom alatt a termék gyártásához felhasznált gyümölcs mennyiségét kell érteni, a kivonat készítéséhez felhasznált víz nélkül.
5. A 4. pont szerinti jelöléseket a termék nevével azonos látómezőben, jól láthatóan kell feltüntetni.
III.
1. A B részben meghatározott termékekhez csak a C részben felsorolt összetevők és a D részben megadott nyersanyagok használhatók fel.
B rész A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői
1. A termékek meghatározásai
1.1. A „dzsem” cukor, egy- vagy többféle gyümölcspulp, illetve gyümölcspüré és víz megfelelően kocsonyás állományú keveréke.
1.1.1. A citrusdzsem előállítható egész, csíkozott, illetve szeletelt gyümölcsből is.
1.1.2. 1000 g késztermék gyümölcspulp-, illetve gyümölcspüré-tartalma nem lehet kevesebb, mint
1.1.2.1. 450 g általános szabályként,
1.1.2.2. 350 g piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében,
1.1.2.3. 180 g gyömbér esetében,
1.1.2.4. 230 g kasualma esetében,
1.1.2.5. 80 g passiógyümölcs esetében.
1.2. Az „extradzsem” cukor, egy- vagy többféle sűrítetlen gyümölcspulp és víz megfelelően zselés állományú keveréke. A csipkebogyó, a mag nélküli málna, a fekete szeder, a fekete ribiszke, az áfonya és a piros ribiszke extradzsem előállítható az adott gyümölcsből készített sűrítetlen püréből is.
1.2.1. A citrus extradzsem előállítható egész, csíkozott, illetve szeletelt gyümölcsből is.
1.2.2. Alma, körte, nem magvaváló szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom más gyümölccsel keverve nem használható extradzsem előállításához.
1.2.3. 1000 g késztermék gyümölcspulptartalma nem lehet kevesebb, mint:
1.2.3.1. 500 g általános szabályként,
1.2.3.2. 450 g piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében,
1.2.3.3. 280 g gyömbér esetében,
1.2.3.4. 290 g kasualma esetében,
1.2.3.5. 100 g passiógyümölcs esetében.
1.3. A „zselé” cukor, egy- vagy többféle gyümölcs levének, illetve vizes kivonatának megfelelően zselés keveréke.
1.3.1. 1000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé, illetve vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint a dzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani.
1.4. „Extrazselé” esetében az 1000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé, illetve vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint az extradzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani.
1.4.1. Alma, körte, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom más gyümölccsel keverve nem használható az extrazselé előállításához.
1.5. A „citrusmarmelád” víz, cukor és egy vagy több citrustermék, mint pulp, püré, lé, vizes kivonat és héj megfelelően zselés állományú keveréke.
1.5.1. A „citrusmarmelád” terméknévben a „citrus” kifejezés felcserélhető a felhasznált citrusgyümölcs nevével.
1.5.2. 1000 g késztermék előállításához felhasznált citrusgyümölcs mennyisége nem lehet kevesebb, mint 200 g, amelyből legalább 75 g-nak az endokarpiumból kell származnia.
1.5.3. A „zselémarmelád” megnevezés abban az esetben alkalmazható, ha a citrusmarmelád termék nem tartalmaz oldhatatlan részeket, kivéve kis mennyiségű finomra szeletelt héjat.
1.6. A „cukrozott gesztenyekrém” víz, cukor és legalább 380 g szelídgesztenye (Castanea sativa) keveréke 1000 g késztermékre számítva.
2. Az 1. pontban meghatározott termékek szárazanyag-tartalma legalább 60% refraktométerrel mérve, kivéve azokat a termékeket, amelyek megfelelnek az 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet csökkentett cukortartalomra vonatkozó követelményeinek, és amelyekben a cukrot részben vagy teljesen mértékben édesítőszerekkel helyettesítették.
3. Többféle gyümölcsből készült termék esetében az 1. pont szerinti gyümölcsfajtákra meghatározott minimális gyümölcstartalmakat a felhasználási százalékarány szerint kell alkalmazni.
C rész Felhasználható összetevők
1. A B részben felsorolt termékekhez a következő kiegészítő összetevők használhatók fel:
1.1. a 10. melléklet szerinti méz valamennyi termékhez, mint a cukrok teljes vagy részbeni helyettesítője,
1.2. gyümölcslé, sűrítve is, kizárólag a dzsemekhez,
1.3. citrus gyümölcslé, sűrítve is, más gyümölcsfélékből előállított termék esetében kizárólag a dzsemhez, az extradzsemhez, a zseléhez és az extrazseléhez,
1.4. piros gyümölcsök leve, sűrítve is, kizárólag a csipkebogyóból, a szamócából, a málnából, az egresből, a piros ribiszkéből, a szilvából és a rebarbarából előállított dzsemhez vagy extradzsemhez,
1.5. céklalé, sűrítve is, kizárólag a szamócából, a málnából, az egresből, a piros ribiszkéből és a szilvából készült dzsemhez és zseléhez,
1.6. citrusfélékből nyert illóolajok, kizárólag a citrusmarmeládhoz vagy a zselémarmeládhoz,
1.7. étkezési olajok és zsírok habzásgátlóként valamennyi termékhez,
1.8. pektinoldat valamennyi termékhez,
1.9. citrushéj a dzsemhez, az extradzsemhez, a zseléhez és az extrazseléhez,
1.10. Pelargonium odoratissimum (citromillatú muskátli) levele a birsalmából készült dzsemhez, az extradzsemhez, a zseléhez és az extrazseléhez,
1.11. alkohol, bor és likőrbor, csonthéjas magvak, így különösen dió, mogyoró és mandula, aromás növények, fűszerek, vanília és vaníliakivonat minden termékhez,
1. A nyersanyagok meghatározása ezen előírás alkalmazásában:
1.1. Gyümölcs:
1.1.1. Friss, egészséges, megfelelően érett, ép, valamennyi hasznos összetevőjét tartalmazó gyümölcs a tisztítás, a szennyező anyagok és a feldolgozásra nem megfelelő részek eltávolítása után.
1.1.2. Ezen előírás alkalmazásában a paradicsom, a rebarbara levélnyelének ehető része, a sárgarépa, az édesburgonya vagy batáta, az uborka, a sütőtök és a dinnyefélék is gyümölcsnek számítanak.
1.1.3. A gyömbér (Zingiber officinale) a növény ehető részét jelenti friss állapotban vagy tartósítva. A gyömbér lehet szárított vagy szirupban tartósított.
1.2. Gyümölcspulp vagy pulp:
1.2.1. A gyümölcs ehető része, esetenként a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, szeletelve vagy zúzva, de nem szitán áttörve.
1.3. Gyümölcspüré vagy püré:
1.3.1. A gyümölcs ehető része, szükség szerint a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, melyet szitán áttörve vagy hasonló művelettel nyernek.
1.4. Vizes gyümölcskivonat vagy vizes kivonat:
1.4.1. A vizes gyümölcskivonat a jó gyártási gyakorlat esetén is a szükségszerűen fellépő veszteségektől eltekintve tartalmazza a felhasznált gyümölcs valamennyi, vízben oldható összetevőjét.
1.5. Cukor:
1.5.1. az engedélyezett cukrok a következők:
1.5.1.1. a 20. melléklet szerinti cukor,
1.5.1.2. a fruktózszirup,
1.5.1.3. a gyümölcsből kivont cukrok,
1.5.1.4. a barna cukor.
2. A nyersanyagok kezelése
2.1. Az 1. pont 1.1–1.4. alpontja szerinti nyersanyagok a következő módokon kezelhetők:
2.1.1. hőkezelés, hűtés vagy fagyasztás,
2.1.2. fagyasztva szárítás vagy
2.1.3. sűrítés, technológiailag lehetséges mértékben.
2.2. A dzsem előállításához felhasznált sárgabarack és szilva a fagyasztva szárításon kívül más módon is vízteleníthető.
2.3. A citrushéj sós lében is tartósítható.”
4. melléklet az 51/2025. (XII. 16.) AM rendelethez
A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/114 számú előírása a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (Sűrített tej és tejpor)
A rész
I.
1. Ez az előírás a B részben meghatározott, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékekre (sűrített tej és tejpor) vonatkozik.
II.
1. A B részben felsorolt élelmiszerekre az általános jelölési előírásokon túlmenően ebben a fejezetben foglaltakat is alkalmazni kell.
2. A B részben felsorolt megnevezések csak az ott meghatározott termékekre alkalmazhatók és azokat – a 3. pontban felsorolt esetek kivételével – változtatás nélkül kell alkalmazni a forgalomba hozott termékek megnevezésére és megjelölésére.
3. A B részben felsorolt megnevezések helyett a C részben felsorolt megnevezések az ott megjelölt nyelven és feltételek mellett használhatóak.
4. A termék jelölésében a B rész 1. pont 1.2.4. és 1.3.3. alpontjában, valamint 2. pont 2.5 alpontjában meghatározott termékek kivételével fel kell tüntetni a végtermék tömegére vonatkoztatott tejzsírtartalmat tömegszázalékban kifejezve.
5. A B rész 1. pontjában meghatározott termékek esetében fel kell tüntetni a tejeredetű zsírmentes szárazanyag-tartalmat tömegszázalékban kifejezve.
6. A 4. és 5. pont szerinti adatokat a termék megnevezésének közelében kell feltüntetni.
7. A B rész 2. pontjában meghatározott termékek jelölésében meg kell adni a hígítás és az eredeti állapot visszaállításának módjára vonatkozó ajánlásokat, továbbá az így hígított vagy visszaállított termékek zsírtartalmát.
8. Ha a terméket 20 g-nál kisebb tömegű egyedi csomagolásba, majd gyűjtőcsomagolásba helyezik, az ebben a fejezetben meghatározott külön jelöléseket csak a gyűjtőcsomagoláson kell feltüntetni, a 2. pontban foglaltak kivételével.
9. A B rész 2. pontja szerinti termékek jelölésében fel kell tüntetni, hogy a termékek 12 hónapnál fiatalabb csecsemők élelmezésére nem ajánlottak.
B rész A termékek meghatározása és megnevezése
1. Részben dehidratált tej (sűrített tej)
1.1. Ez a megnevezés azt az édesített vagy nem édesített folyékony termékcsoportot jelöli, amelyet részleges vízelvonással nyernek tejből, teljesen vagy részben fölözött tejből vagy ezek keverékéből, amely tartalmazhat még hozzáadott tejszínt vagy teljesen dehidratált tejet (tejport) vagy mindkettőt, amelyben a hozzáadott teljesen dehidratált tej aránya a késztermék tejeredetű szárazanyag-tartalmának legfeljebb 25% (m/m)-a lehet.
1.2. A cukrozatlan sűrített tej típusai:
1.2.1. Nagy zsírtartalmú sűrített tej:
1.2.1.1. részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 15% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 26,5% (m/m).
1.2.2. Sűrített tej:
1.2.2.1. részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 7,5% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 25% (m/m).
1.2.3. Félzsíros sűrített tej vagy részben fölözött sűrített tej:
1.2.3.1. részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 1% (m/m), és kevesebb, mint 7,5% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 20% (m/m).
1.2.4. Sovány sűrített tej:
1.2.4.1. részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legfeljebb 1% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 20% (m/m).
1.3. A cukrozott sűrített tej típusai:
1.3.1. Cukrozott sűrített tej:
1.3.1.1. részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legalább 8% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 28% (m/m).
1.3.2. Félzsíros cukrozott sűrített tej vagy részben fölözött cukrozott sűrített tej:
1.3.2.1. részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legalább 1% (m/m), és kevesebb, mint 8% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 24% (m/m).
1.3.3. Sovány cukrozott sűrített tej:
1.3.3.1. részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legfeljebb 1% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 24% (m/m).
2. Teljesen dehidratált tej (tejpor)
2.1. Ez a megnevezés azt a szilárd termékcsoportot jelöli, amelynek víztartalma a végtermékben legfeljebb 5% (m/m), és amelyet a víztartalom elvonásával nyernek tejből, teljesen vagy részben fölözött tejből, tejszínből vagy ezek keverékéből.
2.2. Zsíros tejpor
2.2.1. Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 42% (m/m).
2.3. Teljes tejpor
2.3.1. Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 26% (m/m), de kevesebb, mint 42% (m/m).
2.4. Félzsíros tejpor
2.4.1. Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma több, mint 1,5% (m/m), de kevesebb, mint 26% (m/m).
2.5. Sovány tejpor
2.5.1. Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legfeljebb 1,5% (m/m).
3. Gyártási előírások
3.1. Az 1. pont 1.3. alpontjában meghatározott termékek gyártásához a végtermékre vonatkoztatva legfeljebb 0,03% (m/m) tejcukor hozzáadása megengedett.
3.2.1. hőkezeléssel (sterilezés, UHT stb.) az 1. pont 1.2. alpontjában,
3.2.2. szacharóz hozzáadásával az 1. pont 1.3. alpontjában vagy
3.2.3. dehidratálással a 2. pontban
meghatározott termékeknél.
3.3. Az 1. és 2. pontban meghatározott összetételi követelmények sérelme nélkül a tej fehérjetartalma tejalkotórészek hozzáadásával, illetve kivonásával 34% (m/m)-os zsírmentes szárazanyag-tartalomban kifejezett minimális tartalomra állítható be oly módon, hogy ne változzon a tejsavófehérje-kazein arány.
3.4. A laktóztartalom csökkentése glükózra vagy galaktózra történő átalakítás révén:
3.4.1. A tej összetételének e kezelés eredményeképpen történő módosítása kizárólag akkor engedélyezhető, ha ezt a termék csomagolásán könnyen látható és olvasható módon, kitörölhetetlenül feltüntetik. Ez a jelölési kötelezettség nem érinti az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott tápértékjelölési kötelezettséget.
4.2. A 3. pont 3.3. alpontjában meghatározott fehérjetartalom-beállítás céljára az alábbi engedélyezett nyersanyagok használhatók:
4.2.1. retentátum vagy tejkoncentrátum:
4.2.1.1. a retentátum a tej, a részben fölözött vagy fölözött tej ultraszűrésével, a tejfehérje koncentrálásával nyert termék;
4.2.2. tejpermeátum:
4.2.2.1. a permeátum a tejfehérje és a tejzsír ultraszűréssel való eltávolításával tejből, részben fölözött vagy fölözött tejből nyert termék; valamint
4.2.3. tejcukor:
4.2.3.1. a tejcukor a tej természetes alkotórésze, amelyet rendszerint savóból állítanak elő, amelynek a szárazanyagra vonatkoztatott vízmentes tejcukortartalma nem kevesebb, mint 99,0% (m/m). Ez lehet vízmentes, tartalmazhat egy molekula kristályvizet, vagy lehet a két forma keveréke.
C rész A B részben felsorolt egyes termékek különleges megnevezése
1. Az „evaporated milk” angol kifejezés a B rész 1. pont 1.2.2. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
2. A francia „lait demi-écrémé concentré” és „lait demi-écrémé concentré non sucré”, a spanyol „leche evaporada semidesnatada”, a holland „geëvaporeerde halfvolle melk” vagy „halfvolle koffiemelk” és az angol „evaporated semi-skimmed milk” kifejezések azokat a B rész 1. pont 1.2.3. alpontjában meghatározott termékeket jelentik, amelyek zsírtartalma 4% (m/m) és 4,5% (m/m) között van, és szárazanyag-tartalmuk legalább 24% (m/m).
3. A dán „kondenseret kaffefløde” és a német „kondensierte Kaffeesahne” kifejezések a B rész 1. pont 1.2.1. alpontjában meghatározott terméket jelentik.
4. A dán „flødepulver”, a német „Rahmpulver” és „Sahnepulver”, a francia „créme en poudre”, a holland „roompoeder”, a svéd „gräddpulver” és a finn „kermajauhe” kifejezések a B rész 2. pont 2.2. alpontjában meghatározott terméket jelentik.
5. A francia „lait demi-écrémé concentré sucré”, a spanyol „leche condensada semidesnatada”, a holland „gecondenseerde halfvolle melk met suiker” kifejezések azokat a B rész 1. pont 1.3.2. alpontjában meghatározott termékeket jelentik, amelyeknek a zsírtartalma 4% (m/m) és 4,5% (m/m) között van, és a tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 28% (m/m).
6. A francia „lait demi-écrémé en poudre”, a holland „halfvolle melkpoeder” és az angol „semi-skimmed milk powder” vagy „dried semi-skimmed milk” kifejezések azokat a B rész 2. pont 2.4. alpontjában meghatározott terméket jelentik, amelyek zsírtartalma 14% (m/m) és 16% (m/m) között van.
7. A portugál „leite em pó meio gordo” kifejezés azt a B rész 2. pont 2.4. alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek a zsírtartalma 13% (m/m) és 26% (m/m) között van.
8. A holland „koffiemelk” kifejezés a B rész 1. pont 1.2.2. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
9. A finn „rasvaton maitojauhe” kifejezés a B rész 2. pont 2.5. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
10. A spanyol „leche en polvo semidesnatada” kifejezés a B rész 2. pont 2.4. alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 10% (m/m) és 16% (m/m) között van.
11. A máltai „Ħalib evaporat” kifejezés a B rész 1. pont 1.2.2. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
12. A máltai „Ħalib evaporat b’kontenut baxx ta’ xaham” kifejezés a B rész 1. pont 1.2.3. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
13. Az észt „koorepulber” a B rész 2. pont 2.2. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
14. Az észt „piimapulber” a B rész 2. pont 2.3. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
15. Az észt „väherasvane kondenspiim” a B rész 1. pont 1.2.3. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
16. Az észt „väherasvane kondenspiim” a B rész 1. pont 1.3.2. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
17. Az észt „väherasvane piimapulber” a B rész 2. pont 2.4. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
18. A cseh „zahuštěná neslazená smetana” a B rész 1. pont 1.2.1. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
19. A cseh „zahuštěné neslazené plnotučné mléko” a B rész 1. pont 1.2.2. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
20. A cseh „zahuštěné neslazené polotučné mléko” a B rész 1. pont 1.2.3. alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 4% (m/m) és 4,5% (m/m) között van.
21. A cseh „zahuštěné slazené plnotučné mléko” a B rész 1. pont 1.3.1. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
22. A cseh „zahuštěné slazené polotučné mléko” a B rész 1. pont 1.3.2. alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 4% (m/m) és 4,5% (m/m) között van.
23. A cseh „sušená smetana” a B rész 2. pont 2.2. alpontjában meghatározott terméket jelenti.
24. A cseh „sušené polotučné mléko” a B rész 2. pont 2.4. alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 14% (m/m) és 16% (m/m) között van.”
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával. A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.