Kifejezéskereső
6/2025. (III. 31.) MK rendelet
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának illetményéről, az illetményen felüli juttatásokról, költségtérítésekről, kedvezményekről és támogatásokról
[1] Az Országgyűlés megalkotta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvényt.
[2] A jogállási törvény felhatalmazást ad a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetbiztonsági állománya és nemzetbiztonsági alkalmazottai tekintetében a besorolási osztályhoz, valamint a besorolási osztályon belül a besorolási kategóriákhoz tartozó illetménysávok, valamint az illetmény megállapítása részletes szabályainak, az éjszakai szolgálatteljesítés vagy munkavégzés, valamint az elrendelt készenlét vagy kiemelt készenlét idejére járó illetményelem mértékének és a jogosultsági feltételeknek, az illetményen felüli juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások rendszerének, valamint azon illetményen felüli pénzbeli juttatásoknak, amelyeket 3 hónapot meghaladó rész-szolgálatteljesítés vagy részmunkavégzés esetén nem kell arányosan csökkenteni rendeletben történő megállapítására. Ezen felhatalmazás alapján a rendelet – a normavilágosság érdekében – valamennyi juttatási elemet egy rendeletben határozza meg.
[3] A szabályozás célja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának anyagi és erkölcsi megbecsülésének erősítése azzal, hogy a jogállási törvénynek megfelelően azt a szemléletet erősítse, miszerint az egyes szolgálatok főigazgatói a korábbiaknál nagyobb és szélesebb döntési jogköröket kapjanak. Ennek megfelelően a kormányzati irányításnak az a feladata, hogy prioritásokat határozzon meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részére, és biztosítsa a szolgálatellátáshoz szükséges feltételeket, azonban ne korlátozza túlságosan a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
[4] A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 226. § (3) bekezdés 1–4. pontjában és 226. § (4) bekezdés 1–4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a VI. Fejezet tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 226. § (3) bekezdés 3. pontjában és 226. § (4) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 4. és 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Hatály
1. § E rendelet hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány) és – a IX. Fejezetben meghatározottak szerint – nemzetbiztonsági alkalmazotti állományának tagjára terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1.1
2. belföldi szolgálati kiküldetés: a nemzetbiztonsági állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül teljesíti,
3. családtag: a közeli hozzátartozó, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs testvére, valamint a testvér házastársa,
4. együtt költöző, együtt lakó családtag: a nemzetbiztonsági állomány tagjának családtagja, ha a lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) érintett lakásba együtt költöznek be, vagy ott életvitelszerűen együtt laknak,
5. életvitelszerű: az olyan lakásban való ott lakás, amely a személy otthona, ahonnan életét szervezi, ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket legjellemzőbben folytatja, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, és amely elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál,
6. félszoba: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 91/A. § 9. pontja szerinti lakóhelyiség,
7. fiatal házaspár: az a házaspár, ahol a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét,
8. hivatali lakás: vezetői juttatásként biztosított, legalább az együtt lakó személyek számának megfelelő számú lakószobával rendelkező szolgálati lakás, valamint a lakáshasználathoz kapcsolódó garázs vagy gépjárműbeálló,
9.2
10. közeli hozzátartozó: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Pnbjt.) 6. § 12. pontja szerinti közeli hozzátartozó,
11.3 lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház,
12.4
13.5
14.6
15.7
16.8
17. lakószoba: az Ltv. 91/A. § 8. pontja szerinti lakóhelyiség,
18. miniszter: a Pnbjt. 6. § 17. pontja szerinti miniszter,
19. polgári nemzetbiztonsági szolgálat: az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Információs Központ,
20.9
21. szolgálati lakás:
a) az állam tulajdonában álló és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás,
b) az állam tulajdonában álló és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő lakás,
c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog körébe tartozó önkormányzati tulajdonú lakás, valamint
d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által albérletbe adható lakás.
(2)10
3. §11
AZ ILLETMÉNYRE, AZ ILLETMÉNYELEMEKRE ÉS A RENDKÍVÜLI SZOLGÁLATTELJESÍTÉS PÉNZBELI ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
3. Az illetménysávok
4. § A besorolási osztályokhoz, valamint a besorolási kategóriákhoz tartozó illetménysávokat a nemzetbiztonsági állomány tagja tekintetében az 1. melléklet tartalmazza.
4. Az éjszakai illetményelem
5. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja éjszakai szolgálatteljesítés esetén, teljesített óránként az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának 0,05%-a szerinti illetményelemre (a továbbiakban: éjszakai illetményelem) jogosult.
(2) Az éjszakai illetményelemet a tárgyhónapot követő hónapra járó illetménnyel együtt kell folyósítani.
5. A készenléti vagy kiemelt készenléti illetményelem
6. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja készenlét esetén, óránként az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának 0,025%-a szerinti illetményelemre (a továbbiakban: készenléti illetményelem) jogosult.
(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja kiemelt készenlét esetén, óránként az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának 0,05%-a szerinti illetményelemre (a továbbiakban: kiemelt készenléti illetményelem) jogosult.
(3) A készenléti és a kiemelt készenléti illetményelem a nemzetbiztonsági állomány tagjának a készenlét vagy kiemelt készenlét elrendelése órájának kezdetétől azon óra végéig jár, amikor a készenlét vagy kiemelt készenlét véget ér.
(4) A készenlét vagy kiemelt készenlét végének azt az időpontot kell tekinteni,
a) amikor az elrendeléskor meghatározott időpont bekövetkezik, vagy időtartam letelik, vagy
b) amikor a készenlétet vagy kiemelt készenlétet a munkáltatói jog gyakorlója megszünteti.
(5) A készenléti és a kiemelt készenléti illetményelemet legkésőbb a tárgyhónapot követő hónapra járó illetménnyel együtt kell folyósítani.
6. Az illetmény megállapítása
7. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának illetményét a szolgálati viszony létesítésekor, valamint a Pnbjt. 130. §-a szerinti esetekben az esedékesség napjával állományparancsban vagy határozatban (a továbbiakban együtt: munkáltatói intézkedés) kell megállapítani.
(2) A munkáltatói intézkedést – ha jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állománya esetében állományparancsban, miniszteri hatáskörben, határozatban kell elrendelni.
(3) Az illetmény Pnbjt. 99. § (2) bekezdés a) pontja szerinti csökkentése esetén az illetménysáv alsó határát el nem érő illetmény is megállapítható.
8. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a számfejtett és átutalt illetményről készített elszámolást elektronikus dokumentumban közli a nemzetbiztonsági állomány tagjával. A nemzetbiztonsági állomány tagjának kérésére az elszámolást papíralapú kiadmányban kell közölni.
(2) Az igazolatlan mulasztás tényét és időtartamát a szolgálati elöljáró 5 munkanapon belül köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója felé írásban közölni.
9. §12 A nemzetbiztonsági állomány tagjának halála esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági állomány elhunyt tagjának utolsó állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat felé fennálló tartozásról és a hagyatéki eljárásban hagyatéki hitelezőként való fellépéséről, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szemben fennálló követelésről. A ki nem fizetett illetményt és illetményen felüli juttatást a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, hagyatéki per esetén a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 89. §-a szerinti, a bíróság határozatának irányadó voltát megállapító, az eljárást befejező végzés, öröklési per esetén a bírósági ítélet vagy egyezséget jóváhagyó végzés jogerőssé válásáig elkülönítetten kell nyilvántartani, kezelni.
7. A nemzetbiztonsági állomány rendelkezési állományba helyezett tagjainak illetménye
10. § (1) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja vezényléssel lát el szolgálatot, a vezénylésről szóló munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell az ellátott szolgálati beosztás, álláshely, munkakör vagy feladat alapján – a vezénylési megállapodásban foglaltaknak megfelelően – a vezényeltet megillető illetmény mértékéről és arról, hogy az teljes egészében
a) a más szerv költségvetését terheli, és azt a más szerv folyósítja,
b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terheli, és azt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat folyósítja, vagy
c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terheli, de a más szerv a vezénylés előtti illetmény és a vezénylés tartamára járó illetmény különbözetét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak megtéríti.
(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány vezényelt tagjának illetményére – a vezénylési megállapodásban foglaltak szerint – a Pnbjt.-t kell alkalmazni, illetménye megállapítására a 4–9. §-t és az 1. mellékletet kell alkalmazni.
11. § (1) A nemzetbiztonsági állománynak a Pnbjt. 24. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti illetményre jogosult.
(2) A nemzetbiztonsági állománynak a Pnbjt. 24. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett tagja részére a legutolsó szolgálati beosztása alapján folyósított illetmény 85%-ának megfelelő összeget kell tovább folyósítani.
(3) A nemzetbiztonsági állománynak a Pnbjt. 24. § (1) bekezdés i) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja részére a kihelyezést megelőző szolgálati beosztása alapján folyósított illetményt kell folyósítani.
(4) A rendelkezési állományba helyezéskor a munkáltatói intézkedésben meg kell állapítani az illetmény összegét.
8. A rendkívüli szolgálatteljesítés pénzbeli ellentételezése
12. § Az elrendelt és nyilvántartott, a tárgyhónapban teljesített rendkívüli szolgálatteljesítés idejére járó díj kiszámításakor a teljesített rendkívüli szolgálatteljesítések percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített rendkívüli szolgálatteljesítést órában és percben kell úgy megállapítani, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő 30 percnél kevesebb, azt fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.
9. Az illetményelőleg
13. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a nemzetbiztonsági állomány tagja részére – kérelemre – illetményelőleg kifizetését engedélyezheti.
(2) A kérelmezőnek legfeljebb a személyi jövedelemadó-előleggel, társadalombiztosítási járulékkal és végrehajtható határozat alapján történő levonással csökkentett havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.
(3) Az illetményelőleg havi részletekben, legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető. A visszafizetés részleteit a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a döntésében, azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek legkésőbb tárgyév december 5-éig eleget kell tenni.
(4) Az illetményelőlegből eredő tartozást törölni kell, ha a kedvezményezett szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott.
(5) A szolgálati viszony vagy vezénylés megszűnésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése egy összegben válik esedékessé.
(6) Nem engedélyezhető illetményelőleg kifizetése a nemzetbiztonsági állomány tagjának, ha
a) a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyának megszüntetése folyamatban van,
b) próbaidejét tölti, vagy
c) a nemzetbiztonsági állomány tagja a korábban felvett illetményelőleg teljes összegét még nem fizette vissza.
AZ ILLETMÉNYEN FELÜLI JUTTATÁSOK
10. Az illetményen felüli juttatásokra fordítandó keretösszeg
14. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági állomány tagjai részére összességében
a) az illetményen felüli juttatásokra,
b) a költségtérítésekre és
c) – a lakáscélú munkáltatói kölcsön kivételével – a kedvezményekre és a támogatásokra
legalább az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti, az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton tervezett eredeti előirányzat 10%-ának megfelelő összeget köteles fordítani.
11. Természetbeni juttatás
15. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját a természetbeni juttatás keretében térítésmentesen el kell látni a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak megfelelő felszereléssel, ruházattal és – jogszabályban meghatározott esetben – élelmezéssel.
(2) A nemzetbiztonsági állomány tagját az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a természetbeni juttatás keretében térítésmentesen el kell látni a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak megfelelő fegyverzettel.
(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettes részére az egyenruházati és felszerelési cikkek beszerzésére a kinevezéskor kell intézkedni. Az egyenruházati és felszerelési cikkek költségvetési fedezetét annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a költségvetéséből kell biztosítani, amelynél a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes a szolgálati beosztásából adódó feladatait ellátja.
12. Öltözködési támogatás
16. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági állomány tagjának évente legfeljebb az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határa 50%-ának megfelelő mértékű öltözködési támogatást biztosíthat.
(2) Az elszámolható ruházati termékek meghatározását a 2. melléklet tartalmazza. A ruházati termékeket gyűjtőfogalmakként kell értelmezni.
(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja az öltözködési támogatás felhasználását ruházati termékről saját nevére és lakóhelyének címére szóló, forintban kiállított számlával igazolja.
(4) A tárgyévben történő elszámolási kötelezettségről a nemzetbiztonsági állomány tagjait tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az öltözködési támogatás összegével nem vagy csak részben számol el, akkor a számlával nem igazolt összeg után milyen közteherviselési kötelezettsége keletkezik.
(5) Az öltözködési támogatás nem számolható el a ruházat tisztítására vagy méretre igazítására.
13. Vezetői juttatások
17. § (1) A vezetői juttatásokra való jogosultság – a 18. § (2) bekezdése és a 19. § (5) bekezdése szerinti kivétellel – a vezetői kinevezés vagy megbízás időtartamára áll fenn.
(2) A vezetői juttatások költségvetési fedezetét annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a költségvetéséből kell biztosítani, amelynél a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes a szolgálati beosztásából adódó feladatait ellátja.
18. § (1)13 A főigazgató és a főigazgató-helyettes részére a vezetői feladatkör ellátásához biztonsági szempontoknak, lakhatásnak, munkaköri, szolgálati feladatok teljesítésének, valamint reprezentációs feladatainak megfelelő hivatali lakás biztosítható a munkáltatói jogkör gyakorlójával kötött megállapodás alapján, amennyiben a szolgálatteljesítés helyén a főigazgató és a főigazgató-helyettes vagy a vele együtt lakó családtagja lakástulajdonnal nem rendelkezik, vagy a tulajdonukban lévő lakás biztonsági szempontból nem megfelelő. A hivatali lakás használója az Ltv. 49. §-a szerint bérlőnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban – a részletszabályokkal együtt – rögzíteni kell, hogy
a) a hivatali lakás vagy ahhoz hasonló színvonalú cserelakás használata a volt főigazgatót és a volt főigazgató-helyettest megilleti-e a főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi beosztása betöltésének megszűnését követően,
b) ha a hivatali lakás vagy cserelakás használata a volt főigazgatót és a volt főigazgató-helyettest megilleti, de a lakáshasználati jogáról lemond, akkor helyette pénzbeli térítés megilleti-e, valamint
c) a hivatali lakás a volt főigazgató vagy volt főigazgató-helyettes részére elidegeníthető-e a főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi beosztása betöltésének megszűnését követően.
(3)14 A főigazgatót és a főigazgató-helyettest terhelik a lakáshasználattal összefüggésben felmerülő karbantartási és kisebb javítási költségek, az esetlegesen felmerülő közös költség, az energiaszolgáltatási és közüzemi díjak, a telefon-, az internet- és a televíziószolgáltatás díja, valamint a lakáshasználattal kapcsolatban felmerülő szolgáltatások díja. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat költségvetését terheli az esetlegesen felmerülő bérleti vagy lakáshasználati díj.
(4) A vezetői juttatás keretében létrejövő lakáshasználati jogviszonyra egyebekben az Ltv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) E § alkalmazásában érintett vezetői beosztás: valamely polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál betöltött, főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi szolgálati beosztás, ideértve az azzal való megbízást is.
19. § (1) A főigazgató és a főigazgató-helyettes személyes gépjárműhasználatra és gépjárművezető igénybevételére jogosult. A személyes gépjárműhasználat keretében biztosított személygépjárművet a főigazgató és a főigazgató-helyettes korlátlan kilométerkeret felhasználásával veheti igénybe.
(2) A személyes gépjárműhasználat keretében biztosított személygépjármű hivatalos és magáncélú utazásra egyaránt igénybe vehető. A személygépjármű tételes menetlevél vezetése nélkül, érvényes forgalmi engedéllyel vehet részt a közúti forgalomban.
(3) Személyes gépjárműhasználat címén a főigazgató és a főigazgató-helyettes számára 1, legfeljebb felső-közép 8. kategóriájú személygépjárművet kell biztosítani. Ha a rendelkezésre álló gépjárműállományból e juttatás nem biztosítható, ideiglenesen eltérő kategóriájú személygépjármű is kiadható.
(4) A (3) bekezdés vonatkozásában a személygépjármű-kategóriát a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján megállapított, az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló rendelkezések szerint kell meghatározni.
(5) A személyes gépjárműhasználat a volt főigazgatót és a volt főigazgató-helyettest a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál fennálló szolgálati viszonyának időtartama alatt, valamint a főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi beosztása betöltésének megszűnését követő 1 évig megilleti, kivéve
a) aki szolgálatát vezényléssel vagy szolgálatteljesítési hely kijelöléssel más szervnél teljesíti, és az új beosztásában személyes gépjárműhasználatra jogosult, vagy
b) akit külszolgálatra vagy külföldre vezényeltek.
(6) Az (5) bekezdés szerinti személyes gépjárműhasználathoz a személygépjárművet az a polgári nemzetbiztonsági szolgálat biztosítja, amelynél a volt főigazgató vagy a volt főigazgató-helyettes a szolgálati beosztásából adódó feladatait ellátta.
20. § A főigazgató és a főigazgató-helyettes részére hordozható számítástechnikai eszköz és rádiótelefon használata biztosítható, aki ezen eszközök használata során a biztonsági protokoll előírásainak betartására kötelezett.
14. A 3 hónapot meghaladó rész-szolgálatteljesítés esetén sem csökkenthető illetményen felüli juttatások
21. § Az öltözködési támogatást nem kell a 3 hónapot meghaladó rész-szolgálatteljesítés esetén arányosan csökkenteni.
KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK
15. Általános költségtérítési szabályok
22. § A nemzetbiztonsági állomány tagja részére meg kell téríteni
a) az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy átrendeléssel kapcsolatos,
b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült, valamint
c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő
költséget.
16. A szolgálatteljesítési hely megváltozásával összefüggő költségtérítések
23. § (1) A 22. § a) pontja szerinti, szolgálati érdekből az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra történő áthelyezéssel vagy átrendeléssel kapcsolatos költségként kell figyelembe venni
a) az utazási költséget,
b) az ingóságok szállítási költségét és
c) az átköltözési átalányt,
ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az új szolgálatteljesítési helyre költözik.
(2) A szolgálati érdekből az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra történő áthelyezéssel vagy átrendeléssel kapcsolatos költségként kell figyelembe venni
a) az utazási költséget és
b) a különélési díjat,
ha a nemzetbiztonsági állomány tagja új szolgálatteljesítési helyére életvitelszerűen nem költözik át, és a szolgálatteljesítési helye lakóhelyétől eltér.
24. § (1) Az áthelyezett és az átrendelt saját személye, a vele együtt költöző házastársa, élettársa, valamint az általa eltartott, vele közös háztartásban élő családtagjai után jogosult ténylegesen felmerült utazási költségeinek megtérítésére.
(2) Az utazás alkalmával igénybe vehető közlekedési eszközt – gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.
(3) Ha a nemzetbiztonsági állomány áthelyezett vagy átrendelt tagja új szolgálatteljesítési helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel egy időben átköltözni nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása miatt a lakóhelyére történő egyszeri oda- és visszautazás költségét is meg kell téríteni.
(4) A költségtérítésre jogosult a nemzetbiztonsági állomány tagja akkor is, ha áthelyezésére fegyelmi fenyítésből eredő alacsonyabb beosztásba helyezése miatt került sor.
(5) Költségtérítésként a nemzetbiztonsági állomány tagja nevére kiállított számlával igazolt költségek számolhatók el.
(6) Vasúti utazás esetén a hivatalos díjszabás szerinti másodosztályú menetjegy ára téríthető meg.
25. § (1) Szállítási költség különösen a fuvarozási, rakodási költség, valamint a fuvarozás és rakodás biztosítási költsége.
(2) Szállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az igénybe vett szállítóeszközök régi szolgálatteljesítési helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is.
26. § (1) Átköltözési átalányként számolható el a költözéssel kapcsolatos egyéb, nem vagy nehezen számszerűsíthető kiadás, így különösen a csomagolási és tisztítási költség.
(2) A nemzetbiztonsági állomány áthelyezett vagy átrendelt tagja átköltözési átalányra akkor jogosult, ha
a) házasságban vagy élettársi viszonyban él,
b) olyan gyermeke van, akinek eltartására kötelezett, és akit saját háztartásában tart el, feltéve, hogy ingóságait régi szolgálatteljesítési helyéről az újra átszállította, vagy
c) egyedülálló, és igazolja, hogy az új szolgálatteljesítési helyére legalább a lakhatás alapvető feltételeit biztosító bútort átszállította.
(3) Az átköltözési átalány összege a nemzetbiztonsági állomány tagjának évente legfeljebb az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának
a) 8,5%-a, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja átköltözés előtti lakása legalább 3 lakószobás és 1 félszobás,
b) 7,5%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása 3 lakószobás,
c) 7%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása 2 lakószobás és 1 félszobás,
d) 6%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása 2 lakószobás,
e) 5%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása 1 lakószobás és 1 félszobás,
f) 4%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása 1 lakószobás
volt.
27. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja – átköltözés esetén, a nemzetbiztonsági állomány tagja nevére és lakóhelye címére kiállított számla alapján – az átköltözéssel kapcsolatos szállítási és utazási költségei megtérítésére, valamint átköltözési átalányra jogosult.
(2) Ugyanazon szolgálati helyen szolgálatot teljesítő házastársak, élettársak együttes áthelyezése esetén az átköltözési költségeket csak az egyik fél számolhatja el.
28. § (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett vagy átrendelt házas vagy családfenntartónak minősülő olyan személy,
a) akinek az új szolgálatteljesítési helyen lakóingatlana nincs, és
b) aki az új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át, de a szolgálatteljesítési idő végeztével rendszeresen nem tér haza családjához, hanem pihenőidejét a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által részére biztosított ideiglenes szálláshelyen tölti, ami miatt családjától külön élni kényszerül.
(2) A családtól való különélésnek minősül az élettárstól, bejegyzett élettárstól való különélés is.
(3) A különélési díj szempontjából az áthelyezett vagy átrendelt eltartási kötelezettségét csak a saját háztartásában eltartott gyermeket illetően lehet megállapítani.
(4) Különélési díj illeti meg azt az egyedülálló személyt is, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét vagy szüleit, továbbá más eltartó nélküli kiskorú testvérét vagy testvéreit áthelyezése előtt saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy azok eltartására kötelezhető, és keresőképes más hozzátartozójuk nincs, és a nemzetbiztonsági állomány tagja új szolgálatteljesítési helyére lakás hiányában őket elköltöztetni nem tudja.
(5) A különélési díj a nemzetbiztonsági állomány tagjának az áthelyezés időpontjától számított 1 évig folyósítható. Az 1 év elteltét követően a különélési díj folyósítását a munkáltatói jogkör gyakorlója évente meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.
(6) A különélési díj 1 napra eső összege megegyezik a belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő részére járó – számla nélkül adható – napidíj összegével.
29. § (1) Szabadság és illetmény nélküli szabadság idejére, továbbá a felmentési idő azon részére, amikor szolgálati kötelezettsége teljesítése alól mentesítették, különélési díj nem jár.
(2) A külön élőnek havonta legfeljebb négy alkalommal a lakóhelyére vagy a családjához történő utazás és onnan a szolgálatteljesítési helyére történő visszautazás költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.
30. § (1) Ha az áthelyezett vagy átrendelt az új szolgálatteljesítési helyéről naponta családjához úgy tud visszatérni, hogy lakóhelyén legalább 10 órát eltölthet, különélési díj helyett utazási költségtérítésre jogosult.
(2) Az utazáshoz igénybe vehető és a költségtérítés szempontjából irányadó közlekedési eszközt – gazdaságossági szempontok és a szolgálati érdek figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.
(3)15 Nem folyósítható különélési díj vagy utazási költségtérítés, ha az áthelyezett vagy átrendelt az új szolgálatteljesítési helyén a felajánlott lakható és méltányolható lakásigénynek megfelelő lakást nem fogadja el.
(4)16 E § vonatkozásában méltányolható lakásigénynek minősül az együtt költöző, együtt lakó és a lakást használni kívánó családtagok számától függően
a) 1 vagy 2 személy esetében: legalább 1 és legfeljebb 3 lakószoba,
b) 3 személy esetében: legalább 1 lakószoba és 1 félszoba, valamint legfeljebb 3 lakószoba és 1 félszoba,
c) 4 személy esetében: legalább 2 és legfeljebb 4 lakószoba,
d) az a lakás, amely megegyező nagyságú és komfortfokozatú azzal a lakással, amelyben az áthelyezett vagy átrendelt az áthelyezést megelőzően életvitelszerűen lakott.
(5)17 A méltányolható lakásigény mértéke minden további személy esetében félszobával nő.
(6)18 A méltányolható lakásigény mértékének alsó határa 3 vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél félszobával, de legfeljebb 3 lakószobáig nő, felső határa 1 lakószobával nő.
(7)19 A méltányolható lakásigény meghatározásánál a 30 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakóhelyiséget és a 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű, osztatlan közös térben elhelyezkedő nappali szoba, étkező és konyha lakóhelyiséget 2 lakószobaként kell számításba venni.
(8)20 A méltányolható lakásigény meghatározásánál 2 félszobát 1 lakószobaként kell számításba venni.
(9)21 A méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként
a) gyermektelen fiatal házaspár esetében legfeljebb 3 születendő gyermeket,
b) egygyermekes fiatal házaspár esetében további 2 születendő gyermeket,
c) kétgyermekes fiatal házaspár esetében pedig további 1 születendő gyermeket
is számításba kell venni.
31. § A más polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz történő áthelyezéssel kapcsolatosan felmerült költségek azt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terhelik, akinek a kezdeményezésére a nemzetbiztonsági állomány tagjának áthelyezése történt.
17. A szolgálati feladat ellátásával kapcsolatos költségtérítések
32. § (1) A 22. § b) pontja szerinti, a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült költség
a) a helyi, szolgálati célú utazás lebonyolításához a szolgálati feladat teljesítésének helye szerinti helyi közlekedési szolgáltató által nyújtott szolgáltatás igénybevételének ellenértéke, ha azt a nemzetbiztonsági állomány tagja viseli,
b) a parkolási költség, ha azt a nemzetbiztonsági állomány tagja viseli,
c) az utazási költség, ha a szolgálati feladat ellátásához a nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjárművét használja.
(2) Saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjárművel történő utazás esetén a személygépjármű hivatalos célú használatára akkor kerülhet sor, ha a személygépjármű érvényes műszaki vizsgával és kötelező felelősségbiztosítással és érvényes teljes körű casco biztosítással rendelkezik, továbbá azt a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezte. Saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjárművel történő kiutazáskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár, az általános normaköltség és a megtett kilométer alapján kiszámított üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi normaköltség, a parkolási, az autópálya- és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak alapján kell a kifizetendő költségtérítés összegét megállapítani.
18. A szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költségtérítések
33. § A 22. § c) pontja szerinti, a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költség különösen
a) az utazási költség,
b) az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem térített ellenértéke,
c) a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatás okán fizetendő igazolt követelés.
19. A belföldi szolgálati kiküldetéssel összefüggő költségtérítés
34. § (1) A belföldi szolgálati kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés írásban történő elrendelésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
(2) A belföldi szolgálati kiküldetés szempontjából indulási hely a nemzetbiztonsági állomány belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő tagjának szolgálatteljesítési helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója indokolt esetben a belföldi szolgálati kiküldetés elrendelésekor ettől eltérően is rendelkezhet.
(3) Az utazás megkezdésének és befejezésének időpontja a belföldi szolgálati kiküldetéshez igénybe vett közlekedési eszköz tényleges indulási és érkezési ideje.
(4) Nem menetrend szerinti közlekedési eszközzel történő utazás esetén a távollét időtartama az indulási helyről történő elindulás és az oda való visszaérkezés közötti időtartam.
(5) Ha a belföldi szolgálati kiküldetés az indulási helyre való visszaérkezés előtt befejeződik, a visszaérkezés időpontja a belföldi szolgálati kiküldetéssel összefüggő tevékenység befejezésének időpontja.
(6) Nem minősül belföldi szolgálati kiküldetésnek a Pnbjt. 6. § 29. pontja szerinti változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítés elrendelése.
35. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja belföldi szolgálati kiküldetése esetén az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés időtartamára napidíjra jogosult.
(2) Kiküldetés esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat – a napidíjon felül – köteles a nemzetbiztonsági állomány tagja számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.
36. § (1) A belföldi szolgálati kiküldetés napidíja megkezdett naptári naponként az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának 0,20%-a.
(2) A személyi állomány tagja nem jogosult az (1) bekezdés szerinti napidíjra, ha a belföldi kiküldetés során térítésmentes étkezést biztosítottak számára.
(3) Nem jár az (1) bekezdés szerinti napidíj, ha a belföldi szolgálati kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el, a napidíj fele jár, ha a 8 órát nem éri el.
37. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére meg kell téríteni a belföldi szolgálati kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült utazási és parkolási költségeit.
(2) Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszköz fajtáját és az igénybe vehető szállás típusát – gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.
(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére a belföldi szolgálati kiküldetés várható költségeit figyelembe véve kiküldetési előleg adható. A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a felvett előleggel a felvételtől számított 30 napon belül elszámolni.
(4) Ha a belföldi szolgálati kiküldetés elmarad, a nemzetbiztonsági állomány tagja a felvett, (3) bekezdés szerinti kiküldetési előleget köteles egy összegben, legkésőbb a belföldi szolgálati kiküldetés tervezett kezdő időpontját követő 5 munkanapon belül visszafizetni.
38. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére meg kell téríteni a belföldi szolgálati kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült szállásköltségét. Szállásköltség címén a kötelező reggeli ára, az idegenforgalmi adó, a kötelező szerviz díja és a gépjármű parkolási, őrzési költsége is elszámolható.
(2) Nem számolható el külön szállásköltség arra az éjszakára, amelyre a nemzetbiztonsági állomány tagja a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szálláshelyét térítésmentesen veszi igénybe.
(3) Nem számolható el külön szállásköltség – dekonspirációs kockázat felmerülés kivételével – a nemzetbiztonsági állomány azon tagja részére, aki saját vagy bérelt ingatlannal rendelkezik a kiküldetés helyén.
20. Az ideiglenes külföldi kiküldetéssel összefüggő költségtérítés
39. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a 3 hónapot meg nem haladó tartamú külföldi szolgálati kiküldetés (a továbbiakban: ideiglenes külföldi kiküldetés) során felmerült és elszámolható költségek megtérítésére.
(2) Nem tartozik ezen alcím hatálya alá a külszolgálatra vezénylésen vagy a külföldre vezénylésen alapuló külföldi szolgálatteljesítés.
(3) A nemzetbiztonsági állomány ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő tagját (a továbbiakban: kiküldött) külföldi tartózkodása során elszámolásos költségtérítés illeti meg, amely magában foglalja
a) a napidíj,
b) a szállásköltség,
c) az utazási költség és
d) a kiküldetéshez kapcsolódó egyéb dologi költségek
megtérítését.
40. § (1) Az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíja megkezdett naptári naponként nettó 40 euró.
(2) A műveleti feladatot végrehajtó vagy nemzetközi együttműködésben részt vevő kiküldött napi nettó 40 euró napidíj-kiegészítésre jogosult.
(3) Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország vagy a külszolgálat szerinti állam államhatárának átlépése, légi és vízi út esetén pedig az indulás és érkezés szerinti időpont.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása során
a) nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során a kiküldött 4 óránál rövidebb időt tölt külföldön,
b) fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során a kiküldött 4 órát vagy annál hosszabb, de 8 óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül.
(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére a külföldi kiküldetés várható költségeit figyelembe véve kiküldetési előleg adható. A kiküldetési előleggel a felvétel szerinti devizanemben kell elszámolni.
41. § (1) A kiküldött a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére jogosult, amennyiben feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy azon a napon hazautazni nem tud.
(2) A kiutazás előtt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy a vezényeltek esetében a vezénylés helye szerinti fogadó polgári nemzetbiztonsági szolgálat – a tárgyévi költségvetési lehetőségének függvényében – legfeljebb a 3. melléklet szerinti összegben valutaellátmányt biztosít a szállásköltségre.
(3) A szállásköltség elszámolásának alapja – a speciális működési kiadás terhére történő elszámolás kivételével – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nemzetbiztonsági állomány tagjának nevére, címére kiállított eredeti szállodai számla. A szállodai számlán külön tételként megjelenő minden – a szálláshoz kapcsolódó kötelezően fizetendő étkezés árán felüli – egyéb fogyasztás és szolgáltatás költsége – kivéve a hivatalos célú telefon- és internethasználat költsége – teljes egészében a kiküldöttet terheli. A kiküldöttet díjtalan elszállásolás esetén szállásköltség nem illeti meg.
(4) A szállásköltség a 3. mellékletben meghatározott keretig finanszírozható, attól eltérni a főigazgató – a főigazgató esetében a miniszter – engedélyével lehet, ha az eltéréshez szükséges pénzügyi fedezet polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezésére áll.
42. § (1) Utazási költségként különösen az alábbiakat kell – számla, nyugta vagy bizonylat alapján – megtéríteni, illetve az alábbiak megtérítése céljából adható útielőleg:
a) utazási jegy, repülőtéri illeték, indokolt túlsúlyköltség, biztosítási díj, vízumdíj,
b) az ideiglenes külföldi kiküldetési helyre érkezéskor, visszainduláskor, valamint átszálláskor a repülőtéri transzfer – autóbusz, vonat, helyi érdekeltségű vasút, annak hiányában vagy egyéb indokolt esetben taxi – használatának díja, amelynek igénybevételét számlával vagy bizonylattal kell igazolni,
c) az üzemanyag-vásárlás költsége, továbbá a szolgálati gépjárművel történt kiutazás során a felmerült, biztosító által meg nem téríthető költségek, a parkolási, az autópálya- és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak,
d) a célországon belüli helyközi járat és városi tömegközlekedési eszköz (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés) használatával felmerülő költség, indokolt esetben taxiköltség és
e) a repülőtérre tömegközlekedési eszközzel vagy taxival történő eljutáskor annak költsége.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a főigazgató – a főigazgató esetében a miniszter – engedélyével el lehet térni, amennyiben azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.
(3) Szolgálati gépjármű ideiglenes külföldi kiküldetésre történő igénybevételét – a speciális működési kiadás terhére történő elszámolás kivételével – a költségtérítés elszámolása során útnyilvántartással kell igazolni. Az elszámoláshoz útnyilvántartást kell készíteni, és csatolni kell az (1) bekezdés szerinti, utazási költségek számláit.
(4) Saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjárművel történő kiutazás esetén a gépjármű hivatalos célú használatára akkor kerülhet sor, ha a személygépjármű érvényes műszaki vizsgával, kötelező felelősségbiztosítással és érvényes teljes körű casco biztosítással rendelkezik, továbbá azt a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezte. Saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjárművel történő kiutazáskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár, az általános normaköltség és a megtett kilométer alapján kiszámított üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi normaköltség, a parkolási, az autópálya- és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak alapján kell a kifizetendő költségtérítés összegét megállapítani.
(5) A helyi közlekedés során felmerülő költségeket a menetjegyek igazolt ellenértéke alapján kell megtéríteni.
(6) Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, Európán belül a turistaosztályon történő utazás költségei téríthetőek meg, Európán kívül, vagy ha az Európán belüli repülőút a 4 órát meghaladja, a turistaosztálynál magasabb kategóriájú utazás költségei téríthetőek meg. Vonattal történő utazás esetén az első osztályra, annak hiánya esetén a másodosztályra szóló menetjegy, valamint a helyjegy költségei téríthetőek meg.
(7) A főigazgató – a főigazgató kiküldetése esetében a miniszter – a (6) bekezdéstől eltérést engedélyezhet.
43. § (1) Az előre nem tervezhető indokolt dologi kiadások fedezetére a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével tartalékvaluta biztosítható a kiküldött részére.
(2) Nyugta, számla vagy bizonylat alapján elszámolható egyéb költségek különösen:
a) hivatali célból felmerült telefon- és internethasználat díja,
b) sürgősségi orvosi ellátáshoz kapcsolódó költségek,
c) a 7 napot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a mosatási és vasalási költség.
(3) A valutaellátmányból a dologi kiadások terhére nem számolható el a szolgálati feladatok céljával össze nem egyeztethető térkép-, szoftver- és könyvvásárlás, eszközbeszerzés, továbbá a kiküldött felróható magatartásából származó anyagi kár ellenértéke, közlekedésrendészeti és más hatósági bírság, hatósági intézkedés költségei és egyéb, a kiküldetés céljával össze nem egyeztethető költségek, amelyek megítélése a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatásköre.
44. § (1) A kiküldetés befejezését követően a kiküldött úti jelentést készít, és a részére biztosított valuta felhasználásáról az úti jelentés jóváhagyását követően haladéktalanul, de legkésőbb a kiküldetés befejezésétől számított 30 napon belül elszámol.
(2) Az elszámoláshoz csatolni kell a felszámított költségek jogosságának elbírálásához szükséges eredeti bizonylatokat, így különösen a repülőjegyet, beszállókártyát, szállodaszámlát, egyéb dologi kiadások számláit. A költségek elszámolása kerekítéssel történik a kerekítés szabálya szerint. Ha az utazás elmarad, a felvett előleget 5 munkanapon belül vissza kell fizetni.
(3) Az elszámolást a kiküldött a részére biztosított valuta nemében teheti meg, valuta átváltása esetén a váltási bizonylatot csatolni kell az elszámoláshoz.
(4) A kiküldetési ellátmány elszámolásakor a kiküldött a felvett ellátmány és a számlával igazolt költségek különbözetét fizeti vissza. A kiküldöttet utólagosan megillető napidíj összege vagy a nem tervezett, de elszámolható dologi kiadás kifizetése – amennyiben a kiküldetést elrendelő engedélyezi – az előlegben kiadott valutanemben történik.
45. §
21.
46. §
47. §
48. §
49. §
22.
50. §
23.
51. §
52. §
53. §
54. §
55. §
56. §
57. §
24.
58. §
59. §
60. §
61. §
62. §
63. §
64. §
25.
65. §
26.
66. §
27.
67. §
68. §
69. §
28.
70. §
29.
71. §
72. §
73. §
30.
74. §
31.
75. §
32.
76. §
33.
77. §
78. §
79. §
34.
80. §
81. §
82. §
83. §
84. §
85. §
35.
86. §
36.
87. §
37.
88. §
89. §
90. §
91. §
92. §
93. §
94. §
95. §
96. §
97. §
98. §
99. §
A TARTOZÁSELENGEDÉS SZABÁLYAI
100. § A nemzetbiztonsági állomány tagja részére nyújtott, visszatérítendő támogatás esetében a főigazgató kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti a részletfizetést, valamint elengedheti a visszafizetési kötelezettség teljesítését. A vissza nem fizetett támogatás adóköteles jövedelemnek minősül.
A NEMZETBIZTONSÁGI ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
101. § A nemzetbiztonsági alkalmazottra e rendeletnek a nemzetbiztonsági állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit – az e fejezetben foglalt eltérések figyelembevételével – alkalmazni kell, azzal, hogy
a) a szolgálati viszonyon nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt,
b) szolgálati beosztáson munkakört,
c) szolgálati helyen munkahelyet,
d) szolgálatteljesítési helyen munkavégzés helyét,
e) szolgálatteljesítésen munkavégzést
kell érteni.
102. § A nemzetbiztonsági alkalmazottra nem alkalmazhatóak az alábbi rendelkezések:
a) a besorolási osztályokhoz, valamint a besorolási kategóriákhoz tartozó illetménysávok tekintetében a 4. §,
b) az illetmény megállapítása tekintetében a 7. § (2) bekezdése,
c) a nemzetbiztonsági állomány rendelkezési állományba helyezett tagjainak illetményére vonatkozó 10. és 11. §,
d) a természetbeni juttatás vonatkozásában a 15. § (2) és (3) bekezdése,
e) a vezetői juttatásokra vonatkozó 17–20. § és
f)25
103. § A munkáltatói intézkedést a nemzetbiztonsági alkalmazottak esetében miniszteri hatáskörben határozatban kell elrendelni.
104. § A besorolási osztályokhoz, valamint a besorolási kategóriákhoz tartozó illetménysávokat a nemzetbiztonsági alkalmazott tekintetében a 4. melléklet tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
105. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
106. § (1) A nemzetbiztonsági állomány e rendelet hatálybalépését megelőzően munkáltatói kölcsönben részesített tagja a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetés esetére vonatkozó kedvezményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2) A nemzetbiztonsági állomány e rendelet hatálybalépését megelőzően munkáltatói kölcsönben részesített és szolgálati viszonyának ideje alapján engedményre jogosult tagja részére a felemelt összegű engedmény csak az e rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, az engedmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető.
(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján folyósított, a szolgálati viszony megszüntetése következtében felmondással érintett, de még folyamatban lévő munkáltatói kölcsön esetében e rendelet visszafizetésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
107. §26
108. §27
1. melléklet a 6/2025. (III. 31.) MK rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
|
1. |
Besorolási osztály |
Besorolási kategória |
Illetmény alsó határa |
Illetmény felső határa |
|
2. |
II. besorolási osztály |
altiszti rendfokozati állománycsoportba sorolt szolgálati beosztások |
600 000 Ft |
2 500 000 Ft |
|
3. |
zászlósi rendfokozati állománycsoportba sorolt szolgálati beosztások |
|||
|
4. |
I. besorolási osztály |
A |
900 000 Ft |
3 000 000 Ft |
|
5. |
B |
|||
|
6. |
C |
|||
|
7. |
szakmai vezető |
alosztályvezető jogállású vezető |
1 100 000 Ft |
3 000 000 Ft |
|
8. |
osztályvezető jogállású vezető |
1 200 000 Ft |
3 500 000 Ft |
|
|
9. |
főosztályvezető-helyettes jogállású vezető |
|||
|
10. |
főosztályvezető jogállású vezető |
1 500 000 Ft |
4 000 000 Ft |
|
|
11. |
kiemelt vezető |
igazgató jogállású vezető |
1 650 000 Ft |
4 500 000 Ft |
2. melléklet a 6/2025. (III. 31.) MK rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1. |
Női ruházat |
Férfi ruházat |
|
2. |
női alsó- és felsőruházat |
férfi alsó- és felsőruházat |
|
3. |
női lábbeli és talpbetét |
férfi lábbeli és talpbetét |
|
4. |
női sportruházat |
férfi sportruházat |
|
5. |
női sapka, sál, kesztyű, kendő, öv, táska |
férfi sapka, sál, kesztyű, nyakkendő, öv, táska |
3. melléklet a 6/2025. (III. 31.) MK rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1. |
Jogosultsági kategória |
Mérték |
|
2. |
I. kategória: főigazgató és a főigazgató-helyettesek |
300 EUR/nap vagy ennek megfelelő mértékű egyéb valutaösszeg |
|
3. |
II. kategória: az I. kategóriában fel nem sorolt kiküldöttek |
250 EUR/nap vagy ennek megfelelő mértékű egyéb valutaösszeg |
4. melléklet a 6/2025. (III. 31.) MK rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
|
1. |
Besorolási osztály |
Besorolási kategória |
Illetmény alsó határa |
Illetmény felső határa |
|
2. |
II. besorolási osztály |
A |
400 000 Ft |
2 500 000 Ft |
|
3. |
B |
|||
|
4. |
I. besorolási osztály |
A |
550 000 Ft |
3 000 000 Ft |
|
5. |
B |
|||
|
6. |
C |
|||
|
7. |
szakmai vezető |
alosztályvezető jogállású vezető |
1 100 000 Ft |
3 000 000 Ft |
|
8. |
osztályvezető jogállású vezető |
1 200 000 Ft |
3 500 000 Ft |
|
|
9. |
főosztályvezető-helyettes jogállású vezető |
1 200 000 Ft |
3 500 000 Ft |
|
|
10. |
főosztályvezető jogállású vezető |
1 500 000 Ft |
4 000 000 Ft |
A 2. § (1) bekezdés 1. pontját a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés 9. pontját a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés 11. pontja a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 54. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 12. pontját a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés 13. pontját a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés 14. pontját a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés 15. pontját a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés 16. pontját a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés 20. pontját a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (2) bekezdését a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. §-t a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § a 14/2025. (VII. 31.) MK rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (4) bekezdését a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 55. § (2) bekezdése iktatta be.
A 30. § (5) bekezdését a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 55. § (2) bekezdése iktatta be.
A 30. § (6) bekezdését a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 55. § (2) bekezdése iktatta be.
A 30. § (7) bekezdését a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 55. § (2) bekezdése iktatta be.
A 30. § (8) bekezdését a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 55. § (2) bekezdése iktatta be.
A 30. § (9) bekezdését a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 55. § (2) bekezdése iktatta be.
Az V. Fejezetet (45–65. §-t) a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A VI. Fejezetet (66–90. §-t) a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A VII. Fejezetet (91–99. §-t) a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 102. § f) pontját a 2/2026. (III. 31.) MK rendelet 56. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 107. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 108. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.