Kifejezéskereső
Bakonypölöske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 1.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
[1] Bakonypölöske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete tiszteletben tartva a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, melyet a helyi önkormányzati választáson kifejezett akaratuk szerint közvetett módon, a közösségért vállalt felelősséggel gyakorol, a helyi lakosság közszolgáltatásokkal ellátása, a település önfenntartó képességének biztosítása és a helyi közösség erősítése érdekében a szervezeti és működési kereteit, valamint annak részletes szabályait rendeletben határozza meg.
[2] Bakonypölöske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések az Önkormányzatról
1. Az Önkormányzat elnevezése, székhelye
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Bakonypölöske Község Önkormányzata.
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8457 Bakonypölöske, Petőfi Sándor utca 88.
(3) Az Önkormányzat honlapja: www. bakonypoloske.hu
(4) Az Önkormányzat e-mail címe: gannaikorjegyzoseg@ganna.hu
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Bakonypölöske község közigazgatási területe
2. Az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései és elismerő címei
2. § (1) Bakonypölöske Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) hivatalos jelképei a község címere és a zászló.
(2) Az önkormányzat és szervei által használt hivatalos kör alakú bélyegző, közepén Magyarország címere található, a köríven pedig a következő felirat:
a) Bakonypölöske Község Önkormányzata Bakonypölöske (sorszámmal ellátva)
b) Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal. – Ganna (sorszámmal ellátva)
(3) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni:
a) a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a Képviselő-testület által alkotott rendeleteken,
c) a Képviselő-testület által adományozott okleveleken.
(4) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
3. Az Önkormányzat működésének nyilvánossága
3. § (1) Az Önkormányzat jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének a meghozott döntésekkel kapcsolatban a www. bakonypoloske.hu címen elérhető internetes honlapja útján, továbbá az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel tesz eleget.
(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.
4. Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai
4. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel – a Képviselő-testület döntése alapján – együttműködési megállapodást köthet.
(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, valamint más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja (továbbiakban: képviselő).
A Képviselő-testület működése, ülései
5. A Képviselő-testület elnevezése, tagjai
5. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Bakonypölöske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(2) A Képviselő-testület 5 fő képviselőből áll. A Képviselő-testület tagja a polgármester. A Képviselő-testület tagjainak felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.
6. A Képviselő-testület feladat- és hatásköre
6. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényekben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan helyi közügyet, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.
(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a 2. melléklet szerint átruházza a polgármesterre.
(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a. 3. melléklet szerint átruházza a bizottságára.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a. 4. melléklet szerint átruházza a jegyzőre.
7. A Képviselő-testület munkaterve
8. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv szerint dolgozik. A munkatervet a polgármester terjeszti elő a képviselők, a bizottságok és a jegyző javaslatainak figyelembevételével.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a közmeghallgatás időpontját,
b) a képviselő-testületi ülések időpontjait (az év, hónap, nap megnevezésével),
c) a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat, valamint azok ütemezését,
d) a jogszabályok által kötelezően előírt és az egyéb javasolt napirendi pontokat,
e) az előterjesztések előterjesztőjének megnevezését.
(3) A munkatervhez a javaslatok leadásának határideje október 31. napja. A Képviselő-testület az év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén dönt a következő év munkatervének elfogadásáról.
8. A Képviselő-testület üléseinek helyszíne és típusai
9. § (1) A Képviselő-testület az üléseit az Önkormányzat által biztosított helyszínen, általában a 8457 Bakonypölöske, Petőfi Sándor utca 88. szám alatti, az Önkormányzat tulajdonát képező épületben tartja. Az ülés csak olyan helyszínen tartható, ahol képviselők, érdeklődők és a lakosság részvétele biztosítható.
(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
9. A Képviselő-testület alakuló ülése
10. § Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester-választás eredményéről.
10. A Képviselő-testület rendes ülése
11. § (1) A Képviselő-testület a rendes üléseit az összehívásra jogosult polgármester, alpolgármester, Ügyrendi Bizottság elnökével, a képviselőkkel, a jegyzővel és a tanácskozási joggal rendelkező résztvevőkkel előre egyeztetett időpontban tartja.
(2) A Képviselő-testület évente legalább 10 ülést tart.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület az adott ülésen nem tudja megtárgyalni a napirendjére felvett valamennyi előterjesztést, akkor egy következő testületi ülés összehívásáról kell gondoskodni.
11. A Képviselő-testület rendkívüli ülése
12. § (1) A polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában meghatározott eseteken kívül is - indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell, és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot.
(2) Rendkívüli ülésen kizárólag a rendkívüli ülés meghívójának napirendi javaslatában szereplő előterjesztések tárgyalhatók. Napirenden kívüli felszólalásra, kérdésre nincs mód.
(3) Amennyiben az összehívott rendkívüli ülés határozatképtelen volt, úgy a soron következő rendes képviselő-testületi ülés meghívójának napirendi javaslatában szerepeltetni kell a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés meghívójában szereplő valamennyi napirendi javaslatot, kivéve azokat, amelyeket az előterjesztő időközben visszavont.
12. A képviselő-testületi ülés összehívása
13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze elektronikus úton megküldött, kivételes esetben papíralapú írásbeli meghívóval. Kivételes esetnek minősül a hivatali informatikai rendszer meghibásodása.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze.
(3) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket.
(4) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívóját
a) a képviselők részére a tervezett napirendi pontok előterjesztéseivel együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legkésőbb az ülést megelőző második napon megkapják,
b) más meghívottak részére az általuk megadott elektronikus címre, amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással vagy kézbesítő útján, legkésőbb az ülést megelőző napig kell eljuttatni.
(5) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés jellegét, helyét, időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az előterjesztő nevét.
(6) Amennyiben valamely előterjesztés a képviselők részére már korábban kiküldésre került, annak tényét a meghívóban jelezni kell, és az előterjesztést a meghívóhoz ismételten csatolni nem szükséges.
(7) A Képviselő-testület alakuló ülésére szóló meghívót és előterjesztéseket úgy kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni, hogy azt legkésőbb az alakuló ülést megelőző második napon megkapják.
(8) A 12. § (1) bekezdésében és az Mötv. 44. §-ában foglalt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket úgy kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni, hogy azt legkésőbb az ülést megelőző napon megkapják.
(9) Amennyiben a körülmények folytán a (8) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb időn belül szükséges a Képviselő-testület rendkívüli ülésének megtartása, úgy az ülés írásbeli meghívó nélkül, szóban, telefonon vagy elektronikus levélben is összehívható a napirendi javaslat megjelölésével. Ebben az esetben az írásos előterjesztést – a rendkívüli körülmény megjelölésével - legkésőbb a rendkívüli ülést megelőző 12 órával kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni.
(10) A jegyzőnek, valamint a jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívandók részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést el kell juttatni.
(11) Az esetenként tanácskozási joggal meghívottak részére csupán az őket érintő előterjesztéseket kell eljuttatni a meghívóval együtt.
13. Meghívottak
14. § (1) A Képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja.
(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azoknak a községben székhellyel rendelkező vagy működő, bírósági nyilvántartásba vett, a polgármesternél hivatalosan írásban bejelentkezett önszerveződő közösségek képviselőit, amelyeknek a fő tevékenységi körét érintő jelentősebb ügyet tárgyal a Képviselő-testület.
(3) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények vezetőit.
15. § A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről a község lakosságát a meghívónak az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 2 nappal tájékoztatni kell.
14. Az ülések nyilvánossága
16. § (1) A Képviselő-testület ülései a - 17. §-ban megjelölt kivételekkel – nyilvánosak.
(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésein – az erre a célra kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet
(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, figyelmeztetés után a polgármester, akadályoztatása esetén a 22. § (1) bekezdése szerinti személy a rendzavarót az ülésterem elhagyására szólítja fel.
(4) A meghívó 15. § szerinti közzétételét követően a nyilvános képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztések írásos anyagát az érdeklődők az Önkormányzatnál ügyfélfogadási időben megtekinthetik.
15. A Képviselő-testület zárt ülése
17. § A Képviselő-testület törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart.
Az előterjesztések benyújtása és az előterjesztések tartalmi követelményei
18. § (1) Az előterjesztést fő szabályként elektronikus úton, kivételes esetekben papír alapon kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztés az előterjesztésnek a polgármesterhez történő benyújtásával történik, amennyiben nem a polgármester vagy a jegyző az előterjesztő.
(2) A rendes képviselő-testületi ülésre az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző ötödik napon 12.00 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez.
(3) Az előterjesztésben szereplő döntési javaslat rendeletalkotásra vagy határozat meghozatalára irányulhat.
(4) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a bizottság nevében annak elnöke és a jegyző nyújthat be.
(5) Az előterjesztő jogosult előterjesztését bármikor – annak napirendi pont keretében történő tárgyalása során is – a szavazás megkezdéséig visszavonni.
19. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyának megjelölését;
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtását;
c) az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását;
d) a lefolytatott egyeztetések eredményét;
e) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket;
f) minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges;
g) a határozati javaslatot vagy rendeletalkotási javaslatot;
h) az előterjesztés készítőjének nevét, aláírását;
i) a jegyző törvényességi észrevételét;
(2) Rendeletalkotási javaslat esetén a döntési javaslat a rendelet megalkotására vonatkozik, a megalkotandó rendelet tervezet ez esetben az előterjesztés 1. mellékletét képezi.
(3) Az előterjesztésben javaslatot kell tenni a tárgyban korábban hozott döntések (rendeletek, határozatok) szükség szerinti hatályon kívül helyezésére, visszavonására.
(4) Az előterjesztés részei a mellékletek is, amelyek a döntést megalapozó szükséges adatokat, tényeket tartalmazzák.
(5) A polgármester a jegyző útján szakmai segítséget nyújt a képviselőknek, a bizottságnak az általuk beterjeszteni kívánt előterjesztés e rendeletben előírtaknak megfelelő elkészítéséhez.
A Képviselő-testület üléseinek vezetéséről, tanácskozási rendjéről
16. A képviselő-testületi ülés megnyitása
20. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. A polgármesteri, alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: levezető elnök) vezeti.
(2) Az ülés levezető elnöke az ülés megkezdésekor a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát és ennek alapján a Képviselő-testület határozatképességét, amit az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz.
(3) Ha az ülés meghirdetett időpontját követő 30 percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelenik meg, akkor az ülést el kell napolni. Az ülés levezető elnöke megállapítja a jelenlévő és az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselők névsorát, melynek alapján a jegyző összeállítja a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét. Ezt követően bejelenti az ülés elnapolását, és kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját. A képviselőket az új időpontról meghívó kiküldésével értesíteni kell. Az ülés elnapolása a napirendi javaslatot nem érinti.
17. Az ülés határozatképtelensége
21. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az ülés közben válik határozatképtelenné, úgy a levezető elnök a határozatképtelenség megállapítását követően 15 perc szünetet rendel el. A szünet alatt a levezető elnök meggyőződik arról, hogy a határozatképtelenség okai elháríthatóak-e. A tizenöt perc szünet elteltével az ülés levezető elnöke megállapítja a határozatképességet, vagy ismételt határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és egyidejűleg intézkedik az ülés ismételt összehívásáról.
(2) Az ülés (1) bekezdés szerint történő berekesztését követően a levezető elnök a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó általános szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és az elmaradt, nem tárgyalt napirendi pontot felveszi a napirendbe.
18. A képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítása és a napirendi pontok tárgyalása
22. § (1) A meghívóban szereplő előterjesztés visszavonásáról, tárgyalásának elhalasztásáról az ülés levezető elnöke a napirendi javaslatról történő szavazás előtt tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira az ülés levezető elnöke tesz javaslatot.
(3) A rendes ülés napirendjére kell tűzni a helyi népszavazás kezdeményezése útján benyújtott ügyet, ha az megfelel a külön önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek.
(4) A napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(5) A napirendi pontok sorrendjét főszabályként a következők szerint kell meghatározni:
a) rendeletalkotási javaslatok,
b) határozati javaslatok,
c) kérdések, bejelentések.
(6) Amennyiben valamelyik napirendi ponthoz meghívott van, abban az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a meghívottat érintő előterjesztést az ülés elején kell tárgyalni.
23. § (1) A napirendi pontokat a Képviselő-testület által elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A tárgyalási sorrend megváltoztatására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatot indokolni köteles. A javaslatról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(2) A polgármester polgármesteri tájékoztató keretében ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen, zárt ülés keretében hozott, közérdekből nyilvános adatnak számító döntéseket. Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt, az Önkormányzatot érintő fontosabb eseményekről. A tájékoztató felett vita nem nyitható.
(3) A napirendi pontok megtárgyalását követően a képviselő jogosult valamely közérdekű ügyben legfeljebb 3 percben felszólalni, kérdést feltenni, bejelentést tenni, amely felszólalás és bejelentés felett vita nem nyitható.
24. § A napirendi pont tárgyalásának rendje:
a) az előterjesztő szóban összefoglalhatja a javaslat lényegét, szóbeli kiegészítést fűzhet az abban foglaltakhoz legfeljebb 5 perc időtartamban,
b) az előterjesztés véleményezésére az illetékes bizottság elnöke vagy a bizottság elnökét helyettesítő bizottsági tag ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt), vagy a bizottság módosító, kiegészítő indítványát legfeljebb 5 perc időtartamban,
c) képviselői hozzászólások, kérdések,
d) a tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólásai.
19. A napirendhez kapcsolódó felszólalás
25. § (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés levezető elnökénél.
(2) A tanácskozási joggal meghívottaknak – szólásra jelentkezésük alapján – az ülés levezető elnöke ad szót.
(3) A jegyző törvényességi észrevétel megtétele céljából soron kívül és időkorlát nélkül felszólalhat.
20. A képviselő-testületi ülés vezetése
26. § (1) Az ülés levezető elnöke megvonhatja a szót attól a képviselőtől, valamint más felszólalótól, aki a Képviselő-testületet vagy másokat sértő kifejezést használ vagy sértő magatartást tanúsít, megvonja továbbá attól a képviselőtől, aki ügyrendi hozzászólásra kapott szót, ám hozzászólása nem ügyrendi jellegű. Az ülés levezető elnökének e döntésével szemben vitának nincs helye.
(2) Az ülés levezető elnöke az ülés időtartama alatt folyamatosan ellenőrzi a Képviselő-testület határozatképességét.
(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevők kötelesek a tanácskozás rendjét és méltóságát tiszteletben tartani.
(4) Az ülés levezető elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
21. A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztése vagy elnapolása, a vita lezárása
27. § (1) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő indítványozhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának felfüggesztését vagy elnapolását. A javaslattevő indítványát legfeljebb 2 percben indokolhatja.
(2) A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztéséről vagy elnapolásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.
(4) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás vagy ügyrendi javaslat nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra nincs lehetőség.
(5) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülés levezető elnöke elrendeli a szavazást.
A döntéshozatal szabályai és dokumentumai
22. A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei
28. § (1) Amennyiben az Mötv. szerint a Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, egy havi képviselői tiszteletdíjának megvonásával büntethető.
(2) A képviselői tiszteletdíj megvonásának alkalmazásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt a kötelezettség elmulasztásáról történő tudomásszerzést követő képviselő-testületi ülésen.
23. A rendeletalkotási és a határozati javaslat, valamint a módosító, kiegészítő indítvány szabályai
29. § (1) A rendeletalkotási és a határozati javaslatot, valamint a módosító, kiegészítő indítványt egyértelműen kell megfogalmazni.
(2) Az ülés levezető elnöke határozza meg, hogy a benyújtott módosító és kiegészítő indítványokról milyen sorrendben történjék a szavazás. Az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a szavazásra feltett módosító vagy kiegészítő indítvány elfogadását támogatja-e.
(3) Szavazásra csak az az indítvány bocsátható, amelyet a képviselők előzetesen írásban megkaptak vagy amelyet az ülés levezető elnöke a vita lezárása előtt ismertetett.
(4) Az ülés levezető elnöke először a módosító és kiegészítő indítványokat, végül a módosított eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő indítványt az előterjesztő a vita lezárásáig befogadja, úgy az a döntési javaslat részévé válik, arról külön szavazni már nem lehet.
(5) Több azonos szövegű módosító indítványt csak egy esetben kell szavazásra bocsátani.
(6) Az eredeti határozati javaslat helyett benyújtott módosító indítvány elfogadása esetén az eredeti javaslatról nem kell szavazni.
(7) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(8) A napirendi pontok tárgyalása során beszámolónak minősül az az előterjesztés, ahol a jogszabály vagy a Képviselő-testület döntése beszámolási kötelezettséget ír elő, amelyet a Képviselő-testület döntési jogkörében tárgyal, és elfogadásáról határozattal dönt.
(9) A napirendi pontok tárgyalása során tájékoztatónak minősül az olyan tájékoztatást nyújtó dokumentum, amelyet a Képviselő-testület tudomásulvételi jogkörben tárgyal, és határozathozatalt nem igényel.
24. A minősített többség
30. § Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltakon túl foglaltakon túl a következő ügyek eldöntéséhez:
a) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, valamint az önkormányzat érdekeltségébe tartozó döntések;
b) titkos szavazás elrendelése, a szavazatszámláló bizottság elnökének megválasztása;
c) önkormányzati jelképek, kitüntetések, elismerő címek adományozása;
d) személyes érintettséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti kizárás;
e) hitelfelvétel;
f) fegyelmi vizsgálat elrendelése;
g) népszavazás kiírása;
h) saját halottá nyilvánítás;
i) közterület elnevezése;
25. Nyílt szavazás
31. § (1) A képviselők csak személyesen szavazhatnak.
(2) Szavazást elrendelni - a határozatképességre figyelemmel- az ülésteremben tartózkodó képviselők számának megállapítását követően lehet.
(3) A Képviselő-testületi ülésen a szavazás kézfeltartással történik.
(4) Szavazni igennel vagy nemmel lehet, vagy tartózkodni lehet a szavazástól.
32. § (1) Kézfeltartással történő szavazás esetén a szavazatok összeszámolása során először a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát kell megállapítani, végül pedig a szavazástól tartózkodók számát. Az összes szavazat számát össze kell vetni a jelenlévő képviselők számával.
(2) Szavazás előtt az ülés levezető elnöke közli a Képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához milyen többség szükséges. A szavazás számszerű eredményének megállapítását követően az ülés levezető elnöke kihirdeti a döntést.
(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) Az önkormányzati képviselők többségének indítványára,
b) az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben, amennyiben azok értékhatára az ötven millió forintot meghaladja.
(4) A névszerinti szavazás során a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő képviselők nevét, akik a szavazáskor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. Névszerinti szavazáskor tartózkodni nem lehet.
(5) A névszerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
26. A titkos szavazás
33. § (1) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet az Önkormányzat bélyegzőlenyomatával kell ellátni.
(2) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre vagy jelöltekre, vagy döntési alternatívára lehet.
(3) Érvényesen szavazni a jelölt vagy jelöltek neve, vagy döntési alternatíva melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.
(4) Érvénytelen a szavazat, ha
a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,
b) nem tollal töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő melyik jelöltre vagy melyik döntési alternatívára szavazott,
d) a szavazó képviselő a lehetségesnél több jelölt nevét vagy több döntési alternatívát jelöl meg.
34. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához a Képviselő-testület minősített többséggel a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ, a három tagból megjelölve a bizottság elnökét.
(2) A szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a titkos szavazás eredményét. A szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek alapján a bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt kihirdeti a szavazás eredményét.
(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a szavazás helyét és időpontját,
b) a szavazás tárgyát,
c) a szavazás során történt fontosabb eseményeket,
d) a szavazás eredményét (érvényes és érvénytelen szavazatok száma, az érvényes szavazatok számszerű megoszlását jelöltenként, döntési alternatívánként).
(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és tagjai aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
27. A Képviselő-testület döntései és azok közzététele
35. § (1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Bakonypölöske Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../.... (… …) (a rendelet sorszáma/évszám, valamint a kihirdetés dátuma a hónap és a nap megjelölésével) önkormányzati rendelete a …-ról/ről (a tárgy megjelölése).
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján 8 napra történő kifüggesztéssel történik. A határidőbe a kifüggesztés és levétel napja nem számít be.
(3) A rendeleteket kihirdetésüket követően az Önkormányzat internetes honlapján is közzé kell tenni. Az Önkormányzat fontosabb – az állampolgárok széles körét érintő – rendeleteit a Képviselő-testület egyedi határozata vagy a polgármester döntése alapján a lakosok postaládájába bedobva közzé kell tenni.
36. § (1) A határozatok jelölése: …/… (… …) (a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja a hónap és a nap megjelölésével) számú határozat.
(2) A nyilvános képviselő-testületi határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat egy példánya a nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt az Önkormányzatban bárki számára megtekinthető, emellett a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyveket a település honlapján is közzé kell tenni.
28. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
37. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készülhet és írásos jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tartalmazza:
a) az ülés alakuló, rendes vagy rendkívüli, nyílt vagy zárt jellegét,
b) az ülés megnyitásának és bezárásának idejét,
c) az igazoltan vagy igazolatlanul távollévő képviselők névsorát,
d) a döntéshozatal módját
e) az ülés levezető elnökének esetleges intézkedéseit,
f) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) a határozatképtelenség miatt berekesztett ülés berekesztésének időpontját és az akkor jelenlévő képviselők névsorát.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az egyes napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztéseket, az írásban benyújtott módosító és kiegészítő indítványokkal együtt, valamint a kérdést. Ha a szavazás titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okiratok is a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A jegyzőkönyv mellékletét képezik továbbá az ülésen megalkotott és kihirdetési záradékkal ellátott rendeletek.
A lakossággal való kapcsolattartás formái
29. A közmeghallgatás
38. § (1) A közmeghallgatás összehívására, levezetésére és az azon történő részvételre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadóak.
(2) A választópolgárok közérdekű kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatást öt nappal megelőzően írásban is eljuttathatják a polgármesterhez. Erről az érintetteket a közmeghallgatás helyéről és idejéről szóló tájékoztatással egyidejűleg – annak keretében – értesíteni kell.
(3) A közmeghallgatás napirendje:
a) polgármesteri beszámoló a községet érintő eseményekről,
b) válaszadás az előzetesen írásban benyújtott kérdésekre,
c) a résztvevők közérdekű kérdései, javaslatai,
d) válaszadás a helyben feltett kérdésekre,
e) polgármesteri zárszó.
(4) A kérdésekre a polgármester, vagy a polgármester döntése alapján az alpolgármester vagy az illetékes bizottság elnöke ad választ.
(5) A lakosság tájékoztatása céljából a közmeghallgatás helyét, időpontját és témáit lehetőség szerint a település lakosságának postaládájába történő bedobásával is közzé kell tenni.
(6) A Képviselő-testület határozatképtelensége esetén lakossági fórumot lehet tartani külön döntés nélkül.
(7) A Képviselő-testület a településen évente 1 alkalommal tart közmeghallgatást.
(8) Amennyiben a válaszadó a helyszínen nem tudja megválaszolni a feltett kérdést, úgy 15 napon belül írásban lehetősége van a válaszadónak a válaszoláshoz
30. A lakossági fórum
39. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) A Képviselő-testület határozatával közérdekű kérdésben a település egészére vagy jelentős részére kiható döntés előkészítéséről történő tájékoztatás, valamint az érintett polgárok véleményének megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2a) Településrendezési eszközök megalkotásával, elfogadásával, módosításával összefüggésben a polgármester is jogosult lakossági fórumot összehívni.
(3) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás meghirdetésének szabályai irányadóak. A lakossági fórum tárgyát pontosan, közérthetően kell megfogalmazni.
A képviselő
31. A képviselők jogállása, jogai és kötelezettségei
40. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg.
(2) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
(3) A képviselő az Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.
41. § A képviselők jogai különösen: egyénileg vagy képviselőtársaival közösen képviselői fórumot szervezhet.
42. § A képviselő kötelessége különösen:
a) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani;
b) a Képviselő-testület, bizottsági tag képviselő esetén a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni,
c) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni.
32. A képviselők juttatásai
43. § (1) A képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) Igazolt távolmaradásnak minősül:
a) az utazás megkezdése előtt legalább 2 naptári nappal előbb bejelentett külföldi tartózkodás, vagy belföldi üdülés, kiküldetés, továbbképzés,
b) amennyiben az érintett telefonon jelzi megbetegedését vagy távolmaradásának egyéb okát a bizottsági vagy a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 3 órával.
(3) Az előre látható távolmaradást a polgármesternél - akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármesternél -, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökénél kell bejelenteni.
(4) A távolmaradó képviselők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
A Képviselő-testület bizottságai
33. A bizottságok létrehozása, feladatai
44. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása, és munkájának segítése érdekében bizottságot hoz létre.
(2) Az ideiglenes bizottság a létrehozásakor meghatározott idő elteltével, a feladat teljesítésével megszűnik. Az ideiglenes bizottság által elvégzett feladat a bizottsági jelentés Képviselő-testület általi elfogadásával tekintendő teljesítettnek. Az ideiglenes bizottság működésére, az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.
45. § (1) A Képviselő-testület állandó Bizottsága az Ügyrendi Bizottság.
(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak létszáma nem haladhatja meg a 3 főt.
(3) A bizottság feladat- és hatásköreinek jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(4) A bizottságok működésük részletes szabályait a jogszabályok irányadó keretei között ügyrendjükben maguk határozzák meg.
(5) Az ügyrendi bizottságot az alakuló ülésen a képviselő-testület felállítja
46. § Az Ügyrendi Bizottság feladata feladatkörében előkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztését
34. Az Ügyrendi Bizottság működése
47. § (1) A bizottság üléseit eseti jelleggel tartja. Az ülést az elnök, az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott bizottsági tag hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon megkapják.
(2) A bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestert, valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell.
(3) A bizottság ülését – az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak megtartása mellett – haladéktalanul össze kell hívni a legkorábbi olyan időpontra, amelyen a bizottság határozatképessége biztosítható, ha a bizottság összehívását a Képviselő-testület vagy a polgármester indítványozza.
(4) A bizottság ülését az elnök, az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott bizottsági tag vezeti. Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte vagy összeférhetetlenség esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti.
48. § (1) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv – a testületi ülés jegyzőkönyvével szemben támasztott követelményeken kívül - tartalmazza a bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt a bizottsági tag kérésére, amelyet a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(2) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma /évszám (hónap, nap) valamint a bizottság rövidített megnevezése.
49. § A Képviselő-testület a képviselők vagyonnyilatkozatainak, összeférhetetlenségének és méltatlanságának vizsgálatára az Ügyrendi Bizottságot jelöli ki.
Bakonypölöske Község Önkormányzatának tisztségviselői
35. A polgármester, alpolgármester
50. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A Képviselő-testület a polgármester jutalmát, valamint illetményét és természetbeni juttatásait határozatban állapítja meg.
(3) A polgármester hónap első péntekén 18.00-19.00 óráig – akadályoztatása esetén az Önkormányzat hirdetőtábláján megjelölt időpontban – állandó fogadóórát tart.
51. § A Képviselő-testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
36. A jegyző
52. § (1) A jegyzői és kirendeltségvezetői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, a jegyző részére jogszabályban meghatározott képesítési előírásokkal rendelkező hivatali köztisztviselő látja el.
(2) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét
a) az előterjesztésen írásban, vagy
b) a Képviselő-testület és a bizottságok ülésén szóban, vagy
c) a Képviselő-testület és a bizottságok ülését követő 5 napon belül írásban
teszi meg.
(3) A jegyző minden év május 31. napjáig a Képviselő-testület előtt beszámol a Közös Önkormányzati Hivatal előző évi munkájáról.
(4) A jegyző ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat.
(5) A jegyzőt távolléte és akadályoztatása esetén a kirendeltségvezető helyettesíti.
37. A Közös Önkormányzati Hivatal
53. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban KÖH).
(2) A Képviselő-testület hivatalának székhelye: 8596 Pápakovácsi, Fő utca 19.
(3) A KÖH önállóan működő és gazdálkodó költségvetés szerv.
(4) A KÖH működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
(5) A KÖH elektronikus levelezési címe: hivatal@papakovacsi.hu
38. A Közös Önkormányzati Hivatal Gannai kirendeltsége
54. § (1) A KÖH egyes Bakonypölöske, Döbrönte és Ganna településekkel kapcsolatos feladatköreit a KÖH gannai kirendeltségén látja el.
(2) A KÖH gannai kirendeltségének megnevezése: Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal Gannai Kirendeltsége.
(3) A Képviselő-testület hivatalának székhelye: 8457 Bakonypölöske, Petőfi Sándor utca 88.
Az Önkormányzat gazdasági alapjai, költségvetése, vagyona
55. § (1) Képviselő-testület külön törvény szerint, évente határozza meg költségvetését.
(2) A költségvetést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései alapján kell összeállítani.
56. § Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
57. § Az Önkormányzat kormányzati funkcióit az 5. melléklet tartalmazza.
A települési önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat kapcsolata
58. § (1) A települési és a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat önálló jogi személyként, Bakonypölöske község közigazgatási határain belül, egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényekben meghatározott feladatait.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete feladatát– a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével – a helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeire, annak kezdeményezésére átadhatja.
(3) A helyi önkormányzat a települési Német Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéséhez előzetesen egyeztetett időpontban igény szerint, de legalább havi 32 órában technikai segítségnyújtással ingyenesen biztosítja az önkormányzati iroda helyiségeinek használatát, az ott található felszerelési, berendezési tárgyak használatát.
(4) A Német Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli, szervezési, döntés előkészítési és végrehajtási feladatokat a KÖH látja el.
(5) A KÖH biztosítja a Német Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez kapcsolódóan a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat és viseli az ezzel járó költségeket.
(6) A KÖH feladatai a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban:
a) a Német Nemzetiségi Önkormányzat számláinak vezetése, előírások szerinti pénzügyi elszámolások, nyilvántartások vezetése,
b) költségvetés, zárszámadás előírások szerinti előkészítése, a végrehajtás segítése.
(7) A Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényeinek megtartása céljából – az időpont előzetes egyeztetése alapján - a 8457 Bakonypölöske Petőfi Sándor utca 86. szám alatti Kultúrházat és a 8457 Bakonypölöske Petőfi kert 1 szám alatti közösségi ház termeit térítésmentesen rendelkezésre bocsájtja.
A társulás
59. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A Képviselő-testület az alábbi társulások tagja:
a) Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása
b) Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás tagja.
(3) A Képviselő-testület a társulások által ellátásra kerülő feladatokat, valamint a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásokban határozza meg.
Záró rendelkezések
60. § E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Bakonypölöske Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 6/2023. (VI. 7.) önkormányzati rendelete.
61. § Ez a rendelet 2025. november 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 8/2025. (XI. 1.) önkormányzati rendelethez
1. beruházások,
2. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat,
3. bűnmegelőzés,
4. intézményi felújítások,
5. kitüntetések adományozása,
6. közterület rendjének fenntartása,
7. munkáltatói szociális támogatás,
8. önkormányzati támogatás,
9. szelektív hulladékgyűjtés,
10. települési támogatás,
11. útépítés.
2. melléklet a 8/2025. (XI. 1.) önkormányzati rendelethez
1. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos hatáskörök:
1.1. Dönt az 1 millió Ft értékhatárt meg nem haladó értékű forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről.
1.2. Dönt az 1 millió Ft értékhatárt meg nem haladó forgalomképes vagyontárgy 1 évet meg nem haladó időtartamra bérbe- vagy ingyenes használatba adásáról.
1.3. Az éves költségvetés terhére 200 000 Ft összeghatárig szerződéseket köthet, kötelezettségeket vállalhat, megállapodásokat írhat alá, azzal a kitétellel, hogy ezekről a Képviselő-testület soron következő ülésén beszámol.
1.4. Eltérő rendelkezések hiányában gyakorolja a tulajdonosi jogokat a törzsvagyon 1 évet meg nem haladó bérbe- vagy ingyenes használatba adása esetén.
1.5. Aláírja a vagyontárgy elidegenítésére vagy hasznosítására eredményesen lefolytatott versenyeztetési eljárást követően 15 napon belül az adásvételi vagy hasznosításra irányuló szerződést
1.6. Aláírja a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződéseket.
1.7. A Képviselő-testület döntése alapján meghatározott szerződéseket aláírja.
1.8. Jognyilatkozatot tesz a Vagyonnak, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából polgári jogi szerződések felbontására vagy megszüntetésére és igényérvényesítésre.
1.9. Dönt a nettó 1 millió Ft vételárat meg nem haladó szerződések esetén a telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötéséről.
1.10. Dönt az 1 millió forint értékhatárt meg nem haladó, az önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról.
1.11. Dönt a közművezeték elhelyezése céljára vezetékjog, szolgalmi jog vagy közérdekű használati jog biztosításáról, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési tervben rögzített funkciói tekintetében.
1.12. Dönt közigazgatási peres vagy nemperes eljárások megindításáról.
1.13. Tulajdonosi hozzájárulást ad az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken építmények, közművek és az ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez.
1.14. Tulajdonosi hozzájárulást ad az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken és egyéb ingatlanokon hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna, egyéb hírközlőeszköz, valamint az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, elhelyezésével, továbbá bővítésével, áthelyezésével kapcsolatban.
1.15. Dönt az 500 ezer Ft értékhatárt el nem érő összegű követelések vonatkozásában az Önkormányzat esetében a követelés, a polgári jogi jogviszonyból származó követelés részletekben történő teljesítésének engedélyezéséről.
2. A település rendjével kapcsolatos hatáskörök:
3. Szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörök:
3.1. a köztemetésről,
3.2. a települési támogatásokkal összefüggő jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a visszafizetés részletekben történő teljesítésének engedélyezéséről, a részbeni vagy teljes elengedéséről,
3.3. temetési költségek viseléséhez támogatásról,
3.4. az újszülött segélyről/támogatásról.
4. Költségvetéssel kapcsolatos hatáskörök:
4.1. Dönt Bakonypölöske Község Önkormányzata éves költségvetési rendelete bevételi és kiadási előirányzatainak módosításáról, valamint a bevételi és kiadási előirányzatok átcsoportosításáról az - Áht. 34. § (3) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 36. § (1)-(3) bekezdése és a 43. § (2) bekezdése alapján a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
4.2. Dönt az Önkormányzat által nyújtott támogatások elszámolásával kapcsolatosan.
4.3. Pályázati eljárás mellőzésével – Bakonypölöske Község Önkormányzatának éves önkormányzati költségvetéséből nem, vagy csak részben támogatott programokra, vagy alacsony (250.000 Ft alatti) forrásigényű, helyi kezdeményezésű programokra, rendezvényekre – kivéve az alapítványok támogatását – nyújt támogatást az éves költségvetési rendeletben biztosított polgármesteri keret előirányzat terhére.
5. Munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos hatáskörök:
6. Településfejlesztési és településrendezési dokumentumok véleményezésével, valamint a településképi véleményezési eljárással kapcsolatos hatáskörök:
6.1. Véleményezi a közvetlenül szomszédos települési önkormányzatok által megküldött településfejlesztési és településrendezési dokumentumokat. Nyilatkozik, hogy részt kíván-e venni Bakonypölöske Község Önkormányzata az adott szomszédos települési önkormányzat településrendezési eszközeinek egyeztetési eljárásában.
6.2. Kiadja a településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
7. Az útépítési érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos hatáskörök:
7.1. Kötelezi útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére az Önkormányzat illetékességi területén megépülő, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. § (1) bekezdése szerint alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) létrejött együttműködésben részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt, a közút mentén fekvő építési telek tulajdonjogával rendelkező természetes és jogi személyeket, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat, amennyiben az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz.
7.2. Dönt legfeljebb 36 havi részletfizetés vagy legfeljebb 36 havi fizetési halasztás engedélyezéséről az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély kötelezett kérelmére.
3. melléklet a 8/2025. (XI. 1.) önkormányzati rendelethez
1. Dönt a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj pályázatra beérkezett pályázatok elbírálásáról a támogatások odaítéléséről.
2. Vagyonnyilatkozatok kezeléséről, nyilvántartásáról.
3. Fegyelmi eljárások lefolytatásáról.
4. melléklet a 8/2025. (XI. 1.) önkormányzati rendelethez
1. Gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői hatásköröket.
5. melléklet a 8/2025. (XI. 1.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 8/2025. (XI. 1.) önkormányzati rendelethez
1. Ulaki Béla
2. Somlai Csilla
3. Jenei Ilona
4. Humpók Kornél
5. Rendes Zsolt
