Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

2025. évi XCII. törvény

a magánjogi tárgyú törvények módosításáról1

2026.12.09.

[1] A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosításának a célja a jogi segítők munkája hatékonyságának segítése.

[2] Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejlesztésében valósul meg a Nemzeti Jogszabálytárba integrált keresőszolgáltatás, amely mesterséges intelligencia segítségével működő, az állampolgárok számára elérhető szolgáltatásként valósul meg. A fejlesztés megvalósulásához minél több, jól strukturált, jogszabályi szövegen alapuló adatra van szükség. Az Országos Bírósági Hivatal összes anonimizált bírósági határozata, ideértve azok teljes strukturált szövege és az azokhoz kapcsolódó valamennyi metainformáció igazságügyért felelős miniszter részére történő rendelkezésre bocsátásának célja is az, hogy az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium által fejlesztett, állampolgárok számára elérhető keresőszolgáltatás részére jól strukturált adatkészlet álljon rendelkezésre.

[3] Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosításának célja az igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályozás összhangjának biztosítása, továbbá az igazságügyi szakértők adminisztratív terheinek további csökkentése.

[4] Az e törvény szerinti, a polgári perrendtartást érintő módosítások a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémákra adott válaszok, amelyek a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző – a jogászi hivatásrendek képviselőiből álló – munkacsoport eredményeire támaszkodnak.

[5] A polgári perjogi szabályok rendszerében rendezni indokolt a jogalkalmazási jelzésekre tekintettel a félbeszakadás következtében „időtlen” státuszba került, a hatályos szabályozás szerint „megszüntethetetlen és érdemben elbírálhatatlan” perek problematikáját. A „perelévülés” jogintézményének a bevezetése az eljárás félbeszakadásával összefüggésben a polgári jogalkalmazás tapasztalatait elemző munkacsoport vizsgálata alapján alkalmas eszköz a probléma kezelésére. Ennek lényege, hogy ha az érintett felek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a félbeszakadt eljárás folytatásának érdekében, akkor az eljárás törvényben meghatározott időtartam elteltével ipso iure megszűnik. Mindemellett ugyanakkor szükséges a feleknek is szélesebb körben lehetőséget teremteni arra, hogy kezdeményezhessék a jogutód perbevonását az eljárás folytatása, a jogvita észszerű időn belül történő elbírálásának megvalósulása érdekében.

[6] A modern technológiai fejlemények fényében szükségessé vált a termékfelelősségi szabályok felülvizsgálata. A hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv és a jogszabály-módosítás célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági szereplő felelősségének és a fogyasztók magas szintű védelmének egyensúlyához.

[7] A kézműves és ipari termékek földrajziárujelző-oltalom alatt állnak az Európai Unióban. Az Európai Unió szabályozásával összhangban szükséges a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseire közvetlenül alkalmazandó, uniós szintű oltalmazási eljárás nemzeti szakaszának megalkotása, valamint az eljáró hatóság kijelölése.

[8] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

1. §2

2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

2. §3

3. §4

4. §5

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

5. §6

4. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

6. §7

7. §8

5. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

8. §9

9. §10

10. §11

11. §12

12. §13

13. §14

14. §15

15. §16

6. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

16. §17

17. §18

18. §19

19. §20

20. §21

21. §22

22. §23

23. §24

7. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

24. §25

25. §26

26. §27

27. §28

8. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

28. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 21. § (3) bekezdésében a „6:555. §-át” szövegrész helyébe a „6:557. §-át” szöveg lép.

9. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

29. §29

10. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

30. §30

11. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

31. §31

32. §32

33. §33

34. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 176/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„176/A. § Ez a törvény

a) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk (2) bekezdésének,

b) 163–166. §-a a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikk (1) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.”

35. §34

36. §35

12. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

37. §36

38. §37

39. §38

40. §39

13. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

41. §40

42. §41

43. §42

44. §43

45. §44

46. §45

47. §46

48. §47

49. §48

50. §49

51. §50

52. §51

53. §52

54. §53

55. §54

56. §55

57. §56

58. §57

14. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

59. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:550–6:559. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6:550. § [Felelősség a termékkárért]

(1) A termékkárért felel:

a) a hibás termék gyártója,

b) a hibás alkotóelem előállítója, amennyiben azt a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe beépítette vagy azzal összekapcsolták és az a termék meghibásodását okozta,

c) amennyiben a termék gyártója vagy alkotóelem előállítója az Európai Unión kívül letelepedett, akkor

ca) a hibás termék vagy alkotóelem importőre,

cb) a gyártó meghatalmazott képviselője, vagy

cc) amennyiben a ca)–cb) alpontok szerinti termékkárért felelős vállalkozások az Európai Unión kívül letelepedettek, a logisztikai szolgáltató.

(2) A hibás termék gyártója az (1) bekezdés b) és c) pontban meghatározott termékkárért felelős vállalkozásokkal egyetemlegesen felel a hibás termék által okozott kárért.

(3) A hibás termék gyártójának felelőssége kiterjed a hibás alkotóelem által okozott károkra is, amennyiben azt a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe építették be vagy azzal összekapcsolták.

(4) Gyártónak minősül az a termékkárért felelős vállalkozás is, amely a gyártó ellenőrzési körén kívül lényegesen módosít valamely terméket, majd azt forgalmazza vagy használatba veszi.

(5) A hibás termék forgalmazója felel a termékkárért, ha

a) az (1) bekezdés szerinti termékkárért felelős vállalkozás nem azonosítható,

b) a károsult felhívja a forgalmazót, hogy az (1) bekezdés szerinti termékkárért felelős vállalkozások közül azonosítsa az Európai Unióban letelepedett termékkárért felelős vállalkozást vagy a forgalmazóját, és

c) a forgalmazó a károsult felhívásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem azonosítja az (1) bekezdés szerinti termékkárért felelős vállalkozást vagy forgalmazóját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti szabályok vonatkoznak az onlineplatform-szolgáltatóra is – amennyiben nem minősül termékkárért felelős vállalkozásnak –, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők között kötött szerződést létesítsenek kereskedőkkel, amennyiben teljesülnek a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek.

6:551. § [Több termékkárért felelős vállalkozás együttes felelőssége]

A szoftvert mint alkotóelemet a termékbe beépítő gyártót nem illeti meg a kárt okozó hibás szoftver előállítójával szemben megtérítési igény, ha

a) a hibás szoftver előállítója az adott szoftver-alkotóelem forgalomba hozatalának időpontjában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, és

b) a gyártó és a szoftver előállítójával kötött szerződésben a megtérítési igényről lemondott.

6:552. § [A termék]

Termék minden ingó dolog, abban az esetben is, ha azt egy másik ingó dologba vagy ingatlanba építették be, vagy ha az egy másik ingó dologhoz vagy ingatlanhoz kapcsolódik; ideértve a villamos energiát, a digitális gyártási fájlt, a nyersanyagot és a szoftvert.

6:553. § [A termékkár]

Termékkár:

a) valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása, lelki egészségének orvosilag elismert sérülése miatt bekövetkezett kár;

b) a hibás termék által más dologban okozott kár, kivéve

ba) a kizárólag szakmai célokra használt dolgokban okozott kár vagy

bb) olyan hibás alkotórész által károsított termékben okozott kár, amelyet a termék gyártója a termékbe beépített vagy összekapcsolt a termékkel, vagy amely a gyártó ellenőrzése alatt áll;

c) a hibás termék által a nem szakmai célokra használt adatokban okozott kár.

6:554. § [Fogalommeghatározások]

(1) E fejezet alkalmazásában termékkárért felelős vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely valamely termék vagy alkotóelem gyártója, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtója, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a logisztikai szolgáltató vagy a forgalmazó.

(2) E fejezet alkalmazásában

a) gyártó: minden olyan személy, amely:

aa) terméket fejleszt, gyárt vagy állít elő;

ab) terméket terveztet vagy gyártat, vagy aki nevének, védjegyének vagy egyéb megkülönböztető jegyeinek a terméken való feltüntetésével annak gyártójaként tünteti fel magát; vagy

ac) saját használatra fejleszt, gyárt vagy állít elő terméket;

b) meghatalmazott képviselő: az az Európai Unióban letelepedett személy, amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatokban eljárjon a nevében;

c) importőr: olyan személy, amely az Európai Unión kívüli országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

d) logisztikai szolgáltató: az a személy, amely kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál a következők közül: valamely a tulajdonában nem álló termék raktározása, csomagolása, címzése és feladása, kivéve a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti postai szolgáltatásokat, az (EU) 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti csomagkézbesítési szolgáltatásokat, valamint bármely más postai szolgáltatást vagy árufuvarozási szolgáltatást;

e) forgalmazó: az ellátási láncon belül a termék gyártójától vagy importőrétől különböző személy, amely terméket forgalmaz,

f) károsult: a természetes személy.

6:555. § [A termék hibája]

(1) A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható vagy az uniós jogban vagy jogszabályban előírt biztonságot.

(2) A termék hibájának vizsgálata során figyelembe kell venni különösen

a) a termék kiszerelését és jellemzőit, beleértve annak címkézését, tervezését, műszaki jellemzőit, összetételét és csomagolását, valamint az összeszerelésre, a telepítésre, a használatra és a karbantartásra vonatkozó utasításokat;

b) a termék észszerűen előrelátható használatát;

c) a forgalomba hozatalt vagy használatbavételt követően a folyamatos tanulásra vagy új tulajdonságok szerzésére való képességnek a termékre gyakorolt bármely hatását;

d) más olyan termékek észszerűen előrelátható hatását a termékre, amelyekről feltételezhető, hogy a termékkel együtt kerülnek felhasználásra, többek között összekapcsolás révén;

e) azt az időpontot, amikor a terméket forgalomba hozták vagy használatba vették, vagy ha a gyártó ezen időpont után is megőrzi a termék feletti ellenőrzést, akkor azt az időpontot, amikor a termék kikerült a gyártó ellenőrzése alól;

f) a vonatkozó termékbiztonsági követelményeket, ideértve a biztonság szempontjából releváns kiberbiztonsági követelményeket is;

g) az illetékes hatóság által elrendelt vagy a termékkárért felelős vállalkozások döntésén alapuló termékbiztonsággal kapcsolatos termékvisszahívást vagy más a termék forgalmazását érintő intézkedést;

h) azon felhasználói csoport konkrét igényeit, akiknek a használatára a terméket szánják;

i) olyan termék esetében, amelynek célja éppen a kár megelőzése, a termék e rendeltetésének nem teljesülését.

(3) A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy egy jobb terméket – ideértve a termék frissítését vagy fejlesztését is – már forgalomba hoztak vagy használatba vettek, vagy később forgalomba hoznak vagy használatba vesznek.

(4) A károsultnak kell bizonyítania a termék hibájának meglétét, a kár bekövetkezését, mértékét, valamint a hiba és a kár közötti ok-okozati összefüggést.

6:556. § [A termék hibájának vélelme]

(1) Az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell a termék hibáját, amennyiben

a) a termékkárért felelős vállalkozás a bíróság felhívására nem bocsátja a károsult rendelkezésére az ügyben lényeges bizonyítékokat;

b) a károsult bizonyítja, hogy a termék nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek; vagy

c) a károsult bizonyítja, hogy a kárt a termék nyilvánvaló működési hibája okozta észszerűen előrelátható használat során vagy szokásos körülmények között.

(2) Az ellenkező bizonyításig a termék hibája és a kár közötti ok-okozati összefüggést vélelmezni kell, amennyiben megállapítást nyer, hogy a termék hibás, és az okozott kár jellemzően összefügg a megállapított hibával.

(3) Vélelmezni kell a termék hibáját vagy a termék hibája és a kár közötti ok-okozati összefüggést, illetve mindkettőt, ha a termékkárért felelős vállalkozás a bíróság felhívására rendelkezésre bocsátja az ügyben lényeges bizonyítékokat, de ennek ellenére és az ügy valamennyi releváns körülményét figyelembe véve:

a) a károsult különösen a termék, illetve a termék alkotóeleme műszaki vagy tudományos szempontból felmerülő összetettség miatt rendkívüli nehézségekkel szembesül a termék hibája vagy a hiba és a kár közötti ok-okozati összefüggés bizonyítása tekintetében, és

b) a károsult valószínűsíti, hogy a termék hibás, vagy hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn a termék hibája és a kár között.

6:557. § [Mentesülés a felelősség alól]

(1) Mentesül a felelősség alól

a) a gyártó vagy az importőr, ha bizonyítja, hogy a terméket nem ő hozta forgalomba, illetve nem ő vette használatba;

b) a forgalmazó, ha bizonyítja, hogy a terméket nem ő forgalmazta.

(2) Mentesül továbbá a felelősség alól a termékkárért felelős vállalkozás, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt okozó hiba valószínűsíthetően nem állt fenn a termék forgalomba hozatalakor, használatbavételekor, illetve forgalmazó esetében a termék forgalmazásakor, vagy, hogy az adott hiba valószínűsíthetően ezen időpont után keletkezett,

b) a kárt okozó hiba a termék jogi előírásoknak való megfeleléséből fakad, vagy

c) a hiba a termék forgalomba hozatalának vagy használatbavételének időpontjában, vagy abban az időszakban, amikor a gyártó ellenőrzése alatt állt, a tudományos és műszaki ismeretek objektív állása szerint nem volt felismerhető.

(3) A hibás alkotóelem gyártója mentesül a felelősség alól azzal is, ha bizonyítja, hogy azon termék hibája, amelybe az alkotóelemet beépítették, a termék tervezésének vagy a termék gyártója által az alkotóelem gyártójának adott utasításoknak tulajdonítható.

(4) A terméket lényegesen módosító személy mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt okozó hiba a terméknek a módosítás által nem érintett részére vonatkozik.

(5) A (2) bekezdés a) pontjával szemben a termékkárért felelős vállalkozás nem mentesül a felelősség alól, ha a termék hibája a gyártó ellenőrzése alá tartozó

a) kapcsolódó szolgáltatással,

b) szoftverrel, beleértve a szoftverfrissítéseket vagy -fejlesztéseket is,

c) a biztonság fenntartásához szükséges szoftverfrissítések vagy -fejlesztések hiányával, vagy

d) a termék lényeges módosításával

összefüggésben keletkezett.

(6) A gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó a (2) bekezdés c) pontjában foglaltakra hivatkozással nem mentesülhet a felelősség alól.

6:558. § [Harmadik személy közrehatása]

A termékkárért felelős vállalkozás nem mentesül a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. Ez a szabály nem érinti a termékkárért felelős vállalkozásnak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét.

6:559. § [A felelősség korlátozása és kizárása]

A károsulttal szemben a termékkárért felelős vállalkozás felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.”

60. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény HATODIK KÖNYV LXXII. Fejezete a következő 6:559/A. és 6:559/B. §-sal egészül ki:

„6:559/A. § [Igényérvényesítési határidő]

(1) A károsult kártérítési igényét hároméves határidő alatt érvényesítheti.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a termékkárért felelős vállalkozás személyéről.

(3) A termékkárért felelős vállalkozást az e fejezetben meghatározott felelőssége tízéves jogvesztő határidőn belül terheli, kivéve, ha a károsult időközben eljárást indított egy másik olyan termékkárért felelős vállalkozás ellen, amely felelősségre vonható. Ebben az esetben az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdés szerinti tízéves időtartam a kárt okozó hibás termék forgalomba hozatalának vagy használatbavételének napja vagy a lényegesen módosított termék esetében a termék lényeges módosítását követő forgalmazásának vagy használatbavételének napja közül a későbbi időpontban kezdődik.

(5) Amennyiben a károsult a (4) bekezdésben meghatározott időponttól számított tíz éven belül a személyi sérülés lappangó jellege miatt nem tudott eljárást indítani, huszonöt év elteltével már nem jogosult kártérítésre, kivéve, ha a károsult időközben eljárást indított egy olyan termékkárért felelős vállalkozás ellen, amely felelősségre vonható. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

6:559/B. § [Vegyes rendelkezések]

(1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén sincs mód a kártérítés mértékének a teljes kárnál alacsonyabb összegben történő meghatározására.

(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak:

a) az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott károkra, továbbá az olyan nukleáris balesetek által okozott károkra, amelyeket a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezmények rendeznek, illetve

b) a nem kereskedelmi tevékenység során kifejlesztett vagy rendelkezésre bocsátott szabad és nyílt forráskódú szoftverekre.

(3) E fejezet alkalmazása során

a) adat: az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló 2022. május 30-i (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti adat;

b) alkotóelem: bármely materiális vagy immateriális eszköz, nyersanyag vagy kapcsolódó szolgáltatás, amelyet beépítettek a termékbe, vagy amely a termékkel össze van kapcsolva;

c) digitális gyártási fájl: ingó dolog digitális változata vagy digitális sablonja, amely gépek vagy szerszámok automatizált vezérlésének lehetővé tétele révén egy materiális eszköz előállításához szükséges funkcionális információkat tartalmaz;

d) forgalmazás: az uniós piacon valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

e) forgalomba hozatal: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

f) gyártó ellenőrzése: a termék gyártójának azon tevékenysége, amelynek során

fa) a termék gyártója elvégzi, vagy harmadik fél tevékenysége tekintetében engedélyezi vagy jóváhagyja egy alkotóelemnek a beépítését, összekapcsolását, rendelkezésre bocsátását; vagy a termék módosítását, beleértve a lényeges módosításokat is

fb) a termék gyártója maga vagy harmadik fél közvetítésével szoftverfrissítéseket vagy -fejlesztéseket biztosít;

g) használatbavétel: valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében – akár ellenérték fejében, akár díjmentesen – történő, Európai Unión belüli első használata olyan körülmények között, amikor a terméket az első használatot megelőzően nem hozták forgalomba;

h) kapcsolódó szolgáltatás: olyan digitális szolgáltatás, amelyet oly módon építettek be egy termékbe vagy kapcsoltak össze azzal, hogy annak hiányában a termék nem tudná betölteni egy vagy több funkcióját;

i) lényeges módosítás: egy termék olyan módosítása a forgalomba hozatal vagy használatbavétel után,

ia) amely a vonatkozó uniós vagy nemzeti termékbiztonsági szabályok értelmében jelentősnek minősül vagy

ib) amely a termék eredeti teljesítményének, céljának vagy típusának anélküli megváltoztatásával jár, hogy ezt a gyártó kezdeti kockázatértékelése előre jelezte volna, és amely megváltoztatja a veszély jellegét, új veszélyt teremt vagy növeli a kockázati szintet, feltéve, hogy a vonatkozó uniós vagy nemzeti termékbiztonsági szabályok nem állapítanak meg arra vonatkozó küszöbértéket, hogy mi tekintendő lényeges módosításnak.”

61. § (1)58

(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:6. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(E törvény:)

„s) a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;”

(való megfelelést szolgálja.)

15. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

62. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

„24/A. A termékfelelősség

(A Ptk. 6:550–6:559/B. §-ához)

55/A. § A Ptk.-nak a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2026. december 9. napját követően forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre kell alkalmazni.”

63. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény MÁSODIK RÉSZE a következő XII. Fejezettel egészül ki:

„XII. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

74. § Az 55/A. § a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikkének való megfelelést szolgálja.”

16. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

64. §59

65. §60

66. §61

67. §62

68. §63

69. §64

70. §65

17. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

71. §66

72. §67

73. §68

74. §69

75. §70

76. §71

77. §72

78. §73

79. §74

80. §75

81. §76

82. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:

(E törvény)

„16. a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (1)–(2) bekezdésének”

(való megfelelést szolgálja.)

83. §77

84. §78

18. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény módosítása

85. §79

86. §80

87. §81

19. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

88. §82

20. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

89. §83

21. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

90. §84

22. Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény módosítása

91. § Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az 1–15. § és a 19–43. § a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/943 európai parlament és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Az 1. § a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk 17. pontjának való megfelelést szolgálja.”

23. A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény módosítása

92. §85

24. Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény módosítása

93. §86

94. §87

25. Záró rendelkezések

95. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 2. alcím, a 38. §, a 40. § és a 24. alcím 2026. január 1. napján lép hatályba.

(3) Az 1. alcím, a 9. alcím, a 66. §, a 69. § f) és g) pontja az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 3. alcím, a 31. §, a 32. §, a 35. §, a 36. §, a 39. §, a 41–52. §, az 54–58. §, a 71. §, a 75. §, a 78–80. §, a 83. §, a 84. §, a 20. alcím, a 21. alcím, a 23. alcím, a 2. melléklet és a 3. melléklet az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(5) A 65. §, a 68. §, a 69. § a) és d) pontja, a 72–74. §, a 76. §, a 77. §, a 81. § és az 1. melléklet 2026. március 1. napján lép hatályba.

(6) A 8. alcím, a 34. §, az 59. §, a 60. §, a 61. § (2) bekezdése, a 15. alcím, a 82. § és a 22. alcím 2026. december 9. napján lép hatályba.

96. § E törvény

alapján sarkalatosnak minősül.

97. § (1) A 6. alcím a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az (EU) 2017/1001 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) A 24–26. § a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 85. § a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) A 86. § a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5) Az 59. §, a 60. §, a 61. § (2) bekezdése és a 15. alcím a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2025. évi XCII. törvényhez88

2. melléklet a 2025. évi XCII. törvényhez89

3. melléklet a 2025. évi XCII. törvényhez90

1

A törvényt az Országgyűlés a 2025. december 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. december 16.

2

Az 1. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 2. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 3. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 4. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

Az 5. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 6. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 7. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 8. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 9. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 10. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 11. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 12. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 13. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 14. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 16. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 18. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

A 19. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

23

A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

A 23. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

A 24. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

A 25. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

A 29. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

33

A 33. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

34

A 35. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

35

A 36. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

36

A 37. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

37

A 38. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

38

A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

39

A 40. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

40

A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

41

A 42. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

42

A 43. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

43

A 44. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

44

A 45. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

45

A 46. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

A 47. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

47

A 48. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

48

A 49. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

49

Az 50. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

50

Az 51. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

51

Az 52. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

52

Az 53. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

53

Az 54. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

54

Az 55. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

55

Az 56. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

56

Az 57. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

57

Az 58. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

58

A 61. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

59

A 64. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

60

A 65. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

61

A 66. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

62

A 67. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

63

A 68. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

64

A 69. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

65

A 70. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

66

A 71. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

67

A 72. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

68

A 73. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

69

A 74. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

70

A 75. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

71

A 76. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

72

A 77. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

73

A 78. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

74

A 79. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

75

A 80. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

76

A 81. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

77

A 83. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

78

A 84. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

79

A 85. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

80

A 86. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

81

A 87. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

82

A 88. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

83

A 89. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

84

A 90. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

85

A 92. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

86

A 93. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

87

A 94. § a 2010. évi CXXX. törvény 12/A. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

88

Az 1. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

89

A 2. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

90

A 3. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás